Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-24 / 4. szám
4-ik szám Gyula, 1886. január 24-én V. évfolyam — Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........| írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 5° » Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 Társadalmi és közgazdászaid hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős, szerkesztő: Oláh Ctyörgy, munkatárs: Bodoky Zoltán. f—:— Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang l/ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvényhatósági és község közélet. Uj földhitelintézet. Kétségtelenül megyénk közönségét is érdekelni fogja azon nagyszabású pénzügyi művelet, melyet a tiszavölgyi ár- mentesitő- és vizszabályozó társulat 25 milliós kölcsönének konverzióját illetőleg tervbe vett. A társulat, a napokban tartott ülésén foglalkozott e kérdéssel. Károlyi Sándor gróf a társulat alelnöke kifejté, hogy mily szempontok indokolják a 25 milliónyi kölcsön konverzióját, mely kölcsön a mellett, hogy drága a mai viszonyok közt nem ad módot arra, hogy az egyének tartozásukat a lejárat előtt is visszafizethessék s hangsulyozá, hogy mennyire fontos a 25 millión túl mutatkozó pénzszükségletet is biztositani. A közgyűlés e részben különben is utasítást adott a központi bizottságnak, szükséges tehát, hogy az lépéseit mielőbb megkezdje. Erre a legalkalmasabb idő elérkezett, mert a pénz olcsónak mondható s különböző pénzcsoportok már előre is érdeklődnek a kibocsájtandó záloglevelek átvétele iránt. A gróf egy oly intézetet kontemp- lál, mint a magyar földhitelintézet. Ez intézet alapitói magok a társulatok lennének, természetesen az állam aegise alatt. Az intézetnek felügyelő-bizottsága szintén az érdekeltség kifolyása lenne ; a kibocsájtandó záloglevelek alapját pedig az ártér képezné, melynek telekkönyvi kitüntetése már a legközelebbi jövő teendője lesz. Szükségesnek mutatkozott tehát, hogy most már haladék nélkül megalakit- tassók egy ad-hoc bizottság, mely magát a pénzügyminiszterrel érintkezésbe tegye s a tiszai érdekeltség által minden nyerészkedés kizárása mellett felállítani szándékolt hitelintézet tervezetét kidolgozza, s mely működésének eredményéről a központi bizottságnak jelentést tegyen. Az alelnök előterjesztése után And- rássy Gyula gróf elnök emelt szót, s bár a részleteknek ezúttal való megvitatását időelőttinek tartá : az indítványozott bizottság kiküldetését ő is helyeselte s kifejtette, hogy a Tisza völgyén a munkálatok stádiuma után a fizetés stádiuma következett be; oda kell tehát, törekedni, hogy a fizetés minél könnyebben s minél olcsóbban legyen eszközölhető, s ez a központi bizottság feladata. A 7 forintos búzaárakat — úgymond — némileg ellensúlyozni csupán a kamatláb alacsony- ságának okszerű felhasználásával lehet; ezért a jelen perez, egy ilyen akczióra kiválóan alkalmas. Ha sikerül az ártérre, mint hitelalapra zálogleveleket kibocsátani, ez momentán egyes pénzintézetekre ’ 'Uemetlen lehet, de átalában a közhiteit csak emelni fogja s végelemzésben, a többi zálogleveleket kibocsátó intézetnek is jaO J vára 8zolgáland. Az ártér a záloglevelek biztos alapjának tekinthető egyrészről azért, mert a kölcsön részleteinek behajtását az állam eszközli, de másrészről azért is, mert a maximalis megterhel tetés- ről hozott törvény a koczkázatot kizárja. Ezért a czélba vett. intézetnek helyzete pedig sokkal kedvezőbb lenne, mint bármely talajjavitási vállalatnak. — Fődolog valóban az, hogy minden nyerészkedés ab ovo ki legyen zárva, s az e végett szükséges hitelintézetet az érdekeltség maga állítsa fel, Örömmel üdvözöljük mi is a tiszavölgyi társulat nemes törekvését. Azon óriási terhek, melyeket az ártéri birtokosaink fedezni kénytelenek, a czélbavett hitelintézet felállítása által kétségkívül sokkal inkább elviselhetőbbé lesznek, de mindenesetre előnyösen fog az hatni köz- gazdászatunk fejlődésére is. Takarékpénztárak reformja. A magyországi hitelintézetek országos egyesülete megkezdte működését, a takarékpénztárak reformjának rég megoldásra váró kérdésében. Az eredmény, melyet a pénzintézetek országos egyesületének, mintegy első fellépése tüntet elő, fontos és nagy horderejű különösen a vidéki pénzintézetekre nézve. Az egyesület választmánya Dr. Matlekovics Sándor elnöklete alatt az ország legkiválóbb pénzügyi erőinek részvétele mellett tartotta meg első ülését; s beható tanácskozás után hozott határozata abban kulminál, hogy törvény hoz á- silag kell rendezni a takarék- pénztári ügyet; ha a reformot magok az intézetek nem kezdeményezik, a törvényhozási intézkedés behozatala előtt és tekintve azt a körülményt, hogy a vidéki bankintézetek és ta karékpénztárak szervezete között alig van különbség, magától érthető, hogy az alkotandó törvény intézkedései a bankintézetekre és szövetkezetekre is ki lennének térj esztendők. Szükségét érzi és sürgeti, a nagy közönség a takarékpénztárak s átalában a pénzintézetek reformálását. És ilyenre tényleg szükség is van. Megoldásra vár, a mérlegkészítés szabályozása, az igazgatók hitelének kérdése a visszleszámitolás- ban lévő váltók kitüntetése a mérlegekre ; s átalában szükséges a hitel ügyek körül más közszellemet teremteni, mert mig a közönség sőt az intézetek maguk is az osztalék magasságát tartják az egyes intézetek reális voltának kritériumául, addig az intézetek úgy szójva az uzsoráskodásra egyenesen kényszerittetnek. A folyamszabályozás köréből. A Berettyó ivánfenéki mező-tur-raesterszál- lási vizszabályozó és ármentesitő társulat — miután a nagyméltóságu m. kir. közmunka- és közlekedési miniszter ur az 1884. év XIV. t. ez. 2-ik § a értelmében — a társulat kebelzetóbe tartozó bárom öltözet eddigi szervezetük megszüntetésével, az újjá szervezkedést elrendelte — szervezkedési közgyűlését t. 1866. év január 17-én tartotta meg Nagyváradon — pedig még ez ideig a társulatnál soha sem tapasztalt érdekeltség mellett — a társulati tagok 155,000 hold árterülettel voltak képviselve. Társulati elnöké megválasztatott 103.000 hold utáni szavazattal Nadányi Miklós biharmegyei puszta-kovácsi földbirtokos és országgyűlési képviselő, társulati alelnöké 122.000 hold utáni szavazattal Keller Imre a gyomai uradalmak ügyvédje. Választmányi tagokul : Berettyó öblözethől.. Ritoók Zsigmond, Papp József, Barabás János Kakas Kálmán, Móricz Pál, Horthy István, Pap Mór, Pólya Béla, Pethe Gábor, Rádl Ödön. Az ivánfenéki öblözetből: Krucsio József, Karsai Lajos, Hegedűs Mihály, Szilágyi Antal, Nagy L. Imre. A m.-túr-mesterszállási öblözetből Nagy Géza, Mészáros Sándor, Bolváry Antal, Mészáros Endre, Ernszt Gyula. Számvizsgálók : Lunyeszky Sándor, Jakucs Gábor, Vidovszky Ferencz. Ezen társulat szervezkedés^« működése azért érdekel bennünket — mert a Berettyó mindkét partjain és Körösök jobb partjain nagy kiterjedésű békésmegyei árterek vannak a társulatba bekebelezve — és ha a társulat jövőbeni működését figyelemmel kisérjük, s erről lapunkban közleményeket hozunk, azt hisszük, hogy az ártér érdekeltek érdekeiben hasznos szolgálatot teendőnk. Katonai szellem a vasútnál. A magyar államvasutaknál a közmunka és közlekedési miniszter a szolgálati fegyelem helyreállítása végett rendelkezéseket tett. A fegyelem hiányára vezethetők vissza — jelzi leiratában — tulnyomólag azon visszásságok és kedvezőtlen eredmények, melyek az eddigi szervezet megváltoztatását tették szükségessé. Különösen az utazók életbiztonsága g az intézeti s úgyszintén az idegen vagyon épsége, hogy az ezeket veszélyeztető szolgálati vétségék legszigorúbb fegyelmi büntetéssel — elbocsájtással toroltassanak meg. A sajtó közreműködésének igénybe vétele s ez utón a közönség feivilágositása a parlamentáris kormány egyik fontos segédeszköze; erre azonban a hivatalnoki karból csak a külön felhatalmazottak vannak jogositva. Hivatalos titkok elárulása azonban s oly hírlapi informatio és levelezések, melyek az intézet s a kormány tekintélyét csorbitani alkalmasak, a legsúlyosabb szolgálati vétséget állapítják meg, s mint ilyenek, kivétel nélkül elbocsájtással fenyitendök. Továbbá : úgy a hivatalokban, mint az állomási- és vonatszolgálat körül az állam hivatalos nyelvének használatára szigorú rend fordítandó. A személyzet minősítettsége e szempontból döntöleg mérlegelendő. Az igazgatóságnak különösen a kereskedelmi szakban az idegen nyelveknek használatáról akkor, a midőn az elkerüihetlenül nem szükséges, tartózkodnia kell. A honvédelmi miniszter a honvédlovás- ságnál mozgósítás esetén rendszeresített élelmezési tiszti helyek betöltése czéljából egy, február havában összeállítandó és 35 napig tartó élelmezési tiszti tanfolyam felállítását rendelte el. Hallgatókul 24 önként jelentkezett szab. állományú gyalogsági hadnagy van berendelve, kiknek ezen tanfolyamba való idejük az őszi gyakorlat rovására lesz betudva. A rendezett tanácsú városok kapitányainak a fővárosban tartott értekezlete kimondta, hogy felír a kormányhoz és országgyűléshez, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat 54. §-ának az önálló törvény- hatóságu városok rendőrkapitányaira vonatkozó intézkedése, a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányaira is terjesztessék ki. A belügyminiszter órdokes rendeletet adott ki, melyben a megyék figyelmét felhívja a külföldi sorsjegyek árulására, a rendelet eltiltja úgy a külföldi sorsjegyek árulását mint vevését, s különösen szigorú büntetessél sújtja azon lapkiadókat, kik lapjaikban külföldi sorsjegyekre vonatkozó hirdetményt tes nek közzé A belügyminiszter 59.—1886. számú leiratával jelentéstételre hivta fel a vármegyét arra nézve, hogy az 1884-ik évi képviselőválasztások alkalmával Gyomán, Orosházán és Szarvason a választásokra katonaság kirendeléséré kik szolgáltattak okot s kik kötelezendők a költség- megtérítésre. A megye még nem határozott ez ügyben, de miután a katonaság kirendelése csupán közbiztonság megóvása czéljából történt anélkül, hogy erre különös ok adatott volna, a költség viselése alkalmasint a belügyi tárczára marad. A honvédelmi miniszter mint minden évben, igy az idén is elrendelte a katonai férő helyekről szóló kimutatás felterjesztését. Országos -vásári tu.d.ósitás, Gyula, 1886 január 23. Pálnapi országos vásárunk f. hó 20-án szokás szerint a sertésvásárral vette kezdetét, nagy — és igen szép minőségű felhajtás mellett. Az eladásra kiállított szám körülbelül 50 ezerre tehető. Nagyobb falkákat hajtottak: gróf Wenckheim Frigyes, Tisza Kálmán, gróf Wenckheim Antal örökösei, gróf Almásy Kálmán, okányi Schwarz stb. — Vevők nagyszámban s mind a mellett a kitűnőnek jelezhető minőség mellett csökkent árakon keltek, minek oka különösen a kellemetlen hideg esőzésben keresendő. Vasúton: Győr, Vácz, Kőbánya, Kecskemét, Szeged, Czeg- léd, Szabadkára, Alsó- és Felső- Ausztriába mintegy 25 ezerre tehető mennyiség szállíttatott. Az árak kővetkező- en jegyezhetők : minőség szerint 1 évesek 32—36 frtig; 1 ‘/j—2 évesek 38—55 frtig; gyengébb sertések 22—26 Irt; kilószámra vétel 32 kr. — A marha vásár középszámn felhajtás mellett lanyha forgalmat tüntetett fel. Az árak következően jegyezhetők : l1/,—2 éves tinók 56—64 frtig, nagyobbak 120—150 frtig, hizlaldóknak vásárolt ökrök: 320—360 frt páronként.. — Juh egyátalában nem volt, a ló-vásár is csekély, hitvány minőség mellett. A bel-vá- sár sikerültére, a nedves, sáros időjárás miatt egyátalában kilátás nincs. Pályamű bírálat. A békésmegyei gazdasági egylet által a „nyári istálózás leghelyesebb módja.“ felett 1884. decz. 31-én záridővel hirdetett irodalmi pályázatra beérkezett müvek felett. Ezen, már ötöd Ízben és ez alkalommal a siker érdekében rendkívül magasra emelt (100 arany) díjjal megtartott pályázat most sem nyújtott kielégítő eredményt. Mindaz öt alkalommal sikertelenül pályázottak tévedéseit 3 osztályba lehet sorozni: egyik része nem tartotta magát szorosan a kitűzött speczialis kérdéshez, hanem általánosságokba elkalandozott, a másik része igen silány munkát irt, a harmadika kitűnő munkát nyújtott ugyan be, de ez magas, tudományos nyelven és nem népszerűén volt Írva, tehát nem volt a nép kezébe való, amelybe a hirdetés szerint szánva volt. A legutóbbi pályázatnak bírálata külömben szóról-szóra a következő: „Az ez évi pályázatnak eredménye, nem csupán a beérkezett müvek számát, hanem kivált azok egynémelyikének tartalmát is tekintve, mindenesetre örvendetesnek mondható. Vau ezek közt használható s dicséretet érdemlő munka is, amely némi módosítással megüthetné a mértéket. Minthogy azonban az egylet nem a viszonylagosan legjobbat, hanem a téljesen kifogástalan jót szándékozik díjazni, kinyomatni s a nép közt terjeszteni : ezért a kitűzött dijat nem Ítéljük oda, a bírálat alá vett 11 pályamunka egyikének sem. Az egyes müvekre rövid megjegyzéseink a következők: 1. „A nyári istállózás kis gazdák használatára stb.“ czimü s „Csak a kezdet nehéz“ jeligével ellátott pályamunka minden tekintetben kimagaslik a többi közül. Egyhangúlag az első helyre tettük; dicsérettel kiemeljük. A dijat még is nem véljük kiadbatonak. 2. Az „állattartás és szem termelés“ czimü, „Javíthatunk helyzetünkön stb.“ jeligéjű munka Írója hatalmasan érvel a bevezetésben ; felkölti
