Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-13 / 24. szám

választott egyéneiből, kik a közgyűlés által 3 évre választatnak.

A választmányi üléseket 3 havonként, szükség esetében többször is, az elnök, akadályoztatása esetén pedig az alelnök hívja össze.

13. §. A választmány határozatait, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, szótöbbséggel hozza.

(Vége köv.)

Kovács Ferencz köros-tarcsai mészáros kérvényt adott be K.-Tarcsa. községében a marhahús vágatásának korlátozása iránt.

A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a gyulavárosi iparágakról szóló szabályrendeletet módosítás végett leküldötte.

A közmunka- és közlekedésügyi miniszter leiratilag megsürgette a közmunkaügyre és utakra vonatkozó illetőleg alkotandó szabályrendelet felterjesztését.

A belügyminiszter az öcsödi „függetlenségi kör“ alapszabályait módosítás s ennek megtörténte után jóváhagyási záradékkal ellátás'végett leendő felterjesztés czéljából leküldötte.

Faraktár felállításának engedélyezése iránt folyamodtak Oskó György és Gasparik József orosházi lakosok.

bíró egyénnel leendő betöltésére kitűzött hata ids — tekintettel az idő rövidségére ez évi n ▼ember hó 10*éig meghosszabbittatott.

IV. A királyi ügyész jelentése tudomás vétetett, kiemeljük belőle, hogy a rablótszám j( lenleg 95 fi- és 14 nőből áll. Hasonlóan *ud másul vétetett az árvaszéki elnök havi jelentéi is s ennek kapcsában Schwarcz József csab kiskorút érdeklő s a magán gyám számadás ke telezettsége ügyében hozott árvaszéki határozati helybenhagyó miniszteri határosat az árvaszékhí az összes iratokkal együtt áttétetni rendeltetet

V. A tanfelügyelői jelentéssel kapcsolatba a mező-berényi község elöljárósága áltál né{ iskolai nyomtatványokra leküldött 6 frt 40 k

' nyugtáztatik s olvastatott a vallás- és közokta tásügyi miniszter leirata, mely szerint a gyűl* kereskedő tanonezok iskoláztatási költsógeine fedezésére kért 275 frtnái államsegély — alap hiányában — ez idő szerint nem engedólyezhetc s melyszerint utasítás adatik, hogy a mennyibe: a kereskedő tanonezok tantárgyai közösök a iparos tanulókkal. — ne elkülönítve, hanem a iparos tanulókkal együtt részesittessenek a meg felelő oktatásban, s mely miniszteri leirat t gyulai ipartanoda bizottság elnökeinek másolat bán kiadatni rendeltetett. ■*— A szarvasi iparoi iskola 1884—85. tanévi pénztári számadása t megejtett számvevőségi felülvizsgálat alapjái 1074 frt 2 kr. bevétellel s 1986 frt 97 kr. kiadással, s igy 12 frt 95 kr. túlköltéssel hely- benbagyatott, s az intézet számadó igazgatója Mihálfí József, a további felelősség terhe aló felmentetett, úgyszintén holybenhagyatott a békés-gyulai ipartanoncziskola 1884—85. tanév] számadása 1785 írt 19 kr. kiadással s ugyanannyi bevétellel. — Dobozon Szabó Gábor tanító és Vésztőn a kántor-tanító mellé segédtanítók alkalmazása iránt a tanfelügyelői jelentés alapján az illetékes egyházi hatósághoz átirat intézése határoztalott. S végül a gyulai ipartanoncziskola fenntartási költségeinek előállítása tárgyában leérkezett miniszteri leirat tolytán felhivatott Gyula város polgármestere, hogy a folyó 1885.—6-ik tanévben mutatkozott 600. frt hiány, valamint az 1888—7-ik tanévre az idejekorán elkészítendő költségvetés szerinti szükséglet fedezéséről az 1884. évi XVII. t.-cz. 87. §-a értelmében esetleg pót-adó kivetésével gondoskodjék s intézkedéseiről jelentését f. évi junius hó 30-áig a bizottsághoz terjessae be.

VL Tárgyaltatott a kir. építészeti hivatal főnőkének jelentése, melynek kapcsában a szarvasi járás szolgabirájának elszámolás terhe mellett kiutelványozott 118 frtról beterjesztett számadása 115 frt 88 kr. kiadás és 2 frt 12 kr ma- radvanynyal jóváhagyatik. — Braun József és Zsilinszky Endre Bzarvasi lakosok terhére az 1886. évi közmunkaösszeirási-lajstromban előirt 8—8 db. igavonó állat után előirt 16—18 frt közmunkaváltség a járási srolgabiró jelentése alapján töröltetik. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter leirata, melyben megengedi, bogy a mozdonyvezető, hajógépészi, gépkezelői- és kazánfűtői képesítést elnyerni óhajtók 18-ik életévök betöltése után is jelentkezhetnek a vizsgára — közhírré tétel végett a járási szolgabirák és Gyula város polgármesterének kiadatni rendeltetett ; továbbá

A gyulai járás szolgabirája felbivatik, hogy á dobozi és remetei utakra- előirt kétegybázi és gyulavári közmunkát még az aratás beállta előtt szolgáltatná le, nehogy a tetemes föld feltöltéseknek halasztása folytán, a kérdéses útszakaszok egész télen járhatlanok legyenek.

Gyulaváros polgármestere, a gyulai, békési, gyomai és szeghalmi járások szolgabirái felhivatnak, högy a járások területén létező megyei Körös-hidakat, az árvízvédelmi Szempontból előfordulható sürgős eseteket kivéve, hajózási vagy más czélból felbontatni, ezen bizottság engedélye nélkál ne engedjék és tudassák az ily esetet netalán kérővel, hogy a felbontás és visszahelyezés csakis a közig, bizottság engedélye alapján a kir. építkezési hivatal által és pedig folyamo dók a költségek valamint a hidanyagok rongá lása fejében fizetendő 50 frt dij előleges lefizetés« után eszközöltethetik,

A kir. építészeti hivatal utasittatik, hogy i mennyiben a dobozi hid épitéséhez kivántató elfogadható jó minőségű czölöpök netalán még f. junius 15-éig se volnának az építés helyére szállítva, ezen esetben vegye meg és szállíttassa a helyszínére, a még hiányzó czölöpöket bár mely vállalkozó által bármi áron, az építési vál lalkozó terhére, megbizatván a megye alispánja hogy az ebből eredő költségeket a m.. közmunka-alapból utalványozza s ezt vállalkozó keresetéből vonja le.

Steiner József cs társai szarvasi lakosok kérelmére, mely szerint ne csak a vasúton, de a hajón szállított árukra is terjesztessék ki a kőut vámszedós, — felbivatik a járás szolgabirája, hogy a helyzet tanulmányozása után adjon Téleményes javaslatot az iránt, hogy mi módon és mily közeg által volna ott a vám beszedése

ir- czélszerüen gyakorolható, végül Békésmegye tői o- vényhatósági bizottságának a csabai kő ut ván tételeit megerősitő határozata tudomásul vétetet ul . VII. Az adó felügyelői jelentés kapcsába e- Rosenthal testvérek csabai kereskedő ezég Ill-a

0- osztályú* keresetadó ellen beadott felebbezesükr se 1 kivetett adó 1886. évi január 10 étől vagyi a' az üzlet megszűnése napjától esedékes része tö )- Töltetett § hasonlóan töröltetett Goldner Anta ot csőd alatt lévő orosházi lakosnak az 1885-ik é íz negyedik negyedére eső III. oszt. kér. adója, el :t- lenben Szántó Imre békési lakos az 1883—8E in évi hadraentességi adója törlése iránti kérvényé 1 vei, Molnár Sándorné, Ondroveczki Mária békés r. lakosok töke kamat adó ellen beadott felebbe

1- zésökkel úgyszintén Hoffmann Simon és Gój ti György gyulai lakosoknak III. oszt. kér. adó elfe len beadott felebbezésökkel elutasittattak, — | Omaszta Szilárdné csabai lakosnak tőke kamal I adó ellen beadott felebbezósót elutasító m. kir, n pénzügyi közigazgatási bírósági végzés másolat* ban az illetővel közöltetni, Farkas Sámuelné és | Beck Sali békési lakosok III. oszt. kér. adó I ügyében beadott kérvénye pedig elsőfokú elinté- a zés és elbírálás végett az adófelügyelönek kia- I datni rendeltetik. N.-Szénás község, mint erkölcsi I testületnek abbeli folyamodványa, hogy a Cseh i Antal és Horváth Mihály által elkövetett sikkasz- a tás folytán a község által elvállalt adó és illetó- i kék megfizetésének határideje a sikkasztok ellen ■ folyamatba lévő per befejeztéig meghosszabbittas- 1 sók, — a pénzügyminiszterhez pártolólag ter- 1 jesztetik fel.

I Olvastatott a m. k. pénzügyminiszter leirata, i mely szerint — miután az 1883. XLIV. t.-cz.

* 42. §-ának rendelkezése értelmében, nagy köz- i ségeknek az adó befizetések megtörténtét az adókönyvecskében a pénztárnok és egyik jegyző be- jegyzésökkel igazolják — ezen az adózó érdekének biztósitása czéljából előirt kötelesség teljesítése alól a nagy községek elöljárói fel nem menthetők, — miről kérvényező Csaba és Orosháza községek a járási szolgabiró utján értesit- tetni rendeltetnek.

VIII. Az ügyészi jelentés és vélemény alapján ízbek Bálint és érdektársai öcsödi lakosoknak hidvám fizetés alól felmentésük iránt folyamatba tett ügyekben az összes iratokat a nmltsgú m. k. közmunka és közlekedésügyi minszterium- hoz terjesztetnek fel, — Marik András b.-csabai lakos cselédügyben alispáni határozat ellen beadott fellebezésére a megye alispánja által másod- fokúlag hozott határozat indokainál fogva helyben ! hagyatott. — Deutsch Mór regálé bérlőnek Ste- I fanovics István, Ungar György, özv. Nagy Fe- I renezné és éreektársai összesen harmincz gyulai lakos ellen regále csonkítás miatt indított ügyében hozott III-ad fokú közig, bizottsági határozat ellen beadott fellebbezése — az 1876. évi VI. t. ez. 59-§ második bekezdése s az 1877 évi 6761. sz. a. kelt m. k. belügyminiszteri rendelet alapján — vissza utasittatott.

Ezenkívül több kevésbbé érdekes tárgyak elintézése után | közigazgatási bizottság ülése délután 5 óra tájban elnöklő főispán által bezáratott. . , - N

Az „önkéntes tűzoltó-egylet“ megalakulását városunkra nézve oly nagy fontosságúnak tekintjük, hogy szükségesnek találjuk, miszerint annak szervezetével, czéljaival s a belépés módozataival mentői többeket megismertessünk, melyre nézve legczélszerübbnek tartván, ha a legilletékesebb módon nyerik értesüléseiket, ime itt közöl jük a belügyminiszteri jóváhagyással ellátandó végleges alapszabályokat egész terjedelmében, mint azt a május 30-án tartott értekezlet elfogadta :

A b.-gyulai önkéntes tűzoltó-egylet közgyűlése által f. é. május 30-án elfogadott alapszabályok.

1. §. A társulat ezége : „b.-gyulai önkéntes tűzoltó-egylet.1’ Czélja : a város kebelében támadt tűzveszélyek alkalmával, a veszélyben forgó lakosok életét és vagyonát, gyors rendezésű és a kiütött tűznek eloltását.s tovább terjedésének meg

gátlását erélyes közreműködés által eszközölni.

_

Ám

bár az egylet csupán helyhez kötött rendeltetéssel bír, mindazonáltal felebaráti kötelességének ismerendi a város határában eső tanyákon, vagy a szomszédos községekben támadt tűzveszélyek esetében is segítséget nyújtani.

2. §. Az egylet pecsétje : „A b.-gyulai önkéntes tűzoltó-egylet pecsétje.“

3. §. Az egylet önkéntes vállalkozás utján alakul és áll:

a) tiszteletbeli

b) alapitó

c) pártoló és

d) működő tagokból.

Tiszteletbeli tagok az egyleti közgyűlés által választatnak és pedig oly tagok, kik a tűzoltási ntézmény körül általában, különösen pedig az egylet irányában kiváló érdemet' szereztek; ezek az egyleti rendes tagok jogait élvezik, azonban az gyleti terhektől mentesek.

Alapitó tag lehet minden helybeli vagy ; délei, ki az egylet nemes és jótékony czélja el mozdítása végett a nélkül, hogy az egylet ir nyában bármiféle további kötelezettséget magá vállalna, az egylet pénztárába egysMr és mindé korra legalább 20 frtot o. ó. befizet.

Pártoló tag lehet minden helybeli vagy v délei a nélkül, hogy a működő tagok kötelezet ségeit magára vállalná éé tetszés szerint az eg; let pénztárába évenként legalább 1 forintot o. befizet.

Működő tagok csupán helyben lakó, erkö esi tekintetben kifogás alá nem eshető, 18 éve felüli férfiak lehetnek, kik tagsági dij fizetéséi nem köteleztetnek.

4. §. A pártoló és működő tagoknak kötele zettsége tekintettel a 7 §. A) és B) pontjár egyelőre, az egylet alapszabályainak megerősítés napjától számítandó -3 évre terjed.

5. §. Az egylet minden tagjának joga van közgyűlésen megjelenni s ott minden tag egyéni választói és egyenlő szavazati joggal bír, de csa férfiak választhatók meg.

6. §. áz alapitó és pártoló tagok csupán a: általuk aláirt és felajánlott összeg befizetésér nézve vannak az egylet irányában lekötelezve; működő tagok ellenben, feltétlenül alávetik maguka az egyleti működési rendszabálynak és az ezek. bői reájuk háromló kötelességeknek pontos teljeütésére magákat, becsület szóadással kötelezik.

A) A pártoló tagoknál a kötelező aláirá idejének elteltével; — de az illetők ez idő eltelt jlőtt 3 hóval elébb az elnökség által uj belé íésre felhivandók.

7. §. A tagsági kötelezettség megszűnik:

B) a működő tagoknál: .

a) a kötelezett idő leteltével, feltéve, hog; l kilépni akaró tag, abbeli szándékát, a kötele* :ett évek lejártához közeledő 3 hónappal * előbt rásban vagy szóval, az elnöknél bejelenti;

i b) az egyleti választmány kirekesztési ha- ározata;

c) más városba való végképeni elköltözés;

d) az illető tagnak bekövetkezett halála által z elköltözés, az illető tag által szóval vagy Írásán bejelentendő.

Az egyletből való kitiltás megtörténik: aj az egyleti alap, vagy szolgálati szabályok [leni nagyobb, vagy ismételt kihágás miatt;

b) becstelen magaviselet miatt;

c) ha valamely tag bűntény miatt elítéltetik, kitiltás, írásban indokoltan közöltetvén, ez ellen

15 nap alatt ugyancsak Írásban, a közgyűléshez fellebbezhet. — A jogerőre emelkedett kitiltási határozat ellen további felebbezési joga nincs.

8. §. Az egyleti ügyeket vezeti:

a) a közgyűlés;

b) az igazgató választmány;

c) az elnökség.

9. 8. A közgyűlés minden év január havában megtartalik, s az a tanácskozási tárgyak megjelölésével, az elnökség által kibocsátandó meghívókkal és a helybeli lapokban 1-szeri meg hirdetés utján hivatik egybe. — Rendkívüli közgyűlést az elnökség, bármikor hívhat össze; de 10 egyleti tagnak kivánatára ezt tenni köteles is

10. §. A szabályszerűen meghirdetett közgyűlés, kivéve a 11. §. h) pontjában foglalt kérdést, tekintet nélkül a megjelent tagok számára* határozatképes és határozatait szótöbbséggel hozza; a közgyűlés elnöke, —- az egyleti elnök akadályoztatása esetében az alelnök, — jegyzője: az egyleti jegyző.

11. §. A közgyűlés hatásköréhez tartozik:

a) a tisztviselők és a választmányi tagok választása, mely szótöbbséggel 3' évre eszközöl tetik;

b) egy, a pénztárnok és szertárnok közbe jöttével, az évi számadásokat megvizsgáló 3 tagú bizottság választása;

c) a költségvetés megállapítása;

d) az alapszabályok módosítása;

e) a beérkezett indítványok feletti határozat

1) a tagok felvétele és kitiltása iráoti felebbezések feletti határozat;

g) az igazgató választmány vagy | parancsnokságnak szükség eseténi feleletre vonása;

h) az egylet feloszlásának tárgyalása; mely kérdés azonban csak az összes egyleti tagok */, részének jelenlétében és a jelenlevők 2/a-ad többhatározata által döntendő el.

A közgyűlés jegyzőkönyve az elnök, jegyző es a közgyűlés által kiküldött 2 tag által hitelesíttetik.

12. §. Az egyleti választmány áll:

a) , elnök;

b) alelnök;

c) a parancsnok ;

d) az alparancsnok;

e) a jegyző;

f) a pénztárnok;

g) a szertárnok';

h) az ügyész;

i) az orvos;

k) az osztály parancsnokok és

l) az alapitó, pártoló és működő tagok 4—4

A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter körrendeletben értesíti a megyét, hogy a Francziaországba rendelt árukról kiállítandó származási bizonyítványok akár hasábosán magyar és franczia, akár egyedül német nyehen állíthatók ki.

Közművelődés, társadalom

és közgazdaság.

Családi élet.

Elstigeteltségben, egyedül, rokon, ba- átok nélkül élni, bármily kínos, bármily örömtelen legyen is: a családi élet — ily körülmények közt — borús egünkre verő fényt csal; de a házasélet örömeit, boldogságát nem pótolhatja semmi. Legyen bár éltünk örömtelt, vagyoni viszonyaink tegyenek képessé bármily élvezetek megszerzésére, — ismereteink emel- enek tekintélyre, — polgári állásunk adjon hatalmat; — nemes-szivliségüuk eredményezzen közbecsülést, szeretetet, — igaz, őszinte barátaink tegyék kellemessé, felejthetetlenné az együttlét perczeit: s^i- ünkben lesz betöltetlen hely, keblünk vágyai teljesen kielégítve nem lehetnek, mig házastárs, szerető nő, családi élet nélkül töltjük el napjainkat.

„A boldog házasság — igy szól Zschokke — a földi élet legfőbb kincse. Sem gazdagság, sem tekintély, sem hatalom nem nyújthat azért kárpótlást; általa lesz az, mit Isten magasztost adott az emberiségnek: élvezetdus adománynyá.“

De a mily beldogitó az oly házasság, az oly családi élet, hol két szivet a szeretet, a rokonérzet fűzött egygyé, hol kölcsönös becsülés, az örömök és fájdalmak közös érzete tölti be a lelket, hol az élete pályáján együtt haladó párnak türelem, gyöngédség, ildomosság, őszinteség, bizalom, odaadó, az élet minden körülményei között állhatatos, soha nem hidegülő szeretet a kisérő társai; hol az egymást szerető szivek önmagukért s övéikben találják fel örömeiket, egymás és övéik gondozása képezi legfőbb élet czélju- kat: sokkal inkább boldogtalanabb, szerencsétlenebb az oly össjeköttetés, az oly családi élet, melynek létlka erkölcsi hiányokban rejlik; hol örök szövetségre két oly egyén nyújtja kezét, kiknél a kölcsönös vonzalom hiányzik, kiket a fiatal szenvedélyes könnyelműség; vagyoni érdekek, vagy más reális tekintetek fűznek össze ; hol a szülők vagy rokonok önfejűsége, vagy saját érdekeik előmozdítását ezélzó törekvés köt házasságét, alkot családi életet.

Ily körülmények között lehet-e keresni boldog házasságot? Az ily élethosz- sziglani együttlét boldogtalansága két lénynek, boldogtalansága az együttlét gyümölcseinek.

A családi élet boldogsága vagy boldogtalansága a házasságkötésnél kezdődik.

Kétségtelen, hogy földi lételünknek legközelebbi czélja a boldogság, ezen czél elérésére törekszik az ember minden cselekedetével, és csupán ez az egyetlen rugója egész élete folytatásának, és mégis mily kevesen érik azt el.