Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-02 / 40. szám
40-1 k szám Gyula, 1887. október 2-án VI. évfolyam r Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési díj: Egész évre ...............5 írt — kr. Fé lévre ................2 „ 5° „ év negyedre .. .. 1 „ 25 „ \ Egyes szám ára 10 kr. _____________________ A f V T ársadalmi és közgazdászati hetilap. MESJELEHIB MINDÉIT V.A.SÄRNAF. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Eo<3.o3s3r Zoltám.. f ^ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. ks______________ Hird etések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. ez. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A malom alatf. A városháza emeletének ülés termét változtatta át malommá a zseb érdek. A városháza termében lett hangoztatva, hogy a szőlős gazdák zsebe különb zseb,,, mint a város többi polgáraié, abba belenyúlni senkinek sem szabad, még akkor sem, ha törvénytelen védbástyákka van is az körül kapálva. íme egy pár mutatvány a rendezett tanácsú város képviselő testületének érveiből. Egy hang: Nem az úr zsebéből fizet tűk eddig sem. Egy másik hány Nem engedjük, hogy idegen zsidó járjon a pinczénkbe. Egy harmadik hang: Minket választottak, mi a nép bizalmából vagyunk itt, nem a vagyon után. Ugy-e bár, hogy gyönyörű hangok? Méltók egy képviselő testület tanácskozásaihoz, de méltóbbak a malom alá. S azt hiszi valaki, hogy az elnöklő polgármester vette magának a fáradságot, hogy a gyűlés méltóságát meg óvja, s rendre utasítsa az ilyen dühödt lármázókat. Dehogy, az nem tartozik ő rá, engedni kell hadd mulassa ki magát minden ember úgy ahogy neki tetszik, csak a kapák által védelmezett népszerűség csorbát ne szenvedjen. Az pedig nem szenvedett csorbát, még meg is éljenezték az utazásokért, melyeket a kapa érdekében tett. Gratulálunk polgármester úr! Az történt a mit előre megmondottunk e lap. hasábjain; a regale bérlő nem tűri tovább a szőlős gazdák szép szemeiért, hogy a törvénytelen kapa rendszer tovább folytattassék, s a fogyasztási adóért maga Békésvármegye utolsó követei. (Folytatás.) „Tudva van, — igy folytatá — mily szükséges tényező alkotmányos életünkben, a megyei közönség függetlensége, mert azt hiszem, senki sincs e hazában, ki azon kételkednék, hogy ennek köszönhetjük egész lételünket. Már pedig a fentebb elsorolt tények által megyei szerkezetünk nemcsak megingatva, hanem ha a baj nem orvosoltatik — merem mondani — megsemmisítve van. — Mórt hiszen megyei szerkezetünk főkelléke az önkormányzás és most kérdem, ha a megyében egy nemcsak felsőbb hatalom által kinevezett, hanem ugyanazon hatalom által bármikor minden vétség és ok nélkül önkényesen elmozdítható egyén hi- vataloskodik, a megyén kivül álló hatalomtól roppant fizetést húz, a megye megegyezése nélkül, sőt annak nyilvános ellenmondására; de mégis a megye nevében igazságot szolgáltat, a megyének tartozó feieletteher nélkül erőhatalommal is intézkedik, és mindezt még a megye nevében is teszi: lehet-e mondom ezen egyén működését a megye működésével ugyanazönositani ? Lehet-e az ekként vitt akár igazság szolgáltatást, akár egyéb intézkedést, a megye intézkedésének, nevezni? Bizonyosan nem lehet t És kérdem, ha mindezek igy vannak, marad-e fel az önkormányzásnak csak legkisebb árnyéka is ? Pedig — fájdalom — hogy ezek igy vannak, mindennapi események mutatják. — Állittatik ugyan, hogy mindez legjobb szándókkal s a rendfentartás érdekésabb ajánlatot tett, mint a város, minek következtében a városnak felmondották a bérletet. Időközben a megye közgyűlése megváltoztatja a városi kapa határozatot s utasította a várost, hogy tessék a fogyasztási adókat a törvényeknek és szabályrendeleteknek megfelelőleg beszedni. Ennek mindenütt, a hol nem a zsebérdek a fő mozgató erő az lett volna a következménye, hogy a város kétszer is meggondolja mit tegyen, s nem megy bele hübele Balázs módjára a bérletbe. Itt nem az történik, hanem a megye határozatát megfellebbezik nagyon helyesen, legalább megtudják végre a legmagasabb helyről, és hogy eddig törvénytelenül jártak el, s a polgármester szaladjon Budapestre, Debreczenbe s megadja a magasabb bér összeget a nélkül, hogy arra valaki felhatalmazta volna. S Gyulaváros képviselő testületé hozott egy határozatot, mely már alakilag is semmi; természetesen megint tudni kellett volna a törvényt, ha másnak nem, legalább a polgármesternek. — de hát mit nekik a törvény, mit nekik Hekuba ? Csak a kapa, a kapa; az imádott kapán csorba ne essék. A községi törvény 59. §-a világosan megmondja, hogy ha terhes szerződések kötéséről van szó, az elnök mindég köteles a névszerinti szavazást elrendelni. Váljon elrendelte V Dehogy minek, hisz az a törvényben van, azt nem kel megtartani. De hát a kapa? Az törvénytelen, azt hát körömszakadtáig védeni kell. Ez a határozat érvénytelen tehát alakilag, nem jogerős, mert csak a törvény- hatóság jóváhagyása után hajtható végre a 24. §. e. pontja értelmében s mindennek daczára meg vagyok győződve, hogy a polgármester úr el fog menni Debreczenbe és kiveszi a fogyasztást bérbe, esetleg magasabb árért is, mert arról van szó, hogy egy alakilag érvénytelen, érdemileg követ kezményeiben törvénytelen módon kihasználandó határozat foganatosításáról van szó. Ezzel pedig sietni kell. Régen és többször megmondottuk már hogy a fogyasztási adónak kapaszám szerinti kivetése törvénytelen dolog, mert igy a fogyasztási adó egyenes adóvá változik át, s ezen felfogásunknak igazat adott Békésvármegye törvényhatósága is Régen és többször megmondottuk már, hogy a kapa szám szerinti kivetés a szőlős gazdáknak csak jó termés idején kedvezőbb mint a törvényes kezelés, de a kurtásokra mindég kedvezőbb, mert az által úgy szólván lehetetlenné tétetik ellenőrzésük. Régen és többször megmondottuk már, hogy a város érdeke azt kivánja, hogy a regale bérlő kijöjjön bérletével, s ezen törekvésében a városnak nem gátakat emelni, hanem támogatólag közreműködni kell. A kapa rendszer pedig határozottan magbuktatja a regale bérlöt, s feláldozza a város közönségének érdekét a kurtások valóságos és a szőlősgazdák képzeletbeli érdekeinek. Nekünk tehát most is az a nézetünk, hogy kapaszámra nem szabad kivetni a fogyasztási adót, és mert a város kezelésében nem bízunk nem kell minden áron kivenni a fogyasztási adót, mert az nem igaz, hogy ez a város érdeke, mert ez a szőlős gazdák érdeke. Vegyék ki tehát bérbe a szőlős gazdák! Viselje az esetleges kárt az, a kinek érdeke a bérletet kivánja. S ne várják a kárt a város nyakába, ha a hasznot maguk élvezik. Mert ha továbbra is igy marad a kezelés, akkor a mit a város közönsége a neki juttatott kezelési jutalékkal nyer, tízszeresen elveszíti azt a regale bérleten. Az uraim csak önámitás, hogy a fo-> gyasztási adó bérlete, a fogyasztási adók kezelése és a regale különböző dolog, ne beszéljünk az egyikről akkor, mikor a másikról van szó; ezek szerves összefüggésben állanak egymással, egyiknek helytelensége magával vonja a másik bukását, s ezt jó lett volna meggondolni a regále megváltásánál s jó lett. volna ezeket a most felmerülő kérdéseket elintézni akkor, s nem zsákban árulni a macskát. Nekünk kötelességünk arra figyelmeztetni Gyulaváros közönségét, hogy még ésetleg azon képzelt kárral is egy hektoliter számra fizesse törvényesen a fogyasztási adót, ám igyekezzék, hogy a regale bérlet csorbát ne szenvedjen s ennek nagyon egyszerű oka van. Senki sem fogja józan ésszel tagadni, hogy az esetben, ha a jelenlegi regále bérlő a bérlettől megszökik, nem fogja tudni a város kiadni a regéiét oly magas árért. A most megnyílt országgyűlés munka- programjába felvan véve a regáléknak állam által leendő megváltása. Nagyon természetes, hogy a regale megváltási ára nagyobb lesz akkor, ha 26 ezer írt bérösszeget tudunk kimutatni, mintha 16 ezer írt, vagy 18 ezer irtotJ mutatunk ki, s ezt a kárt a város közönségének nem fogja pótolni azon haszon, hogy N. N. urnák a pinczéjébe nem mentek be megnézni, hogy hány akó bora van. Jól tudjuk, hogy a mi álláspontunk népszerűtlen, de ezéit vagyunk a sajtó munkásai, hogy megmondjuk azt, a mi nézetünk szerint igaz, őszintén és nyiltan, ha nem népszerű is az, mert mi nem akarjuk ben történik. — Mi a szándokot illeti: Ítélje meg a vesék vizsgálója, nekem bárkit is gya nusitani nem szándékomde a következésekből Ítélve bátran merem állítani, hogy az eszköz e czélra vagy rosszul választatott, vagy rosszul használtatott; mert valamennyi megyék közül, hol ezen politikai experimentum meg- kisértetett, egy sincs, — hol több rend volna, mint az előtt volt, vagy a közigazgatás pontosabban menne, mint ment az előtt; de ellenben számos megye éppen a föispáni helyettesek által a legabnormisabb collisiókba jött, s mai napig is abban szenvednek; vannak megyék, melyek azóta folyvást önfentartási gondoktól zaklatva, minden magán ügyeket ntézetlenül hagynak; és ez nem is csoda, mert senki sem olthatja akkor örömest a más házát, mikor a magáé is ég. — Én azt tartom, hogy azon egész rendszernek, melytől annyi rendfentartás váratott, ott vol£ legszerencsésebb szüleménye, hol semmi szüleménye sem volt. Ez tehát a második, mit a válasz feliratban érinteni kívánok. — Harmadik végre a Horvát ügy. Az itt történtek uj elsorolásával rr.-et untatni nem akarom, nem pedig azért mert ezek mindenki előtt ismervék, — szorítkozom csupán a cselekvények feletti véleményemre. Mert ki az, kinek ily hatalom szónál a „hódié mihi, crás tibi“ eszébe nem jutna ; is ez az, mit a válasz feliratban harmadik rárgyként nyomósán kifejteni óhajtok. — Meg teli végre negyedszer említenem az erdélyi részek visszacsatolása elmulasztását, s ezzel íttérni a minden évben tartandó országgyűlés szorgalmazására.“ A válasz felirati vita november 27-én ért réget, — s miután a barapyai indítvány '•.evője s pártoló beleegyeztek, hogy a baranyai helyett a mosonyi tűzessék ki a pesti ellenében szavazásra, a kérdés e lett. Pest-e vagy Mo- sony ? Daczára a conservativ és mérsékelt párt egyesülésének a pesti indítvány győzött. A válaszfelirati tárgyalások után a közös teher viselés majd az örökváltság fontos kérdéseinek megoldása képezte az országgyűlés feladatát. Az örökváltság kérdésében a deczember 3-ki kerületi ülésben, Tormásy János szólalt fel. „ Azon eszme, — igy szólt — a mit Bor- sodmegye követe kevés napok előtt felhozott, a közös teherviselés, átalában fontosnak s további teendőkre nézve mellözhetetlennek ismertetett el a rr. által; s én is azt tartom, hogy jobblétünk és emelkedhetésünk kérdése nagyrészben körűié forog; de úgy hiszem, hogy a mit most Zemplén követe által javaslatba hozatni haliánk, az úrbéri örökváltság, aligha kisebb fontosságú amannál, már csak azon oknál fogva is, mert amazzal összeköttetésben áll és nélküle el sem intézhető. Nagyon jól mondá Pestmegye egyik követe e napokban, hogy a közös teherviselés elvállalása feltételezi a nemesség további politikai jelentőségét, — mert annak erejével lehet nem ugyan többé ura, hanem vezetője a népnek. Kezet fogok vele ezen állítására nézve. — Csak azt óhajtom, hogy midőn a vezérről, ugyanakkor gondoskodjunk a vezetendőről is, a népről. Mert nekünk oda kell törekednünk, hogy a nemesség oldala mellett legyen a nép. — És e nép legyen az időnek, a szorgalomnak értékét becsülni tudó. — Legyen felfogni képes az önállást és józan szabadságot, és azt hasznosan élvező, mindmagára, mind az egész polgári társaságra nézve. — Erre pedig kétségen kívül az úrbéri örökösváltság szolgál elő lépcső gyanánt. — Az úrbéri örökváltság eszméje nem uj dolog többé, mert hiszen több év küzdései után i84o-ben maga az országgyűlés kimondá már a teremtő szózatot, és midőn ezt kimondá, felette fontos dolgot mondott ki, mert benne foglaltatik a szabadság és tulajdon eszméje. Azonban tapasztaljuk, hogy a teremtő szózat csak felette ritka esetben képes valósággá erősülni, sőt a kísérletek sem gyakoriak. — Hol kell ennek okát keresnünk? Úgy hiszem nem másutt, mint abban, hogy a szózat csak az ajánlásnak, csak az engedelemnek szózata volt, és hogy akkor, midőn az úrbéri örökösváltság eszméje kimondatott, sok tárgyak nem voltak még tisztára kiforrva, mik annak mellőzhetlen praemissáit teszik. Amint most állunk, több rendbeli gátok vannak még, mik a sikernek útját elzárják, és az üdvös eszmét létesülni nem engedik. — Gátolja az úrbéri örökösváltság létesülését először is a birtokközösség. — A jobbágynak ugyan is azt kell és lehet megváltani, ami majd vál- tozhatatlan tulajdonául fenmarad. Úgy de a jobbágy és földesur birtoka majd mindenütt határozatlan közösségben sinlik. — Egyik sem tudja, hogy mi az övé I Mi az, mit megváltani, kellene s miért a megváltási bért követelni lehet. Gátolja továbbá azt' az adórendszer mostani állapota; — most a közterhek viselése egyoldalú; következőleg az úrbéri örökös váltság által felszabadulhat ugyan a jobbágy úrbéri terheitől; de az ellen nincs és nem is lehet biztosítva, hogy más czim alatt p. o, házi vagy hadi adó fejében nem fog-e reá uj
