Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-07 / 45. szám

A kalifa alig1 tudá? felfogni, hogy | egy közönséges alattvaló házában van. Úgy tet­szett neki, mintha hatalmasabb fejedelemnél volna-mint maga. Az ifjú leültető öt, mellette helyet fog- lala s igy kezdé élete történetét: — Atyám, kit Abdelazinak hívtak, drá­gakő árus volt Kairóban. Oly temérdek kin­cset gyűjtött össze, hogy az egyptomi szultán fösvénysége s irigységétől nagy oka volt tar­tani s ez okból elhagyva' hazáját Basrába köl­tözők, hol a leggazdagabb kereskedő leányát vévé nőül. Egyetlen gyümölcse vagyok e há­zasságnak s midőn szüleim halála után va­gyonunk reám maradt, nagyon gazdag levék. Ifjú voltam, szerettem költeni, s miután volt honnan költeni, adakozó, helyesebben mondva tékozló lettem, úgy, hogy szüleim vagyonát alig három év alatt elpazaroltam, s aztán, mint-azok, kik hibáikat későn bánják meg, komoly gondoknak éltem. Oly fényes múlt után, milyent Básrában átéltem, úgy véltem, máshol kell szomorú napjaimat töltenem, s úgy tetszők nekem, hogy szegénységem idegen sze­mek előtt szenvedhetőbb leend. Eladtam há­zamat, az utolsót, mi vagyonomból megma­radt s egy kereskedő karavánhoz csatlakoz­tam s azzal elóbb Muzelbe s aztán Damaszba mentem; majd áthatolván Arabia pusztáin, a Pharan hegyén át a nagy kairoba juték. A házak szépsége, a moschek pompája megle­pett engem, s riiidőn eszembe jutott, hogy atyám itt született felsohajtottam, s nem tart- hatám vissza könnyeimet. — Oh édes atyám 1 — igy sohajték ma­gamban — ha fiadat ily szánalomra méltó helyzetben látnád, ott ahol neked irigylésre méltó szerencse virágzott, mily nagy lenne a te fájdalmad I Komor gondolatokba mélyedve bolyong­tam s a Nilys partjára érkezém. A szultán palotája előtt megállók, midén egy ablakban ifjú hölgy tűnt fel, kinek vakító szépsége köté le figyelmemet. Gyönyörrel szemléltem őt, — észrevette s elvonult az ablaktól. Már esteledett s még szállásom sem volt. Közel a palotához kerestem szállást. Nem volt nyugtom. A szép hölgy képe szüntelen előttem lebegett s éreztem, hogy végtelenül szeretem őt. Adná az ég — gon­doltam — hogy ne-lássam őt, vagy legalább ne vett volna észre, most nem gerjednék irán­ta ily oktalan szerelemre, s tálán újra látva őt. boldogítana szemlélete. Nem mulasztám el másnap kora reggel az ablak előtt ismét megjelenni; de csalódtam A szép hölgy nem jelent meg az ablaknál s ez igen elszomorított; de reménykedtem, hogy újra látni fogom őt. Harmadnap szerencsésebb valók. A hölgy megjelent s midőn vágytól égő tekintetem meglátta igy szólt hozzám. — Szerencsétlen 1 nem tudod-e hogy szi­gorúan tiltva van ezen ablak előtt férfiaknak ácsorogni ? Távozz gyorsan ha a szultán test­őrei itt találnak, elvérzel, A helyett, hogy e szavak megijesztettek volna, földre borultam előtte, s fölkelve igy szóltam hozzá: — Megbocsáss isteni lény, idegen vagyok s e tilalmat nem ösmerem; de ha tudnám is, hogy tiltva van itt lennem, kellemid a vétekre is képessé tesznek. — Hah, vakmerő! kiálta a szép hölgy, remegj, ha szolgákat hivok megbüntetni to­lakodásodat. E szókkal eltűnt s én azt hivém, hogy ö felboszankodva merészségemen, valóban szol­gákat hívni ment. Vártam, hogy jönnek a fegyveresek; de inkább megzavarodva a szép hölgy haragján, mint félve fenyegetésétől, las­san vissza tértem szállásomra. Mily borzasztó éj következett rám. Érzésim szélvésze forró hideget gyujta ereimben, s kínzó képzelődé­sek között hányt-vetett. Megnyugtatott végre a remény, hogy újra látni fogom őt, s hogy talán kedvezőbben fo­gad, mit oly kevés okom vala hinni. — Elragadtatva oktalan érzelmeimtől, másnap ismét a Nílus partjára sieték s régi helyemet elfoglalóm. Az ifjú hölgy, mihelyt meglátott az ablakhoz jött, de oly haragos tekintetet vetett vám, hogy elrettentem tőle. — Hogyan nyomorult kiálta, tilalmam ellenére is merészkedel ide jönni. Takarodj innen. Szánakozásból figyelmeztetlek, még egyszer, meghalsz, ha tüstént nem távozol. —-------Mi tartóztathat itt ? folytató kevés szünet ut án, látva hogy nem mozdulok. Reszkess vakmerő, közelit a villám mely lesújt. E szavakra, melyek egy kevésbé szerel­mest bizonnyal elűztek volna onnan nem csak hogy maradtam, de epedö szemmel tekintve rá igy szóltam: — Hiheted-e bájos angyal, hogy egy szerencsétlen, ki téged remény nélkül imád, félhet a haláltól ? oh, örömest szenvedem el a legiszonyúbb halált, ha érted nem élhetek. — Jól van tehát, feleié, ha úgy érzesz, töltsd a nap hátrálevö részét a városban s jöjj ma éjjel vissza. —^Hirtelen eltűnt az ablakból s engem bámult, [ott szerelem s gyönyörtől eltelve hagyott. — Ha eddig a szép hölgy szigorú tilal­mára nem hajték, képzelheted, most midőn oly boldogító volt az, mily örömmel engedel- meskedém. — A boldogság reménye, elfelej­tető szerencsétlenségemet: Nincs többé pana­szom, sohajték fel a szerencse többet ad ma, mint amennyit elvett tőlem valaha. Haza tér­tem s lehetőleg kicsinosítottam magam. (Folytatása következik.) Hírek. Holottak napja. Halottak napját városunk közönsége is kegyelettel ünnepelte meg. A nagy- magyarvárosi, a szélmalom melletti s a német temetőben a szépen feldíszített sírokhoz a verö- fényes szép időben sokan zarándokoltak ki le­róni a kegyelet adóját (lhunyt szeretteink sírjá­nál. Megható ünnepje ez a keresztyén világnak, mikor az élők ünnepük a holtakat, ezen az egy napon ád a szív nyíltan kifejezést mindennapi fájdalmának a halottak szomorú országában, ezen az egy napon megszűnik a rang- és osz- tá!ykülönbség, a fájdalom lerontja a válaszfalakat, szegény és gazdag egyformán hullatja könnyeit annak BÍrhantjára, a kit még holta után is szeret. Az orosházi ünnepélyek. Vasárnap, ok­tóber 31 én nagy ünnepe volt Orosházának, az ottani evang. egyház temploma felépítésének szá­zados évfordulóját ünnepelte, s a békésmegyei régész- és művelődéstörténelmi-társulat tartotta felolvasásokkal egybekötött közgyűlését. Délelőtt istenitisztelet volt, melyen Veres József lelkész tartott emelkedett szellemű alkalmi beszédet a megye majdnem minden községéből egybegyült intellígentia előtt. Délután pont három órakor nyitotta meg a régész-társulati közgyűlést Gön- döcs Benedek elnök, a megnyitó-beszéd után Zsilinszky Mihály olvasott fel Terényi Lajos Orosháza egykori országgyűlési képviselőjéről. A szép felolvasást lapunk tárczájában közöljük a „Bókésmegyei Közlöny “-bői átvéve. A szűnni alig akaró, zajos „éljen“-ek után Veres József olvasott fel nehány adatot Orosháza múltjából. A szellemes felolvasás sokszor megnevettette a közönséget. Este háromszáz teritékü bankett volt, melyen számos felköszöntők mondattak. A ritka szép ünnepélyről teljes- megelégedéssel távoztak az egybegyült vendégek. Ambrus István batonyai ev. ref. lelkész, múlt hó 30-án, férfi korának legszebb idejében, hosszas sorvadás után elhunyt, kesergő özvegyet s egy- kedves árva leánykát hagyván maga után. Temetése 31-én történt. A boldogult férfiú a békés-bánáti egyházmegyének nagy területén mű­ködő lelkészi karnak egyik nagyratörő tagja volt, kit gyülekesete és nagyszámú ismerősei igazán lesújtó fájdalommal bocsátnak a sír békés nyu­galmára : Ki távozál korán pihenni Hantok alá, kedves baráti 8 tested erőit olyan gyorsan Szenvedések lehervaszták : Áldott békesség fedje porodat, A jók emléke védje sírodat I Alispáni körrendelet. Az utczai kurjon- gatások s lárma megakadályozása végett szigorú rendőri intézkedések tételére bivta fel körrende- letileg a megye alispánja Gyula város polgármes­terét és a járási főszolgabirákat. Árvaszéki nyilvántartó. A megyei árva­széki nyilvántartói állásnak 850 frt évi fizetéssel leendő rendszeresítését a belügyminiszter enge­délyezte. Az udvarias herczegpriinás. Simor János herczegprimás bibornok köszönő levelet küldött a megye közönségének az 50 éves áldozási jubi­leumra a megye közönsége által küldött hozzá intézett s lapunk múlt számában közölt üdvözlő feliratért. Lőpor árulási jogosítványt adott a bel­ügyminiszter Subkégel Béla orosházi lakosnak. Tűz volt f. hó 1-én este 7 órakor a nagy magyar város czigány utczáján kigyulladt Hajas Jeremiás takácsmosternek nádfedelü háza. A gyor­san megjelent városi és önkéntes tűzoltóságnak sikerült a tüzet localizálni s meggyőzni a közön­séget arról, hogy több gyakorlat után egy haszna vehető tűzoltó-testületünk lesz. Legalább azt hisz- szük, hogy a nagy közönség azért furakodott olyan közel a tűzhöz, hogy meggyőződést szerez­zen magának arról, hogy még az esetben is tud­nak sikeresen működni, ha ötven hatvan ember ott lábatlankodik s akadályozza a tűzoltókat a működésben, pedig ba a beszéd lehet is vizenyős, de azért szóval még sem lehet tüzet oltani s igy a kiabálók serege a városra ebből eredhető min­den veszedelem nélkül egész bátran elmaradhat a tüztől s kikiabálhatja magát oda haza a minek sokkal nagyobb haszna lesz. Pfiffner Paulina sírkövére újabban Ho- molya István polg. iskolai tanár ur küldött be 50 krt, s igy a már kimutatott összeggel együtt 35 frt 50 kr. küldetett be lapunk szerkesztö- ségébee. Katalin bál. Az önkéntes tűzoltó-egylet f. bó 27-én Katalin napján bálát rendez a „Korona*^ vendéglő nagytermében, melyre a meghívók már szétküldettek. A meghívó így szól: A b.-gyulai önkéntes tűzoltó-egylet saját pénztára javára 1886. évi november hó 27-ik napján, a „Korona“ vendéglő nagytermében Katalin bálát rendez. |g Belépti dij személyenként 60 krajezár. — Kezdete 8 órakor. Az egylet működő tagjai a tánezviga- lorara szóló belépti-jegyöket november 27-én dél­előtt 12 óráig a parancsnokságnál 30 krért vált­hatják meg. Jegyek előre válthatók Ferentzy Ala­jos és Dobay János urak üzletében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. A szomszéd mezőváros, Sarkad taka­rékpénztárát — mint magán utón vett értesítés közölte velünk — péntekre viradóra, ismeret­len tettesek feltörték s nem megvetendő ösz- szeg erejéig megrabolták. Körvadászat. A szarvasi vadásztársulat f. hó 7-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy az idei vadász-évadban négy körvadászatot rendez, melyek közül az első f. hó 21-én lesz megtartva. Találkozás és kirándulási hely az ó szőllőskert. Kinevezés. A csabai járásbírósághoz al- járásbiróvá Szakmáry Arisztid nyíregyházai tör­vényszéki jegyző neveztetett ki. Hetes bizottság lett választva a f. hó 7-én a városháza nagytermében tartott érte­kezleten, mely a Pfiffner Paulina sírján eme­lendő emlékkő felállítása érdekében hivatott ösz- sze Mogyoróssy János ur álfal egy, előzőleg tar­tott értekezlet megbízása folytán. De bizony, a kik azt hiszik, hogy majd a városháza nagyter­mében többen fognak összegyűlni, mint a mú­zeum kis szobáiban, azok — fájdalom — csa­lódtak, alig busz embert tudott összehozni a nemes ügyért való lelkesedés, kik azután ama meggyőződésben, hogy egy ujabbi értekezleten még kevesebben lennének, igen helyesen, nem húzta-hala8ztotta tovább a dolgot, hanem egy­részt a jelenlévők, másrészt a távollévők köz- zül olyanokat, kikről az ügy iránt való ér­deklődést feltételezte, hetes bizottságba bevá­lasztotta, utasításul adva, hogy a bizottság jár­jon utánna, vájjon csakugyan a nagymagyar- városi temetőben van a Pfiffner Paulina sírja? s ha annak valóságáról meggyőződött, indítson uagyobb szabású gyűjtést a megyében, különö­sen a uők figyelmét híva fel ez ügyre, ele­gendő pénz begyülése esetén gondoskodjék egy emlékkkő beszerzéséről olytormán, hogy az lehe­tőleg 1887. márczius 15-én leleplezhető legyen, kérje ki a városi tanács támogatását s legjobb belátása s véleménye szerint törekedjék azon, hogy Pfiffner Paulina sírjára minél előbb s mi­nél díszesebb emlékkő emeltessék. A bizottság tagjaiul megválasztattak : Dr. Kovács István, Zöldy János, Terényi Lajos, Dömény Lajos, Mogyoróssy János, Chrisztó Miklós és Bcdoky Zoltán. Roncsoló toroklob. Demkő István czipész három gyermeke roncsoló toroklobba esett, a rendőri óvintézkedések a baj elterjedésének meg- gátlására azonnal megtétettek s a ház rendőri felügyelet alá vétetett. Miután az egyik gyermek meghalt, a másik kettő pedig felgyógyult, a rend­őri zár feloldatott. Steinfeld Vilmos gyula illetőségű végzett joghallgató a budapesti ügyvédi kamara ügyvéd- jelölt lajstromába felvétetett. Névváltoztatás. Pollák Bertalan b. -csabai illetőségű jelenleg budapesti lakos vezeték nevé­nek Polgárra leendő átváltoztatásáért folyamodott. A hetes bizottság ülése. A városháza nagytermében tartott értekezlet, melynek lefolyá­sáról lentebb emlékezünk meg — által kiküldött bizottság csütörtökön délután tartotta volna ala­kuló ülését, hogy ezután teljes erővel hozzá lás­son feladatához s különösen, hogy a gyjijtést megnyisa a Pfiffner Paulina emlékkövére, de va­lami véletlen tévedés folytán a tagok egy része 4 órára, a másik része 5 órára jelent meg a ki tűzött helyen s igy az ülés megtartható nem volt- Most tehát ez utón is tndatjuk a bizottság tag­jaival, hogy az alakuló ülés ma vasárnap, azaz november bó 7-én délelőtt 11 órakor fog meg­tartatni a békésmegyei takarékpénztár helyiségé­ben, 8 felhívjuk a bizottság tagjait, hogy ott tel­jes számban megjelenni szíveskedjenek, nehogy az ügyre valami hátrány származzék a késedel- mezósböl. Az ülés főtárgya az elnök, alelnök, pénztárnok és jegyző megválasztása lesz. Tánczmulatság. Mint halljuk f. hó 13-án szombaton ismét tánczestély tartását tervezi ne­hány fiatal ember a „Komló“ vendéglő helyiségé­ben, mit örömmel hozunk tudomására a tánezért bővülő szép nemnek. A Lipót vásár, mely november 15-én szo­kott Budapesten megtartatni, mint a fővárosi köz­ponti járvány bizottság a megyét értesíti, két hét tel későbbre halasztatott. Adakozás. Hoffmann Rezső vésztői ura­dalmi ispán a megyei kórház részére 10 forintot adományozott. Követésre méltó példa. Az első magyar általános biztositó társaság a gyulai önkéntes tűz­oltó-egyesület felszereim ényeinek beszerzésére 100 Irtot utalványozott, mely nemes lelkű adományért a tűzoltó-egylet választmánya jegyzőkönyvi kö­szönetét szavazott. A biztosító társaságok közül ez az első, mely adományával gyarapította az önkéntes tüzoltó-egyesület pénztárát s hisszük- hogy nem az utolsó s 1 többi társulatok is kö­vetni fogják a nemes példát. Bazilika sorsjegyek folyton kaphatók a „Békésmegyei takarékpénztár üzleti helyiségében, Felolvasások jótékony czélokra. Bizo­nyara emlékezni fog még olvasóinknak egy része a pár évvel ezelőtt szokásban volt felolvasó es­télyekre, melyek az intellígentia nagy érdeklődése mellett tartattak. Néhány fiatal ember most tár­sadalmi életünk felfrissítésére s hogy a város egyhangúságát megtörje, azt tervezi, hogy ismét ily felolvasó estélyek rendeztessenek, azon remény­ben, hogy a város intelligentiája most sem fogja támogatását megtagadni s nem fogja a szokott közönyt tanúsítani, már ha másért nem is, lega­lább a jótékony czól érdekében. A felolvasások jövedelme mind Gyula városát közvetlen érdeklő czélokra fog fordittatni, igy a legelső felolvasás folyó hó 20-án a Pfiffner Paulina sírján emelendő kő javara rendeztetik, miről bővebben s a felol­vasások czélját és hasznát részletesen ösmertetve jövő számunkban fogunk megemlékezni. Vörös himlő. A békési járás főszolgabíró­jának jelentése szerint K.-Tarcsa községében a vörös himlő járványszerüleg fellépett. Figyelmeztetés. Lapunk hirdetési rovatá­ban találja az olvasó a „Budapesti Újság“ czimü képes politikai néplap előfizetési felhívását. E lap, melynek első száma f. évi november hó elsején jelent meg, népies irányánál fogva kétségtelenül hivatva van nagy hézagot pótolni a hazai iroda­lomban. Sehol sincs olyan nagy szükség a nép érdekeinek sajtó utján való képviselésére, mint épen nálunk, hol a nép és nemzeti érdekek szoros ösz- szefüggésbeii állanak egymással. A „Budapesti Újság“ fókép ez érdekeket akarja szolgálni nyíl­tan, pártkülönbség nélkül. Ha ezt azzal az erélylyel teszi, mint a mennyit programmja igér, akkor a haza és a nép ügyének egya­ránt nagy szolgálatokat fog tenni. Irodalom és műrészét. Naptárak. A „Pallas“ írod. részvénytár­saságtól egyszerre három naptárt kaptánk, me­lyek mindannyija czélszerü és gazdag tartalma, valamint díszes kiállítása által tűnik ki. Legfé­nyesebb és legtestesebb köztük a „Pallas nagy képes naptára, szerkeszti Benedek Elek, Ára 1 frt. E naptár 87-ki (második) év­folyama rövid pályafutása után máris első ran­gúvá fejlődött, és mind tartalmánál, mind képei­nél fogva legnagyobb és legszebb naptárunknak mondható, mert tartalma 400 lapra terjed, mű­vészi képeinek száma pedig meghaladja a svázat. A tartalom két részre oszlik : mulattatóra és közhasznúra. Az előbbiből térezűke miatt csak hézagos fölsorolást adhatunk : Az év története ; Buda emlékünnepe; az országgyűlés múlt ülés szaka; a Balkán küzdelmei; irodalom, színház és művészet; az év balottai; arczképcsarnok ; gaz­dag szépirodalmi rész; vegyesek; innen-onnan. A közhasznú rész folytonos útbaigazító a postán, a távírdánál, sorsjegybuzásoknál, Budapesten, bé­lyeg- és illeték-ügyekben; közjegyzői dijaknál pénzeknél, kamatszámításoknál stb. stb, és végre mint tiszti czimtár, a mely ily teljességben ma­gyar illusztrált naptárban eddigelé ismeretlen volt; végül a vásárok zárják be a nagyszabású tartalmat. — Nem kisebb meglepetést szerez a „Pallas“ a „Közigazgatási nemzeti ka I e n d á r i o m“ VII. évfolyamával. (Ára 80 kr.) Állami, megyei és városi hivataloknak, valamint közjegyzői és ügyvédi irodáknak, orvosoknak és azon kereskedőknek, kiknek árjegyzékeik na­gyobb szabású szétküldésénél czimekre van szük­ségük, e naptár mesés csekély áron mindazt tel­jesen nyújtja és tartalmazza, a mit a 4 frtos hivatalos tiszti cziratárban találunk és sok egye­bet még, a mi abban nincs. Mindezt nem össze­vissza hányva, hanem közigazgatási rendszeres­ségben. Ezzel megismertettük e naptár gazdag hivatalos tartalmát. Ha hozzá tesszük, hogy benne van az egész bélyegilletéki díjjegyzék, közjegyzői díjszabályzat, telekkönyvi-, kamattáblák és sok más, a hivatalbeli eljárásnál szükséges segéd­eszköz, nem mondunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az állami hivatalok, megyék és városok, ügyvédek és közjegyzők ezentúl aligha fognak más naptárt hivatalos használatukra beszerezni, mint a „Pallasu-féle közigazgatási nemzeti ka­lendáriumot. — Ugyanily czélszerü berendezésű a „Pallas*-fóle „Ügyvédi zsebnaptár,“ illetve „Jogász naptár.“ melyből a 11-ik évfolyam fekszik előttünk: E zsebuaptár tartalma és külseje szintén kedvező változáson ment ke­resztül; tartalma sokkal gazdagabb, külseje sok­kal szebb, mint eddig, s igy bízvást móndhatjuki

Next

/
Thumbnails
Contents