Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-09 / 41. szám

4J.-lk szám. Gyula, 1887. október 9-én TI. évfolyam r Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. ház­ban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kizlratók nem adatnak viasza. Előfizetési díj: Egész évre .. j. .. 5 írt — kr. Félévre .. .; .. .. 2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ________Ä Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: BocLcfls:^ Zoltán.. r----------------------------^ Eiad ó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyllttér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczl-utoza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Körösszabályozási ügyek. Az alsó-fehér-körösi ár mentesítő öblö­set f. hó 12-én tartja közgyűlését, melynek tárgysorozatát lapunk hírek rovatában kö­zöljük. Eme tárgysorozat igen fontos ügye­ket tartalmaz. Ilyen első sorban az a/rad- megyei öblözettől átvétetni rendelt Csohos- érig terjedő árterület és töltés szakasz át­vételére megalakított küldöttség eljárására vohatkozó jelentés. A küldöttség az arad- meervei öblözet képviselőivel oly egy ességre lépett, hogy ^utóbbi 1cöfélézte~ magát, mi­ként az alsó-fehér-körösi öblözetnek átadott és ezáltal kijelölt ama vonalrészt, melynek biztosítását a küldöttség szükségesnek jelen­tette ki, tiz sarkantyúnak saját költségén még a folyó év őszén leendő felépítése által meg­felelően biztosítja. A választmány a kül­döttségek közt létrejött egy esség jóváha gyását oly feltétel alatt javasolja a köz­gyűlésnek, ha a közmunka- és közlekedés ügyi miniszter a kérdéses töltés szakasz nak tiz sarkantyúval leendő biztosítását elégnek fogja találni; ba ellenben a mi­nisztérium a tiz sarkantyút a part védel mére elégségesnek nem találná s több sar­kantyú vagy épen költségesebb partvéd müvek felállítását rendelné el, az esetben az egyesség megszűntnek tekintendő és az esetleg megkivántató többlet munka is az aradmegyei öblözet által lesz teljesítendő — Mi azt hisszük, hogy a minisztérium nem fog skrupulusokat emelni és hogy a Csohosérig terjedő töltés átvétele oly be- végzett tény, a mely elé felsőbb helyről nem fognak többé akadályokat gördíteni Örömmel vesszük tudomásul a kérdésnek ily irányú megoldását. Régen kellett volna ennek megtörténi; talán akkor az 1881-ki árvíz katasztropha sem következik be, vagy legalább nem okozott volna oly rendkívüli károkat. A Csohos átvétele felett érzett megelégedésünket sok tekintetben zavarja Békésvármegye utolsó követei. (Folytatás.) Az országgyűlés rohamosan haladt az át alakulás terén előre. Az örökváltság, a közös teherviselés fontos tárgyai után, a deczember 6-iki kerü­leti ülésen az ősiség eltörlése felett kezdik meg a tanácskozást, majd a deczember 9-iki kerületi ülésen a honosítás ügye került sző­nyegre. A honosítási törvények felett sokáig folytak a tanácskozások. E közben visszajött a főrendektől a királyhoz intézendő felirat. A főrendek nagy többséggel elvetették azt. A decz. 15-iki kerületi ülésen vették a karok és rendek tanácskozás alá a főrendek üzenetét, — felfüggesztvén a honosítási tör vények feletti tanácskozást. Kossuth azon inditványnyal lépett fel, hogy a felirat, a főrendek mellőzésével kül dessék fel 0 felségéhez. Ezen indítvány a conservativ párt óriási erőfeszítése daczára a decz. 17-iki kerületi ülésen 25 szavazattal 21 ellenében elfogad­tatott. Békés vármegye követei a Kossuth in­dítványa mellett szavaztak. Az év hátralevő részében a honosítási törvény, majd a magyar nyelv s a nemzeti­ség tárgyában készült felírás — s törvény- javaslat került tanácskozás alá. Deczember 23-tól kezdve kerületi ülések nem tartattak, a aggodalmunk, mely szerint az átvett tölté­sek mentén fekvő községek: Gyula-Varsánd és Nagy-Péll más törvényhatóság területét képezik s így az árvédelmi hatósági in­tézkedések pontos végrehajtására nincs any- nyi garancziánk, mint amennyit a mi nyu­galmunk igényel és amely garancziákat csak akkor szerezhetnénk meg, ha a nevezett két község — mely más tekintetben is Gyulára gravitál — Békésvármegyébe ke- beleztetnék és az árvédelmi hatósági intéz­kedés a gyulai járási főszolgabiró kezeibe téteményeztetnék le. Tudjuk, hogy az öbíözeti közgyűlés nem illetékes a kérdésnek eme részével foglalkozni, de még sem tartjuk időszerűt­lennek vagy feleslegesnek ez eszmét újból felvetni annál is kevésbé, mert megvagyunk győződve, hogy a két község szívesen át­jönne Békésvármegyéhez, és hogy az ide- csatolás, ha megyénk intézői ezt komolyan akarják, nem sok fáradsággal keresztül vi­hető lesz. Az öbíözeti mérnök közel háromszázezer forintot praeliminál a töltések további ki­építésére. Javaslata főérvét — jelentése s a jelentés mellé csatolt részletes terv és költségvetés szerint — azon feltevés képezi hogy az aradmegyei ármentesitő öblözet az idei nagy vizek folytán töltéseit nagyobb méretekben lesz kényszerítve kiépíteni. A közmunka- és közlekedési minisztérium meghagyta az aradiaknak, hogy töltéseiket az idei nagy vizen felül 1 méter magas­ságban sürgősen építtessék ki, megjegyez­vén, hogy az 1887. évi viz Aradmegyében 50- 80 czentiméterrel volt magasabb, mint az 1881-iki. Oblözetünk 1880. óta a gátszakadások szerencsétlenségétől meg volt kiméivé, mely kedvező körülményt gátjaink jó karba volta mellett főképen az aradmegyei szakadások­nak tulajdonítja az öbíözeti mérnök, de mihelyt az aradmegyei töltések a miniszteri rendelet értelmében ki lesznek építve, ami\ gátjaink teljes biztonságot nem nyújtanak. Kiépítendő volna pedig a mérnöki ja­vaslat szerint a Kettős-Körös partja legalább a dobozi Ilidig még az idén, — 1888-ban pedig első sorban a Kettős-Körös partja a dobozi hídtól folytatólag a békési zsilipig, azután a Fehér-Körös balpartja utána a Fehér-Körös jobbpartja és végül a Fekete- Körös partja Szanazugtól folytatólag az ant-fekete-gyarmati határig. A mérnöki javaslat súlyos érveket so­rol fel eme munkálatok elkerülhetlensége meííétt. A választmány azonban miután két ízben, nevezetesed múlt hó 7-én és folyó 1-én tartott ülésében beható vita alá vette a propositiót, tekintettel ama körülményre, hogy tudomása szerint az aradmegyei öb­lözet védgátjai nem egyszerre sürgősen, hanem csak fokozatosan több éven át fog­nak a miniszter által előirt méretekre ki­építtetni; — tekintetbe véve továbbá hogy az öblözet az indítványba hozott 300,000 frt költség egyszerre leendő fedezésére kép­telen ; és tekintetbe véve végre, hogy az öblözet műszaki ártérfejlesztése még befe­jezve nincs és az öblözetbe majdan csak a műszaki ártérfejlesztés nyomén bevonandó érdekelteket ezen óriási költséghez való hozzájárulásra ez idő szerint még kötelezni nem lehet: nem hajlandó az öbíözeti mér nők indítványát a közgyűlésnek elfogadásra ajánlani. Azonban a védtöltéseknek a fel merülendő szükséghez mérten leendő foko­zatos emelését, netaláni szélesítését és kellő rézsűkkel való ellátását szükségesnek ítél­vén, javaslatba hozza, hogy e fokozatosan teljesítendő munkálat már a folyó évben megkezdessék oly módon, hogy a fehér­körösi nagy csatorna balpartján lévő és Szanazugtól a dobozi hídig terjedő védtöl tések a tervezet szerint kiépíttessenek; jövő évben pedig a dobozi hídtól lefelé hasonló munkálatok hajtassanak végre. különfélo választmányok azonban annál szor­galmasabban tevékenykedtek s követeink ki­vették illő részüket a munkából. Az i848. évben a január 8-iki üléssel vet­ték kezdetüket az országgyűlési tanácskozá­sok folytatva a magyar nyelv e nemzetiség ügyét, — majd a január 10 iki ülésen a par­tium : Kővár, Közép-Szolnok, Kraszna és Za- ránd megyéknek Magyarországhoz vissza-csa- tolásának kérdése s ennek folytán e részek követeinek az országgyűlésre meghívása vé­tetett fel tanácskozásra. Követeink a január 18-iki 19-iki kerületi ülésig lefolyt tanácskozásokban nem vettek részt. Ekkor került szőnyegre a sz. kir, városok ügye, különösen a szavazatjog és közigazga­tási rendezés elkülönzésének kezdése s Tor- mássy János a tanácskozásban következő szó­noklattal tűnt ki. „Tudjuk — igy szólt — hogy a kir. vá­rosi követek szavazata ellen több országgyű­léseken az gördittetett elő főnehézségül, hogy ők nem a polgárok közönségét képviselik, hanem csak egy önmagát regeneráló, külön­ben elzárt, és nagyrészint tisztviselőkből álló testületet. És éppen ezen oknál fogva, mivel nem tekinthetők úgy, mint az összes polgári egyetemek követei, hanem csak úgy, mint egyének, kiket a polgári közönségnek egy felette kis töredéke választott, szavazásaikat nem lehetett számitni mind addig, mig magát az egész közönséget képviselni nem fogják, mert képviseleti joga csak annak van. És igy a polgári közönségek képviseltetésének esz­közlése volt az eredeti föltétel, mihez a kir. városok követeinek valóságos szavazása köt­A közgyűlés bizonyára magáévá teszi és határozattá emeli a választmány javas­latát. Az öblözet működését azonban na­gyon megbénítja, hogy a műszaki ártér­fejlesztés még nincsen elkészítve. Békésvármegye legtöbb adót fizető megye* bizottság tagjainak 1888. évre összeáll litott névjegyzéke. Bulla Sándor birtokos és mérnök Orosháza 543 frt 42 kr. kétszeres, id. Zalay Mihály birtok. Csorvás 536 frt 51 kr., Lavatka József birtokos Békés 535 frt 22 kr., Korossy Kamii birtokos és gazdatiszt Gerendás 532 frt 90 kr. kétszeres, Ja- nurik György birtokos Szarvas 529 frt 03 kr., Janurik Pál birtokos Szarvas 524 frt 81 kr., Kitka János birtokos B.-Csaba 524 frt 09 kr.. Lepény Pál birtokos B.-Csaba 523 frt 39 kr., Laurioyecz György birtokos B.-Csaba 521 frt 90 kr., Stark Farkas birtokos Békés 824 frt 71 kr., Böt- tyánszki János birtokos B.-Csaba 52*1 frt 67 kr., Gazsó János birtokos Szt.-András 517 frt 7C kr., Kohlmann Ferencz kereskedő és keresk. és ipar- kam. tag B.-Gyula 516 frt 12 kr. kétszeres, Mi- kolay István birtokos és ügyvéd Orosháza 511 frt 02 kr. kétszeres, Schweighoffer Lambert birtokos Orosháza 510 frt 36 kr., Medovársaki János bírt. B.-Csaba 501 frt 35 kr., Basch Béni bírt. Szeg­balom 494 frt 35 kr., ifj. Mező Sándor birtokos Szeghalom 493 frt 44 kr., Kovács István bírt. Endrőd 490 frt 28 kr., Keller Imre ügyvéd B.- Gyula 489 frt 70 kr. kétszeres, Wandlik Mátyás birtokos B.-Csaba 486 frt 63 kr., Pfeifer Antal birtokos M.-Berény 483 frt 46 kr., Lederer Lajos kereskedő és keresk. és iparkam. tag B.-Gyula 482 frt 16 kr. kétszeres, Lövy Sámuel birtokos B.-Csaba 477 frt 91 kr., Hacker Mátyás birtokos Öcsöd 476 frt 74 kr., Ácbim Tamás birtokos B.- Csaba 476 frt 41 kr., Bakay Péter birtokos P.- Szt.-Tornya 472 frt 48 kr., Somogyi Sándor bírt Szeghalom 472 frt 16 kr., Maczák György birt. B.-Csaba 471 frt 38 kr., Dr. Haasz Soma birtokos és ügyvéd Orosháza 469 frt 62 kr. kétszeres, Schriffert József birtokos B.-Gyula 469 frt 09 kr., tetett s ebből ágazott fel aztán és terjedt el azon eszme, hogy a kir. városoknak egész bel- szerkezeta országgyülésileg rendeztessék el, mert az mondatott, hogy az egész belszerke- zetnek elrendezése nélkül magát az ország­gyűlési képviselet kérdését nem lehet elin­tézni, sőt ha lehetne is azt tenni, nem taná­csos. így haliánk ezt ismételtetni több ország­gyűlések által a megyei követek részéről; igy kapcsoltatott össze a képviselet kérdésé­vel a coordinatió, és annál szorosabban, mi­nél inkább kimutatták a városi követek több rendbeli különböző kérdéseknél, hogy ők a kir. városok hatóságát minden képen követni kívánják; de a coordinatiót épen nem tartják sürgetös dolognak. Voltak e miatt vitatkozá­sok, gyakran keserűséggel keverve; positiv lépés azonban csak a múlt országgyűlés al­kalmával történt, midőn a kir. városok ügye a fejedelmi előterjesztések által is kitiiz-ített, s ennek következtében javaslat készíttetett az egész coordinatióra nézve. Az 1 feletti ta­nácskozások akkor siker nélkül maradtak, az országgyűlés vigasztalás nélkül oszlott el, — s ekként nekünk jutott a feladás, hogy a feszült várakozást kielégítsük, és a mi már kezdve volt, igyekezzünk azt be is fejezni. Ha már most közelebbi taglalat alá ve­szem az említett feltételt: előre kimondom, hogy a mint felette fontosnak hiszem, hogy a kir. városok valódi szavazattal bírjanak, épen úgy távol van tőlem, hogy a szavazatok számítására nézve bármi kis változtatást is tegyek az eddigi gyakorlaton mind addig, mig a kir. városoknak képviseleti kérdése, országgyülésileg megállapítva nem lesz, mig tehát azt valódi polgári alakba nem öntjük, és el nem intéztük egyes részleteit is. Azon» ban, amint erre nézve magammal tökéletesen tisztában vagyok, úgy más részről meg kell vallanom, hogy én az egész belszerkezeti ren­dezést nem tartom conditio sine qua non gya­nánt, s a mi nélkül a kir. városi követeknek valódi szavazatot nem adhatnánk; hogy igy addig, mig a kir. városoknak egész belszer- kezetük rendezve nem lesz, a követek to­vábbá is mostani negativ állásukban marad­janak. Mert igaz ugyan, hogy az országgyű­lési képviselet kérdése érintkezésben áll a belszerkezet elemeivel, de azért magában is egy külön egészet formál, vaji ennek ma­gában is czélja, körét magában is érteni lehet, és a kir. városok országgyűlési képviseletének minőségére nézve semmi különbséget nem tesz' az, hogy a képviseleti kérdés együtt tárgyal- tatik-e az összes coordinatioval vagy sem ? midőn ellenkező esetben tagadni nem lehet, hogy, ha az országgyűlési képviselet kérdése az összes coordinatioból mintegy kiszakítva és amattól külön választva intéztetik el, ennek teljesülte után sokkal jobban és sokkal keve­sebb nehézséggel lesznek elintézhetők mind­azon kérdések, mik a coordinationális mun­kából még hátra maradtak. Különben, ha az országgyűlési képviselet kérdése összekötte­tésben hagyatik az egész coordinationális mun­kálat elvégzésével, bekövetkezhetnék rrajd azon eset, hogy, ha közigazgatási egyes kér-' déseknél nem lenne képes egyesülni a két tábla, vagy az országgyűlési képviselet kér­dése egészen tisztára lenne is hozva, azért nem változnék az eddigi állapot és a kir. városi

Next

/
Thumbnails
Contents