Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-23 / 21. szám
21-ik szám. V. évfolyam Gyula, 1886. május 23-án. f—------------1 Sz erkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nőm adatnak viaaza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 Irt — kr. Félévre .......... Évnegyedre .. •• * n ^5 » l Egyes szám ára 10 kr. , A Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh Oyörgy, munkatárs: Jtorioky Zoltán. rr~r— Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési Dorottya utcza 11. sz. a.; Rang irodáiban, a szokott előnyös árakon Tfirrényhatósfigi és községi közélet. Gróf Károlyi Sándor a békésmegyei hitelintézetről. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nagygyűlésén mely e hó 17-én tartatott meg Budapesten, igen érdekes eszmecsere folyt a hitelszövetkezetekről azon jelentés kapcsában, melyet a hitelszövetkezeti bizottság eddigi munkálatainak eredményéről tett, melyről azt hisz- szük lapunk olvasó közönsége is tudomást szerzett a napi sajtóból. A vita.során felszólalt Gróf Károlyi Sándor azonban — kinek tagadhatlan érdemei vannak e téren — felszólalásában a Békésmegyében felállítandó hitelintézetről is nyilatkozván kedves szolgálatot vélünk teljesíteni olvasó közönségünknek, ha felszólalását s különösen felszólalásának a békésmegyei hitelintézetről szólló részét a következőkben röviden ismertetjük. A nemes gróf beszédének idevonatkozó része így szól: A hitelszövetkezetek alakításában és ezeknek az ország minden megyéjében minél nagyobb mérvű elterjesztésében található fel egyike amaz eszközöknek, melyekkel a deposzszedáló s a szoczi- álizmust maga után vonó uzsorával szemben sikerrel lehetne megküzdeni. A midőn pedig ezekről szólunk, mindenekelőtt tisztában kell lennünk hogy ekkor csakis a kisbirtokosoknak, kisiparosoknak, zselléreknek és napszámosok hitelviszonyairól van sző. Elismervén, hogy az országnak más egyóbb irányban hitelk'órdései körül lehetnek kiemelendő jó és megfordítva rósz körülmények, de ezúttal mindaiokat figyelmen kívül hagyva s merőben csakis a társadalom legalsóbb osztályainak bel- viszonyaira tekintve, konstatálnunk kell, hogy ez idő szerint ez osztályok csakis mostohán részesülnek hitelrendszerünk jótéteményeiben, a menynyiben ma csakis indirekt utakon szivároghat közéjük a hitelszükségletűk tedezhetésére igényelt pénzösszeg, míg ellenben egy, ez osztályokat érdeklő helyesebb bitelszervezet közvetítő kizárásával egyenes utón nyújthatná azt a hitelt, a mit ma az uzsorának sokszor legromlóbb alakjában kell igénybe venniük. A gazdakör, mely pár évvel ezelőtt e kérdést komolyabb tanulmányává tette volt, ezen szempontból indult ki s az említett osztályokra vonatkozó hitel szervezését a hitelszövetkezetek hálózatának oly létesítésében kereste, a mely abban találná ideálszerü megoldását, hogy az országnak minden falujában hitelszövetkezet s minden nagyobb falu vagy mezővárosban, mint vidéki központon, egy oly nagyobb hitelszövetkezet létesittessék, mely a szomszédos helységekben fiókokkal bírjon, s ezen főbb szövetkezetek aztán más egyébb pénzintézetekkel üzleti összeköttetésbe- lépve, úgy a magok, valamint fiókintézeteik számára hitelt aránylag olcsó áron szerezzenek. Kimondatott a gazdakörben azon elv, hogy a tőkegyűjtés, tehát az önsegély tőalapját képezze a pénzforrásnak, s a szolidaritásnak egy korlátolt nemére alapított hitel — főleg a szövetkezetek keletkezésekor midőn a pénzgyűjtő? még elégséges — a kölcsönvótelnek is meg fogja adni lehetőségét. A gazdaköri konczepczió nem támadja meg a jelenlegi hitelrendszert, az országban divó e részbeni szokásokat fenntartja, és csak ott akar hitelszervezetet létesíteni, a hol az egyáltalában még nincs, — s a hol ez időszerint csak az uzsora létezik. Ezen felfogással szemben a közgazdasági válság nyomasztó hatása által szorítva, minden oldalról mindinkább törekednek a kamatlábnak mérséklésére — s kiemelve az országban divó hitelrendszer hiányát úgy látszik mintegy kon- kurrencziát akarnak létesíteni a részvény-tőkékkel alakult pénzintézetek ellen. Ezen áramlatnak kiféjezését találhatjuk ez idő szerint a békésmegyei tervezetbén, a mely ugyanis egy oly megyei pénzintézetet czéloz, a mely nem osztalékot kereső részvénytőkéből, hanem megyei pót-adókirovásból meritve alaptőkéjét,. hitelképessé toendi takarékbetétek felvételére, váltók és egyéb kereskedelmi papírok leszámítolására, lombard üzletekre stb., de jelzálog- üzletekre azonban ki nem terjeszkedne. Ezen tervezett pénzintézet magasabb kör ben mozog tehát, mint a gazdakör által kontem- plált nagyobb és kisebb szövetkezetek, organizmusa és működési köre más pénzintézetekéhez hasonlítva. A kamatláb mérséklését tűzi ki czélul a megye egész területén a társadalom mind- n rétegének javára. Mindazontál azonban a nélkül, hogy megalakulása esetén ezen intézet üdvös befolyását csak a legkisebb mérvben is kivánnám kétségbe vonni, mégis meg kell arra nézve jegyeznem, hogy az a társadalomnak azon legalsóbb osztályaira amelyre nézve a gazdaköri hitelszervozet akart volna kiterjesztetni, áldást hozó lenni még se fog, mert ezen osztályok hitelét ezentúl is csak -az eddigi közvetítő: az uzsorás fogja fedezni, ki ezentúl a megyei pénzintézettől bárha olcsón fogja is felvenni a pénzt, de mindig kérdéses marad, ha vájjon annak megfelelő olcsó kamatláb mellett fogja-e azt tovább adni. Az azonban semmi esetre se fog kérdés maradni, hogy az uzsorásnak hasznai és kárt okozó üzérkedései elmaradnának. Két, egymáshoz igen. hasonló, de lényegükben egymástól eltérő konczepczió előtt állunk tehát, melyek épen azért mert némely tekintetekben egymáshoz hasonlítanak egymással igen gyakran összetévesztetnok. A gazdakör propozicziói és a békcsmegyoi tervezettől eltóröleg egy külön nézet merült fel, a mely a gazdakör módjára szintén nem szándékozik konkurrencziát csinálni a létező pénzintézeteknek, de emellett -odatörekszik, hogy a társadalom legalsóbb osztályainak számára oly módon alkossa meg a hitelszövetkezeti szervezetet, a mely által pótolva legyenek mindazon kellékek, amik a gazdaköri operatum hiányát képezik. Ezen közvetítő nézet Pestmegyébon korült szőnyegre. E felszólalás méltatásába ezúttal nem bocsájtkozunk, a megye közönsége eltalálta a helyes utat, melyet ez ügyben követni kell, midőn bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására, kötelességünknek tartjuk e bizottság működését élénk figyelemmel kisérni, hisszük, hogy a kiküldött bizottság is elfogja találni a helyes utat melyet e kérdésben követni kell s nézetünk újabban leendő fejtegetését fenntartjuk akkorra, mikor a kiküldött bizottság véleményéé javaslatát a megyéhez beterjeszti. Megyei közgyűlés. A legnagyobb érdeklődéssel tekintett megyénk közönsége tavaszi közgyűlése elé. A megye díszes tanácskozási terme egészen raogtelt a gyűlésen résztvevő bizottsági tagokkal, s a tanácskozás iránt érdeklődő nagyszámú hallgatókkal. Lelkesült éljenek közt fogadták a gyűlés- teremben 10 órakor megjelent fiiispánt, ki a fogadtatást szívélyes köszönettel viszonozva a közgyűlést megnyitottnak uyilvánitja. Mielőtt a tanácskozás megkezdetett volna a megye alispánja fájdalomtól áthatott lelkes sza vakkal indítványozta, hogy 1 megye közönsége jogyzőkönyvileg fejezze ki részvétét, a közelebbi napokban elhunyt igazságügyminiszter felett s erről a gyászoló családot értesítse. Ezután lelolvastatott az alispáni jelentés a megye állapotáról s az időközben tett nevezetesebb alispáni intézkedésekről. Melynek alapján elnök indítványára utasit- tatik a megye alispánja, hogy B.-Csabán 12 közkatonának egyénenkénti elszállásolása mellőztesLajrank mai számához lél iv melléklet Tan csatolva. sék és hogy azok a már jó karba helyezett fsffler-féle kaszárnyába helyeztessenek el. A jelentés egyéb részében tudomásul vételik. Békésmegye közigazgatási bizottságának az 1885. évi II. feléről szóló jelentése, miután az havonként a megyei lapokban mán ösmertetve lett á megye közönségével — ez alkalommal fel olvasás mellőzésével egyszerűen tudomásul vétetett. A megyei árvaszéknek, az árvaügyek 1885. évi állapotáról szóló rendszerinti jelentése felol- vastatvan, ennek alapján Haviár Dani m. bizottsági tag indítványára utasittatik a m. árvaszék, hogy jövőben a községi árvapénztárakra vonatkozólag hozott ki- és beutalványozó végzéseit az illető szolgabiró ezt követőleg az illető elöljáróság utján juttassa a közgyámok kezeihez, utasit- tatván a községi elöljárók, hogy az ilynemű árvaszéki végzésekről nyilvántartási naplót vezes- sonek. A jelentés egyéb részeiben tudomásul vétetett. Ezen jelentésekkel kapcsolatosan Pikó Béla gyomai m. bizottsági tag azon indítványt teszi, miszerint a községeket terhelő ama intézkedés, mely szerint a községi árvapénztárak éveuként egy többtagú bizottság által vizsgáltatnak meg — szüntettetnék meg, felhivatik indítványozó, hogy eme kérelmét a jövő őszi közgyűlés elé előzetesen terjessze be, hogy érdemlegesen tárgyalható legyen. A tárgysorozat pontozatai megszakításával következik egy kellemesen meglepő intermezzo, jelesül tót-komlósi lakos gyógyszerész Tatay István m. bizottsági tag feláll, szót kér s kijelenti miszerint f. évi márczius havában múlt el 25 éve annak, hogy ö folytonosan a békésmegyei megyebizottsági- tagok sorában szerencsés a közügynek szolgálni. Ez alkalommal huszonötéves megyebizottsági tagsága emlékére jubilálni akar, akkép, hogy a békésmegyei tisztviselők nyugdij- intézeti alapjának növelésére letesz 100 Irtot, a mely összeget a megye főispánjának azonnal át is adott; másodsorban azzal, hogy egy 100 frtos alapítványt tett Tót-Komlós községóbeu, melyről szóló íilapitvány-Ievelót szinte átadta a törvényhatóság elnökének. E száz lorintos alapítványnak 6°/0-át életében alupitványozó maga óhajtja ki-, osztani Tót-Komlóson a magyar nyelvben legszebb előmenetelt tanúsító iskolás gyermekek között jutalom díjul. Halála ut;áu — alapítványa ieletti őrködést és intézkedést Békésmegye alispánjára óhajtja ruházni. A közgyűlés e kijelentést harsány éljenzéssel fogadta és elnök kimondja a ha tározatot, hogy a megye | hazafias lelkes nyilatkozat-tettért és adomáuyért jegyzőkönyvi köszö netet szavaz. A rnogyei alispán íb meleg szavakban megköszöni az alapítványt. Következett a békésmegyei törvényhatósági hitelintézet alapítása iránt beadott indítvány tárgyalása. Az első felszólaló Beliczey Rezső volt. Nem kivan — úgy mond — a tárgyhoz érdemlegesen szólni, mert nézete szerint az ismert indokolásban a tárgy eléggé ki van fejtve. Felszólalásának czélja, hogy maga és indítványozó társai nevében a törvényhatósági bizottság pártíogá- sába ajánlja az indítványt, az eljárásra pedig azon módot, hogy egy 20 tagú bizottság küldessék ki az indítvány tanulmányozására. Ajánlja pedig azért, mert felteszi a bizottságtól, miszerint nincs senki, ki a nyomasztó közgazdasági helyzeten javítani nem akarna. Miután a közgazdasági helyzetnek egészségesebb alapon való fejlődése főleg az igóuybe veendő hitel kamatlábának kedvező voltától függ, azt következteti, hogy Bókésmegye bizottsága szívesen nyújt alkalmat arra, hogy a megye polgári az alapítandó hitelintézet utján olcsóbb hitelhez jussanak. A 20 tagú bizottság kiküldését pedig ajánlja azért, mert tudomása van arról, hogy számosán vannak, kiknek aggályai vannak az iránt, hogy a felállítandó hitelintézet a megye jogkörébe vonható legyen és aggályaik vannak az alapszabályokra nézve. Ezért kívánta, bogy a 20 tagú bizottságba nagyobbára olyanok választassanak, kik az indítványt ellenzik, mert felteszi a küldöttségtől, hogy félretéve a magánérdeket, egyedül a közérdek szempontjából fogják a javaslatot tárgyalni. Ezután Vidovs zky János biz. tag a közgyűlés általános figyelme mellett igen sikerült beszédet mondott, mely nagyhigadtsággal előadott hatásos beszédre a főispán válaszolt s erős érvekkel támadta meg Vidovszky János fejtcgéseil s kérte a megye közönségét, hogy tekintettel a* uralkodó suly03 közgazdasági belyzetro, szorongatott viszonyokra nyújtson alkalmat arra, hogy e fontos kérdés a tett indítványhoz képest egy szü- kebbkörü s lehetőleg szakértőkből alkotott küldöttség által tárgyalhassák, s az mondja meg lehet-e megyei hitelintézetet alapítani, s annak előterjesztéséhez képest határozzon érdemileg. H közgyűlés Ladies György, Haviár Dániel, Göndöcs Benedek nagy figyelemmel hallgatott beszédei s Tatay János, Finta Ignácz felszólalásai után elfogadta az indítványt, s ehhez képest 25 tagú bizottság alakíttatott a beterjesztett indítvány tanulmányozására s a hitelviszonyok javítását ezélzó javaslat kidolgozására s annak a legközelebbi közgyűlés elé leendő terjesztésére. A bizottság az alispán elnöklete alatt, Kertay Zsig- mond, Ladies György, Göndöcs Benedek, Baftóky László, Horváth János, Salacz Ferencz, Hajnal Istváo, Vidovszky János, Beliczey Rezső, Kovács István, Oláh György, Terényi Lajos, Szemián Kálmán, Keller Imre, Finta Ignácz, Fehér Béla, Deutsch Mór, Szabados József, Bandbauer György, Karassiay István, gróf Apponyi Albert, Zsilinszky Mihály, Haviár Dani, Veres József m. bizottsági tagokból alakíttatott meg.. Még nagyobb számban jebyitek meg a bizottsági tagok a gyűlés második napjára A karzaton női közönsőg is volt. A közgyűlés 9 órakor vette kezdotét. Következett a tegnapi gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. Ez alkalommal fetszólalt H a- v i á r Dániel orsz. képviselő és megyebizottsági tag, kijelentvén, hvgy a lelolvasott jegyzőkönyvben a törvényhatósági hitelintézet alapítását tárgyaló indítványra vonatkozó határozat nem híven vétetett fel és nem úgy, a mint az elnöki székben kimondatott Az mondatott ki ugyanis, hogy az indítvány el van ejtve és a megválasztott bizottság teendője az, hogy módokról, eszközökről tanácskozzék a hitelviszonyok javítása iránt és feladata, hogy ectiok eredményéről véle- rnényes jelnntését a közgyűlés elé terjessze. Az elnök megnyugtató kijelentése után azonban, bogy a felolvasott végiből mindez kiérthető, az meghagyatott. Az előző nap hozott határozatok hitelesítése után felolvastatott Party Ferencz megyei fő pénz- tárnok állásáról való lemondása, s az ennek folytán munkaképtelenségét igazoló, nyngdijintczeti orvosbizottság véleménye, melynek alapján a megye közönsége a lemondást elfogadva, jegyzőkönyvileg elismerését nyilvánítja a lemondott fő- pénztárnok oly bosszú éveken át tannsitott, fá- radhatlan lelkiismeretes munkálkodásáért, és el- határnztatik hogy a uyugdijintézeti alapszabályzat értelmében Party Ferenczet megillető 1500 frinyi összegnek a megyei tartalék-alapba be- utalványozása mellett a tartalék-alapból évenként fizetendő nyug- illletve kegydij élvezetében fogja részesítem, lemondott tisztviselője élte fogytáig eddigi föpénztárnoki czimének továbbra is meghagyása mellett az épen általa díszessé átalakított megye kertjének — és kerti udvarának továbbra gondozására is felkéretett. A kegydijazást illetőleg hozott eme határozat jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. Az ekként megüresedett Pépén /.tárnoki állásra, egyedüli pályázó Bandbaner György megyei aíszámvevő egyhangúlag közfelkiáltással megyei főpénztárnokká megválasztatott, ki ezeu megtisztelő bizalmat nyomban meg is köszönte. A megüresedett megyei alszámvevői állásra pályázlak : Deimel Lajos, Jantyik Mihály és Den- hqfi Antal, candidálva lettek mindhárman, az utóbbi Denhoff Antal, a választás megejtése előtt kérvényét visszavette, és igy a névszerinti szavazás kérelmezése folytán az elrendeltetvén, a szavazatszedő küldöttség elnökéül a megyei alispán, tagjául Göndöcs Benedek és dr. Hajnal István ra. bizottsági tag urak küldettek ki. — A megejtett szavazás után Deimel Lajos kapott 103 szavazatot, Jantyik Mihály pedig 47-et, és igy Deimel Lajos szótöbbséggel megyei alszámvevővé megválasztottnak ki jelentetett. Petrovics János megyei állatorvos, állami állatorvossá lett kinevezietése lemondása folytán a megüresedett megyei állatorvosi állásra, egyhangúlag közfelkiáltással Bajcsy Gusztáv, csabai okleveles állatorvos lett megválasztva, kivételesen hely adatván azon kérelmének is, hogy lakhelyét Csabán jövőre is megtarthatja. A megye főispánja, a békési szolgahiróság- nál alkalmazásban levő Boros Pál joggyakornokot tiszteletbeli szolgahirói segéddé kinevezi,, melyek után az újon megválasztott illetve kinevezett tisztviselők, tiszti esküjüket a közgyűlés sziue előtt azonnal letették. Az alispán indítványára, a most megválasztott megyei főpénztárnoknak a megyei pénztárak átadásával, a havonkénti pénztárvizsgálatot rendszeresen teljesíteni szokott bizottság bízatott meg. A közgyüké többi tárgyai leginkább administrativ természetűek lévén, azok már lapunkban az ülést megelőzőleg részletesen közölve voltak, az állandó választmány véleményével együtt s igy nem tartjuk szükségesnek azokról újabban referálni.
