Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-21 / 47. szám

Gyulavárosa képviseleti közgyűlése 1886. év november hó 15-én. Elnök : Dobay János polgármester, Popovics Jusztin főjegyző. 1. Elnöklő polgármester a nagy számbaD egy begyült képviselőket üdvözölvén, kifejezi, bogy e mai közgyűlés Gyulavárosa előhaladásábau té­nyezőnek jelezhető, a mennyiben hivatva van a város közönségét az urberiseg maradványainak legutolsó foszlányától is megszabadítani, es mi­után az 1886-ik évi XXII. t.-cz. e tekintetben a képviseleti közgyűlés teendőit határozottan kör- vonalozza, kijelenti: hogy az elöljárósággal együtt a képviselőtestület 224- tagból állvan, a kikből felénél többnek kell jelen lenni, elrendeli a kép­viselők és elölj árósági tagok névsorának felolva­sását. A névsor felolvasása után constatáltatván 150 képviselőnek jelenléte, elnöklő polgármester előterjeszti : hogy a f. évi julius hó 6-án 36. sz. alatt, és szeptember 9-én 53. sz. alatt nyert meg­bízatásához képest, a regálék megváltására és pénzbeszerzéséce kiküldött bizottság megbízatá­sában eljárván, jelentését a jogi szakosztály és városi tanács véleményével együtt, e gyűlést megelőzőleg 8 nappal a képviselőkkel megismer­tette; jelenti egy alkalommal: hogy miután a közgyűlés határnapjául a f. hó 15-ike tűzetett ki, erről szinte a városi képviselők idejekorán értesítve lettek; — és miután ezek szerint a gyű­lés törvényes szempontból nem kifogásolható; ennélfogva azt megnyitottnak nyilvánítja : 1. Előterjesztetik a regálék megvételére ki­küldött bizottságnak a jogi szakosztály és városi tanácsnak némely tekintetben kibővített javas­lata, a mely beható eszmecsere után, a fent idézett törvény értelmében elsőbben is azon kér­dés által | „Megkivánja-e a városi képviselőtes­tület az összes regálékat az uradalomtól váltani, vagy nem ?“ szavazásra bocsáttatván, a jelen­volt képviselők közül : 131 „igen*-nel, és 13 „nem“-mel szavazott; minek folytán elnöklő polgármester constatálván az összes képviselók általános többségét, kijelenti : hogy az összes regálék megváltása Gyulavárosa képviseletének nagy többsége által elfogadtatván, az a tárgya­lás során felmerült csekélyebb fontosságú észre­vételekkel együtt, megváltandónak jelentetett ki s a szerződés megkötésével Dobáy János pol­gármester, Popovics Jusztin főjegyző és Schröder Kornél tiszti ügyész bízatnak meg: egyszersmind pedig a polgármester megbizatik, hogy eme ha­tározatot 30 napig közszemlére kitévén, ezen idő letelte u án a megyei törvényhatósághoz fe­lülvizsgálat és jóváhagyás végett terjessze be. 2. Ezen ügyből kifolyólag a bizottság je­lentése folytán, polgármester előterjeszti : hogy a kizárólag szükségelt 280 ezer, vagy a regálék jövedelmét előmozdító 300 ezer forintos bizott­sági vélemény és mely pénzintézettől! felvétele fogadtassák el. A felvetett kérdés szavazásra bo­csáttatván : a jelenvolt képviselők közül a 300 ezer forint felvétel mellett 85, a 280 ezer forint felvétel mellett 37 képviselő tag szavazván, vég­zésül kimondja : a 300 ezer forintnak a „Magyar jelzálogbankitól, mint legelőnyösebb ajánlat­tevőtől való felvételét, s a kötelezvény aláírásá­val Dobay János polgármester, Popovics Jusztin főjegyző és Schröder Kornél tiszti ügyész bi- zatlk meg, f> Terényi Lajos emlékezete. Irta: Zsilinszky Mihály. (Folytatás.) Az erdélyi hadjárat azonban megrónia egészségét, s 6 i848. végén hazajött Gyulára, hol a megye közönsége azzal fejezte ki iránta való szeretetét, hogy az orosházi járás szolga- birájává választotta meg. Akik azon idők súlyos napjait átélték, tudják, minő teendője volt akkor a szolgabirónak. Minden győzelem, melyet seregeink vivtak, uj reménnyel töl­tötte el a sziveket; de az itt-ott mutatkozó egyenetlenség kinos benyomást gyakorolt a gondolkodó hazafiakra. Itthon folyt a tobor­zás; a vármegye ekkori rendeletéi leginkább katonai és rendőri természetűek. Terényi eze­ket katonai pontossággal hajtotta végre, mi­nek következtében a legközelebbi 1849-iki jú­nius havi tisztujitás alkalmával, midőn Szom­bathelyi Antal első alispán hivataláról vég­képen lemondott, Tomcsányi József második alispán pedig Aradmegye főispánjává nevez­tetett ki, — ez utóbbiak helyére Békésvár­megye alispánjává választatott meg. Ilyen fiatal alispánja még nem volt ,e megyének. De a fiatalság ezúttal nem volt akadály arra nézve, hogy a legnehezebb ügyek rendes elintézést nyerjenek. Ne feledjük, hogy a köznép a sokszor hangoztatott szabadságot félreértvén, több helyen rakonczátlan kihágásokra ragadtatta 3. A megváltás után | regale jövedelem­nek mikénti kezelésére és a jövedelemből meg­felelő tartaléktőke alakítására s a fogyasztási­adénak jövőben mikénti kezelésére javaslatté­tellel,' jövő évi ápril végéig, az eddig eljárt küldöttség megbizatik, jelentése a jogi szak­osztály és városi tanács által felülbírálandó leend. 4 Göndöcs Benedek apát, országgyűlési képviselő kérvénye, a népkertben építendő csar­nok tekintetében : véleményes javaslat végett, szinte a bizottságnak, építészeti szakosztálynak és tanácsnak határoztatok kiadatni. 5. Sál József iparos, ifjnsági elnök kér­vénye, a sugárúti megmaradt teleknek az iparos ifjúság részére egyleti helyiségül leendő átadása iránt, elfogadtatott s eme telek az iparos ifjú­ságnak tulajdonába bocsáttatott. 6. A legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazítására küldöttsegi tagokul Keller Imre elnöklete alatt : Szigethy Lajos, Fe- rentzy Alajos, Vógh József es Hoffmann Alajos választattak meg. 7. A központi választmány tagjaiul az 1887. 1888. és 1889-ik évre, Dobay János pol­gármester elnöklete alatt megvalasztattak : La­dies György, Keller Imre, Schmidt József, Mondák György, Petik Ambrus, Szigethy Lajos, Bezsán József, Végh József, Jantsovits Emil, Sánta János, Sál József és Knaifel Jáuos. 8. Megyei alispán ur által felülvizsgálat vé­gett áttett szegénységi bizonyítványok a f. évi szeptember és október hónapokról előterjesztet­vén, helybenhagyottaknak jelentettek ki. Körlevél. „Ismételve felhivatott már ezen minisztérium részéről a gazdasági egyesületek ut­ján gazdaközönségünk figyelme azon visszaélésekre melyeknek vetömagfélék, különösen takarmánynö­vények magvaiuak vétele alkalmával egyes meg- bizhatlan magbereskedők részéről ki van téve. Ily figyelmeztető körlevelek többször intéztettek az egyesületekhez. E körlevelekben érintetett töb bek közt az, hogy egyes magkereskedésekben nagymértékben arankás luczerna és lóhere mag­vak áruitatnak, — 8 hogy a kereskedelmi, i ipar­kamarák utján az illető kereskedők ily üzelmek tül való tartózkodásra hivattak fel. Az utóbb em­lített intézvényben — miután az előbbi figyelmez­tetések daczára ily aranka tartalmú magvakat ismét számos magkereskedő bocsájtott áruba : több ily magiélék vizsgálati eredményeinek közlése mel­lett ismét és nyomtatékosan intettek a gazdák, hogy az ily silány és káros vetőmagféléknek vé­telétől, melyek „rostahulladék“, „herealj“, „tisz titott roftaalj“, „luczernahulladék“, s más hasonló elnevezések alatt hozatnak forgalomba, jól felfo­gott saját érdekükben óvakodjanak. Midőn ezen óvatosságot ez úttal is melegen ajánlanám gazda- közönségünknek : szükségesnek tartom egyszers­mind figyelmüket egy további újabb visszaélésre felhivni, mely által némely magkereskedő részéről tetemes károsodásnak lehetnek kitéve. Újabban ugyanis gyakran fordulnak elő — épen a keres­kedés tárgyát képező két legjelentékenyebb ozikk- nél: a lóhere és luczerna magnál — ahamusitás oly esetei, hogy az illető magvak csekélyebb ér­tékű magvakkal és pedig a lóhere kőherével, a luczerna pedig sárgavirágu és komlóherével ve- gyittetnek. A kőhere és sárgavirágu heremag a valódi lóhere és luczernamag értékének egyhar- mad, sőt egy pegyed részét is alig képviseli, s igy az ezzel hamisított vetőmag féléket az illető kereskedők könnyen — és még mindig nyeres­éggel. — árulhatják 10—20 száztól ival olcsóbban a rendes piaczi áraknál. A vevők károsításukról rendszerint csak akkor győződnek me|, ha föl­deiken a vetés kikelte után a várt évelő lóheré­ből mutatót is alig látnak, mig az egy éves hö­here és sárgaherrfajok a talajt mindenütt ellepik. S ha az ily gazda kártérítési keresettel támadja meg a kereskedőt: keresetével ritkán ér czélt, mintán az eladó azon kifogással él, hogy ő osak általában heremagot szállított; a mely kifogás alapot nem nélkülöz, mintán az eladó vonakodik attól, hogy számláiban a szállított terményre nézve mást, mint az általános „heremag“ elnevezést használjon. Ily visszaélésekkel szemben az 1875. évi XXXVII. törvényezikk 346—350. §§-ai, melyok az adás-vevést általános szempontokból szabályoz zák, 8 melyek a vevőknek károsításoktól való meg­óvását is czélozzák, valamint a kártérítési igé­nyekre vonatkozó 272. §. határozatai kielégítő intézkedéseket nem tartalmaznak, ugyanazért a törvény ezen idézett czikkein kívül főleg arra fi- gyelmeztetendők a gazdák, hogy ha a vásárolt magfólót előzetesen a magvizsgáló állomások va­lamelyike által meg nem vizsgáltathatnák, — ami védelmükre mindenesetre a legjobb módszer — akkor a kereskedőtől írásos szállítási nyilatkozatot követeljenek, melyben világosan kijelentessék, hogy a vásárolt mag „tiszta lóhere, vagy luezernamag“ úgy kőhere, mint sárgavirágu, vagy komló-here- magtól teljeseu ment. Felhívom a gazdasági egye­sületet, hogy ezen figyelmeztető körlevelem tar­talmát a gazdaközönséggel alkalmas módon kö­zölje. Budapest, 1886. évi november hó 6-án. A miniszter helyett: Matlekovits. s. k. Hírek. A hetes bizottság a Pfiffner Paulina sírján emelendő emlékkőre a gyűjtéseit megindí­tása végett a gyüjtőíveket már szétküldte a no­vember 12-én tartott ülés megállapodásához ké­pest: E helyütt is felhívjuk ismételve a megye hazafias közönségét s különösen azokat, kik gyűjtő-íveket kaptak ez igazán nemes ügy párto­lására ! Tánczmu hátság volt e hó 14-én vasárnap az újvárosi olvasó körben, mely minden tekintet­ben jól sikerült a szép hasznot juttatott az egylet könyvtára javára. Halálozás. Szíber Nándor, a „B.-Gyulai Híradó“ munkatársának 3 hónapos kis fia e hó 15- én elhunyt s általános részvét mellett e hó 16- án eltemettetett. A bűvész. Ghullám Husszein khán, a persa sah udvari bűvésze — mint nem a leg­jobb magyarsággal szerkesztett hirdetményei tu­datták — „helyben megérkezett“ 8 szombaton a „Komló“ vendéglőben, vasárnap este pedig a „Messinger“ kávéházban rendezett előadást, de úgy látszik, nem nagy eredménynyel, mert az előre hirdetett 3 előadásból csak kettőt tartott m<'g; már a hétfőn déli vonattal városunkból elutazott s most mint halljuk, Csabán produkálja bűvészetét. A ki fői az apai szigortól. Martai Szabó Lajos mészáros legény több napon keresztül mu­latott s az apai szigortól félve, nem mert haza menni s a félelem öngyilkosságba kergetté, e hó 17-én a gyulai szöllök közt, a Körösön átvezető vasúti hidon túl szájába lőtt, s az erra járók már vérében fekve találták 8 ápolás végett a szülei házhoz bovitték. Öngyilkossági kísérlet. Barna György az Erzsébet ápoldában öngyilkossági szándékból e hó 15-én egy késsel nyakába szúrt négy hü­velyk hosszú s fél hüvelyk mély sebet vágva nya­kán. Az Erzsébet ápoldában ápolják. Kereskedelmi muzeum. A budapesti kereskedelmi muzeum szervezeti alapszabályait a megyének megküldötte. Himlöjárvány. Szarvason — mint az ot­tani főszolgabíró jelenti — a hólyagos himlő járványszerüleg fellépett. A dohánytermelők figyelmébe. A bel­ügyminiszter tudatta a megyével, hogy a kincs­tár részére termelt' dohány beváltása B.-Csabán folyó évi deczember hó 13-ától egész 1887. évi február hó 27-éig fog megtörténni. A beváltási eljáráshoz a megye részéről Fejér Béla csabai ügyvéd s megyebizottsági tag küldetett ki. Pfiffner Paulina emlékkövére újabban beküldöttek lapunkhoz az úri kaszinóból egy billiárdozó társaság 3 frt 60 krt, s Fejér Ignácz vendéglős 40 krt, s igy a már nyugtázott 35 frt 50 krral együtt 39 frt 50 kr. küldetett be la­punk szerkesztőségéhez. A „Békés“ czimü helyi lap kiadására Gyula város értelmiségéből alakult társaság f. hó 19 én a „b.-gyulai kör“ (úri kaszinó) helyiségé­ben ülést tartott, melyen a lap eddigi irányát helyeselve elhatározta, hogy a jövő évre is fenn­tartja a lapot s a további intézkedések megté­telére Ladies György elnöklete alatt Kövér László, Terényi Lajos és Bodoky Zoltán urakból álló bizottságot küldött ki, felkérve az elnököt, hogy a consortium végleges megalakulása czél- jából mielőbb ülést hívjon egybe. A szegény czigányokra ugyancsak rájár a rúd, nem régiben Bajorország hozott egy köz- igazgatási rendeletet, melyei a czigányoknak csa­patokban, úgy egyenként az országba bármily iga­zolványnyal leendő belépését megtiltotte s most njabban a belügyminiszter kőrrendeletileg intéz­kedett az ország területén barangoló czigány- csapatokra éber figyelem fordítása iránt. Panoráma és bűvészeti előadások muto­gatásáéra adott engedélyt a belügyminiszter Pav- lovits Istvánnak. Pályázat. Az orosházi járás főszolgabirája a Csorvás községben üresedésben lévő orvosi ál­lomásra pályázatot hirdetett, a pályázati kérvé­nyek f. évi deczember hó 8-áig adandók be a járás főszolgabírójánál, a választás pedig ez évi deczember hó 15-én fog megejtetni. (Hát a jegy­zői állás?) Uj lap Csabán. Úgy látszik, mindig akad vállalkozó szellem lapot szarkeszteni nemcsak nállunk, de Csabán is, a hol Kovács József csabai lakos indít heti lapot politikai közlemények ki­zárásával. A lap neve; „Az ügynök“, s első száma november hó 2l-én már meg fog jelenni. Elveszett. F. hó 18-án egy, ezüst gomb­bal ellátott, borsfából készült bot ősi puszta tá­ján elveszett. A megtaláló e lap szerkesztőségé­nél kellő jutalomban részesül. D k e It k >r b :a lagát. Az akkori jegyzőkönyvek szomorú pél­dáit mutatják fel annak, hogy a félrevezetett tömeg az egyenlőség ürügye alatt megrohanta nagybirtokosok majorjait, a gazdatiszteket elűzte, a magtárakat, az istállókat feldúlta, a gulyákat és méneseket szétkergette. Az effe- letti panaszok az alispáni hivatalhoz jöttek, melynek egyik legszebb, de egyúttal legne­hezebb feladatát is képezte — oly mozgalmas háborús időkben — a nép kedélyét lecsilla­pítani s az egyéni szabadság és vagyonbiz­tonság nagy érdekeit megvédelmezni. Terényi ezt a nagy feladatot is szerenJ esésen oldotta meg. És talán nem csalódom ha azt állítom, hogy az e téren tanúsított rélye következtében neveztetett ki a magyar kormány részéről kormánybiztosnak. Fájda­lom azonban, hivatalát nem sokáig folytathatta A hadiesemények szerencsétlen fordulata!egy- szerre minden reményét megsemmisítette. A muszka segélyre támaszkodó osztrák hatalom a magyar nemzet belső ellenségeit, a mester ségesen fölizgatott nemzetiségeket megnyer vén, véres fegyvertényekkel rémitette el I népet. Meghasonlott vezéreink nagyobb része menekült, csak Klapka tartotta még Komá rom várát. A nemzet reménykedő szeme oda fordult, tetterös ifjak seregesen tolultak oda legvégsőbb erőfeszítés által kedvezőbb fordu latot adni az eseményeknek. Ezek között lát juk ismét az alispáni székét elhagyott Téré nyi Lajost is. Klapka tábornok rölg, szept ió-án Újházi László ellenjegyzése mellett szá zadosának nevezte ki. De nem sokáig volt Komáromban. Az események rohamosan változtak, Komárom feladta magát s Terényi egy ideig Hontban, Nógrádban és Békésben bujdosott, mig végre október havában hallván az osztrák hatalom kegyetlenkedéseit, kimenekült Moldvába s assyban tartózkodott. Egy Orosházán kelt levelével felkereste Arnold bátyját, aki ak­kor zohori plébános volt, s elpanaszolván sor­sát, elbúcsúzik tőle és a hazától. A levél han­gulata oly közvetlen hatást gyakorol ma is az olvasóra, hogy valóban mulasztást követ­nék el, ha ez alkalomból nehány pontját nem közölném. Mindenek előtt örömét fejezi fejezi ki a felett, hogy Arnold bátyjának helyzete szerencsés fordulatot vön éppen akkor, mi­kor az ö csillaga elhomályosult. „Egy éve múlt, — úgymond — hogy mitsem tudtam felőletek, csak a bizonytalan hírekből kapkodám sorsotok ismeretét. Ezen év felért egy századdal, sorsom folyvást fé- yesebb alakot vön, végefelé közel állottam azon polezhoz, melyre gyermekálmaim csak képzelődésem legmerészebb szárnyain mertek szállani. Először hadjáratokban elégítvén ki szenvedélyeimet, miután az erdélyi hidegek egészségemet megrongálták, haza mentem, s megyei hivatalt vállalók. Alig voltam tavaszig szolgabiró, már al­ispán lettem, s megyém politikai kormányzata kizárólag reám lévén bizva, a kormány tet­szését annyira megnyerőm, hogy egy folya­modó lépést sem téve, maguk az akkori mi­niszterek oly helyzeteket ajánlottak, melyek a legfényesebb jövőre jogosítanak. — — — De hagyjuk ezeket; a mi volt az nincs; fény, vagyon, dicsőség, minden elveszett I Egyetlen kincsem, szeplötlenül megtartott jellemem, melyet még elleneim sem illethetnek, s szi­vem, mely fel van osztva családom és meg­dőlt hazám között. — Két lovam, egy hü. cse­lédem s annyi holmim, a mennyi mindennapi szükségeimet fedezi, mindenem. — Még csak hazám sincs 1 s most indulok újat keresni. — — — — Utólszor szólok talán hozzátok, végső isten hozzátok e levél. —-------— Én elm egyek távolabb hazát keresni; tőletek csak emléket kérek, ha családunk valamely tagjának utódjai lesznek, el ne feledjétek meg­tanítani őket nevemre, el ne felejtsétek haza­fiakká nevelni, buzdítsa őket az én sorsom; ne törüljetek ki emléketekből. — — — És ha e hon nagy leend ... 1 Még egyszer Isten veletek! Gyurit a végső időben kineveztettem nemzetőri segéd-főhadnagygyá Békésmegyé­ben, de kinevezése nem találta őt zászlóaljá­nál, hová lett, nem tudom. Én utolsó talpa­latnyi földig védtem hazámat, Komáromból szabadultam mint kapitány, látván ugyanis a borút, még jókor bementem a várba, s igy már most mehetek számkivetésbe a külföldre. Éljetek boldogul, meglehet örökre!“ Lajos. (Folytatása következik.) ÜLbul-ZSazem története. Persa rege. Fordította: Oláh György. (Folytatás.) — Mit akarsz tenni felséges ur? — szólt a dajka. Ne mocskold be kezedet az áruló vé­rével. A nyomorultak azt sem érdemlik meg, hogy a föld fogadja be őket. Parancsold, ves­sék őket a Nilusba.

Next

/
Thumbnails
Contents