Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-05-17 / 20. szám
engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 13-án d. e. 10 órakor fog a kath. egyház nagytemplomában uz ég Urának bemutattatni. Kelt B.-Gyulán, 1885. május 11. Béke poraira! A békésmegyei mágnások közül czenzus alapján a főrendiház tagja' maradtak : id. gróf AlmáBsy Kálmán 49,193 íVt, gróf Bolza Antal 3065 frt, Apponyi Albert gróf 10,071 frt, Wenckheim Frigyes gróf 77,506 frt, Wenckheim István gróf 3378 frt, Wenckheim Károly gróf 12,910 frt, Wenckheim Rudolf gróf 19,388 frt, Wenckheim Viktor báró 9121 frt földadóval. — Választás utján Békésmegyéből senki sem jutott be. Megjegyezzük még, hogy a magyarországi összes mágnások között Eszterházy Miklós her- czeg után, akinek évi földadója 334,629 frt, Wenckhe:Ti Frigyes gróf fizefi a legnagyobb földadót. Hangversenynyel kapcsolatos tánczmu- latság lesz f. hó 26-án, vagyis pünkösd harmadnapján a „Korona“ vendéglő udvarán levő nyári színkörben, melynek látogatottságát nos'- eleve biztosítja ama köiü’mény, hogy a társadalmi ősz- tá'ykü'önbség nélkül számos tagból alakult rendezőség, a jótékony czél iránti tekintetből — miután a tiszta jövedelem a magyarországi rom. kath. tanítók özvegyei és árvái alapja javára tord’ttatik — e’határozta hogy a belépti jegyeket minél szélesebb körben előzetesen is eladja, a hangverseny műélvezetét pedig biztosítja a következő műsorozat: Alföldi tavaszdal előadja egy nagyszámú gyermekkar. Morceau de Salon (Kummer) Alto-Violán előadja S t a u d y Lajos, kiséri D ö m é n y Mariska. Szavalat, szave’ja Andrássy Teréz. Édes lánykám, férfikar, előadja a gyulai dalkör. XUT. magyar rhap- szódia, zongorán előadja D ö m ó n y Mariska, Magyar népdalok, énekli U j 1 a 1 u s y Gizella, zongorán kiséri D ö m ó n y Mariska. Scene de ballet (Berriot) hegedűn előadja Csizsinszky Sándor, zongorán kiséri Scaudy Lajos. Szabadságdal, férfidalke1’, előadja a gyu'ai dalkör. A hangversenyre csakis személyjegyek árusittatnak el, darabonként 1 frtért, eme jegyek a táncz- vigalomra is érvényesek. A rendezőség a meghívókon — melyek a legközelebbi napokban fognak szétküldetni — a hölgyközönséget felkéri, hogy lehetőleg egyszerű öltözékben szíveskedjenek megjelenni. — Kedvezőtlen idő esetében a mulat ság f. hó 31-ik napjára halasztat'k. Gerléin Reinhardt ösmert helybeli föld művesnek neje, Japport Terézia, múlt vasárnapon délután Frtelen rosszukét után meghalt. Az elhunytban Japport Simon városi gazdai tanácsos leányát gyászolja. — Temetése nagy részvét mellett volt f. hó 12 én. — Béke hamvaira I Stenley Y. antispiritista bűvész, aki nehány évvel ezelőtt is megfordult Gyulán s már akkor feltűnt néhány rendkívüli ügyességet igénylő mutatványával, a múlt hét nehány estéjén meglehetős számú közönséget vonzott a Korona vendéglő termébe. Mostani mutatványai is élénk tetszésben részesültek. A hét végén nedves és hidegre fordult időjárás nem kisebb, sőt a veszély közvetlenségénél fogva még élénkebb aggodalomra szolgáltat okot, mint annak idején a tartós szárazság. A három fagyos szentet ugyan szerencsésebben túléltük, mint az ország több részei, ahonnan a lapok rendkívüli károkat okozott dér és fagyokról értesítenek, ami Békésmegyében nem volt, de a hét végén s különösen tegnap oly kellemetlen, metszőn hideg szeles és esős napunk volt, hogy mindenki reszketve gondol ez esetleges kiderü- lésre, mely a legnagyobb katasztrófát rejtheti magában. Körülbelül olyan időnk van, mint aminő az örökre emlékezetessé maradó 1874-iki tavaszi vásáron volt, de az akkor szerencsére nem végződött fagygyal. Adja az Ég, hogy mostani aggodalmaink se valósuljanak meg. A mértéken túli hideg esők különben fagy nélkül is temérdek kárt okoznak a gyümölcsfákban, melyek pedig igen szép termést jósoltak, úgyszintén a vetésekben is; a gazdai körök félnek, hogy a búzát ellepi a rozsda, moly már több helyeu mutatkozik. Békésen néhány hét óta Hovesy Lajos igazgató színtársulata működik, az ottaui közönség meglehetős, habár korán sem kielégítő pártfogása me!>ett. A társulatnak meglehetős erői vannak, akik közül leginkább k’vp'nak T o 1 d y Fereucz, Tóth Jenő, Ferency, Feren- czyné, Nagyné, Lipcsei Judith, B e r a Paula; utóbbinak f. hó 9-én volt jutalomjátéka, „Lecouvreur Adriennedben a cz’mszerepet játszta. A közönség, amelynek Bera Pau'a egyik ked- vencze volt, az esős idő daczára szép számmal jelent meg az előadáson s a jutalmazandónő ügyes játékát tapssal, virágokkal juta'mazt? A társulat Békésről Szalontára megy át. Öcsödön a veres és hólyagos himlő járvány- szeiiPeg lépett fel. A járvány hevességéről tanúskodik ama szomorú körülmény, hogy a múlt hét folyamán 38 egyén volt gyógykezelés alatt. József föherczeg, ki mindenkor igyekszik nemzetünk kulturális érdekeit előmozdítani, rendkívüli s eddig páratlan elismerésben s kitüntetésben részesített egy derék, szorgalmas iparost, nagybecBÜ találmány | é r t. Ez a szorgalmas, keresztyén gyáros, ki a főváros magyarosodásának is egyik buzgó előmozdítója, N e- m e n o s e k Jakab, kihez József föherczeg a következő magas elismerést intéztette : Nemencsek J. urnák Budapesten. — Ezennel bizonyítom, hogy saját gyártmányú fekete bőrkenőcse a főherczegi istállók részére szál- littatik és általam lószerszámok bekenésére használtatni elrendeltetvén, mindeddig jó sikerrel alkalmasnak bizonyult. Kelt Alcsuthon stb. Báró Nyáry tábornok. Nemencsek gyártmányait kitüntette még a földmivelésügyminiszter, a 69. honvéd zászlóalj kezelő bizottsága, gr. Teleki Gyula, gr. Szapáry Géza, gr. Károlyi Gyula, Angyelics G. pátriárka és többen. _ Nem encsek J. gyártmányainak egy lelkismeretes gazda házából sem volna szabad hiányozniok. A megrendelők figyelmébe ajánljuk Nemencsek J. mai számunkban levő hirdetését. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Országos vásári tudósítás. Gjj’a, május 13—16. Tavaszi országos vásárunk a hó elején megkezdődött állandóbb esőzés föl; ,án nem nagyon biztató kilátásokkal nyílt meg. — A sertés-vásár 13-én kezdődött meg, eléggé nagyszámú felhajtással, a kiállított sertések száma 25000-re tehető, minőség tekintetében kitűnő fajuak. — Vásárlók a vásár elején csekély számban, később azonban szaporodva, a kereslet élénk leit, az árak azonban mindvégig alacsony fokon maradtak, úgy hogy nagyobb uradalmr'nk eladásokat nem igen tettek. — A vasút1 szá'litás eléggé élénk volt, különösen Ausztriába az árak jutányosságánál fogva sokat számítottak; pzon kívül egyes kereskedők Győrbe, Sopronba, Szegedre, Szabadkára stb tettek vásórlásokat. — Az árak következőleg állapíthatók meg: egy éves sertés párja 30—36 frt 1V2 éves párja 40—45 frt bízott sertések kilónként 30—32 kr, oly ár, a mely eddig nem létezett ; általában mondhatjuk, hogy a vásár a ser- tésvevökre a legelőnyösebb volt. — A marhavásár 15-én vette kezdetét csekély felhajtás mellett, mi legnagyobb részben a folytonos hideg esőzésnek tulajdonítható, vevők nagyobb számban jelentek meg, de az áltr'uk kívánt minőséget nem találván, csekélyebb mennyiségben hitványabb minőségűre szorítkoztak közepes árakon. — Általában a vásá”hoz kötött remények a folytonos kedvezőtlen időjárás mellett nagyon is alantas fokon á'lanak ; beivé iá -ra pedig kilátás épen nincs. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara felterjesztése a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k'r. minisztériumhoz véleményével az alkotandó szabadalmi törvény főelvei iránt. Nagymóltóságu Miniszter ur 1 Az osztrák kereskedelmi miuiszterium által kidolgozott és a tisztelettel alólirott kereskedelmi és iparkamarával közölt munkálatot, mely egy uj szabadalmi törvény több elveit tartalmazza, beható tanácskozás tárgyává tevén, van szerencsénk arra vonatkozólag véleményünket a következőkben felterjeszteni: A kamara helyes1' azt, hogy a munkálat az elővizsgálatot nem vette fel a törvény keretébe, mert azon tapasztalatok, melyeket ott vele szereztek, ahol alkalmazva volt, különösen Németországon, egyáltalán nem tüntetik fel annak nálunk leendő meghonosítását kívánatosnak. Alólirt kamara leghelyesebbnek vélné, ha alkotandó szabadalmi törvényünk megmaradna azon bejelentési rendszer mel'ett, mely nálunk most is érvényben vpn, s mely a monarchia két áramában a’kalma- zásban levő szabadalmi nyílt parancsnak sok érdektelen gyakorla*' szakember ny:'atkozata szerint is legnagyobb előnyeit képezi. Ezen rendszer ugyanis a legtermészetesebb és a legkevesebb valódi bajt idéz elő, Felszokták ugyan ellene hozni, hogy a mellett nagyon sok oly szabadalom kére^k és nye- retik el, melynek semmi értéke sincs és hogy a mellett sok oly találmányra vesznek szabadalmat, mely nem uj, vagy ugyanazon tp’álmánj.’a szabadalom többeknek is adatbatik ki. Ezen ellenvetések azonban nagy nyomatékkai alig bírhatnak olyanok előtt, kik tudják, hogy az értéktelen szabadalmak úgyis rövid időn el szoktak ejtetni és igy senkioek sem okoznak komolyan vehető kárt vágy kellemetlenséget. A nem uj találmányok szabadalmazása, továbbá a kettős szabadalmak ped;g minden rendszer mellett előfordulhatnak. És ha ez vp'abol megtörténik a bejelentési rendszer mellett, az államra ez sokkal kisebb baj, mintha ugyanaz a hirdetési eljárás és kü'önösen az elővizsgálat meg- ejtése után fordul elő. A hirdetési rendszer alkalmazása nem okozhat ugyan komolyabb hátrányokat, de végeredménye szorosan véve alig lehet más, mint a bejelentési rendszeré. Ézt kiérezték a gondolkozó érdekeltek is, mert még ott, a hol érvényben van, a nagyobb és fontosabb szabadalmak tulajdonosai ezelőtt rendes megbízottakat tartottak a főbb ipari központokon, a ki figyelemmel kisérni volt hivatva az uj szabadalmakat] és azután az illetők nevében a hirdetési határidő lejárta előtt felszólalt, add'g később arra a meggyőződésre jutván, hogy ha a hirdetési batáridő lejártával a magukéval azonos uj szabadalom tulajdonosa e'>en a rendes peres eljárást indítják meg, niég jobban járnak, mert ügyökön így nem hatósági, hanem bírósági ítélet szólhatott javukra, letettek a hirdetési idő a'atti felszólalásról. A bejelentési és hirdetési rendszer előnyei azonosak, de az utóbbinak terhei tetemesen nagyobbak lóvén, nagyon természetes tehát, hogy az előbbit okkal helyesebbnek kell tek'ntenünk. És a költségek szempontja e részben fontos nemcsak a felekre, hanem az államra való tekintettol is, mert okkal kevesebb kiadás mellett lehet szervezni a szabadalmi hivatalt, ha eunek feladatát a peren kívüli szabadalmi ügyekben elintézése csak annyiban képezi, a mennyiben az a bejelentési rendszer mellett is me^őzhetetlen, mintha a hirdetési eljárás kifolyásaként az ily ügyek nagy számmal merülnek fel s m'dőn azok elintézése sem olyan egyszerű. És a takarékos szervezkedést, főleg ha ez, mint a jelen esetben, az ügy érdemének sem árt, két ok miatt mi nagyon kívánatosnak tr-tjuk. Először azért, mivel, fájdalom, nálunk minden intézmény a bürocraticus tultengés kórságában szenved; másodszor mert hiszen, mint a legújabb hivatalos adatok is bizonyítják, a szabadalmak nálunk csak gyéren jelentkeznek. így a múlt évben is a monarchiában engedélyezett 2580 szabadalomból mig a kü1 földre 1460, Ausztriára pedig 1012, addig Magyarországra csak 180 szabadalom esett, vagyis alig vp'amivel több 4 százaléknál. A külföldi szabadalmakra vonatkozólag pedig azt jegyzi meg kiegészítésül a hivatalos je lentés, hogy csak 14 külföldi kérte szabadalmát Budapesten. Ily körülmények között hibás, helytelen, igazolhatlan eljárás lenne, ha mint azt sokan kívánják, nálunk is költséges szabadalmi hivatal szeweztetnék. Azt e kamara sem ellenzi hogy a szabadalmak kezelése égy szakavatott egyénekből álló külön hivatalra bizassék, mint ezt az 1878. évi párisi nemzetközi szabadalmi kon gresszus is kívánta. Ez már csak azért is helyes lenne, hogy az ezen hivatal tényei és határozatai elleni felebbezés a minisztériumhoz lehetővé vá ük az által. Határozottan fel kell azonban szólalnunk többek által sürgetett nagyszerű szervezkedés ellen, melynek nálunk sem czélja, sem értelme nem lenne. Az elővizsgálati rendszer többek által ajánlott behozatalát káros intézkedésnek tartanók, melynek előnyeit egyesek inkább elméleti, mint gyakorlati szempontból tekintik és magasztalják. A technikai haladás mai stádiumában nemcsak nehéz, de merőben lehetetlen oly szabadalmi hivatalt szerezni, mely megnyugtatólag lenne képes a szabadalmakat tárgyuk újságának szempontjából helyesen megvizsgálni. Roppant apparátust kellene felállítani, hogy az csak némileg is alkalmas legyen e czélra. De a kettős szabadalmazások és sok nem uj találmány szabadalmazása akkor is napirenden lenne. És ez sokkal nagyobb baj, mintha ugyanaz a bejelentési rendszer uralma alatt történik, mert ez esetben az állam még erkölcsileg sem részesíti a szabadalmat tekintélyben, holott az élő- vizsgálati rendszer mellett, ha az állam ki is jelenti azt, hogy az általa nyújtott szabadalom tárgyának újságáért és hasznosságáért nem felel, bizonyos mértékben habár akarata ellenére, mégÍB bekövetkezik. Az elővizsgálati rendszer eddig pl. Poroszországban volt és újabban egész Németországban van érvényben, de ott ott is mind kevesebben lelkesültek érte. Anglia, Francziaország és Belgium, tehát Európának legiparosabb á’lamai, nem ismerik azt. Ezen országokban szó sem lehet annak behozataláról, aminek bizonyítéka, hogy az uj angol szabadalmi törvényt 7 különféle javaslat előzte meg, de habár sok furcsa dolog foglaltatott azokban, a miért egyik másik a szakértők guny- kaczaja között bukott meg, az elővizsgálati rendszer meghonosítását nem merték indítványozni egyben sem. És Anglia, Francziaország és Belgium iparának épensóggel semmit sem ártott az, hogy sok oly szabadalom is adatik ott ki, mely rendszerint rövid idő alatt elkallódik. Az elö- vizsgálati rendszer alatt ellenben tényleg megtörtént az, bogy Bessemer és Siemens világraszóló találmányaikkal hazájokban elutasittatván, idegen földÖD, a hol szabadelvűbb törvény létezett, voltak kénytelenek találmányuk számára védelmet keresni. E kamara tehát azt hiszi, hogy az elővizsgálati rendszer behozatala a mi iparunkra sem volna hasznos, leghelyesebb lenne tehát az, ha a most érvényben lévő bejelentési rendszert továbbra is megtartanók. Ezek után áttérve az egyes czimekre, ki kell jelentenünk, hogy amennyire helyeseljük a szabadalom tárgyának a német törvényből átvett szabatos fogalomhatározatát, oly kevéssé tarthatjuk jónak, hogy uj tápszerekre, fogyasztási czik- kokre, gyógyszerekre és különösen vegyészeti czikkekre, mint eddig, úgy ezentúl sem lenne szabadalom adható. Ezt a megszorítást az európai szabadalmi törvények közül sem a fraDczia, sem a belga, sem az angol, sem a dán, sem spanyol és portugál törvények nem ismerik. (Vége köv.j Felelős szerkesztő és l'adétjla'donos: Dobay János. XT3rilttér_* A „Békés“ 19-ik számának „Nyilttér“ ro* vatában megjelent felhívásban álta’áuosságban kimondott roszakaratu gyanúsítást és vádat a vezetésem alatti postabFatalbeliek nevében visz- szautasitva kijelentem, hogy a megindított vizsgálat befejezéséig a válasz függőben tartatik. Gyulán, 1835. május ;o-án. Huszka László. H Az ezen rovat nem vállal felelősséget. alatt közlőitekért a szerkesztő HmBEVESEK. ^‘Szénsavd u s természetes lagsótarűlmu USftalitrij,egyszersmind <&ŰC>$HPÍ3 a Légzési szervek,» Gyomor és a Hólyag bántaJmaknál. U ftrwrtorft,mttt> ajt a wl BijottijiQ<ítTOtnö5í'gireg cadsi Mn«i Torolja iíl «$ issjes termeset«, tlssta Jbigstfs SceuaW [űijtt fíjt. Krondorfi kút vállalat Carlsbad nulláit. Raktér B.-Gyulán: Kohlmnn Ferencz urnái. 61 9—12 Eladása részletfizetésre. Az eredeti Singer-gépek családok és kézművesek részére itt helyben csalrs: \EIDLL\GER G. raktárában, főtér 38. sz. a. özv. Hefele Jánosné házában. 98—2—2 CD Eladása részletfizetésre. 155 _1885. Hosszufoki ármentesitő öblözet alelnöke. Me ghívó. A bosszúfoki ármentesitő öblözet 1885-ík évi május hó 28-án délelőtt 10 órakor Békés vá-os közháza tanácstermében közgyűlést tart, melyre (czimed) tisztelettel meghivatik. A közgyűlést megelőzőleg reggel 8 órakor választmányi ülés tartatik, melyen való megjelenésre a választmány t. ez. tagjai ezennel felkéretnek. Kelt Békésen, 1885. május hó 13-án. Dr. Hajnal István, m. k. öbl. alelnök. Tárgyak: 1. Az újonnan alakítandó hosszúfoki-társu- lat alapszabály, a gátvédelmi szabályzatáuak e1- kéc7~tése. 2. Jgfzgatói jelentés az öblözet ügyeiről. 3. Főméioö1 ’ jelentés a gyula-békési nsgy- csato.ca jobbp? já'sk 1 épit'séröl és javaslat Povádtól a hosszú;o'.; 7s "‘pig terjedő gátpadká- jénak felemelésa iránt. 4. A'e'nöL- jelent'1 a békési cagyh'.dtól a Fekete-Körös holt meder balpat.i töltéséig terjedő gát !■ ’építése s Békés városának közúttól leendő átengedése irán* 5. A Fok köz' zsilip felüli:zsgá'áfáról jelentés. 6. A nagjJi. n ! ír. közmunka- és közlekedésügyi mir'szteüi'm le’'a*', a tá.su'at feloszlása tárgyábm ez’^ánt hozott fá . aa’aíi végzés I rra érkezett nr’’’szteri vá :sz. 7. ír a'só-fehé; körösi öblözet tagozata a magsát i földek já llé "ingk | »zcfize*ése iráat. 8. A sebes-körösi öblözet aján’ata a Fokköznél épiteudö őrház költsége i'áut. 9. Pénz’áruo!' jeFutés rz öblözeti pénztár állásáról. 10. A nagy méltósága m. k:r. pénzügyminisz- teiium rendeleté ez öblözet’ kölcsönök együttes kivetése iránt. 11. A békési járás szolgabirájának határozata a „Magsári“ bid iránt, s ezen ügynek tovább fejlődéséről jelentés. ^ 12. Schwartz Farkas felebbezóse Irsajátitási ügyében. L 13. Főmérnöki előterjesztés a „Bankusi“ út ’rányíi | 14. Folyó ügyek, indítványok. I00 1—1
