Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-06 / 6. szám
Melléklet a „Békés“ 6-ik számához. _____ te tt ki az 1885. év II. felében felmerült költségekhez képest a mikor is 7046 frt 73 kr. volt kitüntetve 930 frt 32 krra" csökkent. A közpouti fogházak az illetékes kül döttség által a lefolyt félévben is megvizsgáltatván, azoknak helyiségei a tisztaság tekintetében kifogástalanoknak, — az élelmezés kielégítőnek s a fegyelem a fennálló rendszabályoknak megfelelőnek találtatott. A járási börtönök az erre hivatott bizottságok által a lefolyt félévben szintén megvizsgáltattak. V. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium ügykörét érdéklöleg. A közmunka és közlekedésügyre vonatkozó adatokat az V. mintájú kimutatás tartalmazza. Az 1886. évre természetbeni leszol- gálásra előirányzott 409 két fogatú igás napból az év folyamán felhasználtatott 408, — az 5461 */2 kézi napból pedig az év folyamán leszolgáltatott 3565y2 s hátralékban maradt 1896. A múlt évben 36,159 igás és 100,393y2 kézi nap után kivettetett 122,514 frt 75 kr. váltság összegből 115,556 frt 41 kr. folyván be, az év végén 6861 frt 89 kr. hátralék mutatkozott, s igy mig a váltsági összeg az 1886. évben az előbbeni 1885. évhez aránylag 1964 frt 25 krral. emelkedett, addig az év végén mutatkozó hátralék 2167 frt 60 krral kevesbedett. Az útépítés folytán a kormány által engedélyezett vám jövedelemből a múlt év folyamán 29,407 frt 14 kr. folyt be. Annak megjegyzése mellett, hogy a megyei és községi utak a megye területén általában fenntartattak, és számos helyen feldomboritásokkal, feltöltésekkel, hidak és átereszek javításával a forgalomra nézve alkalmasabbakká tétettek, — a közmunka és közlekedésügy térén felmerült jelentékenyebb mozzanatokat a következőkben jelezzük. a. ) A békési vasúti állomáshoz vezető ut 1498.4 méter hosszban 6 méter, — 790.3 méter hosszban pedig 5 méter szélességben kis-sebesi kővel 44.805 frt 26 kr. költséggel kikövezietett, — s ugyan ezen ut alatt 7 egészen szilárd (tégla és vas) szerkezetű műtárgy köztük egy 4 méter nyílású boltozott hid 10,780 frt 89 kr. költséggel építtetett. b. ) A múlt évi január havában a jég zaj lás által elsodort dobozi nagy hid helyébe egészen uj 117. folyó méter hosszú fahid építtetett 25,544 frt 27 kr. költséggel. c. ) A békési kettős körösi a gyulai és gyula-várii fehér körösi hidak fennállása minden hídnál 2—2 összesen 5604 frt 35 kr. költséggel épített jégtörő által biztosíttatott. Ezen a b.) és c.) pontok alatt előter jesztett műveletek által a megyei utak felette nagyszámú nagy fahidjainak ujbó építése remélhetőleg 15 évre befejeztetett. d. ) A gyulai és csabai kőutak macadam szakaszai a készletben volt kavicsból az év II. felében is kijavitattak, — a igy kielégítő állapotba helyeztettek. e. ) A gyula- gyulavarsándi ut a forgalom könyitése végett 500 m3 jó homok kai borittatott — illetve a mait évi nagyobb mérvű homok borítás kijavitatott. a postaügyben a lefolyt félév alatt azon felemlíthető újabb mozzanat történt, hogy B.-Csaba községéhez tartozó úgy nevezett „ Jamina“ nevű szőllő rész önálló posta hivatallal láttatott el. A megyebeli távirda forgalom a temesvári távírda igazgatóság által kiállított s tisztelettel ide mellékelt statistikai kimutatásban van feltüntetve. VI. A honvédelmi minisztérium ügykörében. A VI. mintájú kimutatás azon adatokat tartalmazza, melyek a védkötelesek számára adott házasulási engedélyek, az elbocsátási esetek s a védkötelezettség tekintetében a védtörvényi utasítás 42. §-nak első pontjához képest megengedett egyéb kedvezményekben részesültek számát tüntetik fel. A megye területén ez idő szerint B.- Csabán a cs. és kir. 101. számú gyalogezred 3-ik zászlóalja, B.-Gyulán a m. kir. 7. és 8. honvéd-zászlóaljak és a m. kir. Il-ik honvéd-lovas-ezred 1. és 2-ik százada vannak elhelyezve. A cs. és kir. 14. számú huszár-ezred egy századának az 1887. év augusztus hava 31-től Békésen leendő elhelyezése iránt a tárgyalások már folyamatba tétettek. VII. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium ügykörét illetőleg. A lefolyt félév alatt elemi csapások a termények pusztítására felemlithető mérvben hatással nem voltak, s a legszebb fejlődésnek indult gazdasági termények csak is a nyári évszakokban észlelt tartós szárazság által lettek fejlődésőkben annyira meggátolva, hogy az igen jónak Ígérkező termés középszerű eredményűnek jelezhető. Az állat-egészségügy általában kedvezőnek volt mondható, a lovak között a takonykórnak 5 esete, a szarvasmarhák között főleg az öcsödi gulyában a lépfenének 25 esete, a juhok között a himlőnek nehány esete és a baromfiak között egy pusztító ragályos kór tünetei mutatkoztak. A kellően foganatosított állat-gyógyrendőri intézkedések a különben kiterjedt ló és szarvasmarha állománnyal bíró megyénket a járványos kórok aggályosabb terjedésétől megmentették. A megyei ipar tanács tagjai általunk a kellő időben megválasztva lettek. B.-Gyula 1887. január 30-án. Jegyzetté: Terényi Lajos, m. h. főjegyző. Alispáni jelentés. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság I A közigazgatási ágak múlt január havi állapotáról szólló rendszerinti havi jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. 15 §-ához kénest tisztelettel a következőkben terjesztem elő. 1. Közegészségügy. A közegészségügynek a múlt havi jelentésemben jelzett kedvezőtlen állapota s a ragályos és járványos betegségeknek főleg a gyermekek között nagy arányban mutatkozó veszélyessége a lefolyt január havában nem hogy csökkent volna, de vármegyénk több községeiben újabban felütötte fejét. Kanyaróban Gyula-Vári községben 11 bete- gülési és 3 haláleset, Doboz községben 88 bete- gülési és 6 haláleset, Uj-Kigyóson 119 megbete- gülési és 14 haláleset, Kondoroson 26 betegülési és 6 haláleset, Szeghalmon 109 megbetegüléB mellett 10 haláleset, — roncsoló toroklobban B.- Csabán 2 megbetegűlés mellett 1 haláleset, Füzes-Gyarmaton 98 betegülési és 32 haláleset, — vörhenyben Gyulán az eddig beérkezést jelentés szerint 1 halálozás, Szent-Andráson 38 megbete- gülési és 1 halálozási eset, — hólyagos himlőben Szarvason 53 megbetegűlés és 6 haláleset merült fel, — szórványosan mutatkoztak még Békésen a kanyaró és Orosházán a himlő járványok. Vésztő községben a múlt év utolsó hónapjában nagy mérvben uralgott kanyaró járvány a lefolyt január bava első napjaiban megszűnt. A járványos betegségek fellépte minden alkalommal tudomására hozatván a megye főorvosának — úgy az általa véleményezett, valamint az egyébként előirt egészségrendőri gyógy- és óvintézkedések minden helyen a legkiterjedtebb mérvben foganatba vétettek, több községben az oskolák bezárattak, Szarvason a beérkezett főszolgabírói jelentés szerint a hólyagos himlő járvány tovaterjedésének meggátlása végett a felnőttek oltása kellő erélylyel foganatosittatik, — s mindezen elősorolt járványos betegségekről a 8 napos kimutatások pontosan beérkezvén, azok a m. kir. belügyminister úrhoz esetről-esetro felterjesztetnek. A cholera járvány bnhurezölása elleni óvin- térkedések a megye minden járásában figyelemmel tartatnak. E helyen emlékezem meg azon veszteségről, mely dr. Télesy József megyei tiszteletbeli főorvos, s Szarvas város tiszti orvosa, — dr. Szemián Kálmán megyebizottsági tag b.-csabai ügyvéd és Debreczeni Endre a gyomai járás főszol- gabirájának elhalálozása folytán megyénket érte. Tevékeny életük a közügynek sokkalta nagyobb hasznára volt, semhogy váratlan s ily rohamos egymásutánban bekövetkezett elhunytuk nehezen betölthető rést ne hagyhatott volna megyénk jeleseinek sorában. A hasznos házi állatok egészségi áflapota a gerendási pusztáu a szarvasmarhák között felmerült néhány Bzáj és köröm fájás esetét — és Csabacsüdön a juhok között nehány esetét kivéve egyéb járványos avagy ragályos betegség által megtámadva nem lett. II. Közbiztonság. Általános megdöbbenést keltett azon gyilkosság, a mely dr. Szemián Kálmán b.-csabai ügyvéd s megyebizottsági tag személyén a folyó éyi január hava 25-ik napjának reggeli óráiban elkövettetett. A jelzett iöőben ugyanis Maczák Mária férjétől elváltán élő b.-csabai földmívesnő dr. Szemián Kálmánt egy hat lövetű forgó pisz- tolylyai orvul keresztül lőtte, s azután a gyilkos fegyvert saját magának fordítván, szivébe lőtt; — a gyilkos nő rögtön, a halálosan sobzett dr. Szemián Kálmán néhány órai kiuos szenvedés után végezték életüket. A vagyonbiztonság néhány apróbb tolvaj- lási esetet kivéve csupán K.-Ladányban támad- tatott meg jelentékenyebben, hol is a múlt hó 23-áoak éjjelén Bak Imre házának utczára nyíló ablakán ismeretlen tettesek hatoltak be s a temetkezési egyesületnek nevezettnél elhelyezve lévő 226 frt készpénzét, — Orosházán pedig Horváth Jánosnak tanyájáról 2 drb 100—100 frt értékű lovát eltolvajolták, — az ez irányba foganatba vett nyomozás a tettesek kilétét ez ideig fel nem derítette. Tüzeset egy volt és pedig Békésen, hol a lángok egy értéktelen üres takarmány szint hamvasztottak el. Öngyilkosságot követtek el: B.-Gyulán a múlt hó 15-én ifjú Czégényi Zsigmondné szül. Dudás Julianna, ki is életuntságból magát megmérgezvén, 2 nap alatt elhalt, — K.-Tárcsán ugyancsak január hava 15-én Molnár Gábor k.- tarcsai lakos búskomorság folytán magát felakasztotta, — Orosházán Gerencsér Szabó Pál, ki is a múlt hó 18-án önmagát felakasztva vetett véget életének. A kémények tisztán tartása községenként az erre hivatott közegek által ellenőriztetik. III. Utak, hidak, védtöltések. A száraz, fagyos időjárás folytán s az ut- kaparók működése mellett a közutak teljesen jó s könnyen járható állapotban vannak. A hidak a múlt év folyamán több helyen alkalmazott jégtörők által is védve, a kellő szilárdsággal lesznek képesek ellentállani a netán bekövetkezhető jégzajlásoknak, — egyedül a gyula-várii hid van olyannak jelezve, a mely nagyobb mérvű javításokat igényel. A védtöltések- -állapota a különben is csekély vízállást tekintve teljesen megnyugtató. IV. Vegyesek. A megyei pénztárak a múlt hóban is megvizsgáltatván, a kezelés teljesen rendben levőnek találtatott. A községi elöljárók választása megye Bzerte kellő rendben befejeztetett. A járási főszolgabirák és Gyulaváros polgármestere általam utasítva lettek, hogy a hernyó irtásról alkotott megyei szabályrendeletnek február hó végéig érvényt szerezzenek. B.-Gyulán, 1887. február hó 3-án. Jancsovics Pál, alispán. Békésmegye közmunka-előirányzata 1887-i évben. ISen.d.es l^iad-ásols:: V. A gyomai járásban. 33. A járási útfelügyelő egész évi rendes fizetése 300 frt. 34. A járás területen alkalmazásban álló 4 utkaparó egész évi rendes fizetése 720 frt. 35. A gyoma—k.-ladányi ut kidomboritására a 330. átmetszési hídtól kezdve, a kir. épitk. hivatal kitűzése szerint 2000 km. 500 kézi közmunkaerő. 36. Az endrőd-vandházi ut kiépitéséhez, segélyképen 1*00 kézi közmunkaerő. V. A gyomai járásban összesen 1020 frt, 600 kézi közmunkaerő. VI. A szeghalmi járásban. 37. A járási útfelügyelő egész évi rendes fizetése 300 frt. 38. A járás területén alkalmazásban álló 11 utkaparó egész évi rendes fizetése 1980 frt. 39. A k.-ladányi sebesköröshid eltört gerendájának kiváltására s függmüveinek helyre állítására 600 frt. 40. A szeghalmi ördögárki híd padlózatának részbeni kiváltása és megforgatására 1500 frt. 41. A k.-tarcsa—k. ladányi ut 5—6 km. között 130 m. hosszú domborításra, 221 kbm. 56 kézi közmunkaerő. 42. A gyoma—k.-ladányi ut lő—16 km. között 250 m. hosszban domborítás, 425 km. 122 kézi közmunkaerő. 43. Ugyanazon ut 18—19 km. közt 600 m. hosszbani domborítására, 1200 m. 343 kézi közmunkaerő. 44. A k.-ladány—szeghalmi ut 5—6 hm. közt 130 m. hosszban domborítás, 221 km. 26 frt 52 kr. 45. Ugyanazon ut 7—8 km. közt 203 h. 50 cm. megtöltés 90 km. — 12 frt 60 kr. 46. Ugyanazon ut 9—10 km. közt 135 m. hosszban, 2 m. szélesítés, 945 km. 11 frt 34 kr. 47. Ugyanazon ut 10—11 km. közt, 50 m. hossz, 3 m. utszélesités 45 km. 5 frt 40 kr. 48. A doboz-vésztői ut 30—40 km. közti rossz áteresz kijavítására 30 frt. 49. Ugyanazon ut 30—31 km. közt 70 m hossz, 45 cm. fel töltés 28875 40 frt 42 kr. 50. Ugyanazon ut a 31 kmtől a 30 felé 10 m. hossz, a 32 felé 190 m. h., 85 cm. magas ut- domboritás 400 km. 48 frt. 51. A vésztő —szeghalmi utón, a 37 kmtől, a községház felé 265 m. hosszú domborítás, ebből 60 m. föld beszállítására 3925 km. 58 frt 57 kr. 52. A vésztő-szeghalmi ut 51—52 km. közt a csendőr laktanya előtt 60 m. h. 25 km. feltöltés föld beszállítással, 120 km. 48 frt. 53. Ugyanazon útszakaszon, a temető előtt 250 m. h. 40 cm. feltöltés 750 kbm. 105 frt. 54. A Szeghalom—füzesgyarmati ut 1—2 km. közt, 100 m. hosszban, 2 m. széles és 60 cm. magas utszélesités, 120 km. 14 frt 40 kr. 55. Ugyanazon ut, 6—7 km. közt, 100 m hosszú domborítás 170 kbm. 10 frt 40 kr. 56. A f.-gyarmat—zsákai utón 0—1 km. közt, 260 m. hossza utdomboritás 442 km. 66 frt 30 kr. 57. Ugyanazon ut 1—2 km. közt 500 m. hosszban domborítás, 850 km. 127 frt 50 kr. 58. Ugyanazon ut 5—6 km. közt, 50 m. h, domborítás, 100 km. 12 frt. 59. Ugyanazon ut 6—7 km. közt 260 m. hosszban domborítás, 442 km. 54 frt 04 kr. VI. Szeghalmi járás összesen : 5083 frt 49 kr., 521 kézi közmunkaerő. VII. A szarvasi járásban. 60. A járási útfelügyelő egész évi rendes fizetése 300 frt. 61. A járás területén alkalmazásban levő 12 utkaparó egész évi rendes fizetése 2160 írt. 62. A szarvas-orosházi 4—7 km. között ősz- szesen 600 m. hosszú utdomboritás 1020 km. 153 frt 06 kr. 63. Az Öcsöd—ksztmártoni ut 14—15 km. között 140 m. hosszú 1—15 cm. magas, 1 m. utszélesités 24 frt 15 kr. 64. Ugyanott 350 m. hosszú utdomboritás, 350 km. 52 frt 50 kr. 65. Ugyanazon ut 15—16 km. közt 304. m. hosszban, 35 cm. magas utfeltőltés 852 kbm. 127 frt 83 kr. VII. Szarvasi járásban összesen 2817 frt 54 kr. VIII. Az orosházi járásban. 66. A járási útfelügyelő rendes évi fizetése 300 frt. 67. A járás területén alkalmazott 7 utkaparó egész évi rendes fizetése 1260 frt. 68. A csorvási vasútállomási ut javítására 7 igás es 60 kézi közmuukaerő. 69. Az orosháza-földvári ut javítására segélyképen 40 kézi közmunkaerő. 70. A t.-komlósi átkelési utak feltöltésére a kir. épit. hivatal kitűzése szerint, a földnek a község által kijelelt helyről való beszállításával, 800 km. 400 frt. VIII. Az orosházi járásban 1960 frt, 7 igás és 100 kézi közmunkaerő. IX. Kezelési kiadások. 71. A kir. építészeti hivatal egész évi úti átalánya 1200 frt. 72. A kir. építészeti hivatal irodai átalánya 100 frt. 73. Megyei lánczhuzó egész évi fizetése 240 frt. 74. A rendkívüli utazások és az építkezések felügyeleti költségeinek fedezésére 500 frt. 75. Utfentartói eszközök beszerzése és javítása 400 frt. IX. Kezelési kiadások összege 2440 frt. Rendes kiadások összegeinek ismétlése. I. Gyulaváros határában összesen 4103 frt, 40 igás és 349 kézi közmunkaerő. II. A gyulai járás területén 6595 frt 75 kr, 155 igás, és 1350 kézi közmuukaerő, III. A csabai járás területén 1920 frt és 140 kézi közmunkaerő. IV. A békési járás területén 4810 frt, 34 igás és 1971 kézi közmunkaerő, V. A gyomai járás területén 1020 frt, ó8 600 kézi közmunkaerő. VI. A szeghalmi járás területén 5083 frt 49 kr, és 521 kézi közmunkeerő. 'VII. A szarvasi járás területén 2817 frt 54 krajezár. VIII. Az orosházi járás területén 1960 frt, 7 igás és 100 kézi közmunkaerő. IX. Kezelési kiadások 2440 frt. X. A vámolt kőutak építési költségeinek törlesztésére, a későbbi vámjövedelmekből visszatérítendő előleg 95,523 frt 72 kr, 231 igás és 1275 kézi közmunkaerő. A) A rendes kiadások főösszege 126,268 fr. 50 kr, 467 igás és 6303 kézi közmunkaerő. B) Rendes bevételek. 76, Az 1886, évi pénztári maradvány 4740 frt 97 kr, 77. Az 1887. évi m. közmuokaváltság ösz- szege 1220757 frt 50 kr, 467 igás és 6303 kézi közmunkaerő.
