Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-30 / 5. szám
5-ik szám Gyula, 1887. január 30-án VI. évfolyam Szerkesztőség: Magyar-utcza 119. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vltaza. Előfizetési dij: Egész évre .........5 írt — kr. Fél évre .............2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 Egyes szám ára 10 kr ks____________A r Tár sadalmi és közgazdászai hetilap MEGrJELENIB: MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Dr. Kovács István, segéd szerkesztő: Bodoky Zoltán.---------------------------^ Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Jh Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetés! irodáiban, a szokott előnyös árakon Mikóp kezeljük a regálét? Gyulavárosa tehát a regálét megvál tóttá volna, egy jogélvezetbe lépett, mely jog tulajdonképen csak urat cserélt, lé nyegében csak annyit változott, hogy jogélvezetéből folyó haszon most már nem egyes földesúri családé vagy családoké hanem azon nagy családé, melynek neve Gyulavárosa lakossága. Hogy ezen jog haszonélvezete s az abból folyó jövede lem oly forrás legyen Gyulavárosára nézve mely nemcsak a megváltás költségeit, megváltási összeg törlesztési és kamatter beit fedezze hanem egyúttal a város anyagi gyarapodásának juttasson a maga bőségé bői: attól és határozottan attól függ, hogy választjuk meg s minő szerencsével alkal mázzuk a kezelés módját? Az érdekek egész halmaza tolakodik előtérbe, mind egyik követeli, hogy jogosságát ismerjük el; vannak köz-, vannak magánérdekek melyek kielégítésre várnak; vannak törek vések, melyek az érdekek harczát igye keznek saját czéljaikra kizsákmányolni, I a chaoticus tömkelegben az intéző körök szerepe annyira nehéz, hogy egyáltalában nem lehetne csodálkozni azon, ha az in téző körök eltévesztve a helyes irányt, téveteg útra sodortatnának. Mi azon meggyőződésben élünk, hogy végre is a közérdek az, a mi első sorban megóvandó; azon érdek, mely ha egyszer a köz javára meg lett mentve, — ha talán egyelőre a ki nem elégíthető magánérde kék harczát idézné is fel, — végre is elnémítja az egyesek lármáját s le fogja fegyverezni őket, ha azt lógják egykor tapasztalni, hogy ha nem közvetlen nye reségben, de a községi terhek csökkenésében az ő terhei is enyhültek. Midőn azonban ezen intentio jogos ságát elismerjük s óhajtjuk, hogy a regale Gyulavárosának minél bővebb jövedelmi forrása legyen : kénytelenek vagyuuk előre is hangsúlyozni, hogy ezt csak bizonyos korlátok között óhajtjuk s részünkről fel tételekhez kötjük. Mik ezen feltételek ? Az olvasó alantabb fogja látni, Amennyire a magán tudomás e tekintetben az embert tájékoztathatja, úgy tudjuk, hogy a kezelésnek három módja van, mely körül a nézetek sorakoznak. Első, hogy a regále teljes garantiát nyuj tani képes egyes bérlőnek adassék ki; a másik, hogy egymás mellett alakuló több con8ortiumnak legyen birtokába juttatva, a mely consortiumokkal szemben, természetesen újból biztosíték követeltessék; harmadik — mely különösen Dobay János polgármester urnák folyó évi január hó 18-áról kelt s egyesekhez intézett felhívásában nyert kifejezést, melynek értelmében a regale mikénti kezelésének javaslatba hozatalával megbízott küldöttség első sorban is azon nézetből indul ki, hogy az italmérési jog élvezetét mindenkinek hozzá- férketővé tegye s felhivja az illetőket, hogy ajánlataikat záros határidőre nyújtsák be A dolog természete ezt hozna magával — hogy első sorban az első, másod sorban ismét a második kezelési módhoz szóljunk hozzá, s legutoljára hagyjuk azon módot, a mely, előre is kijelentjük, hogy csakugyan minden tekintetben legutolsó. — Hogy azonban kivételesen első sorban is ez utolsó kezelési módról mondjuk el a magunkét : magyarázatát találja abban, mert e módot annyira szokatlannak, veszélyesnek, nyűgösnek, egyáltalán életképtelennek tartjuk, hogy valóban sajnálni kellene a javaslathozatallal megbizott küldöttséget, ha a kezelés ezen módjának megvitatására csak egy árva perczet is szánna. Szóljunk tehát hozzá a kezelés ezen módjához s mondjuk el első sorban, hogy nekünk ez miért nem kell. Régi igazság s az marad mindörökké hogy a kinálat és kereslet egymással kar öltve járó dolgok; minél több a korcsma annál több az ember ki oda betéved, minél több az alkalom a dobzódásra, an nál több a dobzódó. Kirívóbb alakban tüneményt a következő példabeszéddel is szoktuk jelezni : hogy az alkalom csinálja a tolvajt. No már, hogy Gyula városa ne legyen egyéb elszaporodott borméréseive mint egy óriás nagy korcsma: ez ellen csakugyan a közerkölcsiség szempontjából is tiltakoznunk kell s eszünkbe jut tatja a szellemes II. Józsefnek Bécs váró sára az erkölcsi feslettség tekintetéből tett s oly sokszor szájon forgó megjegyzését, melyet reprodukálni itt nem akarunk. — Hanem mert az alkalom csinálja a tol vájt, igtassunk ide egy kis szomorú sta tistikát, mely a maga adataival csakugyan megdöbbentőleg szól. Francziaországban 1839-ben még csak 297,812 korcsma volt, s kiszámi tották, hogy az ország minden egyes la kosára átlag 2 liter szeszes ital esett. — 1877-ben január 1-én már 372,851 korcsma volt Francziaország területén s minden 120 emberre esett egy ; ugyanekkor bölcsőbeli szopós gyermektől elkezdve fel a legnagyobb kort érő aggastyánig jutott minden egyes emberre évenkint 120 liter bor, 3 liter pálinka, 22 liter sör s 10 liter almabor. Ugyanakkor 1887 október havában az orvosi akadémiában jelezte dr. Lunier, hogy az országos té bolydában elhelyezett elmebetegek arány talanul nagy részét az idült szeszmérge zés, közönséges nyelven részegeskedés foly tán rezgő őrjöngésben sinlődő elbutultak adták; a párisi rendőrség pedig kimu tatta, hogy a részegség ellen alkotott törvények áthágásáért 65,000 esetben kel lett, csak Páris területén fogságot alkalmazni. Az idült szeszmérgezés e nyavalyájában sinlődő társadalom nyújtotta aztán Zola Emilnek is az alkalmat ahhoz, hogy idegrázólag fesse Assommoir-jában azon depravatiót, mely erőt vesz egyesen erőt vesz a közön, ha annak bőven nyuj- tatik alkalom, hogy magát úgy erköícsi- eg, mint anyagilag depraválhassa. Azt cérdem most már : akarhatjuk-e azt, hogy minél több italmérés nyitásával fokozzuk ugyan a regale jövedelmet, hogy aztán ezt a jövedelemtöbbletet a magukat munka- és keresetképtelenekké ivott s csendes őrjöngésben sinlődő buták elhelyezésére szánt menhelyekre adjuk ki későbben. De gondoljuk meg, nÜ lesz ab- jól, ha az elszaporodott korcsmákat koi- átolt számú rendőrségünkkel nem tudva ellenőrizni, egyúttal nem ellenőrizhetjük azt, hogy az ott mért italok megfelelnek-e az egészségügyi rendőrség követelményeinek. Vagy nem számolunk azon emberi gyengeséggel, melynek neve irigység : a mikor könnyen megtörténhetik, hogy bizonyos ponton Péter helyett Pál kapván meg az italmérési jogot, Péter mindent elkövet, hogy Pált bármi utón üzletében megrövidítse, a mi épen Gyulán nagyon megtörténhetik, a mely város az úgynevezett kurtások eldorádója. Nem látjuk je, hogy a regalecsonkitás vétsége iránt keresetet indítható felperesek számát meg- sokasitva, megszaporitjuk velük együtt azon gyűlöletes perek számát is, amikor aztán majd oda juthatunk, hogy a város akár egy egész hatósági osztályt szervez zen, melynek nem lessz egyéb dolga, mint a felszaporodott regale csonkitási perek nek első folyamodásu ellátása. Annálfogva kimondjuk : hogy még azon esetben is, ha talán a kezelés ezen módja nagyobb jövedelmet fogna is bizto sitani, azt a nagyobb jövedelmet a vele kapcsolatos hátrányokkal szemben egyátálában nem kívánhatjuk s a kezelés ezen módját feltétlenül elvetendőnek tartjuk. Dr. Kovács István (Folytatása következik.) Békésmegye közmunka-előirányzata 1887-ik évben. ZESend.es l^iadásols:: I. Gyulaváros területén. 1. A városi polgármester alá rendelt 4 ut- kaparó egész évi fizetése 720 frt. 2. A városon átvonuló megyei utak, Maka- dam utak fenntartására 488 köbméter tört kő 2928 frt. 3. Ezen kavics térdija a vasúti állomáson 25 frt. 4. Ezen kavicsnak a vasúttól való beszálli tására 300 frt, 40 igás és 40 kézimunkaerő Két egyházáról. 5. Ugyancsak elterítésébe s előzetesen sárnak az útról való lehúzására 100 frt, Kétegy- házától 200, Gyulaváritól 100 kézimunkaerő. 6. A kavics szállításához 5 uj láda beszer zésére 30 frt. I. Gyulaváros területére összesen 4103 frt, 40 igás és 340 kézi közmunkaerö. II. A gyulai járásban. 7. A járási útfelügyelő egész évi rendes fi zetése 300 frt. 8. A járási főszolgabiró és kir. építési hi vatal alá rendelt összesen 9 utk aparó egész évi rendes fizetése 1620 frt. 9. A Gyulavári fehérkörösi nagyhid függ müvei, gerendái, padlózata és korlátainak hely reállitására 3400 frt. 10. A dobozi nagy hid ujépitésének végjárandóságára 1000 frt. 11. A dobozi nagy hid feljáróinak széles! tésére és javítására 600 m. 200 kézi munkaerő Dobozról. 12. A dobozi nagyhid feljárója részére vásárolt földterület kártalanítására 255 frt 75 kr. 13. A doboz-vésztői utón 300 m. h. domborítására 480 m., 120 kézimunkaerő Dobozról. 14. A gyula dobozi utón Szanazugnál kirakott főidnek 7ő m. hosszban kibordása és elterítésére 3375 m. 150 kézimunkaerő Dobozról. 15. A Gyula-varsándi ut homokolására 457 m. 15 frt, 155 igás, 229 kézi közmunkaerő Do boz, Gyulavári és Kétegyházáról. 16. A gyulavarsándi és gyulavárii ut javi tására 67 kézi közmunkaerő, Doboz, Gyulavári és Kétegyházáról. 17. A gyula-dobozi, doboz-csabai és doboz vésztői út egyengetésére, 140 kézi közmunkaerő Dobozról. 18. A doboz-sarkadi ut kijavítására segélyképen 150 kézi közmunkaerö Dobozról. 19. A Kétegyháza község belvizeinek levezetésére ásandó csatorna munkáihoz segélyképen 300 kézi közmunkaerő Kétegyházáról. II. A gyulai járásban összesen 6590 frt 75 kr, 155 igás- és 1356 kézi közmunkaerő. Ili, A csabai járásban. 20. A járási útfelügyelő egész évi rendes fizetése 300 frt. 21. A járás területén alkalmazott 9 utkaparó egész évi rendes fizetése 1620 frt. 22. A csabai-tótkomlósi úton 200 m. domborításra 360 m., 140 kézi közmunkaerö Csor- vásról. III. A csabai járásban összesen 1920 frt, 140 kézi közmunkaerő. IV. A békési járásban. 23. A megyei járási útfelügyelő egész évi rendes fizetése 300 frt. 24. A járás területén alkalmazott 7 utkaparó egész évi rendes fizesése 1260 frt. 25. A doboz vésztői utón levő Lakatos-hid kijavítására 250 frt. 26. A doboz vésztői utón levő végtői erdei hid kijavítására 300 frt. 27. A K.-tarcsai nagy hid korlátái és padlózatának helyreállítására 1500 frt. 28. A békési nagyhid padlózata és korlátainak kijavítására 1200 frt. 29. A K.-tarcsai, körösladányi ut egyengetésére 85 kézi közmunkaerő K.-Tárcsáról. 30. A k.-tarcsai, körösladányi ut feltöltésének folytatására 3157 m. 1240 kézi közmunkaerő; K.-Tarcsáról 38, M.-Berényből 1202. 31. A békés, k.-ladányi ut kimosott oldalának feltöltésére a 13—14 km. szakaszon 34 igás és 46 kézi közmunkaerö : — M.-Berényből 46 kézi, K.-Tarcsáról 34 igás. 32. A k.-tarcsai körgát építésére segélyképen Sörös-Tárcsáról 400 km. földkihordására — 100 kézi, — M.-Berényből 1250 km. földkihordására 500 kézi közmunkaerő. IV. A békési járásban összesen 4810 frt, 34 igás és 1971 kézi közmunkaerö. Békésmegye az ipartörvény módosításáról. Az 1884. évi október 1-én életbe lépett ipartörvénynek máris módosítása van szóban. E törvény 50-ik §-a, mely szerint hetipiaczokon csakis azon községben lakó iparos vagy kereskedő van jogosítva áruit elárusítani, a törvénynek két évi fennállása óta úgy a vásárló közönség, mint az iparosok részéről is, számos felszólalásnak lett okozója, mi arra indította a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztert, hogy ezen szakaszt revisio alá vegye. A miniszter a közönség vélemér nyét óhajtotta tudni e szakasz fenntartása vagy elvetésére nézve, s felhívta az psz- szes törvényhatóságokat, hogy a községek s az ipartestületek meghallgatása mellett adjanak e kérdés érdemére nézve véleményt. Békésmegye múlt deczember havi közgyűlésében határozott e tárgyban, s a mostoha viszonyok között levő iparosok érdekeit véve figyelembe, s tekintve, hogy Békésmegyének legtöbb községe oly nagy, íogy azokban a kereslet nagyobb volta iblytán az iparnak legtöbb ága képviselve van, az 50-ik §-nak, s igy a heti piaczo- con való megjelenés tilalmának változatán fenntartását fejezte ki a törvény revi- siójánál figyelembe veendő óhaja gyanánt. Mi nem oszthatjuk a megye törvény- íatóságának nézetét. Nem, mert meggyőződésünk szerint a verseny az ipar terén csak éltető hatással lehet, s nem, mert a vásárló közönségre nézve felette terhesnek és károsnak találjuk azt, hogy legen iparosoknak és kereskedőknek a cisebb községek heti piaczán való meg nem jelenhetése folytán kénytelen legyen vásárló a helyi kereskedők egyedáru lényének kitéve lenni. Véleményünk szerint legjobban megoldotta e kérdést a me- yei állandó választmány, melynek megállapodását a törvényhatóság közgyűlése azonban nem tette magáévá. Közöljük itt az állandó választmánynak a szolgabirói ide vágó jelentések taglalásából kiinduló határozatát, meg lévén győződve, hogy az
