Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-13 / 7. szám

De aztán ott volt az a diabolus rotae is, a kit sokan azért nem szeretnek, mert sem magát nem hagyja mystificalni, sem másokat mystifikalni nem akar. Elmon­dotta, hogy tulajdonképen ez az egész in­tézmény, melynek érdekében a mozgalom megindul, nem is hitelszövetkezet a szó va­lódi értelmében, hanem határozottan spe- culatióra irányuló részvény társulat; el­mondotta, hogy a hitelügyi centralisatiót nem tartja üdvös eszmének s ha már hi­telszövetkezetté akarnak alakulni, alakul­janak önállólag és saját megteremtett hi- telöket függetlenül használják fel saját ér- dekökben. Természetes, bogy a diabolus rotae szerepe nem irigylendő dolog, hanem hát szükség van rá, különösen akkor, ha egy antiszemitikus mozgalmat egy keresz­tyén kath. apáttal együttesen kellene szentté canonisálni. A szó kárba veszett, az ár sodor ! Hanem hát úgy kell nektek Göndöcs Benedek, Nagy Károly és Kovács; minek mentek oda, hol az őszinte szónak sem kelete sem agiója nincs ; megkaptátok az egyáltalán nem hizelgő epithetonokat. Nem tudtuk kivenni attól a tiszteletreméltó jó öreg polgártársunktól az anticipandó adott diszes epithetonok kölcsönét, pedig ha megszavazták ki kellene adnia; mi nem kértük s igy nem is fizethetjük vissza sem tőkében, sem kamatostól; majd vissza fi­zetik helyettünk azok a vérmes reményük­ben csalatkozottak, kiknek nevében a fel­sőit kezelő és lábaló személyzet által tellett ajánlva az epithetonoknak ez antiszemitiko, demokratiko, demagogiko, — realistiko, — bombastico, — különösen pedig defici- tisko hitelügyi művelete. Oh, az idők jele! A közigazgatási bizottsági ülés. A megyei közigazgatási bizottság az előadott fontos és érdekes ügydarabok felett megyénk fő­ispánjának elnöklete alatt e hóban két napig és pedig 7-én és 8-án tanácskozott. Az alispáni jelentés során felmerült indít­vány folytán a bizottság Dr. Télessy József me­gyei tiszteletbeli főorvos és Szarvas város tiszti orvosának, Dr. Szemián Kálmán b.-csabai ügyvéd­nek s megyebizottsági tagnak és Debreczeni Endre gyomai főszolgabírónak a közelmúltban történt elhalálozása felett jegyzőkönyvileg fejezte ki részvét és veszteség érzetét. A közigatgatási bizottság tél éves jelentése*) némi módosításokkal elfogadtatott s a miniszter elnökhöz felterjesztetni határoztatok. A ro. kir. honvédelmi miniszter által a nép- fölkelési törvény folytán némi módosítást szenve­dett védtörvényi utasítások helyesbítése tárgyában kibocsátott rendelet illetve ,1. pótfüzet“ tudomásul vétetett s alkalmazkodásul az illető szakelőadó­nak kiadatott. A m.-berényi kisdedovoda egyesületnek ál­lami segélyezése iránt, a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztett kére­lemnek mielőbb méltányos elintézse iránt ugyan­oda felirat intéztetek. Az adófelügyelői előadmányok között a pénz­ügyi bizottságnak azon igen érdekes elvi jelentő­ségű határozata vétetett tudomásul, — a mely szerint a vizszabálvozó társulatok által emelt gát­őr lakok adó alul nem mentettek. *) Múlt számunkban egész terjedelmében közölve lett. JL gyulai nőegylet bálja. Régóta készülök e bálra és pedig azon férfias elhatározással, hogy tánczolni fogok. Megígértem egy szép leánykának, — tegyük fel Orosházán. Megjegyzendő, hogy io év óta nem tánczoltam, — de annyi bizonyos, hogy ío év előtt 7 vármegyében nem volt nálam ügyetlenebb tánezos. Még most is őszinte rész­véttel adózom azon kedves lényeknek, kiket hajdanta tánezra hívtam fel. A múlt héten di­rekt felutaztam Pestre CampUlihez, hogy né­hány tánezórát vegyek. Az öreg balletmester régi ismerősöm, sőt lekötelezettem, mert sike­rült vele egy alkalommal elhitetnem, hogy tud magyarul. Csodálkozott ugyan rajta, de elhitte. Most, hogy az operaház korridorában megpillantott, tárt karokkal fogadott; — Mio caro Zöldio, honnan sind Sie ge­kommen ? _ A maestro — válászolám — onnan. a hol a narancsfák nem virágoznak s babér­levelekkel csakis krumpli-főzelékekben talál­kozhatunk. __ Mlo dió ! Csak nem Mezopotámiából ? — Körülbelül ; de Bikiszki sztolici. — Áh, capisco, capisco, das liegt in der Walachei ? — Nó! A f. évi közmunka felosztás a mint az e la­pok hasábjain közölve lett igen csekély eltéréssel elfogadtatott s végrehajtás végett az illető tiszt­viselőknek kiadatott. A közmunka összeírás helyesbítve szintén végleg megállapittatott. Gyulaváros polgármestere által beterjesztett azon névjegyzék, a melyben a m. évi közmunka váltsági tartozásaikat fizetni és leszolgálni képte­len egyének nevei foglaltattak, hiányos felszerelés miatt a városi tanácshoz pótlás végett visszakül­detett. Grf. Almássy Kálmán által egy Gyula-Vári­tól Gyuláig építendő lóvasut terve jóváhagyás végett a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztériumhoz ielterjesztetvén, — a kérvényező gróf felhivatott, hogy a vasút által esetleg elfog­lalandó idegen területek érdekelt birtokosainak a terület elfoglalására vonatkozó beleegyező nyilat­kozatait beterjesz 8ze, hogy a leérkezendő terv és e nyilatkozatok alapján, a közigazgatási bejárás elrendelhető legyen. A szarvasi, szt.-andrási és gyoma-endrődi útvonalak kikövezéséhez szükségeltető költségek befejezésére vonatkozó ajánlatok közül Glasner és Eibenschütz czégnek, mint a megyei kőutak eddigi s teljes megelégedéssel működött vállalko­zóinak azon ajánlata fogadtatott el, a mely szerint hajlandók lesznek a jelzett útvonalakat 2 év alatt oly módon kikövezni, hogy a kövezésért őket il­lető járulékok a vármegye által 5°/0-al kamatozó és 3—5 év leforgása alatt esedékes kötelezvények által biztositassanak. — Ez ügyben egyszersmind megbizatott a megye alispánja és az államépitészet: hivatal főnöke, hogy a nevezett vállalkozókkal az egység árak és kiviteli módozatok pontos meg­határozása iránt sürgősen megejtendő értekezé­sekbe bocsájtkozzanak, s eljárásuk eredményét, még e hó folyamán összehívandó rendkívüli köz- igazgatási bizottság ülése elé bejelentéssék. A megyei árvaszéki elnök azon előterjesz­tése, hogy az árvaszéknél egyetlen hátralék sincs, örvendetes tudomásul vétetett. Érdekes s hosszadalmas vita fejlődött ki az uj községi törvény azon intézkedésének magyará­zatánál, ha vajon az egyesületek csak is az in­gatlan vagyonuk után fizetett állami adó összegé­vel vétethetnek-e fel a legtöbb adót fizető köz­ségi képviselők névjegyzékébe. A többség azon elvet fogadván el, hogy a községi törvényben lévő „fekvő vagyon" kifejezés alatt csak is ingatlan birtok értethetik. A tiszti ügyészi véle mény mellőzésével a megye alispánjának azon ha­tározatát, a mely szerint a csabai és békési pénz­intézeteket a legtöbb adót fizetők névjegyzéké­ből ingatlan vagyon hiányában töröltetni rendel­te, — helyben hagyta Ezen ügy a tiszti ügyész által hivatalból meg fellebbeztetvén az iratok a belügyminiszter elhatározása alá terjesztettek. Ugyanezen ügyből kifolyólag tett külön in­dítvány folytán feliratilag felkéretni határoztatott a belügyminiszter, adjon lelvilágositást arra nézve, ha vajon a községi képviselő testületben már ülési és szavazati joggal biró képviselő másnak képvi- seltetését elfogadhatja-e, s mint ilyen birhat-e a gyűlésen két szavazattal. T. L Hírek. Rendkívüli megyei közgyűlés lesz folyó hó 21-én a sárréti vasút ügyében, melyre a meg­hívók a napokban fognak a megyei bizottság tag­jainak szétküldetni. A sárréti vasút ügyében meg­választott megyei küldöttség f. bó 10-ón a megye­házán tartott ülésében — melyen résztvett a vas­út vállalat képviseletében Móricz Pál országgy. képviselő és Kohner A. nagykereskedő is — meg­állapodásra jutott a vonaltervezet és subventió kérdése felett is, és eme megállapodását javaslat alakjában terjeszti a közgyűlés elé. A közmunka- és közlekedésügyi minisz­ter a napokban .küldötte le leiratát, melyben az annak idejében nagy garral egyesített, aradi- Fehér-Körös és Alsó-fehér-Kőrös társulatokból ala­kított arad békésmegyei ármentesitö- és belvizle- zető társulat ketté választását engedélyezi és sza­bályozza. Az egyházi adó kérdéséhez. A „Békés" ol­vasóit s különösen a helv. hitvallású egyházak presbytoriumát bizonyára érdekelni fogja ama szé­les körökben élénk feltűnést keltett érdekes czikk- sorozat után, melyek az egyházi adó kérdésében lapunkban megjelentek, a vallás- és közoktatási miniszternek a közigazgatási bizottsághoz intézett leirata, amellyet szó szerint közlünk, s amellyel az egyházi adóztatás kérdése megoldást nyert. A miniszteri leirat a következvén szól: „Vallás- és közoktatási m. kir. Minister, 3375. sz. Perei Mihály és érdektársai mezőberényi lakosoknak békési ev. ref. egyház által ottani földbirtokaik után reájuk kivetett egyházi adó miatti panaszos ügyében a közigazgatási bizottság 1886. évi decz. hó 13-án 1809/896. kb. sz. a. kelt jelentésével be­mutatott összes iratokat idezártan oly megjegy­zéssel küldöm vissza a közigazgatási bizottságnak, hogy miután a nevezett egyház által fellebbezett közigazgatási bizottsági 1645/886. számú határo­zatban Perei Mihály és társai a reájuk kivetett egyházi adó alul minden kővebb indokolás nélkül csnpán az 1868. 38. t. ez. 11. §-ára való egy­szerű hivatkozás mellett mentetnek fel; miután a most idézett törvényszakasz a közigazgatási bi­zottság felfogásával ellenkezőleg épen a feleke­zeteket ruházza föl azon joggal, hogy az általuk felállított vagy fenntartott felekezeti intézetek költségeire, híveik anyagi hozzájárulását még pe­dig a saját képviseletük által meghatározaudó módon és arányban igénybe vehessék; miután pa­naszlók nyíltan elismerik, hogy ők az ev. reform, egyház hívei és csak azt tagadják, hogy mint má­sutt lakók békési birtokaik után az ottani egy­ház költségeihez hozzájárulni tartoznak, és miu­tán annak megállapítása, hogy valamely felekezet hívei, egyházaik költségeit hol, mily arányban és milyen módon tartoznak viselni nemcsak a fen­tebb idézett országos törvény, de azonfelül az ev. ref. egyház debreczeni zsinata által hozott, ö Felségének 1882. évi október 11-iki legfelsőbb jóváhagyásával szentesített törvények 28. 230. és 233. §-ai különös intézkedései szerint is, magának az illető felekezet s illetőleg egyháznak jogaihoz tartozik, mely költségek behajtására nézve azon egyházak a polgári hatóságok közbenjárását igénybe vehetik. Mindezeknél fogva a békési ev. ref. egy­háznak jogában volt Perei Mihály és társai, mint azon egyház hívei irányában a kérdéses költsé­gek kivetése iránt intézkedni: ellenben a közigaz­gatási bizottság őt az általa idézett és különben is csak iskolai, nem pedig egyházi költségekről is intézkedő 1868. évi 38. t. ez. 11. §-a nem jo­gosíthatta tel arra, hogy panaszlókat a kérdéses egyházi adó alól felmentette és annak behajtására nézve az illető egyház által felkért közbenjárást megtagadja. Éhhez képest a felfolyamodványnak belyt adván, fellebbezett 1645/1886. számú hatá­rozatának feloldása mellett felhívom a közigazga­tási bizottságot, hogy a békési öv. ref. egyház- község ezen adóügybeni intézkedését érvényesnek ismerje el, s a szőnyegen forgó és az illetékes egyházi hatóságok jogerős határozataival megál­lapított egyházi adók behajtása körül kellő -ható­sági segédkezet nyújtson. Budapesten, 1887. feb­ruár hó 7-én. T r e f o r t, s. k. Szabályrendeletek. A belügyminiszter a békésmegyei községek szervezési irány elvei meg- állapítása tárgyában alkotott szabályrendeletet módosítás végett, az árvaügyi szabályrendeletet pedig némi módosításokkal jóváhagyva leküldte a megye közönségének. Vasúti hid Gyula és Sarkad között. A in. kir. államvasutak igazgatósága a gyulai határban fekvő Fehér-Körös hidat a folyó med­rében levő jármok eltávolításának 45'9 méter nyílású vashiddá határozta átalakítani. Az átala­kítási terv márczius 10-éig a megye főjegyzőjé­nél közszemlére van kitéve. Az úri kaszinó évi rendes közgyűlését ma délután 5 órakor fogja tartani, melyre a ta­gok figyelmét e helyen is felhívjuk. A békésraegyei gazdasági égylet igaz­gató választmánya Csabán ma délelőtt 9 órakor az uj kert, kiállítás és biztosítási ügyekben ülést tart. A hadjutalék a közös hadsereghez Békés­vármegyére vonatkozólag következően van meg­állapítva : a gyulai járás ád 23 ujonezot, 2 póttartalékost, - - a csabbai járás 78 ujon­ezot, 8 póttartalékost; — a békési járás 82 ujonezot, 8 póttartalékost, a szarvasi járás 105 ujonezot, 11 póttartalékost, a szeghalmi járás 65 ujonezot és 6 póttartalékost; —- azi, orosházi járás 108 ujonezot és 11 póttartalé­kost; — a gyomai járás 38 ujonezot és 4 póttartalékost, végül Gyula városa 51 ujonezot és 5 póttartalékost • <**f­A németvárosi olvasókör bálja vasárnap este igen jó mulatságnak vált be; voltak többén az intelligenczia köréből, s ami eddig még nem történt más városrészbeli, nevezetesen nagymagyar-1 városi és újvárosi nőkőzönség is volt, még pedig a szó szorosbb értelmében vett „szép“-ei közül; A tánczvigalom folytonos kitűnő kedélyhangulat-' ban tartott kivilágos-kivirradtig. Az iparos ifjúsági egylet bálja az éjjel1 folyt le a „Koronádban, az előkészületekből kö­vetkeztetve igen szép sikerrel, melyről ázohbán részletesebben csak lapunk jövő számában referá- landunk. A nöegyleti bálról adott tudósításunkban már eleve jeleztük, hogy a női névsor, melyét á bál kezdetén hirtelen állítottunk össze, hiányos leend. Ezúttal egészítjük tehát ki, Logy a táncz- vigalomban résztvettek még : Német Irén (Csaba Andrássy Miklósné, Böhm Károlyné (Kétegyháza),) Bak Gusztávné, Erkel Ferenczné, Hoffer Sománé, Ilosvay Pálné, Popovits Jusztinná, Szabó Andorné,. Ujfalussy Dezsőné, Végh Gáborné, Szalczer Nán- dorné, Zöldy Jánosné; a karzaton: Czinczár Adolfné, Deutsch Jakabné, Moldoványi Gyuíáné, Habinay Krisztina (és nem mint sajtóhibából ál­lott Habinay Pálné.) A vészharang a hét folyamán újra meg- kondult kedden este 9 órakor. A parochia udva­rának közepén levő melegház födele gyulladt ki egy rozzant csőtől, szerencsére elfojtották a tüzet mielőtt az nagyobb dimmensiókat öltött volna. Az ügyvédi kamarából. Néhai Kovács József békési ügyvéd irodájához Dery István bér kési ügyvéd volt kirendelve gondnokul, azonban nevezett betegeskedése folytán e tisztről lemondott s az aradi ügyvédi kamara ennek folytán Kovács József irodája részére uj gondnokul Konkoly Jenő békési ügyvédet rendelte ki. A járványos betegségek még mindig — Sacramento 1 in der Szlavakei ? — Nó, nó! — Per l’amore di dió 1 in Schwabenland ? — Nó, nó, nó! — Krucifixo 1 also in Magyarenland ? — In alle Viere, mio dolce maestro 1 Az öreg tálján, ki négy nyelven szokott serre társalogni, fejét csóválta, nem akarta elhinni. Pedig csaknem igazat mondtam. — Und wohin oly presto ? — kérdé. — Egyenesen ide, meg akarok tanulni — — Cantare ? — Nó, ballare. — Impossibile 1 Lehetetlen 1 Unmöglich 1 — Miért? — Mer önnek nincs zeneérzéke, Sie ha­ben kein musikalisches Ehrgefühl 1 Lábaiban nincs poézis, vérében nincs temperamentum, idegei nem fogékonyak a rythmus iránt. Jesz- szesz Márie! ön és tánczolni! Tausendmal im­possibile ! — Honnan tudja ön ezt kedves mester ? — Három évvel ezelőtt hallottam egy­szer fütyölni; corpo di bacco! még most is fáj tőle a fülem. Képzelhetik, mily szomorúan távoztam az operából, körülbelül oly arezot vághattam, mint egy bukott intendáns, kit Komjáthy Béla indítványára fegyelmi utón mozdítanak el helyéről — kvalifikáció hiányának miatta. No de — gondolám végre — kvalifikáló ide, kvalifikáció oda, én mégis elmegyek a gyulai bálra. Ha tánczolni nem, filozofálni fo­gok, Ez utóbbi végre is könnyebb mesterség mint a táncz. Felöltvén tehát az ünnepi köntöst és sa­rut, múlt szombaton a megyeház felé irányi- tám lépteimet — filozófhoz illőn gyalog — nyugalomm 1.1 és fontoskodással. A lépcső al­ján szemembe tűnt a vén kapus, szürke pré­mes kabátjával, melyet szürke szakálla mint­egy kiegészíteni látszik. Igazán pompás alak, s ha színpadon látnám, nyomban hozzá ten­ném, hogy jellemzetesen tudja magát maszkí­rozni. Szegény öreg, ma is oly méltósággal hajlong, oly gravitással tartja kezében a fo- kosszerü alabárdot, mintha a megye még min­dig régi fényében tündökölne, mintha a vi- cispán ma is ép úgy Ítélne elevenek és hol­tak felett, mint hajdanta a „fokosos“ restau- rátiók dinom-dánomos korszakában. Ilyen filozófiai elmélkedések közt halad­tam föl a lépcsőkön s értem a nem villany­nyal, de miligyertyákkal világított bálterembe. Képzelem, minő souverain lenézéssel néztek fel a szegény milligyertyákra a jelen volt bé­kési atyafiak. "> Valóban mi sem jellemzi jobban a bál sikerét, mint ez az én tárczárc, melyben már is, mint megszorult adós tücsköt-bogarat ösz- szehadarok transcendentiális dolgokról, holott alig értem a bálteremhez. És ez igen termé­szetes. Egy gyarló sikerű bál körül rendesen a furcsaságok egész legendaköre szokott ke­letkezni, melyekből a legkaczagtatóbb humor* buzog. Ellenben a fényes sikerű tanczvigalma-*' kát egyszerűen tudomásul veszi az ember,., s* legfőlebb két sorral napirendre tér felettük. ; ­A gyulai nőegyleti bálról is csupán eny-} nyit kellene írnom. Fényes siker .. . bálanyá- Wenckheim Frigyesné grófnő ő méltósága . . tiszta jövedelem 620 frt . . . . vigalom végé' reggeli 6 órakor ... négyeseket 46 pár tán- czolta. Szőval a bálok olyanok, mint az asszo-- nyok, mentül tisztességesebbek, annál keve­sebbet lehet róluk beszélni. De hát mit is tudnék én beszélni például a kedves bálanyá­ról, már t. i. mint báli tárczairó ? Azt a jóizü barátságos mosolyt, melynek kíséretében min-‘ denkihez volt egy lekötelező szava, azt én I vissza úgy sem adhatom. Azt látni és érezni kellett. Én egyszerűen csodáltam és özönével' intéztem magamhoz a kérdéseket: honnan ve­szi azt az állandó, egy pillanatra sem lankadó vidorsagot? a kedélynek milyen üdesége idézi' elő igéző arczára azt a boldog és boldogitó' mosolyt, mint egy kiapadhatlan forrás ? És a mint igy hosszan szemléltem, egyszerre csak azon veszem magamat észre, hogy egy sajátos, érzés fog el, olyan költői lendület-féle; kép-’ zelmem kilopódzik a bálteremből s elkalan^' doz . . no nem éppen valami messze . .. arra a Korona szálián túl a várkastély felé ..... egy stylszerü épület előtt megáll, besurran aj szobákba . ! . hol hófehér ágyakon, édes szén-

Next

/
Thumbnails
Contents