Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-04-05 / 14. szám
tatni, hogy ez idő alatt az adó-javaslatra vonatkozó netaláni észrevételeiket megteheti. B.-Gyula, 1885. április 2. Oobay János, polgármester. Újdonságok. A Megváltó feltámadásának nagy napját ünnepli ma a keresztyén világ, — s ami csak ritkább években fordul elő, a rom. kath. és protestáns egyházak hívein kívül a görögném- egyesültek és izraeliták husvétja is ugyanazon napokra esik. A feltámadás magasztosan szép szertartására az idén kedvezőbb idő volt mint a múlt évben, amikor a zuhogó zápor miatt a körmenetet nem is lehetett megtartani, a körmenetbe eső épületek szépen ki voltak világítva tegnap, a hívek ezrei vettek részt a processióban, áhítattal énekelve a szép zsolozsmákat. A gyermekek közt ma és holnap nagy sürgés forgás lesz, készülnek a locsoláshoz. A boltokban már napok óta legkeresettebb czikk a berzseny, amellyel a lánykák a gavallérok számára pirosra festik a tojásokat, a gyógyszertárak pedig valóságos kis ostromnak vannak a rózsavízért kitéve. Társadalmi moz* galomnak, mely az ünnepet valamely hasznossal egybekapcsolt szép czél érdekében felhasználná, ' ezúttal sincs semmi nyoma, valóságos szerencse a körünkbe jött panoptikum az ünnepi unalom ellen. Lapunk tisztelt olvasóinak boldog ünneplést kívánunk! A nagyheti szertartások valamint minden évben, úgy most is a lehető legszivreeroe- löbben tartattak meg a gyulai plébánia-templomban. Virágvasárnapján a barkaszentelésnél, valamint a nagyhét minden napján — Gondöcs Benedek apát-plébános pontifikáit káplánjai segédlete mellett. Ez alkalommal a kar két igeD sáép magyar szövegű tercettet énekelt igen szabatosan. Utána következett az ünnepélyes nagy- mise, s eközben Krisztus kínszenvedésének történetét (Passió) énekelte a kar szent Máté evangélista szerint. Nagypénteken szent János evangélista passióját adta elő az énekkar igen válogatott közönség előtt. Mindkét passió előadásánál úgy a solok, mint a karok a lehető legjobb sikerrel adattak elő. — A nagypénteki szónok, Kozma Gusztáv ez időszerinti magyar káplán volt, ki tartalmas és szép nyelvezettel irt beszédét igen meghatóan, sok szép reményekre jogosító szónoki ügyességgel szívhez szólóan adta elő. Nagyszerda, csütörtök, és péntek délután tartattak a szokásos lameDtatiok (Jeremiás próféta siralmai.) Nagypéntek d. u. tenor solot Plank Alajos, a bassos solot pedig Grems- p e r g e r János urak énekelték a tőlök megszokott szabatossággal. A harmadik siralmat, és -az ezt kővető Misereret énekkar adta elő szép színezés, tökéletes tiszta összhang, és szabatossággal. Résztvettek a karban a Passiók és La- mentatiok előadásával Plank Alajos, Leopold Ignáoz, L a c z k ó Péter, D e n h o f Antal, S z t a r i 1 1 Lajos, R a n n i k Kornél, Gremsperger József, T a k á c s y Pászló (pásztói r. k. tanító), V e n t i 11 a György, Z ö 1 d y János, Domonkos János, Grem s p e r g e r János urak, kik minden évben szives készséggel igyekeznek a nagyheti szertartások megható voltát szép énekeik által emelni, s az ájtatoskodó hivő közönséget buzgóságra gerjeszteni. A nagyszombati szent-misén is igen szép tercett Kyrie énekelt Plank Alajos, T a k á c s y László és S z i b e r Nándor. A feltámadási szertartás 7 órakor kezdődött s roppant számú ájtatos közönség részvéte mellett tartatott meg a körmenet. Alapszabály megerősítés. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a m e z fiber ó n y i ipartestület alapszabályait jóváhagyva leküldte. Gyulavárosa zárszámadásai 1884-ről a városi számvevői irodában f. hó 1—lő-ig közszemlére vannak kitéve, a hol azok a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Pótlovazás. A III. honvéd-huszár-ezred évenkinti pótlovazását B.-Csaban ápril 16-án es Orosházán ápril 16 és 17-én tartja meg. A legénység lovaiért 200—280 frt, tiszti lovakért 350 frt fizettetik. Gépkisérletet tart gazdasági egyletünk egy „akmett boronával, egy 4 vasú szánté ekével és egy Grubber boronával f. év ápril 12-én d, e. 9 órakor mélt. Beliczey István egyleti elnök urnák b.-csabai vasút melletti birtokán, melyre a gazdöközönség ezennel meghivatik. Kelt B.-Csabán. ápril 3. 1885. Az igazgatóság. A gyulai kereskedő ifjak társulata f. hó 1-ón esti 8 érakor közgyűlést tartott, melyen a tagok majdnem teljes számban jelentek meg. — 01 a j o s s y Dezső elnök jeles megnyitó beszéde után, melyben a társulat tagjait egyetértésre s kitartó buzgó munkára hivta fel Kálmán Ödön egyleti titkár tartott felolvasást a kereskedelem világtörténeti fejlődéséről. — Úgy az el nöki megnyitó beszédet, mint Kalman felolvasását a tagok nagy tetszéssel fogadták. Karácsonyi v. tag indítványt terjesztett elő, melyben a vasárnapi munkaszünet kérdését kéri az egylet által tárgyaltatni. Ez indítvány élénk vitát keltett, melyben többen vettek részt s végül határozatba ment, bogy e kérdést tanulmányozás, végett kiadják égj szőkébb körű bizottságnak, melyet a választmány fog kinevezni. — Végül a házrend-szabályok egyik szakaszát módosította a közgyűlés. Meg kell jegyeznünk, hogy az egylet uj helyisége igen csinos és kényelmes berendezésű, mit Hanner fctá- véház-tulajdonosáldozatkészségének lehet köszönni. Nulla dies sine linea: szabadon fordítva nincs oly hét, amelyben tűzesetről ne kelljen referálnunk. A legutóbbinak, mely f. bó 1-én virradóra 1 óra után keletkezett, pláne bárom lakház lett az áldozata. A tűz kisoláhvároson ütött ki Körösladány Tódor 737 számú házának u'cza felőli végén, mire a közeli szomszédok észrevették s oltani siettek volna, áthara- pézott Spitzer János, majd onuan Nádra Pál szomszéd házaira is. A különben mérsékeltszél hathatósan mozdította elő a tűz terjedését. Miután a tűz a város központjától nagyon távolra volt, mentő közönség igen kis számban gyűlt össze. A szerencsétlenségben egyedül megnyugtató, hogy a különben szegénysorsu károsoknak házai biztosítva voltak. A város legidősebb embere halt meg a múlt hét folyamán. Süli Pálnak hivták, kilenczvenhét évet élt. Mint mondják viharos előélete volt fiatal korában, katona is volt, s mint ilyen résztvett az I. Napoleon elleni hadjáratokban. Legutóbbi évtizedekben egészen szegény sorsban élt, s a város kegyelmére jutott, a szegények ápoldájában élte le végnapjait is. Béke hamvain ! Részleges holdfogyatkozás volt márczius 30-án. A fogyatkozás délután egy negyed 5-kor kezdődött 8 7 és fél órakor ért véget. Miután azonban nálunk a hold márczius 30-án este 6 óra 24 perczkor kelt fel, mi már csak az elfogyott hold újra megteltét láthattuk. Sertésekre, juhokra és kecskékre is kell ezután passust váltani. Ily czélból a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter leirata szerint bélyegtelen marha-levelek lesznek haszná- nálandók, amelyek a községek által a miniszter utján Bzerzendők be. Csanádvármegye alispánja értesíti megyénket, bogy Kunágotán a szarvasmarhák között a száj- és köröm fájás teljesen megszűnt. Az éjszakamerikai egyesült államok kormánya a következő figyelmeztetést küldte szét az európai kormányoknak a bevándorlás megakadályozására : Bevándorlás. Minden európai kormánynak, legyen az országos vagy municipa- lis, minden befolyásos állású egyházi és világi férfiúnak, az összes amerikai consuloknak sürgősen figyelmeztetni kell a munkás osztályokat hogy a jelen idő az egyesült államokba való bevándorlásra nem alkalmas, mert úgy a mezei gazdászat mint a gyár és bánya ipar pang, s a munkások tízezrei munka nélkül vannak s nejeik s gyermekeikkel együtt éhséget szenvednek. A new-yorki jótékony egyleteknél 45000 család mintegy 1800C0 egyén nevével van bejegyezve, kik az egyletektől az utolsó három évben segélyezést nyertek, ez csak nem hihetetlennek lát szik azok előtt kik a szegénység s nyomor óriási növekedését nem ismerik. És 'a bevándorlás ezen ínségesek számát folyton szaporitja. Az 1880. évi népszámlálás kimutatta, bogy a bénák gyámoltalanok és bűnösök száma közttünk nyugtalanító módon szaporodik, lakosságunkból egy fél millió, foglyok, tébolyodottak, süket némák és vakokból áll, ezen fél millióból 100,000 idegen bevándorló. Tudva hogy ezen figyelmeztetésünk minden európai kereskedelmi kamaránál olvastatni fog, valamint az összes amerikai consulatusok által is, kérjük olvasóinkat, minden módon oda iparkodjanak hatni hogy az Amerikába való bevándorlást megakadályozzák mindaddig mig arra kedvezőbb viszonyok jönnek létre. Az ujouczállitás a csabai járásban sem vezetett kielégítő eredményre, de mégis hasonlit- hatlanul többre, mint a megye többi járásaiban. Besoroztak összesen 82 egyént, a járás tehát 23 katonával és póttartalékossal maradt adós a közös hadseregnek. Csabán f. hó 12-én részben a polgári leányiskola, részben a csabai csoport kiállításának költségeire fordítandó tiszta jövedelemmel a színházban tartandó hangversenyen élőképlet lesz, a melyén a fővárosból lejövő Pálmai Ilkán kivül közreműködnek : Aradi Mari, Aradi Zsófi, Zsilinszki Zsofka, Patay Erzsiké, Kliment Marka, Frankó Marka, Kitka Ilka, Zahorán Juczi, Drjenyovszki Dorka, Maczák Dorka, Mázor Marka, Aradszki Marka és Zsófi, Baukó Dorka, Drjenyovszki Zsotka, Miklya Jutka, Hrusan Jutka, Yidovenyecz Jutka, Kesjar Ilka, Medovarszki Ilka, Kraszko Ilka, Bakos Erzsi, Botyánszki Ilka. Bizonyára festői látvány lesz. A programm szerint Danes Ferencz hegedűn játszaBánk-bánt Szondi Árpád zongora kísérete mellett ; ntóbbi játszik még zongorán egy magándarabot, B a r 16 k y József szintén zongorázik népdalokat, Christo Miklós „Szerelmi Vallomás“ czimü humoros költeményt szaval. Helyárak következők lesznek: páholy 8 frt, körszék 2 frt, zártszék 1 frt 50 és 1 frt 20 kr, állóhely 80 kr. Jegyek előre válthatók Lepage Lajos könyvkereskedésében Csabán. Orosházán f. hó elseje óta az összes fogyasztási adókat, bor, bus, sörre, ezukorra nézve maga a kincstár kezelteti saját hivatalos közegei által. Élj egyzés. B a k a y Géza décsi pusztai uradalmi bérifi eljegyezte S a r k a d i Nagy Mihály szentesi földbirtokosnak kedves szép leányát Mariskát. Szarvason Szendy Árpád zongoraművész f. évi márczius 27-én a főgymnasium dísztermében Winternicz Hedvig k. a., Moravcsik Géza, Szendy György és Dr. Salscz Oszkár urak közreműködése mellett hangversenyt rendezett, melynek tiszta jövedelme részben a szarvasi tanári nyugdíjalap javára fordittatott. — A műsor következő volt: 2. Etudes-Sympbonique, előadta Szendy Árpád ur R. Schumann. 2. Humorisztikus felolvasás. Moravcsik Géza tanár ur által. 3. Válté brillant és Scherzo (B.-moll) Fr. Chopin. 4. „Ha ön hiszi“, énekelte Dr. Salacz Oszkár ur, Fottitól. 5. „Magyar tánezok“, zongorára négy ■tézre,. előadták Winternicz Hedvig k. a. és Szendy Árpád ur. K. Chován. 6. Poutpori ': elő- idta Szendy György ur. 7. „Ábránd“, magyar dalok felett, irta k. Chován, előadta Szendy Árpád ur. E hangverseny minden ízében sikerült, — a felette nagy számmal jelenvolt válogatott közönség zajos tapsokkal jutalmazta a szereplőket. Szarvason a r. kath. templom mellett levő korláttal körülvett promenád parkírozása befejeztetett és mondhatjuk oly kiváló csínnal, hogy az pár év múlva a legszebb sétahelye lesz az úri közönségnek. — Több mint 700 db. — különböző fajú — csemete ültettetett el. Szarvason Takács Ferencz, valaha jó módnak örvendett kereskedő, utóbbi időkben a kórházba jutván, a hol is keservében felakasztotta magát; — temetése márczius 28-án volt. Szarvasra Szegedy Mihály — jelenleg M.-Túron időző — színtársulata készül. A szükséges hatósági engedélyt már kinyerték, minek folytán szereplésüket husvét első napján megkezdik. — Mint mondják, e társulatnak több jeles tagja van. Szarvason márczius 23-án a reggeli órákban egy kocsit a lovak elragadtak s szédületes gyorsasággal vonszoltak végig a nagy utczán, a városháza előtt b ekanyarodva, fölforditották a kocsit s a rajta levő nagy mennyiségű deszka rázuhaut az azon ülő kocsisra és két asztalos inasra, a kiknek különben az ijedtségnél egyéb bajuk nem történt. Szarvason Ponyiczky Ilka kisasszonnyal, Ponyiczky Sámuel ur kedves leányával Lukács János, sofronyai gazdatiszt a múlt héten tartá eljegyzését. — Tartós boldogság kisérje frigyüket. Szarvason április hó 1-én hajnali 3 órakor a vészharangok kongása verte fel a nagyobb részben még alvó lakosságot, — Lampelt és Medvegy földmives gazdák házai lettek a lángok martalékává, — az utóbbi nem volt biztosítva. Legjobb húsvéti ajándékot választ kétség kivül az, ki tekintettel van arra, hogy az illető ajándékban a gyakorlati és a hasznos a finom ízléssel egyesítve a szemet gyönyörködtesse. És hol találhatni ezt jobban egyesítve, mint egy jó varrógépben. Ennek segélyével mennyit takaríthat meg a jó háziasszony és mily nagyszerű és tartós munkát végezhet rajta I A Singer ezég ismeretes arról, hogy csakis ő szál- littaja a legjobb árukat és hogy folytonosan azon fáradozik, hogy uj találmányok és czélszerü javítások által jól szerzett hírnevét nemcsak megnak elegen, kik a korcsmában is megtalálják s orruk hegyén viszik haza; az ily orrokat aztán méltán lehet hajnal-orroknak nevezni, mert rendesen csak hajnalban kerülnek haza. Különben a pír még hölgyeink közül is számosakat szokott ékesíteni. Kérdezd csak tőlük : Mit olvas nagysád még Zola regényein kivül? Meglásd, hányán fognak elpirulni. Miképen jöttek a piros tojások husvét- kor divatba ? Régebben inkább megtartották a böjtöket mint most, s csupán az omelettek és más tojás-csemegék tartoztak a böjti eledelek közé; később azonban a böjtös asztal oly sokféle más eledellel szaporodott, hogy a böjti tojások szerénységükben méltán elszé- gyelték magukat; igy támadtak a piros tojások. Miért használják a piros tojásokat a szerelmesek egymás közt húsvéti ajándék gyanánt? Azért, mert a leghelyesebb jelképe törékeny hűségüknek. A piros szín az örömet jelenti. Azért látunk piros tojásokkal leginkább gyermekeket játszani, mert a valódi öröm csak az ő szivükben található 1 Máig is divatban van, hogy a leány, kit husvétkor vizzel megöntöznek, piros tojást ad öntözőjének cserébe. E szerint némely költőink, kik valamely hölgyet megénekelnek, ugyanezt a jutalmat szintén megérdemelnék. Különben a húsvéti ajándékok gyakran nagy értéket képviselnek, természetesen ha olyanoktól erednek, kiknél ezrek sem jőnek számításba. így Napóleon Lajos egykor császári nejét 4o .ooo frank értékű zongorával lepte meg, mely egészen rózsaszínű mahagóni fából készült ; ez aztán igen szép húsvéti tojás volt 1 A férjék azonban bizonyosan nem szeretnék, ha házi életükben csak ily piros tojás lenne képes a harmóniát fentartani. Már sok ember fönnakadt ezen a kérdésen : tyuk volt-e előbb vagy tojás ? Ha igaz, hogy a paradicsom első napjai a legszebb nyári napok voltak, akkor minden esetre a tojás volt előbb, vagy tojás ? Ha igaz, hogy a para-ember bizonyosan megette volna még csirke korában, természetesen kirántva. A tyuk azt a közmondásossá vált tulajdont, hogy szintén talál néha gyöngyszemet úgy látszik költői tehetségénél fogva kapta, mert azt hiszem, hogy szintén nem igen válogat az igaz és hamis gyöngy között. Plato furcsán különböztette meg az embert az állattól, midőn azt mondá, hogy az ember tollatlan állat; e szerint kérdés, hogy váljon a szegény iró az állatok vagy az emberek közé tartozik-e, miután nem tagadható, hogy neki tolla van. Irodalmunk úgy látszik, a természettel barátságot kezd kötni, igy sok mű arra a polczra vergődik, hogy sikerül korszakot alkotnia. Mire a burgonya a sok nedvességtől kicsirádzott, megszülettek Zöngemény Elemér I költészeti csiráia tavasz elején beköszön- töttek Borús Dezső „első ibolyái;“ a húsvéti ünnepekre pedig ki tudja, kinek a „piros tojásai“ fognak kikelni. A husvét és bárány analóg-képek, talán husvétunk azért fehér néha, mert a pásztor nagyon megúsztatta ? Vagy talán azért ölt magára hólepelt, hogy legalább az ártatlanság szinéből is legypn valami a divatot kergető világon. Zőlcjet úgyis eleget lehet találni parlamentben, részvénytársulati közgyűléseken és az újságokban. Szentelt sonka nélkül sem esik mew a husvét, s ez jó az orvosok érdekében, mert nagyon megapadna az erszényük ha husvétkor oly sokan el nem rontanák a gyomrukat« Miért esik a legtöbb konczert és akadémia a húsvéti napokra ? Azért mert a husvét a kínszenvedés ünnepel s miért szűnnek meg szintén husvétkor? Azért, mert a husvét a megváltás ünnepe! S miért nem történnek ezen a héten házasságok ? Azért mert ekkor különben is felvándorlunk a Golgota hegyére. Miért szoktak husvétkor bárányt enni ? Hogy legalább gyomrukba jusson egy kis ártatlanság azoknak, kik a szivükben nem szoktak annak helyet adni. Visszatérve a hóra, az a fagyás ellen is a legjobb ellenszer ; azért él a világ hókúrával, mert önzésében már csaknem megfagyott. A hó különben nem egyéb mint az ég harmat könye, mely a földhöz közeledvén, elképed és megfehéredik, azután hidegen hull a föld keblére, tudván, hogy itt a sárba ta- podják. Hol láttatok valaha a földön az égből hullott harmat-gyöngyöt ragyogni, ha csak a pázsit puha keblén vagy a virágok kelyhében menhelyre nem talált! . . . Egyébiránt a hó a zeneművészetben sem kis szerepet játszott: A u b e r-nak első dalművei közé tartozott „a hó“,, ettől senki sem tagadhatta meg a lágyságot, valamint azt sem csodálhatja senki, hogy az idővel nem soká daczolhatott. Az elolvadt „havat“ aztán több vizenyős szerzemény követte, mi igen természetes! S ha Au bér „Bál-éj“-ét nem Írja, dicsősége Párásban bizonyára „Portici némá“-vá változott volna. Különben a husvétra vetélkedve kedveskedik az ipar és művészet, illatszerekkel, azoknak, kiknek kendőzni valójuk van, czu- kor-bábokkal, hogy megédesítsék az élet keserűségeit. Az idei husvétra azonban gyönyörű gyűjteményével kedveskedik a művészettel párosult ipar, a háztartás körébe tartozó s fény- üzési tárgyaknak minden s ’.akmában. Válogatnunk • .hát van miben s így csak azt kívánjuk, h >gy mindenki szivéből kiálthassa: Halleluja!
