Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

gg) Doboz község által

a) a község kötelékébe való felveti díjról

b) a közgyűlések számáról;

c) a tanácskozások ügyrendéről;

d) a tisztviselők, szolgaszemélyzet száms

azok

e) fizetés és nyugdijairól, és

f) a napszámosok megadózásáról alkotót szabályrendeletek jóváhagyásáról;

hh) Orosháza községének építkezési szabály rendelete jóváhagyásáról;

ii) Orosháza községének, — községi rendőrségi szabályrendelete jóváhagyásáról;

kk) Gyoma község os az államkincstár közt a gyomai földes gazdaság tulajdonát képező köz- legelöből történt kisajátítás felett — és

II) Ugyancsak az államkincstár által Gyoma község tulajdonát képező ingatlan felett kötött egyezségek jóváhagyása tárgyában;

mm) Uj-Kigyós község és az ó-kigyósi uradalom között kötött adás-vételi szerződés jóváhagyásáról ;

nn) Uj-Kigyós község által a kigyósi róm.i kath. egyháznak átengedett tanítói lak és tartozékainak ez utóbbira leendő telekkönyvezese iránti kérelme tárgyában;

oo) Uj-Kigyós községének a jegyzői fizetéssel egybekötött természetbeni fizetésnek készpénzI fizetéssé leendő átváltoztatása helybenhagyásáról;!

pp) az uj-kigyósi községi orvos 200 írt évii fizetésének 300 írtra lett felemelése helybenba-l gyásáról;

ír) Gyoma és Öcsöd község által a vontatói utak és szabad kikötés tárgyában alkotott szabályrendeletek helybenhagyása tárgyában;

ss) Orosháza község kérelme az 1887. évii költségvetésnek különfélék czimü rovatában felvettl regale pótlék visszafizetése tárgyában ;

tt) Csaba községének kérelme a községi ház-l tartásról szóló megyei szabályrendelet 12. §-ának| értelmezése iránt. I

10. Időközben érkezendő, s a póttárgysoro-1 zatban annak idején felsorolandó ügyek.

B.-Gyulán, 1886. szeptember 5. Ii

Jancsovics Pál, s. k. alispán. Ii

A békésmegyei hitelintézet.

A megyei hitelintézet felállítása ér-l dekében kiküldött bizottság a hitelinté-l* zetre vonatkozó alapszabály-tervezetet a| következő indokolással terjesztendi e hói 27-én tartandó megyei közgyűlés elé : It

A megye bizottsága f. évi 16. bgy. számú Jj határozatával az Ursziny Andor, Karassiay István,| Dr. Szeberényi Gusztáv, Beliczey Rezső és Dr.| Szemián Kálmán megyebizottsági tagok által tör- lí vénybatósági hitelintézet létesítése iránt beadott! indítvány tárgyalására, illetve a törvényhatósági l hitelintézet eszméjének és szükségességének ta-|v nulmányozására s a szükségesség felismerése ese-11 tén az intézet szervezési módozatainak megália-lc pitására küldetvén ki : tisztelettel jelentjük, hogyll megbízatásunkban eljártunk, s jelentésünket egy-li szersmind a következőkben terjesztjük elő : It

Beható eszmecsere, a törvényhatósági hitel-|c intézet eszméjének több oldala megvitatása, vala-|( mint a megyebeli gazdasági és hitelviszonyok! taglalása után meggyőződésére jutottunk annak,lí hogy az aránytalan magas kamatlábnak leszálli-|t tása, s ezáltal a megyénkben is érezhető köz- j gazdasági válságnak elhárítása, vagy legalább < mérséklése czéljából a törvényhatósági hitelinté 1 zet létesítésére, melynek tervbe vett szervezete a i fentebbi czél elérésére biztosítékot látszik nyuj- I tűni, égető szükség van.

A gazdasági válság nyomása megyénkben! is érezhető. Különösen a mezőgazdák, kik pedig i megyénk lakosságának legnagyobb contingensét képezik, s az iparosok helyzete, az alacsony árak s magas kematláb következtében áldástalan termelés folytán, részvétet érdemlő, E helyzeten segíteni a törvénvhatóságnak, mely az egyéni jó lét egyesek áltál meg nem valósítható feltételei nek megteremtésére s az emberi fejlőÖés akadályainak elhárítására első sorban hivatott, képez feladatát.

Különösen a közgazdasági válság egyik legfőbb okaként szereplő természetellenes hitel- viszonyoknak orvoslása igényli jelenleg a törvényhatóságok közreműködését. A kamatlábnál egy idő óta egész Európában mutatkozó gyors hanyatlása, mint a hullámok gyiirüzése elhatott hozzánk is, s éreztette áldását azokkal, kik ah hoz közel juthattak, sajnos azonban, a legszegényebb, a jelzálog! biztosítékot nyújtani nem képes s az arra leginkább rászorult osztály ab ban eddig épen nem részesülhetett. Pénzintéze leink a kamatlábat a hitel általános olcsóbbá té tele daczára le nem szállították, s a közönség az olcsó hitéihez, mely pedig a javak forgalmára s a vállalkozási szellemre éltető hatása folytán a gazdasági válság megoldásának legfőbb tényezőjéül tekinthető, nem juthatott.

Ily körülmények között a közönség jólétének megóvása és emelése tekintetéből az egyer-|dasági egyesület kebelében gyakori megvitatás kltárgyát képezte a biztosítási ügy. Miután a tűz- }l|biztosítási dijak, a jégdijakkal arányosítva, cse- :-1kélyek, és a gazda évi kiadását nem terhelik ér- slzékenyen, első - sorban a jégbiztosítás olcsóbbá r.ltétele felett tanácskoztak, oly eszközt keresvén, i-lmelyel a jégbiztosítás olcsóbbá tétetve, általáno- -Isitható, mindenkire nézve könnyen hozzáférhető jlegyen. Beszéltek a kényszerrel és kényszer nél- flküli államosításról, a kölcsönösségről; de az első -(számos akadályba és alig leküzdhető nehézségekbe -lütközik; a másik pedig az egyeeekre nagy anyagi (koczkázattal van összekötve, melynek előre hajtárt szabni nem is lehet, úgy hogy ezen érvelések Ifolytán az ügy a tanácskozások stádiumán túl Inén) haladt.

Egy középutat, egy minden igényt kielégítő leszközt kelle találni; és végre a f. é. május halvában az „Országos gazdasági egyesületek “-nek |a szövetkezeti ügyben tartott ülése alkalmával Jmegszülemlett azon eszme, mely az általános kívánalmakat leginkább kielégíteni van hivatva. És (ez a szövetkezeti forma, mely olcsó dijak mellett la szövetség tagjainak a teljes üzleti nyereményt átengedi és a tagoktól egy, előre meghatározott csekélynek mondható kezességen kivül (12 évi biztosítási tartamra csakis egy évi díjösszegnek I megfelelőié készfizető kezesség) még a legnagyobb veszteségek esetére sem követelhet dijutánfizetést, ( díjemelést, vagy bármily formában veszteség meg- j térítést; miután a magyar biztosító társaság vál- < lalja magára a kezességi összegeken túl előfordul- I ható veszteségek fizetését. Az üzleti nyeremény ' kizárólag a szövetséget fogja illetni. A nyeremény | fele része egy, a szövetkezeti tagok tulajdonát ; képező kamatozólag kezelendő tartaléktökére fog 1 fordittatni, mely 12 év után kerül felosztásra a > szövetkezeti tagok közt, befizetett biztosítási di- ? jaik arányában. Ha a tartaléktőke a szövetkezet ■ egy évi díjbevételének összegére emelkedik, a [ szövetkezeti tagok kezességi kötelezettségének c ereje és érvénye megszűnik, miután azt az ilyké- pen kiegészített tartaléktőke pótolja. A nyeremény ' másik fele, minden üzletóv lezártával, osztalék ^ gyanánt fog felosztatni a szövetség tagjai közt c olyformán, hogy a reá következő évben az ősz- g t.i Iáknak megfelelő összeggel kevesebb dij fog ál- • taluk fizettetni. ^

A szövetkezeti tagoknak a kezesség viselése

8

által elvállalt koczkázata nem képez komoly ál- y lozatot, mert a jelentékenyen leszállított dijakból s sredő megtakarítás, mely részükre 12 éven át s fiztositva van, többszörösen fölülmúlja a kezes- * légi összeget, t. i. az egy évi diját.

A kezességi biztosíték, habár nincs kész- j pénzben befizetve, az alaptőkét helyettesíti, és c aogy ezen alap elegendő lesz, mert bizton vár- £ íató, hogy a szövetség egy milliót jóval túlhaladó f évi dijai fogja működését megkezdhetni, bizonyság ^ rá sok biztosító társaság, mely ennél jóval cse- [, kélyebb alaptőke mellett, többféle biztosítási ágat t kultivál. Igaz, hogy a vesztesség nagyobb alaptőke v mellett sincs kizárva, és ezt tanúsítja sok eltűnt f biztosító társaság sorsa. De az ily társaságokat * nagy részben nem az üzleti veszteségek, hanem ^ a hiányos kezelés sodorta el. I

A szövetség kezelése csekély jutalék mel- s lett az első magyar általános biztosító-társaságra bizatik. Bátran állítható, hogy jobb, avatottabb i kezekbe nem tétethetett volna le a jégbiztositási c szövetség ügyvezetése, mert ezen társaság 29 évi ' fennállása óta bebizonyította, hogy nála az érte- 2 lem és kifogástalanság egyaránt megvannak, és ^ a takarékosságot is mindig szem előtt tudta tar- j tani. Ezen elvek a szövetségnél is meg lesznek e honosítva. A magyar társaság bosszú évi tapasztalatával, a 4000 tagból álló jeles ügynöki | karral és egész nagy apparátusával fog a sző- ■ vétség érdekében közreműködni. 8

A szövetségi tagok közül egy elnök, két t aleluük és 42 tagból álló „vizsgáló- és felügyelő- [ bizottmány“ fog választatni. Ezen testület fog a c szövetség érdekei fölött őrködni, ez fogja az ügykezelést és könyvezést bármikor, a mérleget és £ a zárszámadásokat minden üzletév végén meg- r vizsgálni és vizsgálatának eredményét a szövet- * ségi tagok tudomására hozni.

És miután a károk rendezése a szövetségi | tagok vitális érdekét képezi, azok sorából min- c den megye területéhez képest megfelelő számú S „bizalmi férfiak“ fognak választatni. A bizalmi s férfiak, számra körülbelül 200-an, mint tapasz- í talt gazdák, hivatva lesznek a károk felvételé- 2 nél közreműködni. ]

Ezenkivül a gazdasági-egyesületek elnök- r ségei vagy választmányi tagjai közül az ország- ^ ban körülbelül 60 szakbizottsági elnökül fognak j felkéretni. A szakbizottsági elnökök, kiknek szintén a szövetség tagjainak kell lenni, vitás kár- I ügyekben a szakbizottság elnöki tisztjét végzen- 2 dik. Ezen férfiak legjobban ismervén megyéjük ] gazdasági és termesztési viszonyait, a károsult szövetségi tag jogos igényeit méltányosan fogják kielégíteni, de meg fogják védeni a szövetkezetei is túlzott követelésektől.

A szövetkezeti tagok 12 évre kötik le bizA kereskedői képisités.*)

Magyarország, mint agricultur állam, azelőtt alig tett valamit az ország kereskedelmének előmozdítására, s ha tett, az mindig közvetett intézkedés volt, mert ez első sorban mindig a termelő vagy fogyasztó érdekeit s csak ezután szolgálta e két tényezőt közvetítő kereskedelmet. Pedig ha egyes nemzetek állami életébe tekintünk, el kell ismernünk, hogy csak azon nemzet lett nagygyá és gazdaggá, mely a létérti küzdelembenben a békét feltételező kereskedelem lobogója alatt indul hódító hadjáratra.

Hazánk felocsúdott a szabadságharezunkat követő letbargiájából s minden vádat megelőzőleg gyekezett kereskedelmünket is a haladó kor szelőiében fejleszteni, hogy a több évtizedes elmaradást rohanásában még utói érni képes legyen. Építi a vasutakat, biztosítja a külfölddeli előnyös összeköttetést, egyensúlyban tartja az exportot az importtal, emeli a bitéit s a mi bennünket leginkább érdekel; fejleszti a kereskedelmi szak- ktatást.

A kereskedelmi szakoktatás és a vele mindinkább előtérbe nyomuló társadalmi kérdések szük- gessé teszik, hogy népünket s annak különféle viszonyait ismerjük; megkövetelik, hogy kereskedőkkel foglalkozván, azok szakoktatását és képesítését is kereskedelem-statisztikai szempontból téljük meg s annak fejlesztéséhez javaslatainkkal hozzájáruljunk.

Hazánk legutolsó népszámlálása szerint a szorosan vett kereskedéssel 90,712 önálló vállalkozó foglalkozott, kik 73,043 egyénből álló segéd- személyzetet alkalmaztak, vagyis az ország lakosságának 1‘19%-a, t. i. 163,755 személy volt az, i magát kereskedőnek nevezte.

Az ezt megelőző legközelebbi 1870. évi nép- számlálás szerint igaz, bogy a kereskedéssel tog- lalkozók száma 133,582-őt, vagyis 29,173-mal mutatott kevesebbet ki s akkor Magyarország népességének csak 0-86%-a volt kereskedő, tehát az 1880-kí népszámlálás 1-19%-ával szemben a javulás már 0-33% í csakhogy ez úgyis csekély százalékot nagyon csökkenti az, bogy a népszámlálás a 17,277 egyénből álló vasúti és gőzhajózási tisztviselőket, az 5,305 egyénből álló posta és távírdái személyzetet, az 1,337 személyből álló pénzintézeti és 802 egyénből álló biztositó intézeti hivatalnokokat is a szorosan vett kereskedők közé számította; csökkenti továbbá az, hogy az 1880. évi népszámlálásban a mintegy 6,000 lélekszámot kitevő közönséges hajós, révész, hordár, bérkocsis stb. szintén a kereskedelmi forgalommal foglalkozók, tehát kereskedők osztályába Boroztatott.

A népszámlálás irányát, helyes vagy helytelen voltát bírálni nem tartozik feladataink közé; csekély, nagyon csekély a népesség arányában a végeredmény s ennek a főnökök és segédszemélyzetre való megoszlása még azon esetben is, ha a lenti számokban kimutatott nem tulajdonképeni kereskedőket a kereskedők osztályához sorozva, igyekszünk a kereskedelmi szakoktatás rendezését sürgető statisztikai képet magunk előtt felállítani.

Az 1880. évi népszámlálás alkalmával ugyanis a kereskedőknek jelzett 163,755 lélekszámból esik: Önálló vállalkozó (főnökök) 90,712 vagyis 55-40%

üzletvezető és hivatalnok . 10,068

segéd

..................■■ . , . 25,953

ta

noncz............................8,972

mu

nkás............................ 20,559

cs

aládi kisegítő .... 7,491

615°/°

15-85%

5-48%

12-55%

4-57%

Összesen 163,755 100-—%

Megdöbbentően szomorú kép az, mely előttünk feltárul, ha e számoknak egymáshozi viszonyát kutatjuk; elszomorító az eredmény, melyet ez adatoknak egymáshozi összefüggéséből következtetésképen levonunk. A számadatok ez alakulásai szerint a kereskedők 55-40%-a önálló üzlettulajdonos; ha már most az üzlevezetők, segédek és tanonezok számarányát összevesszük, az

27-48%-ot tesz ki, vagyis két üzletre esik egy a szó legszorosab értelmében vett koreskedői személyzet ; azaz, ha minimális számban azt állítjuk, bogy átlag egy rendes üzletre egy segédszemélyzet, t. i. segéd vagy tanoncz esik, az önálló vállalkozók (üzletek) fele részét a tulajdonképeni nem kereskedők és pedig szatócsok, zsibárusok, kufárok képezik, kik Magyarország kereskedelmének fellendítéséhez vajmi kevéssel járulnak és járulhatnak.

A kereskedői létszám ez alakulásában rejlik azon örvény, mely a tömeges bukásoknak okozója, kereskedelmünknek ez aránytalanul nagy számban nem hivatott kezekben való összetorlódása inditó oka annak, hogy Magyararszág kereskedőinek nemcsak itthon, de a külföld előtt is nagyon ingatag alapon álló tekintélye és hitele van.

*) Mutatvány a „Kereskedelmi és Pénzügyi Szemle“ első számából.

b tositásaikat a szövetkezetnél, de fenn van tartva- részökre azon jog, hogy az évenkint változó ter- mesztési viszonyokhoz képest minden évben mó- dosithatják a biztosítandó összegeket. A 12 évi í tartam szüksége 29 évi jégstatisztikából merített , tapasztalatra van fektetve. A statisztika törvé- nyei szerint kell ezen évsor, hogy az egyes évek- > ben előfordulható veszteségek más évek nyere- ményei által ellensulyoztassanak, és hogy a sző- í vetkezeti üzlet eredményében nyereséggel legyen i lezárható.

A szövetség a jelenleg gyakorlatban álló díjszabálynál jelentékenyen olcsóbb tételek mellett kezdi meg működését. Minél nagyobb lesz a belépők száma és a biztosítási összeg, annál mérsékeltebb lehet a díjegység. És miután a szövetség főczélja, a magyar gazdákra a jégbiztosítást mindinkább olcsóbbá tenni, bizton várható, hogy a hazai gazdaközőnség, saját jól felfogott érdekéből, bizalommal fog fordulni a jég- biztosítási szövetkezethez.

lsek és társulatok érdeklődése hiányában a ti ;|vényha_tóságnak feladatává lett oly intézmény (létesítésére törekedni, melyek által a bank hi (az alsóbb osztályok miuden rétegeire nézve he Jzáférhető leszen, hogy annak áldása megyénk, [annak szegényebb osztályaira is kiterjesztesse Az inditványbeli törvényhatósági hitelinl (zetet e czél elérésére, a legjobb eszközül isme (tűk fel. Az abban lefektetett s minden nyerés (kedést kizáró alapelvek biztosítékul szolgálna |hogy közvetítője s megteremtője leend az a I Ihető legolcsóbb hitelnek, fejlesztője a takaréko: [ságnak, rugója a vállalkozási szellemnek s élti tője a közgazdaságnak. Ezen okoknál fogva törvényhatósági hitelintézet szükségességének meg állapítása után az indítványban feltüntetett ints zet eszméjét általánosságban magunkévá tettül s meggyőződésében annak, hogy hatása áldáso és üdvös leend, s hogy az az ellen fennforogc látszó akadályokat csak a kezdet nehézségei s : minden uj eszmével együtt járó idegenkedés ke pezik, meggyőződésében annak, hogy a neme ezélzatu indítványozók által felkarolt eszménél utat keilend törnie minden akadályok között is a törvényhatósági hitelintézet létesítését lényegé ben a tek. bizottságnak ajánljuk, s annak meg alkotásához az általunk átdolgozott s alább kö sölt szabályzati tervezetet elfogadásra javasoljuk — Ezen előterjesztésünkkel kapcsolatosan a hi- elintézet létesítésének elhatározása esetére java- ioljuk egyszersmind, hogy egyidejűleg az alap- zabályzati tervezet 2-ik §-ában említett 5°/0-nyi örvényhatósági pótadót is megszavazni, annak uvetése s behajtására vonatkozólag az állandó álasztmányt az 1883. évi XV. t.-czikkhez ké- lest szabályrendelet készítésére utasítani, s a uegye takarékpénztárilag kezelt tőkéinek már lejekorán vaió felmondása iránt rendelkezni mél- óztassék. Megkeresendő továbbá a megye fel- gyelete és kezelése alá helyezett alapítványok lapitói, illetve rendelkezési joggal felruházott tódaik, hogy az alapítványok értékpapírjainak észpénzre való váltását, s a szervezendő hitel- itezetben ekként való kezelését megengedni szí e8kedjenek.

Ezekben foglaltuk egybe eljárásunk ered- lényeként jelentésünket,

B.-Gyulán, 1886. augusztus hó 25.

Jaocsovics Pál, Fábry Sándor,

ispán, a küldöttség elnöke. megyei I-ső aljegyző, mint a küldöttség jegyzője.

Az alapszabályokat ezúttal — miután zok a már lapunkban közlött tervezettel] ?en csekély mérvben térnek el — . ismét özölni feleslegesnek tartjuk.

lagyar gazdák jégbiztositási szövetkezete.

Az emberi munkásság minden terén többé evésbbé kifejlődve látjuk az egyesülési törek- ist, mely korunk egyik irányeszméjét képezi, lig van egy ága a kereskedelemnek és iparnak, ely a társulás által lendületet nem nyert volna, azánk sem zárta el magát ezen eszmének, melyek nyomát találjuk mindenhol a gyakorlati életen. A czél mindig ugyanaz marad, t. i. az erők sszefoglalása, csoportosulás által segíteni az egyeB tztályok vagy ügy ágak bajain-hiányain.

És miután hazánkban a földmivelés képezi legfontosabb nemzetgazdászati tényezőt, ezen íren kiváló szerepre van hivatva az egyesülés.' lig is van vármegye, hol legalább egy gázdasági gyesület ne léteznék. A gazdaközönség Iegkivá- ibb tagjai által kormányozva, odatörekszik, hogy gazdászatban mindennemű javításokat hozzon étre, és annak terhein könnyítsen.

Ezen számos gazdasági egyesületek élén áll központban az „Orsz. magyar gazdasági egye- ület“ Budapesten. Mindenki előtt tudva van, lily számos hasznos intézkedés köszönhető ezen gyesületek hazafias működésének.

Tény, hogy azon sok teher mellett, melyek , gazdaközönsógre nehezednek, a vetéseknek jégűr elleni biztosítása jelentékeny szerepet játszik, aert a gazdára nézve majdnem elodázhatlan szűk éget képez. A gazdasági egyesületek ezen álta- ános érdeknél fogva már régóta foglalkoznak izon eszmevei, miként lehetne a földmivelés ezen erhén is könnyíteni. Az első lépés, melyet a gaz- lasági egyesületek ez irányban tettek, az volt, íogy majdnem kivétel nélkül szerződési viszonyba éptek magyar biztosító társaságunkkal. Kétféle slönyt szereztek ezen szerződésekkel: az egylet lek magának gazdasági czélokra fordítandó szá- :alékot kötöttek ui a befolyt dijakból; és az egye- lüteti tagoknak bizonyos elengedést a rendes biz- ositási díjtételekből.

De a terményárak fokozatos alábbszállása olytán ezen előnyök ma már elégteleneknek tartatnak. A magyar gazdának, miután csak úgy tépés terményeivel sikeresen kilépni a verseny fiaczára, ba produkezionalis költségei mérsékelek, ezek csökkentésére kell lőfigyelmét fordítani, is miután a biztosítási dijak is produkezionális töltséget képeznek, ezek leszállítására irányult iltalanos törekvést igazoltnak kell elismerni.

A gazdakörben és a vidéken is, több gaz.