Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-18 / 51. szám

S mikor a tollvezető hozzá fordult, de kérem biró ur, mind a kettőnek nem le­het igaza, akkor a biró azt felelte: Neked is igazad van. De nekünk nem kell, hogy minden­kinek igaza legyen. De nekünk nem kell polgármesteri önkormányzat. De nekünk nem kell rendetlenség:. Nekünk igazság kell. Nekünk községi önkormányzat kell. Nekünk rend kell. Békésvármegye közigazgatási bizottságá­ig hó 12-én tartott rendes üléséről. Alispánt előadmányok. Az alispáni rendszerinti havi jelentés, — mely lapunkban egész terjedelmében közölve — felolvastatván, tudomásul vétetett. Eilencz hadköteles kivételes nősüiés iránti folyamodványa pártolólag lett felterjesztve a nagy* méltóságú m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz; — két hadköteles — részére pedig — a hadsereg kötelékéből való ideiglenes elbocsátás iránti kér­vényükre hozott kedvező határozatok az illetékes hadtestparancsnokságboz, hozzájárulás végett meg­küldettek. A megyei árvaszéki elnök rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett. Megyei tiszti ügyész 5—6 db. előadmányban — a megfelebbezett alispáni határozatokat a köz- igazgatási bizottság is helyben hagyta. Tanfelügyelői előadmányok. Az orosházi ág. helv. ev. egyházközség az iránti kérvénye, hogy P.-Szt-Tornya községe kő- teleztessék az úgynevezett „tót“ tanyákon levő evangélikus iskolákhoz vezető útra szükséges föld­terület kisajátítására, — véleményes jelentéstétel végett kiadatik az orosházi járás főszolgabirá- jának. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­ter ur feltételesen megengedte, hogyJErécsmárik Juliska a szarvasi kisdedóvoda^-úftezetnél működ hessen.-. A dobozi helv. hitvall. leányiskola törvény­ellenes állapotának orvoslása végett, a bizottság feliratot intézett a kerületi püspök főtisztetendö Révész Bálint úrhoz Debreczenhe. A tankötelesek összeírásánál követendő el­járásra nézve — a leérkezett miniszteri rende­lethez képest utasítás adatott ki, Gyula város polgármestere és a járási főszolgabirákhoz. Gally Gizella csabai óvónő Csabán egy óvoda felállítása iránti folyamodványa — pártolólag lett felterjesztve a vallás- és közoktatási miniszterhez. A puszta-földvári községi iskola 1886. évi, a békési iparos tanoncz-iskola 1886/7. tanévi és a szarvasi iparos tanoncz-iskola szinte 1886/7. tanévi pénztári számadásaik helyben hagyattak — és számadó pénztárnokok, a további felelősség terhe alól felmentettek. Kir. adófelügyelői előadmányok. A békésmegyei kir. adófelügyelőnek — f. év november haváról szóló rendszeriuti havi jelentése, melyben jelzi, hogy az elmúlt november havában egyenes adó 320,653 frt 24 kr., hadmentességi adó 16,508 frt 52,/2 kr. folyt be, mely összegek bez a múlt évi hason havi bevételeket viszonyítva az egyenes adónál 51,905 frt 37 kr., a hadmen­tességi adónál 884 frt 13 krral kevesebb az ered­mény, — tudomásul vétetett. B.-Csabán, Békésen, F.-Gyarmaton, Kondo­roson, N.-Szénáson, Szarvason, Vésztőn, Berény- ben, Gy.-Váriban, Csorváson, K.-Tarcsán, Gyomén, T. Komlóson és Orosházán több rendbeli külön­féle nemű adóhátralék tartozások — behajthatlan- ság czimén — a bemutatott okmányok alapján töröltetni rendeltettek. Ezeken kívül egyeseket érdeklő adóügyek beni, magán kérvények, felszólalások, felebbezé sek nagyobbára elutasítva lettek. Az orosházi és vidéki takarék és önsegélyző egylet — adófelügyelői végzés elleni felebbezésé nek hely adatott. Serb Miklós kétegyházi községi jegyző és Mikus Mihály kétegyházi községi törvénybiró el len az 1887. évi hadmentességi dij kivetés körül tanúsított szabálytalan eljárásuk miatt a fegyelmi eljárás elrendeltetett. A kir. állam-építészeti hivatal ügykörébe tartozó előadmányok. Az állam-épitészeti hivatal képviselőjének rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett. A gerla-békési utfeltöltós — a gyulai járás főszolgabirájának jelentése szerint nem foganato sitható, mivel a szükséges földanyag gr. Wenck beim Károly gerlai nagybirtokos területéről kisa játitás utján lesz beszerzendő, miért is a vonat kozatos kb. határozat hatályon kívül helyeztetik és az állam-épitészeti hivatal utasittatik, hogy ez ügyben magának kellő tájékozást szerezzen — a jövő évi közmunka felosztásnál annak eredmé nyéhez képest — intézkedjék. A kir. állam-épitészeti hivatal által készített és bemutatott „utakon való közlekedés tárgyábani m. szabályrendelet“ további tárgyalás végett a törvényhatósági közgyűléshez lett áttéve. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. mi niszter urnák reodelete, mely szerint a posta és távírdánál alkalmazásban levő távirdai vonalörök' nek, — vonaluk bejárására tartott szolgálati lo vaikat, az országos közmunka kötelezettsége alól felmentetteknek mondja ki, tudomás és alká.lmaz kodás végett kiadatott Gyula város polgármestere és a járási főszolgabiráknak. A m. kir. államvasutak aradi üzletvezetősé gének értesítő átirata, melyben tudatja, hogy a megye területén levő vasúti állomásokat, a köve- zetvámmentesilések figyelembe vételére utasította tudomásul vétetett. A körös-tisza-marosi ármentesitő és belviz szabályozó társulat átirata folytán, — mely sze­rint a gyoma-endrődi ut egyrészét képező bal­parti védtöltést, mint tartalék védvonalat fel nem adhatja, illetőleg vissza nem adhatja — a gyoma- endrödi kőutnak a védtöltésre tervezett szakasza egyelőre és bizonytalan időre ki nem építése lett elhatározva, — utasittatván a megye alispánja — hogy annak idején — az átvétel iránt haladék­talanul intézkedjék. A gépkezelők és kazán fűtőkben tapasztalt nagy szükségletre való tekintettel a nagyméltó- ságu közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisz­ter ur egy gözgépkezelőket vizsgáló bizottságnak Csabán leendő felállítása iránt — feliratilag fel­kéretni határoztatott. A megyei közmunka 1888. évi helyesbített össszeirása bemutattatván, helyben hagyatott, a mennyiben pedig egy némely községnél tetemes apadás mutatkozik a kir. államépitészeti hivatal oda utasittatik, hogy helyenként az illető járási szolgabirák közben jöttével próba vizsgálatot tart­son, és az eredményről annak idején ide jelen­tést tegyen. Az elősoroltakon kívül tárgyaltattak még egyes községeket és magánosokat érdeklő megyei közmunka ügyek — leginkább azok leírása vé­gett, — a miután az egész napot igénybe vett, megye főispánjának elnöklete alatt lefolyt ülés a délutáni órákban bevégzödött. A londoni magyar egylet. Müveit ember legnagyobb élvezete jót cse­lekedni. Faustnak is ez a vége: Ja! diesem Sinne bin ich ganz ergeben, das ist der Weisheit letz­ter Schluss 1 Faust pedig a legnagyobb szellem 50 éven át tartott tépelődésének eredménye. Nem elég ismeretekkel bírni, hanem szükséges azokat embertársainak boldogitására fordítani. Ily akarat és a képesség hozzá, jelleme a modern társada­lomnak. gyen, kap-e az lénungot, kenyeret, minthogy csak 3000 emberre van a miniszteri rendel­kezés, hogy tehát az ilyeneket holnap össze­gyűlendő nép előtt megczáfolhassam, kérek egy-két sorbeli utasítást, úgy nem különben Hajnal tiszteletes ur által tett azon kérdésre is, hahogy ö mint lelkipásztor a sereggel el- menend számon kívül el fog-e fogadtatni tá­bori papnak — — — mert ő az önkéntesek sorába szívesen belépend mint számon kívüli, — s úgy veszem észre, ez nagy buzdításul szolgáland. Sokan megkérték, hogy elmene­telük előtt úrvacsorát szolgáltasson ki, mi hétfőn meg is történend. — — — Többen azt akarták — közli a főszolgabíró utóiratban — hogy Békésről legalább 6—700 egyén jönne. Mint hallom, van olyan, ki V4 telek földet ígér a másiknak, ha helyette megyen ; de ez talán csak tréfa vagy pletyka. Ellenben van két asszony ki férjével megyen s ha kívánta­tik kardot is köt. Egyik gyulai leány Zilainé, másik egy rokkásné, — gyermektelenek.“ Ezen jelentés némi világot vet arra, hogy a főszolgabíró a felmerült akadályok elhárítá­sában saját erejére nem igen támaszkodott s tevékenységében a támaszpontot az alispán­ban, — kinek törhetlen erélye volt az egész vármegyében irányt adó — s egyes községek­ben a nép szeretetét bizalmát biró s közbe- csülésben álló egyénekben kereste. (Folyt, köv.) O. Qy. Ha a századok évkönyveiben lapozgatuuk csupán két irányban látuuk határozott haladást a báconi bölcsészet győzedelmében és a humaoi tás terjedésében. A platói philosophia az embert istenné akarta tenni s nem tudta emberré ne­velni. És mikor elvesztette régi tartományait és 900 éven át üres declamátiókkal nem sikerült üdvös eredményt felmutatnia, végelgyengülésében még egyszer összeszedte magát s szolgálatába szegődött azon egyházaak, melyet eleinte üldözött s mint Milton merész daemonja odaült: „next tha seat of God, and with its darkness dared affront bis light.“ De ütött az óra és a Novum orgánum véget vetett az ókori philosophia összes fictióinak Szó helyett a tett uralkodik. Az ész a gyakorlati térre lépett. Küzdeni az elemek ellen, legyőzni távolságot, megfékezni a tengert, a természeti erőket kényszeríteni uj alakban szolgálni az embert: ez uemünk igaz érdeke és ebben nyilvá' nul isteni küldetése éB fölénye a teremtett világ ban. Chappe, Watt és Edison nagyobb emberek mint Plátó és Seneca és a kormányozható léghajó fontosabb probléma a bölcsesség kövénél. Ép ily arányú a fordulat az ethikában. Ma a jó szív is erény és méltán. Nem akarom kiseb biteni az ősök érdemeit. Elismerem, hogy sokszor oly megragadó példáit látjuk az erénynek, melyek kápráztatók. De ha azon két világitó fáklya fé nyéné), melyek Athen és Nazaretből megvilágít ják az erkölcsileg legelőre haladottabb népeket, megvizsgáljuk az ókor erényeit és azon sokszor magasztalt önfeláldozást nagy fogalmak és dicső eszmékért, lehetetlen észre nem venni azon titkos rugókat, melyek lelkesedésünket rendkívül mér sékelik és melyek nevei váltakozva: önzés és el fogultság, hiúság és tudatlanság. A két honsza' baditó, Harmodios és Aristogeton babérjai köd- képpé foszlanak, ha ismerjük azon aljaB indokot mely őket a zsarnok Hipparchos meggyilkolására késztette és Titus jótéteményei elvesztik varázs erejüket, ha tudjuk, hogy azok egy bűnös előélet nozsdóvize csupán. Ha embereket a szó magasabb értelmében akarunk találni, a legújabb korban kell őket ke resni. Igaz, hogy folyton vannak visszaesések és mindig lesznek gonoszok, de a javulás félreismer betlen. Az emberiség haladása olyan, mint a ten­ger dagálya: egyes hullámok összeomlanak, de az ár magasbra nő. Hogy ezen üdvös fordulat meg­teremtésében melyik nemzetnek vannak legna­gyobb érdemei, azt kutatni szűk e lap, de hogy ez irányban az angol nép túlszárnyalta a világ összes népeit az oly világos mint Macaulay stylja. Nem fogom elsorolni mindazon jótékony in­tézményeket és egyesületeket, melyeket ezen ál­lításom bizonyítására felhozhatnék és melyek csu­pán Londonban nagyobb összeget fordítanak a nyomor és Ínség enyhítésére, mint az egész osztrák­magyar birodalom összes hasonló segély-egyletei. Nincs nép, mely ügyesebb volna vagyonszerzésben, mint az angol, sőt élelmessége sokszor kegyetlenné vagy legalább is gyülöltté teszi, de viszont nincs nép, mely a már megszerzett vagyont hasonló nagylelkűséggel és oly igaz hazaszeretettől átha­tott anyagi áldozatkészséggel hordaná a feiebaráti szeretet oltárára. Vannak missek és ladyk, kik lakásukban iskolát rendeznek be s ott a szegény munkás osztály gyermekeit ingyen oktatják, el­látják könyvekkel s télen a kellő ruházattal* Vannak urak, kik kórházakat tartanak fenn és hogy a szegények szórakoztatására is gondolnak bizonyítja az, hogy a királynő néhány millió frtra rugó költséggel a messze Eastenden lakó mun­kások számára egy parkot létesített, mely terje­delemre nézve nem sokkal kisebb mint Gyulavá­rosa egész arealja. Az angolok ezen szép tulajdonai átszármaz tak az ott lakó magyarokra is, kiknek egyesülő­tök a: „London Hungarian Association of Bene­volence“ egyike a legnevezetesebbnek és ránk nézve határozattan a legfontosabb London vala- menyi egylete közzül. 1867-ben alakult s azóta fokozatosan gyarapszik úgy anyagilag mint er­kölcsileg. Az utóbbi évben ugyan egy kis össze- koczanás volt a tulajdonképpeni magyar és az osztrák tagok közt, mely feszültségnek az lett a vége, hogy az egylet ketté szakadt. Az egyik rész megtartotta régi czimét és a vagyont, a másik osztrák-magyar egylet neve alatt most kezdi pá­lyafutását. Mindkettőnek elnöke Gróf Károlyi agykövet, ki erősen dolgozik a mellett, hogy a jő egyetértést oszt.-magyar kalap alatt létrehozza, mit a Lajtán inneniek nem tudnak és nem fognak neki megbocsátani soha. És ezeknek az uraknak teljesen igazuk vau. Miért ne lehetne az egylet nzentul is ma­gyar egylet? Ha az osztrákoknak is beli egylet, alapítsanak maguknak egyet s kezdjék meg ők is az abc-nél. Különös 1 Ezek 20 évi hangya szor­galommal összegyűjtenek egy kis vagyont, vesz­nek maguknak házat s most egyszerre csak eszük­be jut azoknak, hogy mindez közös legyen, mint sok dolog otthon. De a londoni magyarok különb magyarok, mint mi itthon. Hiába van Károlyinak olyan szép magyar neve s hiába ijesztgeti őket, hogy leköszön az elnökségről és hogy kilép: ők nem engednek. És ez oly jól esett nekem; itthon úgyis nagyon ritkán van alkalmunk ilyen szilárd legényeket látni. Én már egészen hozzá szoktam ahhoz, hogy mindig a magyar huzza a rövidebbet; ahhoz is, hogy a magyar minden Bécsből jövő intésre legalázatosabban meghajoljon s mit lá­tok 1 1500 kilométernyire Budapestről idegen földre szorult csekély számú magyarság ollent áll a legválogatottabb mosolynak ép úgy, mint az osztrák diplomatia logfinomabb fogásainak. Az egylet rövid megismertetésére a követ­kezőket sorolom el: Az egyleti tagok jogositvák az „otthon“-t naponként d. u. 2 órától este 3|4 11-ig látogatni s abban a könyvtárt és hírlapokat használni. Azon Londonban lakó vagy átmeuőleg ott időző honfi­társakat is, kik az egyletnek nem tagjai, az Otthon“ a fent kitett időben szívesen látja, azon­ban ezek tartoznak vagy esténként 1 penyt, vagy hetenként előre 3 pencet a házmester kezébe fizetni, aki ezt a fizető szeme láttára egy e czélra nyitandó könyvbe azonnal beírja. Az ujonan jött honfi társaknak az egylet két irányban szolgál­hat : a) Mint tudakozó és közvetítő intézet. Az egylet választmánya összeköttetésben van külön­féle szolgálatközvetitő intézettel, mely utón foly­ton módjában áll a hozzá folyamodóknak utasí­tást és ajánlást adni. Egyszersmind több olcsó vendéglővel szerződésbe lépett, hogy azokban a választmány által oda ajánlottak egy bizonyos mérsékelt dijért lakást és esetleg ellátást kapja­nak. Az ezen utalványban meghatározott időtar­tamra az összes utalványozott költségekért az egylet jót áll, s ha az ajánlott fizetni nem képes, azokat helyette kifizeti. A nem egészen szegé­nyek, mint szinte azok is, kik az egylet közvetí­téséből állandó keresethez jutottak, az egylet ál­tal nekik ily módon nyújtott segélyt előlegnek te­kintik s azt lassanként vissza fizetik, miről tőlük ígérvény vétetik. Méltányos és igazságos, hogy mindazok, kik akár közvetett akár közvetlen se­gélyben részesültek, ha jobb körülmények közzé jönnek, azt az egylot jótékony czéljainak előmoz­dításában meghálálják, b) Az „Otthon“ szolgál-, hat ideiglenes lakóhelyül, de semmi esetre sem tovább 8 napnál, oly magyar iparosoknak, kik oda a segély osztó által befogadtatnak, a minél tiszteletet érdemlő ajánlatok különösen figyelembe vétetnek. A befogadottnak egy ágy és egy ülő­hely utalványoztatik, a mikért naponként előre 6 pencet tartoznak fizetni. Ezeken kívül az egylet olvasó szobájában ingyen oktatás is adatik az angol nyelvből azoknak, kik ehez a segélyosztó ál­tal engedélyt nyernek. Az egylet költségeit ré­szint a tagok tagsági dijából, de főképen azon összegekkel fedezi, melyek részint hazai, részint londoni adakozóktól e czélra felajánltatnak. Na­gyobb összegeket adományoztak : ő fels. Erzsébet királynő 1600 frtot, ő fels. Ferencz József kir. 1500 frtot, Gróf Károlyi 1500. frtot, Goldner 1000 frtot, Greger (Budavölgyröl 870 frtot, Gróf Beust 660 frtot, Rotschildok 450 frtot, Reuter 410 frtot, Teck herczeg 350 frtot, Brooks Cunliffe 310 frtot, Rudolf trónörökös 250 frtot, Erlanger báró (kit e napok­ban gyámság alá helyeztek 250 frtot, Somerset herczeg 250 frtot, Clayton & Shuttleworth 210 frtot, Battyhányi gróf 200 frtot, A segély kiosztás minden csütörtökön tör­ténik, melyre természetesen néha sokan, máskor kevesebben jelentkeznek. Lovag Louis Felber- mann meghívására, ki az egylet nagyérdemű titkára, aug, 11-én részt vettem egy ilyen ülésen. E napon nyolczan jelentkeztek. Mindegyik más­nemű, de egyformán szánalomra méltó helyzet­ben volt, és mindegyiken legalább egy időre se­gítve lön. Látni kell, jelen kell lenni egy ilyen 2—3 órán át tartó segély osztáson, hogy érdem­legesen méltányolhassuk ezen egylet szolgálatait. Volt ott öreg és fiatal, úri ember és mesterlegény olyan is, ki már két nap óta nem evett egy fa­latot sem 8 olyan, kinek sürgősen kellett volna hazautaznia, de nem volt annyi pénze, hogy egy zsemlét vehetett volna. Mindegyik előmutatta ira­tait, mert csak ezek rendbentalálása után számít­hat segélyre, s az auemonierek mindezeket bámu­latos türelemmel s olyan lelkiismeretességgel vizs­gálták, hogy nem mulaszthatom el e lapjhasábjain is újra köszönetét mondani különösen Lovag Loüis Felbermann urnák, ki lapszerkesztői sokszoros elfoglaltsága daczára ritka buzgalommal s párat­lan jóakarattal gyakorolja a könyörületesség leg­szebb erényét szerencsétlen honfitársainkkal. Le­gyen a magyar nemzetnek sok ily jóakarója 1 Tartsa meg őt Isten igen — igen sokál Scherer Benedek. Hírek. Lapunk mai számából a közigazgatási bizottság ülésére előterjesztett alispáni jelentés és tegnapi képviseleti közgyűlésről szóló tudősitás térszüke miatt kimaradt. Fekete karácsony ígérkezik, ha ugyan az idő e héten még meg nem embereli magát és hideg általános óhajra be nem áll. Az idő egy­aránt kellemetlen egészségtelen, az utak pedig a feneketlen sár folytán a szó szoros értelmében járhatlanokká váltak. A gyalog közlekedés is aka­dályokkal jár, — a téglajárdát mindenféle nagy sár borítja, melyhez csaknem oda tapad a járó­kelő csizmája. Elisemeréssel említjük meg Wie- and Károly h. rendőrkapitány abbeli tényét, hogy háztulajdonosokat — házról házra való eljára- tással — felkéreti a téglajárdák tisztittatására, mire valóban nagy szükség van. Még nagyobb elismeréssel fogjuk a háztulajdonosok készségét méltatni, ha a felhívásnak foganatja lészen. A vármegye rendkívüli közgyűlése holnap délelőtt veszi kezdetét, és a lapunk múlt heti számában közölt terjedelmes tárgysorozatból következtetve, a tanácskozás több napokra fog kiterjedni. A tárgysorozat nem bővelkedik ugyan szenzácziós ügyekkel, de azért életbevágó, fontos kérdések fölött van alkalma a törvényhatósági bizottságnak határozatot hozni. A vármegye nyugdíj szabályzata, a betegség vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképtelenné vált tisztviselővel szemben követendő eljárásról szólló szabályrendelet, a szarvasmarha sertés és ló te­nyésztés tárgyában alkotott szabályrendelet, — vármegye állatorvosának a tavaszi lóvizsgálatok alkalmával vizsgálati díjban való részesítése, a vármegyei közmunka szabályrendeletre vonatkozó János főszolgabíró s Hajnal Abel közszereteti lelkipásztor érdeme; — különösen ez utóbb lelkesedéssel tevékenykedett s buzdította hi veit, — s midőn kijelentette, hogy maga i; velők menend táborba, mert hazafiui köteles ségének ismeri ott lenni, ha a veszélyben is hol hívei vannak: a nép lelkesedve csopor tosult körülte. A főszolgabirónak az alispánhoz juliu: 8-án tett jelentése érdekesen tünteti fel a bé késiek táborba szállását megelőző eseményeket „Futárral érkezett s már továbbított vész jelentő értesítése — alispán urnák — Békéi városában rémülést okozott ugyan, de a tévé kenységre felhívott bírák, a megye által ki vánt számot kívánják csak kiállítani. Tegna] ugyan — tartandó közgyűlésükbe megjelenésri kértek s elmenvén meglehetősen fellelkesitet tűk a jelenlevőket személyeink felajánlásával s helyben 20 önkéntesek íratták be maguka s azokból keletkezett verbung tegnap 74-r szaporodott; de csak a tisztviselők, tanítók többnyire mester emberekből állanak, alig i, paraszt találtatik. Oka lehet a népnek mun kában kint léte, mely holnapra mind be vai rendelve s mint észre lehet venni, munkájá sajnálja félbe hagyni. A bírák közt azon ag godalom is támadt, hogy csak 3000 embe lévén a minisztertől kirendelve, talán töbt nem is szükséges és igy a munkától kái volna a népet elvonni, midőn Debreczen- ben 1500 önkéntes vesztegel s tovább nen küldetik. Az is emlittetik, hogy ha több me

Next

/
Thumbnails
Contents