Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-10-11 / 41. szám
nő ravatala körül összesereglett. A temetési szertartást Qőndöcs Benedek apát és lelkész végezte segédlettel b a részvevők nagy tömege kisérte ki a halottat örök nyugalma helyérel Legyen könnyű a föld a korán kiszenvedett kedves fiatal nő hamvainak, béke poraira, áldás emlékére I Alólirott a megrendítő bánatos gyászban, hálás kötelességemnek ismerem, a váratlanul kimúlt, drága hü nőmnek hamvai iráut nyilvánuló részvétnek, — a legmélyebb köszönetemet nyilvánítani. Békés-Gyula, október 8. 1885. Dr. Császár Ferencz. A vasúti mozgó-pósta ellen súlyos panasza van a közönségnek. E hét folyamán kétszer ismétlődött nevezetesen vasárnap és pénteken reggel, hogy a budapesti esti lapok elmaradtak. A kiadó-hivatalok pontosan expediálják az esti kiadást, a lapok elmaradása tehát csak a mozgó- póstát terhelheti, mely azokat másfelé továbbítja. S ha ez csak nagy ritkán történnék, nem szólanánk, de úgy látszik, krónikus bajjal állunk szemben, melynek orvoslásara felkérjük a postaigazgatóság szives figyelmét. Eljegyzések. Braun Fülöp kis-jonői fiatal fakereskedő jegyet váltott a városunkban is ösmert kedves Fülöp Lina kisasszonynyal Gyula-Váriból. K n e r Izidor gyomai könyvnyomdatulajdonos eljegyezte R eisne r Berta kisasszonyt, Reisner József gyula-varsándi regalebérlő szép és müveit leányát. Az ifjú jegyes párok fogadják leg őszintébb szerejcsekivánatunkat. Mihaj levies Miklós honvédhadnagy végzetes párbaja, mely nyolez nap óta állandó rovatot képez a fővárosi sajtóban, városunkban széles körökben keltett nagy részvétet. Az első nap felmerült halálhír szerencsére nem bizonyult valónak, sőt miután sikerült a végzetes golyót is eltávolítani, a legnagyobb valószínűség szerint a kiépülés is remélhető, amit szivünkből óhajtunk. öngyilkosság. Gy. Szabó Ferencz gyulai 54 éves napszámos f. hó 6-án virradatra a dobozi ut egyik szellőjének szilvafájára felakasztotta magát. A szerencsétlen öngyilkos életében habár szegény, de mint nagyon becsületes és józan egyén volt ismerotes. Nőt és két felnőtt gyermeket hagyott hátra. Csabán fényes ünnepélyekkel kapcsolatban tartatott meg a magyar egyetemes evang. egyház gyámintézetének 25 évi közgyűlése s ezzel kapcsolatban fennállásának negyedszázados jubileuma. A vendégek, mindnégy superintendentiának legkiválóbb egyházi és világi tagjai, Czékus, Karsay, Geduly püspökök, Pró-nay Dezső báró világi egyetemes főfelügyelő, Fabinyi Teofil banyakerületi felügyelő, Ivánka Imre, Dr. Győry Elek országgyűlési képviselők, Jancsovics Pál alispán, Dr. Witz bécsi ref. lelkész, Pank, a lipcsei Gusztáv Adolf egylet képviselője stb. stb. a szombat déli vonatokkal érkeztek meg Csabára, ahol is az indóháznál az egyház és városi elöljáróság részéről a legszivélyesebben s legnagyobb ünnepélyességgel fogadtattak. B’estöi bandérium ólén vonultak be a városba, ahol többnyire magán- bázaknál olszállásoltattak. Este a Murányi vendéglőben és Széchenyi ligetben ösmerkedési estély volt, a tulajdon képem ünnepély október 4-én kezdődött. Reggel 8 órakor körülbelül 6000 hívővel telt meg a nagy templom, melynek bejáratánál csinos leányok szedték a gyámintézet javára a pénzt. E módon 597 írt 48 kr gyűlt össze ; egyiknek tányérjára valaki észrevétlenül 250 irtot tett le. Kiléte nem tudatik. Először B a c h a t Dániel budapesti tót lelkész tartott a néphez tót nyelven hitszónoklatot, később a magyar hitszónok Sárkány lépett a szószékre s mondott hazafias, szép lélekemelő szónoklatot. Ezután következett a közgyűlés, mely a gyámintézet ügyei vei behatóan foglalkozott. A gyámintézet jelenleg 112.000 forint tőke fölött rendelkezik. Közgyűlés után diszebéd volt a „Fiume“ vendéglőben, melyen az volt a legérdekesebb, hogy pinezé- rek helyett 25 szépnél szebb csabai tót leány szolgált fel a vendégeknek. Másnap a közgyűlést folytatták és befejezték. Csaba városa rég nem volt oly élénk, mint az egyházi szép ünnepély eme három napján, mely az ügy és annak képviselői tisztes komolyságához mórt legszebb rendben folyt le. Gyilkossági merénylet s öngyilkosság. Rókái Károly b.-csabai lakos, f. hó 7-én nejét, Szántó Rebekát — kitől elválva élt — a b.-csaba- kétegyházai közúton gyilkossági szempontból késsel megtámadta s bal mellén megsebesítette. A sebesült nő atyjához, a kigyósi puszta egyik csőszéhez menekült, hol még azon éjjel Rókái Károly alvó nejére az ablakon belőtt s bal föl- karján súlyos sebet ejtett, magát pedig az ablak alatt agyonlőtte. A kir. járásbíróság a helyszini szemle foganatosítása után a holt testet a b.-csabai kórházba szállíttatta; ugyanide vitetett a súlyosan sebesült nő is. Nem régiben irtuk, hogy Orosházán özvegy Pusztai Jánosné házát álarezos rablók feltörték, s onnan többféle értékes tárgyat elraboltak. A rablást — mint kiderült — maga a megbízott házőrző, Pataki Jánosné követte el leánya és veje közreműködésével. Az ellopott tárgyakat megtalálták náluk. Tót-Komlóson az ottani tanítói kar a „Komló“ szálloda nagytermében ma este dales- télylyel egybekapcsolt tánczvigalmat rendez. Kondoroson egy, 8 kocsiból álló vándor- czigánycsapat f. hó 2-án egy boltot tört fel és rabolt ki. A csendörség a karavánt elcsípte s átadta a szarvasi kir. járásbíróságnak. A szép-művészet barátainak figyelmét ez utón is tisztelettel bátorkodom fölhívni olaj- passtell és aquarell festésű, — valamint krétával rajzolt — müveimre; melyek Deutsch József ur üzletének kirakatában és lakásomon, a „Komló“ szálloda 6. sz. szobájában néhány nap óta láthatók. Midőn művészetemet a n. é. közönség becses pártfogásába ajánlom, egyúttal tudatom, hogy időzésem itten, a megrendelés mennyiségétől függ. Megbízásokat fénykép után, bármily alak és nagyságban készséggel teljesít Gyulán Szűcs József festő-művész. Irodalom és művészet. A „Képes Családi Lapok“ 2-dik számának tartalma : „Az utolsó rév“. (Elbeszélés vége.) Tolnay Lajostól. — „Kankalin“. (Miczkie- vicz Adám költeménye.) Luby Sándortól. — „A mézes hetek után“. (Kiállítási tárcza.) Madarassy Lászlótól. — „Háromszor menyasszony“. (Elbeszélés.) Mészáros Istvántól. — „A bolgárok földje“. (Tárcza.) — „A boszorkány“. (Theunet André regénye.) — Képmagyarázat. — Mindenféle. — népeink f „A halottas karaván“. — „A bojár menyegzője“. — „A házi harcz“. — „Tirnova“. — „A Duna a buigár partról“- — „A kazanliki ró- zsaszöret“. — Melléklet: „A szobor titka“. (Regény.) Tábori Róberttól.) 16—32 oldal. — Bontókon : Heti naptár. — Király-séta. — Számrejt vény. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Jutalmak. — Hymen. — Gyászrovat — Apróságok. — A szerkesztő postája. — Hirdetések. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt. félévre 3 frt. negyedévre 1 frt 50 kr, Az erdélyrészi kulturegyesület vezér- férfiainak sikerült arczképét mutatja be az „Or szag-Világ“ 40 ik (okt 3.) száma. E számban, mely már Fekete József szerkesztésében jelent meg, egy egész sorát találjuk az érdekesnél érdekesebb közleményeknek s a művészi kivitelű képeknek. A közlemények sorát Dessewffy Marczel gróf, a veterán publiczista, „Világ-béke“ czimü nagy érdekű közleménye nyitja meg. Ezt követi Győry Vilmos irodalmi hagyatékából „A féltékeny“ czimü szép költemény; „Füst“, vig be- szélyke, Le Ncirtól; „A Mátyus Elek kaszálója“, rajz, Jakab Ödöntől, hat gyönyörű illüsztráczió- val, Gyárfás Jenőtől; „A hül a háború készül“, „Sasvári Ármintól, két nagyszabású képpel. — Aztán Bartók Lajostól olvasunk megkapó szép költeményt „Eldobott lantom“ czimmel, s még egy hosszú sora van a közleményeknek, igy : „A hűség próbája“, beszélyke, Hevesi Józseftől; „A fejelés*, rajz, Tolnai Lajostól; „Az erdély, részi kultur-egyesület vezérférfiai“; „Golgotha“ Kovács Sándortól, az akadémián dicsérettel kitüntetett költemény; „Az elsőszülött“, csinos kis költemény az ugyanily czimü képhez. E számban kezdődik Benedek Elektől „A kollektor“ czimü regény, melynek tárgya a székely népéletböl van merítve. Végül „A hét története“ Borostyám Nándortól s a rendkívül, gazdag és változatos rovatok : Tudomány és irodalom, színház és művészet, újdonságok, a kiállításról, könyvpiacz, nők világa, vidéki élet, sport, hymen, gyászrovat, innen-onnan, rejtvények. Az „Ország-Világ“ előfizejési ára : január—deczemberre 10 frt, január—júniusra 5 frt, julius—szeptemberre 2 frt 50 kr., junius—deczemberre 5 frt. Az „Egyetértéssel együtt: egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, Kecskeméti-utcza 6-ik szám. Vannak kertészeti, vannak méhészeti, vannak állattenyésztési s még százféle szaklapjaink de nagyon sokan talán nem tudják, hogy van egy olyan lapunk is, mely mindezeket a szakokat felöleli a maga keretében: a „Magyar Háziasszony“ e Budapesten megjelenő hetilap felöleli változatos rovataiban mindazt, a mi nö előtt csak érdekkel bírhat. Közöl mindenek előtt mindjén számában nő-társadalmi vezérczikkot hoz közleményeket és hasznos tanácsokat a konyha, a gazdaság, a kertészet, a nevelés, az egészségügy, a kézi munka, a divat köréből, s ezeken kívül még a következő érdekes rovatai vannak: „Gyermekeink“. — „Társasjátékok.“ — „Lakás.“ — „Házi szerek.“ — „Házi eszközök.“ — „Házi állatok.“ — „Méhészet.“ stb. A „Munka Után“ czimü ingyenes szépir odaírni melléklet pedig érdekfeszitő regények, elbi szélések, humoreszkek stb. továbbá költemények, talányok, adomák s egyéb apróságok közlése által a család minden tagjának, a serdülő leánynak épugy, mint a jó, öreg nagymamának kellemes szórakozással szolgál. A „Magyar Háziasszony“ előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerübben postautalvány által, cziraezve a „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalához Budapesten, nagy korona-uteza 19. Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért — legczélszerübben levelező lappal — fordulnak. A legujabbi szám következő változatos tartalommal jelent meg: Az anya. Dud- varszky Szávits Máriától. — A tejgazdaság köréből. Nyx-től. — A „Magyar Háziasszonyáról a „Magyar Háziasszony “-nak. — Divatlevél. — Októberi havi teendők. — Házi orvos. — Egyletek és jótékonyság. — Színház és művészet. — Különfélék. — Háztartás. — Konyhászati gazdaság. — Konyhászat. Heti étlap. Szőke Miczitöl. — Hogyan főzzünk, süssünk? — Hymen. — I Kérdések és feleletek. — Fővárosi bevásárlási források. — Heti naptár. — Háziczikkok legjabb árjegyzéke. — Szerkesztői üzenetek. — Rindohi- vatal postája. — Hirdetések. „Munka után“ melléklet tartalma: Az auya szerelme. Maros- halmi Gyulától. — Budapesti élet. Don Rodri’gotól. — A szerelemről. Sikor Margittól. _ Falusi ro konok. Regény V. Gaál Karolinától. — Gondolatok. — Apróságok. — Sakktalány. A. Kálmán Gizellától. — Megfejtések. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Kávé mint gyógyszer. (Egy beteg ember a kiállításról.) Mielőtt a kiállításról, illetve annak egy rám — 8 bizonyára még sokakra nézve nagyfontos- ságu objektumáról szólanék, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a közlemény czime alá zárjelbe irt sor már nem felel meg a valóságnak, amennyiben beteg nem vagyok, csak — voltam. Voltam bizony, még pedig olyan csehül állottam, hogy nem adtam volna egy fakovát az életemért. S most egészséges vagyok, élek és uralkodom, mint a hal a vízben. Es minek köszönhetem életemet, visszanyert egészségemet, rugékony tetterőmet, friss kedélyemet? Megvallom őszintén: egy derék magyar ember egyszerű találmányának a „Hungária kávé“-nak. Képzelhetni tehát örömömet, midőn legközelebbi kiállítási sétám alkalmával az iparcsarnok délkeleti részében ('Vili. csoport) egy szép, csinos kis gloriettében a „Hungária kávé“ piros szinü dobozait pillantottam meg katonás sorrendben felállítva. Es ez a katonás használat — tessék elhinni — épenséggel nem üres frázis. A „Hungária kávé“ az egészségügy térés csatamezején bátran tekinthető a legszervezettebb, kipróbált, biztos győzelmet Ígérő hadseregnek, mely már számos betegnél, a hol az orvosi tudomány kétkedőleg rázta fejét, gyógyulást, győzelmet eredményezett. És ezt a vitéz gárdát egy szép fiatal hölgy gyönge kacsói mily könnyedén tartják rendben, helyezik hadállásokba, a bástya. . akarom mondani a glonette tetejéig érő gúlákba. Alantabb hasonló piros uniformisban apró kadétok sorakoznak; ezek minták, melyeket a látogatók közt ingyen osztanak ki megízlelés végetti Végül a gloriette közepén Hungária érezpajzsos szobra emeli az amúgy is tetszős kiállítás diszét. E nagy fontosságú egészségi czikk, mely mint mondám, már oly sokaknak adta vissza egészségét, most jelenik mog először kiállításon s e körülmény, valamint a hála saját egészségem visszanyeréséért, késztenek arra, hogy úgy magáról e kiváló gyógy- és tápszerről, mint feltalálójáról a nagyközönséget is közelebbről érdeklő részleteket elmondjak. A Hungária kávé feltalálója : Szalády Antal, 1834-ben Világoson (Aradmegye) született. Atyja előbb gazdatiszt volt Dietrichnél, a mostani hóbortos herczeg, Szulkovszky nagyatyjánál, ki mint bécsi nagyfuvaros, a franczia hadjárat alatt roppant vagyont szerezvén, megvette a pankotai uradalmat. A német tisztviselőkkel gazdálkodást azonban csakhamar megunta s önálló gazdálkodáshoz fogott. Mint intelligens ember, gyermekeit az akkor tespedéséből ébredező kor kivánalmainak megfelelő nevelésben részelteté. Autal fia az aradi gymnasiumot végezte szép sikerrel, midón atyja az l84%9-ki önvédelmi harcz alatt az önkéntes örseregnél az erdélyi hadjáratban mint 65 éves harezos működvén, tetemes sérüléseket szenvedett I a szabadságharcz leveretése után meghalt. Ily módon a zsenge de fogékony ifjú kitűzött pályájának a sors más irányt adott s ő a hajlamának leginkább megfelelő kereskedelmi pályát választá. Tanulmányainak befejezése után, szakismereteinek gyarapítása végett külföldre utazott, hanem, 10 év múlva bő ismeretekkel tért baza 1 szülömegyéjében Aradon telepedett le, 1880 óta a fővárosba tette át lakását főként azért, hogy már korábban leltalált Hungária kávéját forgalomba hozza s itt az Audrássy-ut 86. szám alatt egy virágzó gyarmatáru kereskedésének s „Hungária kávé“ gyárának tette le alapját. Ezen kávé-speczialitás a véletlennek köszöni feltalálását. Ugyanis Szalády hosszú éveken át gyomor- és bélhurutban szenvedett. Számos hazai és külföldi hires orvos gyógykezelését vette igénybe; azok fürdöröl-lürdőre utaztatták, küldözték, mindent elkövettek vele, hogy egészségét visszaadják, de hasztalan. Baja napról-napra súlyosbodott s már annyira volt, hogy minden munkával fel kellett hagynia s lemondtak életéről. Ekkor Szalády elhatározta, hogy maga próbál segélyt keresni gyógyithatlannak állított bajára i hosszabb búvárkodás után fel is találta ezt a „Hungária kávéban.“ A „Hungária kávé“ a növényvilág leghasznosabb termékéből készül. Föalkatrésze csorsav s egyéb összetételeinél fogva is nemcsak kellemes és tápláló eledel, de mint gyógyszer is kitűnő hatású főként gyomor- él bélhurut á egyéb, a gyomor tisztátalauságából eredő bajok ellen, és rendszeres használat mellett úgy gyermekeknek, mint felnőtteknek állandó egészséget biztosit. Ily módon Szaládynak sikerült a kellemetlen izü gyógyszert egy kellemes tápszerrel helyettesíteni. Igen előnyösen választva meg azt az eledelt, melyet a gyermektől az aggastyánig, a koldustól a királyig mindenki szeret A „Hungária kávé“ soknemü tulajdonságainál, kellemes iz és szinénél, végre olcsóságánál fogva teljes sikerrel vette fel a versenyt az egészségre rendkívül ártalmas, izgató ázsiai kávéval (Ceylon, Cuba, Mocca, Java stb., melyekért évente milliók vándorolnak ki szegény hazánkból), mit elegge bizonyit az a körülmény, hogy nemcsak idehaza van általános használatban, hanem már a külföldön is tért hódított magának. De terjeszkedését legvilágosabban mutatják a következő számadatok, melyok jóságának legeklatánsabb bizonyítékai: 1881-ben, mikor a kávé feltaláltatott, illetve forgalomba került, eladatott 3100 kilo, 1882-ben 7880 kilo, 1883-ban már 15240 kilo. 1884-ben 25.640 kilo, s a folyó 1885. év első felében 24,810 kilo, vagyis majdnem annyi, mint a megelőző egész évben. A kiállítási jury — mint halljuk — méltányolva a kávé sokféle kitűnő tulajdonságait, azt megérdemlett figyelemben részesítette. Végül a napokban velem megtörtént következő epizóddal zárom be közleményemet: Egy előkelő fővárosi kávéházba lépve, egyik asztal fölött e felírást találtam : „Hungária kávé.“ Előhívtam a pinezért és csodálkozva kérdeztem, hogy itt Hungária kávét is főznek? — Igen uram, egy pár törzsvendégünk, akik odahaza Hungária kávéval élnek, nem tudja inni sem a Cubát, sem a Jávát, s hogy el ne maradjanak, kénytelenek voltunk behozni a Hungáriát, s mondhatom aram, hogy az uj kávé hívei mindegyre szaporodnak. — Okosan Jeán — gondolám — jelentse be a gazdájának, hogy én is törzsvéndégei sorába állok. Bolyongó. Hetipiaozi árak Gyulán. 1885. október 9-én. frt kr. Búza legjobb 100 kilogramm ........................ 7 „ közép „ „ ...... 6 50 Kétszeres legjobb 100 „ 6 „ közép „ „ ........................ 5 80 Á rpa legjobb „ „ ...... 6 — Zab „ . „ ........................ 6 '-Tengeri „ „ „ ........................... 6 20 Szinliszt _ 20 — Zsemlyeliszt „ „ 15 _ Ke nyérliszt T „ B 1 . í 12 _ Széna _ 4 2 0 Szil- vagy gyertyánfa köb-méter................... 3 45 T ölgyfa „ .............................. 3 _ Mar hahús 1 kilogramm .... _ 48 S ertéshús „ _ 80 S zalonna „ _ 49 D isznózsír „ . . . , — 60 Felelős szerkesztő és kiadótnlajdonos: Dobay János. HIRDETÉSEK. Hirdetmény. Csaba városának, a piaczon levő uj bérháza alsó osztályában, a főbejárattól jobbra eső három boltja, egyenként avagy csoportosítva, raktárak éspinczékkel együtt, a jövő 1886-ik év januái 1-től hat egymásután következő évre bérbe adatik. Erre az ajánlatok, a folyó év október végéig, az évi bér 10°/o-ának, mint óvadéknak melléklése mellett, a város birájánál beadandók. Kelt B.-Csabán, 1885. okt. 8. Zsíros Mihály, 177 1—2 bíró. Árverési hirdetmény. Néhai özvegy Király Ferenczné hagyatékához tartozó gyulai 149. sorszámú, főutezán fekvő 5 szoba és mellékhelyiségekből álló beltelkes lakház, Gyulaváros árvaszékének 1137—1885. sz. a. kelt végzése folytán f. 1885. év október hó 25. napján d. u. 3 órakor a városi közgyámi hivatalban megtartandó nyilvános árverésen, a legtöbbet ígérőnek elfog adatni. Uzon Ferencz. 179 1—3 közgyám,
