Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-29 / 22. szám

Melléklet a „Békés“ 22-ik számához. lése meglehetősen chablonszerüleg történt. A közigazgatási irodának asonban a munkaanyag ledolgozása még hetekre terjedő fárasztó munkát fog adni. A békésmegyei gazdasági-egylet f. év Pünkösd mázodnapjón, május 30-án d. e. 10 órakor B.-Csabán, a kaszinó nagytermében ta­vaszi rendes közgyűlését tartja, mely — miután a 3 évi választási idő letelt — egy­szersmind tisztújító is leend. E fontos köz­gyűlésre minden egyleti tag megjelenni kéretik. Az nap délután 3 órakor B. Csaba mellett a szo­kott gyepen lóverseny tartatik. A közigazgatás/ bizottság junius havi rendes ülését jövő hó 6-án fogja megtartani. Az újvárosi olvasó-kör pünkösd hétfőjén este tánczvigalmat ad helyiségében, mely táncz- vigalom zártkörűségét erősen kiemeli a kibocsá­tott meghivő, midőn különösen figyelmeztet, hogy csak olyanok vehetnek részt a bálban, a kik meghívót kaptak, és hogy a meghívó nem ru­házható át másra. A belépti dij 50 kr, a tiszta jövedelem a házvételi-alap javára fog fordittatni Községjegyzöi szigorlat volt f. hó 21-én a rendes megyei közgyűlés alkalmával. Retten jelentkeztek a vizsgára, azonban sikerrel csupán az egyik vizsgázó, K u c z k a y Zoltán tette le. Az országos vásár s különösen a belső vásár oly silány volt, mint aminő évek óta nem, messze mögötte maradt kereskedőink s iparo­saink legszerényebb várakozásának is, a ked­vezőtlen időjárás volt nagy részben okozója a vásár silányságának, egész nap szeles, esős, bo- rongós idő volt, mely elkedvetlenitőleg hatott a vételkedvre nézve, kereskedők, iparosok egyaránt majdnem úgy hordták vissza áruikat, mint ahogy kivitték. A forgalom a rendes közép vásári for­galom harmadát sem érte el. ' A vásári sertésrakodás. Az „Egyet­értés“ vasárnapi nyiltterében következő sorokat olvassuk: „Elismerésünket és köszön etünket fe­jezzük ki Sehrancz Ferencz urnák, a m. kir. államvasutak b.-gyulai állomási főnökének, ama példányszerü rend és pontosságért, melyei az é hó 18-án tartott gyulai vásáron elkelt 25,000 darab sertés számára szükségelt kocsikat készen tartotta, a berakodást hajnaltól — estig még fáklyafénynél is — saját vezetése alatt lan­kadatlan buzgalommal folytatta és bebizonyította, hogy a vásári, jószágot nem kell szükségképen 3—4 napig az állomáson étien, szomjan vára­koztatni, hanem hogy a vásár végével egyideüleg a jószág elszállítását is be lehet végezni. — A gyulai vásáron jelen volt sertéskereskedők nevé­ben : Tóth László s. k., Ludwig Gottfried s. k., Rauchbauer Ödön s. k., Fritzsche Hermann s, k., Horváth A. János s. k., Bende György s. k., Schwarcz Gusztáv s. k., Baich Tivadar s. k., Poschpesch Adolf s. k., Dvoracsek Ferencz s. k., Dolecsek Antal s. k., Schwarcz József s. k., Janich Pál s. k., Ábrahám György s, k.“ — Az elősorolt kereskedők elismerése és köszöneté tel­jesen ki van érdemelve, Sehrancz Ferencz állo­másfőnöknek a legutóbbi sertésvásár végén a be­rakodásnál tanúsított fáradhatlansága s buzgalma a leguagyobb dicséretre méltó. Csak egy körül­mény aggaszt bennünket és ez az, hogy a ke­reskedők hirlapilag tolmácsolt elismerése a köz­munka- és közlekedésügyi miniszter és az állam­vasutak igazgatóságának aktái közé jutván, ott azt fogják belőle kikombinálni, hogy a gyulai vasútállomás sertésrakodóját nem kell kibő- /iteni, s hogy a közigazgatási bizottságnak ez irányú sürgetése, nemkülönben a lapoknak több- izbeni felszólamlása üres lárma, mert ime csak az állomásfőnök buzgalmán múlik és minden igénynek a legnagyobb pontossággal eleget lehet tenni, nevezetesen „h o g y a v á s á r v égé v e 1 egyideüleg a jószág elszállítását is be lehet végezni.“ Megengedjük, hogy ez megtörténhet bárom vásáron és különösen a pün­kösdin, mely legkevésbé jelentékeny a sertéseket illetőleg, de nem ösmerjük el a mai rakodó mellett ugyaneme pontos elszállítás lehetőségét téli vásárkor, amikor a nsp is rövidebb és a vá­sári forgalom s elbajtás lényegesen nagyobb. — Kívánjuk tebát, hogy irányadó körök vegyék a sertéskereskedők köszönetét annak ami tényleg, nevezetesen Sehrancz Ferencz állomásfőnök lan- kadhatlan buzgalmának elismeréseként, de ne vonjanak le belőle oly következtetést — ami ko­rán sem áll — hogy t. i. az államvasutaknak nem volna kötelessége a gyulai sertésrakodót kibő­víteni. Az italmérési jog bérbeadásának hatá­rozatától számitott harmincz nap f. hó 23-án telt le anélkül, hogy a bérbeadási határozat megfd- lebbeztetett volna. Bajosan hisszük, hogy ugyan­eme körülmény beállott volna az esetben is, ha a képviselő testület többsége akár ha a Klein, akár és tőleg ha az Illicb-féle, ajánlatot fogadta volna el. Ekklatáns bizonyítéka a felebbezés meg sem kisérlése annak, hogy a közvélemény, mely­nek tolmácsolói voltunk — legszívesebben nyugo­dott meg a Grimm-féle ajánlatban. A városi Ta­nács a bérleti szerződést Grimmel meg is kötötte és a szerződés legközelebb a képviseleti közgyű­lés elé fog terjesztetni. Orbán napján is túl estünk, szerencsé­sen ugyan, de nem úgy, hogy a hogy a fagyos főszenteknek közeledtét kalendáriumból kellett volna konstatálnunk. A hűvös idő elárulta, sőt előnapján volt egy kis dér, vagy inkább dérhar­mat is, anélkül azonban, hogy az kárt okozott volna. Ha a hagyománynak hinni lehet, az esetben fagytól, dértől már meg volnánk óva, és szőlőin­ket, gyümölcseinket nincs okunk többé a hideg­től félteni. Mint a hó elején a tartós szárazság, úgy az utóbbi hetekben a folytonos esőzések méltó aggodalomra nyújtanak okot gazdáinknak. A nagy esők szomorú következménye s legfőbb csapása első sorban az árvíz, mely különösen a megye északi részében több ezer holdra terjedő földeket árasztott el, de ott is, hol árviz nincs, talajvíz kezd felverődni, ami époly nagy károkat okoz. A mellett a kapálás nagyon bátramaradt és a vetések is sárgulni kezdenek. Nagyon kí­vánatos volna, ha most már néhány hétig száraz időnk lenne. Gyula városa képviselőtestülete junius bó 7-én rendkívüli közgyűlést fog tartani, mely­nek egyik tárgya lesz a kir. meghívó levél fel­olvasása. A központi választmány pedig junius 2-án délelőtt fog összeülni, hogy a választás nap­ját kitűzze. A képviselőválasztásokra junius hó '7-től 26-áig terjedő tiz napi időköz lévén ki­tűzve valószínű, hogy Gyulán a választás 18-kán — szombaton — fog megejtetni. Pfiffner Paulina sirján felállítandó em­lékkőre újabban Novak Kamill tvszéki elnök ur 5 frtot küldött be a bizottsághoz, melyei együtt az adományok összesen 476 irt 50 krt tesznek ki. Beszámoló beszéd. Göndöcs Benedek apát és Gyula városa országgyűlési képviselője az 1884—1887-ki országgyűlés működéséről beszá­moló beszédjét f. évi május hó 31 én, azaz pünkösd kedden délelőtt 11 óra­kor fogja a v á r 0 s h á z a e 1 ő 11 i téren megtartani, a melyre a tisztelt választó pol­gártársak megjelenni kéretnek. ' A békésmegyei élő- és belvíz levezető csatorna társulat f. hó 24-én a polgármesteri helyi­ségben közgyűlést tartott, melyben résztvettek Dobay János társulati elnök, Gyuláról Keller Imre, Csabáról Kliment János bíró és Szemián Sámuel jegyző, Békésről Mester András bíró s Mezei Lajos jegyző, — a magyar Államvasutak részéről Novák Gusztáv és Czinner József, Gy.- Varsándról Árgyelán János jegyző és Rosenthal Márton képviseletében Haan Béla ügyvéd. A má­jas hó 23-án tartott választmányi ülés jegyző­könyve pontról-pontra felolvastatván, Dobay Já­nos elnök előterjeszti, hogy a zsilip átvételi bizott­ságot az átvétel megejtése czéljából összehívta volt, azonban részint, mert a bizottság tagjai cse­kély számban jelentek meg, részint pedig azért, mert az utóbbi napokban történt vizáradások a Csohosérben oly duzzadást idéztek elő, mely az egész zsilip elejét vízzel bontotta, sem az átadás, sem pedig az átvétel meg nem történhetett. A zsilip kezelési szabályzat tervezete, melyet lapunk­ban közöltünk volt, némi módosításokkal elfogad­tatván, a földmivelés, ipar- és kereskedelmi mi­niszterhez felterjesztetni határoztatok. Előterjesz­tetett a f. év január 1 tői ápril bó 15-éig terjedő és felülvizsgált számadás, mely szerint volt az összes bevétel 2445 frt, a kiadás 2443 frt 17 kr. — A választmány által beterjesztett költségvetés figyelembe vételével az elnök által előterjesztett nézetnek elfogadtatik és 3100 frt kivetése elhatá- roztatik, e szerint egy egységre 31 frt esvén a kivetendő összegnek fele junius hó végéig egy negyede szeptember végéig, egy negyede pedig november végéig lesz a társulati pénztárba fize­tendő. Erkel János Alsó-Fehér-Körös szab. társu­lat öblözete mérnök a csatorna társulat műszaki teendőinek teljesítésére vállalkozván, évi fizetése 300 frtban állapittatik meg, köteles lévén a tár­sulat térképeit is elkészíteni. Elnök jelenti, hogy a feled torkolati zsilipnél építendő őrház tekinte­tében az alsó-fehér-körősi öblözet mérnökével érintkezésbe lépett, s nevezett mérnök oda nyilat­kozott, hogy tekintettel arra, miszerint az öblözet anélkül is a zsilip közelében örházat fog építeni, annak építésénél az élővíz társulat érdekeit figye­lembe fogja venni, anélkül, bogy a társulatra eb­ből kiadás háramlanók. Örvendetes tudomásul vé­tetett, megbizatván az elnök, hogy az őrház épí­tésénél a társulatot képviselői szíveskedjék. Még több kisebb érdekű tárgy elintézésével a közgyű­lés még délelőtt feloszlott. Eljegyzés. Dr. Haviár Gyula szarvasi fiatal ügyvéd és tartalékos hadnagy f. hó 19-én váltott jegyet Zlinszky István kondorosi uro- dalmi tiszttartó kedves szép leányával, Ilonával. Az ifjú jegyesek fogadják szívből fakadó őszinte szerencsekivánatunkat. Békésvármegye tekintetes törvényhatósági bizottsága a iolyó 1887. évi pünkösd hava 26-ik napján kelt, s az ugyanazon évi Szent-Mihály hava 26-ik napjára kitűzött országgyűlés végett szükséges intézkedések megtételére vonatkozó kegyelmes királyi leiratnak meghirdetése végett a folyó évi junius hava 3-dik napján délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, — miről a tekintetes bizottság tagjai oly (elhívással érte- sittetnek, hogy a közgyűlésen megjelenői szíves­kedjenek. B.-Gyulán, 1887. május 27-én. Jan­es o v i c s Pál, alispán. A folyó évi május hó 26-án kelt, s ugyan­ezen évi szeptember hó 26-ik napjára kitűzött országgyűlés végett szükséges iutézkedések meg­tételére vonatkozó kegyelmes királyi leiratnak meghirdetése tárgyában f. évi junius bó 3-ik nap­ján d. e. 9 órakor a városháza termében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom és megjelenni kérem. Kelt B.-Gyulán, 1887. évi május hó 28. napján. Dobay János, polgármester. A királyi meghívó levél a jövő ország­gyűlésre f. hó 27-én érkezett le a vármegye kö­zönségéhez. A legkegyelmesebb meghívó levél meghirdetése czéljából junius hó 3-án délelőtt 10 órakor rendkívüli megyei közgyűlés fog tartatni, melyre a meghivók a napokban küldetnek szét. — A megyei központi választmány pedig junius 4-én délután fél négy órakor fog ugyaneme tárgyban ülést tartani. A földmivelés, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter, a tót-komlósi ipartestület alap­szabályait jóváhagyta. A járványok krónikájából. Szarvason a hét folyamán az óvodás gyermekek között a ka­nyaró heves mérvben lépett (el, amiért is hatósági rendeletre az óvoda bezáratott. Egyébként pedig a járványos betegségek — mint örömmel jelez­hetjük — a megye több községében teljesen meg­szűntek, vagy szűnő félben vannak. Sajtópör. Az aradi esküdtszék június hó 16-án ül össze egy sajtó ügyben bíráskodás végett. Miskovics Száva békés gyulai lakos, törvényszéki bíró sajtó-pört indított Végh Károly ó-teleki lakos jegyző ellen, vádolván őt hirlapilag elkövetett rá­galmazással és becsületsértéssel, Végh Károly vád­lott védője dr. Mülek Lajos les. A megye gyűlés. A múlt szimunkbán kö­zölt megyei közgyűlési tudósítás kiegészítéséül felemlítjük még, hogy temérdek községi küiöm- böző szabályrendeletek jóváhagyása s néhány cse­kélyebb fontosságú ügy elintézése után a közgyű­lés e hó 23-án hétfőn ért véget. Papp Mihály temetése. A haraugok zú­gása hirdette a kálvinista egyház gyászát, mely­ben Gyulaváros közönsége felekezet külömbség oélkül osztozott. Már 3/49 órakor megtelt a ref. templom a gyászolók sokaságával, kik között ott láttuk a hivatalnoki és katonai tiszti kart csak­nem teljes számban. Negyed 10 órakor az egy­házmegyéből bejött papság élén jött a templomba a gyászoló család s egyháztanács s kezdetét vette a gyászszertartás. Az orgona méla bú gyász da­lának elhangozta után Szabó János k.-tarcsai esperes lépett a szószékre, megható ima után, egyikél mond­ta ama szép gyászbeszédeknek, melyek éreztetve ve­lünk a pótolhatlan veszteséget, enyhítő balzsamot csepegtetnek a fiú fájó sebére. Az igazi szónoki remek mű után az ad hoc összeállított dalárda énekelt s a gyászolók a parochia udvarára vo­nultak, hol diszos ravatal feküdt a koporsó el­borítva szebbnél szebb koszorúkkal. — A ravatal előtt Kéry Elek dobozi ref. lelkész által tartott megható gyászbeszéd után, a koporsót gyász­kocsira téve, a menet a református sirkert- be vonult, hol a hült tetem átadatott az őrök nyugalomnak- — A sir szélén Kutas Bálint helybeli segédlelkész szép imája s a da­lárda éneke végezte be a szertartást s a közön­ség könnyes szemekkel hagyta el a sirkertet. Be­végezte földi pályáját, a drága halott, nyugodjék békével, az örök világosság fényeskedjék neki. S a gyászoló családnak a pótolhatatlan veszteség fe­letti mély bánatában, a földön nyújtható vigaszt adja meg az egyház, a rokonok, jó barátok és tisztelők seregének igaz részvéte melyek fájdal­mukban osztozik. Az árvizekről a következő tudósítást vet­tük : Az áradás f. hó 20-án lett először jelezve 3 m. 58 cm. magassággal Gyuláról és az napon­kénti mintegy 50 cm. rohamos áradással növe­kedett, ugyannyira, hogy 23-án a kisjenői vizmér- ezén 6 meter 25 cm. és Gyulán 5'28 m. magas­ságot ér el, — megjegyzendő, hogy 1881. évi árvizek alkalmával a kisjenői legmagasabb vízál­lás 5'62 m. és a gyulai 5*26 m. volt, — tehát Kisjenőn 57 cm. és Gyulán 0*2 cmrel (mi igen sok) lépte túl, — és 21-én Kisjenőn felül a bal­parton a harkányi hídtól felfelé kétszáz méterrel a part kiszakadt és a viz a töltés koronáját át­hágta, — és innen az áradat Nadab, Erdőhegy, Székudvar, Nagy-Pél és Gyula-Varsánd felé hú­zódva, úgy egyes községekben, mint földjeik víz­zel lettek és vannak borítva, és Czintje és Szí­nűje nagy része viz alatt áll. A munkálatok erélyel folynak, közerők kirendelve mindenfelől, — de ma, azaz 27-én Borosjenőről ismét nagymérvű rohamos áradás jeleztetett, — mely áradás a 26-ik délutáni és ugyanaznap éjjelén történt felhősza- kadásszerü esőben leli magyarázatát. Békés, Gyoma, Szarvas és Kunszentmártonból áradások jeleztettek, ennek oka — a most felülről lefelé menő áradat, mely mintegy 2—3 napot igényel, mig lefolyásra talál. — Nagy-Zerindröl e hó 20-án 3*70 m. és Remetéről 3*12 m. vízállás lett beje­lentve, — és innen is naponként majdnem egy meteres áradások lettek jelentve, úgy, hogy ezen vizek is meghaladták az 1881. évi árvizek ma­gasságát, mely nagy vizek igen jelentékeny magas­ságot értek elás szomorú következményeket hagytak magok után. — Nagy-Zerindröl 6*90 m. vízállás mellett jelentve lett, hogy a bajji határon felül a balparti oldalon 3 helyen, — Somontával szemközt szinte a balparton egy helyen partsza­kadások történtek folyó hó 23-án, — mely viz- szakadás lefolyása következő: lefoly a Szartos és Tőz fokokban és Tamásdáná! nyeri visz- szafolyását a Fekete-Körösbe: — megjegyez­vén, hogy útjába nem csekély kárt okoz jelenleg. Vésztő határában a Sebes-Körös balpartja átsza­kadt és Vésztő község határát, úgy a községet veszélyezteti, intézkedések folyamatban vannak. Halál agyonzuzás által. Jávorcsik György orosházi 62 éves földműves egy épületfal lebon­tásával volt elfoglalva. Hogy a feldöntés köny- nyebb legyen, aláásta. Ez volt szerencsétlensége, mert a meglazított tömeg alázuhant s a szegény öreget maga alá temette. Az odasietők ugyan azonnal kiásták a földtömeg alól, de oly sérülé­seket szenvedett, hogy pár perez múlva meghalt. az Isten házába minden egyes tagja, hol a legutolsó szó sem veszett el hallérzékeire nézve s ezáltal az oly szép figyelmességre megtanította hallgatóit állandóan annyira, hogy ezek minden helyen, hol megfordultak, bizony­ságot tettek lelkipásztoruk reájok gyakorolt nemes hatásáról. De hát nem hiába volt ka­tona 1 A gyülekezetei a jó rend, béke, keresz­tyén vallásosság ékesítették kint és bent, mely rokon felét találta fel lelkészében, kit kész vala kitüntetésében megtartani még egy püs­pökkel szemben is! 'Ez a szeretet sokra ké­pesítette, az egyház üres pénztárát, alkalmas gondnokokat nyervén meg, képesítette a ter­hektől kibontakozásra; magtárt, számos ala­pítványi ( 15-öt mintegy 17 ezer frttal) pénztárt teremtett, melyekkel terve volt odahatni, hogy ezek egykor a gyülekezetnek egyházi adómen­tességet eszközöljenek. Fájdalom, meghidegült már az agy, mely a nemes ügyek óriási gon­dolatokat szülte ; meghidegült a szív, melyben árnyékozó indulat nem lakozott; lefagytak az ajkak, melyek oly ékesen szólották az évek hosszú során keresztül temetés, nász vagy keresztelés alkalmával; a beszélés szervei, melyek a különben kis testben gazdag erőfor­rásra vallottak, megtompultak ! Óh irigy halál, ki annyi gazdag reményeket letaroltál 1 Lehajtom én -is fejemet a fájdalom miatt, lelkem elé állítom a boldogult alakját, kit fe­lednem soha nem lehet; annyi ízben volt reám hatása lelkének, hogy azok végig kisérnek engem életpályámon, melyeket értékesíteni hevít e vágy. Egy évtizednél tovább viselte a boldo­gult az egyházmegyei pénztárnokságot, mely annyi erejét emészté fel, melyet sok tépelődö gonddal, nagy lelkiismeretességgel teljesített reggeltől estig. Bátran állitható, hogy oly iz- lésteljes, a legpedánsabb Ízlést is kielégítő számadás aligha került az egyházmegye zöld asztalára. Ez érdemei méltatásául egyházme­gyei tanácsbiróvá is megválasztatott, felesket- tetett; mikor lehetett, megjelent a gyűléseken s azokat gondosan kitartotta. A mi lelkészi állását illeti, azt teljes mértékben oly szigorúan fogta fel, miszerint sem hosszú időre, sem gyakran, egyházát el nem hagyta; a tanítókkal szemben, a kellő tiszteletet maga iránt azok keblében is fenn­tartotta és e tisztelet nem volt sem merev, sem kierőszakolt, — minden ellennézetnek meghallgatója volt és a szelídség, béke vol­tak jobb és balkeze felől. Utóbbi éveiben az egykor oly élénk kedély elhomályosult, a jó kedv elröpült arczárói, korát túlhaladó agg- szin borult arczára. Környezete aggódva szem­lélte a hanyatló testi egészség csökkenését, szolgálata alól feloldoztatta magát, segédlel­készt vett maga mellé Kutas Bálint ifjú sze­mélyében, még akkor azon elhatározással, hogy egy ideig papi kötelességet nem teljesít I Hi­ába volt e számítás 1 Most már csendesen nyugszik sírja mély én, honnan a feltámasztó szózat keltendi hamvai­ból uj életre, őt, ki sokakat az igazságra ve- zérlettl Az egykor vidám családi hajlékra éj­fekete búfátyol borult, hü neje, gyermekei, rokonai, végtelen számú tisztelői áldják nevét, s hiszem meg is őrzendik emlékét. Elköltözése súlyos pár napi szenvedés után történt. Te­metési költségeit az Egyháztanács nemes lé­lekkel megszavazta. Békés nyugalom fedezze hamvait, áldó emlékezet őrizze porait 1 Rácz János.

Next

/
Thumbnails
Contents