Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-31 / 5. szám

Rablógyilkos katonák. Nagyváradon folyó hó 25-én mint a „Szabadságiban olvassuk este 8—9 óra között a Zöldfa-utczán a Wahrman-féle ház kapuja alatt véres jolenet adta elő magát. Goldstein Simon bádogos, kinek bádogos árui a kapu alatt vannak, úgy 8 óra tájban a kapu alatt lévő ládákba zárva az edényeket, az udvaron lévő lakására ment vacsorálni. Vacsora közben egyik inasát borért küldte. Az inas az üveggel el is ment, amint azonban a kapu alá ért, látta, hogy 3 katona a ládát fesziti és a bádogos edényeket rakosgatja. Amint ezek a fiút észrevették, feléje rontottak, hogy elnémítsák, de a fiúnak sikerült egy döfés árán elszabadulni. Az inas jajkiáltására a mestere is kijött és egyenesen a kapu felé tartott. Kiakarja nyitni az ajtót, a retesszel el van zárva. Ez is csak pillanat müve volt, mert a midőn visszafordult, egyik katona egy bádogos tárgygyal kezében útját állta. Goldstein a sötétben fénylő tárgyat megpillantva, ki akarta azt az illető kezéből venni, azonbau ez a bádogedényt lelökve őt körülkarolta és földre tepertő. A másik kettő látva a dulakodást kihúzta szuronyát és olyan két súlyos csapást mért Goldstein fejére, hogy az széthasított koponyával hörögve engedte el a harmadik czinkost. A zajra az udvarról és utczáról sokan gyülekeztek össze, de a gyilkos bakákat sehol sem találták. Wallerstein Emil helybeli könyvvezető rögtön kocsira ült és a várba hajtatott, hogy az esetről esetről jelentést tegyen. Éppen akkor Kuffrik Antal tiszthelyettes a 101 -ik ezrednél volt a várkastélyban felügyelő tiszt, ki a vett értesülés után erélyesen hozzá látott a tettesek kiderítéséhez. A nyomozás nagyon nehéz volt, mert annyit sem tudtak mondani, hogy melyik ezredhez tartoznak az illetők. Nevezett tiszthelyettes a katonai őrségnek rögtön kiadta a parancsot, hogy a várba érkezőket elébe vezessék. A vizsgálat eleinte eredményre nem vezetett. Úgy 9 óra után 15 perczczel kopogtatás hallatszik a kapu kis ajtaján. A tiszthelyettes éppen akkor künn volt a közelben. A mint a kapu kinyílt és három katona lépett a felügyelő tiszt elé, jelentvén a 15 percznyi elkésést, Kuffrik Antal nem a szokott modorban fogadta a későn érkezetteket, hanem, mintha sejtette volna, hogy ezek a tettesek, dühösen rivalt reájok, mire az egyik a kapun keresztül megszökött. A derék tiszthelyettes nem várta be, míg az őrség a szökevényt elfogja, hanem kivont karddal a váron kívül utána rohant és úgy 100 lépésnyi távolságnyira sikerült őt elfognia. A szökevény katona elfogatása után az őrszobába vezették a gyanúsítottakat, hol az erélyes tiszthelyettes megvizsgálta őket. A vizsgálat eredményre vezetett, mert Lun ka Mihály 37-ik ezredbeli közlegény szuronya egészen véres volt, a Barna Jánosé szintén, csakhogy nem oly mértékben, mig a Száva Tógyeré egészen tiszta volt, a miből következik, hogy ez lehetett, a ki Goldsteint a földre teperte, mialatt társai a halálos csapást mérték fejére. Yalóban dicséret és elismerés illeti a derék tiszthelyettest, ki a legtapintatosabban és a legügyesebben járt el hivatásában. Tettesek még az elöleges kihallgatásnál mindent bevallottak. A felügyelő tiszt rögtön külön czeltákba záratta őket és az esetről jelentést tett a katonai parancsnokságnál. A szerencsétlen áldozat feje a halántékon van ketté- hasitva. Az egyik ütés oly Bulyos volt, hogy az éles eszköz a velőig hatolt. Az orvosi vélemény szerint a halál minden pillanatban bekövetkezhetik.

Széles árkon keskeny palló. Ez már magába véve is veszedelmes dolog, hát még ha ez sincs a valóságban, csak a nótában. Boldogok a kocsi-tulajdonosok, mert övék az ország útja, de boldogtalanok vagyunk mi, szegény gyalogjárók, a kiknek a Szmetán boltja vagy a Deutsch- boltja előtt kell átjárnunk, mert mióta készen van a pompás kövezet-út, azóta nekünk egyik sarkon, élével feltorditott kövekből alakított lépcsőn kell felmásznunk a dombmagasságu kő-útra, de ez még a jobbik átjáró, hát a másik, a hol előbb le kell ereszkedni egy méter magasságnyi sárral ékeskedő völgybe, s ha onnét fülig sárosán kikapaszkodunk, még csak azután mászhatunk fel a dombra; a templom előtt már csináltak a szintén ilyen rósz átjáróra padlóból egy átjárót, vájjon nem lenne-e jó a másik két helyen is egy-egy keskeny pallót alkalmazni a széles árokra, mi a nótával tartunk s azt [hiszs szűk, hogy igen.

Az orosházi zenekar nagy útra készül. Ha a belügyminiszter hajlandó lesz az útlevelet kiadni — miben nem kétkedünk — Berlinben üti fel sátorfáját, hogy a jó poroszokat a szép magyar dalokkal jó kedvre ragadják. Az orosházi zenekar Lukács Antal vezetése alatt igen szépen játszik s hisszük, hogy becsületet vallanak a külföldön.

Csorváson f. hó 17-én a „Népkör“ által rendezett bál szépen sikerült. Bevétel volt 103 frt 40 kr, a kiadás 75 frt 63 kr, a tiszta jövedelem tehát 27 frt 77 kr. Felűlfizettek Fehér Mihály 40 kr, Vági István 40 kr, Sebján Mária 20 kr, Szász Mária 10 kr. — Fogadják a felül- fizetök a rendezőség köszönetét,

Gyula-Vári községben a torokgyík szórványosan felépett s már is négy haláleset fordult elő.

Zászló-avatási ünnepélyt rendez az orosházi önkéntes tűzoltó-egylet a f. évi pünkösdi ünnepeken. A rendező bizottság szervezkedése már folyamatban van.

Veszélyes hideg fürdő. Télen nagyon könnyű dolog hideg fürdőre tenni szert, s ez majdnem veszedelmessé vált Rapport Sebestyénné és Hack Józsefné, gyulai német asszonyokra nézve. Folyó hó 24-én délután hazatérőben, hogy egy kis utat megtakarítsanak, resteltek a hídig elfáradni, s a Fischer-féle gőzmalomnál lementek a Körösre, hogy majd a jégen kelnek át, nem okulva a közmondáson, hogy a kecske is, mikor jó dolga van, a jégre megy tánczolni, s bölcsen kieszelte a két német asszony (bizonyosan még nem voltak 40 évesek), hogy a jégen ők milyen szépen át fognak korcsolyázni, s mikor a folyó közepén voltak a jég leszakadt alattok s nyakig estek a jó hideg vízbe, s a mentési czélból utánnok ment Langemann János is éppen úgy járt, mert bát ha két embert nem bir meg a jég, akkor hármat se igen bir el,

8 majdnem egy negyed óráig lehettek ebben a kellemetlen helyzétben, mig végre kötelek s más alkalmas szerszámokkal sikerült őket kiszabadítani az önkénytelenűl vett hideg fürdőből.

A szarvasi kaszinó folyó hó 24-én tartott közgyüléséu elnökké megválasztatott Salacz Ferancz, alelnökké Mikolay Mihály, titkárrá Salacz Oszkár, könyvtárnokká Óó József, ügyész- szé Szemző Gyula, pónztárnok- és gondnokká Somogyi Somogyi Elek.

Csabán a képviselőtestület f. hó 25-én rendkívüli közgyűlési tartott a képviselők nagy részvétele mellett, a közgyűlésen az uj városi bérház lakrészeire kiírt pályázat eredménye s a negyedik jegyzői állás betöltésének kérdése döntetett el, és pedig ez utóbbi Szucsu Béla indítványára olyformán, hogy a negyedik jegyzői állás helyett egy pénztárnoki állás két adótiszti és egy nyilvántariói állás rendszeresijtetett.

Békésen f. hó 17-én kezdte meg a Szeni- czei Gáspár Pál igazgatása alatt álló és igen jól szervezett dráma, vigjáték, népszínmű és operette társulat, előadásai sorát és pedig a „Vadgalamb“ czimü népszínművel, mely itt először adatott. A darabban közreműködő tagok igyekezeteinek sikerült a különben primitiv me- sójü darabot úgy a hogy élvezhetővé alakítani. 19-én Csiky Gergely kitűnő vigjétéka „Buborékok“ lett bemutatva, melynek előadásával igazolva lett a társulat tagjainak ez oldalról élet- képessége is. Január 20-án Dumas Sándor kitűnő franczia színmüve „Denise“ adatott: a czimszere- pet Tóvölgyiné játszta, Bardannes szerepét pedig Dombay, mindketten kitünően megállották helyeiket és igazolták, hogy szerepük igen jó kézben van, megemlitendők még a többi közreműködők közzül Dombayné mint Bardannes húga (Mártha) Nagyné (Tozettné), Polgár (Fernand) és Tóvölgyi (Thovenín) szóval ez előadással a drámai erők igen előnyösen lettek bemutatva. 21-én a „Milli- mári“, 23-án a tanitó egyesület bálja miatt, mely a színházba járó közönség egy részét elvonta népies előadásul leszállított helyárakkal a „Peles- kei nótárius“ adatott. Január 24-én G. Reiner Antónia első fellépteül a „Tót leány* került színre, melyben Reiner Antónia kitűnő hangja által, úgy Nagyné (Örzse asszony) szerepében arattak tetszést, Polgár eléggé jó Misó volt, ugy- szinte Dombayné is igen kedvesen játszotta Julis szerepét. Január 26-án bérlet első számban „Kornevilli harangok operette adatott telt ház előtt és nagytetszéssel, megemlitendő Reiner Antónia (Serpolette), Beke Lilla (Zsermén), kinek szintén igen szép hangja van, Kiss mint (Henry) és Szabó mint Grenisö, Gáspár apót Polgár eléggé jól játszotta, valamint a kar is elismerést érdemelt. Január 27-én „a Bagdadi herczegnö“ ifj. Dumas színmüve adatott több igyekezettel, mint sikerrel. Január 28-án közkívánatra újra „Denise“ adatott. Január 30-án pedig az ipartestület bálja miatt az előadás elmaradt. Egyáltalán remélhető, hogy a társulat — szervezésénél fogva ób azáltal, hogy uj darabokat mutat be, — megélhetése egy időre biztosítva lesz.

Krembser Sándor jó hirü lovardája már egy hete nyújt kellemes szórakozást, a testi ügyességben örömét lelő közönségnek, miután lovait nem produkálhatja, mert azok még mostanáig Nagyváradon mint halljuk 600 frt tartozás erejéig le voltak foglalva. A társulat igy is nagyobb pártfogást érdemelne, mint amilyenben részesül, mert különösen igy vidéken járó társulatok között ritkaságnak lehet mondani, egy ilyen jól szervezett s annyi ügyes taggal bíró társulatot s hisz- szűk is, hogy ha lovai megérkeznek s a nyári színkörben rendezi Krembser az előadásokat több közönsége lesz mint igy ; mert azon meg éppen nem lehet csodálkozni, ha kevesen éreznek magukban kedvet és hajlandóságot pár órát tölteni a „Koroüa“ vendéglő piszkos és füstös termében, bár milyen ügyes mutatványokat is láthatnak kárpótlásul.

Lótenyésztési bizottságok. A megyei gazdasági-egyesület a lótenyésztési bizottság elnökével ogyetértőleg az 1886-ik évben működő lótenyézstési bizottságokat a szolgabirói járásokra nézve következőleg alakította meg : 1. A gyulai járás és B.-Gyula város területére elnök Szekér Gyula. Tagok i Lukács Károly és Szabados József és a gyulai járás szolgabirája : Terényi Lajos. 2. Csabai járás : elnök Szucsu Béla, tagok ; Lepény Pál és Fejér Béla és a csabai járás szolgabirája. 3. Békési járás : elnök Wié- land János, tagok : Horváth János, Jantyik Mihály és Jancsovics Pál, a békési járás szolgabirája. 4. A szarvasi járás : elnök Dérczy Péter, tagok : Jamnik Pál, Szabó András és a járás szolgabirája. 5i Szeghalmi járás: elnök Fejér Imre, tágok : Mészáros János, Kis György és a járás szolgabirája. 6. Az orosházi járá-: ölnök Székács István, tagok : Bokor Mihály, Machán Pál és a járási szolgabiró. 7. Gyomai járás : elnök Kherdl György, tagok: Kruchió József. Hunya J. Mihály és a gyomai járás szolgabirája* Abékésmeg^imuzeum gyarapodása január havában. Araüloú1 elUBIiyfl Schercz József földbirtokos ur neje született Ortutay Terézia ő nagysága, az egylet elnökéhez, Göndöcs Benedek apát úrhoz intézett levelében tudatja: hogy boldogult férje, a birtokában levő, évek hosszú sorén át gyűjtött, több száz darabból álló ezüst és bronz régi érem és pénz gyűjteményét, a muzeum- egyletnek hagyományozta s ezt legközelebb át is fogja küldeni. Szeghalomról ifjabb Kiss F e- rencz gyógyszerész, ur egy különfaju ruczát és sólyom fajhoz tartozó sast szives volt küldeni. Fogadják a nemeslelkü adakozók addig is, mig az egylet hálás köszönetét nyilvánítja, e helyen legmelegebb köszönetemet, id Mogyorossy J á n o 8, megyei muzeum igazgató.

Az aradi ügyvédi kamarából. Omazta József és Koritsanszky Lajos b.-csabai ügyvédek, az ügyvédi kamarai lajstromból önkénytes lemondásuk folytán kitöröltettek.

Országos vásári tudósítás.

Gyula, január hó 24-én. Miként múlt számunkban már előre is jeleztük, az iparosok és kereskedők belvására, a lehető leggyarlóbban ütött ki. A hirtelen felengedett időjárás, az utakat járbatlanná tette s igy vidékről vásárlátogató közönség alig gyűlt össze; a helybeliek pedig szükségleteiket bármikor heti piaczokon is fedezhetik s igy az országos vásár reájok jelentőséggel nem bir. A vásár még az nap, a délutáni órákban teljesen véget ért.

JL hétről.

(A bál előtt. Egy uj találmány. Lovarda ló nélkül.)

Miről beszélhetnénk most másról, mint a holnapi bálról. A postán akkora pakkok érkeznek, mintha ostrom ágyuk küldetnének a város megvédésére, pedig csak finom kis báli ruhák érkeznek, férfi szivek megostromlá- sára.

Gizella nagysám is megy a bálba? Hogy ne menne; szabad tudnom, hogy milyen ruhába lesz öltözve ?

„Kérem ez nagyon indiserét kérdés, ezt nem mondhatom meg.“

S akkor az ember szépen könyörgésre fogja a dolgot, hogy ámbár úgy is tudja, hogy akármilyen lesz is a ruha, szépnek kell lenni ha Gizella 1 nagysága veszi fel, de hát semmire sem olyan kiváncsi, mint erre a ruhára, hogy milyen szinü lesz.

A kis könyörtelen erre se akar meglágyulni, hajthatatlan marad, mint egy külügyminiszter mikor interpellálják. Hja ez kabinet titok.

Erre azután következnek az esküdözé- sek: „Bizony Isten senkinek sem mondom meg 1“

S mikor ez sem használ, akkor úgy odaveti az ember, hát legalább azt mondja meg, hogy Rózsika milyen ruhába lesz.

Oh azt már szívesen (az már nem az ö titka s minek őrizze ő a más titkát, mikor elég gondot ád a magáét megőrizni,) hát Rózsika kreme szinü ruhába lesz rózsaszín selyem derékkal.

Ennyit tökéletesen elég tudni; akkor vesszük szépen a kalapot, még csak 6 óra vizit idő s szépen elsétálunk Rózsikéhoz s azt fogjuk vallátóra s a fentebbiek ügyes ismétlése után (persze a saját ruhára nézve itt is tagadó válasz) csak annyit kérünk, hogy legalább azt mondja meg, hogy Gizella milyen ruhába lesz.

Erre az interpellátióra már itt is szívesen megadatik a válasz s ekkor már tud az émber két ruhát, hogy milyen lesz s akkor már nagyon ügyetlen diplomatának kell lennie, ha ilyen tudomány segítségével ki nem tudja vallatni a többi kedves szépeket, hogy milyen ruhába mennek a bálba.

S igy már én abba az irigylendő helyzetbe vagyok, hogy félig meddig már látom a holnapi bálát s előre tudom, hogy az uralkodó szin melyik lesz, de annyira még sem vagyok indiserét, hogy ezt előre eláruljam s megrontsam a kedves kicsikék örömét.

De azt már nem engedhetem el, hogy ki ne lessem mikép készül Giziké a bálba.

Szinhely egy költói rendetlenségnek örvendő szoba, minden széken egy-egy ruha darab, minden asztalon egy-egy czipő, minden lépten nyomon egy-egy aggódó arcz.

„Borzasztó az a friseurné még most se jön, pedig már | óra s hogy megígérte, hogy 5 órára itt lesz“ mérgelődik a mama.

Nem tudok öltözködni mig meg nem vagyok fésülve, elkésünk az első négyesről s majd mit szól Aladár, aggódik Giziké (mérgelődni nem mer, mert azt már tudja, hogy a harag árt a szépségnek) pedig ma szép akar lenni, meg kell hóditni, le kell tánczolni Aladárt, ma vagy soha.

Mig ezeket a gondolatokat forgatja eszébe, azalatt a czipöt is fel kell próbálni, mily borzasztó szerencsétlenség a czipő meg kicsi.

„Zsuzsi ! szaladj vidd ezt a czipöt a láb- tyü művészhez — sipogja a franczia neve- lönö — csináljon vele valamit, de ennek jónak kell lenni rögtön.“

Panni, te meg szaladj a friseurnéhez, hogy jöjjön de rögtön, mert mindjárt baj lesz,

Végre kopogás hallik, na ez bizonyosan a várva-várt friseurné lesz, s mikor belép az ajtón, egy általános sóhaj.

„Csak a papa.“

Pedig ez most nem csak olyan csak, mert éppen nagyon rósz kedviben van (okve- tetlenül veszített a tarokkon) s jó este kívánás helyett azzal köszönt be, hogy még sem vacsorálunk ?

„De ugyan édes lelkem, látod milyen bajba vagyunk, interveniál e másik nagyhatalmasság a mama, (hej finom diplomaták az asszonyok, milyen hamar megsejtik, hogy háború közeleg, ha asszonyok lennének a di- plomatiai karban, Bulgária meg Románia nem lennének most egyesítve), alig tudunk kész lenni a bálra, menj édes öregem a kaszinóba, vacsorálj ma ott.“

Na csak éppen ez kellett.

„Ördög vigye a bálotokat, na tessék, már még enni sem kap az ember, ha a nagyságos kisasszony bálba készül“, hangzik a mérges replika s már-már kitör a keleti háború, mikor belép a friseurné, s erre lecsen- desülnek a kedélyek, (idegen előtt csak nem lehet veszekedni, s az öreg nagy mogorván visszavonul a harcztérről, rágyújt egy nagy csibukra s elgondolkozik, mikor még ő is bálba készült.)

Giziké durczás arcza is kiderül, most. már nincs semmi akadály, s rövid másfél óra múlva már ott áll a lábon álló tükör előtt; még ide egy virág, ide egy gombostű, itt egy kis simítás, (hogy értik ezt azok I jó mamák) s kész a bál-királyné.

S mikor ezeket igy szépen sorjába elgondoltam, amint felpillantok, ki jön velem szemközt, a kis pajzán Milike.

„Na vallja be, hogy Rózsinál volt, milyen ruhája van, ugy-e hogy fehér?“

„Nem biz az, mert rózsaszínű lesz,“ — kötekedém vele.

Nem is kell egyéb, csak egy kicsit ellentmondani, s kész a fogadás.

„Fogadjunk hogy fehérbe lesz“, — erős- ködik Milike.

Kedvet kaptam az ellentmondáshoz : „fogadjunk, hogy rózsaszinü ruhába lesz,“

S ezzel kész a fogadás, csak még abban kell megállapodni, hogy mibe?

„Fogadjunk egy arczképbe, — ajánlja Milike.

„Abba nem fogadhatok, mert abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nekem már van kegyedtől arczképem.“

„Az nem lehet, én nem adtam, akkor azt lopta valahol.“

„Oh nem, — s ezzel leveszem a cylin- deremet s kivéve belőle egy arczképet, Milike nagy csudálkozására ott látja magát úgy, a hogy az utczán állott, pompásan találva.

| ez nem boszorkányság, csak párisi divat, ott az most a legújabb találmány, cylinder ellátva photographáló készülékkel, s ha az ember egy ilyen cylindert fejére tesz, elmegy sétálni, csak egy rugót kell a kalapon megnyomni s benne van a szemközt jövő hamis vagy szelíd, bájos vagy kaczér kis nőcske leghübben talált arczképe. S nekem már van ilyen cylinderem, s ezzel megelőztem a városban mindenkit a divat terén, de hiába lesz akárki kiváncsi, hogy milyen ez a cylinder, nem mutatom meg, ha látni akarja, hozasson magának Párisból.

De hogy mindenről megemlékezzem, ami