Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-24 / 43. szám
43-f k szám Gyula, 1886. október 24-én V. éviolyam. f---------------1 Sz erkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Eélévre .......... .. 2 „ 50 „ : Évnegyedre .. •• « » 25 „ l Egyes szám ára 10 kr. , Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Ilodofey Zoltán* Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények külden dők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttir tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Budolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon TörTiBjhatósfigi és községi IrözálotHatóságaink s a veszély. Mindinkább közeledik megyénkhez az emberirtó rém : a cholera. Látjuk homályos képét folytonosan erősbödő kör- vonalaival a veszélynek, mely családokat semmisít meg. Remegve néz megyénk közönsége elé azon napoknak, midőn a harangok zúgása hirdeti felebarátainknak szomorú sorsát, nem is sejtve a pillanatot, mely bennünket is kiragad szeretteink karjai közül. Alig másfél tized éve, hogy megyénk területén dúlta kegyetlenül pusztító rém; még élénken él emlékünkben a veszély, még nem mosta el emlékünkből az idő szeretteink haláltusáját, s már újra kényszerítve vagyunk megküzdeni az élethalál harezot. Ha visszatekintünk a legközelebb megyénkben dúlt kolera veszély lefolyására, azon okokra, melyek az élet ádáz ellenségét útjában feltartóztatni képesek nem valónak; ha visszagondolunk azon tévé kenységre, melyet hatóságaink a kolera terjedésének meggátlására nézve feltüntettek. s ezzel szemben ha látjuk a fáradságot s az áldozatot nem kímélő gondoskodást, ha tekintjük, hogy a köztisztaság minél nagyobb mérvű emelésére mily kiváló gond fordittatik, megyénk s községünk közegei mily éber gonddal látnak utánna, hogy a veszély falainkat elkerülje, s ha mégis közzénk férkőznék, pusztító dühe a tisztátalanságban tápot ne találjou: valóban megnyugvásnak kell éltölteui szeretteinket féltő lelkeinket. Míg a közel múltban a köztisztaságra éber figyelenl hiányában házról-házra pusztított a rém, mig a fájdalom jajja a szomszédtól szomszédig remegtette meg a családokat, ma a hatóságok elismerésre méltó tevékenységgel gondoskodnak a köztisztaságról, s bizalommal tekintünk a jövő elé, ha a veszély tanyát üt falvainkban, hogy nem rabolhatja az ki karjaink közül népünk színét, virágát. Ha egy tekintetet vetünk a lapokba, mindenütt A panasz, az elégedetlenség szavait olvassuk v a hatóságok semmit tevése, hanyagsága, erélytelensége, mit uapról- napra ostoroznak. Megelégedéssel jelezhetjük, hogy a mi hatósági közegeinknek van- szive, van erélye, s mindent elkövetnek arra nézve, hogy a pusztító veszély reánk ne törjön, s ha jő, itt a tisztátalanságban tápot ne találjon. Felemlítjük az elismerés őszinte szavaival, mely nem az állás, de a lélek nagyságának hódol, hogy megyénk főispánja a legnagyobb. odaadással őrködik megj’énk érdekei felett, személyésen jár el mindenütt, hol a nép érdekeit veszélyeztetve látja, községeinket sorra látogatja s könyörtelen szigorral parancsol pihenést kizáró tevékenységet a hatósági közegeknek. Nem iroft rerdeieteket bocsájt ki alispánunk, — rendel s utánna néz maga, hogy miként hajtatnak végre rendelkezései. A hol ily erélyes lelkiismeretes s íáradhatlan a hatóság feje, olyan a rendeleteket végrehajtó közeg is. Távoztassa el tőlünk az ég kegyelme a veszélyt; de ha jön, leküzdésére biztató reményt nyújt azok lelkiismeretes ébersége, tevékenysége, kiknek kezeiben van letéve érdekeink megvédése. A választás. I. A törvényhatósági bizottság választott tagjainak fele része ez év végével törvény értelmében elveszti megbízatását. Kitüze- tett megyeszerte az uj bizottsági tagok választásának napja s alig egy pár hét választ el attól. y fRendkivül fontosak, nagy felelősséggel járók azon kötelmek, melyek a megyebizottsági tagokra nehezednek, s e kö telezettségek, hogy lelkiismeretes, a közügyekért érdeklődő polgárokra bízassanak: közérdek. Azt hisszük, megyénk értelmes polgárai jól tudják, hogy megyei közügyeink vezetését a megye bizottsága gyakorolja s e bizottság fele részben a közteher viselés, az adózásból nyeri jogait; másik fele része pedig választás utján képviseli a megye közönségét. Nem lehet .megtagadni, hogy azokat, kik nagyobb mérvű adóval járulnak a közterhek viseléséhez, igen fontos érdekek indítják a közügyek intézésére való befolyásra, az ellenőrködésre; de ezen érdekek az alapot tekintve — lehet mondani — egyéniek; mig a választottak a nagy közönség által nyújtott jogok alapján vevén részt a közügyek intézésében s ellenőrzésében, tevékenységüknek — szükségkép — a nagy közönség érdeke s akarata szab irányt. Mindenekelőtt tehát a törvényhatósági bizottsági tagok választásánál az lehet irányadó, hogy olyanok érdem esi ttessenek a fontos megbízatásra, kik fel tudják fogni a közérdeket, s el tudják különíteni azt egyéui érdekeiktől. Oly egyéneket kell küldenünk a törvényhatósági bizottságba, kik a megbízatást nem csak czimnek s olyannak tekintik, mely egyéniségöket kiemeli, mely tekintélyüket fokozza, hanem kik híven s önzéstelenül teljesitik a reájuk ruházott kötelességeket, s a nyert jogokkal nem szolgálják egyeseknek'^0 kezével ellentétes érdekeit: kik jobb meggyőződésüket nem viszik vásárra, s nem adják el a nyájas, leéreszkedő szóért.- Olyanokat kell választanunk, kik kellő értelemmel birnak arra, hogy aJ törvényhatósági bizottsági tagság a vármegye - igen—nreg- nyH&ált önkormányzati jogának gyakorlásában találhatja fel létfeltételét; ki a szép jogokat gyakorolni rest, nem érdemes a közbizalomra. A vármegye s a községek önkormányzata azok bizottsága s illetőleg képviselő testületé által gyakoroltatok s úgy a vármegye, mint a községek ügyeinek helyes — vagy helytelen vezetése nagyrészben attól függ, kiket fog a választó közönség megbízni azzal, hogy nevében írogassanak, intézkedjenek a vármegye és község ügyeiben— megvédjék és előmozdítsák a nagyközönség szellemi és anyagi érdekeiya rendelkezzenek-e-vég- bőb-a~-kjfavagyontralr^ * Felette fontosak azon érdekek, melyek szolgálatára a vármegye bizottsági tagjai hivatvák s kötelezvék, s nem mulaszthatjuk el, közeledvén a választások, felemli- teni azon elveket, melyek a választásoknál irányadók lehetnek, s fel kell említenünk azon okokat is melyek a bizottság tagjainál a közügyek iránt való érdeklődést alászállitották. A regale megváltás ügyéről. Gyulaváros képviselő testületé által, a [regálé megvételére választott küldöttség, saját kebeléből Dobay János és Göndöcs Benedek urakat oly czélból küldötte Bécs és Budapestre, hogy ott a bankoknál tudják meg jmelyik pénzintézetnél kaphatná meg a város a kivánt 280.000 forintot a legolcsóbb törlesztés mellett ? Mint értesültünk a küldöttség' megkereste i-ör Bécsbe az „Osztrák földhitelintézetet, 2. az „Osztrák-Magyar bankot“, 3. Budapesten a „Magyar földhitelintézetet,“ ezen három pénzintézet, jutányos feltételek mellett, de csak földre és kétszeres biztosíték és betáblá- zás mellett ad kölcsönt. 4. Budapesten a „Magyar kereskedelmi bank“ ád kölcsönt a város földjére és regáléra betáblázás mellett. 5. A „Magyar jelzálog hitelbank,“ egyedül a regáléra is ád kölcsönt, azon feltétel mellett hogy ha szükségesnek látja később azt a város földje és a regáléra bekebelezteti. 6. A „pesti első hazai takarékpénztár egyesület“, a regáléra felveendő összeget nem fogja a város földjeire bekebeleztetni, egyedül a regale jövedelmével biztositani, — azt is csak ha szükségesnek láta. Ezen pénzintézetnél 50 évre száz forint után 5 frt 80 krt kell évenként a tőke és kamat törlesztésebe fizetni. A város ezen kölcsönt a kikötött határidő előtt is visszafizetheti, ha a regále tartalék tőkéje össze szaporodna annyira, hogy a fizetési hátralékot fedezné. Miután a pesti hazai első takarék-pénztári egyesület feltételei Gyula városára a legelőnyösebbek s a fent említett pénzintézetek között ez a legjutányosabb; mert a város földjére semmi betáblázás megterheltetés nem történik, — bármikor visszafizethető, — az évi törlesztés száz forint után csak 5 frt 8° krt tesz. Annálfogva mint halljuk a bizottsági két kiküldött ezen pénzintézetet fogja a városi képviselő testületnek első sorban ajánlani. Ezzel szemben más oldalról azt halljuk, hogy nem a hazai tkpénztár ajánlata a legolcsóbb s ezen kérdésben a két kiküldött között nézet eltérés van első sorban tehát a bizottság s később a képviselő testület fogják eldönteni hogy melyik a legelőnyösebb Kölcsön, e tárgyban - hétfőre hivatik össze a bizottság. Mindenesetre óhajtandó,, hogy e kérdés mielőbb véglegesen megoldassák. Közművelődés, társadalom és közgazdaság. A gazdasági helyzet. Ha valaha volt reá szükség, hogy a iormány és a törvényhozás komolyan fog- alkozzék az ország gazdasági érdekeivel s az ipari, kereskedelmi és forgalmi téren nyilvánuló hiányokat orvosolja, most van annak legfőbb ideje. Súlyos időket élünk, valóságos gazdasági válság korszakában vagyunk. A pangás az összes üzletágak terén oly általánossá lön, hogy a gazdasági életnek nincs egyetlen tere sem, mely annak uralma alól szabadulhatott volna. Ez a helyzet rideg, de hű képe, melynek vázlatát az aradi kereskedelmi és iparkamara jelentése nyújtja. A nyerstermelés minden ága hanyatlott, a gabonaárak alacsony színvonalra jutottak; azon iparágak, melyek a gazdaközönség közvetlen szükségleteit vannak hivatva kielégiteni, súlyosan érezték a nyerstermelésre nehezedő nyomást s a többi kereskedelmi és iparágak is, a fogyasztóközönség zömét képező nyerstermelők vásárlási képességének csökkenése folytán termelési tevékenységökben meg voltak bénítva. Ez volt az 1885-ik év helyzete az aradi kamarai kerületben, mely Arad, Békés, Osanád és Hunyadmegyéket, tehát as Alföld déli részét öleli fel s bátran elmoudható, hogy ugyanez volt a helyzet az egész országban. S az idén e szomorú kép nemcsak nem vált derültebbó, de sok tekintetben rosszabodott. A pangás még nagyobb fokú, a pénztelenség, a forgalom hiánya már-már ij- jesztő mérveket ölt s a termelők, iparosok és kereskedők egyetlen téren sem képesek lépést tartani azon követelményekkel, melyeket velők szemben az állam és társadalom támaszt. Ezen követelmények pedig folyton fokozódnak, folyton nagyobbakká lesznek s a vége nem lehet más, mint egy olyan krach, melynek következményei beláthatlanok, kiszámithatlanok. Ilyen körülmények közt nagy suly- lyal kell hogy bírjon minden olyan tanács, vélemény, javaslat, mit illetékes és szakférfiak vagy testületek a javulásra kilátással nem kecsegtető helyzetnek türhetőbbé tétele, a válság elhárítása czéljából tesznek. S az ország kormányának, különösen a földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak nem szabad elzárkóznia ama feladat elől, hogy meghallgatván a véleményeket, módokról és eszközökről gondoskodjék a súlyos válsággal küzdő ipar és kereskedelem érdekeinek védelmére, vigasztalan közgazdasági helyzet jobbítására. Kereskedelmi kamaráink egyik lét- czélja az, hogy az ország különböző részeinek helyzetéről a kormányt tájékozván, a szükségesnek vélt intézkedések iránt előterjesztéseket tegyenek. Az imént kiadott évi jelentés, melynek ötletéből e sorokat írjuk, lelkiismeretesen teljesíti feladatát 8
