Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-19 / 38. szám
I- kik az erős, határozott meghordozásra. Akárhány ember van, a ki csak nagy korában (vagy akti kor sem) birta megszokni a tiszta, élesen megkülönböztetett hangokat,- . Mindezekből tanulság az, hogy a kis gyer- mokkel selypen beszélni helytelen, mert a hibás beszédet még inkább megszokja s nem próbálja ■ leküzdeni nyelvének gyakorlatlanságát csak ak- kor, midőn már erre a körülmények határozottan kényszerítik. Beszéljünk tehát vele tisztán, mert • igy egyrészt a szavakat is könnyebben megta■ núlja, másfelől a szabályos beszédei korábban ■ és kevesebb nehézséggel sajátítja el. Gyöngéd szeretetünk érzékeltetésére ezerféle mód és alka1 lom van. Különben is a gyermek nagyon éleslátó fölfedezni azokat, a kik őt szeretik, nem szükség 1 vele elhitetni, hogy a gyöngédség nyelve selyp. Ennyit a hangtanilag helyes beszédről s 1 most szólhatnánk a grammatikailag helyes kifejezésről is, melyet a szülei háznál fokonként 1 megszokni szintén nagy segítségére volna az iskolának. Azonban be kell ismernünk, hogy a szülők egy része maga sem sokat ad arra, hogy nyelvtanilag helyesen beszéljen. Ennek egyik főoka az ismétlő iskoláztatás laza és hiányos volta. Az ismétlő iskoláztatásról sem a szülök, sem az iskolai hatóságok nem gondolkoznak éleg komolyan. Kevésbe veszik, pedig ez volna egyik legfontosabb tényező arra nézve, hogy az elemi tanító sok fáradozása valódi gyümölcsöt teremjen. A 11—12 éves gyermek sorsához képest pályát választ. A földművelő nép gyermekei aztán járnak és nem is az ismétlő iskolába. Az elemi iskolából kikerült növendékek aztán nem gyakorolván a legszükségesebb tudományokat sem, csakhamar sokat felednek s mire családapák, anyák lesznek igen kevés marad bennök abból, n mi őket gyermekeik okszerű nevelőivé tehetné. Az ismétlőiskolák nagyfontosságu kérdésére ' különben alkalomszerüleg visszatérünk. Békés, 1886. szept. 12. Vaday József. ] Zemplénmegyei gazd. egyesület választmányának ' 886. augusztus 28-án S.-A.-Ujhelyben a megyeházában tartott tanácskozásának jegyzőkönyve. Jelenlévők : Viczmándy Ödön h. elnök, Prá- mer Alajos, Farkas Lajos, Nyomárkay József, Dr. Láczay László, Boronkay László, Löcherer Andor, és az I-ső magyar általános biztosító társaság képviseletében kiküldött: Hajós Kálmán, a mis- kolczi főügynökség vezértitkára. Tárgyaltatott az egyesületi helyettes elnökhöz az 1-ső magyar általános biztosító-társaság részéről a jégbiztositási ügynek re- ormálása érdekében tett intézkedése, a melynek beható megösmertetésére a fit. b. társaság -igazgatóságának választmányához intézett emlékirata s azzal kapcsolatban az abból folyó törzsbevallás is felolvastatott. A g. e. választmánya köszönettel fogadja az I-ső magyar ált. bizt. társaság igazgatóságának emlékiratával I abból folyólag a jégbiztosításnak a magyar gazdák részére szövetkezeti alapon való átalakítás módozatával való szives meg- ösmertotését, a melyből meggyőződést szerzett arról, hogy az I ső magyar bizt. társaságot^ a jégügynek jelen módon való felkarolására valódi hazafias szándék vezérelte, a mely ügyet, tekin- ,eltel arra : hogy a jégbiztositási szövetkezet által I kölcsönös biztositás elve van érvényre hozva. Tekintettel arra : hogy az I-ső m. biztosító társaság a magyar gazdák segélyére lenni kívánván, a jégbiztosításból származó tetemes nyereményről az őt nagyra nevelő magyar gazdák javára lemondott, önmagának az ügyek kezeléséért csupán egy csekély jutalékot tartván fen; tekintettel arra : hogy a károk rendezését a szövetkezet és megbízottaik küzbenjöttével kívánja elintéztetni; tekintettel arra : hogy a szövetkezet életbe lépte alkalmával a gazdák már tényleg csekélyebb díjjal biztosíthatnak és igy kisebb mérvben lesznek ez utón is terhelve 8 igy a jégbiztosítás is könnyebben hozzáférhetőbbé s általában igénybe vehetővé tétetik, a mely dijak a gazdák részére átengedett nyereségek által remélhetőleg folyton kevesbedni fognak, s végre tekintettel arra : hogy mindezen tetemes előnyök mellett az esetleges veszteségek fedezetére a szövetség részére egy folyton növekedő tartaléktőke képezése is elérhető, — mindezen indokok azon meggyőződésre vezérelték a gazd. egylet választmányát, hogy az első magyar bizt. társaság által életbeléptetett jégbiztositási szövetség életrevalóság, úgy hasznosság tekintetéből a gazdaközönségnek nagy előnyöket biztosit. S mert az első magyar biztosító társaság ezen hazafias törekvése által a magyar gazdák érdekeit kívánja szolgálni, az elfajult jégbiztosítást, 1 változott viszonyoknak megfelelő helyes alapra fektetve, a szövetségbe lépő magyar gazdák javára fejleszteni, — ezen meggyőződéstől áthatva í a zemplénmegyei gazd. egylet választmánya a legközvetlenebbül vél a gazda közönségnek szolgálni, midőn az első ma- gyar bizt. társaság által létesített jégbiztositási sző ve ts égbe gazdaközönségnek a íömeges belépést s ez utón is anyagi érdekeinek felkarolását melegen ajánlja, Ezen jegyzőkönyvi határozat a választmány elnökének azzal rendeltetett kiadatni bogy azt az I ső magyar bizt. társulattal, megfelelő átirat kíséretében, és a hazai gazd. egyletekkel hozzájárulás végett közölje. Az I-sö magyar bizt. társaság emlékiratából arról is meggyőződött a m. gazd. egylet választmánya, hogy az I-ső magyar bizt. társaság a hitelszövetkezetek kérdésével komolyabban foglalkozván, azoknak életbeléptetése körül ténylegesen közromun- kálni van elhatározva. A mennyiben a m. gazd. egyesület a hitel- szövetkezetek életbeléptetésével már régebben foglalkozik, sőt e tekintetben álláspontját már alapszabálytervezetében is kifejezte, kellemesen lepte meg a gazd. egylet választmányát az I-ső magyar bizt. társaság által az emlékiratban kifejezett és a gazd. egylet irányával egyező kijelentése. A gazd. egyesületnek óhajtása lévén, a hitelszövetkezetek megalkotásánál mielőbb a tevá- :enység terére lépni, jelen jegyzőkönyvi határo- at átküldésével felkéretni határoztatott az I-ső magyar bizt. társaság, hogy a hitelszövetkezetekre vonatkozó, általuk már megalapított alapszabálytervezet egy példányát ezen m. gazd. tgy- letnek megküldeni szíveskedjék; fentartván magának az egyesület, hogy az I-ső magyar bizt. társaságnak a hitelszövetkezet ügyében a szükséghez képest támogatását annak idején kikérje. Az e tárgybani eljárással a gazd. egyesület . elnökét megbízván, fölhivatik, hogy az eredményről a választmányt annak idején értesítse. Hitelesítette •’ - Jegyzetté: Farkas Lajos. Löckerer Andor. Nyomárkay József. Hir e k. Megyei közgyűlés. Megyénk ez évi őszi közgyűlését f. hó 28. | következő napjain fogja megtartani. Azt hisszük, rég volt olyan közgyűlése a megyének, mely iránt a közönség oly nagy érdeklődést tanúsítana, mint ezen közgyűlés iránt. Az érdekeltséget íőképen azon nagy szabású indítvány kelti, meiyet a megye közönsége már a tavaszi közgyűlésről ismer. — A „törvényhatósági hitelintézet“ felállítása lesz a közgyűlés legfontosabb tárgya, s azok, kik az indítvány eilen küzdenek, a legnagyobb tevékenységet fejték ki arra hogy annak a sírját megássák, — pedig tudhatnák, a helyes, a jó, nemes eszme, a „koporsóból is kikel és eget kér“. Egyesek nyakukba veszik vármegyét s ékes szavakkal gyűjtik a hiveket de bizony a jóra való értelmes nép kötve hisz a — komáknak, s szórhatják a szép szót, akár a falra a borsót. Hát bizony, kissé csudálatos is, hogy oly nagy szenvedelemmel küzdenek amaz nditvány ellen, s legyűrni akarják nagy erővel azon törekvést, melyről békésebb pillanataikban bevalják, hogy igen szép, igen nemes. De persze sokat érzékenyen sújtana az, hogy a hitelre Szöult szegény nép olcsóbban, — elviselhető kamat mellett jutna kölcsönhöz, — s az a két-három ^rezent különbözet a szegény nép s nem a részvényesek jobblétét mozdítaná elő. Az erős agita- tioval szemben, melyet a törvényhatósági hitelintézet— ellenségei megyeszerte kifejtenek, az indítványozók s az indítvány hívei mit sem tesznek, tartózkodnak | rábeszélés s minden befolyásolástól, azon hitben, hogy jót, üdvöst akarnak, minden anyagi haszon nélkül ; — törekvésük a nép jólétét, a közvagyonosodást a szegényebb nép soraiban emelni; s meg menteni őket a tulmagas kamatok kártékony hatásától, s ily czél nem gényel rábeszélést, — s ily törekvés egyedül nép józan értelmességére támaszkodik, s azon hitben találja éltető elemét, hogy a a nagy közönség megtudja Ítélni a saját érdekeinek előmozdítására irányuló munkálkodást. — Bizalommal tehintünk a közgyűlés elé. Hisszük, hogy a „tör- ényhatósági hitelintézet“ felállítása érdekében tett nemes fáradozásokat siker koronázza. József föberczeg Ö Fenségének tiszteletére szeptember 22-én'este a gyulai népkertben 6-tól 9 óráig bezárólag, 5 kr. belépti- ij mellett zene-, táncz- és nagyszerű tűzijátékkal egybekötött népünuepély rendeztetik, órakor a zene megszűnik. — A jövedelem a zenészek és egyéb kiadások fizetésére és mi megmarad, a csarnok felépítésére fog fordittatni. A épkert elnöksége. ’Gyula város 1887-ik évi költség előirány- atából a főbb betételek: a bevételek főösszege 25772 frt 36 kr, a kiadások főösszege 63515 frt 68 kr, és igy marad fedezendő összeg 37743 frt 32 kr, melyből esik az adó forint után az I-ső és Il-ik csoportbeli adónemekre 407O/,oo % az -ső és Ill-ik csoportbeli adónemekre pedig 4670/. °i 'ÍOO 10' Un ger István gyulai lakos, kovács mester nevének „Magyar“-ra leendő átváltoztatásának engedélyezése iránt adott be kérvényt. A belügyminiszter a békési erkölcsueme- sitő egylet alapszabályait módosítás végett leküldte A Csaba-Jamina községrász nevének „Csa- ba-Szöllős“-re kért átváltoztatását a belügyminiszter nem engedte meg. Gyula város .ebtartási szabályrendelete módosítás végett visszaküldetett a belügyminiszter által. Szeghalom község az országos magyar iskola egyesület javára 69 frtot gyűjtött. Aradi ügyvédi kamara értesíti e megyét, hogy Nánásy Imre békési ügyvéd, a kamara lajstromába felvétetett. |ból, hogy fiókegyesület' létesítése iránt intó Ikedjék. 13- or. Az adai földmivés-iskola szervez« [szabályai meghirdettettek. 14- er. A folyó évi junius-julius és augu [tus havi szegénységi bizonyítványok felülvizsgá Itattak és helybenbagyattak. 15- ör. Özvegy Mondorf Jánosné szül. Rí I pold Katalintól kisajátított szőllő a népkert rí [száré helybenhagyatott. 16- or. A sugárúti teleknek az iparos ifji [ság őnképző-egylete részére átengedésére háti Irozat hozatalául f. évi november hó 15-ke tűz« tett ki. 17- er. A községi iskolaszék 188%-ik e\ költségvetése helybenhagyatott. 18- or. Az 1887. évi városi költségvetés tanács és gazdászat, osztály véleményével elfő gadtatott, mely szerint 22,772 frt 36 kr. bevéts 63,815 írt 68 kr. kiadás és 57,743 frt 32 kr. fe dezetlen hiány mutatkozik; eme hiány fedezésér az I. csoportra 3090/IOO, a II. csoportra 9 80/10( a III. csoportra 1280/joo kivetéso elfogadtatik. 19- er. Sál József városi állatorvosnak fize tése 1887-től 200 frtban megállapittatik. Családi nevelés, ii. Hg helyes beszédre szoktatás. A családi nevelés egyik legfontosabb teem döje az, hogy a gyermekeket helyesen beszéln megtanítsa. Értem különösen az anyanyelvűéi alsajátitását. Érdekes állapot a kis gyermeknél, midőn beszélni tanul. Sokan nem méltányolják eléggé ízt a munkát, pedig a leendő honpolgár születésétől számítva alig pár évre nagyszerű alap- ■izsgát tesz: egy nyelvet tanul meg. Vegyük ontolóra csak felnőttek, — kiknok könyvek, talárok, tanulási rendszer állanak rendelkezésünk- e, — mennyi munkával és odaadó szorgalomnál vagyunk képesek egy nyelvet megtanulni! Íz igaz, hogy a kis gyermeknek egyéb foglalko- ása, más gondolata nincs, minthogy ama kedves öngést, mit a környezők ajakéról hall, utánozza, lsajátitsa, hanem gyorsan is halad. Rendes fej- üdésü gyermek már két éves korában meglehessen beszél. Vannak elég tiszta képzetei az őt örülvevő tárgyakról s örökösen csacsog, a mi éki nyelvgyakorlat. Észrevesszük, hogy selypit. Ennek oka egy- §szt a gyermek beszélőszerveinek fejletlenségé- en, gyakorlatlanságában, másfelől sokszor a be- zédre szoktatás hibás voltában gyökerezik. A is gyermek nyelvmesterei az anya, apa, test érek, sokszor csupán a dada. Ez imásként nem ihet, az tehát a kérdés, mint tanítják ezek őt a eszédre? Legtöbbször úgy, hogy maguk sem elyesen beszélnek vele. Valami csudálatos selyp yelven beszélnek a kicsikéhez, a mint képzelik, ogy ő legelőször megszólal. Azt hiszik, hogy e yűgyögés által gyöngédségüket, szeretelüket fe- izik ki, pedig gátolják a kis gyermeket abban, ogy a tiszta beszédet megszokhassa. Képzeljünk egy idegent, a ki bozzánk jő legtanulni a magyar nyelvet s mi hozzá azzal a íjátságos dialektussal beszélünk, a minőt a kis yermekkel szemben használunk : mikor tanul ieg az az illető tisztán beszélni magyarul ? A kis gyermek nyelve gyakorlatlan, nehéz émely szó kimondására, s ezért az első kísérteiknél csak igen kevés szót képes rögtön jól londani. S mi történik ? Az anya vagy a dada legtanulják tőle a selypen mondott szót s be zélnek vele a maga nyelvén, megnehezit- én ezáltal a kis gyermek nyelvtanulási munkáit. Helytelen dolog. A gyöngéd szeretet kife- izésére alkalmas a szabályszerű beszéd is, nem zükséges a végett selypíteni s legjobban szeretik öt az által, ha segítjük, miszerint czélját, a i-zla beszédet elérje. Szemtanúja voltam, hogy egy szüle, a ki iskoru gyermekével maga is selypen beszélt, ké- őbb boszankodott a felett, hogy a gyermek neszen szokott le a selypítésről. Emlékeztetéseire igy szólt: »Hja, akkor ki- sike volt, de most már helyesen kellene be- zélnie!“ „Igenis — válaszolám — most már beszélne elyesen, ha eleitől fogva olyat hallott volna, de gyrészt megtetszett neki, mert amúgy könnyebb olt kimondani az egyes szavakat, másfelől most aár hozzáidomult nyelve a megszokott selypités- lez s bizony sok fáradságába fog kerülni* mig lhagyja.“ Érre pedig számtalan esel van. Némely tyerraeket tetszéssel halmoznak el azért, mert ól áll neki a selyp beszéd ! Ez a tévedés. | helyes beszéd még jobban áll, mert elöbb- itóbb azt kell megtanulnia. Sok baja van ezzel a tanítónak is. Az is»- :olás gyermekek közt sok van, a ki ha mindjárt mm mondható is selypnek, de hajlandó össze- ilvasztani az egymás melletti hangokat s igen lohezen tanul meg tisztán olvasni. Ez is a dédelgetett selypítés emléke. A nyelv a megszokott negadózásból, félresiklásból csak sok bajjal sz0‘ A szerelem villámgyors támadása az emberek között épen oly gyakori, mint a mily kevéssé ritka a rovarok között a hideg hosz- szas szerelmi érintkezés. Az iszonyú féltékeny- ségi jeleneteik, véres küzdelmek a nő birtok, tfiiatt ép úgy meg vannak az állatoknál is mint az embereknél, még maga a szerelen okozta halál sem kiváltsága az embernek. A pintyőke gyakran a leghevesebb szereim nyilatkozat közepette hull le holtan a faága ről. Gyors tüdöszélhüdés öli meg, mélynél -oka a nagy felhevülés. Hány költő teszi li .életét és dalait áldozatul kedvese lábai elé A csendes erdő sötétében hányszor hanyatlit alá holtan egy-egy himcsalogány a miatt hogy szivből jövő dalával nem tudta vetély társától elhódítani szive választottját. A szerelemnek bűnei is ép úgy megvan nak az állatoknál, mint az embereknél. Yajoi képes volna-e még a legkaczérabb nő is fe lülmulni a nőstény kanári raffinirtságát, mely lyel csupa kaczérságból ellene szokott állati a him kanári szerelmi követeléseinek. Az az ügyesség, melylyel a nők eg; nem alá ezerszeresen el tudják rejteni a igent, mind semmi ahoz a rendkívül kifejtet kaczérsághoz, melyet az állatvilág nőnemű ré szénéi tapasztalhatunk. Még a házasság tőré bűne is előfordul az állatok között. A házas ságtörő gólya megbüntetése épugy nem mese mint nem mese számos olyan psychologia nyilvánulat, mely azt bizonyítja, hogy az em bér lelki világait az összehasonlitó lélekta segítsége nélkül épugy nem lehet igazán é alaposan megismerni, mint testi életét az ősz szehasonlitó boncztani és élettan nélkül. Gyula városa képviseleti közgyűlése 1886 évi szeptember hó 9-én. Elnöklő polgármester a szép számban egy begyült képviselőket üdvözölve, felolvassa a pol gármesteri jelentést a folyó évi ápril 10-től n>a napig terjedő időszakról, a mely általánosságbai tudomásul vétetett, egyes pontjaira pedig a kö vetkező intézkedések tétettek : 1- ör. Az önkéntes tűzoltói egylet megala kulása örvendetes tudomásul vétetvén, ama viszonynak megállapitása, mely a tűzrendőrsege az önkéntes tűzoltó-egylet működése keretébi illeszti, a városi tanácsra bizatik, felhivatván t tanács figyelme arra is, hogy a városban össze- halmosott takarmány meggátlása iránt szabályrendeleti javaslatot terjesszen elé. 2- Or. A templom-tér meghomokoltatása és kavicscsal feltöltése jóváhagyólag tudomásul vétetik s az erdópénzből előlegezett 1000 írtnak visszatérítése részben a folyó évi, részben a jövő éöi közmunka-pénztár terhére elfogadtatik. 3- or. A templom-tér mögötti piacz-tér kikövezésére a méltóságos grófi család áltál felajánlott 363 frt 31 kr. készpénz és 1881 frt 67 kr. kinnle vő szőllödózma-váltsági követelés köszönettel elfogadtatik s ennek közhaszonadomá- ■ásért a méltóságos grófi családnak jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. 4- er. A laktanyapénztár rendezése tárgyában a polgármésteri jelentésben említés nem leven, felhivatik a polgármester, jövőben minden rendes közgyűlésen jelentés tételre. 5- ör. A gyulai I. fokú ipariskola 1886/7. évi | költségvetése 1954 frt 91 kr kiadás, 599 irt be-1 vétel és 1355 frt 91 kr hiánynyal elfogadtatik s| 2*/n pótadónak a 1H. csoportra kivetése elrendel-1 tetik s az igy mnradó 391 frt 21 kr hiánynak| fedezése a nagy méltóságú m. k. vállás- és közob-| tatási miniszter úrtól kéretni határoztatok. 6- or. A regale váltási bizottság jelentése,| melyszerint az 250,000 írttal megváltható tudo-| másul vétetik s ennek tárgyalására határnapul | folyó évi november hó 15-ike kitüzetik, megbizat-| ván a regale váltság bizottság azon időig javaslat| előterjesztésével a pénz beszerzésére és megváltás) «setében annak mikénti kezelésére nézve. 7 er. A városi szabályrendeletnek az 1886.11 évi XXII. t. ez. összhangba hozatala felöl vastat-|l ván a tanács és szakosztály véleményével egybe-|i hangzólag elfogadtatik. 8- or. A Gyulaváros kötelékébe való felvéte-|i lére fizetendő dijak szabályrendelete elfogadtatott! I és a megyei törvényhatósághoz beterjesztése el- ! határoztatott. I 9- er. A város területén lakó napszámosok i által fizetendő községi adó a tanács és szakosz- 1 tály véleménye alapján elfogadtatott. 1 10- er. Az országos földhitelintézetnek érte. I zitése, hogy az élvezet kölcsönökből y2°/0 jövőre i nézve a törlesztéseknél elenged — tudomásul vé- 1 tetett. j 11- er. A kisbirtokosok országos földhitelin- j tézetnek értesítése, hogy 1000 frtot meghaladó 1 kölcsönöknél 5°/0 kamatozású zálogleveleket bocsát ki, tudomásul vétetett. i 12- er, Az országos erkölcsnemesitő-egyesü- s let körlevele folytáD, tekintettel annak üdvös f voltára, 12 tagú küldöttség alakíttatott oly czél- i
