Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

30-ik szám Gyula, 1886. julius 25-én V. évfolyam. "1 f--------­I Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden­dők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .......... Évnegyedre .. .. i i. 25 » l Egyes szám ára 10 kr. .-Ji T ársaclalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán* f—;—^ Ziadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvénykatósági ésközségi közélet. Békésmegye küldöttsége Ipolyi Arnold nagyváradi püspöknél. A megye közönsége folyó évi május hóban tartott közgyűlése alkalmával elha­tározta, hogy Ipolyi Arnold nagyváradi püspök székfoglalása ünnepélyén kiildött- ségileg képviselteti magát. A Székfoglalás­ról hivatalos értesítést vevén a megye alispánja, a megye küldöttsége a legszive- sebb készséggel és hazafias örömmel sietett folyó hó 21-én Nagyváradra a nagy tudo- mányu s emelkedett szellemű egyházmegyei püspök előtt vármegyénk üdvözletét tol­mácsolni s ragaszkodó tiszteletét nyilvá­nítani. Valóban lélekemelő tudat az, hogy ama nagy elődöknek, kiknek halhatlan ér­demei örök betűkkel vannak beírva törté­nelmünk lapján, Ipolyi Arnoldban oly méltó utódot nyert a nagyváradi egyház-megye, de az egész magyar haza minden hü és igaz fia, hogy a királyi kegyelem hozzánk csatolta azon nagy tudóst, koszorús irót, lánglelkü Hazafit, apostoli erényekben gaz­dag főpapot, ki hivatva van arra, hogy ki­váló állását egyéni nagy érdemeinek fé­nyével még tiszteltebbé tegye. Ily gondolatok s érzelmektől áthatva állt meg megyénk tisztelgő küldöttsége a nagyváradi egyházmegye főpapja előtt s a küldöttség vezetője megyénk alispánja meg- hatottan emelkedett szellemű beszéddel üd­vözölte őt, kifejezvén Békésmegye törvény- hatósága képviseletében és nevében leg­bensőbb ragaszkodását a hazafiul s apos­toli erényekben bővölködő főpásztor iránt. Ipolyi Arnold 0 nagyméltósága a sze­retet a ragaszkodás ezen őszinte és meg­tisztelő nyilvánulását kegyesen fogadta; s szivünk mélyéig hatottak szeretetteljes, lel­kes szavai, — midőn megyénk iránt rég­óta érzett szeretetéről szólott. Békésmegye iránt, úgymond — mindenha a legmelegebb rokonszenvet érzett, hiszen ezen mégye az, melyben ősei, mint főtisztviselők a közér­deket szolgálták, s ezen megye az melyben ez idő szerint is legTiözelebbi rokonai él­nek, s örömmel gondol azon megyére melyben a nemzetiségek a hazafiui erények­ben egymást felül múlni törekednek, s megelégedéssel tölti el lelkét azon magasz­tos hitélet, mely Békésmegye különböző hitfelekezeteinél nyilvánul. Ezután a küldöttség egyes tagjait mu- tattatá be magának. Mindenikhez intézett szeretetteljes hangon kérdéseket s véget, érvén a tisztelgés ebédre hívta meg a kül­döttséget. Lehetetlen hű képét festeni azon szí­vélyes fogadtatásnak, melyben a küldött­ség részesült; ebéd után, melyen a kül­döttség tagjain kivül megyénk szeretett főispánja, a püspök ur sógora, s Terényi liajos főszolgabiró ő nagyméltóságának öcscse, és Pór Antal kanonok, Bunyitay Vincze a jeles történetiró— ki a „Nagy­váradi püspökség története“ czimü nagy­szabású munkájával gazdagitá történelmi irodalmunkat vettek részt — Ő Nagy­méltósága megmutogatta a küldöttségnek tömérdek mükincsett, melyeknek minden darabja tanúskodik arról, hogy a nagy főpap emelkedeit szelleme mily megbe- csülhetlen szolgálatokat tett a hazai ré­gészet emelésére. — Termeinek díszítése olyan, hogy megirigyelhetné bármely fe­jedelem. A falak gobelin-szőnyegekkel boritvák, melyek minden darabja óriási értéket képvisel. A dolgozószoba falait a rokonok arczképei diszitik. Ott láttuk néhai Terényi Lajos, megyénk volt al­ispánjának s nejének arczképeit. — Az ebédlő falait a nagyváradi püspökök arcz­képei diszitik. Állványon elhelyezve láttuk Aggházynak képét, mely azon jelenetet tüntéti, midőn Ipolyi Arnold a képző mű­vészi társulat nevében üdvözli Munkácsi Mihályt a nagy festőművészt, szembenvan elhelyezve Munkácsy „Krisztus Pilátus előtt“ — müvének aczélmetszete a mű­vész ajánlatával. — A falak, állványok régi magyar-fazekas müvekkel, tálakkal, csuprokkal vannak megrakva, melyek min- denike egy-egy kincs azok előtt, kik ha­zánk ipari fejlődését, nemzetünk müizlésé- nek fokonkénti előhaladását tanulmányoz­zák. — A nagy elfogadó terem falfestmé­nyei is rendkivül lekötik a szemlélő figyel­mét. —- Egyes termek falait nagy művészek képei diszitik. A tanács terem falait a nagyváradi kanonokok arczképei fedik. Mindazoknál miket a pazar fénynyel s rendkívüli müizléssel berendezett termek­ben láthatott a szem, inkább elragadólag hatott azon jó kedély, azon nemes szívé­lyesség melyet a küldöttség O nagyméltó­sága részéről tapasztalt. — Örömmel tölte el lelkeinket a főpap szeretetreméltósága, jóhangulata, kedélyessége, mely különösen Göndöcs apát ur irányában nyilvánult,— ki élénk modorával sokszor szeretetteljes mosolyra készté a nagyszellemü főpapot. Meghatottan kitörölhetlen benyomá­sokkal vett búcsút a küldöttség Nagyvárad lánglelkü főpapjától s szivünk hálaérzette megtelve küldött fohászt a mindenhatóhoz, hogy őt az ég a haza az egyház a köztu­dományosság szolgálatára hosszú és boldog élettel áldja meg. A törvényhatóságokról szóló törvény életbeléptetése. A megyei és városi törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t. ez. a községekről szóló 1886. XXII. a közigazgatási tisztviselők, a segéd és kezelő személyzet elleni fegyelmi eljárásról szóló 1886. XXIIÍ. fc-czikkek az országos tör­vénytárban f. évi julius 8.-án közzé tétettek, s egyidejűleg a m. kir. belügyminister ezen tör­vények életbeléptetése, illetőleg végrehajtása tár­gyában körrendeleteket bocsátott ki. Figyelmezteti a miniszter a megye közön­ségét, hogy a mennyiben a törvényhatóságokról szóló törvény rendelkezései folytán a megyei szervezési szabályzat is módosítást igényel, e szabályzat az uj törvénynyel összhangzatba ho­zandó s a tett módosításoknak megjelölése mel­lett annak idején a módosított szervezési sza­bályzat hozzá bemutatandó. Megjelöli a rendelet ama teendőket, melyek a végrehajtandó törvény rendelkezései folytán a megye közönségének legközelebbi feladatához tartoznak s felhívja a megye közönségét, hogy minél előbb rendkívüli közgyűlést tartson, s ren­deleté alapján az említett törvény végrehajtása czéljából szükséges teendőket beható tanácsko­zás tárgyává tegye s haladéktalanul akként in­tézkedjék, hogy a törvénynek f. évi augusztus hó 15-éu való életbeléptetése legkisebb fenaka- dást se szenvedjen. Megyénk törvényhatósága ezen ministeri rendelet értelmében rendkívüli közgyűlést tart folyó hó 26-án, — mely rendkívüli közgyűlésnek tárgyát a törvény s az annak végrehajtására vo­natkozó ministeri rendelet meghirdetése dogja képezni. Azt hisszük, hogy a megye szervezeti szabályzatának a törvény által igényelt módosí­tását is lehetett volna e rendkívüli közgyűlésre elő készíteni, szükséges is. lett volna ez azért, mert a törvény f. évi aug. 15-én életbe lépvén, az eddigi törvény alapján alkotott állandó vá­lasztmány feladatát nem teljesítheti s a megye azon helyzetbe jön, hogy egy esetleg tartandó rendkívüli s a szeptember hóban tartandó reudes közgyűlésen á legfontosabb ügyek az állandó vá­lasztmány által, mint a mely .az életbe léptetett uj törvény értelmében nem szerveztetett, elő nem készíttethetnek. Szükséges volna továbbá azért is, mert e rendkívüli közgyűléstől kezdve, egész a szeptemberi közgyűlésig oly szabályrendelet mellett vezettetnék a megye kormányzása és igaz­gatása, mely az életbeléptetett uj törvénynek meg nem felel. De maga a miniszteri rendelet is e rendkí­vüli közgyűlés feladatául tűzte ki a megye szer­vezeti szabályzatának módosítását, s igy azt a szeptemberi közgyűlésig halogatni nem lehet. — Óhajtanánk, ha a megye állandó választmánya a szervezeti szabályzat módosítását az életbe lép­tetett uj törvényhez való átalakítását a folyó bó 26-ára kitűzött rendkívüli közgyűlésre előkészítené. A törvény azon intézkedései, melyek a me­gye szervezeti szabályzatának módosítását s át­változtatását vonják magok után, a következők­ben foglalhatók össze. A törvény 17. §-a szerint a törvényhatóság a jövő évi költségvetést az .őszi rendes közgyűlé­sen oly időben lévén köteles megállapítani, hogy az október hó 31-ig a belügyminiszterhez felter- jesztethessék, a 46. §. szerint pedig a közgyűlé­sek száma és ideje a törvényhatóság által, tekin­tettel a 17. §. intézkedéseire, szabályrendelettel lévén megállapítandó, ezen rendelkezések alapján a közgyűlések számáról és idejéről az idézett 17. és 46. §§-ban foglaltak szemelőtt tartása mellett, mielőbb szabályrendeletet alkotandó. A 45. §. alapján továbbá szabályrendelettel kell megállapítani azt is, hogy a főispán, alispán és főjegyző egyidejű akadályoztatása esetében ki elnököljön a közgyűlésben ? mely szabályrendelet jóváhagyás végett szintén bemutatandó. A 48. §. értelmében a jelenlegi állandó vá­lasztmány, a törvény életbeléptetésétől kezdve a főispán, akadályoztatása esetére az alispán, eset leg ennek tervényszerinti helyettese a főjegyző el­nöklete alatt fogja folytatni további működését, s ugyancsak a 48. §. rendelkezéséhez képest a megye közönsége feladata sürgősen intézkedni az iránt, hogy a mennyiben az állandó választmány alelnökei között megyei tisztviselők is lennének, ezek helyett az állandó választmány más alelnö- köket, az állandó választmány azon tagjai helyett I pedig, kik megyei kültisztviselők vagy községi ] elöljárók, a törvényhatósági bizottság saját kebe­léből más tagokat válaszszon, s minthogy a több­ször említett 48-ik §. szerint az állandó választ­mány ügyrendjét maga alkotja meg, figyelemmel kell lenni arra is, miszerint a választmány ebbeli hivatásának megfeleljen s ügyrendjét a törvény­hatóságnak, melytől megbízatását vette, annak idejében bemutassa. A törvényhatósági bizottság választott tagjai fele részének ezen év végén a bizottságból leendő kiléptével, a jelenlegi állandó választmány meg­bízatása is lejárván, az állandó választmány újra leszen megalakítandó. Tekintettel az 50. §-ban foglalt ama ren­delkezésre, mely szerint a közgyűlés ügyrendjét a törvény korlátái közt, a törvényhatóság szabály­rendelettel állapítja meg s e szabályrendeletben az iránt is intézkedik, hogy mely esetben vun helye a hallgatóság eltávolításának, az eddig ér­vényben levő közgyűlési ügyrend törvény rendel­kezésével összhangzásba hozandó illetőleg a tör­vény újabb rendelkezéseinek megfelelőleg kibó- vitendő. Minthogy a 88. §. azt rendeli, hogy a me­gyék ezen törvény életbelépte után egy év alatt nyugdíjintézet szervezése, a nyugdíjalap létesítése és kezelése iránt, a törvényhatóságok az állammal és társtörvényhatóságokkal létesítendő viszonyos­ság alapján s lehetőleg az 1885. XI. t. ez. alap­elvei szerint alkotandó, a belügyminiszter által megerősítendő szabályrendeletben intézkednek és ugyancsak a belügyminiszter jóváhagyásával sza- bályreodeletileg állapítja meg a törvényhatóságba tisztviselővel a segéd- és kezelő személyzet tag­jával szemben azon esetben követendő eljárás mó­dozatait is, ha az illető betegség vagy szellemi fogyatkozás folytán az arra illetékes hatóság által engedélyezett egy évig terjedhető szabadságidő leteltével sem nyerte vissza munkaképességét: felhívja a megye közönségét, a belügyminiszter, hogy a nyugdíjintézményről nlkotott s általa is már tárgyalt, illetőleg jóváhagyott szabályrende­letnek, lehetőleg a jelen törvény 88. §-ban emli- litett viszonosság és alapelvek szerinti módosítását megfontolás tárgyává tegye, s ebbeli megállapo­dásait, valamint ama szabályrendelet is, melylyel a betegségben vagy szellemi fogyatkozásban szen­vedő s munkaképességét egy év alatt vissza nem nyert tisztviselővel segéd- és kezelőszemélyzeti taggal szemben követendő eljárást szabályozni kí­vánja, jóváhagyása alá terjeszsze. A békésmegyei hitelintézet, a philo- sophia és logica. Ugy e tisztelt olvasóim furcsa az jii- kor oly dolgok kerülnek egymás mellé, melyek között az ember alig találja meg az eszme-rokonságot. Sok dolog megtör- j történt már a világon s miért ne történ­hetnék meg ez is, kivált akkor, mikor va­lakinek Finta Ignácz ur észjárásával van dolga. Finta Ignácz ur engemet nem értett meg, vagy a mi aztán még nagyobb baj nem akart megérteni. Tegyük hát ma­gunkat érthetőbbekké reá nézve. Finta Ignácz ur a „Békés Gyulai Hiradó“ 20-ik számában azt mondta: hogy a felállítandó bókésmegyei hitelintézet a takarékpénztárakat nem fogja zavarni sem­miben, még egyszer ismétlem semmiben. Erre én azt kérdeztem, hogy ha nem za­varja semmiben, ha tehát épen az ő állí­tásából kifolyólag, nem érjük el a czélt, melyet a békésmegyei hitelintézet maga elé tűzött, bogy t. i. a takarékpénztárakat alacsonyabb kamatlábbal dolgozni kény­szerítse : mi értelme van az egész erőlkö­Izapunk mai számához fél iv melléklet Tan csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents