Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-31 / 44. szám

jog a tartozékát képező regále épületekkel a város részéről egy összegért adható bérbe, legyen bár a bérlő egy ember, avagy — mint hallatszik — alakuló bérlő konzor- ozium — utóbbi esetben a konzorczium tagjai épen úgy, mint egy individualitás egy összeget ajánlhatnak a bérletért, mely­nek pontos fizetéséért azután egyetemleges vagyoni felelősséggel tartoznának. Ennyit és ezeket tartottuk szükséges­nek elmondani a regale megvétele küszö­bén; óhajtjuk, hogy az itt tolmácsoltak mennél szélesebb körben terjesztetnének és híveket toborzanának, hogy az eszme megvalósuljon; de bármint legyen, mi — kik minden magánérdektől távol állunk: Diximus et salvavimus animam nos- tram! Birek. ö felsége a király szinnyomatu mellképét mely 68 cm, széles 86 cm. magas s Légrády test­vérek budapesti nyomda és müintézetében késztilt a belügyminiszter megvételre ajánlja, a kép ára 10 írt. a hozzá való díszes aranyozott keret ára pedig 5—7 frt. A vasúti állatrendöri szemlélő bizottság­nak az 1887-ik évre leendő megalakítását a föld- mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter el­rendelte. A csabai lévasut ügyében vasárnap ösz- szebivott nagy értekezlet — mint a „Békés- megyei Közlöny“ írja — magáévá tette az ügyet és helyeselte egy részvénytársulat alakítását, a lévasut létesítése czéljából. Az értekezleten, me­lyen Beliozey István elnökölt, egy 20 tagból álló végrehajtó bizottság választatott meg, melynek feladata leend az engedélyt kieszközölni és e tekintetben a tárgyalásokat Csaba városával, a megyével és a kormánynyal meginditaui. Az en­gedély kieszközlése után a bizottság részvényalá- írásokat fog kibocsátani és előmunkálatainak eredményéről a később összehivandó értekezlet­nek jelentést fog tenni. A végrehajtó bizottság elnökéül: Vidovszky János választatott meg. Virágevés. A newyorki hölgyek egy nagy hóbortra adták magukat; ez a virágevés. Czuk- rozott ibolya a legújabb csemege őb fontja hat dollár. A czukrozott rózsalevelek is keresettek. Ezeket Francziaországból szállítják. Az „ibolya- bowle* is elterjedt, mióta megtudták, hogy az elhunyt Lajos bajor királynak ez volt kedvencz itala. Es a bowle fehér bor és pezsgő keveréke, melynek tetejébe vastag réteg friss ibolya jön. Felhívás. Pfiffner Paulina részére emelendő síremlék felállítása tárgyában folyó hó 19-én a múzeumban tartott értekezlet határozata folytán van szerenhsém Gyula város érdeklődő közönsé­gét, a városháza nagytermében f. hó 31-én d. n. 3 órakor tartendó értekezletre tisztelettel meg­hívni B.-Gyula, 1886. október 27. Hazafiul üd­vözlettel: id. Mogyoróssy János, s. k. Névváltoztatás. Krepelka József gyulai születésű s jelenleg az arad-csanádi egyesült vasutaknál alkalmazott egyén nevének Sárfalvi-ra leendő átváltoztatását a belügyminiszter megen­gedte. _____________ ________ vend égét más terembe vezette, hol terített asztalt találtak, megrakva a legritkább étkek­kel, vert arany tálakban. Ebéd után az ifjú a kalifát más terembe vezeti, melynek ékessége az előbbiét messze túlszárnyalta. Drága kö­vekkel ékesített arany edényekben bor állott itt, s a porczelán tálakban sütemények voltak. Mig a gazda s vendége a legjobb borokat kóstolgatták, énekesek s hegedűsök művésze­tük bájával ragadták el a kalifát. Nekem ritka énekesim vannak —■ gondolá magában — de azokat, ezekhez hasonlítani sem lehet. Va­lóban meg nem foghatom, honnan vehet alatt­való annyi kincset, hogy ily fényben élhessen. Mig a kalifa az elragadó művészetben gyönyörködék, Abul-Kazem kiment a terem­ből, de mindjárt visszajőve, jobbjában egy pálczácskát, balkezében egy fát hozott, mely­nek törzse ezüstből, ágai s levelei smaragdból, gyümölcsei rubinból voltak. A fa legmaga­sabb ágán egy arany-páva ült, megtöltve ám- brával és illatos aloeszeszszel. Az ifjú ezen fát a Haronn lábai elé helyezé, s midőn aztán pálczácskájéval a páva fejét illeté, ez szárnyait s farkát kiterjesztve, sebesen forogni kezdett, s megtöltő a termet balsam illattal. A kalifa nem győzött eléggé bámulni, s mig kifejezést adott elragadtatásának, Abul- Kazem hirtelen elvitte a fát. Haronnt nagyon boszantá ez. Mit jelent ez gondolá magában, váljon ezen ifjú nem olyan, minőnek eleinte hittem. Elviszi a fát és pávát, midőn látja, mily elragadtatással szemlélem asokat?l Attól fél talán, hogy ajándékul kell adnia azokat? Valóban — úgy látszik — Grafár méltatlanra ruházta a nemes szivü nevet. Tánczmulatságot rendezett néhány fiatal ember, mint már lapunk múlt számában említet­tük, f. hó 23-án a Komló vendéglő helyiségében, nem nagy számú közönség jelenlétében. De ha az anyagi siker nem is volt valami fényes s a nép­kertben felállítandó csarnok javára a mulatság csak 4 frtot jövedelmezett, legalább a kik ott voltak mind jól mulattak, a mi felér 4 írttal. S csak helyeselnünk lehet ha az amngy is laza társadalmi összeköttetéseken, ilyen nem nagysza­bású, de kedélyes mulatságokkal igyekeznek se­gíteni a törekvő fiatalok. Fáradságukért elég ju­talmat ad nekik a bűvös szemek hálás pillantása. Ott láttuk: Bochdaneczki Ignáczné, Kalmár Mi- hályné, Szántó Alajosné, Védel Károlyné, Köpf Károlyné, Uferbach Józseíné, Szentmibályi Lajosné, Uferbach János őb Antalné úrnőket, továbbá Bochdaneczki Olga, Kalmár Ilona, Szánthó Lujza, Védel Ilonka, Köpf Róza, Zöldy Róza és Gabriella, Szentmibályi Mariska, Uferbach Róza, Mariska és Róza kisasszonyokat. A mulatság reggeli 4 óráig tartott s jó kedvvel rakták a csárdásokat Badé Pista zenéje mellett. Fényes esküvő folyt le e hó 26-án kedden délutáni 4 és fél órakor a helybeli ref. hitvallású anyaszentegyház templomában, ózv. Bodoky Ká­rolyné bájos és szép leányát Ilonát vezette ol­tárhoz Deimel Lajos megyei alszámvevö s szab. állományú huszárhadnagy. Násznagyok voltak Keller Imre és Hoffmann Mihály. Az esketési szer­tartást Kutass! Bálint segéd lelkész végezte, ki lendületes s eszmékben gazdag beszédet mondott. A templom felvevőit az uj pár jó barátai s isme­rőseivel, kik tanúi akartak lenni az egymást iga­zán szerető pár egybekelésének. tAzt hisszük, nem csalódunk ha azt mondjuk, hogy ott láttuk a város egész intelligentiáját. A szertartás után a nász nép az örömanya házában gyűlt össze, hol gazdag lakoma elköltése után, a kora reggeli órákig mulatott együtt Rácz Jancsi kitűnő zenéje mellett. Boldogságot és teljes meglégedést kívá­nunk az uj párnak. Az öcsödi függetlenségi kör módosított alapszabályait a szarvasi járás föszolgabirája a jóváhagyás kieszközlése végett a megyéhez be­terjesztette. Békésmegye közigazgatási bizottsága folyó évi november hó 8-án a megyeház kis ter­mében ülést tart. Uj gőzfürdő. Popp Alajos gyulai lakos kérvényt adott be, a főút és egy mellékutczában fekvő házában gőzfürdő berendezésének engedé­lyezése iráni Ha a tűzrendőri szabályoknak ele­get tesz, mindenesetre nagy kényelmet fog nyúj­tani a város lakosságának egy, a belvárosban el­helyezett s a modern igényeknek megfelelő gőz­fürdő. A csabai casino majd a lángok martaléka lett a pinczér könnyelműségéből f. hó 24-én, va­sárnap reggel. A pinczér ugyanis lámpát gyújtva, a gyufát a szobában eldobta, mely amint tovább égett, belekapott a függönyökbe, Szerencsére még elég jókor észrevették a tüzet s a lakók se­gítségével sikerült ezt eloltani mielőtt nagyobb veszedelmet okozott volna. Uj szakkönyv. „A pénzügyi közigazgatási bizottság döntvényei elvi jelentőségű határozatai“ ozimü müvet a belügyminiszter a megyének meg­vételre ajánlotta. Mig igy tűnődött a kalifa, Abul-Kazem visszatért a terembe, kisértetve egy ifjú ap­ródtól. Az ifjú szép volt, mint a nap, öltözete igaz gyöngy és gyémánttal gazgagon hímzett aranynyal áttört szövet vala, kezében egy da­rab rubinból metszett kehelyt tarta biborszinü borral megtöltve. Az apród a kalifa elé lépett, előtte a földig hajolt s magkinálta a kehelylyel. A ka­lifa kinyujtá kezét, élvévé a kehelyt s kiitta azt. De mily különös csoda ? . . . Midőn a ki­ürített kehelyt visszaadni akará, észrevette, hogy, megint tele van az, ismét kiivá tehát az utolsó cseppig, de az újra megtelt magától. Haram rendkívül bámult e csodán s ol- felejté a fát s pávát s kérdé Abul-Kazem- től: miként történhet ez? — Uram, feleié Abul-Kazem, e kelyhet egy öreg bölcs készítette, ki a természet min­den titkaiban járatos volt. Ezeket mondván, kézen fögá a gyerme­ket s gyorsan kivezető a teremből. ­A kali felboszankodott e magaviseletén s igy szólt. — Ezen ifjúnak elment az esze? Minden csoda szereit kéretlen előmbe hozza, s midőn látja, hogy azok szemléletében gyönyörködöm, hirtelen elhordja azokat elő­lem? Lehet-e ennél illetlenebb dolog? Várj Grafár, megtanitlak én jobban ismeri és ítélni az embereket. Mem tudta tájékozni magát gazdájáról, s már kedvezőtlen véleményt alkotott volna róla, midőn visszatérni látta őt. ' Egy pazarul fényes öltözetű leányka követte ekkor, kinek ruhája elvolt borítva Tűz volt f. hó 24-én vasárnap éjjel a Kal­lós kertben. Lukács Károly tulajdonát képező szalmakazal gyuladt ki, mit azonban a korán megérkező tűzoltóknak sikerült elfojtani. Tekintetes Denhoft Antal árvaszéki irat­tárnok urnák (most talán csak nem tessz kifogása a czimezés ellen ?) az a fixa ideája van, hogy azokat a csudabogarakat, melyek a dohos akták rakosgatása közben a fejébe szállanak, nyomta­tásban szereti látni, s mikor már az újságban ki nem adjak külön nyomtatja le elme ficzamait, hát én ebben nem fogom őt confundálni, tudván hogy kőzveszélyt okozhat, ha valakit fixa ideája kivitelében háborgatnak, minden kritikán alóli silány förmedvénye fölment attól; hogy akár most, akár máskor vele polémiába bocsájt- kozzam, egész nyugodtan irhát rólam akár egy kötet hazugságot a miután ujabbi stylus gyakorlatival ismételten meggyőzött annak helyességéről, hogy ne sntor ultra crepi- dam, tudomásul véve, hogy ő nem írnok, hanem irattárnok, ajánlom az irattárnok urnák hogy ma­radjon a kaptata mellett, rakosgassa az aktákat, s másolgasson szorgalmasan ngy még nagyot nő­het, s mindenesetre kevésbbé fogja magát blami- rozni mint az ilyen észnélküli kirohanásokkal. Gyulaváros képviseleti közgyűlésében, f. hó 30-án elnöklő polgármeser előterjesztette a kincs­tárral kötött fogyasztási adó egyezséget, a jövő három évre, évenként fizetendő 23.200 írttal, a mely jóváhagyatott s a szerződés megkötésével polgármester megbizatott, Előterjesztetett ezután Szekér Gyula, a gy.-várii uradalom számtartójá­nak, mint gróf Almássy Kálmán megbízottjának kérvénye, melyben Gyula-Váriból Gyolára veze­tendő lóvonatu vasút előmunkálatait Gyula városa területén engedélyeztetni kéri. A képviselő testü­let a kérvényt elvben elfogadja, s az előmunká­latok megtételét a város területén megengedi. Felhtvja azonban kérvényezőt, hogy az előmun­kálatok befejezése után, a megállapított tervet mutassa be, hogy igy végleges határozat lehessen hozható. A ki mindent akar tudni. A gr. Al- mássy által építendő lóvasut ügyét tárgyalták s mindenki belenyugodott az engedély megadásába, csak egy városi képviselő jelentette ki, hogy „ö nem ad engedélyt, mig a grói ur meg nem mondja, hogy melyik utón akar lenni fuvaros?" Persze általános derültség követte az erélyes kép­viselő felszólalását, a ki még azt is meg akarta tudni, mielőtt engedélyt ád. Lőporámlási jogosítványt adott a belügy­miniszter Réthy Sándor szarvasi lakosnak. A cholera elleni óvintézkedések a városban mindenütt a legnagyobb pontossággal teljesített­nek, fertőztelenitő szerül újabban a belügyminisz­ter a vasgáliczot ajanlja. A csabai chólera eset. A múlt számunk­ban említést tettünk arról, hogy Kolozs Zsigmoud Nagy-Kikindáról tolonczolt péklegényen cholera tört ki s Csabán ápoltatott, mint értesülünk a be teg teljesen felgyógyult s azóta több cholera eset nem fordult elő, mit megnyugtatásul közlünk. A békési ut mely az ottani vasúti állo­máshoz vezetett már teljesen kiköveztetett Glasner és társa válalkozók által s f. hó 21-én küldöttség által felülvizsgáltatván, a munka teljesen rendben találtatott. gyöngy és drága kövekkel, de sokkal elraga dóbb volt szépségénél bája, mint öltözékénél gazdag fénye. A kalifát elbájolta ennyi kellem. A leányka hódolattal hajolt meg előtte s minél inkább közeledett annál inkább bájolá el őt. Leültette. Ekkor Abul Kazem egy rab­szolgát szólita, ki egy gyönyörű lantot hozott elő, mely aloe fából volt művésziesen kifarag­va szandel és ébenfával díszítve. A szolga át­adta a szép leánykának a lantot s ez oly bá- jolólag játszott azon, hogy Haroim, ki meste­re volt e hangszernek, bámulása elragadtatá­sában ily felkiáltásra fakadt. — Oh be dicső a te sorsod ifjúi Mily irigylésre méltó vagy te. A világ legnagyobb fejedelmi sem oly boldogok, mint te, sőt a hívők ura irigyelhetné sorsodat 1 Midőn látta Abdul Kazem, mint elra­gadta vendégét a bájos leányka, karon fogta azt s elvezette a teremből. Újabb bosszúságot okozott ez a kalifá­nak s szinte kitört haragja; de mégis türtőz­tető magát. Majd visszatérvén Abdul-Kazem, egész naplementig tölték együtt az időt. Végre igy szólt a Kalifa az ifjúhoz. — Nemes szivü Abdul-Kazem, megza­vart vendégszereteted, engedj távoznom, s té­ged magadnak, boldogságodnak visszaadnom. Abdul-Kazem, ki nem akarta erőltetni a maradásra, kedvkeresve hajlott meg; elkísér­te vendégét háza kapujáig s ott bocsánatot kért, ha nem fogadta úgy, mint érdemlené. — Megengedem, mondá a kalifa, szállá­sára visszatérve, hogy Abdul-Kazem fejedel­Kedélyes házimulatság volt f. hó 24-én Vedel Károly Icir. közjegyző ur vendégszerető há- zaban. A meghívott vendegek a kedves házikör­ben kitünően mulatva, a késő éjjeli órákig ma­radtak együtt. Felkérettünk a kővetkező sorok felvé­telére : „Régi könyvek.“ Többször van rá eeet, különösen a könyvkedvelőknél, hogy a nagyobb szépirodalmi lapok egyik-másik száma, valame­lyik évfolyamból elvész, megsemmisül, s e miatt hiányossá lesz. De sokszor hírlapi hirdetésekben is keresnek sokan a szépirodalmi lapok egyes évfolyamaiból s azoknak megszerzése nagy után­járást igényel. Ilyeneknek megszerzésén most van a legkedvezőbg alkalom M,-Berényben, ösv. Bonybay Benjáminná úrnőnél, hol a „Vasárnapi Ujság“-nek 1857—1867-ik, továbbá 1869—70-ki évfolyamai, összesen 13 kötet — kemény kötés­ben igen jutányosán kaphatók. A kik tehát egyik- másik évfolyamot, vagy akár mind megszerezni óhajtják: akár személyesen, akár levél utján, forduljanak nevezett úrnőhöz, ki bármikor kész esz azokat átadni I Nehogy a nők megharagudjanak. — Rendkívül sajnálom, hogy csak most került kezembe az „Orosházi közlöny" 43-ik száma, mert ha előbb olvasom az abban foglalt • cser kélységemröl talán érdemen felül megemlékező csikket, magában az „Orosházi közlönyében ír­tam volna hosszasabban az orosházi nőkről e a nő emancipációról, azon reményben, hogy a lap lovagias szerkesztője tért engedett volna a quasi önvédelemnek, miután azonban most már czikkem kellő időben meg nem érkezhet, kötelességemnek tartom itt válaszolni az „Oroshási közlöny* 43-ik számában megjelent következő közleményre: „Egyik legtekintélyesebb megyei lap ügyes tollú tárcza írója nem régiben megemlékezik Oroshá­záról s jelesül az orosházi nő-emancipacioról is s elmondja: mennyire feltűnt neki az a dolog, hogy itt még olyan asszony is van, aki borotvál. Azt is mondja ennek kapcsán, hogy aki nő-emancíps-. tiót akar látni, annak csak Orosházára kell jött nie. Meg vagyunk győződve a humoros iró loya- litásáról, hogy ezt utógondolat nélkül irta, de nem mulaszthatjuk el hölgyeink érdekében, —- akiket pedig egy kissé mi magunk is ismerünk; — kijelenteni, mégis, hogy hölgyeinkre mi bíz­vást büszkék lehetünk; mert legfeljebb abban kü­lönbözhetnek a környékbeli hölgyektől, hogy több jutott nekik abból a tulajdonságokból, miket a férfi nem szépnek, kedvesnek szokott nevezni." Sietek, tehát kijelenti, hogy czikkemet teljesen correctül magyarázza e kis közlemény írója s nagyon lekötelezett, hogy ez egyedül helyes ma­gyarázattal elejét vette annak, hogy a kedves orosházi nők reám megharagudhassanak, a mit a világért sem vennék telkemre; hogy azonban a félreértéseknek eleje vétessék a a satisfactio tel­jes legyen, szükségesnek látom megerősíteni, hogy ezen szavakat „aki nő-emancipatiot akar látni annak Orosházára kell mennie* minden utó gon­dolat nélkül vetettem papírra. Reám nagyon ked-. vező benyomást tett Orosházán a többi között az általam felemlített nő-emancipatio,. a mit én a szó nemesebb értelmében vettem s annyi­val kevésbbé lehetett akármiféle utó gondolatom, mert az én szerény véleményem szerint Orosháza általában kedvesség, műveltség, szépség és szel­lemességről ismert nőire nemcsak az orosháziak, de az egész megye büszke lehet. Csintalan. A herczeg-priinás jubileumára Békés­megye közönsége nevében küldött üdvözlő-iratot lapunk más helyén egész terjedelemben közöljük. Elmebeteg. Szabó Lajos gyulai illetőségű egyénen elmezavarodottság törvén ki a budapesti lipótmezei országos tébolydába szállitatott fel. meket múl felül fényben, de jószívűségét tú­lozta vezérem, kinált-e meg legkisebb aján­dékkal is ? Elég nyilván kijelentőm örömemet a látottak felett, bámulásom indíthatta volna arra, hogy legalább valamelyiket azok közűt, nekem adja. Nem, ezen ember csak egy gó-' gös dicsekvő, kinek legfőbb öröme gazdagsá­gát az idegenek előtt fitogtatni, hogy a saját hiúságát s kedélyét legyezgesse, s valóban pedig nem más ő, mint egy dús fösvény s Grafárnak soha meg nem bocsájthatom hazug­ságát, midőn hozzám merte őt hasonlítani. Ily gondolatok közé érkezék a vendég-, fogadó udvarára; de mily nagy volt bámulása midőn ott a folhalmazott selyem szőnyege­ket, djszes sátorokat, szolgákat, lovakat, ősz-' véreket s tevéket talált s mindezek mellett a fát a pávával, a szép fiút a kehelylyel, s a gyönyörű leánykát meglátó. A szolgák leborulának elótte. s a leány­ka bájos mozdulattal egy selyempapiros teker­cset nyujta neki át.ö azt felbontó s a követ­kező szavakat olvasó arról. — Kedves, szeretetréméltó vendégem, talán nem adtam meg irántad a téged meg­illető tiszteletet, kérlek nézd el hibáimat s ne vesd meg e küldött csekély ajándékokat. A mi a fát, pávát, fiút, kehelyt s lantos le­ánykát illeti, tied voltak a2ok már azon pil­lanatban, midőn gyönyörködtél azokban, mert az mi vendégeimnek tetszik, nem enyém töb­bé, hanem az övék. (Folyt kör.)

Next

/
Thumbnails
Contents