Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-23 / 21. szám
Melléklei a „Békés" 21-ik számához. utszéleket a külföld példájára oly fákkal beültetné, melyek a talaj minősége szerint ott legjobban tenyésznek? nem is említve a fák gazdasági értékét, ezek az éghajlati viszonyok tetemes enyhítésére szolgálnak, s a harmatképzést s lecsapódásokat hatalmasan előmozdítják. Minden életerős szervezet belülről fejlődik kifelé, b egy egész ország gazdasági viszonyainak átalakulása csak is az ifjabb nemzedéknek gyakorlati irányba terelt neveltetésétől függ. A törvényhozás megalkotta a népoktatási törvényt, ámde a betű holt: életet csak a jól kormányzott megye s annak kötelesség érzettől áthatott közegei lehelnek belé. Hírek. A megyei közgyűlés folyó hó 21-én ért véget s tegnap már csak a jegyzőkönyv hitelesítésére gyűltek össze a megyebizottsági tagok. Legérdekesebb volt a két első nap. Az elsőt a megyei hitelintézet felállítása iránt beadott indítvány tette érdekessé, mit megelőzőleg Tatay István tótkomlósi gyógyszerész tett egy 100 frtos alapítványt a megyei nyugdíjintézet és egy másik 100 frtos alapítványt 2 tót ajkú megyei tanuló számára, kik a magyar nyelvben a legnagyobb előmenetelt teszik. — A második napon ejtettek meg a választások a megüresedett tiszti állomásokra, Party Ferencz főpénztárnok helyébe kinek 500 frt, nyugdijjat szavazott meg a közgyűlés, - Bandbauer György megyei alszámvevő választatott meg egyhangúlag főpénztárnokká. A megyei al- számvevői állásra miután Denhoff Antal visszalépett csak két jelölt közt ejtetett meg a választás kik közzűl mint előre látható volt, nagytöbbséggel Deimel Lajos választatott meg 103 szavazattal. Ellenfele Jantyik M. volt. — A Petrovics János állam állatorvossá történt kinevezése s illetőleg lemondása miatt, megüresedett megyei állatorvosi állásra Bajcsi Gusztáv választatott meg egyhangúlag, kinek kivételesen meg engedtetett hogy B.-Csabán lakjék. Csak gratulálhatunk a megye közönségnek ezen választásokhoz, mellyel mind három állás képzett és szakértő munkaerőkkel töltetett be. Nagyobb vitát már csak az orosházi telekkönyv ügye idézett elő; a közgyűlésről szóló részletes tudósítást, lapunk más helyén találja az olvaBÓ. Beszámoló beszéd. Gyula-Vári községben e hó 16-án délután tartotta meg nagyszámú választók jelenlétében beszámoló-beszédjét Veres József, az orosházi kerület antiseraita-párti képviselője. Az első tűz lett volna a városi tűzoltótestület felállítása óta az oláh városon, hol egy nádfedelü épület gyuladt ki a héten, de a tulajdonos szerencséjére szomszédjában két városi tűzoltó lakott, kik a tüzet még mielőtt a toronyőr észrevette volna, szerencsésen eloltották. Estély az úri körben. Hajdú Sándor, jász-nagy-kun-szolnokmegyei alispán időzött hétfőn városunkban, a megyei közgyűlésre jött tanulmányozni a hitelintézet kérdését, kinek tiszteletére vendégszerető házigazdája, Csausz Lajos 7-én az úri kör helyiségeiben estélyt rendezett, melynek fényét nagyban emelte Beliczoy István, megyénk szeretett főispánjának jelenléte is. Az estélyen számosán voltak jelen a vidéki és helybeli megyebizottsági tagok kőzzü), s hogy a szebbnél-szebb pobárköszöntők nem hiányoztak, azt mondani sem kell, a kedélyes társaság jóval éjfél utánig volt együtt a zene vidám hangjai mellett. Azt hisszük, . hogy Szolnokmegye alispánja kedves emlékkel távozott városunkból, a viszontlátásig. Baleset. Felyó hó 16-án Körös-:Ladányban az iskolás gyermekek a Körös partján játszottak s a felduzzadt átmetszést ugrálták át. A játék vége az lett, hogy Hegedűs István, János nevti 10 éves fia elhibázva az ugrást, a vízbe esett s társai segélyt nyújtani nem tudván, belé fulladt Chován Zsigmond b.-csabai segédlelkész Lúgoson az ev. egyház lelkészévé megválasztatott ugyancsak a csabai ev. egyháznál fungáló Kovács Dániel segéd-lelkész hason minőségben Beszter- cze-Bányára választatott meg. Házasság. Zilahy József szeghalmi pénz ügy őri szemlész e hó 18-án vezette oltárhoz a helybeli romi kath. templomban Mandorf Ilona kisasszonyt. Az esketési szertartást Göndöos Be nedek apát-lelkész, országgyűlési képviselő vé' gezte. Tartós boldogságot kívánunk az uj házaspárnak. Fényképész. A Szilágyi ezelőtt Weisz-féle fényképészeti műtermében f. hó 23-tól kezdve Auerbach Miksa aradi fényképész eszközöl fel vételeket. A ki tehát az utókor számára meg örökittetni kivánja magát, módjában van. Mézey daltársulata miután még néhány próba-kirándulást rendezett a „Király“ vendég lőbeu s a Messinger-féle káváházban, s miután ezek sem végződtek, fényes sikerrel, e hó 18-án városunkból Békésre távozott, helyét csak hamar elfoglalta á „Komló“-ban egy, czitera- és hegedűművészekből álló társaság, mely pártolás hiánya miatt szintén elpárolgott, tovább i az igazságát annak : bogy művész hazája' széles a világ. Az I. Gyulavárosi takarékpénztár a megüresedett aligazgatói állás betöltése végett hirdetett közgyűlését e hó 16-án tartotta meg saját helyiségében Party Ferencz elnöklete alatt. A le köszönt Ladies György aligazgatónak az intézet körül szerzett érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönettel méltatván, kezdetét vette a szavazás visszaóhajtott „régi jó idők,“ miknek szintén meg volt a nagy deficzitjök, a nélkül, hogy takerékosságra szánta volna el magát a kormány. Sőt a közös pénzügy sem a mai kor találmánya; hazánk már akkor abban az időben a maga jövedelmeinek mintegy i5°/0-ával járult a monarchia (?) közös védelmének költségeihez s a császári katonaság eltartásához. Pedig ugyan terhes volt saját honvédelme is. E honvédelem akkor még mindég a XV-ik Században neki vetett alapokon nyugodott. Előtérbe lép azonban védelmi jellege: a végeken — az előretolt kisebb védőmüvek nélkül — 88 vár szolgált oltalmul a török ellen s mintegy 15,000 ember katonáskodott bennök. Igen érdekesek a haderőre vonatkozó részletek; szűkén kimért terünk azonban mellőzésökre int. Társadalomról — a szó mai értelmében — e korban tulajdonképen nem szólhatni; és pedig az osztályok exclusiv törekvései miatt nem. Az egyes néposztályokat jobbadán egykorú utazók tudósításai nyomán rajzolja Acsády. Kimutatja hogy a természeti gazdálkodásról a pénzgazdálkodásba való fokozatos átmenet folytán Európaszerte beállt nagy változás nálunk először is a főurak világában éreztette hatását, A gazdálkodni nem tudó, olykor trágár, csak kardforgató és vadászgató főurak mellett vannak az európai műveltség színvonalán álló mágnások is, mint pl. Zrínyi, a költő. Sok helyütt volt már könyvtár, az úri osztály főbb szórakozása azonban koczka, kugli, ostábla és kártya volt. Ez utóbbi Németországból került hozzánk és csupán „addig volt jó világ, mig csak kártyán látta a magyar ember a németnek képét.“ Aránytalanul nagyra nőtt a kisvagyonu vagy épen vagyontalan nemesek száma, úgy hogy a felekezeti és politikai küzdelembe belejátszott a társadalmi válság is. A kormány örült, ha pusztult a nemesség, mert a legszegényebb nemes is a szent korona tagjának érezte magát s ez sehogysem kedvezett Lipóték önkényre való törekvésének. S a mint jogér zetét megtartotta királyával szemben, úgy czimét is megadatta magának a ne ties. A ma oly ostoba módon kifejlődött czimkórság volta kép Lipótnak tartalom nélkül való uralkodása idejétől kezdve lett járványos jellegű. Rendi önérzetet tapasztalunk mindenütt s a polgárok gőgje nem jobb mint a nemeseké. A parasztokról igen sötét képet fest Acsády. Emberi vagy politikai jogaik nem voltak — úgy mond — sőt magánjogailag is teljesen a földesur gyámsága alatt álltak. „ paraszt lusta, az ur könnyelmű“ ; igy han zott egyes külföldiek ítélete, midőn látták, természet annyi áldása mellett is mily csekély az ország anyagi ereje, holott kevés fáradság mellet is jól élhet mindenki. Hazánk műveltségének, vagyonosságának iparának, kereskedelmének mentsvárai a váró sok voltak. Tősgyökeres, igazi magyar várost azonban, nem lehetett találni az egész király ságban, legkevésbbé volt az az ország (úgy nevezett) fővárosa Pozsony, mig Felső-Ma gyarország fővárosa, Kassa egyre jobban ma gyarosodott. Szerző igen élénken fejtegeti mennyire tultettek a jnodorn rendőr- és bűre aukratikus jellegű államokon városaink, mik ben a tanács mindent rendeleti utón szabá lyozott. Ez határozta még rangjához mérten hány fogásból álló ebédet adhat vendégének gazda, s hogy mennyire megy a meghívott vendégek száma stb. Kockán vagy kártyán lőcsei ember csak annyit veszthetett, a men nyi pénz nála volt s még a rajta levő ruhát az ezen túl csinált kártyaadóságot behajtha tatlannak tekintették s keményen megbírságolták a nyertest, ha az esetleg neki átadott zálogtárgyat hatgaras váltságdijjon ki nem adta, A fényűzés tiltása különben éppen nem kor látolta magát a fényűzést s ma sokkal egy szerübben járnak az emberek, mint a ruhát az egyes osztályok módjához képest előíró XVII században. Ekkor Változott meg a nő állása is magyar nő részt kezd venni a nyilvánosság, ban s a politika és közműveltség számos jeles magyar asszonyról tud beszélni. A malom alatti politizálásban nem kis rész jutott immár a parasztaszszonyoknak is, úgy hogy pl. simontornyai bég szigorúan intézkedett az ily I „pattogók* megfenyitése iránt. Nagyon érdekes a társadalom külömbözől sztályaiban élő nők viszonyainak leírása;]1 kitűnik belőle, hogy a régi jó világban, azl| egyszerű erkölcsök korában épen nem vol-l tak oly kifogástalanul szendék a lányok, asz-r szonyok, mint azt általán képzelik. Nemcsakl a bort szerették jobban, hanem a hűség sémi volt általán jellemvonásuk s a felbontott há-|: zasságok száma — szerző szer ént — akkori sokkal nagyobbra rúgott, mint ina. Azonban I „egy haldokló világrend, az egymés utáni összeomló társádalmi és állami intézmények I romjai közepett se veszett ki az eszményi] szerelem, a tiszta, nemes nő cultusa.“ Minden felekezetnél a pap volt e zordl időkben a hit és erköles, az istenfélelem sl az önmegtagadás fenkölt eszméinek őre; sl bár az intelligens emberek legjelentékenyebb! száma egy más osztályból került ki be-l folyásra egyik sem mérközhetik vele. Pedigl igen sok félszegség, sőt gyengeség mutatko-| zik náluk; a mellett a legtöbb helyen olyl szegények, hogy lakásuk legfeljebb egy szo-| bából áll s együtt kénytelenek hálni cselé-l deikkel. A kath. papság mesés gazdagságárólI terjesztett hirek sem feleltek meg a valóság-1 nak. Mellettük kivált az orvosok, gyógysze-l részek, ügyvédek és tanárok tartoznak a ho-1 noratiorok.osztályába. A hullabonczolás is ek-| kor kezd fejlődni, a mi'elég megbotránkozást] keltett. Az ügyvédek rósz hírben állottak sj az 1649; 44. és 1651: ói. t. ez. meg is tiltotta, | hogy országgyűlési követek lehessenek. Ma úgymond Acsády — szorgalmával bármelyik gyári munkás nagyobb készpénz jövedelmet biztosíthat magának, mint egykor olyan ember, ki ha nem is rangban előkelő, de mindenesetre számottevő hatáskörben működött. A munkásosztályt, a földmivest a közviszonyok tették dologtalanná. Annyi ellenség! sarczolta, hogy nem látszott érdemesnek dolgoznia, mert mások számára gyűjtött volna. A magyar alföld akkor az amerikai prairie benyomását tette. A mai Aradmegyében Ogler bégnek jutalomhirdetéssel kellett az embereket gyümölcsfa-ültetésre édesgetnie. (Levele azonban nem hiteles.) A felsőbb megyékben ott sem termeltek búzát, a hol lehetett volna; gúnyversben csúfolták a tótokat, hogy- a lovak bepanaszolják őket az Úristennél, mert eleszik tőlük a zabot. A münövények egy jelentékeny részét (burgonya, dohány, kalarábé, zeller stb.) is csak most kezdték ápol- gatni; Lippay György esztergomi érsek tett legtöbbet az uj vetemények népszerüsitésére. Lendületnek indult a gyümölcstermelés, kivált pedig a borral való kereskedés. Evenkint körülbelül 100,000 ökröt adtak el a külföldnek s a marhatenyésztés általán virágzóbb volt, mint a földmivelés. Nemes juhhal 1666-ban sikertelen kísérletet tett Sze- lepcsényi érsek. A bányászatot, az őstermelés e fontos ágát, sohasem hanyagolta el egészen a kormány; a sóbányák legnagyobb része azonban kivül esett a királyság akkori területén: A pénznek, — tőkében szegény lévén a nemzet, sokkal nagyobb értéke-volt a mainál. Ez, a mozgó tőke hozta hullámzásba az ipart és kereskedelmet; melyek egyike, mint másika a céhrendszeren alapúit. A kis Lőcsén e rendszer keretében 1676-ban 44 különböző üzletág virágzott; fejlődni azonban nem hagyta a nagyipart. Szelepcsényi érsek volt az első, ki ezen segitni akarván, Gombán (Pozsonym.) külföldi módon fölszerelt posztógyárat alapi- I tott, s ez mig az érsek élt, versenyzett a hol- landi és angol gyártmányokkal. Legélénkebb volt a kereskedelmi-forgalom a vásárokon. Már mintegy 300 helynek Jvolt szabadalma. Fájdalom, az- ember maga is (kereskedelmi czikkül szerepelt és sok ezer I keresztény jutott a keleti rabszolgavásárokra. A közlekedést nagyon elhanyagolták. |Királyi területen egyetlen hid sem volt a Dumán ; a hódolt földön több is; a Száva eszéki (hídja öt angol mfd. hosszú volt. Az árak alakulását „nem a keresleti (vagy nemzetközi árconstellatio, hanem első I sorban a termés döntötte el* az élelmi szedreknél. Egy mérő búza értéke 63 dénártól 10 aelynek eredménye az lön, hogy 49 szavazat-l öbbséggel, aligazgatóul Schröder Kornél ügyvéd álasztatott meg, ellenfele Jantsovita Emil 213 zavazatot kapott. Bekftldetett. Van szerencséin tudatni, hogy] z országgyűlési képviselő választók 1887. évi lévjegyzókónek kiigazítása s illetőleg a választók >8szeirá8a az illető községekben a következő na-| •okon fog eszközöltetni: Orosházán 1886. május II és 22-én. — Tót-Korolósón május 24-én. _I iá msonban május 25-én. — Sz.-Szent Tornyán! nájus 26-án. — Bánfalván május 26-án. _ .Szent-Tornyán május 28-án. — Szénáson május ■8-án. — P.-Földváron május 31-én. ~ Csorvá- on május 31 én. — Horváth Károly az ösz- zeiró küldöttség elnöke. Mi kell egy fiatal leánynak, hogy bol-| log legyen ? Egy tuczat holdsugár zongora- dsérettel; tizenkét méter selyem kelme; egy ka- íári-madár | egy meglehetős porczió ckokoládé ; lehány érdékfeszitő regény, ké?szoritás egy fiatal imbertől, aki nem egészen közönyös előtte, azon siztositás, hogy „legjobb“ barátnője ruháját el- íuserolto a szabónő; uj toillette, és kilátás arra, aogy a jövő tánczestélyen elég tánezósa akad. Olcsó szivarok. A szivarozóknak bizonynyal kellemes birül fog szolgálni, hogy a 3 kros virginia-szivar ezután 2 krajezárért kapható. Öngyilkos kereskedő. Szmetán Fülöp füszerkereskedő és a gyufagyár ezégvezetőjének öngyilkosságáról szóló bir szerdán már a kora reggeli órákban elterjedt, nem csekély ijedtségei okozva a kereskedői körökben. S a szomorú hit valónak bizonyult, Szmetán még a hét elején fel utazott Budapestre, hogy ott rendezetlen anyag: viszonyain valamit javítson, mi nem sikerülvén ott a „Magyar Király“ szállodában egy ablal kereszt fájára felakasztotta magát, s már halva szállították a Rókus kórházba; az iró asztaloi egy ezédulát találtak melyre az volt Írva : „zilál: anyagi viszonyok kergetnek a halálba.“ — Temetése e hó. 20-án ment végbe Budapesten. Csőd. Szmetán Fülöp gyulai bejegyzett ke reskedő ellen a csődöt a gyulai kir. törvényszél e hó 21-én megnyitotta, tömeggondnokká Hoff mann Mihály ügyvéd neveztetett ki. A páséivá! 25—30 ezer forintra rúgnak, hogy az activi mennyi, az a leltár összeállításánál fog kitűnni A gyufa-gyár és a templom téren levő kereske dés ellem a csődöt megelőzőleg több biztosítás végrehajtás vezettetett. — A csődtömegnél min halljuk mindkét helybeli takarékpénztár töbl ezer forintra menő váltó tartozásokkal van ' ér dekelve. Az erős curator. Nagy baj az, mikor : curator erősebb, mint a harangozó. A helybe] görög keleti templom volt a szomorú eset szin helye; hol a harangozó a curator ur által hiva talosan megrakattatott, miután az rólla minden éle kósza .híreket terjesztett. A harangozó fel- elentést tett az erőszakos curator ellen, kinek ilkalmasint oka lesz megbánni, hogy maga szóljál tatott magának igazságot, mikor erre a törvényszékek hivatvák. Eltűnt a piacz. Már egészen szokott do- oggá kezdett lenni a templom körül lakóknak, íogy pénteken reggel édes álmukból, mindenféle izárnyas és szárnyatlan állatok üvöltése riassza :el, annál nagyobb volt a meglepétés, hát e hé 21-én, mikor arra ébredtünk fel, hogy néma csend iralkodik s szinte rosszul esett hallgatni, hogy sem hallunk semmit, de hát vígasztal mindany- syiunkat, hogy. nem mindig lesz ez igy, mert a piaczot csak ideiglenesen helyezték el, addig, inig a templom körüli tér kövezésével elkészülnek. Siessünk hát addig ki aludni magunkat. Elesett a kis lány czim alatt közöltük a múltkor egy kedélyes öreg úr felszólalását, ezelőtt két héttel, azóta az a kis lány már talán fel is kelt, az igaz, hogy a palló, mely az esés okozója volt, még mindég abban az állapotban van. Akkor azt hittük, hogy ez a agrosszabb csatorna palló az egész városban, de most a helyet, hogy üdvezitet volna ez a hitünk, keserves csalódást idézett elő bennünk, van ennél még iroBszabb palló is, még pedig a városháza tö szomszédságában, azon azután, ha elesik valaki, az nehezen kel fel többet s mit ér azután, ha a templom előtti pompásan kikövezett téren sétálhatok is, ha mire oda érek, már régen ki törtem a nyakamat a városházával coccetiro;zó csatorna pallón ; a mi már csak felibe van meg, a másik fele Isten tudja hova lett. Kerti helyiség megnyitás. A „magyar király* szállodában lévő kerti helyiséget e hó |23-án délután nyitja meg a szabad levegőn üdü- Ilést kereső közönség számára Herodek Lipot a (szálloda derék vendéglőse. A megnyitási ünnepélyen Badé Pista ismert népzenész zenekara fog (játszani, s ez alkalomra a regale bérlő pompás (márcziusi sört hozatott.-Az ételekről s borokról |s a jó kiszolgálásról a vendéglős kezeskedik. Jó (mulatságot kívánunk. Majális júniusban. Az iparos ifjúság és |a polgári iskola növendékei által a jövő hó eleijén majálist fog tartatni, a nap még nÍDCS elhatározva, mert még nem tudják mikorára lehet (helyiséget kapni. A rendezői névsor biztosítja a (sikert, a majális megtartásának napjáról jövő (számunkban fogjuk értesíteni olvasóinkat. Az orosházi polgári olvasó-kör 1886. (május 30-án saját helyiségében, az újonnan épült (tánezterem felszentelésére zártkörű tánczvigalmat (rendez. Belépti dij személyenként: férfi 1 forint, (nő 50 kr. Kezdete 8 órakor. Bor ingyen fog ki- Iszolgáltatni. A tiszta jövedelem a polgári olvasóikor házvétele szükségleteinek fedezésére fog for- (dittatni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és (birlapilag nyugtáztatnak.
