Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-31 / 22. szám

22-ik szám. Gyula, 1885. május 31-én. TV. évfolyam. r--------------1 Sze rkesztősig: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vlaaza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 írt — kr. Félévre .......... .. i . 50 . Évnegyedre .. •• * n 25 ff ' Egyes szám t^_____ ár a 10 kr. J __________A BÉKÉS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. KEOJELENIK MINDEN VASÁRNAP. r Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttór tora 10 Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utoza 11. sz. a.; Lang IA/pót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Gróf Apponyi Albert. i. Békésmegy« tavaszi közgyűlését a köz- szellem ébredező íuvalma lengte át. Zó- lyoínmegye az államtudomány magasabb szempontjait érvényesítő átiratával meg­ostromolta megyénknek is a történelmi jog avátag hagyományaiban megcsökönyő- södőtt közvéleményét. Egy az államszervezetbe Inynlö kérdés reformja lön felvetve. Választás vagy ki- nevezés u^ján töltessenek be a közigaz­gatási hivatalok, válaszsza a megye vagy kinevezze a kormány azon közegeket, me­lyek kezébe a bajba [eső, a szenvedő tár­sadalom sorsa van letéve. S mikor a szenvedő társadalomról van szó, hellgathat-e a nemes gróf Apponyi Albert ? Megszólalt. S mint mindig, ragyogó Szelleme varázsában lobogtatta a legszebb esémék zászlait. A feudalismus ellen a de- mokratia nevében; az olygarchia ellen az egyéni szabadság érdekében tört lándzsát. Csatába vitte a modern állameszmét mint a szabadság vértjét, a régi állam s a tár­sadalom egyenetlenséget teremtő hydrája ellen. Az az állam, mely intézményeivel elő­segíti, hogy az úri osztály jogtalan nyo­mást gyakorolhasson a szegény (vagy jobban mondva nem úri) elemre; az az állam, melynek intézményeit az egyik osz­tály önös érdekei keresztülvitelére kizsák­mányolhatja merev negatiójával a hatalom­mal nem rendelkező osztály jogos igényei­nek : rendi jellegű, feudális állam, melynek ademocratia szelleme elől ki kell térni. A feudális állameszrae ily maradványa a me­gyei választás, mint oly intézmény, mely által a megye úri közönsége saját kebe­léből teremtett hivatalnokaival önmagát a szegény és befolyástalan osztályok rová­sára, hatalomra emeli. Bizonyos lévén, hogy a hivatalnok mindig az őt hivatalába emelt hatalmat szolgálja, a választó közönség a nem vá­lasztók osztálya fölött önkényuralomra jut, — s miután a választás sorsára egyik­másik megyében döntő befolyást gyako­rol egynéhány család, végelemzésben ezek emelkednek tulhatalomra a megye nagy közönsége felett s előáll az olygarchia Ily demokraczia-ellenes állapotok el­kerülése végett szükséges hogy a kormány nevezze ki a megye tisztviselőit, a köz- igazgatás közegeit, mi szerinte nem a nem­zetiségi kérdés megoldásának, a nemzeti consolidácziónak de a pártatlan közigaz­gatás s a demokratikus társadalomnak követelménye. Ez a nemes gróf zászlajának felirata, mellyel tündéri látkört tár elénk. Válasz- szunk a megye pusztuló omladványai és az ő romanticismusa között. Azok roskad- janak reánk s törjenek bennünket össze, vagy siessünk az általa kijelölt bűvös ös­vényen a szebb, a boldogabb jövőbe ? Levelezés. Békés, május 29. 1885. Tek, Szerkesztő ur! Engedje meg, bogy az alábbi sorok közzé­tétele végett becses lapjában helyet kérjek. Alig egy évvel ezelőtt Pataki Mihály m. k. pénzügyőri fővigyázó, ki magát több évi hivatalos Szolgálata közben is, de különösen társadalmi életünkben is kifogástalan erkölcsi magaviseleté által közkedveltség- és méltó becsülfetésre érde­mesítette, körünkbőli távozása után — Aradme- gyében kincstári birtokon az erdészetnél nyervén alkalmazást, egy véletlen szerencsétlenség folytán elsült fegyvere által egyik lábán oly sérülést Szenvedett, hogy ennek következtében azt elvesz­tette s dologképtelenné válván, helyzetén enyhí­tendő, segélyezésére gyűjtést rendeztem, melynek Szerény eredményét e hó elején neki meg is kül­döttem, ki is nem késett ezért ngy nekem, mint a kegyes adakozóknak legbensöbb hálás köszö­netét nyilvánítani, felkérve alólirottal, hogy azt ^z illetőkkel közöljem. Miután ennek legkönnyebben való eszköz­lését becses lapja, utján véltem leghamarabb esz gőzölni: bátor vagyok az egyes adományozók ne­vei felsorolásával-*^ gyűjtés eredményét is ma­gam igazolásául nyilvánosan nyugtázni, hogy pe­dig az összeg csakugyan rendeltetése helyére ju­tott, azt a pos'tai vevénynyel bárki felkértére igazolni mindenkor késznek Ígérkezem. Az adományozáshoz járultak: Id. Kerepeczki Mihály 1 irt, Dapsy Géza 1 frt, K. Kovács Iafván 50 kr, Budis Áron 50 kr, Kanyuk Mihály 50 kr, óri Lajos 50 kr, Szilágyi Lajos 50 kr, Gombos János 50 kr, Kocsis Dénes 50 kr, Vizer Márton 50 kr, Skultéti Rafael 20 kr, Dluhos József 40 kr, Mucsi Mihály 50 kr, Gyenge Mihály 25 jer. Veil Sándor 1 frt, Konsiczki József 50 kr, Végh Mihály 50 kr, Balog Sándor 1 frt, Bróda Károly 2 frt, Andrási János 1 fit, Andrásy Jánosné 1 frt, Stark Pál 1 frt, Popovich Flórián 50 kr, KovácB Lajos 20 kr, Hajdú Lajosné 10 kr, Végh Lajos 50 kr, Féhn Rezső né 1 frt, T. N. 50 kr, Szánthó Albert 2 irt Gál János 50 kr, Konsiczki Jánosné 30 kr. Nagy István 20 kr, Hídvégi Sán­dor 25 kr. Összesen 21 frt 40 kr. Mely ado­mányok összegét a midőn nyilvánosan nyugtá­zom, fogadják a szerencsétlenül járt emberbará­tunk nevében is leghálásabb köszönetemet. Teljes tisztelettel lévén tek. szerkesztő urnák kész szolgája: Bróda Károly, békési lakos. dy.-Vaná&i, májas 23-án. Gyulavarsándon május 21-én tarta­tott meg nyilvános ének és orgonapróba után a r. k. kántor-tanitó választás. A próbán a kerületi esperes főtiszt. Balaton János apáczai plébános ur elnökölt; szakértő bírálók voltak a gyula- varsándi plébános ntiszt. Kemény 8ándor ur által ez alkalomra felkért Sziber Nándor és Nieder- mayer Antal gyulavárosi kántor orgonisták. A pályázatra jelenkezett tizenegy okleveles kán­tor-tanitó, de a próbán csak 8 volt jelen. A sze­mélyes megjelenés a pályázati hirdetésben mint szükséges kellék ki lévén téve: az elmaradottak pályázatra nem bocsájtattak. A próba meghallgatásán a rom. kath. hívek tömegesen megjelentek, s az imaházat szorongá­sig megtöltötték. Eunek megejtése után az egyházi adótfízető szavazati joggal bíró hívek az iskolába vonultak a főt. kerületi esperes ur a választó gyűlést meg­nyitotta rövid magvas beszédben megmagyarázván a híveknek mily fontos egy községben a kántor- tanítói állás, s lelkökre köté, hogy félretéve minden személyes érdeket igaz meggyőződésük szerint a pályázók közül azt' válaszszák meg, ki fedhetetlen előélete, és képzettsége által biztosí­tékot nyújt a hitközsé nek arra nézve, hogy a serdülő ifjú nemzedéket Isten félelmében fogja nevelni, képezni hogy azokbó1 a haza és egyház legjobb fiai lehessenek. Ezután elnöklő főt. esperes ur szavazást JL tanító özvegye.* Prolog. A tanitók özvegyei és árvái javára Békés-Gyulán 1885. évi május hó 26-án rendezett hangversenyhez. Irta: Komécsy József. Áldott legyen a szív, áldott legyén a kéz, Mely a szenvedőnek könyeit letörlé, A kinek élete oly súlyos, oly nehéz, Napjait bánatban, Ínség között tölti; Nincs egy meleg sugár, mely megvilágítsa Örömtelen útját földi pályájának, A kinek nyomában, mint száz fejű Hydra Szükség, szomorúság, szenvedések járnak. Pedig volt neki is boldog napja hajdan, Enyhülés lakozott családi fészkében, Társa volt férjének örömben és bajban, Gyermekei fölött ha virrasztóit ébren; A férj munkájáért veit napi kenyere, Mit a férj levitt a zord sírba magával.. . És most a tanító szegény bús özvegye Egy sorsra jutott az üldözött madárral. Búbánatos fejét nincs hova lehajtsa, Nincs ki ruhát, ételt adjon gyermekének; Eltűnt boldogságát szive ha óhajtja Fájdalommal töltik az édes emlékek, Beteg gyermekének lázas álma felett Olyan lassan múlik az éj bús órája 1 Hiában lakozik lelkében szeretet : A kelő hajnal is uj kínt hoz reája. Pedig férje, mig élt, olcsó munkát végzett: Embereket nevelt, Istennek hazának, Lelke, mint lobogó fáklya lángja égett, Világot terjesztve másnak, nem magának. Az Isten kertjében nyesett, oltogatott, A tudásnak magvát hintette a kertben, Az erényt — a szívben az isteni magot Gyümölcshozó nemes virággá fejlesztve ! Te apa! te anyai szíved magzatának Ugy-e hogy örültél, — fejlődését látva ? Lásd, most e bánatba merült hü anyának Szenvedő gyermekét, mily elhagyott árvái Oh, jöjjetek hozzá 1 Az árvát, özvegyet Vigasztaljátok meg, segítsétek őket: Szárítsátok fel a keserű könnyeket, Hálátok illeti e bús szenvedőket. Áldott legyen a szív, áldott az a lélek, Mely a tanítónak siet özvegyéhez! Ki vigasztalást nyújt árvának, szegénynek: Az Istennek tetsző, nemes munkát végez ... Jöjjetek, jöjjetek, — szívetek hálája Hozzon áldozatot az igaz érdemnek, Koszorút tegyetek a holtnak sírjára Szegény árváinak adjatok kenyeret 1 * A magyarországi r. kath. tanítók özvegyei és árvái javára Gyulán május 26-án rendezett hangversenyen szavalta Andrássy Terka k. a. Békés-csabai szoba.* (Rendezte az országos kiállításon Bartóky Lászlóné Bé- kés-Csabáról.) • A „Közgazdasági Értesítő* 21-ik számából. Békés-Csabát tudvalevőleg nagyrészt Felső-Magyarországból odatelepült igen szor­galmas és jómódú tótok lakják. E jólétet e szoba is mutatja. Egy sárból készült nagy boglya-kemencze képezi télen át a társaság gyülekezési köz­pontját. A falon kis polezokon edények, tá­nyérok, sótartók és kancsók láthatók. A nagy mennyezetes ágy egyrészt a használt ágyne- müeket, másrészt a leány hozományát képe­zendő, pehelylyel töltött párnákat tartalmazza. A szövött ágyemü szép virágokkal ékes­kedik. A tükör körül levő festett és faragott fából készült ráma gazdagon van felszerelve mindennemű tányérokkal. Az ablakok szövött fügönyökkel vannak beterítve, melyekben virágcsokrok jelzik, hogy eladó leány van a házban, Érdekes almárium, mely az irományokat és imakönyvet tartal­mazza, továbbá a festett lócza pad és az üveg- almáriom. Van még ezenkívül kis polez a ka­pukulcs és pálinka számára, továbbá fésütartó és gyufatartó. E szobában látható egy Mun­kácsy Mihály által 1857-ben mezitlábos inas korában festett tulipános láda. A fal alját be­festett snurka nevű czifraság képezi. Speciális jelenség továbbá a kakukos óra. A ház elejét rózsaszínű vagy feketé csi­kókkal festik be annak jelzésül, hogy öröm vagy gyász van a házban. A népviselet egy öreg békés-gyulai házaspárt ábrázol, mely a mise után látogatóba jő és kiket a háziúr egy pohár borral kínál meg. A békés-csabai szoba, melynek berende­zését Bartóky Lászlóné eszközölte, egy csabai és békés-gyulai házaspárt hoz össze ; emezek látogatóba jöttek egy csabai ismerősükhöz, ki szívesen látja őket, nejét a konyhába küldi ennivalóért, maga pedig borral kínálja meg. A boros kancsón áll ez: „Gálik Dorotta az én nevem, Marczák H. Pál volt férjem, akkor megjön az én kedvem, mikor kancsót előve­szem. Éljen az nevem.“ Az asszony nehéz fe­kete selyemruhába van öltöztetve, nyakán az ott dívó hires százforintos selyemkendővel. Sem az alakok öltözete, sem pedig a magya­ros ízlésű bútorzat, ágynemű s konyhafölsze­relés nem árul el legkisebb tótos jelleget sem s a csabaiak eredetét csak az egyik lócza juttatja eszünkbe, melyen ez olvasható: „Bankó Pál Roku.“ Az asztalterítő ritka szép szö­vésű; figyelmet érdemlő a Munkácsy Mihály által (asztaloslegény korában) festett láda, zöld alapszínen fehér-piros rózsákkal és kék leve­lekkel s a falon lógó szebbnél szebb kancsók, edények, a mennyezetes ágy, a boglya-ke­mencze, az ablakok szövött függönyei, a sa­játságos festésű- és faragásu lócza-pad és az almáriom. Meg kell itt említenem a -békés­csabai szövő-ipar kiállítását is, mely e szoba körül meglehetős nagy tért foglal el s mely kiváló Ízléssel készült paplanai; abroszai, füg­gönyei, katrinczái, Csicsóné-kötényei és bútor­szöveteivel élvezetes látványt nyújt. Az utób­biak közt Héjasy Kornélia és Trokán Mariska készítményei kitünően szépek. A berendezés következő darabokból áll: A boglya-kemenczétől nem messze egy mennyezetes ágy virágos szélekkel; ezen a nép szokása szerint 21 darab sajátszövésü ki­tömött párna, egy derékalj és dunna, ágy- teritő, két függöny. Az asztal körül szeglet- lócza festve, két darab szék festve, szeglet- almáriom (Kovács Péter gazda készítménye), úgyszintén egy igen szép faragványnyal ellá­tott szék. Egy pohárszék Kovács Pétertől. Kis ruhafogas, könyv- és iromány-szekrény. Egy láda, melyet asztalos-inas korában nagy művészünk, Munkácsy Mihály festett 1857-ben. Az ajtó mellett egy vasfogas, melyen a gazda a ház kulcsait tartja. A fal többi ékességeit képezik : egy kakukos óra, a rámára alkal­mazandó 15 darab dísztányér, kancsók és kö­zönséges tányérok; továbbá egy tükör páva- tollal díszítve. A falon látható képek : Ferencz József 6 Felsége és családja; Ádám és Éva, Garibaldi és konfirmátiós levél rámába fog­lalva. A báb-alakok a csabai házi-ipar által előállitott előkelőbb parasztruhában vannak kiállítva. A hári-ipar ágai közül kiválóan a szövészet gyakoroltatik különös előszeretet­tel, a mint azt a kiállított tárgyak is mutat­ják. Ez ipar emelése terén legtöbb érdemet szerzett magának Bartóky Lászlóné urhölgy. A nép a kapott mintákat saját felfogása és Ízlése szerint idomítja és változtatja, a mi a kiállított tárgyaknak rendkívüli érdeket köl­csönöz.

Next

/
Thumbnails
Contents