Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

van 643; a minimum 100 frtos; az összes' aláirt^ alapítványi összeg 215,654 írt 10 kr. Bejelentetett eddig rendes tag, ki 10 irtot 6 évre előre lefizet 876, ki évi 2 irtot fizet 2833, különleges rendes tag, ki több forintot fizet 73; ezek szerint egyesületünk rendes tagjai száma e pilanatban 4670; tekintettel azonban, hogy az utolsó pillanatban is érkeztek ivek, a beérkezett és aláírást tartalmazó 843 ivén átlag 5000-re tehető máris egyesületünknek törzshada. Pártoló tag aláiratkozott összesen 890. Fölszámítva már most van egyesületünknek az össses alapitó s örökös tagok után 115.654 írt 10 kr. várandója ; a 10 frtos tagok utá 8760, a 2833 rendes tag után évente 566fi frtja, vagy 6 évre 56,660 frt. A pártoló tagoktól bejön az első évben 888 frt, három esztendőre 2664 frt, Lesz hát egyesületünknek az első évben az alapítványi befizetéseket vagy ezek kamatjait ki­véve 15.354 frtja, az egész első cyclusra, ugyan­csak az alapítványok nélkül, adományokat nem számítva, 68,084 irtja. Összegezve tehát, 3 hónap alatt biztosítta­tott egyesületünknek máris 183,738 frt, s ha id< vesszük a már kibocsátott 600 db. bárczakönyi értéket 30,000 írtban, s mintegy 2500 frt adó mányt az első három hónap ajánlati s behajt ható eredménye 216,238 frt. Befizettetett be lölök felszólítás, kérés nélkül 61,000 frt. Ez adatok után röviden kimerítettük szám adásunkat. Biráink előtt állunk, a nemzet élőt állunk, Ítéljenek, jól dolgoztunk-e ? Távozó elő csapatnak azonban talán megengedhető, hogy í teljesített kötelesség fölemelő öntudatában tá vozzék, végső szavában is csak egy imát rebeg vén: Isten áld meg a magyart 1 A vizsgálat ügyükben mégl Újdonságok. Lapunk tisztelt olvasóinak szivünkből kí­vánunk boldog karácsonyi ünnepet. A keresztény világ ma és holnap üli meg legszebb, legmagasztosab ünnepét. Az em lékezet visszahívja a letűnt századokat, melyek betlehmi jászolbölcsőnél találkozva, egyfelől vissza menöleg a teremtés reggeléig, másfelől a jelen röppenő perczéig, szakadatlan folyamatban múlandóság végtelen tengerébe merültek alá. régi, elavult világ kegyes látnokainak ezredéves várakozása tölt be akkor, midőn amaz emlékező tes éjszakán angyali szó hirdette a bethlehemi pásztoroknak : „Dicsőség a magas mennyben Istennek 1 békesség a földön és az embereknek jó akarat 1“ Az emberiség azóta, ha lassan, ba nehezen, de halad kétségtelenül, az erkölcsi szellemi megváltás nagy munkájában folyvást előre végczélja felé. Haladásának irányozói amaz elvek lehetnek csak, melyek nem e földről, de mennyből hullottak alá : a legtisztább Isten — és emberszeretet magasztos elvei, melyeket az Megváltó hagyott az emberiségre szent öröksé gül, akinek születésekor mennynek és főidnek bé kessége lett. írjuk szivünkbe az elveket minél többen, minél mélyebben és akkor : békessége lesz a földnek és az embereknek ide alant; di osőség Istennek a magasságban és az ő jósága emberekhez ! A karácsonyfa — mint mindenik evben ezúttal is fel volt állítva az árvaházban, — melynek boldog növendékei az intézet védangyala a szivjóságában páratlan W enckheim Kris tina grófnő anyai gondossága következtében évről-évre megvannak kiméivé a sajgó fájdalom tói, amelyet más körülmények között az árvaság éreztetne velük. A karácsonyfa ünnepélyes lelep lezésénél szivreható látványt nyújtott öröme boldog árváknak, akiknek egyikéről sem feledke zett, hanem mindéniket érdeme szerint jutalmazta meg a kis Jézuska. Az uj főispán. Az Aradon megjelenő „Alföld“ keddi számában következőket olvassuk „Bókósmegyében főispán — változás van küszö bőn. Bizalmas oldalról közük velünk, hogy B e 1 i c z e y, Békésmegye főispánja újabban ismét bejelentette lemondását, még pedig állítólag olyan határozottsággal, mely ellentmon dást nem tűr. E lemondás folytán Békésmegyé nek főispánt keres a belügyér. — Hírünk szerint a kormány első sorban S a 1 a c z Gyulát Arad város polgármesterét kínálta meg ezá 1 á s 8 a I. Salacz még nem nyilatkozott véglege sen a kinevezés el — vagy el nem fogadás iránt, a kormány körében azonban épp úgy, mint Békésben bíznak benne, hogy Salacz Gyula ki tanácsos legközelebb kinevezhető lesz Békésmegy főispánjának. Mondanunk sem kell, hogy e hirt fenturtással közöljük.“ Eme közleményt részünk röl azzal kommentálhatjuk, hogy Gyulán s illető leg Békésmegyében is hallottunk Salacz Gyula főispáni jelöltségéről, habár a dolog természeté­ből kifolyólag csupán „on dit“ alakjában. S a megyei közvélemény az esetre, ha Beliczey István lemondása őszinte sajnálatunkra igazán visszavon- hatlan lenne, mindannak daczára, hogy nagyobb örömmel látna utódjának oly férfiút, aki a köz­központi börtöpbe. mindig folyik. A Csabán megjelenő „Békésmegyei Közlöny“ lapot újévtől kezdve dr. Fáy Samu ottani fiatal ügyvéd veszi át. Az eddigi felelős szerkesztő, dr. Báttaszéki Lajos ügyvéd el­költözik Csabáról — Aradra, ahol is az' uj-évtöl meginduló szintén kormánypárti napilapnak szer­kesztőségébe lép be. Eljegyzés. Chriszt o Sándor fiatal gaz­dálkodó Szeghalmon eljegyezte az ottani társas köröknek egyik kedves leánytagját, a bájos Petri Mariska kisasszonyt. Az ifjú jegyes­pár fogadja őszinte szerencsekivánatunkat. A csabai lap ama méltatlankodás behatá­sa alatt — amelyet a közigazgatási bizottsági tagok választása folyamán a bizottság kebeléből kilépett H a v i á r Dánielnek újbóli meg nem választása, mint lapunk utóbbi számában mi is jeleztük, nemcsak az ellenzék, hanem a szabad­elvű párt valóban lovagias érzelmű híveiben is keltett — azt a mentséget Írja, hogy a megye­bizottsági tagok nagy része valószínűleg azért nőm szavazott Haviárra, mert az nézetük szerint nem lehet szorgalmas tagja a közigazgatási bi­zottságnak, 8 azért adta volna a többség a me­gyében tartózkodó Mikolay Mihályra szavazatát. Eme mentség két szempontból nem állhat meg Először is azért nem, mert Haviár Dániel — noha reá rézve tagadhatlanúl áldozat volt egyszer-más szór a közigazgatási bizottság üléseire lejönni saját egyéni kényelmét sőt érdekét is feláldozva a közérdekért, a bizottsági üléseknek egyik leg­szorgalmasabb látogatója volt. Másodsorban pe dig azért nagyon gyanús, mert ha nem az ellen­zéki ember lett Haviárban kibuktatva, mint ahogy azt ismételten állítjuk s ahogy azt a csa­bai lap el akarná titkolni, miért nem választot­tak helyére más, még pedig a megyében tartóz kodó oly bizottsági tagot, aki az ellenzék hive, ami — megfogja a csabai lap engedni — már nemcsak ildomosság, hanem talán magának a közigazgatási bizottságnak már a dekórum ked­véért is érdekében lett volna. Persze csak azért, hogy a megye termébe nem kell bevinni a politikát ! Nyilatkozat. Ezen becses lap f. é. decz. 20-iki 51—ik számának „Megyei közügyek“ czimü rovatában az mondatik rólam, hogy a legközelebb tartott megyei közgyűlésen hangoztatott Tisza üdvözlési „Igen“ szavazatommal többek közt én is szenzátiót keltettem volna azért, mert tudva van felőlem, hogy az orosházi 48-as körnek tisz- letbeli tagja vagyok. Igenis, megszavaztam a bi­zalmat belügyminiszter urnák udvariasságon kívül — mindig határozottan szabadelvű párti politikai meggyőződésemhez is híven; mert ily értelemben nyilatkoztam 10 év előtt a fúzió alkalmával ugyan­csak a megyeiemében ; mert igy szavaztam kö­vetkezetesen Károlyi Tiborra, mint szabadelvű párti képviselő jelöltünkre 2 ízben ; mert igy volt szerencsém üdvözölni belügyminiszter urat Szepsi Szt.-Györgyön is, amiért ugyanezen lap ugyanezen czimen már egyszer nekem hajtott. — Hogy köztudomásúlag állandó ily politikai meggyőződésem mellett az orosházi 48-as kör tiszteletbeli tagsággal mégis mindig kitüntet az társadalmi megtiszteltetés lehet, — egyébb magán természetű indokok mellett talán azon magatartásért is, hogy míg mint választó polgár alkalomadtán szavazatomat egyénileg függetlenül érvényesítem, addig mint szolgabiró magamat pártküzdelmekbe különösen nem ártom, s másók önzetlenségét s tiszta meggyőződését is tisztelet­ben tartani tudom. így tehát szerény magam ér­deklett természetes „Igen“ szavazata — szenzá­tiót aligha keltett. Orosháza decz. 21. 1885. E ö r d ö g h Lajos. Halálozás. Az egykor jó hírnévnek örven­dett M i c s k ó Gusztáv vendéglős, de aki utolsó éveit nyomorban töltötte — a napokban meghalt Csabán. Előrehaladott korú neje nagy szegénység­ben maradt hátra. Mai számunkhoz mellékelve veszik ol­vasóink a Fiankliu-Társulat kiadásában megje­lenő hírlapok előfizetési felhívását. Ez utóbbiak között a legrégibb az immár 33-ik évfolyamát élő „Vasárnapi Újság“, mely nagy képes hetilapnak, az olvasó közönség e kipróbált házi barátjának, jövőre legjobb ajánlása, képeinek évről-évre sza­porodó száma és szebb kivitele mellett, kiváló i- rodalmi erők által kiállított, folyvást növekedő változatos tartalma, mely teljesen fölöslegessé teszi a magyar közönségnek hasonló külföldi la­pok járatását; mig társlapja a „Politikai Újdon­ságok“. A politikai heti események gondos és hű összeállítását adja és képes gazdasági melléklap­pal van bővítve. — A „Képes Néplap“ a legol­csóbb hetilap, a kevésbbé vagyonosok vasárnapi újsága, tanulságos és mulattató tartalommal, s a politikát tárgyaló rendes rovattal; ezek kiegészí­tője a „Világkrónika“ czimü képes melléklap, mely eddigi rovatai mellett újévtől kezdve na­gyobb elbeszéléseket és regényeket is fog közölni és a mely hetiközlönynek ép úgy, mint a „Képes Néplap “-nak ára félévre csak 1 frt. Ugyanez iv tartalmazza a „Jogtudományi Közlöny“ szaklap­nak előfizetési felhívását, továbbá a Fraaklin- Társulat könyvkiadványainak jegyzékét. Irodalom, és művészet. Legjutányosabb szépirodalmi füzetes vál­lalatunk kétségkívül a „Mulattató zseb­könyvtár“, melyből eddig harmincz tizen- kétkrajezáros füzet jelent meg. A választékos és változatos tartalmú tűzetek első rangú Íróinktól származnak. A vonzó regények és elbeszélések szerzői közt Balézs Sándor, Lauka Gusztáv, Szo- koly Viktor, Szabó Endre, Bartalus István, Dr. Mátray Ernő, Hevesi József, Csepreghy Ferencz stb. nevével találkozunk. Az európai írók közül Dickens, Sardou, Szeville, Eckstein, Zschocke stb. müveiből jelentek meg kitűnő fordítások. A ma­gyar irodalom régiségekből a régi jó gróf Gva- dányi híres „Bontó Pál“-ja s a háromszáz eszten­dős „Salamon és Markait“ tréfás históriája szin­tén a „Mulattató Zsebkönyvtár“-ban látott újabb világot. A csinosan kiállított füzetek ára egyen- kint 12 kr. Harmincz tüzet három forint. Egy szép kis olcsó könyvtárt ajánlunk, midőn a „Mu­lattató Zsebkönyvtár“ valóban jutányos és becses füzeteit karácsonyi vagy ujesztendei| emlékül ol­vasóink szives figyelmébe ajánljuk. Megrendelhető a kiadónál, Buzárovits G. Esztergomban, valamint minden könyvkereskedésben is kapható. A „Képes Családi Lapok“ 13. számának tartalma: Az éjféli mise. (Elbeszélés vége.) Serly Antaltól. — A Rózsák könyvéből. (Költemények.) Az első rózsa. Kisfaludy Atalától. Ah, mert ha járok. Vajda Jánostól. — A török nők. (Tárcza,) Szekrényessy Kálmántól. — A szív nemessége. (Német elbeszélés vége.) Fordította Tomkow Ilo­na Mária. — Háromszor menyasszony. (Elbeszé­lés vége.) Mészáros Istvántól. — Endre és Jo­hanna. (Tragédia 3. felvpnásából.) Rákosi Jenő­től — A boszorkány. (Theuriet André regénye, vége.) — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képe­ink : A mészárszék őre. — őszi emlék. — Kará­csony jövetele. Melléklet: „A szobor titka“ (Re­gény, Tábori Róberttöl.) 193—206 oldal. — Ne- gyediv rendkívüli melléklet. Borítékon: Az olva­sókhoz. — Heti naptár. — Sakktalány. — Szám­rejtvény. — Megfejtések. — Megfejtők névsora. — Jutalmak. — Hymen. — Gyászrovat. — A szerkesztő postája. — Orvosi posta. — Hirdeté­sek. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 Irt, félévre 3 frt negyedévre 1 frt 50 kr. Kahinetképek, irta Fauchette; e czim- mel egy 10 ívre terjedő s igen ízlésesen kiállí­tott kötetet kaptunk. A magát meg nem nevező irónö az arisztokratiához tartozik s kötetében szá­mos rövid, szellemtől sziporkázó apróságot, rajz­félét és adomát találunk, melyek, bár nagyon pikánsak, thema és feldolgozás tekintetében kí­vánni valót nem hagynak hátra. A közmorál ér- ■dekében magunk is ellenezzük az utóbbi években lábra kapott pikáns literaturát, de az előttünk fekvő könyvnek sok fényes és meglepő tulajdonsága ellensúlyozza az irány rossz hatását. Melegen ajánljuk tehát e kötetet, melynek ára 1 frt és minden könyvkereskedés­ben kapható, lapunk gargon olvasóinak. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Békésmegye községeihez és a szarvasmarha te­nyésztőkhöz ! A tenyészbikáknak országos tenyésztési ezé- lokra évenkiut megejtetni szokott általános vásár­lása és kiosztása körül követett rendszert a nagy- mélts. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium 1886. évre fentartani kívánván, a következőkről értesítem a községeket és me­gyénkben szarva emarha tenyésztő gazdákat: Az eladásra bejelentett bikákat a szolnoki kér. állami állatorvos fogja, mint miniszteri meg­bízott, február és márcziua hónapok folyamán megszemlélni, ezért a kincstárnak eladásra felajánlott tenyészbikák leg­későbben január hó i 5-ig a köz­ségi elöljáróságnál, vagy köz­vetlenül a közgazdasági előa­dónál bejelentendő k. Továbbá, hogy a megvásárolt tenyészbikák kiosztása kellő időben eszközöltethessék, legkésőbb február 10-ig ugyancsak a községi elöljá­róságnak, illetőleg a közgazdasági előadónak bejelentendő a felmerült bika- szükséglet. Megjegyzendő: 1. Csakis tiszta magyar, berni (simmenthali), kuhrlandi, pinzgaui, möllthali és allgaui (és egyéb borzderes) fajta bikák fognak megvásároltatni és átengedtetni; és pedig a magyar fajta bikákból csakis 27a—3 évesek, s a nyugati fajta bikákból csakis l’lj—2 évesek. 2. Fekete-tarka bikát semmi szin alatt sem vesz a kincstár; ilyenek bejelentése tehát mellő­zendő. 3. Eladásra csak olyan bika jelentessék be, a mely fajra és korra nézve a löntebbi kivánal­maknak megfelel. 4. A tenyésztők által vételre bejelentett te­nyészbikákat márczius hóban, legkésőbb április hó első felében fogja a miniszteri megbízott meg­szemlélni és a tenyésztésre alkalmasok vételárát, a megbízott által felveendő vásárlási jegyzőkönyv igyekben eddigi kiváló szereplésénél fogva spe- 1 czialiter is békésmegyeiJ volna, szivesen veszi i Salacz i.yula kinevezését, mint oly egyénét, akit kiváló tulajdonainál fogva a születés kötelékei is 1 hozzánk csatolnak, amennyiben Arad város mai < polgármestere tudvalevőleg gyulai születésű. t A vármegye rendkívüli közgyűlése — ' az aránylag nem nagy tárgysorozat daczára — | f, bó 23-áig húzódott el; a hitelesítés csupán teg- ' nap törtém meg. — A gyűlés hosszadalmasságá­nak indoka az volt, hogy első napot a jubilaris indítvány, második napot pedig a csabai lőszer­raktár tárgyalása egészen igénybe vette, a többi tárgyak is rendkívül hosszadalmasan tárgyaltat­tak, noha a harmadik naptól kezdve a tisztvi­selőkön kívül alig voltak már más bizottsági ta­gok. A gyűlésen f. hó 22-éig állandóan Beli­czey István főispán, 23-án pedig J a n c s o- v i c s Pál alispán elnökölt. Kinevezések. A vármegye főispánja a keddi közgyűlésen C h r i s z t o Miklós árvaszéki jegyzőt tiszteletbeli ülnöknek, Praznovszky Ferencz szarvasi szolgabirósegédet pedig tiszte­letbeli szolgabirónak nevezte ki. A miniszter elismerése. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter Baranyai József orosházi birónak, H a v o r k a Pál tót komlóéi birónak, Meleg János kondorosi köz­ségi gazdának, T e p 1 i c z k i János szarvasi birónak és Komlódi Mihály mező-berényi községi gazdának, akik a lefolyt fedeztetési idény alatt a lótenyésztők buzdítása és az állami fedez­tetési állomások vezetése körül tanúsított buzgó felügyelet által a lótenyésztési ügyet előmozditani törekedtek — a megyéhez intézett leiratában teljes elismerését fejezte ki. A közmunka és közlekedésügyi minisz­ter a megye közönségét a napokban kelt leiratá­ban utak és közmunka kezelésére vonatkozó me­gyei szabályrendelet alkotására hívja fel­Az élöviz-csatorna társulat, f. hó 16-án tartott ülésében, végleg megalakult, a mennyiben a közmunka és közi. miniszter által kívánt mó­dosításokat elfogadta s az alapszabályok újbóli felterjesztését elhatározta. — A társulat, tisztvi­selőit, a közetkezőleg választotta meg: elnök: Dobay János; alelnök: Szemián Sámuel; választ­mányi tagok: Keller Imre, Novák Gusztáv, Haan ; Béla, Mezey Lajos, számvizsgáló bizottság: Zöl- dy János, Argyelán Demeter, Diósy József. Elnök megbizatott az alapszabályoknak mielébbi felter­jesztésére s az esetben, ha jóváhagyási záradék- : kai leérkeznék, újabb választmányi és közgyűlés , összehívására, a melyen pénztáritok és jegyzi i választatnak. ; A város fuvarozási és szállítási vállala- ; tát f. hó 23-án délután tartott árlejtésen az ed digi bérlő Braun Dávid vállalta további ; , évre évi 749 forint díjért. A megyei hírlapok 1886-ban. Megyénk- ben a jövő évben is ugyanazon hírlapok fogna! ■ megjelenni, melyek 1885-ben voltak. Nevezete I sen Gyulán a „Békés“ ama különbség i gél, hogy a lap elveszti politikai jellegét, s elsi- sorban a megyei közigazgatás érdekeit fogj; i képviselői, azonkívül pedig társadalmi, közgaz dasági és közművelődési czéloknak szolgálatába!- álland. A lap kiadását konzorczium vette át, fe ■ lelős szerkesztő Oláh György megyei főügyés i lesz. Egyébként a „Békés“ továbbra is he- tenként egyszer fog megjelenői, s előfizetési ár; í — 5 frt évenként — továbbra is fenmarad. - -Csabán a „Bókósmegyei Közlöny ; jelenik meg, felelős szerkesztője dr. F á y Sami- ügyvéd, Szarvason a „Szarvasi La i p o k“, felelős szerkesztője M i h á I fi Józse ■ fögymnásiumi tanár, Orosházán két la] i jelenik meg, nevezetesen az „O r o s h á z Közlöny“, melynek felelős szerkesztője i $ kiadó-tulajdonos, M a g y a r A. M., és a; : „Orosházi Újság“, Sas István ottan- néptanító szerkesztése alatt. r A téli esték unalmának elűzése tekinte- ! tében alig válogatbatós közönség érdek r lődésére sem tarthatott számot ama egy férfi i . nőből álló német Zanger társulat, mely a Komló . ban f. hó 22-ikén este igen primitiv dolgokká t mulattatta a méternagyságu plakátok daczára ke 1 vés számban összegyűlt férfi társaságot. Orosházán a n e gy v e n y o le zas nép- k ö r e hó 13-ikán tartotta alakuló közgyűlését i melyen az előbbi évekhez hasonlólag ismét eg; t évre alakult A tagsági díj 1 írt 50 krban álla . pittatott meg. Felhivatnak a negyvenyolezas elve > két valló polgárok, hogy a kör tagjai sorábi t belépni szíveskedjenek. Halálozás. Lapunk zártakor értesülünk t ■ megyeszerte bizonyára nagy részvétet keltő szó i moru hírről, hogy Jeszenszky Miklós Csabi • városa jegyzője, 1848/9-ki honvédhadnagy hosszai i súlyos szenvedés után meghalt. Temetése mi i délután lesz. Béke hamvaira 1 Az orosházi csendörgyilkossággal vá- i dőlt Farkas János és Tompái Balázst i ■ napokban szállították be Orosházáról Gyulára i

Next

/
Thumbnails
Contents