Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-07 / 45. szám

A kalifa alig1 tudá? felfogni, hogy | egy közönséges alattvaló házában van. Úgy tetszett neki, mintha hatalmasabb fejedelemnél volna-mint maga.

Az ifjú leültető öt, mellette helyet fog- lala s igy kezdé élete történetét:

— Atyám, kit Abdelazinak hívtak, drágakő árus volt Kairóban. Oly temérdek kincset gyűjtött össze, hogy az egyptomi szultán fösvénysége s irigységétől nagy oka volt tartani s ez okból elhagyva' hazáját Basrába költözők, hol a leggazdagabb kereskedő leányát vévé nőül. Egyetlen gyümölcse vagyok e házasságnak s midőn szüleim halála után vagyonunk reám maradt, nagyon gazdag levék. Ifjú voltam, szerettem költeni, s miután volt honnan költeni, adakozó, helyesebben mondva tékozló lettem, úgy, hogy szüleim vagyonát alig három év alatt elpazaroltam, s aztán, mint-azok, kik hibáikat későn bánják meg, komoly gondoknak éltem. Oly fényes múlt után, milyent Básrában átéltem, úgy véltem, máshol kell szomorú napjaimat töltenem, s úgy tetszők nekem, hogy szegénységem idegen szemek előtt szenvedhetőbb leend. Eladtam házamat, az utolsót, mi vagyonomból megmaradt s egy kereskedő karavánhoz csatlakoztam s azzal elóbb Muzelbe s aztán Damaszba mentem; majd áthatolván Arabia pusztáin, a Pharan hegyén át a nagy kairoba juték. A házak szépsége, a moschek pompája meglepett engem, s riiidőn eszembe jutott, hogy atyám itt született felsohajtottam, s nem tart- hatám vissza könnyeimet.

— Oh édes atyám 1 — igy sohajték magamban — ha fiadat ily szánalomra méltó helyzetben látnád, ott ahol neked irigylésre méltó szerencse virágzott, mily nagy lenne a te fájdalmad I

Komor gondolatokba mélyedve bolyongtam s a Nilys partjára érkezém. A szultán palotája előtt megállók, midén egy ablakban ifjú hölgy tűnt fel, kinek vakító szépsége köté le figyelmemet. Gyönyörrel szemléltem őt, — észrevette s elvonult az ablaktól.

Már esteledett s még szállásom sem volt. Közel a palotához kerestem szállást.

Nem volt nyugtom. A szép hölgy képe szüntelen előttem lebegett s éreztem, hogy végtelenül szeretem őt. Adná az ég — gondoltam — hogy ne-lássam őt, vagy legalább ne vett volna észre, most nem gerjednék iránta ily oktalan szerelemre, s tálán újra látva őt. boldogítana szemlélete.

Nem mulasztám el másnap kora reggel az ablak előtt ismét megjelenni; de csalódtam A szép hölgy nem jelent meg az ablaknál s ez igen elszomorított; de reménykedtem, hogy újra látni fogom őt. Harmadnap szerencsésebb valók. A hölgy megjelent s midőn vágytól égő tekintetem meglátta igy szólt hozzám.

— Szerencsétlen 1 nem tudod-e hogy szigorúan tiltva van ezen ablak előtt férfiaknak ácsorogni ? Távozz gyorsan ha a szultán testőrei itt találnak, elvérzel,

A helyett, hogy e szavak megijesztettek volna, földre borultam előtte, s fölkelve igy szóltam hozzá:

— Megbocsáss isteni lény, idegen vagyok s e tilalmat nem ösmerem; de ha tudnám is, hogy tiltva van itt lennem, kellemid a vétekre is képessé tesznek.

— Hah, vakmerő! kiálta a szép hölgy, remegj, ha szolgákat hivok megbüntetni tolakodásodat.

E szókkal eltűnt s én azt hivém, hogy ö felboszankodva merészségemen, valóban szolgákat hívni ment. Vártam, hogy jönnek a fegyveresek; de inkább megzavarodva a szép hölgy haragján, mint félve fenyegetésétől, lassan vissza tértem szállásomra. Mily borzasztó éj következett rám. Érzésim szélvésze forró hideget gyujta ereimben, s kínzó képzelődések között hányt-vetett.

Megnyugtatott végre a remény, hogy újra látni fogom őt, s hogy talán kedvezőbben fogad, mit oly kevés okom vala hinni.

— Elragadtatva oktalan érzelmeimtől, másnap ismét a Nílus partjára sieték s régi helyemet elfoglalóm. Az ifjú hölgy, mihelyt meglátott az ablakhoz jött, de oly haragos tekintetet vetett vám, hogy elrettentem tőle.

— Hogyan nyomorult kiálta, tilalmam ellenére is merészkedel ide jönni. Takarodj innen. Szánakozásból figyelmeztetlek, még egyszer, meghalsz, ha tüstént nem távozol. —-------Mi tartóztathat itt ? folytató kevés szünet

ut

án, látva hogy nem mozdulok. Reszkess vakmerő, közelit a villám mely lesújt.

E szavakra, melyek egy kevésbé szerelmest bizonnyal elűztek volna onnan nem csak hogy maradtam, de epedö szemmel tekintve rá igy szóltam:

— Hiheted-e bájos angyal, hogy egy szerencsétlen, ki téged remény nélkül imád, félhet a haláltól ? oh, örömest szenvedem el a legiszonyúbb halált, ha érted nem élhetek.

— Jól van tehát, feleié, ha úgy érzesz, töltsd a nap hátrálevö részét a városban s jöjj ma éjjel vissza.

—^Hirtelen eltűnt az ablakból s engem bámult, [ott szerelem s gyönyörtől eltelve hagyott.

— Ha eddig a szép hölgy szigorú tilalmára nem hajték, képzelheted, most midőn oly boldogító volt az, mily örömmel engedel- meskedém. — A boldogság reménye, elfelejtető szerencsétlenségemet: Nincs többé panaszom, sohajték fel a szerencse többet ad ma, mint amennyit elvett tőlem valaha. Haza tértem s lehetőleg kicsinosítottam magam.

(Folytatása következik.)

Hírek.

Holottak napja. Halottak napját városunk közönsége is kegyelettel ünnepelte meg. A nagy- magyarvárosi, a szélmalom melletti s a német temetőben a szépen feldíszített sírokhoz a verö- fényes szép időben sokan zarándokoltak ki leróni a kegyelet adóját (lhunyt szeretteink sírjánál. Megható ünnepje ez a keresztyén világnak, mikor az élők ünnepük a holtakat, ezen az egy napon ád a szív nyíltan kifejezést mindennapi fájdalmának a halottak szomorú országában, ezen az egy napon megszűnik a rang- és osz- tá!ykülönbség, a fájdalom lerontja a válaszfalakat, szegény és gazdag egyformán hullatja könnyeit annak BÍrhantjára, a kit még holta után is szeret.

Az orosházi ünnepélyek. Vasárnap, október 31 én nagy ünnepe volt Orosházának, az ottani evang. egyház temploma felépítésének százados évfordulóját ünnepelte, s a békésmegyei régész- és művelődéstörténelmi-társulat tartotta felolvasásokkal egybekötött közgyűlését. Délelőtt istenitisztelet volt, melyen Veres József lelkész tartott emelkedett szellemű alkalmi beszédet a megye majdnem minden községéből egybegyült intellígentia előtt. Délután pont három órakor nyitotta meg a régész-társulati közgyűlést Gön- döcs Benedek elnök, a megnyitó-beszéd után Zsilinszky Mihály olvasott fel Terényi Lajos Orosháza egykori országgyűlési képviselőjéről. A szép felolvasást lapunk tárczájában közöljük a „Bókésmegyei Közlöny “-bői átvéve. A szűnni alig akaró, zajos „éljen“-ek után Veres József olvasott fel nehány adatot Orosháza múltjából. A szellemes felolvasás sokszor megnevettette a közönséget. Este háromszáz teritékü bankett volt, melyen számos felköszöntők mondattak. A ritka szép ünnepélyről teljes- megelégedéssel távoztak az egybegyült vendégek.

Ambrus István batonyai ev. ref. lelkész, múlt hó 30-án, férfi korának legszebb idejében, hosszas sorvadás után elhunyt, kesergő özvegyet s egy- kedves árva leánykát hagyván maga után. Temetése 31-én történt. A boldogult férfiú a békés-bánáti egyházmegyének nagy területén működő lelkészi karnak egyik nagyratörő tagja volt, kit gyülekesete és nagyszámú ismerősei igazán lesújtó fájdalommal bocsátnak a sír békés nyugalmára :

Ki távozál korán pihenni Hantok alá, kedves baráti 8 tested erőit olyan gyorsan Szenvedések lehervaszták :

Áldott békesség fedje porodat,

A jók emléke védje sírodat I

Alispáni körrendelet. Az utczai kurjon- gatások s lárma megakadályozása végett szigorú rendőri intézkedések tételére bivta fel körrende- letileg a megye alispánja Gyula város polgármesterét és a járási főszolgabirákat.

Árvaszéki nyilvántartó. A megyei árvaszéki nyilvántartói állásnak 850 frt évi fizetéssel leendő rendszeresítését a belügyminiszter engedélyezte.

Az udvarias herczegpriinás. Simor János herczegprimás bibornok köszönő levelet küldött a megye közönségének az 50 éves áldozási jubileumra a megye közönsége által küldött hozzá intézett s lapunk múlt számában közölt üdvözlő feliratért.

Lőpor árulási jogosítványt adott a belügyminiszter Subkégel Béla orosházi lakosnak.

Tűz volt f. hó 1-én este 7 órakor a nagy magyar város czigány utczáján kigyulladt Hajas Jeremiás takácsmosternek nádfedelü háza. A gyorsan megjelent városi és önkéntes tűzoltóságnak sikerült a tüzet localizálni s meggyőzni a közönséget arról, hogy több gyakorlat után egy haszna vehető tűzoltó-testületünk lesz. Legalább azt hisz- szük, hogy a nagy közönség azért furakodott olyan közel a tűzhöz, hogy meggyőződést szerezzen magának arról, hogy még az esetben is tudnak sikeresen működni, ha ötven hatvan ember ott lábatlankodik s akadályozza a tűzoltókat a működésben, pedig ba a beszéd lehet is vizenyős, de azért szóval még sem lehet tüzet oltani s igy a kiabálók serege a városra ebből eredhető minden veszedelem nélkül egész bátran elmaradhat a tüztől s kikiabálhatja magát oda haza a minek sokkal nagyobb haszna lesz.

Pfiffner Paulina sírkövére újabban Ho- molya István polg. iskolai tanár ur küldött be 50 krt, s igy a már kimutatott összeggel együtt 35 frt 50 kr. küldetett be lapunk szerkesztö- ségébee.

Katalin bál. Az önkéntes tűzoltó-egylet f. bó 27-én Katalin napján bálát rendez a „Korona*^ vendéglő nagytermében, melyre a meghívók már szétküldettek. A meghívó így szól: A b.-gyulai önkéntes tűzoltó-egylet saját pénztára javára 1886. évi november hó 27-ik napján, a „Korona“ vendéglő nagytermében Katalin bálát rendez. |g Belépti dij személyenként 60 krajezár. — Kezdete 8 órakor. Az egylet működő tagjai a tánezviga- lorara szóló belépti-jegyöket november 27-én délelőtt 12 óráig a parancsnokságnál 30 krért válthatják meg. Jegyek előre válthatók Ferentzy Alajos és Dobay János urak üzletében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

A szomszéd mezőváros, Sarkad takarékpénztárát — mint magán utón vett értesítés közölte velünk — péntekre viradóra, ismeretlen tettesek feltörték s nem megvetendő ösz- szeg erejéig megrabolták.

Körvadászat. A szarvasi vadásztársulat f. hó 7-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy az idei vadász-évadban négy körvadászatot rendez, melyek közül az első f. hó 21-én lesz megtartva. Találkozás és kirándulási hely az ó szőllőskert.

Kinevezés. A csabai járásbírósághoz al- járásbiróvá Szakmáry Arisztid nyíregyházai törvényszéki jegyző neveztetett ki.

Hetes bizottság lett választva a f. hó 7-én a városháza nagytermében tartott értekezleten, mely a Pfiffner Paulina sírján emelendő emlékkő felállítása érdekében hivatott ösz- sze Mogyoróssy János ur álfal egy, előzőleg tartott értekezlet megbízása folytán. De bizony, a kik azt hiszik, hogy majd a városháza nagytermében többen fognak összegyűlni, mint a múzeum kis szobáiban, azok — fájdalom — csalódtak, alig busz embert tudott összehozni a nemes ügyért való lelkesedés, kik azután ama meggyőződésben, hogy egy ujabbi értekezleten még kevesebben lennének, igen helyesen, nem húzta-hala8ztotta tovább a dolgot, hanem egyrészt a jelenlévők, másrészt a távollévők köz- zül olyanokat, kikről az ügy iránt való érdeklődést feltételezte, hetes bizottságba beválasztotta, utasításul adva, hogy a bizottság járjon utánna, vájjon csakugyan a nagymagyar- városi temetőben van a Pfiffner Paulina sírja? s ha annak valóságáról meggyőződött, indítson uagyobb szabású gyűjtést a megyében, különösen a uők figyelmét híva fel ez ügyre, elegendő pénz begyülése esetén gondoskodjék egy emlékkkő beszerzéséről olytormán, hogy az lehetőleg 1887. márczius 15-én leleplezhető legyen, kérje ki a városi tanács támogatását s legjobb belátása s véleménye szerint törekedjék azon, hogy Pfiffner Paulina sírjára minél előbb s minél díszesebb emlékkő emeltessék. A bizottság tagjaiul megválasztattak : Dr. Kovács István, Zöldy János, Terényi Lajos, Dömény Lajos, Mogyoróssy János, Chrisztó Miklós és Bcdoky Zoltán.

Roncsoló toroklob. Demkő István czipész három gyermeke roncsoló toroklobba esett, a rendőri óvintézkedések a baj elterjedésének meg- gátlására azonnal megtétettek s a ház rendőri felügyelet alá vétetett. Miután az egyik gyermek meghalt, a másik kettő pedig felgyógyult, a rendőri zár feloldatott.

Steinfeld Vilmos gyula illetőségű végzett joghallgató a budapesti ügyvédi kamara ügyvéd- jelölt lajstromába felvétetett.

Névváltoztatás. Pollák Bertalan b. -csabai illetőségű jelenleg budapesti lakos vezeték nevének Polgárra leendő átváltoztatásáért folyamodott.

A hetes bizottság ülése. A városháza nagytermében tartott értekezlet, melynek lefolyásáról lentebb emlékezünk meg — által kiküldött bizottság csütörtökön délután tartotta volna alakuló ülését, hogy ezután teljes erővel hozzá lásson feladatához s különösen, hogy a gyjijtést megnyisa a Pfiffner Paulina emlékkövére, de valami véletlen tévedés folytán a tagok egy része 4 órára, a másik része 5 órára jelent meg a ki tűzött helyen s igy az ülés megtartható nem volt- Most tehát ez utón is tndatjuk a bizottság tagjaival, hogy az alakuló ülés ma vasárnap, azaz november bó 7-én délelőtt 11 órakor fog megtartatni a békésmegyei takarékpénztár helyiségében, 8 felhívjuk a bizottság tagjait, hogy ott teljes számban megjelenni szíveskedjenek, nehogy az ügyre valami hátrány származzék a késedel- mezósböl. Az ülés főtárgya az elnök, alelnök, pénztárnok és jegyző megválasztása lesz.

Tánczmulatság. Mint halljuk f. hó 13-án szombaton ismét tánczestély tartását tervezi nehány fiatal ember a „Komló“ vendéglő helyiségében, mit örömmel hozunk tudomására a tánezért bővülő szép nemnek.

A Lipót vásár, mely november 15-én szokott Budapesten megtartatni, mint a fővárosi központi járvány bizottság a megyét értesíti, két hét tel későbbre halasztatott.

Adakozás. Hoffmann Rezső vésztői uradalmi ispán a megyei kórház részére 10 forintot adományozott.

Követésre méltó példa. Az első magyar általános biztositó társaság a gyulai önkéntes tűzoltó-egyesület felszereim ényeinek beszerzésére 100 Irtot utalványozott, mely nemes lelkű adományért a tűzoltó-egylet választmánya jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A biztosító társaságok közül ez az első, mely adományával gyarapította az önkéntes tüzoltó-egyesület pénztárát s hisszük- hogy nem az utolsó s 1 többi társulatok is követni fogják a nemes példát.

Bazilika sorsjegyek folyton kaphatók a „Békésmegyei takarékpénztár üzleti helyiségében, Felolvasások jótékony czélokra. Bizonyara emlékezni fog még olvasóinknak egy része a pár évvel ezelőtt szokásban volt felolvasó estélyekre, melyek az intellígentia nagy érdeklődése mellett tartattak. Néhány fiatal ember most társadalmi életünk felfrissítésére s hogy a város egyhangúságát megtörje, azt tervezi, hogy ismét ily felolvasó estélyek rendeztessenek, azon reményben, hogy a város intelligentiája most sem fogja támogatását megtagadni s nem fogja a szokott közönyt tanúsítani, már ha másért nem is, legalább a jótékony czól érdekében. A felolvasások jövedelme mind Gyula városát közvetlen érdeklő czélokra fog fordittatni, igy a legelső felolvasás folyó hó 20-án a Pfiffner Paulina sírján emelendő kő javara rendeztetik, miről bővebben s a felolvasások czélját és hasznát részletesen ösmertetve jövő számunkban fogunk megemlékezni.

Vörös himlő. A békési járás főszolgabírójának jelentése szerint K.-Tarcsa községében a vörös himlő járványszerüleg fellépett.

Figyelmeztetés. Lapunk hirdetési rovatában találja az olvasó a „Budapesti Újság“ czimü képes politikai néplap előfizetési felhívását. E lap, melynek első száma f. évi november hó elsején jelent meg, népies irányánál fogva kétségtelenül hivatva van nagy hézagot pótolni a hazai irodalomban. Sehol sincs olyan nagy szükség a nép érdekeinek sajtó utján való képviselésére, mint épen nálunk, hol a nép és nemzeti érdekek szoros ösz- szefüggésbeii állanak egymással. A „Budapesti Újság“ fókép ez érdekeket akarja szolgálni nyíltan, pártkülönbség nélkül. Ha ezt azzal az erélylyel teszi, mint a mennyit programmja igér, akkor a haza és a nép ügyének egyaránt nagy szolgálatokat fog tenni.

Irodalom és műrészét.

Naptárak. A „Pallas“ írod. részvénytársaságtól egyszerre három naptárt kaptánk, melyek mindannyija czélszerü és gazdag tartalma, valamint díszes kiállítása által tűnik ki. Legfényesebb és legtestesebb köztük a „Pallas nagy képes naptára, szerkeszti Benedek Elek, Ára 1 frt. E naptár 87-ki (második) évfolyama rövid pályafutása után máris első rangúvá fejlődött, és mind tartalmánál, mind képeinél fogva legnagyobb és legszebb naptárunknak mondható, mert tartalma 400 lapra terjed, művészi képeinek száma pedig meghaladja a svázat. A tartalom két részre oszlik : mulattatóra és közhasznúra. Az előbbiből térezűke miatt csak hézagos fölsorolást adhatunk : Az év története ; Buda emlékünnepe; az országgyűlés múlt ülés szaka; a Balkán küzdelmei; irodalom, színház és művészet; az év balottai; arczképcsarnok ; gazdag szépirodalmi rész; vegyesek; innen-onnan. A közhasznú rész folytonos útbaigazító a postán, a távírdánál, sorsjegybuzásoknál, Budapesten, bélyeg- és illeték-ügyekben; közjegyzői dijaknál pénzeknél, kamatszámításoknál stb. stb, és végre mint tiszti czimtár, a mely ily teljességben magyar illusztrált naptárban eddigelé ismeretlen volt; végül a vásárok zárják be a nagyszabású tartalmat. — Nem kisebb meglepetést szerez a „Pallas“ a „Közigazgatási nemzeti ka I e n d á r i o m“ VII. évfolyamával. (Ára 80 kr.) Állami, megyei és városi hivataloknak, valamint közjegyzői és ügyvédi irodáknak, orvosoknak és azon kereskedőknek, kiknek árjegyzékeik nagyobb szabású szétküldésénél czimekre van szükségük, e naptár mesés csekély áron mindazt teljesen nyújtja és tartalmazza, a mit a 4 frtos hivatalos tiszti cziratárban találunk és sok egyebet még, a mi abban nincs. Mindezt nem összevissza hányva, hanem közigazgatási rendszerességben. Ezzel megismertettük e naptár gazdag hivatalos tartalmát. Ha hozzá tesszük, hogy benne van az egész bélyegilletéki díjjegyzék, közjegyzői díjszabályzat, telekkönyvi-, kamattáblák és sok más, a hivatalbeli eljárásnál szükséges segédeszköz, nem mondunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az állami hivatalok, megyék és városok, ügyvédek és közjegyzők ezentúl aligha fognak más naptárt hivatalos használatukra beszerezni, mint a „Pallasu-féle közigazgatási nemzeti kalendáriumot. — Ugyanily czélszerü berendezésű a „Pallas*-fóle „Ügyvédi zsebnaptár,“ illetve „Jogász naptár.“ melyből a 11-ik évfolyam fekszik előttünk: E zsebuaptár tartalma és külseje szintén kedvező változáson ment keresztül; tartalma sokkal gazdagabb, külseje sokkal szebb, mint eddig, s igy bízvást móndhatjuki