Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-01 / 5. szám

dolkoeni tudó és akard embert komoly meggondolásra felhívó adatokat tár fel.

Magyarországon az említett, jelentés értelmében vau jelenleg, a tudományos intézetek mellett hasonló fontossággal biró úgynevezett gyakorlati pályákra előkészítő 129 polgári, 27 reál s 40 kereskedelmi iskola, tehát összesen 196 intézet; ezze szemben áll a kiválólag tudományos pá lyákra előkészítő 151 gymnasium. Volt múlt tanévben a 129 polgári iskolána 6206 fi, — a 27 reál iskolának 4669, - a 40 kereskedelmi iskolának 3793 nővén déke s igy összesen a három különböző irányú 196 intézetnek 14668 növendéke ezzel szemben 'pedig a 151 gymnasiumnak 42751 tanítványa., tehát a tudományos pály a gyakorlati életre előkészítő három pálya mellett csaknem háromszoros létszámmá szerepel. Volt az idézett évben az egyetem hittani karának s az egyes hitfelekezetek hittani intézeteinek 1956, — két egyetem jog- és államtudományi karának s vidék jogakadémiáknak 2611, — a két egyetem orvosi karának 1264, — a bölcsészeti karnak 507, tehát 6338 növendéke. A két egyetemen és vidéki jogakad^miákon szi gorlatra jelentkezett 1156 egyén, vissza- utasittatott 318, tényleg átbocsáttatott 838; orvosi szigorlat volt a két egyetemen 762, visszauta?;.ttatott 295, átbocsáttatott 467 Ugyanekkor a József műegyetemen az építészeti osztálynak volt 40, —^ a mérnökinek 328, — a gépészmérnökinek 126, — a vegyészetinek 22, az egyetemesnek 24 növendéke, ösazesea 540. Sz:gorlat tartatott a műegyetemen mindössze 41. Kiemeli az idézett miniszteri jelentés, hogy a múlt tanév végén annyi gyár keresett a műegyetemnél végzeit vegyészt, hogy mindannyian azonral kaptak volna alkalmazást, egyének hiányában azonban a műegyetem rém birta az illető gyárakat ellátni. Valószínű, hogy aztán külföldről kellett őket megszerezni, habár erről a miniszteri jelentés eml'lést nem tesz. Mig tehát a jogtudományi tanszakban akár húsz vármegyét ellátó jogvégzett 838 s az orvosi szakban 467 egyén minősíttetett, addig egy másik és pedig gyakorlati irányú tanintézet, nem képes még csak a szigorú szükségletet sem fedezni, az erőknek más irányban való torlódása miatt. — Es íme a polgári iskolák egy nagy része, különösen az úgynevezett gymnasiális iránynyal összekötött polgári iskolák neve alatt szereplő csodalények, a melyek közé a mienk is taiúozik, szolgáltatták és még mindig folyton szolgáltatják hűségesen az elemeket azon iskoláknak, t. i. a gymnasiumok- nak, melyek már is a beteges tuhengés kétségbeejtő állapotában sinlődnek; és e helyzettel szemben mi itt a mi szerény körünkben nem azon vagyunk, hogy fejünkhöz kapva ez ő-ületes áramlatnak gátat vessünk s polgári iskolánkat gazdasági, vagy esetleg kereskedelmi tanfolyammal összekötve, annak életét valóban gyümölcsözővé tegyük, hanem hogy miként szolgáltassunk s minél könnyebb módon továbbra íb succrescentiát azon intézeteknek, melyeknek úgy maguknak, mint növendékeiknek létszámát bátran és tetemesen lehetne lejebb szállítani a nékül, hogy

a nemzet általános tanügyi érdekei legke J^sbbé is szenvednének általa.

Hova fog jutni a nemzet, ha a tudó mányos pályák felé irányuló ezen meg gondolatlan veszélyes áramlat, helyesebb életrevalóbb s okszerűbb felfogásnak nem enged tért, azt belátni nehéz; egy dolog azonban ma már bizonyos, az t. i. hogy Magyarország törvényhozása a középiskolai törvényben, de még különösebben annak tanügyi kormányzata, a számok kérlel hetetlen logikájának hatása alatt, ez áram lattal szemben határozott állást foglalt És csak is e határozott állás-foglalásnak tulajdonítható az 1879. szept. 5-ikérdl ki adott fentebb idézett miniszteri rendelet ennek tulajdonítandó azon intézkedés, hogy polgári 'iskolák növendékeitől most már az átlépésnél minden tantárgyból vizsgát, követelnek; itt találja magyárázatát azon sokszor talán kíméletlen szigor, mellyel különösen az állami gymnasiumok, más tanintézetek növendékeivel szemben eljárnak; itt rejlik oka a felekezeti gymnasiumok érettségi vizsgáihoz kirendelt miniszteribiztosi intézménynek, hogy csakis valósággal érettek bócsáttassanak az egyetemekre; ebben rejlik oka a felekezeti gymnasiumok ellenőrzése czéljából felállított kerületi főfelügyelőségeknek ; ebben rejlik oka a vidéki jogakadémiák successiv megszüntetésének s az egyetemi szigorlatoknál divó s az eddigieknél szigorúbb eljárásnak, az egyetemi képesség elbírálásánál. És e helyzettel szemben, nem az által fogunk a polgári iskolában gymnasiális irányban tanuló növendékek szüleivel szemben és valóban azok érdekében is helyesen eljárni, ha egy szerencsétlenül összetákolt, de a helyzeten egyátalán nem változtató tantervvel a szü- öket azon csalódásba ejtjük, hogy most már rájuk és gyermekükre nézve minden rendben lesz; nem az által, ha a polgári iskolai irány rovására illetéktelenül dédelgetett gymnasiális irányt továbbra is csal- étkül dobjuk oda a lépre menésre nagy íajlandóságot mutató szülői gyengeségnek; lanem igenis akkor fogunk egyenkint és összesen azok érdekében és helyesen eljárni, ha, uralással a helyzet komolyságára, épen a gymnasiális irá lyban tanuló növendékek szülőit óva intjük, hogy mielőtt jTvermekeiket évek hosszá során át tartó t [ i

E s 1

i

s

r

3

3

J C

í 1 s

1 t

<

dekeinek felismerése körül, oly helyes ér zéket tanúsított a parlamenti tárgyalások alkalmával történt felszóllalásaiban, amely helyes érzék kell, hogy másokban is életre ébredjen ; a múlt évi költségvetési tárgyalások alkalmával erősen hangsúlyozta a posta-takarékpénztárak felállítását ; ez idei erőteljes felszólalásában kifejezést adott a megyei hitelszövetkezetek szüksé gességének ; nyomatékkai hangsúlyozta az ország nyers termékeinek a szegényebb vidékeken felállítandó gyárakban leendő feldolgozása czéljából ily gyárak létesítését. Nem tartozunk azok közé, kik egy nemzet legvitálisabb érdekeinek felkarolása körül hangoztatott életre való eszméket, — mint ezt a „Pesti Napló“ tévé, — naiv idealismusnak bélyegezik ; erős a hit bennünk, hogy eszméi, ha ma nem, de rövid időn életre kelhetnek, szükség tehát hogy azon eszmék, talán rövid idő múltával beállható megvalósultához, a nevelés és oktatás terén a mi szükebb kö- ünkben is készítsük elő a szükséges elemeket. Ne kétkedjünk egy perczig is a felett, hogy ő, ki kénytelen belátni azt, i°gy posta-takarékpénztárakat, — megyei ntelszövetkezeteket, különösen pedig gyárakat, papokkal, orvosokkal és ügyvédekkel mint szakértőkkel ellátni képtelenség, je ne lássa egyúttal azt is, hogy esetleg megvalósult nagyszabású nemzetgazdászati eszméinek életet adó elemek, nem gymna- siumokban, sem nem gymnasiális iránynyal összekötött polgári iskolákban, hanem csakis kizárólag polgári és reáliskolákban képződhetnek. Haladiunk tehát nyomdokain! mondjuk ki, hogy nem gymnasium, íanem polgári iskola és pedig 6 osztályú polgári iskola kell nekünk, összekötve kereskedelmi vagy más gyakorlati tanfolyammal.*)

Ennélfogva indítványozom : miként, tekintettel arra, hogy egy nemzet tanügye sohasem alkalmazkodhatik egy vidék nagyon is rugalmas értelmű helyi érdekeihez és viszonyaihoz ; tekintve, hogy az ország tanügyi kormányzatának újabb intézkedései határozottan odatörekszenek, hogy

•) Jegyzet, Épen ez inditványom fogalmazása közben kezembe vévén az Egyetértés f. évi jan. 27-ik számát, a nevelésügyi költségvetés tárgyalása alatt, kötudományos pályára szánják, menten mii den előítélettől, számoljanak anyagi helyzetükkel, gyermekeik hajlamaival és képességével, nehogy ajok a hosszú pálya végén s az élet küszöbén bukjanak el, talán örökre, menthetetlenül. — A tekintetes városi képviseletnek pedig feladata a kétes értékű helyzettel végképen szakítva, a polgári iskolát kitűzött egyedüli czéljának szolgálatára utalni, ez által végét szakit.ni a többek között azon helyzetnek, hogy a gymnasiális irányban tanuló növendékek átlépésénél s esetleg elbukásánál, felelőssé tétessék iskolánk olyasmiért, a miért a dolog természetéből folyólag felelősséget nem vállalhat s hitelét még az elébe tűzött saját czél elérésére nézve is koczkáztassa és elveszítse.

Gyula városa országgyűlési képviselője főtisztelendő Göndöcs Benedek apát úr, hazánk és nemzetünk legvitalisabb értam a miniszternek:

Trefort Ágoston. Igaz hogy a polgári iskola feladata és czélja iránt nincsenek tisztában, ez onnét van, mert minden városban hol ily iskola létezik, van nehány szülő, a kik gyermekeiket mégis gymnasiális pályára szánják, mert e szülőkre nezve nagyon kényelmes, ha gyermekeiket legalább a harmadik negyedik osztályig otthon tarthatják. Ezek aztán szeretnék a polgár iskola czéljat falsifikálni (épen mintha rólunk gyulaiakról volna szó !) s iparkodnak mellék utakon becsusztatni a latin nyelvet és közelebb hozni ez iskolát a gymnazium- hoz. A miniszter pártolja azt a törekvést hogy ez ne történjék meg s hogy első sorban a földmivelésre iparra és kereskedelemre való előkészülés vétessék itt figyelembe, (Általános helyeslés.)

Göndöcs Benedek közbeszól: Elsőakeres- k e d e 1 e m I Valóban nagy örömömre és megelégedésemre szolgál, hogy az országgyűlési képviselőnk e három szóban nyilvánult nézete a messzetávolban igy találkozott nézetemmel, s nincs is semmi kétségem a felett, hogy az ország szine előtt a polgári iskolák előkészítő feladatára vonatkozólag tett ezen nyilatkozata őszinte s hogy ez általam fentebb kifejtett indítvány benne fog legerősebb támogatóra találni. Dr. Kovács István.

II.

Az énekes hadnagy.

Az örváltás megtörtént: A. * hadnagy átvette az órszobát B»* főhadnagytól, még egyszer kezet fogtak, jó mulatást kívántak egymásnak, a kölcsönös tisztelgést magadatták a két őrség által, s azzal B*. elvonult, A.* pedig ott maradt az őrszobában.

Az őrségi szolgálat béke időben a legunalmasabb komédia; az Örparancsnok majd megeszi a fejét unalmában egész délután. A.* hadnagy eleinte a jelentéseket irta meg, aztán a százszor olvasott utasításokat olvasta át százegyedszer, hogy nincs-e bennük valami uj, pedig igen jól tudta, hogy nem lesz semmi Aztán a kemény pamlagra hevert le, majd fölkelt, az ablakon nézegetett ki, végre dudolgatni kezdett magában. A* hadnagy szenvedélyes énekes volt s igy nem csoda, ha lassanként belemelegült a dudolásba, s végre szép tenorja betölté egészen a kis őrszobát, mind nagyobb hévvel áradtak a hanghullámok s a fiatal tiszt önfeledten adta át magát a zene bübájának, nem véve észre, hogy odakünn a poszton álló baka kétségbeesett „Kverauszt* ordít.

Hadnagyunk csak akkor tért magához, midőn az ezredes állott előtte, dühtől kipirulva. A magas „c“ torkán akadt az énekes tisztnek.

— Hadnagy ur I —- kiáltá az ezredes —

önnek igen szép hangja lehet, én nem vagyok zeneértő, hogy annyira méltányolhassam, de ön a leghanyagabb tiszt az egész monarchiában. Az őrség fegyverbe lép, amint én, az állomásparancsnok jövök, ön pedig idebenn, torkasza- kadtából ordít.

— Ezredes ur — hebegé a fiatal tiszt elsápadva — elismerem, hogy hibás voltam . . — Hallgasson ön, midőn parancsnoka beszél! — kiáltott dühvei az ezredes — ha ön színésznek, komédiásnak készül is, tudnia kell, hogy csak akkor beszéljen, ha önre kerül a sor. Az őrszoba nem korcsma, hogy itt kurjongassunk. Holnap rapportra jelentkezzék.

Az ezredes kardcsörtetve ment el, a szegény hadnagy pedig lefőzve maradt ott. Elgondolkozott mélyen és most már nem unta magát: sorsa fölött töprengett, látta, hogy § mulasztás előléptetésének útjába áll, s általában egész katonai pályáján sötét pontot fog képezni.

v . • • Ha komédiásnak készül is . . .« — nos és miért ne ? Hangja szebb jövőt igér neki most már, miután a katonai pályán haladni úgy sem fog.

E kis baleset döntött, az énekes hadnagy egy hét múlva letette tiszti rangját, s a kis városban többé hírét sem hallották.

*

Ugyan, kedves Wurmbrand báró, — fordult a király egy vastag tábornokhoz, hadsegédéhez az operaházban, a díszelőadás

alkalmával, — kicsoda ez e felséges hangú tenorista, nem tudja ön ?

Az érdemjeles tábornok megnézi a szin- lapot, s aztán újra nézi, zavarba jő, nézi az énekest látcsövén s aztán még nagyobb zavarba jő.

— Felség, valóban nem tudom, higy- jek-e szemeimnek, de mintha régen láttam volna, egyszer ezredes koromban hallottam talán.

— Menjen, kérem, adja tudtára az énekesnek, hogy megvagyok vele elégedve, mert valóban ritka, szép hangú művész.

A vastag tábornok kászolódik s neki indul, lejut a színpadra s egy perez múlva a felvonás közben szemközt áll az egykori ezredes és egykori hadnagy. A magas rangú katonatiszt ép úgy hebeg most, mint a szegény hadnagy hebegett az őrszobában, mig végre kinyögi a király „legmagasb elismerését.“

A fiatal énekes pedig csak nézi a zavarban levő tábornokot s midőn az elvégzé mondókáját, katonásan szalutálva szól:

— Tábornok ur, ön tanított meg rája, hogy csak akkor beszéljek, ha rámkerül a sor. Ön elvégezte, most mondok én — forró köszönetét önnek, hogy hat év előtt úgy összeszidott az örszobában, mert ön tett engem világhírű müvészszé, kin az uralkodók szeme is megakad. Engedje, hogy megöleljem önt, jóltevőmet 1

a tudományos és gyakorlati szakképzés egymástól kérlelhetlenül elválasztva saját kitűzött medrükben haladjanak s hogy a tanügyi kormányzatot e törekvésében támogatni s nem akadályozni kötelességünk; tekintettel ennélfogva arra, hogy a polgári iskola gymnasiális irányú növendékeinek jövőben a gymnasiumokba történő átlép- hetése minden körülmények között s még kellő képzettség mellett is csak a jóakarat ténye lessz ; tekintve hogy a gymnasi- umoknak a közelben is tulbővében vagyunk s hogy a gymnasiális irányban való oktatásban részünkről növendékeket szállítani egyértelmű a halomra való földhordással; tekintettel arra, hogy vidékünknek és városunknak sokkal erősebben érzett szükségletét képezi egy közép kereskedelmi tanfolyammal összekötött 6 osztályú polgári iskola, mely több osztály érdekeit szolgálandja, mondja ki a képviselő testület :

1- ör. Hogy a polgári iskolában a gymnasiális irányban való oktatást ezennel megszünteti. — Ebből folyólag :

2- or. Amennyiben az iskolaszék jelenleg a polgári iskolai tantervnek gymnasiális irányban való átalakítására egy bizottságot küldött ki, tekintettel arra, hogy az iskolaszék mint megbizott, a képviselő testülettől mint megbizójától erre felhatalmazva úgy sem lett : az iskolaszéket utasítsa, hogy a tanterv átdolgozásától tartózkodjék.

3 or. Amennyiben a polgári iskola négy osztályában a latin nyelv 20 órával szerepel, s a latin nyelv tanítására fordított 20 óra elejtésével a 6 osztályú polgári iskola egy tanerőt nyer, egy tanerő dijjazása pedig az államsegélyből kitelvén, semmi áldozat a 6 osztály felállításához a város részéről nem kívántatik : az eddig négy osztályú polgári iskola, közép kereskedelmi vagy gazdasági tanfolyammal ösz- szekötött hat osztályú polgári iskolává kiegészíttetik.

4-er. A képviselő testület ez indítványt kellő eljárás, illetőleg életbeléptetés czéljából, adja ki a nevelésügyi szakosztálynak s az iskolaszéknek.

Midőn ez indítványomat tárgyalás és elfogadás végett előterjeszteni bátorkodom, szokott tisztelettel maradok :

Gyula jan. 26. 1885.

A tek. városi képviseletnek alázatos szolgája :

Dr. Kovács István,

iskolaszéki tag.

Szabályrendelet a huskimérés tárgyában,

i- §•

Minden községben, valamint Gyula rendezett tanácsú városban a beltelkeken kívül, a jelentékenyebb közlekedési úttól legalább 80 méternyi távolban fekvő helyen, a hol folyó van, annak mentében a községen alul, vagy lehető bő vizű kút mellett, vágóhíd állítandó fel.

A vágóhíd lejtősen kipadolandó, vagy tég- lázandó, s a szükséghez képest megfelelő számú fogasokkal és vágóasztalokkal látandó el.

Minden vágóhíd mellett legkevesebb 3 méter mélységű és átmérőjű kitéglázott felfogó gödörnek kell lenni, mely hetenként kitisztítandó. Nagyobb községekben, valamint Gyula rendezett tanácsú városban, a vágóhidak mellett száritó színek is alkalmazandók.

2. §Közfogyasztásra juhot, borjut és szavasmarhát, a község határán egyébütt, mint a közvágóhídon, levágni nem szabad.

3. §.

Vágatás az 1874. XX. t. ez. 25. §-ban s az ezen törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 1064—1875. sz. miniszteri rendeletben előirt előzetes szemle nélkül nem engedhető, mely szemle a községi állatorvos, annak nem létében egy azzal megbizott orvostudor, vagy vágatáéi biztos által, mindenkor a vágóhídon, közvetlenül a vágatás előtt foganatosítandó. A szemle és vágatásra a hatóságok által határozott időpont tűzendő ki, mely alkalommal a szemlével megbizott közeg a levágandó állat egészségi állapotának megvizsgálásán kívül, annak a marha-levelével megegyező azonosságáról is tartozik meggyőződést szerezni; kötelessége továbbá a vágatótól a marha-levelet elvenni, s a községi elöljárósághoz, illetve a város polgármesteréhez beterjeszteni. Ezen marha-levelek jegyzékbe veendők s a járási szoigabiró illetve polgármester felülvizsgálása után, minden év végén elégetendők.

4. §.

Csakis egészséges jól táplált marha levága- tása engedtetik meg, minek ellenőrzése a vágatáéi biztos kötelességét képezi.

5. §.

A kényszer esetén előleges szemle megtart- hatása nélkül sürgősen levágandó haszon-marha