Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

m

akaratunk ellenére oda jutni, a hova, hogy valaha eljutunk, még csak gondolni sem mertük!

Tisztelt barátim! A pártok élete múlandó, ma feltűnnek, hogy holnap már letűnjenek ; a pártok élete hasonló a kérész életéhez, mely az idők végtelen hosszában a perez értékével sem bir. — Az egyház isteni építmény s kell, hogy élete örök legyen, mint örök maga az Istenség! - És nem vétkezik-e az, ki ez örök életre hivatottnak életébe becsempészi a múlandó pártok nyomorult küzdelmének nyavajáját, hogy megingassa azt létében ; vagy talán abba biztok, hogy hiszen, ha isteni eredetű, mentse meg ellenetekre az Isten. jDe hát majd melyik Isten mentse meg ? a kormánypárti, az ellenzéki, vagy talán az antisemita Úristen ?! — Isten! ki sem kormánypárti, sem negyvennyolczas, sem antisemita nem vagy; Isten! ki a legfőbb bolcseség s a legtökéletesebb lény vagy, bocsásd meg bűnömet, ha a gyarló em béri felfogás igy beszélni kényszerit; de midőn nekem megbocsátottál, bocsáss meg azoknak is, kik számodra, ki nem tartozol párthoz, negyvennyolczas szolgát akarnak választani!

Tisztelt barátim! Gondoljátok talán, hogy már végleg betelt az idők teljessége; hogy a magyar protestáns Sionra nem várakoznak többé a megpróbáltatás nehéz napjai; talán nem jön el többé a lét és a nem lét küzdelme? — Ha hiszitek s talán meg vagytok róla győződve, ám szak- gassátok romba pártküzdelmekkel hitvány romokká az egészet De ha nem hiszitek s gondoljátok, hogy : nemzet életében még hivatás vár reá i kérlek, de nagyon kérlek : őrizzétek meg egységét!

Nem sokára ti gyulai papválasztó polgárok, választás előtt állatok. Lesznek, kik keresztyéni protestáns hitük mellett ráadásul még politikai nem hitvallásukkal, hanem pártvallásukkal is fogják magukat nállatok behizelegni. Ha ismertek pártvallást, mely nagyobb értékkel bir, mint a hitvallás : ám szavazzatok rá! De ha a hitvallás az, a mit megválasztandó lelkészetekbe kerestek; ha azon embert keresitek, ki a nyomorult emberi küzdelmek siralomvölgyétől magasztosult rendeltetések felé igyekszik terelni hű pásztor módjára lelketeket : ne tekintsetek ezen kivül semmi egyebet!! E szavak után veletek végeztem ; teszitek vagy nem teszitek : a ti dolgotok! — Azonban még másokkal nem végeztem!

Sokszor volt alkalmam az általánosan észlelhető jelenségek felett beszélhetni egyházam kiváló lelkészeivel. Sok őszinte és komoly szót hallottam tőlük; nyilat kozataikra. egyházuk jövőjét illetőleg, bizonyos komoly aggály felhője borula! Nem részletezem a dolgokat, de mindazt megfontolva, én csak annyit mondhatok, hogy maguk s velük együtt a gondozásukra bízott egyházra nézve egy panacea van. — Áthatva lenni azon eszmétől : az én országom nem e világból való s a meggyőződés melegével hirdetni ez eszmét mindenütt s átlehelleni azt az egyházi élet terén a hí vők leikébe. — E tanács nem az enyim;

Eszmények között.

Emlékezés egy elhunyt barátra.

Irta : Dr. Berésyi Ármin.

(Folytatás.)

Az igaztalan csapás feletti keserűséggel távozott el Dombosról János, de csakhamar visszatért, letette pótvizsgáját s midőn újra búcsút vett Eliztől, azt hivé, hogy immár vég*) Resztvettek: Lehóczky Lajos, Karassiay István, Beliczey József, Bonyhai Béni, Kalmár Mihály, Tormássy Lajos főorvos, id. Farkas Gábor mindnyájan táblabirák, Szakái Lajos első, Szánthó Albert másod aljegyző, Bogyó János fő, Farkas Gábor, Keresztury László, Kiss Lajos, Hoffmann Károly alügyészek, Virágos Sándor fő, Pollner Lajos alpénztárnok, Kis János, Kis Péter főszolgabirák, Kállay Ignácz főbiztos, Tessedik Károly, Sípos Sándor, Farkas Béla esküdtek, Hahoty Lász'ó, Kalló József, Szik- szay Dániel, Stummer Lajos, Huszka Mihály és József, Varga János, Sebestyén Mátyás, Sriffert Mátyás, Gergely Ferencz s igen sokan, kiknek azonban nevét feljegyezve asm találtam. 0« Gy.

az eszme és gondolat az ő örökük; adjanak annak lehetőleg életet.

Volt alkalmam beszélni politikai téren szereplő gyulai negyvennyolczas férfiakkal, kik maguk is megdöbbentek, midőn hallották, hogy a gyulai papválasztó polgárok a leendő lelkész egyik qualifica- tioja gyanánt azt állították fel, hogy a leendő pap negyvennyolczas legyen. Ezek között több olyan van, kiknek előbb jutott eszükbe mint nekem, hogy a megválasztandó papúl esetleg Szabó János esperest nyerjék meg. — Természetesen ezen férfiak különbséget tudnak tenni, a politikai pártállás s az egyház érdekei között? Igaz, hogy nehéz az emberben elválasztani a polgárt a hivőtői, ehez finom distinctio kívántatik s képesség e distinc- tiora. — Hanem hát urak, most mutassátok meg, ki a legény a gáton ? mutassátok meg, hogy ti, kik politikai téren prófétái voltatok a népnek, meg tudjátok vele azt is értetni: hogy a követ- és papválasztás két különböző dolog. És ha ez nektek, a magyarok negyvennyolczas Istene mindmegannyi újdonsült vagy régibb keletű canonisalt szentjeinek sikerült: én raeghajlok Nagyságtok előtt, elismerem, hogy urai vagytok a helyzetnek. — Ha pedig nem sikerül, ismerjétek el ti is, hogy az a nép csak addig hallgat rátok, míg ti is azt akarjátok, a mit ő, — De ha jobb raeggyőződéstek azt parancsolja, hogy ne keressétek meg ott is, hol magasabb érdekek azt tiltják : de sőt ha irányt akartok szabni s küzdelmetekben elestek : ismerjétek el, hogy ti a szentek is elkárho- zott leikekké váltatok előtte.

Dr. Kovács István,

Szabályrendelet

a kéményseprés-iparról.

1. §. Kéményseprési ipar gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki képesítését az ,1884. év XVII. t. ez. 4. §-a értelmében kimutatni nem képes, gyújtogatásért vagy tűzvész okozásáért büntetve volt és a hatóság előtt mint iszákos ismeretes.

2. §. A kéményseprő ipar Bzabadon gyakorolható s munkakerülethez nem köttetik,

3. §. Minden használatban levő kémény, havonként legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagy részén vagy éjjel is tüzelnek, havonként legalább kétszer, arra jogosított kéményseprők által tisztítandó.

4. §. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy minden kémény tisztán tartassák. Ennek kellő foga- natosithatása czéljából a házak és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet, a 3-ik §-ban meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást teljesíti.

5. §. Minden egyes zárt kémény sepretési dija 10 krban, emeletes házaknál az emeletek száma szerint 10 krban, a nyitott kéménysepretési dija pedig 5 krban álla- pittatik meg.

6. §. A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben s különösen a kémények közelében megvannak-e a tűzveszély ellen ál kellő rend.

Az e részben tapasztaltakra vagy tüzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyel meztetni, sőt szükség esetén a rendőrhatóságnál jelentést tenni tartozik.

7. §. A kéményseprő jegyzékében igazoltatja azt, hogy a rendes időszakban a kömények tisztítását teljesítette és e jegyzéket minden hó végével az.iparhatósághoz bemutatja.

8. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltó-parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik.

9. §. A kéményseprő-ipar üzletének abbanhagyása

tekintetében az 1884. XVII. t. ez. 65. §-a az irányadó. E szerint a kéményseprő az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félbe nem szakíthatja, hanem ha azt abban hagyni szándékozik, köteles ebbéli szándékát az iparhatóságnak bejelenteni és az ipart a hatóság által kitűzött legföljebb 3 hóra terjedhető időig még folytatni.

10. § Az a kéményseprő, illetve háztulajdonos, a ki a jelen szabályrendelet határozatai ellen vét, az iparhatóság által 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

11. §. Azok, akik a kémény seprést az 1884. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik mesterségük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szín tén megtartani kötelesek.

Békésvármegye törvényhatósági bizottságának i887. évi május hó 16-án s folytatva B.-Gyulán tartott rendes közgyűléséből.

6527/1887. ikt. számhoz. Jóváhagyom. Budapest, 1887. julius hó 11-én. A miniszter helyett Matlekovits s. k.

A b.-gyulai áll. segélyezett községi polg. fiúiskola értesítése

az 188%7-ik iskolai tanévről.

Szerkesztő: Kovalszky József, igazg. tanár.

Megjelent julius hó 7-én, és igy elég korán jutott a közönség és a növendékek kezébe. Magába foglal 22 lapot, szines borítékban, csak az 1874-ik évi értesítő kisebb nála, az eddig megjelentek mind terjedelmesebbek ennél. A kiállítás kellemes, tiszta nyomású, nyomdai hibáktól csaknem egészen ment. Tartalma a következő:

I. Adatok az iskola történetéhez. Az isk. év megkezdetett szept. 1-én, a négy első napon voltak a beírások, 6-án a javitó, magán és felvételi vizsgálatok. A tanítások 9-én vették kezdetüket. A növendékek szorgalma és erkölcsi magaviseleté az egész év folyama alatt kielégítőnek mondható. Szünnapok voltak a vasárnapokon kivül, karácson, husvét és pünkösdkor együtt 14 nap, és az egy napból álló ünnepnapok, szüretkor 1 nap.

Az iskola elvesztette ez évben egyik meleg- keblü barátját az iskolaszék alelnökében Szigetby Lajosban, a hű emlékezet őrizze porait I Az I-ső osztályból elhalt egy növendék Beleznay Ferencz. Béke lengjen felette!

II. Iskolai hatóság. Állott 4 tisztviselőből 8 23 rendes tagból, alelnökké megválasztatott Terényi. Lajos szolgabiró.

III. Tanári testület áll 6 rendes tanár és 4 hitoktatóból, kik is tanítottak együtt 113 órán.

IV. Az előadott tantárgyak vázlata s a használt kézikönyvek. Taníttatott 17-féle tantárgy, melyeket egyen- kint felsorolni ezúttal nem akarok.; a régi értesítésekre vonatkozólag meg kel jegyeznem, hogy kimaradtak most is a tantárgyak közül — holott taníttattak régebben — a gyorsirászat, mely felette lényeges, továbbá a franczia nyelvtan; azonban igy is volt tanulni való elegendő; a latin nyelvet tanulta 58 növendék, mely tantárgy öt órán adatott elő; mig akár a békési, akár a hódra.-vásárhelyi iskolát nézzük, ott 6—7 órán taníttatott hetenkint az I. és II. osztályokban. De ára nem 58 növendékről kell itt szónak lenni, felolvastam és úgy találtam, hogy a latint csak 50 tanulta, I. o.=25, II. o.=10, III. o.z:9, IV. o.~6, összesen tehát ez 50.

A mi a latinnyelvbeli eredménysorozatot illeti, jeles 5, jó 11, elégséges 28, elégtelen 6, vagy nem tanulta a latint, vagy osztályzatot nem kapott 54.

V. A növendékek érdemsorozata és szám a.*) Az I-ső osztályban osz+) A növendékek előmenetelét feltüntető táblázat

ollrolmiioínf. kifp.lfiit.örlöt.t az firtfisitfisböl ?

tályfőnök Pivár János volt, tanított év elején 60 növendéket, egymaga többet mint 3 tiszttársa együttvéve; év végére 48-an maradtak, ismétlésre utasittatott mujil fele, 22, ezek közlll javitni lehet 6 növendéknek, tehát a tudatlanság horizon- ján állanak 16 an s köztük egy Viktor Emánuel is.

A Il ik osztályban osztályfőnök Homolya István, volt 20 növendék, év végére maradt 19, ismétel 2, javíthat 2.

A III-ik osztályban osztályfőnök Kovalszky József, volt 14 rendes és egy magán tanuló növendéke, együtt 15, javít 1 növendék.

A IV-ik osztályban osztályfőnök Finta Ig- nácz, növendékeinek száma 9, ezek közül javít 1.

Ennélfogva létszám az év elején volt 104, az év végére maradt a múzsák zászlója alatt 86, kimaradt, meghalt, magán és rendkívüli tanuló, beteg, vizsgálatot nem tett összesen 18.

Helybeli növendék vala 84, vidéki 20; a vallást illetőleg: róm. kath. 53, gör. kel. 6, ev. ref. 14, ág. ev. 3, móz. vall. 20. Ez utóbbi szám nem méltán ragadja-e meg figyelmünket ? A róm. kath. egyházközség képviselve van 53 növendékkel, utána kellene a népesség arányához mérve az ev. ref. felekezetnek jőni, s ha még ide vesz- szük a 3 ág. vall. növendéket is, akkor is csak 17 ez, elibök csapnak a móz. vallásu tagok, kik 20 növendéket adnak, holott a prot. felekezetbeli- ekhez képest elenyésző csekély számban vannak. Szomorú jele ez az időnek és a benne élő emberek gondolkodásának, felfogásának. Ne panaszoljunk, ha nem boldogulunk 1 A tudomány hatalom!

VI. A növeudékekre vonatkozó 8tat. adatok. A növendékek korévei 10—17 közt váltakoznak, legtöbb van 11 éves; ha népiskolánk 6 osztályú volna s 6—12 érig felkeltene árni az iskolába minden növendéknek vagyis a 12 évet bevégezve mennének növendékeink e felső, polg. iskolába, e kívánatnak megfelelőleg csak 56 növendék ütné meg koréveivel a kívánt időt, A szülék állását a mi illeti, értelmiség járat 29, földmivesség 5, kereskedőség 21, iparosság 49 növendéket. A földmivesség igen gyengén van képviselve, holott másként kellene lenni. Tandijfizető volt 85, nem fizető 19.

Mózes vallásu növendék volt az iskolában fentállása kezdetétől máig 223, róm. kath. 513, protestáns 271, gör. keL 129, gör. kath. 2, ösz- szesen 1138.

VII. Közvizgálatok, jutalmak, tandíj elengedés, tankönysegély. Közvizsgálatok tartattak junius 20-tól 27-ig. Jutalmat nyertek jó magaviseletért, szorgalomért 8 kiváló előmenetelért:

1. Brődy Kálmán 1. o. 1 db. aranyat.

2. Sál Gyula II. o. 1 db. aranyat.

3. Misley Kálmán III. o. 1 db. aranyat.

4. Mogyorós8y József IV. o. 1 db. aranyat.

5. A „Gyulai Polgári Kör" alapítvány kamatát, az 50 frtot Misley Gyula IV. o. tanuló nyerte meg, 100 db. „Jó könyvek“-et jó maga viseletű tanulók nyertek jutalmul.

Tandíj elengedés tesz 80. frtot.

Tankönyvsegélyben részesültek 120 frt értékben 19 en 158 db. könyvvel, a mi egyik legszebb ténye az iskolaszék nemes gondolkozásának. Köszönet néki érette itt a nyilvánosság terén is. Végeredmény : jeles 10, jó 14, elégséges 34, elégtelen 28.

VIII. Adományok.

1. Miniszteri segély 1240 frt.

gye bizottmánya elé terjeszszen indítványt hogy a nemzet óhajainak törvénynyé emelése végett szavát emelje fel, s tegye meg mindazon lépéseket, melyeket a közszabadség érdeke sürgősen követel.

Az indítvány egyhangúlag elfogadtatot s mindjárt másnap ápril i-én terjesztetett annat tárgyalására összehívott vármegye bizottmányának rendkívüli közgyűlése elé.

A rendkívüli közgyűlésen igen nagy szám mai jelent meg a vármegye közönsége: Szom bathelyi Antal első alispán volt az elnök*) : előterjesztette, hogy a mai ülést rendkivülilet megtartani, a „gyulai kör“ által tegnap hatá rozott némely, a haza ügyét érdeklő s ország gyűlési intézkedést igénylő indítványok tettél szükségessé.

(Folyt, köv.)

kép leszámolt azon emberekkel, kiktől tekintélyükre való féltékenységük, köznapias, férfiatlan viselkedésük, kétszinüségük, kicsinyes bosszú vágyuk s egyéb gyarlóságaik miatt iszonnyal fordult el.

Az üldözés s az anyagi gondok megedzék a lelket, mely eszményeiben találta fel élet- czélját, azokban istápolta olthatlan vágyát.

Csakhamar Pesten találjuk, mint a minta rajztanoda, eme hazánkban akkor még egyedüli képzőművészeti tanintézet tagját.

Mütörténelmi, szépészeti tanulmányok közben rajzolt, mintázott, festett. Leonardo da Vinci, Rafael, Ticzián, Michel Angelo és Palma a fenség és kellem megtestesítői müveibe elmerült.

Egyéni öntudatát megedzék, lelki erejét magukkal ragadák a szédítő magasba Michel Angelo prófétái, szibillái, azon alakok, melyekben az emberi szenvedélyt, emberi szellem erőt, utolérhetlenül fenséges ábrázolásban tünteti fel a lángész. Kedélye mélységét megtöltők ragyogással, nyugalommal, megadással Palma velenczei női szépségei, Rafael madonnái.

Az ő kis hónapos szobájában, ott fönn a negyedik emeleten ezek valának az ő bizalmas vendégei, s ezeken kivül még egy, az Eliz alakja.

Maga elé varázsolta minduntalan.

Ha a tavaszi hajnal sugárzásában elment skiczczeket gyűjteni a hegyi vidékbe, valahány kellemes ärczczal találkozott, Eliz vonásait látta bennök, — ha késő éjszakákon

HmtUUlttBlUb AllClCjbUUUbk all OlbOOlWDUUll

szurtos lebujok elzüllött lakói között rajzolt ta-nulmányfőknek való mintákat s ott az élet névtelen hősnői közzül egy megtört szivünek arczárói leleste a fájdalom sötét kinyomatát, melybe a szebb időkre való emlékezés jótékony derűje egy fénysugárt vetett, megint csak Eliz jelent meg előtte, az ö pillantását látta visszatükröződni modelje szemeiben. Képzelnie mindegyre hozzá vezette.

Hiszen úgy sem lehetett valójában viszont látnia.

Egy-egy eladott képből csak ritkán pénzelhetett, ki vásárol kezdő művésznél ? — s ha akadt egy pár fillére, ennek hova fordítása mindig nagy gondba ejté.

Nemcsak a felszaporodott lakbér volt fizetendő, ruhái is már foszladozó ban, fogyatékos festékeit is pótolni kellene, vagy még inkább vászon és fakeretre kvolna szüksége uj s már napok óta agyában forrongó compo- sitiója megteremtéséhez, s a mi talán legégetőbb oly rég nem lakott jól a szó igazi és prózai értelmében.

Végre is a gyomornak kelle lemondani. Ha nem jutott három krajezár, jutott kettő kenyérre s meg volt a vacsorája.

S akárhányszor vígan, játszi élezek közt fogyasztá ezt is el, hisz élteték reményei 1

Dicső hírnév, igazi családi boldogság 1 Uj tanárai, a festészek méltányolni kezdték tehetségét, kilátásba helyezték neki a művészeti ösztöndíjat a j ö v ő esztendőre.

Mert hát most más tehetséget ment meg az éh-haláltól, húzza ki valahogy addig.

Volt is neki jó barátja, segített volna

rajta elég, de ezek is szegények. Egy távoli rokonra s nem is annyira rokon, mint nemes szivü emberbarátra — egy kanonokra — hatott egy levelével annyira, hogy havonként kis segélyt küldjön neki. Ebből, meg a bizta- tatásból kijött.

A mint igy szenvedései és szellemi foglalkozásai közepette nappal festett, éjjel tanult s írogatta Eliznek hévteljes sorait, egyszerre csak mint vijjogó kánya, becsapott hozzá a rágalom.

Egykori dombosi tanárai, kik némi sikereiről hirt vettek, még mindig nem olták bosszu-szomjukat, még egyre áhítoztak azután, hogy szenvedni lássák a daczos ifjút, ki őket megalázta. A hírneves emléket maga után hagyott egykori növendéket példaként emliték az ifjúság előtt, de nem arra, hogy mily szép, ha eszmények után haladunk, küzdünk, igyekszünk önállókká lenni, nem mint követendő, de mint elriasztó példát álliták elő. Ugyanis elhiresztelék, hogy a nagy tehetségű ifjú a fővárosban elzüllött s mint közönséges pénzhamisító börtönben szenved Legott levonták a morált, igy jár az, bármily fényes szellemű legyen is, a ki nem hajlik az oktatás, nem tanárai szavára.

Alig értesült erről János, elhatározó, hogy le fog utazni Dombosra, és pedig nem sokára, mert majális lesz, az egész ifjúság el fog vonulni a Körös hidján, oda kell állania a hídfőhöz, hogy megmutassa, mily rágalom az, mit róla terjesztenek. Tartozik ezzel önmagának és Eliznek.