Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-03-21 / 12. szám
F .A szobaur. Elbeszélés. Csöngei Pali azok közé a fiatal emberek közé tartozott, kiknek jelmondata ; Nincsen pátja a gyöngy szabad életnek 1 Élte is a világát szabadon, mint a dalos madár; nem volt, a ki otthon marasztalja s nem volt, a ki szemrehányással fogadja, ha nem jött haza a rendes időben. Ez az életmód szerfelett tetszett neki s feltette magában, hogy soha, de soha meg nem házasodik. — Majd bizony ő még nyűgöt is vesz a nyakára s utóbb még olyan feleséget kap, a ki folytonosan franczia rémregényeket olvas, melyek miatt örökké sótalan marad a hús és megkozmásodik a leves. Ez a gondolat már egymagában is elég volt arra, hogy elhatározása egészen megszilárduljon. Mert Pali valóságos gourmánd volt. Élthalt a jó ebédért s főzés dolgában, illetőleg az ételek megbirálásában valóságos szaktekintély volt s mindenki tisztelettel hajolt meg ebbeli nagy tudománya előtt. Az ibolya szagát alig bírta megkülönböztetni a rózsáétól, hanem ha elment egy ház előtt, melyben főztek, az ételszag azonnal megcsiklandozta az orrát s minden tétovázás nélkül a legnagyobb határozottsággal meg bírta mondani, hogy itt például franczia rostélyost készítenek vagy almásrétest sütnek. Ezen a réven jutott be Pali a Takácsék- hoz is. Egy derült őszi pénteki nap délelőttjén ott sétált a stáczió-utczán, hát egyszer csak szimatolva megállt, egy alacsony, de tiszta, csinos külsejű, fehérre meszelt ház előtt. — Hm 1 hm 1 Itt bizony ráklevest főznek 1 Amit én már három hete nem is láttam. Egy vendéglőben sem kaphattam, pedig legked- venczebb ételem. Szeretnék megkóstolni egy keveset belőle. De hogyan? E szavaknál pillantása a kapura esett, melyen egy fehér táblácskát vett észre. Közelebb lépett. „E házban egy csinosan bútorozott szoba azonnal kiadó.* — Nagyszerű, ha nem is a rákleveseknél van a szoba, de legalább van ürügyem a be- menésre. A rákleves szaga egyenesen egy nyitva álló konyha ajtajába vonzotta őt. — Jó napot kívánok! . . Kezeit csókolom nagyság 1 — szakitá hirtelen félbe magát, amint a tűzhely mellett gyönyörű szőke lánykát pillantott meg. — Jó napot uram. Kit tetszik keresni? — Hát . . . kérem . . . úgy olvastam, hogy itt egy hónapos szoba volna kiadó. — Igenis. Majd behívom a mamát. Majd az megmutatja. A mama jóképű, szolid asszonyság volt, A szoba természetesen felségesen megtetszett Palinak s ez szónélkül kibérelte. — De kére.r, mondá Pali, czélja felé törve, én már nagyon megszoktam, hogy otthon ebédelek. Nem volna szives illő dij mellett élelmezni is. — Pali nagyon megnyerte a mama kegyét. Mert először is kezet csókolt neki. Aztán nem is alkudott a szoba árán. — Miért ne ? — volt a felelet. Nem szoktam ugyan kosztot adni, hanem ön nálunk fog lakni s úgyszólván, családunk tagja lesz. Igen szívesen megteszem. — Akkor ma már otthon ebédelek s ebéd után elhozatom a podgyászomat. Kiáltott fel Pali elragadtatva, hogy ily könnyen sikerült rákleveshez jutnia. így is történt. Pali ótt ebédelt s épen nem volt oka a történteket megbánni. Olyan jóizü, zamatos ebédet, a milyent itt eléje tálaltak, már évek óta nem evett. Kivált a rákleves. Oh, annál fölségesebbet még Párisban sem kaphatna. Pali végtelen boldog volt. Egészen abbahagyta a járdataposást s egész délelőtt ott settenkedett a konyhában s bámulta a szép Mariska művészetét a kulináris tudományban. Azonkívül bő alkalma volt látni, hogy Mariska a háztartás többi ágaiban is nem kevés jártassággal bir, sőt mikor egyszer léghuzamtól heves fogfájást kapott, Mariska olyan cseppeket adott neki, hogy fájdalma rögtön eltűnt. Ily körülmények között Pali mindinkább kezdte meg vált őzt at nyelveit, s egy napon csak azzal lepte meg özvegy Takács Péterné asz- szonyságot, hogy frakkot öltve, fehér nyakkendőben, klakkjával hóna alatt, ünnepélyes arczczal belépett szobájába s minden tétovázás nélkül — megkérte Mariskát feleségül. A mamának semmi kifogása nem volt, mert Palinak kis birtoka után elég jövedelme volt ahhoz, hogy feleségét eltarthassa; Mariska pedig pirulva vallotta be, hogy kis szivecskéjét régen odaajándékozta már a szobaurnak. Rövid idő mult el s a boldog mátkapár elmondta már a holtomiglan — holtodiglant. A fiatal férj és neje ott ültek otthonos szobácskájukban s bizalmasan sugdosták : — Tudod-e, kedvesem, hogyan jutottam hozzátok ? — Hát lakást kerestél . , . — Dehogy lakást. Eszemágában sem volt. Hanem a rákleves szaga csalt be hozzátok. Tudod, ez a kedvencz ételem. S a mint láttam, milyen jó gazdasszony, milyen jó szakácsnő, meg egész kis doktor az én drága muczuskám, hát egészen belebolondultam. A muczuska elpirult s édes csókkal zárta le a beszélő ajkait. De ez azért újra fölvette a félbeszakított thémát. — Ugyan mondd meg, muczuskám, honnan tanultad te mindezt? — Hiszen tudod, hogy én a „Magyar Háziasszony“ előfizetője vagyok. Abból merítem az egész tudományomat. Abban vannak kitűnő, kipróbált főzési reczeptek, mindenféle hasznos háztartási tanácsok, s még a gyógyításban is ad annyi útmutatást, amennyit egy müveit, jó gazdaszonynak tudni kell. No feleség, most már látom, hogy dicséreted nem volt hiábavaló s belátom, hogy nyomtatott betű utján is [lehet valaki jó gazdasszony. De aztán ezen étlap szerint főzd ám az ebédjeinket, mert első pillanatra is látom, hogy a legnagyobb Ízléssel van összeállítva. Mészáros József. az akczió terére lépjenek; mi mellett különöse: a fővárosi ipartestületekkel való közvetlen érint kezés által az ügy keresztülvitelének itt helybei közvetlenül is egyengetni kellene az utat, m által | szervezkedés minden részleteire nézv< vonzó példákat állíthatnánk az ország többi vá rosainak szeme elé. Miután az 1 pontban érintett raű lenne hivatva I működés programmját és a netalán szűk séges állami hatósági és társadalmi működés további részleteit kijelölni, ez alkalommal az ügf további részletezését mellőzhetjük, — és csupár annyit akarunk még kiemelni, hogy a mennyiben a kitűzött működés oly költségekkel járna, melyeket az iparegye8üiet saját eszközeiből alig volna képes fedezni, — a földmiveles-, ipar-és kereskedelmi minisztérium a teendők kijelölése mellett indokolt kérvényben fel volna kérendő, hogy az omineus fontosságú és sürgős teendők keresztül vifelére, megfelelő összeget bocsásson az országos iparegyesület rendelkezésére. Ha tekintetbe vészük azon nagyszerű eredményeket, melyek a szövetkezeti ügy czólszerü szervezésétől hazai iparosainkra nézve várhatók, alig hihető, hogy a kormány e csekély segélyösz- szeget az iparegyesülettől megtagadhatná. Miután ez ügy keresztülvitelénél minden késedelmet kerülni kellene, e javaslat elfogadása esetén a végrehajtó bizottságot megbizandónak vélném, hogy az 1. pontban érintett előmunkálatok elkészíttetésére nézve konkrét javaslatot ter- jeszszen a t. igazgatóság elé. Budapest, 1885. deczember hó 31-én. Mudrony Soma, I igazgató. Az igazgatóság ez indítványt egyhangulagl elfogadta és annak értelmében fölterjesztészt intézett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi! minisztériumhoz. E fontos kezdeményezés fejlődé-! sének további részleteiről értesíteni fogjuk t. olvasó-közönségünket. Az iparegyesület igazgatóságának e tárgyban I' való felterjesztése a következő: Nagyinéltóságu miniszter ur! Az uj ipar-l' törvénynek egyik legfontosabb vívmányát azon!1 intézkedések képezik, melyek az ipartestületeketl nemcsak hivatottá, hanem képessé is teszik arra,! hogy az iparosok anyagi érdekeit kebelbeli szö-l vetkezetek alakítása által előmozdítsák. Míg ugyan-l is az ipartörvénynek számos üdvös czélzatai leg-l nagyobbrészt arra irányultak, hogy az iparos-1 osztály morális súlya növeltessék s a jövő nem-| zedékek szakszerű kiképezése előmozdittassék, al most emlitett szövetkezeti intézmények az iparos- II osztály anyagi jólétének előmozdítására czéloznakl és nem is a jövő nemzedékek, hanem épen a most] elő és sok tekintetben kedvezőtlen viszonyok közti levő iparosok előnyére czéloznak. Ez intézmények ennélfogva rendkívül nagyL horderővel bírnak; mert hisz nem lebet titok,! hogy ama morális és intellektuális czélzatok isi csak azon esetben valósulhatnak teljes mérték-!0 ben, ha az iparos-osztály auyagi helyzete is rneg-U felelően javittatik. Nagy horderővel bírnak más-| felöl azon okból is, mivel a külföldi és részben al hazai tapasztalatok tanúsága szerint a szövet-Is kezeti ügy jól átgondolt és helyes alapokon ke-! resztül vitt életbeléptetése esetén igen messze-!1! menő anyagi előnyöket biztosíthat a részt ve- d vöknek. Ennélfogva nagyon kívánatos, hogy a tör-1 jj vényben czélbavett szövetkezeteknek, és pedig!, takarék- és hitelszövetkezeteknek, nyersanyagbe-l szerzési, közös raktározási és esetleg egyes na- " gyobb termelési segédeszközök közös használatáraik czélzó szövetkezeteknek életbeléptetése, minél! u előbb meginditassék, és pedig oly módon, melyig a sikerre biztos kilátást nyújt. Miután azonban előrelátható, hogy iparosaink M önmaguktól, ha e terén teljesen magukra hagyatnak! aligha fogják ama fontos intézményeket kellő si-|b kerrel kezdeményezhetni, — vagy ha a kezde-ls seniményezések helyenkint meg is tétetnek, rész nt-|a tapasztalatlanság, részben az illető intézmén en lényegének és fortélyainak nem ismerése foly mi a kezdeményezések kellő eredményre nem íj -volvezethetnének, sőt osetleg az elkövethető szer rá-|zeti és ügykezelési hibák következtében sajt Ikudarczokra is vezethetnének. Ugyanezért az alu íi- iparegyesület egyik legszebb és legfontosabb k-|vatásának ismeri, ez ügyet kellő komolysággal :o-1alapossággal felkarolni és oly actiót kezd« gy(melynek czélja: a kérdéses szövetkezetek eszm áu(mellett, a szövetkezetek lényegének és hatásán 3D (ismertetése által — országszerte — az alak e-|és alakulaudé testületek körében propaganc é-(csinálni, és egyszersmind a létesítendő szöveti ni|zetek szervezése és ügyvezetése tekintetében al lt|pos és kimerítő útmutatással szolgálni, I ezál us a jelzett szövetkezetek alakítását lehetővé tem e,(illetőleg odahatni, hogy a mesterséggel foglalko r-| iparosok anyagi előmenetelének eme legfontosa (tényezője megvalósulhasson és egészséges feji l-|dési alapot nyerjen. ü| Miután azonban az alulirt egyesület — sz ci(mos egyéb feladatait is tekintve — nem rende !• (kezik oly anyagi eszközökkel, miszerint e rém |kívüli fontos, s ennélfogva kiváló gonddal és ki i-írül tekintéssel — illetőleg nagy adatgyűjtéssel jái a|munkálatokat saját bevételeiből elkószitethetési k 3 azokat kellő hatálylyal lehetőleg széles körbt ■-(terjeszthesse, s ez ügyben felmerülendő egyé '-(jelentékeny kiadásokat is fedezhesse : Azon tiszteletteljes kérelemmel bátorkodun (Nagyméltóságodhoz fordulni, miszerint a jellemze (ügy nagy horderejét és az iparosok anyagi jóit (tének emelésére gyakorlandó jelentékeny hatás: (tekintetbe véve, a jelzett czólra, különösen a kii Mlönféle idevágó szövetkezetek lényegének, hatásai -|nak ismertetését és ajánlását, továbhá mintaalap (szabályokat, kezelési útmutatásokat stb. tartalmaz (irodalmi müvek kidolgoztatására, terjesztésén (továbbá ez ügyben megindítandó agitatióra stt legyszersmindenkorra kétezer azaz 2000 frtny (segélyösszeget engedélyezni, s erről az egyesülete laz actió mielőbb megindithatása czéljából mielőbi J értesíteni kegyeskednék. Fogadja Nagyméltóságod legmélyebb tiszte (létünk nyilvánítását, melylyel maradtunk Budapesten 1886. évi jan. 14-én. Az orsz. iparegyesület nevébn: | Gróf Zichy Jenő, Mudrony Soma, elnök. igazgató. Iparosaink s az iparsz övetkezetek terjesztése. Lapunk más helyén egész terjedek (méhen közöljük az iparügyek terén ki (váló szakférfiúnak, Mudrony Somának, as országos iparegyesület igazgatósága elé (terjesztett indítványát. Ezen indítvány első sorbzn az előle- (gező- és hitelügylettel foglalkozik, nem zárván ki azt, hogy egyéb szövetkezés! igénylő ügyek az ipar terén elő ne mozdíthassanak. Egy ily meg nem pendített szövetkezet létesítésére az iparosok, figyelmét fordítani czélja e soroknak, a mely kellőleg szervezve, az iparosnak sok idejét takarítja meg, mely ma veszendőbe megy, mert azt munkájában értékesíteni nem képes, a versenymunka pedig megfogyotf jövedelem, A mi czélunk, mindig segíteni azon helyzeten, hogy az iparos örökös és költséges vásárjárása által ne vesztegesse drága )n|idejét, de gondoskodjon módról, hogy vá ^(sári reménylett jövedelme necsak meg- in maradjon, hanem még az fokoztassék 3 I Nézetünk szerint ezt legczélszei isiben el lehetne érni, vidéki raktáraknak [^(szövetkezetek utjáni felállítása által! Ma ‘‘(miután a kézműiparomnak az ipartörvény 13(megtiltja a hetivásárok látogatását, töb g ben, de egyenként azon gondolatra jöttek k|bogy az ily hetivásárral biró kisebb helye tjken fióküzleteket nyitottak; az elért erec tjmény nem felelt meg a várakozásnak "(mert legtöbb esetben vagy niegbizhatlan "l embereket állítottak az üzlethez, a kik (jövedelemmel, sőt még az áru értékévé 3(is tovább állottak, ha pedig megbízhatók Mvoltak s látták azt, hogy az ily kisebb '(helyen önállóan is megtudnak élni, önálló sitották magukat, a mit az emberi önálló jság után törekvő vágyakból kifolyólag hely Jteleniteni nem lehet; s az iparos kényte (len volt költségesen felállított űzlettelepét (beszüntetni, a nélkül, hogy annak jőve (delmót hosszabb ideig élvezhette volna. Ha az ily üzlettelepek egy egész ipar (ágnak iparosai által létesittetnek, ha gon (doskodva van arról, hogy a fióktelepen mindenkor oly árukészlet legyen, mely (által mindenki szükségletét kielégítheti azon perczben, a midőn arra szüksége van, ritkulni fognak az általunk elmon dotf esetek, mert az egyesek megfogják gondolni azt, hogy a szövetkező erő ellen nehéz lesz küzdeni, biztos jövőt nehéz lesz megállapítani; de meg a mit ott egy meg bizható ember végez, feleslegessé teszi azt, hogy tizen vagy húszán végezzenek s igy ezek munkálkodhatva, könnyen fedezhetik az egyén költségét s okvetlenül jövedelmezőbben dolgozhatnak, mert az időt itthon a műhelyben s nem a vásár álláson töltik el. — A jövedelem pedig igen egyenlő lehet , mert a helyett, hogy tizen vagy húszán árulnának, egy fogja árulni az összeség árúit, s mert csak egy van, azokért tisztességesebb árt is kaphat. Azon ellenvetésre, hogy az ily szövetkezet mellett mégis lesznek egyesek, a kik a hetivásárt látogatják, csak az a megjegyzésünk, hogy igen is lesznek, de kérdés, meddig ? mert a közönség látni fogja a szövetkezet minden igényeinek megfelelő nagy raktárát, inkább oda fog menni, mert ezt már mindönki tudja, hogy nagyobb raktárban olcsóbban lehet venni, ie meg jutányosabban is adhatja, mert tiz helyett egy ember foglalkozik az árusítással, kilencz pedig dolgozik s már itt is a munkálkodásnál meg van az időkimé- lés s ebben a haszon, mig az egy, saját magának áruló, ha az időveszteséget figyelembe veszi, pedig ezt figyelembe kell vennie, — mert az idő pénz, — semmikép sem versenyezhet a szövetkezettel. Lehet, hogy iparosaink között többen lesznek, kik eme nézetünkkel nem egyeznek, különösen bizalmatlansággal fognak rísfiltftt.ni az fillenörkndés nehózsóo-p iránt de mi eme nézetünket szövetkezet utján nemcsak, hogy lehetetlennek, nem tartjuk, hanem kellően megfontolva, a hivatottakkal eszmét cserélve, lehetőnek és kivihetőnek, sőt az üzlet terén a képesség kellő magaslatán álló iparosok között előnyösnek is hisszük. Gondolkozzanak felette azok, kik mindég panaszkodnak, de a panasz okairól s elhárításának módjáról nem gondolkoznak. Hírek. A piknik, mely mint már múlt számunkban jeleztük e hó 24-én fog a „Komló“ vendéglő helyiségeiben megtarlattni, igen fényesnek Ígérkezik 8 a sikert már az is garantirozza, hogy a endezösógnek házi asszonyokul sikerült Keller Imréné, Hoffmann Mihályné és Terényi Lajosné úrnőket megnyerni. — A rendezőség mely Fábry Sándor, Deimel Lajos, Steineker Gábor és Hariár Lajos urakból áll mindent megtesz, hogy a mulatság sikerüljön. — Mint értesülünk vidékről is számosán vannak meghiva. Postai mizériák. A nagyváradi postaigazgatóság úgy látszik, mit sem törődik a közönség érdekeivel s azt képzeli, hogy a nagy közönség van a posta kedvéért s nem megfordítva, vagy nem tudjuk micsoda „sparsistem“ lehet az oka azon intézkedésének, hogy egy ily nagy területen fekvő városban, mint Gyulán, csupán két levélhordó hordja ki a leveleket, a minek természete, sen — miután egyik levélhordó sem veiocziped — az a következménye, hogy azok akik ugyan közvetlen a posta mellett, vagyakhoz nagyon közel, de a levélhordó kiindulási pontjából ellentétes irányban laknak, csapán déltájban kapják meg a már reggel 7 órakor a postára érkezett leveleiket, a mi különösen az ügyvédekre nézve szerfelett hátrányos, mert igy beadványaikat, melyek már reggel itt vannak, nem tudják délelőtt beadni, a mi különösen periratokbeadásáuál nagy baj, mert azokra nézve 11 óra a záróra. Kérjük tehát a postaigazgatóságot, hogy a méltányosságot is figyelembe véve a takarékosság mellett, ezen intézkedésén változtasson s ne kényszeritsen inket arra, hogy ezen sérelmes intézkedése ellen másut keressünk orvoslást. Többen. Márczius 15-ét, mint a szabadság ünnepét, az egész országban mindenfelé nagy lelkesedéssel ünnepelték meg, s e tekintetben nem maradt hátra városunk sem, hol nem kevesebb, mint öt helyen ülték meg e napot, habár a mi nézetünk szerint e nagy nap ünnepléséhez, mely különben is a szabadság, egyenlőség és testvériség ünnepe, méltóbb lett volna, ha egyesülten ünnepük meg városunk polgárai, az egyes helye- kon tartott közvacsorákról a következő rövid tudósításokat közölhetjük : A „gyulai kör“ (úri kaszinó) helyiségeiben többen gyűltek össze társas vacsorára, hogy mározius 15 ke emlékét megünnepeljék, az egybegyült társaság kora reggelig maradt együtt, hallgatva Bácz kitűnő zenéjét s egymást követték a lelkes felköszöntők. A polgárikörben mintegy 60—70 ember lehetett jelen, e három-négy szónok tüntette fel szép beszédekben e nagy nap jelentőségét. Nem kevésbbé érdekes linnimnl wolr taItt*« U 1 n
