Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-09 / 19. szám

fogadhatónak abban az esetben sem, ha k lömben én is az önök táborában harczolné miután az indítvány előre annak kimondás kívánja, hogy. Békésvármegye közönsége ej törvényhatósági hitelintézet felállítását szü ségesnek tartja s e czélból az alapelveibi helyeseknek talált alapszabály tervezetet cs - pán tanulmányozás czéljaból akarja egy 20 tat választmánynak kiadni, mértén nem tartom h lyesnek,hogya megye közönsége eleve elfogad, egy hitelintézet felállításnak szükségességet s; erre vonatkozó alapszabály tervezetet s csupá annak netaláni módosítására küldjön ki egy b zottságot,hánemépen annak megvitatására kü ■ deném ki ezt a bizottságot, hogy helyesli-e kitűzött czélt s az annak elérése végett javas latba hozott eszközöket, s különösen hog hivatottnak tartja-e a megyét arra, hogy eze a téren kezdeményezőleg lépjen fel.

Én azzal a pietással, melylyel az ős megyére tekintek, a megyék hivatását égé szén másban, sokkal magasabb czélokban ke resem, a bank és hitel intézetekről egészei más fogalmaim vannak, minthogy azok felál litását tartsam egy megye feladatának, mások egészen mások egy megye megoldásra váró fel adatai, hogy melyek, annak fejtegetése kivü esik czikkem keretén, de tudják azt önök na1 gyón jól, jobban mint én, mint a kik évtize' dek óta fáradhatlanul gondozzák s ápolják a megyei intézményt, de az meggyőződésem hogy az önök által javaslatba hozott bank felállítása a megyének éppen nem hivatása d éppen nem feladata, s ha a megye mégis bele megy ilynemű vállalkozásba az én rajongó szeretetemnél fogva, melylyel a megyei intézmény iránt viseltetem, megóvni kívánom azt még a lehetőségétől is annak, hogy anyagilag vagy erkölcsileg károsodjék, s akkor megkövetelem, hogy csakis reális hlapokon kezdjen hozzábármiféle vállalathoz s ez épen az, mire az önök javaslata garantiat nem nyújt, ez az a mit az önök javaslata legfőbbképen nélkülöz: 1 reális alap. Ez az a mi miatt eztj az indítványt úgy amint beadatott, semmi körülmények között elfogadhatónak nem tartom, mert az, önök bankjában legreálisabb az a 70,000 frt a mit be sem akarnak hajtani, a mi tehát nincs, is

Igaz tehát, hogy az eszme meg nem buktatható, mert az örökké él, de azt. az eszmét,! melyet önök tűztek zászlójukra, nem csak le-J hét, de meg is kell buktatni.

Ez az nj.it a megyei bank kérdésében! elmondani akartam, ezek azok az okok, melyek miatt én a kitűzött czél elérésére az önök által választott eszközöket alkalmasoknak nem találhatom, lehet, hogy nem volt rá szükség, hogy ezeket elmondjam, lehet, hogy czáfola- toknak, megtámadásoknak *s bírálatoknak leszek — s megengedem nem érdemetlenül — kitéve, de ez az én meggyőződésem, s a meggyőződés az én váram.

S czikkem befejezéséül engedjék meg, hogy én is azt mondjam a mit a „Békés“ múlt számában a „törvényhatósági hitelintézet“-röl szóló czíkk mond, a nélkül, hogy porba omló kegyelettel tekintenék az indítványozókra kövessék a kitűzött zászlót olyan szent áhítattal, mint a müzülmán követi a próféta zászlaját; mert azt a zászlót csak úgy lehet követni; vakon és szent áhítattal; mi, a kik elolvassuk hogy mi van a zászlóra írva, melyet követni akarunk, nem követhetjük.

________ B. Z.

Je

gyzőkönyv

Békésvármegye központi választmányának B.- Gyulán 1886. évi május hó 4-én tartottH

I. üléséről.

Jelen voltak: Jancsovics Pál királyi tanácsos megyei alispán elnöklete alatt Hoffmann Mihály, Kövér László, IMoldoványi Gyula, Oláh György, Szigethy Lajos, Tatay János, Terényi Lajos és Márki Lajos megyei főjegyző, választmányi tagok, ez utóbbi választmányi jegyző.

1) Az 1874. évi XXXIII. törvény czikk 22. §-a rendelkezéséhez képest a választmány jegyzőjéül az 1886-ik év tartamára, közfelkiál tással ez úttal is Márki Lajos megyei főjegyző s választmányi tag választatott meg.

2) Tárgyaltatott a magy. kir. belügyminiszter ur folyó évi április hó 14-én 21,241 II. sz alatt kelt rendelete az országgyűlési képviselő- választók 1887. évi névjegyzékének kiigazítása czéljából szükséges intézkedések tárgyában;

továbbá ugyanannak f. évi április hó 14-én 21,219. II. szám alatt kelt rendelete. mely mellett nz összeirási rovatos iveket megküldi.

Ezen miniszteri rendeletek folytán az országgyűlési képviselő választások 1887. évi jegy zékének kiigazítása körül következőkben intéz kedik a központi választmány.

I. Azon előbbi intézkedés, mely szerint 1 megye két választó-kerületének mindenike há rom összeirási kerületre lett felosztva, továbbra

óvóintézet számára legalább 5 tagú igazgató bizottságot válaszszon, mely saját kebeléből elnököt választván, az intézet anyagi és szellemi ügyeit intézi, melynek az intézeti személyzet közvetlenül alá van rendelve s mely évenként egyszer jelentést tesz a községi elöljáróságnak az intézet állapotáról.

11. §. Az óvói állásokat a helyi igazgató bizottság pályázat utján tölti be s a választás eredményét a központi felügyelő bizottsághoz terjeszti be megerősítés végett.

A dajka félfogadásának és elbocsátásának joga a községi igazgató bizottság hozzájárulásával az óvót illeti meg,

12. §. A községi óvóintézetek épületek tervrajzai és berendezésük tervezete a központi bizottsághoz terjesztendők be megerősítés végett.

III.

Az óvóintézetek házi szabályai.

13. §. A községi kisdedóvó intézetekbe felétetik minden 2-ik évet elért gyermek vallás különbség nélkül és díjtalanul s addig élvezi az óvóintézeti nevelés jótéteményét, mig tanköteles korát el nem éri.

14. §. A kisdedóvó intézet nyitva áll télen

reggeli 8 órától >/# 12-ig és d. u. l/t 2-4öl 5-ig;

nyáron reggeli 7 órától % 12-ig és d. u. % 2-től

ig. Szünnapok csak az ünnepek és a szombatok délutánjai. Nyári „nagy szünetek“ nem tartartatnak ; ellenben télen a legkeményebb hidegben 2 heti szünetet adhat a helyi igazgató bizottság.

15. §. A gyermekeket kisérő cselédeknek a termekbe lépni nem szabad; ezek átadják az óvónak vagy dajkának a kisdedeket s azonnal távozni kötelesek; a hazabocsátásnál pedig kiül várakoznak.

16. §. A községi orvos hetenként kétszer tartozik az óvóintézetet meglátogatni s a növendékek egészségi állapotát megvizsgálni, mely alkalommal észleleteit röviden az intézeti naplóba jegyzi. Járványos idők kezdetén, az intézetet bezárásáig. naponként tartozik a községi orvos az intézetet meglátogatni.

17. §. Az egészségi állapotra az intézeti orvos látogatása alkalmával nyert utasítás nyoán az óvó ügyel fel, ki, ha valamely gyermeken . betegségi előj.elt vesz észre, a kisdedet a dajka által azonnal haza viteti s az orvosnak erről jelentést tesz.

18. §. A szülők és gyámok a dajkák elleni panaszaikkal pedig az igazgató bizottság elnökénél jelentkezhetnek.

19. §. Az óvintézet udvarán ólnak, gödör- “ nek vagy fedetlen kútnak, s szemétdombnak nincs helye. — A kövek és tégládarabok az udvarról elszedendők, az udvarra tiszta homok hordatandó,

8 az udvar egy részé befásitandó.

20. §. A kényelmi hely fiuk és leányok számára el legyen különítve.

ZF-íig-greiéls.

A békésmegyei községi kisdedóvóintézetek szabályzatához.

I.

A k i s d e d ó v ó i n t é z e t e k felszerelése.

1. Az óvintézetek felszereléséhez szükségesek:

a) bútorok,

b) apróbb szerelméDyek,

c) játékszerek,

d) szemléltető eszközök és

e) Frőbel-féle foglalkoztató eszközök, még pedig úgy az előszobában, mint a játszó teremben és munkateremben.

2. Az előszoba bútorai: Egy polcos ruha-fogas (5 frt), egy mosdó asztal (2 irt). A játszóterem bútorai: Támláspadok, melyeknek támlája 0*78 cm. magas, üléslapja 0~26 cm. magas^ szélessége 0-23—0'27 cm. (Egy teremre való 25 frt). Egy fali polez (2 frt). Egy fiókos záros szekrény a gyermekek ozsonnája s magukkal hozott játékszereik elhelyezésére (10 frt). Három darab közönséges szék (3 frt).

3. A munkaterem bútorai; két munkaasztal. Ez asztalok magassága 0'55 cm, szélessége 0‘60 cm. Az asztalok hossza a terem hosszához alkalmazandó. Egy-egy gyermek részére 0’40 cm-nyi hosszú asztalrész számítandó helyül (2 asztal 10 írt). 25 támlásszékecske, melyeknek üléslapja 0'27 cm. magas, 0 23 cm. széles, 0 23 cm. hosszú, ámlája 0'30 'cm. magas az üléstől fölfelé számítva. Hátuásó lábai hátra felé hajlottak legyenek, hogy a gyermek hátra ne dűljön (80 krjával 20 frt). Egy munka asztal az óvó részére 0'58 cm. magas, 0-50 cin. széles, és Ö-90 cm. hosszú, záros fiókkal (5 frt). Egy iró asztal záros fiókkal (3 frt). Egy üveges szekrény a szerelvények számára (20 frt), két közönséges szék (2 frt). 4. Szerelvények szükségesek az előszobában, a játszóteremben és a munkateremben.

Az előszoba szerelvényei. Egy mosdótál (60 kr.), 4 türülköző (1 frt 60 kr.), két fésű (50 kr.), egy szivacs (80 kr.), vizes edények (1 frt 50 kr,), szőr seprű (70 kr.), két portörlő ruha (50 kr.), egy vagy több levarrott szalmazsák (3 frt), összesen 9 frt 20 kr.

A játszóterem szerelvényei; egy kézi csengő

ü-lis fentartatik s ezen alkerületekre nézve az ősi íkjszoiró küldöttségek ekkép alakíttatnak njeg: iátl 1) A gyomai választó-kerületben : ryl , a) Gyoma-Endrőd-kondoros! kerületben e k-|nÖk: Máday Aladár gyomai, — tagok: ifj. Kf enllocsa Lajos gyomai és Varga P. József endrőt u-(lakosok;

ru| b) Szeghalom-, Kőrös-Ladány-, Füzes-Gyai e-(mat-, Vésztői alkerületben elnök: Kiss Ferenc ja (gyógyszerész, szeghalmi, — tagok': Szekeres Sán nzjdor kőrös-ladányi, Kardos Ferencz szeghalna in (lakosok;

i-( c) a Mező-Berény-, Kőrös-Tarcsa-, Doboz- MGerlaposteleki alkerületben elnök: Horyáth Já ajnos póstamester, mezőberényi, Varga Antal (vol s-(biró) kőrös-tarcsai és Aszalay Gyula dobozi la y| kosok. —

n( 2) Az orosházi választókerületben:

a) Orosháza-, Tót-Komlós-, Bán-Falva- iiiCsorvás-, Puszta-Szent-Tornya-, Szabad-Szent- (Tornya-, Nagy-Szénás-, Sámson-, Puszta-Föld- -Ivári alkerületben elnök: Horváth Károly, kir. 1 (közjegyző, orosházi, — tagok: Czikora György -lés Német András orosházi lakosok;

,| b) Öcsöd-, Szent-Andrási alkerületben el- -Inök: Molnár Mihály öcsödi, — tagok: Dóczi HMihály és Kovács Imre szentandrási lakosok;-I c) Kétegyháza-, Gyula-Vári-, uj-kigyósi al- -Ikerületben elnök: Dr. Follmann János ügyvéd, ‘(tagok: Schillingor János kétegyházai és Megyesi ,(József gyulavári lakosok.

:| Az ekként megalakított küldöttségek elnö- ■ I kei és tagjai felhivatnak, hogy az 1874. évi IXXXIII. törvényczikk 21. §-ában megszabott (eskü letétele végett, a kiküldöttre nézve lakhellyé szerint illetékes járási szolgabiró előtt jelentkezzenek; ez utóbbiak viszont utasittatnak, hogy (az esküt kivévén, az annak letételéről szóló (jegyzőkönyvet, illetőleg arra vonatkozó jelentéseiket e központi választmányhoz f. évi juniusj (hó 10-éig terjesszék be.

Azon esetre, ha a kiküldött albizottságok | (tagjai közül egyesek, a nyert megbízatást el| |nem fogadnák, a központi választmány elnöké, a | megürült helyek ülésen kívüli betöltésére felha-| talmaztatik.

H. Az összeíró küldöttségek elnökei az( 1874. évi XXXHI. törvényczikk 32. §-a értél-1 mében utasittatnak, hogy az összeírás határnap-1 !ját minden egyes községben legalább is 8 nap-| pal előzőleg közhírré tegyék.

in. Az összeíró küldöttségek rendelkezései alá bocsátandók, — am. kir. belügyminiszterj ur f. évi április hó 14-én 21,241. H. sz. a. kelti rendelete másolatán kivül a községi levéltárak-j ban létező következő hivatalos adatok:

a) Az 1848. évtől 1886. évig keletkezett!

választói összeirások; 1

b) a földadó telekkönyvek; ,• [s

c) a tagositási telekkönyv; (I

d) az egyenes adók községi főkönyve;

e) azon adózók névjegyzéke, kik 1885. évi I

adójukat folyó évi április hó l5-éig le nem|l fizették. I'

Ezen utóbbi jegyzékre nézve, a megye al-j< ispánja által megkeresendő a kir. adófelügyelő-(' ség, hogy a hagyatéki jegyzéket az egyes járási | szolgabiráknak küldje meg; ez utóbbiak viszont|' kötelesek lesznek, e jegyzékeket, az összeiró|- küldöttségek elnökeinek ideje korán kézbesíteni. |:

Egyébiránt minden községi és hatósági kö-| zeg, köztisztviselő és lelkész . az összeirási kül-| döttségnek a névjegyzék kiigazításához szüksé-| ges adatokat kiszolgáltatni s ezen felül a községi | elöljárók, a törvény 25. §-ának rendelkezéséhez! képest, a törvényes következmények terhe alatt, az összeíráson mindvégig jelen lenni s az összeíró küldöttségek által hozzájok intézendő kérdésekre felvilágosítást adni kötelesek.

1Y. Az idézett törvényczikk 107. §-ához képest azon községekre nézve, melyekben urbé- riség nem létezett és pedig; Gerlapóstelekre nézve Doboz, Uj-Kigyósra, Kétegyháza, Kondorosra, Endrőd, Puszta-Szent-Tornya, Szabad- Szent-Tornya, Nagy-Szénás és Bánfalva községek állapíttatnak meg, ezúttal is oly szomszéd községekül melyekből a törvényczikk 4. §-a értelmében, az adóval legkevésbbé megrótt egy negyed úrbéri telek adója veendő.

Y. Az összeíró küldöttségek felhivatnak, hogy mindazon községekben, hol a törvény 4. és 34. §§-ai értelmében az adóval legkevésbbé megrótt egynegyed úrbéri telek adóját kinyomozni szükséges, e nyomozást teljesítsék s a vonatkozó adatokat, az ideiglenes névjegyzék mellett, szintén terjeszszék be.

YI. A névjegyzék összeállításánál, illetőleg kiigazításánál a küldöttség figyelme, azokon kivül, melyek a m. kir. belügyminiszter ur folyó évi április ho 14-en 21,241. II. sz. a. kelt rendeletében, valamint e jegyzőkönyvi czikk II. III. IV. V. pontjaiban foglaltatnak, különösen a következőkre terjesztendő ki.

a) tekintettel az 1874. évi XXXHI. t. ez . 1. §-ának a választók életkorát illető rendelkezésére, demeg azon okból is, hogy a választók I netán kétségbe vont személy azonossága köny-(nyebben megállapítható legyen, 'múlhatatlant (szükséges, hogy a jegyzékeknek a választól (életkorát előtüntető , rovata legnagyobb pontos -(sággal töltessék ki;-| b) kiváló gond fordítandó arl'a, hogy eg; i|választó csak is egy jogezim alatt jegyeztessél (be, az Összeirási lajstrom megfelelő rovatába;-| c) a személyazonosság megállapításánál : könnyítése végett, a.névjegyzék gészrevétel“ ro- .(vatában, a jogosult választó házszáma, vagy ia- |nyán lakása, kitüntetendő;

d) azon egyének nyilvántartási jegyzéke, (kik az 1878. évi V. t. ez. 54. §-a rendelkezéséjhez képest az illetékes bíróságok által hivatal (vesztésre és political jogaik gyakorlásának felfüggesztésére ítéltettek; a járási szolgabirák ré- (széről, a knldöttségek rendelkezésére bocsátandók.

Az e jegyzékben foglalt egyének az össze- iráei lajstromba szintén felveendők ugyan, azonban az észrevétel rovatban kitüntetendő, hogy választói joguk, a napnak naptári meghatározásával, mennyi időre lön felfüggesztve.

VII. A fentiek szerint befejezendő össze- [irási munkálatoknak e központi választmányhoz leendő beterjesztése végső .határidejéül folyó évi junius hó 10-ik napja tűzetik ki.

Hogy pedig az összeirási és kiigazítási eljárás az államot terhelő költségek mellőzésével 8 a m. kir. belügyminiszter ur most tárgyalt rendeletében hangsúlyozott takarékosság elvének megfelelőleg hajtassék végre, felhivatnak az ér dekelt községek elöljárói, hogy az összeíró küldöttségeket, a szükséges ' előfogattal és elszáláso- lással díjtalanul ellátni, hazafias kötelességöknek ismerjék.

VIII. Az ideiglenes névjegyzék összeállitá- iához szükséges ivek elegendő számban lévén, a központi választmány jegyzőjének leend feladata íz állandó lajstrom ivekről gondoskodni.

E jegyzőkönyv a m. kir. belügyminiszter irhoz felterjesztendő, továbbá az összeíró küldőt légek elnökeinek, az ideiglenes összeirási ivekkel együtt, az összeíró küldöttségek tagjainak, a árási szolgabiráknak s ezek utján az érdekelt községek elöljáróinak, a m. kir. belügyminiszter , ír tárgyalt rendelete kapcsában, tudomás és dkalmazkodás végett kiadandó. Kmft. Jegyzetté : Is kiadta: Márki Lajos, megyei főjegyző, , , központi választmány jegyzője; J ancsovics , * á 1 alispán, központi választmányi elnök.

~ • 1 l békésmegyei községi kisdedévé intéze- <

tek szabályzata.

1-------- - - 1.

Ál

talános elvi határozatok.

1, §. Békésvármegye minden községe vala- lint B.-Gyulaváros köteleztetik kisdedóvó inté- etet felállítani. Kivétetnek anyagi viszonyainknál ( )gva egyelőre,-a következő kisebb községek:

1. Bánfalva. 2. Gerla-Póstelek, 3. Gyula- Ári. 4. Kondoros. 5. Nagy-Szénás. 6. Puszta- 'öldvár. 7. P.-Szt.-Tornya. 8. Sámson. 9. Szabad- zent-Tornya ; ellenben a nagyobb községekben s B.-Gyulán minden 10,000 lélek után egy-egy vóintézet állítandó.

2. §. A községi kisdedóvó intézetek a közégek jövedelmeiből s illetőleg a szükség esetén ivetendő pótadóból állíttatnak fel és tartat- ük fenn.

3. §. Magán vagy társulati óvó intézetek étezése nem menti fel a községeket községi óvó- ntézet felállításának kötelezettsége alól; ellenben . hol már létezik községi vagy alapítványi óvó- ntézet, ott csak az 1. §. végpontjában kitett lélek zám arányában állitandók fel óvóintézetek.

4. §. A felállítandó községi kisdedóvó inté- etek tulajdonosai' a községek lévén, ez intézetek gazgatásának joga is, a megye felügyelete mellett 1 községeket illeti meg, minélfogva ez intézetek izime : N. N.-i. községi kisdedóvó intézet.

5. §. A községi kisdedóvó intézetek „Frőbel“ slvei szerint vezettetnek.

16. A községi kisdedóvó intézetek vezetőiül :sak okleveles óvók vagy óvónők ; ezek segédjeiül >edig csak óvatosan megválasztott, dajkák álcáim áztathatnak. Minden óvóintézethez 1, de a izükséghez képest több dajka is alkalmazandó.

7. §. Az óvók évi készpénzbeli fizetésének ninimutna szabad lakáson kivül 400 frtban állapi ttatik meg.

II.

Az óvóintézetek igazgatása.

8. §| A megye törvényhatósági közgyűlése 1 területén lévő községi óvóintézetek ügyeinek vezetésére és ellenőrzésére 5 évenként .újból megválasztandó s az alispán elnöklete alatt álló 5 tagú felügyelő bizottságot választ.

9. §s A járási szolgabirák (polgármester) a területükön levő óvóintézetek külügyeire ügyelnek fel 8 az § Útjukon érintkezik, a helyi igazgató választmány a megyei felügyelő bizottsággal, hozzájuk terjesztvén fel a többi községi számadásokkal egyidejűleg a számadásokat, költségvetéseket és évi jelentéseket is.

10. §. A községi elöljáróság gondoskodik arról, hogy a képviseleti közgyűlés a községbeli