Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-30 / 22. szám
33-ik szám Gyula, 1886. május 30-án V. évfolyam f---------------^ Sz erkesztőség: Újváros, 1301. sz. m. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési dij: Egész évre .. .. .. 5 írt — kr. Félévre .. .. .. .. 2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. i * 25 » . Egyes szám ára IQ kr. , A f f Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán. f----------El adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a-kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: OppeliJc A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvényhatósági és községi közélet. Nyílt levél nagyságos Haviár Dani országos képviselő úrhoz. Tisztelt Uram! A törvényhatósági hi- telintézet felállítását ezélzó indítványunk május 17-én lefolyt közgyűlési tárgyalása alkalmával öh azon közbeszólásomért : „tessék a jogi képtelenséget be is bizonyítani“ indignálódott. Ehhez a szónoki siker érdekében teljes joga volt, és én, mint a ki ékes előadásait zavartalanul szeretem élvezni, szívesen elhallgattam, mert reméltem, hogy ön, a ki igen jól tudja, miszerint affirmanti incubat probatio közbeszólásomban kifejezett tiszteletteljes kérésemet elébb-utóbb úgy is teljesíteni fogja. A megye közönségének megtisztelő bizodalma folytán mindketten belévén választva abba a bizottságba, melynek feladata leend as Ön javaslatához képest azon módozatok megállapítása, melyek utján a kamatláb alacsonyabb voltában kifejezést nyerő jótékony áramlat hullámverése megyénk, hazánk, sőt a távol kelet hitelviszonyairá kiterjesztessék — elérkezett annak ideje, hogy a feladvány megoldásához Ön, is én is egész lelkierőnkkel hozzáfogjunk. Miután pedig eddig úgy tapasztaltam, hogy bizottságok, különösen a subtilisabb jogi kérdések megvitatására nem elég alkalmasak, — de másrészt, mert a bizottság összehivásáig is igen nehéz elviselni az általam is aláirt alapszabály tervezetre kimondott lesújtó Ítéletet; engedje meg, hogy szokásom ellenére és tisztán a nagyiontos- ságu ügy iránti előszeretetemnél fogva egész bizalommal felkérem : méltóztassék a megye gyűlésén tett azon kijelentését, hogy a beadott alapszabálytervezet a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló, a községi és kereskedelmi törvényekbe ütköző jogi képtelenség, és ez okból el nem fogadható sőt elejtendő^ meg ,is indokolni és nevezetesen kimutatni azon törvényhelyeket és az azokban nyilvánuló intentiót, mely ellen mi oly vakmerőén vétkeztünk. Én igen tisztelt képviselő, ur! nagyon szeretek tanulni, és bálám azok iránt, kik jobb meggyőződésre vezetnek,, elpusztíthatatlan. De eltekintve ettől, az Önt bizonyára igen kevéssé érdeklő subjectiv eredménytől, becses felvilágositásával biztosan el fogja érni azt is, hogy bizottsági tárgyalásainkban ez a. jogi képtelenségnek deciaráit szörnyszülött többé nem fog alkalmatlankodni, mig igy én azt újból is be fogom mutatni, a mikor i§ azután Önnek, hogy a terhei keresztapaságtól meneküljön, ha- lálthozó érveivel úgy is elő kell lépnie. - Ettől a temetkezési jelenettől én a bizottságot meg akarom kímélni, mert a legegyszerűbb temetés is időbe kerül, az idő pedig drága és utasításunkhoz képest hasznosan használandó fel. Hazafias üdvözlettel Dr. Szemián Kálmán. A törvényhatósági hitelintézet ügyéhez. A megyénk által felvetett ama nagy horderejű kérdés, mely hitelviszonyaink javítását czélozza, általános érdeklődést keltett ország szérte: — Országos és vidéki lapdk foglalkoznak az ügygyei. Legközelebb a „Magyar Közigazgatás“ e nagy. szakértelemmel, kitünően szerkesztett közigazgatási lap szentel sorokat az ügynek s helyén látjuk, hogy a törvényhatósági hitelintézet felállitására vonatkozó váleményét és nyilatkozatát a lapnak ideiktassuk. „Részünkről igy ir a lap — mi nagyon is elérkezettnek látjuk annak idejét, hogy a hatóságok a hitelviszonyok igazgatásában is érvényesítsék feladatukat s általában nem tudunk semmi oly leküzdhetlen.nehézséget, mi a tervbe vett törvényhatósági hitelintézet felállítását lehetlenitené. Tudtunkkal Maros-Torda megyében a hatósági tűzkár biztosítási intézet felállítása ellen, illetékes helyen, a kereskedelmi törvényre hivatkozva szintén nehézségül felhozatott, azonban végre is elhárittatott s a nevezett hatósági intézet meg alakíttatott, és tényleg kedvező eredménynyel működik. Helyhatósági takarékpénztár pedig, értesülésünk szerint, már több is van felállítva, s nem látjuk törvényes akadályát annak, hogy mért ne lehetne a törvényhatósági hitelintézetek szervezésének formáit is megtalálni.“ Miután a megyei lapokban a törvényhatósági hitelintézet felállitására vonatkozólag tett indítványra hozott közgyűlési határozatról tiszta kép nem nyújthatott, s a határozat szövege, értelme különfélekép magyaráztatott, szükségesnek látjuk 8zóról-szóra közölni azt, a mint lentebb következik. Kiirt czikk,) Bókésmegyo bizottságának 1886. május 17-én és folytatva tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 16. bgy. 3493. ikt. 1886. Tárgyaltatott Urszinyi Andor, Karassiay István, Dr. Szeberényi Gusztáv, Beliczcy Rezső és Dr. Szernián Kálmán megyebizottsági tagok által beadott indítvány bó- késmegyei törvényhatósági hitelintézet alapitása iránt. Az indítványban jelzett törvényhatósági hitelintézet által elérni óhajtott czélnak, vagyis a hitel olcsóbbá tételének, közgazdasági fontosságát felismervén : a törvényhatósági hitel-intézet eszméjének s szükségességének tanulmányozása s szakszerű megvitatása, a szükségesség felismerésé esetén az intézet szervezési módozatainak megállapítása s egyátaláu az egész ügyre vonatkozó javaslattétel végett a megye alispánjának elnöklete alatt 25 tagból álló bizottság oly felkéréssel küldetik ki, hogy javaslatát a megye legközelebbi rendes közgyűlése elé terjeszteni szíveskedjék. A küldöttség tagjaiul: Apponyi Albert gr., Göndöcs Benedek, Haviár Dani, Zsilinszky Mihály, Veres József, Ladies György, Kertay Zsig- mond, Bartóky László, Horváth János, Salacz Ferencz, Vidovázky János, Dr. Hajnal István, Dr. Kovács István, Beliczey Rezső, Terónyi Lajos, Dr. Szemián Kálmán, Karassiay István, Keller Imre, Finta Ignácz, Fábry Károly, Oláh György, fehér Béla, Deutsch Mór, Szabados József és Bandhauer György megyebizottsági tagok választatnak meg. Miről az indítvány és mellékleteinak erede tije kapcsában a megye alispánja, mint a küldöttség elnöke, I küldöttség összehívása és to vábbi eljárás végett, s a küldöttség tagjai. tudomásul ezen határozattal értesittetnek' Kmf. Kiadta : Fábry Sándor, m. I. aljegyző. Uj vasutterv. Hoffmann János budapesti lakos a m. kir. államvasutak csabai állomásából kiindulva, Szeghalmon, Füzes-Gyarmat, Püspök- Ladáuy és Nádudvaron át Tisza-Keszi mellett a Tiszáig vezetendő helyi érdekű vasút vonalra egy évre terjedő előmunkálati, engedélyt nyert. Annyi már a megyénket érdeklő vasutterv, hogy a nagy közönség alig képes tájékozni magát. — Az általunk ismert vasuttervek közül legfontosabb 8 legnagyobb érdekkel bir, megyénkre nézve azon vasutterv. melyre Böthy Algernon nyert — a törvényhozástól engedélyt. Ezen terv szerint építendő vasút érintené megyénk legtöbb községét s igy leginkább ölelné lel érdekeinket. Úgy látszik a sok vajúdás nem igen fog szülni kedvező eredményt rank nézve, s valóban sajnáljak a derék Sárrétet, hogy évről-évre, merülnek fel vasuttervek, s az építés pedig elmarad s alig lehet remény arra, hogy a Sárrét — s igy megyénk érdekeinek teljesen megfelelő vasútvonal egy évtizeden keresztül is kiépitetni fog. — A sok terv azért is hátrányos ránk nézve, mert a megye kezei — azok miatt meg vannak kötve, s nem tehet jóformán semmit. Megváltjuk — csodálkozunk azon, hogy a megye vezéríérfiainak mind ez ideig eszébe sem jutott az, hogy a megye érdekeinek teljesen megfelelő vasútvonal kiépítésére az engedélyt maga a megye szerezze meg. Sokkal indokoltabb, hogy a megye vegye kezébe a vasút ügyét, tűzhelyünknél megbeszélgethetjük a dolgot, tervezetet készítünk, s építünk magunk közerővel. — A Sárrétet a megye többi községeivel összekötő kőút kiépítése már tervbe vétetett, s a terv kivitele, hisszük csak idő kérdése. Nem lehetne-e a tervbe vett kőut helyett vasutat építeni. — Sokkal olcsóbba kerül az, mint a kőut. Rendkívül fontosnak tartjuk e kérdést s ideje volna azzal behatóan foglalkozni. — A megye a közmunka-alap terhére egy milliónyi összeget szándékozik felvenni, a melyből a megye összes utjai lennének kikövezendök. Nem lehetne-e ezen nagy összegből vasutat építeni ott, hol eddig vasút nincs, s nem sokkal inkább kivánatos-e a vasút, mint a kőut építése ? Ezek oly fontos kérdések, melyeket mielőbb szőnyegre kell bozni. Ismételten a sárrétiekhez fordulunk. Tessék mozogni. Néma gyermeknek anyja sem érti szavát, igy hangzik a példabeszéd. — Tegyenek meg minden lehetőt arra nézve, bogy érdekeik egyszer valahára a megye által felka- roltassauak. A békés-földvári vasút viszonyainak rendezése tárgyában, Békés város és a magyar kir. államvasutak igazgatósága között kötött szerződés jóváhagyás végett beterjesztetett. A vallás- és közoktatási miniszter megengedte, hogy a csabai ortb. izr. hitközség, — a b.-csabai izr. anyakönyvi kerülettől elkülönítetten — helyben lakó saját tagjai számára önállóan vezethesse anyakönyvéit, M.-Berényben kanyaró eset merült fel a Láász-féle iskola tanítójának családjában. Az iskola bezáratása iráüt távirati intézkedés tétetett. Eudröd községe a Körös folyón egy vámmentes révhajó felállítását tevezi. Az eugedélyezés iránti kérvény a megyéhez beterjesztett. Öcsödön „függetlenségi kör“ alakult, alapszabályai megerősítés végett a megyéhez beterjesztettek. ____ EE ird-etésFigyelmezfetem mindazokat, kik vadászatra használható lőfegyverek birtokában vannak, úgy szintén azok is, kik a vadászati jogot gyakorolni kívánják, hogy az 1883. évi XXIII. t. ez. 14 és 31. §§-a értelmében az 1886. évi augusztus 1-tő 1887. évi julius hó 31-ig terjedő évre szoló bejelentéseiket 1886. évi junius havában — Gyulaváros adóhivatala, illetve polgármesterénél — annál bizonyosabban megtegyék; mert a bejelentést elmulasztott egyének, a fent jelzett törvény 42 és 43. §§-hoz képest bírságolás alá esnék. B.-Gyulán, 1886. évi májas hó 26. Dobay János, * polgármester. Közművelődés, társadalom és közgazdaság. A magyar társadalom feladata. A jelen időnek legnagyobb feladata édes hazánk Magyarországból müveit és jogállamot teremteni s azt minden izében magyarrá tenni. Éhez szent jogunk van, mert ez a föld a mienk. Apáink vérrel szerezték s tartották meg egy hosszú ezredéven át. Mi kiizdtttnk és mi vérez- tünk mindenkoron határaink, alkotmányunk és szabadságunk oltalmáért, s bár szabadságunk és alkotmányunk áldásait kész örömmel és testvéries szívvel megosztjuk e haza minden hü fiával, de ezektől meg is várjuk, hogy Magyarországot magyar országnak tekintsék, s nyelvünk elsajátításával annak szolgálatára magukat képessé tegyék. Mert a jog kötelességekkel jár. A ki valamely országban alkotmányos jogokat kiván élvezni, annak el kell iogadnia és teljesitnie alkotmányos kötelességeit is. De hogy a köztünk élő testvér népek e kötelességüknek eleget tehessenek, s a hazát és közügyeket hozzánk hasonlóan szolgálhassák, annak első feltétele nyelvünk elsajátítása. Erre kell őket rábírnunk és kénysze- ritnünk. Azt nem követeljük, hogy saját nyelvükről lemondjanak, de hogy az ország hivatalos és uralkodó nyelvét ismerjék és bírják, s ezáltal magukat a köz- szolgálatra képesekké tegyék, azt már nem engedhetjük el. Szükségük van tevékenységükre a közügyektól való távol maradásuk veszteség a közre. Ezt három utón eszközölhetjük. A törvényhozás, a közigazgatás és társadalmi utón. Ha e három faktor egyaránt megteszi kötelességét, akkor AÍagyarország tizenöt-husz év alatt igazán magyar országgá lesz. Csak következeteseknek, erélyeseknek és kitartóknak kell lennünk nagy munkánkban. A törvényhozásnak kötelessége oly törvényeket hozni, melyek megszabják, hogy semmiféle állam és közszolgálatba sehol, semmi téren és semmi ürügy alatt oly egyén fel ne vétessék, ki a hivatalos nyelvét szóval és Írásban nem bírja. Ne lehessen bíró, ne lehéssen ügyvéd, ne lehessen pap, jegyző, tanitó, egyáltalán ne viselhessen semmi közhivatalt. A köz- igazgatás ügyeljen fel és alkalmazza gyakorlatban a törvény rendeletéit kérlelhet- len következetességgel. A társadalom pedig siettesse, és könnyítse a nagy átalakulást, egyéni és egyleti közreműködésével. Alakítson mivelődési egyesületeket, óvodákat, szaporitsa az iskola egyleteket, alkosson hiteltársulatokat és olvasó köröket. Orosháza, május 28. id86. T. Szerkesztő ur! Nagy lelki nyugalommal tekintettünk az Orosházát rendkívül érdeklő telekkönyvi ügy eldöntése elé. — Bár igen nagy horderejű volt a telekkönyv létezésének vagy nem létezésének kérdése, s jól tudtuk, hogy a telekkönyv felállításának ellenzői a vezér és egy pár harczossal ■ a küzdelembe mennek : részünkről mitsein tettünk, mert bíztunk abban, hogy a megye közönsége egy szivvel-lélekkel támogatja azon törekvést, mely bármely községének előhaladátát munkálja,
