Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-26 / 26. szám

r tényleg meghívták, mindössze két szavazata volt, Légrády Károlyra leginkább a inezőberényiek, endrődik és részben gyomaiak szavaztak, a Bár­réti községek: Szeghalom, Körös-Ladány, Füzes- Gyarmat, Vésztő, Tarosa, Doboz alig egynéhány választót kivéve, a volt képviselő Hoitsy Pálra adták szavazataikat. így Hoitsynak ezren felüli szavazata volt és ezért mindkét ellenjelöltjével szemben 170 absolut szavazattöbbséggel győztes maradt. A negyvennyolczas párt nagy lelkesedéssel fogadta a kivívott győzelmet, — az ellenpárt is megnyugvással, miután az idei mozgalmak — az endrődi kubikus zavargásoktól eltekintve — a gyomai kerületben simán folytak le s a választás is a lehető legszebb rend és csendben történt. Egy kitűnő tyukszeuiirtó szerről, az egyetlen biztosan ható Meissner gyógyszerész tyukszemtapaszáról a „Günser Zeitung" 1887. évi május 15-iki számában a következőket Írja : A legjobb szer tyúkszem ellen. Tisztelt olva­sóink egy idő óta minden számunkban a napi hirek végén nagy sikerrel alkalmazott tyúkszem- tapaszról szóló bizor.yitványok egész sorozatával találkoznak. Tisztelt olvasóink közül néhányan ta­lán azon véleményben vannak, hogy ezen reklám­nak is, hasonlókép mint sok más szédelgő dicsér- getésnek, nem más a czélja, mint a közönséget tévútra vezetni és kizsákmányolni. Ez ellenében kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ezen Meiss­ner gyógyszerész által feltalált tyúkszem tapasz, mely Yisnya A. ur által Pécsett, mint a központi raktáros által 1 frt 15 krnyi ár mellett bérmentve küldetik szét, teljes bizalmat érdemel, mert a makacs tynkszemfájdalomban szenvedők e tapasz által rövid idő alatt egyszer s mindenkorra meg- szabadulnak, miről mi is, miután egy ilyen tapasz díjtalanul küldetett be, meggyőződést szereztünk és Visnya A. urnák köszönettel tartozunk. Minden tyúkszem-, vagy más bőrkeményedésben szenve­dőnek tehát a legjobban ajánlhatjuk. Ismerteté­sek (Prospectus) mindenütt a gyógyszertárakban ingyen kaphatók, vagy megkeresésre Pécsről bér­mentve és ingyen küldetnek meg. — B.-Gyulán ezen tapasz ifj. Kohlmann Ferencz urnái, B.-Csa- bán Biener és Laszky, Békésen Konsitzky J. urak­nál kapható. 3 IbTyilatlcozat. E lap legközelebb megjelent számában Tóth Lajos úrtól egy nyilatkozat jelent meg, melyben meg okolni akarja gyávaságának azon kétségtelen jelét, hogy tőlem — a szigorú de nagyon meg­érdemelt leczkéztetésért — lovagias elégtételt nem kérve, az ügyet bíróság elé vonszolta. E nyilatkozatában foglalt s magaviseletemre vonatkozó vádját mint minden alapot nélkülö­zőt visszautasítva, mindazoknak, — kik engem nem ösmerve, — a megleczkéztetett egyén sza­vainak — talán hitelt adni hajlandók — azt aján­lom, hogy várják be a bírói határozatot. Mező-Berény, 1887 jun. 20-án. Haty Károly. Színház. Denique, a színészeken nem segít sem­mi sem, mert már a követválasztási izgalmak is siralmas véget értek, de azért a nagyér­demű közönség éppen olyan buzgalmat fejt ki a színházba nem járásban, mint eddig, pedig e szintársulat részéről nem hiányzik a jóakarat, olyan erők, mint Ditróiné, Seré iy Sarolta, Szathmáry — hogy csak a vendég­ként fellépőket említsük — másutt zsúfolt házat csinálnának, különösen olyan jól szer­vezett társulattal, mint a „Thalia“ szövetke­zet. Legközelebb — e hó 26-án —„Mikádó“- val próbálja megtörni a jeget a társulat. Sze­gény társulat, a kinek még nyáron is jeget kell törni, a mikor már minden tisztességes jég elolvad s csak a gyulai közönség közö­nyéből comprimált jég áll rendithetlenül, S miután remény nélkül még szintársulatnak is bajos megélni, reméljük, hogy a mi nem si­került a társulatnak, az sikerülni fog a „Mi- kádó“-nak, egy ilyen nagy ur talán nemcsak Japánban, de itt is tud valamit csinálni. S ezen bevezetés után térjünk a napi rendre. Szombaton Szathmáry Árpád, a nép­színház kitűnő művésztagjának első fellépté­vel „Párisi rongyszed Ö“ került színre. A mű — egy boulevardi rémdráma — nem sorolható ugyan a klassikus termékek közé, hanem kiválólag alkalmas rá, hogy oly nagy tehetség, aminő Szathmáry Árpád, valódi művészetét beigazolhassa, amint fényesen be is igazolta. Szerepe oly természetű, hogy mindennemű érzelmi skálán végigmegy és végig vezeti a közönséget: borzadályt, un­dort, ellenszenvet, majd részvétet, érdeklő­dést, szeretetet ébreszt, s mindent a maga helyén, mindent indokoltan. Játékának ki­tűnősége magával ragadta a közönséget, mely zsúfolásig betöltötte a színkört, minden fel­vonás, minden jelenet után háromszorosan kitapsolták, több Ízben volt zajos taps nyilt jelenetben is. Szilágyi (Hoffmann báró), ellen­szenves szerepében sokat Ígérő intrikusi vé­nát árult el, melyért meg is kapta a közön­ség elismerését kitörő tapsokban. A darab többi főszerepeit Ardai Ida, Bihari, Molnárné s Bogárdiné kitünően játszták. Vasárnap, e hó 19-én „A veres sapka", Vidor Pál színmüve adatott két vendégmü- vészszel, a kiket egyaránt megillet a művész név. Serédy Sarolta (Juczi), tűzről pattant paraszt leány volt, érzéssel és szépen éne­kelt, s Veres Sándorral (Szél Matyi), mikor [együtt énekeltek — külön is — öröm volt őket hallgatni. Szathmáry Árpád is jóizü pompás alakot mutatott be Ambrus István gazdaemberben, a minőt csak oly kitűnő színész tud alakítani mint ö. Bogárdiné jó házastársa volt. A drámai szerepek Ardai Ida és Biha­rinál jó kezekben voltak s szép előadásuk s a drámai helyzeten most is megtették hatá­sukat. Czernin Mariska, mint rendesen, ked­ves szinpadi jelenség volt kis szerepében. — Hosszú Antal (egyházfi), sokkal magasab­ban állott ezúttal mint eddig, úgy látszik, ilyen kisebb komikus szerepekben igen hasz­navehető tag. Szilágyi Vilmos (kántor), Pusz­tai (Szurok), sok derült pillanatot szereztek. Meg kell még emlékeznünk a legfiatalabb művészi nemzedékről, a kis Hatvani Mariská­ról, a ki oly ügyesen mozgott a színpadon, mintha legalább 10 éve mindig ezt csinálná, pedig még alig három éves a kedves kicsike. Hja hiába 1 az alma nem esik messze a fájá­tól. Hogy hízelgésnek ne lehessen venni, sietek megjegyezni, hogy a példabeszéd idé­zésnél az anyjára gondoltam. Hétfőn, e hó 20-án — tekintettel a másnapi követválasztásra — Tóth Kálmán 3 felvonásos pompás kis vigjátéka; „Nők az alkotmányban" került színre, de bizony na­gyon kevesen jöttek el megnézni a színházba azt, a mit másnap az élet nagy színpadán láthattak, pedig a kortesek eljöhettek volna tanulni Borbócs uramtól, a kiben Horváth Ferencz mintakortest mutatott be. Szathmáry Árpád Bánfalvi Bálint földbirtokos szerepé­ben excellált, sok tapsot s viharos derültsé­geket aratva minden ízében kitűnő játékával. Az előadás sikerében nagy részök volt Czer­nin Mariskának (Ilka), Bogárdinénak (Krisz­tina), Biharinak (Béreséi Vilmos), s különö­sen Fenyvessynek (br. Szlankaményi). Czernin Mariska kisasszony igen ügyes naivának bi­zonyult, természetes egyszerűséggel játszva kicsiny de hálás szerepét. Kedden a követválasztás miatt nem volt előadás. Szerdán, e hó 22-én, Lecoque kedves ze- néjü opere*teje : „A kis herczeg" került szinre a czimszerepben Serédy Sarolta kisasszony­nyal, a ki olyan csókolni való kis herczeg volt, hogy egy cseppet sem csudálkoztunk felette, hogy a felesége olyan nagyon vágyott utánna, s ezen érzelem kölcsönösségét bizto­sította az, hogy a feleségét Hatvaniné ját­szotta. Térszüke nem engedi, hogy egyes énekrészekről megemlékezzünk, habár szíve­sen tennénk is, s be kell érnünk indokolás nélküli teljes megelégedésünk kifejezésével. Veresné Dőszátó Lanszák Diánna szerepében aratott kitűnő énekével tapsokat, mig Pusztai — kiben a társulat megbecsülhetetlen komi­kust bir — (Frimusz) diskrét komikumával szórakoztatta a közönséget. Az est sikeré­ben a többi szereplők is hozzájárultak, a ka­rok és zenekar kifogástalanul működtek. Csütörtökön Ardai Ida bucsu- felléptéül : „A vasgyáros“, Ohnet színmüve adatott, őszintén sajnáljuk, hogy a kisasz- szony itt hagyja a társulatot, igazi jó drá­mai erőnek bizonyult s csak sajnálnunk lehet eltávozását. A közönség rokonszenvét há­rom szép virágcsokorban s zajos tapsokban fejezte ki, mely utóbbinak minduntalan meg- ujjulására bő alkalmat nyújtott Ardai kitűnő játéka. Dicsérettel kell megemlékeznünk Czer­nin Mariska (Sophie) és Nagy Vilma (Susanne) kisasszonyokról is, a kik Szilágyival (Octave), együtt nem saját szerepkörükben lépvén fel, oly tisztességes sikerrel állották meg helyö- ket. Bihary (Derblay), Fenyvessy (Bligny), Pusztai (Préfont), s Hatvani (Moulinet) ki­egészítették az ensemblét. Molnárné egyike volt az itt látott legjobb Athanesisoknak, s Beczkóynéban (Beaulieu marquisné), ki ez­úttal először lépett fel, a társulat jó erőt nyert. Ezúttal kell megemlékeznünk a zene­kar kitűnő prim hegedűséről, Klinner úrról is, a kinek élvezetes játéka már előbb felkölté nemcsak a mi, de a közönség figyelmét is, s csak constatálni akarjuk, hogy ez este felvonás közben előadott egy darabban, művészi játéka zajos tapsokra ra­gadta a közönséget. Pénteken nem volt előadás. Tegnap szombaton, „Mikádó“ került szinre Sullivan Arthur hires operetteje, mely bohókás szövegével s kitűnő zenéjével Európa legnagyobb színpadjain zajos sikerrel adatott. Az előadásról természetesen csak jövő szá­munkban emlékezhetünk meg, de az eddigiek után fel kell tennünk, hogy az legalább is kielégítő volt, s igy ajánlhatjuk azt, a kik ma nem látták s kellemes estét akarnak maguk­nak szerezni, nézzék meg hétfőn a „Miká- dó“-t, a mikor másodszor adatik. — Holnap vasárnap „Peleskei nótárius“ kerül szinre. A jövő héten lesz a kedvelt primadonna, Serédy Sarolta k. a. jutalomjátéka, mely al­kalommal a „Dezentor" kéről szinre, mire előre is felhívjuk a közönség figyelmét. Irodalom. JÓKAI MÓR legújabb regénye : „A bá­rom márványfej“ a Bévai testvérek által megin­dított füzetes kiadásnak folytatásakép ép most kezd megjelenni és a kiadó-hivatal, mely fárad- hatlanul buzgélkodik azon, hogy irodalmunk jeles termékeihez mindenki a legkisebb áldozattal jut­hasson, szerkesztőségünknek átküldöite az 1. és 2. füzetet. Ha az ajánlatot a külső kiállításon kell kezdenünk, ezt csak azért tesszük, mert az író neve maga felment az alól, hogy a tartalmat is ajánlanunk kelljen, — nos tehát a kiállítás csi­nos, ízléses és e mellett elegáns, — Jókai Bóza illu8ztraczióival díszítve. Szinte fáj nekünk, hogy maga a nagy kö­zönség csak talán e czikkünkből vesz tudomást a regényről, mely úgy kompozicziójánál, mint humoros tartalmánál fogva a nagy író egyik leg­kiválóbb, legérdekesebb müve. Ha Francziaor- szágban egy Daudet, egy Ohnet uj regénye jele­nik meg, elég az első példányt meglátni vala­melyik könyvkereskedés kirakatában, hogy még az nap este ezrekre menjen az elfogyott példá­nyok száma, hogy majdnem óránként uj és uj kiadásról kelljen gondoskodni. — Mi pedig a re­gényirodalom terén talán örök időkre utód nél­kül álló nagy alkotónknak világra szóló műveit még annyi érdeklődéssel sem várjuk, mint a par­lamentben esetleg három éven át unatkozott egyik- másik képviselőnek hallgatóit és álomra buzdító beszámoló — illetve programmbeszédét. Pedig hát a magyar olvasóközönségnek e más tekintetben talán kifogás alá nem vehető közönye a jelen esetben nemcsak mint ilyen meg­rovandó, de határozott udvariatlanság is. Bideg visszautasítása oly készséggel felajánlott szolgá­latnak, mely ép az ellenkezőt érdemelné. Mert mi a jelen vállalat czéíja? Nem Jókai nevét tenni ismertté, mert ezt a nevet ismerik mindenütt, hol írni és olvasni tudó ember valaha megfordult, — hanem az, hogy műveit mindenki bírhassa és díszét képezzék azok nemcsak a gaz­dagok üvegajtós, ébenfa, arany csillogásu szek­rényének, de ragyogásából sohasem veszíti díszét a legszegényebb ember polezán sem, ki a halha­tatlan költő lángelméjének termékeit ott tartja imakönyve mellett és mint hitet, reményt és ké­telyei közepette bizalmat, úgy azokból lelkesedést, ihlettséget merítsen és a koszorús iró bűbájos, igéző nyelvében szeretett magyar hazáját meg­szépülve, a költészet fényével magaranyozottan lássa. Jókai műveit terjesztve, saját nemzeti büsz- keszégünket ist ápoljuk és dicsőségét szemlélve, önmagunk dicsőségét élvezzük. Műveit ezren és ezren bírták eddig is, — jussanak most be a legszerényebb hajlékokba. — Húsz krajezáros füzetekből kincset gyűjt magá­nak az egyszerű munkás is és a heti foglalkozás után pihenésre vágyó lelke Jókai műveiben az élvezet kiapadhatlan forrását fogja feltalálni és visszatükrözve látja bennök nemzete múltját és jelenét. Ajánljuk a Révai testvérek e füzetes válla­latát különösen azért, mert itt a költőnek leg­újabb és kizárólag azon művei jelennek meg, melyek kőnyvalakban nem, hanem csak a lapok tárcza hasábjain láttak napvilágot. Ajánljuk e vállalatot, mert olcsó, díszes, ki­tűnő és a nagy közönség érdekében állónak tart­juk a figyelmeztetést, bogy legczélszerübb egye­nesen Révai testvérek kiadóhivatalánál (Budapest, IV. váczi utcza 11.) előfizetni. (Előfizetési ára egész évre (30 füzetre) 6 frt, fél évre (15 füzetre) 3 frt.) — Mulattató Zsebkönyvtár. Az előnyö sen ismert szépirodalmi vállalat legújabban meg­jelent füzetei ismét három igen kedves kis könyv­vel gyarapítják szépirodalmunkat. A 35—36-ib tűzetek ugyanis Zschocke legkitűnőbb nagyob- elbeszélését, a Holt vendéget közük erőtel­jes fordításban; a 37—38-ik kettős füzetek pedig Erdélyi Gyula négy eredeti vidám elbeszé­lését tartalmazzák. A 39-ik füzetben igen ügye­sen összeválogatott 150 adoma van a gyermek- és diákélet tarka világából összeböngészve Győrffy Lajos által, Vig Diák ez. alatt. A kis könyvek (kettős füzetek) ára egyenkint csak boszonnégy krajezár, az utóbbi egyes füzeté pedig 12 kr, s igy a Mulattató Zsebkönyvtárt a legjutányosabb hazai füzetes szépirodalmi vállalatnak kell tarta­nunk. A jeles vállalatot első rangú szépiróink köz­reműködésével Dr. Kőrösy László szerkeszti s a Buzárovics Gusztáv könyvkiadó ezég adja ki Esztergomban. Az eddigi füzetek immár egy egész kis könyvtárt képeznek szebbnél-szebb világirodalmi s hazai szépirodalmi müvekből, me­lyeket mind becsüknél, mind páratlan jutányos- ságuknál fogva őszintén ajánlhatunk olrasóinknak. HliFtDETESE IC. —V-----*—V X *—X*—*—V—V—*— aa a-egaa. 37‘itsLS­Alulírott tisztelettel tudatom a n. é. helyi és vidéki közönséggel, hogy Gyu­lán, a főutezán saját házamban egy teljes kényelemmel és diszszel berendezett §SP gőz- és kádfürdőt szereltem fel, a mely a n. é. közönségnek f. évi julius hó 2-án megnyittatik és na­ponként rendelkezésére áll. A gőzfürdő reggel 7 órától déli 12 óráig urak, délutáni 2 órától 6 óráig nők számára rendelkezésre áll. A kádfürdők reggel 7 órától esti 6 óráig bárkinek ren­delkezésére állanak. — Vasárnap és ünnepnap délután a fürdő zárva leend. A teljes gőzfürdő ára 60 kr. Kádfürdő zuhanynyal 60 kr. Gőz használat nélkül 50 kr. ) „ zuhany nélkül 50 kr. Hideg és meleg fürdő 35 kr. ( Családi fürdő kettős káddal 80 kr. B.-Gyulán, 1887. junius hó 29-én. Fopp Alajos, 95. 1—8 fürdő-tulajdonos. r—x—y—v—*—v—**—*— X 1 fi X 0 x fi 96. 1—1 Az V-ik KEíCSEK-sorsjáték ki- sorsolása a nagyinéltóságú magyar királyi pénzügyminisztérium engedélyével f. évi július ló 22-ére hatatatott el. A magyar lovaregylet sorsjegyirodája.

Next

/
Thumbnails
Contents