Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-03-07 / 10. szám
Melléklet a „Békés“ 10-dik számához. jét megbénítani anynyi, mint elsatnyitani magát azon eszményi valamit a minek neve : megye; nem tudná tehát végül, hogy a megye is csak akkor erős, lia annak erőteljes községei vannak? És ime ön, alapszabályaink megváltoztatását meri pengetni hogy aztán az alapszabályok megváltoztatása után be lehessen vonni a megyebeli községek összes pénzalapjait; ime ön az elvont alakban létezőnek gyámsága alá akarja helyezni a concret alakban létezőt; oda akarja kényszeríteni, hogy az, önálló lag egy árva garassal se rendelkezhessék s ha egy Ugyelogyott községi szegényen segíteni akar, hát folyamodjék mindanyi- szor a bank igazgatóhoz hogy méltóztassék legkegyelmessebhen kiutalványozni 1 — 2 forintot az illető szegény számára; oda akarja vinni a dolgokat hogy azok lemondjanak a vagyonuk feletti rendelkezés s igy sok tekintetben az önrendelkezés jogáról, mely őket megilleti, mely reájuk nézve az erő érzetét a további önfelküzdés ösztönét képezi.? A czikkiró e szavaival csakagyan megmutatta : hogy lehet valamely különben alapjában nemes eszmét községeink előtt már jó előre népszerűtlenné tenni s azt a megyei bankot még a jogok confiscalásá- val is, mindent elnyelni törekvő szörnye- teg gyanánt mutatni be. Ne gúnyolja ön uram, a modern ködös theoriák nevében azon tisztes férfiakat, kiknek arczképük ott a megye termeiben díszeleg; ne Ítélje el az elődöket, kik hangya szorgalmuk gyümölcsét rakták le ez alapokban s a kegyelet oltárára hordák filléreiket, hanem azt mit elévül- hetlénül örökül hagytak ránk, igyekezzék ön is, velünk együtt megtartani s nem szédelgő speculátiók molochjának dobni oda, értem a szédelgő speculátiót aként, hogy majd akadna akárhány jó firma, mely az olcsón kölcsönző megyei bank terhére űzné későn észrevett szédelgéseit. Azon alapok megalkotói már rég örök álmukat aluszák, nem idézhetők fel, hogy megkérdezzük őket: beleegyeznek-e vagy nem a czélbavett conversióba, ez alapok nagy részben a megyei kormányzatra nézve valódi hitbizományok, a megye azoknak hitbizományosa. E helyzetből folyólag egye dűli teendője: lelkiismeretes őrködés a felett, hogy ez alapok meg ne csonkuljanak ; az őrködés ezen kötelessége pedig nem involválja az azok felett rendelkezés jogát, a megye ennélfogva mint erkölcsi testület nem szolgáltathatja azon látványt, hogy hitbizományosi kötelességéről megfeledkezve, azoknak rendeltetését megváltoztassa, ez valóban nem volna egyéb mint veszélyes praecedens alkotása s a jelenben, a jövőre szólló hasonnemü alkotásokra való hajlam elriasztása. Ennélfogva uram, tekintetbe véve azt: hogy egy és ugyanazon tőke, egy és ugyanazon időben két külömböző szolgálmányt nem teljesithet; tekintetbe véve ennélfogva azt, hogyha a kérdéses alapok egy bank, forgalmi tőkéjévé alakittatnak, azok eredeti rendeltetésüktől vonatnak el, amely elvonás pedig nem csak jogtalan, de kocz- kázattal járó is volna; tekintettel továbbá arra, hogy a bankalapban mint eredeti rendeltetéssüknél hagyott tőkék bankalapul nem szerepelhetnének s hogy a hitel- piaczon egy ily bankalappal szemben mindenki csak vállat vonítana ; tekintettel arra hogy a fedezetnek adózás által leendő kimondása, de be nem hajtása ismét csak egy illusorium quid lenne, melyre a pénzvilág mit sem adna ; tekintve, hogy ilyen adózás a mai körülmények között, mint külömben is czéltalan egyátalán nem is opportunus ; tekintettel végül az általam fentebb kifejtett aethikai okokra, kijelentem : hogy a kérdés megoldásának ön által ajánlott módját helyesnek nem látom s azt nyugodt lélekkel senkinek ajánlani nem tudnám. Hogy segítsünk hát a létező bajon? — Nagyon egyszerű; támaszkodjunk az önsegélyre, amint ön is mondja, csak az a baj, hogy ön az önsegély kérdésénél igen erős következetlenségbe esik — Ön, a ki azt mondja hogy: nem várok mindent az államtól, hanem helyzetünk javulását önmagunkban, az önsegélyben az aides-toi et le Dieu t’aidera elv következetes és energicus végrehajtásában keresem, egy megyei sült galambot akar a segélyre szorultak szájába repiteni. Mig tehát az önsegélyt az államtól le a megyéig felhívja, már a megyétől lefelé az egyénig önmagára hagyja s a megyétől lefelé azt mondja : n’ aides-toi parcequ le vármegye t’aidera: vagyis ember ki a megyén alul állsz ne segits magadon, hiszen majd segít rajtad a vármegye, holott az idézett franczia közmondás az Istenen kezdi s az egyénen végzi, s igy sokkal magasztosabb aethikai jelentőséget követel az önsegély számára. Régi tapasztalat az uram, hogy az egyes, úgy mint az állam, mely megszokta, nem támaszkodni önerejére, elveszti a bizalmat önmagához, kislelküvé, a létérti küzdelemben gyávává leszsz, s mihelyt a nyújtott segély mankóját nem érzi hóna alatt összeroskad! —Önsegély tehát uram mely, mert érzi, hogy a mentés nagy munkájában neki is része van, büszke önmagára erkölcsileg felemelkedik, nem támogatás, mely bizonyos fokban az alamizsna jellegével birván megalázza az élvezőt és lealjasitja s végre is követelővé teszi s proletárokat szül, kik végre örökösen panem et circenses után orditoznak, Olvassa csak el ön: „A hitelszövetkezetek mint eszközök a falusi népesség bajainak elhárítására“ czimü müvét Raiffeisennek, olvassa csak el a bevezetést s erősen megvagyok róla győződve, hogy ön megyei bank alapítási tervével azonnal felhagy. Hagyja tehát ön azokat a megyei alapokat megmaradni olyanokul, s egy chimaericus vállalkozás érdekében ne bolygassa meg s ne tegye ki beláthatlan koczkázatoknak. V égül egy fontos mozzanat! Lehet, hogy sokan, kik a következő sorokat olvassák talán mosolyognak, lehet azonban, hogy sok gondolkozó fő igazat fog nekem adni. — Akármi legyen sorsa soraimban kifejezett gondolatomnak : papírra teszem. A pénz uram mindig hatalom volt, mióta az ember kigondolta, az ma is s az marad örökké ; az adós minden körülmények között függ hitelezőjétől, e függés még erősebb akkor, ha a kölcsönző azt kénytelen érezni, hogy hitelezője, a vár- megye, egyúttal politikai hatalom ; itt tehát uram az adóst nem csak az élvezett anyagi előny, de a kormányzottnak a kormányzó politikai hatalomtól való függése is feszélyezi s kettős járszalagon tartja. Az emberi társadalom történelme tanulságokban sokkal gazdagabb, mint a nemzetek politikai történelme s hogy sokat ne beszéljek, utalom a czikkirót azon rázkódásokra, melyeknek Róma egykor megújult rohamokban ki volt téve, midőn egyes oligarcha családok adósaik és clienseik rendelkezésükre álló tömegével valóságos rettegésbe tartották. Ott van a Clodius- Miló féle affaire, midőn az előbbi család adósai és clienseivel szemben, csak fegyveres erő bírta megvédeni a forum szabadságát. : De hogy hozzánk közelebb eső példát idézzek épen a hangzatos theoriák és elvek specificus hazájából Francziaor- szágból: emlékezzék ön a 48-ik évi forradalom által proclamált elvre, mely azt mondotta: a munkához minden polgárnak joga van, a munkát a nemzet garantirozza s e hangzatos fülcsiklandó theoria alapján jöttek létre, az úgynevezett nemzeti műhelyek. És ime rövid egy pár hónap múlva junius 15 én a hangzatos elv mühelyestől együtt polgár vérbe s a deportatio nyomorába fuladt Az emberi társadalom történelmét uram a maga tanulságos jelenségeivel pedig, épen azért Írták meg, hogy azokon okuljunk, s ha felismertük az ok és okozat közötti összefüggést, óvakodjunk veszélyes eredményeket maguk után vonható tényezők létrehozásától. — Ugyancsak az emberi társadalom történelme mint axiómát hangsúlyozza : hogy a kormány vagy más politikai hatalom által nyújtott rendszeres akár ingyenes, akár olcsó segély mindig a szolgalelkek egész tömegét teremtette meg, a szolgalelkület minden bűneivel s a politikai s társadalmi erkölcsök depravatiójához vezetett. — Ma megyénk óién egy férfi áll, kinek alkotásaiban megyéjével szemben soha el nem évülő érdemei vannak ; jellemének legnemesebb vonása a legszélső határig elvitt türelem, az ellentétes politikai nézetek iránt, megyéjéről még az országgyűlésen is elismeréssel nyilatkoztak; mig ő él s mig mellette élnek azok, kik az ő aegise alatt ma mint irányadó tényezők szerepelnek, hatalmi túlkapásoktól semmi téren nincs mit tartani. Hanem jöhetnek utána és utánunk gonosz idők gonosz emberekkel s épen oly gonosz czélzatokkal; jöhet idő midőn a nemzet minden egyes fiának, a megye minden egyes polgárának, független érzületére leend szükség, hogy feltartható legyen a veszélyes áramlat. És ime az esetleges gonosz czélzatnak, a politikai hatalom mellett, e megyében egy másik, még veszélyesebben felhasználható fegyver fog állani rendelkezésére, nevezetesen pedig az adósok légiójából álló s polypkarjaival az egész megyét behálózó érdek- clientela | a gonoszság mellett uram csak egy kis ügyesség s kész az ut és mód a függetlenebb elemek minden ellenállását, — melyet esetleg nemzeti étdek követelne, — megtörni; megtörni a megye termében, megtörni azonkivül, megtörni magában a községi életben. — Ahonan én uram, részemről kijelentem: hogy bennem egkissebb hajlandóság sincs, bármely po- itikai hatalom kezébe ily veszélyes fegyvert játszani. Lehet, hogy a dolgokat talán sötét színben látom, lehet, hogy ez nem fog megtörténni; de hol a biztosíték, hogy meg nem történhet s ha ez eshetőség fennforog ; ugyan, kérdem öntől, mi okunk van rá, hogy ez eshetőséget önmagunk készitsük elő. — Ergo : videant consules! Berekesztésül egy kérdést s egy kérést vagyok bátor a czikkiróhoz intézni, t. i.: ismeri-e Csabán dr. Szemian Kálmán ügyvéd urat, ajánlom önnek figyelmébe, eszes és képzett fiatal ember. Kérje meg nevemben : mondja el önnek, hogy akkor midőn Orosháza községe és lakossága a földvári kincstári pusztát megvette s a vételnek a megye által leendő jóváhagyása mellett Vörös József orosházi lelkész és országgyűlési képviselő szót emelt, mit mondott akkor igen helyesen és igen okosan dr. Szemián Kálmán. Ha őszinte akar lenni el fogja önnek mondani: miként odanyilatkozott, hogy a községek nem arra valók, hogy földet szerezzenek, üzleteket csináljanak, hanem létesítsenek kul- tur-intézményeket, furassanak ártézi kutat, építsenek iskolákat, kórházat s általában administráljának jól. Miután nem teszem fel róla, hogy nézeteivel már szakított volna s a megye első teendőjének mindenek előtt és mindenek felett ő is a jó és gyors administratiót tartja, támogassa eszével és tudományával azokat, a kik czikkiró javaslatával ellentétes állást foglalna el, s a megye alispánjából és szolga- biráiból nem akarnak, a gyors és jó ad- ministratio rovására még megyei bank- agenseket is csinálni. Ennélfogva uram! Ne „ébredjünk“, hanem erre az egész dologra, mint mondani szokás aludjunk egy jót, s ha majd a theoriák lidércz álom nyomásától megszabadultunk, csak arra gondoljunk: hogy hamarjában milyen sok pénzzel álmodtunk ! ! ! Békésmegye közigazgatási bizottsága legközelebbi ülését márczius hó 8-án tartja meg. A megyei pénztárakról. Múlt hó 26-án a megye alispánja, tiszti ügyésze s a számvevőség teljesítette a megyei pénztáraknak törvény és szabályrendeletek által elő irt megvizsgálását. Nem azon hűség, és lelkiismeretes pontosság feltüntetése czélunk, melyet a vizsgálat alkalmával a bizottság észlelt; hanem közöljük egyszerűen a megyei pénstárak forgalmát és pénzkészletét, amint az a vizsgálat alkalmával találtatott. A megye 16 pénztárának összes készpénz- bevétele volt ez évben 62904 frt 03 kr, kiadása 51962 frt 89 kr, a maradvány 10941 frt 14 kr. Kötvényekben van 286873 frt 33 kr, mely összegből magán- és államkötvényekre elhelyezve van 45616 frt 26 kr, takarékpénztárakban pedig: 241257 frt 07 kr. A megyei tiszti nyugdíj pénztári átlaga 47136 frt 73 kr, a jegyzői nyugdíj pénztárban pedig : 72606 frt 87 kr. van. A megyei pénztári tisztség által kezelt pénzek és pénzértékek (megyei pénztárak, árvapénztár, Wodiáner alap, közigazgatási és árvaszéki letéti pénzek) összege 500000 frtot meghalad. 6083/1886. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter fenti keletű rendeletével a Csahoséri nyílt csatorna ügyében a gyulai m. k. folyammérnöki hivatal főnökével azon határozatát tudatta, hogy | Csahoséri csatorna jobb parti töltése tartozékaival, az arad-bókésmegyei egyesített ármentesitö- és belvizlevezető társulat arad- megyei öblözetónek, a balparti töltés pedig szintén tartozékaival együtt azon társulat alsó- fehór-körösi öblözetének, a Csahosér medre pedig a Nádor malom csatorna társulatnak adassák át s jövőre a nevezett társulat s illetve öblözetek által tartassák fenn. A töldmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter az építő mesterségek gyakorlásához szükséges képzettség megvizsgálására 1986-ik évre szervezett bizottságok jogyzékét megkül- dötte. Ily bizottság 10 alakíttatott a következő városokban : Budapest, Arad. Besztercze, Debre- czen, Brassó, Kolozsvár, Kassa, M.-Sziget. M.-Vá- sárhely, Miskolcz. A belügyminiszter a méreg áru gyanánt kezelendő czikkeknek jegyzékét a megyéhez le- küldte. A m. kir. államvasutak aradi üzlet vezetősége értesíti a megyét, hogy a Gyula-sarkadi vonal részén fekvő holt körös-hidnak vázszerkezettel leendő ellátása végett intézkedik s a tárgyalást e részben folyamatba tette. A betegápoló-alap 1886-ik évi szükségleteinek fedezésére kivetendő megyei pót-adó iránti szabálvrendeletet a belügyminiszter .jóváhagyva leküldötte. A belügyminiszter a katona-elszállásra 1866-ik évre kivetendő pót-adóra vonatkozó megyei szabályrendeletet jóváhagyva leküldötte. A vésztői Il-ik temetkezési-egylet alapszabályait a belügyminiszter módositás végett leküldötte. A belügyminiszter véleményezés végett leküldötte Szentiványi Sándor tenkei lakos gyógyszerész kérvényét, melyben Gyulán egy harmadik gyógyszertár felállítására engedély kéretik, úgy bogy az személyjoggal neki adományoztassék. A Gyulán felállítandó 3-ik gyógyszertár iránt ez már a második kérvény. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leiratban értesíti a megyét, hogy Horvát-Szlavonországban e marhák közt uralkodott száj- és körömfájás megszűnt. A megyei állatorvos a tavaszi lóvizsgálatokat a megyei községekben f. hó 1-én megkezdette. A belügyminiszter leiratilag felhívta a megyéi, hogy a szatmármegyei Sályi és Bépolt községi árvíz károsultak részére adományok gyűjtésiének. Közművelődés, társadalom és közgazdaság. Iparszövetkezetek. Az uj ipartörvéuy a szövetkezetek létesítését az ipartestületek föladatává tevén, igen kívánatos ez iatézmények (nyersanyag beszerzési, raktározási szövetkezetek 1) terjesztése és népszerűsítése tárgyában az azzal még ismeretlen iparosság kezébe egy erre alkalmatos vezérfonalat adni. E tárgyban Mudrony Soma az országos ipar egyesület igazgatója indítványt terjesztett az egyesület igazgatósága elé, mely is azt egyhangúlag elfogadta s annak értelmében felterjezsté&t intézett a földm. ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz. Lapunk tere ez alkalommal nem engedi a kezeink közt levő indítvány s felterjesztés ösmertetését; de legközelebb közzé teendjük azokat, előre is felhiván arra, valamint „ipari és kereskedelmi viszonyainkról“ irt csikkünkre olvasó közönségünk, különösen iparosaink figyelmét. A békésmegyei gazdasági egylet részére e napokban indítottam meg ez évre vonatkozó tagdijszedést. E végre a községekben lakó egyleti „megbízottiaknak kész nyugták lettek oly kérelemmel küldve, hogy azokat egy ügyes és megbízható egyén által az illető tagoknak lakásán készpénzre beváltassák. Midőn ezen, a tagokra nézve nagy kényelemmel és biztonsággal járó intézkedésről az egyletnek tagjait értesíteném, két dolgot vagyok bátor méltányló figyelmükbe ajánlani. 1. Az alapszabályok a tagdijaknak az év elején való befizetését rendelik. Szükséges ez azért, mert az egyletnek legtöbb nagy kiadása (kiállítás stb.) az év első felében történik s az egylet közhasznú munkásságában meg van bénítva, ha azokra a kellő penzerövel nem rendelkezik. Felkérem tehát azon (igiz, hogy csekély számú) tagokat, kik eddig a beszedő egyént az év elején elutasítva, tagdíjfizetésüket őszre halasztották, hogy e csekély áldozatot ezentúl az év elején hozzák meg és ezzel úgy az egyletet magát bekövetkezhető pénzzavartól, mint a községi megbízottakat önzetlen fáradozásukban a késedelemmel járó kellemetlenségtől megkíméljék. 2. A pénzbeszedő egyén a kész nyugtákat beváltás végett házhoz hordja és ezért a megbízott által az egyleti pénztárból minden beszedett frt után 3 krral dijaztatik. Miután akadnak, igen csekély számmal, tagok, kik a beszedő egyént 3_4_szer elutasítják, mig végre mégis fizetnek, nagyon kérem az illetőket, hogy ez egyént mindjárt az első alkalommal kielégíteni szíveskedjenek, mert mig ez tőlük mindenkor könnyen telik, az egyént ismételt fáradságtól kímélik meg és irányában, ki csekély díjért a községet minden irányban begyalogolni kénytelen, emberi méltányosságot gyakorolnak. Végre legyen szives minden tsg figyelmeztetni azokat, kik még nem tagok, hogy a községi megbízottnál aláiratkozhatnak. Mokiy Sámuel, a békésmákéi gazd. egylet titkára-
