Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-25 / 30. szám
30-ik szám Gyula, 1886. julius 25-én V. évfolyam. "1 f--------I Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .......... Évnegyedre .. .. i i. 25 » l Egyes szám ára 10 kr. .-Ji T ársaclalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán* f—;—^ Ziadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvénykatósági ésközségi közélet. Békésmegye küldöttsége Ipolyi Arnold nagyváradi püspöknél. A megye közönsége folyó évi május hóban tartott közgyűlése alkalmával elhatározta, hogy Ipolyi Arnold nagyváradi püspök székfoglalása ünnepélyén kiildött- ségileg képviselteti magát. A Székfoglalásról hivatalos értesítést vevén a megye alispánja, a megye küldöttsége a legszive- sebb készséggel és hazafias örömmel sietett folyó hó 21-én Nagyváradra a nagy tudo- mányu s emelkedett szellemű egyházmegyei püspök előtt vármegyénk üdvözletét tolmácsolni s ragaszkodó tiszteletét nyilvánítani. Valóban lélekemelő tudat az, hogy ama nagy elődöknek, kiknek halhatlan érdemei örök betűkkel vannak beírva történelmünk lapján, Ipolyi Arnoldban oly méltó utódot nyert a nagyváradi egyház-megye, de az egész magyar haza minden hü és igaz fia, hogy a királyi kegyelem hozzánk csatolta azon nagy tudóst, koszorús irót, lánglelkü Hazafit, apostoli erényekben gazdag főpapot, ki hivatva van arra, hogy kiváló állását egyéni nagy érdemeinek fényével még tiszteltebbé tegye. Ily gondolatok s érzelmektől áthatva állt meg megyénk tisztelgő küldöttsége a nagyváradi egyházmegye főpapja előtt s a küldöttség vezetője megyénk alispánja meg- hatottan emelkedett szellemű beszéddel üdvözölte őt, kifejezvén Békésmegye törvény- hatósága képviseletében és nevében legbensőbb ragaszkodását a hazafiul s apostoli erényekben bővölködő főpásztor iránt. Ipolyi Arnold 0 nagyméltósága a szeretet a ragaszkodás ezen őszinte és megtisztelő nyilvánulását kegyesen fogadta; s szivünk mélyéig hatottak szeretetteljes, lelkes szavai, — midőn megyénk iránt régóta érzett szeretetéről szólott. Békésmegye iránt, úgymond — mindenha a legmelegebb rokonszenvet érzett, hiszen ezen mégye az, melyben ősei, mint főtisztviselők a közérdeket szolgálták, s ezen megye az melyben ez idő szerint is legTiözelebbi rokonai élnek, s örömmel gondol azon megyére melyben a nemzetiségek a hazafiui erényekben egymást felül múlni törekednek, s megelégedéssel tölti el lelkét azon magasztos hitélet, mely Békésmegye különböző hitfelekezeteinél nyilvánul. Ezután a küldöttség egyes tagjait mu- tattatá be magának. Mindenikhez intézett szeretetteljes hangon kérdéseket s véget, érvén a tisztelgés ebédre hívta meg a küldöttséget. Lehetetlen hű képét festeni azon szívélyes fogadtatásnak, melyben a küldöttség részesült; ebéd után, melyen a küldöttség tagjain kivül megyénk szeretett főispánja, a püspök ur sógora, s Terényi liajos főszolgabiró ő nagyméltóságának öcscse, és Pór Antal kanonok, Bunyitay Vincze a jeles történetiró— ki a „Nagyváradi püspökség története“ czimü nagyszabású munkájával gazdagitá történelmi irodalmunkat vettek részt — Ő Nagyméltósága megmutogatta a küldöttségnek tömérdek mükincsett, melyeknek minden darabja tanúskodik arról, hogy a nagy főpap emelkedeit szelleme mily megbe- csülhetlen szolgálatokat tett a hazai régészet emelésére. — Termeinek díszítése olyan, hogy megirigyelhetné bármely fejedelem. A falak gobelin-szőnyegekkel boritvák, melyek minden darabja óriási értéket képvisel. A dolgozószoba falait a rokonok arczképei diszitik. Ott láttuk néhai Terényi Lajos, megyénk volt alispánjának s nejének arczképeit. — Az ebédlő falait a nagyváradi püspökök arczképei diszitik. Állványon elhelyezve láttuk Aggházynak képét, mely azon jelenetet tüntéti, midőn Ipolyi Arnold a képző művészi társulat nevében üdvözli Munkácsi Mihályt a nagy festőművészt, szembenvan elhelyezve Munkácsy „Krisztus Pilátus előtt“ — müvének aczélmetszete a művész ajánlatával. — A falak, állványok régi magyar-fazekas müvekkel, tálakkal, csuprokkal vannak megrakva, melyek min- denike egy-egy kincs azok előtt, kik hazánk ipari fejlődését, nemzetünk müizlésé- nek fokonkénti előhaladását tanulmányozzák. — A nagy elfogadó terem falfestményei is rendkivül lekötik a szemlélő figyelmét. —- Egyes termek falait nagy művészek képei diszitik. A tanács terem falait a nagyváradi kanonokok arczképei fedik. Mindazoknál miket a pazar fénynyel s rendkívüli müizléssel berendezett termekben láthatott a szem, inkább elragadólag hatott azon jó kedély, azon nemes szívélyesség melyet a küldöttség O nagyméltósága részéről tapasztalt. — Örömmel tölte el lelkeinket a főpap szeretetreméltósága, jóhangulata, kedélyessége, mely különösen Göndöcs apát ur irányában nyilvánult,— ki élénk modorával sokszor szeretetteljes mosolyra készté a nagyszellemü főpapot. Meghatottan kitörölhetlen benyomásokkal vett búcsút a küldöttség Nagyvárad lánglelkü főpapjától s szivünk hálaérzette megtelve küldött fohászt a mindenhatóhoz, hogy őt az ég a haza az egyház a köztudományosság szolgálatára hosszú és boldog élettel áldja meg. A törvényhatóságokról szóló törvény életbeléptetése. A megyei és városi törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t. ez. a községekről szóló 1886. XXII. a közigazgatási tisztviselők, a segéd és kezelő személyzet elleni fegyelmi eljárásról szóló 1886. XXIIÍ. fc-czikkek az országos törvénytárban f. évi julius 8.-án közzé tétettek, s egyidejűleg a m. kir. belügyminister ezen törvények életbeléptetése, illetőleg végrehajtása tárgyában körrendeleteket bocsátott ki. Figyelmezteti a miniszter a megye közönségét, hogy a mennyiben a törvényhatóságokról szóló törvény rendelkezései folytán a megyei szervezési szabályzat is módosítást igényel, e szabályzat az uj törvénynyel összhangzatba hozandó s a tett módosításoknak megjelölése mellett annak idején a módosított szervezési szabályzat hozzá bemutatandó. Megjelöli a rendelet ama teendőket, melyek a végrehajtandó törvény rendelkezései folytán a megye közönségének legközelebbi feladatához tartoznak s felhívja a megye közönségét, hogy minél előbb rendkívüli közgyűlést tartson, s rendeleté alapján az említett törvény végrehajtása czéljából szükséges teendőket beható tanácskozás tárgyává tegye s haladéktalanul akként intézkedjék, hogy a törvénynek f. évi augusztus hó 15-éu való életbeléptetése legkisebb fenaka- dást se szenvedjen. Megyénk törvényhatósága ezen ministeri rendelet értelmében rendkívüli közgyűlést tart folyó hó 26-án, — mely rendkívüli közgyűlésnek tárgyát a törvény s az annak végrehajtására vonatkozó ministeri rendelet meghirdetése dogja képezni. Azt hisszük, hogy a megye szervezeti szabályzatának a törvény által igényelt módosítását is lehetett volna e rendkívüli közgyűlésre elő készíteni, szükséges is. lett volna ez azért, mert a törvény f. évi aug. 15-én életbe lépvén, az eddigi törvény alapján alkotott állandó választmány feladatát nem teljesítheti s a megye azon helyzetbe jön, hogy egy esetleg tartandó rendkívüli s a szeptember hóban tartandó reudes közgyűlésen á legfontosabb ügyek az állandó választmány által, mint a mely .az életbe léptetett uj törvény értelmében nem szerveztetett, elő nem készíttethetnek. Szükséges volna továbbá azért is, mert e rendkívüli közgyűléstől kezdve, egész a szeptemberi közgyűlésig oly szabályrendelet mellett vezettetnék a megye kormányzása és igazgatása, mely az életbeléptetett uj törvénynek meg nem felel. De maga a miniszteri rendelet is e rendkívüli közgyűlés feladatául tűzte ki a megye szervezeti szabályzatának módosítását, s igy azt a szeptemberi közgyűlésig halogatni nem lehet. — Óhajtanánk, ha a megye állandó választmánya a szervezeti szabályzat módosítását az életbe léptetett uj törvényhez való átalakítását a folyó bó 26-ára kitűzött rendkívüli közgyűlésre előkészítené. A törvény azon intézkedései, melyek a megye szervezeti szabályzatának módosítását s átváltoztatását vonják magok után, a következőkben foglalhatók össze. A törvény 17. §-a szerint a törvényhatóság a jövő évi költségvetést az .őszi rendes közgyűlésen oly időben lévén köteles megállapítani, hogy az október hó 31-ig a belügyminiszterhez felter- jesztethessék, a 46. §. szerint pedig a közgyűlések száma és ideje a törvényhatóság által, tekintettel a 17. §. intézkedéseire, szabályrendelettel lévén megállapítandó, ezen rendelkezések alapján a közgyűlések számáról és idejéről az idézett 17. és 46. §§-ban foglaltak szemelőtt tartása mellett, mielőbb szabályrendeletet alkotandó. A 45. §. alapján továbbá szabályrendelettel kell megállapítani azt is, hogy a főispán, alispán és főjegyző egyidejű akadályoztatása esetében ki elnököljön a közgyűlésben ? mely szabályrendelet jóváhagyás végett szintén bemutatandó. A 48. §. értelmében a jelenlegi állandó választmány, a törvény életbeléptetésétől kezdve a főispán, akadályoztatása esetére az alispán, eset leg ennek tervényszerinti helyettese a főjegyző elnöklete alatt fogja folytatni további működését, s ugyancsak a 48. §. rendelkezéséhez képest a megye közönsége feladata sürgősen intézkedni az iránt, hogy a mennyiben az állandó választmány alelnökei között megyei tisztviselők is lennének, ezek helyett az állandó választmány más alelnö- köket, az állandó választmány azon tagjai helyett I pedig, kik megyei kültisztviselők vagy községi ] elöljárók, a törvényhatósági bizottság saját kebeléből más tagokat válaszszon, s minthogy a többször említett 48-ik §. szerint az állandó választmány ügyrendjét maga alkotja meg, figyelemmel kell lenni arra is, miszerint a választmány ebbeli hivatásának megfeleljen s ügyrendjét a törvényhatóságnak, melytől megbízatását vette, annak idejében bemutassa. A törvényhatósági bizottság választott tagjai fele részének ezen év végén a bizottságból leendő kiléptével, a jelenlegi állandó választmány megbízatása is lejárván, az állandó választmány újra leszen megalakítandó. Tekintettel az 50. §-ban foglalt ama rendelkezésre, mely szerint a közgyűlés ügyrendjét a törvény korlátái közt, a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg s e szabályrendeletben az iránt is intézkedik, hogy mely esetben vun helye a hallgatóság eltávolításának, az eddig érvényben levő közgyűlési ügyrend törvény rendelkezésével összhangzásba hozandó illetőleg a törvény újabb rendelkezéseinek megfelelőleg kibó- vitendő. Minthogy a 88. §. azt rendeli, hogy a megyék ezen törvény életbelépte után egy év alatt nyugdíjintézet szervezése, a nyugdíjalap létesítése és kezelése iránt, a törvényhatóságok az állammal és társtörvényhatóságokkal létesítendő viszonyosság alapján s lehetőleg az 1885. XI. t. ez. alapelvei szerint alkotandó, a belügyminiszter által megerősítendő szabályrendeletben intézkednek és ugyancsak a belügyminiszter jóváhagyásával sza- bályreodeletileg állapítja meg a törvényhatóságba tisztviselővel a segéd- és kezelő személyzet tagjával szemben azon esetben követendő eljárás módozatait is, ha az illető betegség vagy szellemi fogyatkozás folytán az arra illetékes hatóság által engedélyezett egy évig terjedhető szabadságidő leteltével sem nyerte vissza munkaképességét: felhívja a megye közönségét, a belügyminiszter, hogy a nyugdíjintézményről nlkotott s általa is már tárgyalt, illetőleg jóváhagyott szabályrendeletnek, lehetőleg a jelen törvény 88. §-ban emli- litett viszonosság és alapelvek szerinti módosítását megfontolás tárgyává tegye, s ebbeli megállapodásait, valamint ama szabályrendelet is, melylyel a betegségben vagy szellemi fogyatkozásban szenvedő s munkaképességét egy év alatt vissza nem nyert tisztviselővel segéd- és kezelőszemélyzeti taggal szemben követendő eljárást szabályozni kívánja, jóváhagyása alá terjeszsze. A békésmegyei hitelintézet, a philo- sophia és logica. Ugy e tisztelt olvasóim furcsa az jii- kor oly dolgok kerülnek egymás mellé, melyek között az ember alig találja meg az eszme-rokonságot. Sok dolog megtör- j történt már a világon s miért ne történhetnék meg ez is, kivált akkor, mikor valakinek Finta Ignácz ur észjárásával van dolga. Finta Ignácz ur engemet nem értett meg, vagy a mi aztán még nagyobb baj nem akart megérteni. Tegyük hát magunkat érthetőbbekké reá nézve. Finta Ignácz ur a „Békés Gyulai Hiradó“ 20-ik számában azt mondta: hogy a felállítandó bókésmegyei hitelintézet a takarékpénztárakat nem fogja zavarni semmiben, még egyszer ismétlem semmiben. Erre én azt kérdeztem, hogy ha nem zavarja semmiben, ha tehát épen az ő állításából kifolyólag, nem érjük el a czélt, melyet a békésmegyei hitelintézet maga elé tűzött, bogy t. i. a takarékpénztárakat alacsonyabb kamatlábbal dolgozni kényszerítse : mi értelme van az egész erőlköIzapunk mai számához fél iv melléklet Tan csatolva.
