Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-29 / 13. szám

gr. Károlyi Gyula, Angyelics G. pátriárka és többéi!. —=■ Nemeucsek J. gyártmányainak egy lelkismeretes gazda házából sem volna szabad hiányozniok. A megrendelők figyelmébe ajánljuk Nemencsek J. mai számunkban levő hirdetését. Lapunk kiadóhivatalában megren­delhetők Nemencsek J. nagyhírű gyártmányai jutányos áron. Az árjegyzék kiadóhivatalunkban betekinthető. Irodalom és művészet. „Vörösmarty összes müveinek,“ 23. 24. 25. 26. füzete megjelent és kapható Méhner Vilmos könyvkiadó hivatalában Budapesten, pap­növelde utcza 8. sz. és minden hazai könyv- kereskedésben. — Egy füzet ára 35 kr. A „Képes Családi“ lap 25. számának tar­talma : „A női nevelés.“ (Elbeszélés vége.) Máj- thényi E’lórától. — „Tavasz felé.“ (Költemény). Dalmady Győzőtől. — „Csoda.“ (Rajz.) Sacher- Masochtól. — „Esküvő fegyverek közt.“ (Elbe­szélés folytatása.) Sziklay Jánostól. — Újabb íróink, (Vázlatos jellemrajzok : XVIII. Reviczky Gyula, XIX. Bérezik Árpád, XX. Kis József.) — „Szerencsésen partot értek.“ (Képpel). — „Csak boszantnak.“ (Költemény). Prém Józseftől. — •„Tisztító tűz.“ (Regény folytatása). Szentiványi Emiltől. — „Gábor diák.“ (Vig elbeszélés,) Scback Bélától. — „A két fogoly.“ (Elbeszélés folytatása.) Heyse Pál után dr. Boros Gábortól. — „Márczius tizenötödike.“ (Heti tárcza.) Bolygótól. — Képma- gyarázatok. — Mindenféle. Képeink : Megzavart lakoma. — A kedvencz czioza. — Szerencsésen partot értek. Melléklet: „Az apa és fiú“ czimü eredeti regény 178—192. oldala. A borítékon: Heti naptár. — Király-séta. — Csillagrejtvény. — Kereszt-talány. — Talányok megfejtése. — Meg­fejtők névsora. — Jutalmak. — Hymen. — Gyász­rovat. — A szerkesztő postája. — Hirdetések. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 Irt, félévre 3 írt, negyed évre 1 frt 50 kr. A „Magyar Háziasszony.“ Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap, mely a magyar gazdasz- szonyok országos egyletének hivatalos közlönye, előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 Irt, ne­gyedévre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerüb- ben postautalvány által a „Magyar Háziasszony“ kiadó-hivatalához Budapesten, váczi körút 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazok­nak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért — log- czélszerübben levelező lappal — fordulnak. A legujabbi szám következő válatozatos tartalommal jelent' meg :- Előfizetési felhívás. — Pályázati hirdetés. — Szerelem és tűzhely. V. Gaál Karó­imtól. — Magyar fiú- és leány-keresztnevek. — ő—7 tagból álló család háztartási kiadásai. Jánokynó Szlávy Viktóriától. — Párisi divatlevél. Mademoiselle Guillometté-től. Konyhászat. A galamb töltve, sütve és főzve. Báró Nyári Gyulá­tól. Heti étlap. Csiszór-Ugróczy Idától. — Házi orvos. — Házi szerek. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Táncsics-koszorú. Doly Szabó Idától. — Különfélék. — Hymen. — Fő­városi bevásárlási források. — Szerkesztői üze­netek. — Kiadóhivatal postája. — Hirdetések. — „Munka után“ melléklet tartalma: Haza felé . . . Halász Dezsőtől. — Budapesti élet. Somogyi Edétől. — A viszhang regéje Gróf Csáky Emmától. — Kérdések és feleletek. — Talányok. — Megfejtések. — Regény-csarnok. — Vész és viharban. Angol regény. Vettük a „Gondüzö“ 27-ik számát, a kö­vetkező változatos tartalommal: „Az uj főispán,“ regény, Tolnai Lajostól; I. „Noemi,“ költemény Kis Józseftől; Balassa Bálint, irta Szana Ta­más ; „A végzet,“ regény, Margitay Dezsőtől; „Ki tette ?“ beszély, irta Kazár Emil, vége; „Székely támad, székely bánja,“ történeti regény, P. Szathmáry Károlytól; II. „A végzetes levél,“ humoreszk; „A gránátköves asszony,“ Marlitt E. legújabb regénye, fordította Mártonffy Frigyes. Ezeket követi a boríték érdekes tartalma, u. m. a magyar gazdasszony, vegyesek, talányok, ta- lányfejtők és szerkesztői posta. A minden vasár­nap megjelenő „Gondüző“ előfizetési ára : negyed­évre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek Székely Aladár kiadó-tulajdonoshoz küldendők: Buda­pesten, VII., dobuteza 14. Figyelmeztetjük olva­sóinkat e kitűnő lapra, mely ápnl elsején a har­madik évnegyedbe lép. A kiadó mindenkinek szolgál mutatványszámmal ingyen és bérmentve, ki e végre hozzáfordul. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Jelentés a békésmegyei gazdasági egyesület által kisérletkép eszközölt kendertermelés ered­ményéről. (Folytatás.) Két lényeges hibát követ el a nép a ken­dertermelés körül. Ezek egyike a túl sürü vetés, másika pedig a piszkos, büzhödt pocsolyákba való áztatás. Az elsőt illetve széltében azon őskori bal- itélet uralja ma is a népet, inelyszerint csakis a vékony kender adhat vékony, finom szálat. Ez teljesen téves nézet, mit az olaszországi s itt mi- nálunk a bácskai gyakorlat fényesen megczáfol. Ugyanis a legszélesebb, vastagabb szálat is a mor­zsoló annyira képes szétosztani, hogy abból se­lyem finomságú szálak keletkeznek. E mellett a vastagabb kender szálai erő tekintetében messze túlhaladják a sűrű vékony kenderről lefoszlott szálakat. Hát ha még hozzá tesszük, hogy a sürü vetésnél egy kisholdra felhasználunk 10—12 véka magot, a ritka vetéseknél pedig legfeljebb négy vékát, mennyi költséget kímélünk meg már csak a vetésnél is ? Végre az is bebizonyított tény, hogy a ritka vetésű kender minden körülmények közt nagyobb hozamot ad a sűrűnél. Az áztatókra nézve abban a véleményben vagyunk, hogy a régi teljesen észszerütlen ázta- lást már csak egészségügyi szempontból is elkel­lene tiltani és törvényhatóságilag a községeket arra kötelezni, hogy közhasználatra községi áz- tatókat állítsanak fel. Ezen’ községi áztatókat nem a modern alakban, nagy költséggel kellene épí­teni, hanem sokkal olcsóbban a helyi körülmé­nyekhez képest, vagy tégla- vagy fafalazattal, mellőzve minden belső szerkezetet. Ilyen faszer­kezettel és 8zoritókkal ellátott áztatok teljesen czélszerüek ugyan egyes nagyobb termelők hasz­nálatára, de épenséggel nem alkalmasak köz- használatra és pedig azért, mert azokat egyszerre kell telerakni és egy időben a kendert belőlük kihúzni. Már pedig a kisebb gazdák nincsenek azon helyzetben, hogy egy nagyobb áztatót egy­szerre megrakhassanak, — egyik ma ér rá ken­derét beáztatni, a másik holnap, a harmadik hol- naputáú. De feltéve, hogy egyszerre is megtölt hetnék az áztató medenezét, ebből ismét az a nagy hátrány keletkeznék, hogy nem egyforma talajról, tehát nem egyforma minőségben kerül vén oda a kender, a kihúzáskor egyik kender tulázottan, a másik még félig nyers állapotban kerülne ki az áztatóból. Ez volt tavaly is föoka annak, hogy a csabai közönség, daczára annak, hogy az egyleti áztató ingyen használatra enged tetett át, mégis vonakodott azt igénybe venni és inkább a régi mód szerint iszapba áztatta kende­rét. A faszoritókat egyszerűen dirib-darab desz kákkal és kövekkel vagy klinker téglákkal lehetne helyettesíteni, s így minden gazdának a kendero függetlenül a szomszédjáétól volna berakható és szintúgy kellő kiázás után kivehető. A bevetett terület, melyet mlgos Beliczey István főispán ur egyesületi elnök, a vasút mel­letti tanyáján a bizottság rendelkezésére bocsá­tani szives volt, 4 magyar holdat (1100 Q ölé­vel) tett ki. Talaja fekete televény kevés homokvegyü- lettel. A kender egy őszi mély és egy tavaszi kö­zönséges szántás után április közepén vettetett el és pedig 1% hold péppel 8 ezolos sortávol­ban, 2V4 hold kézzel szokásos módon sűrűén. A vetőmad olasz kender volt, — a soros 3 véka, a kézzel bevetett terület 10 véka magot igényelt. Előbbi május végén egyszer megkapáltatott. Az időjárás nem mondható kedvezőnek, amennyiben a hosszú szárazság a növény fejlődését nem kis mérvben visszatartotta. Mind a mellett a sorve­tés 2 méter magasságot ért el, holott a sürü ve­tés alig nőtt valanyvel magasabbra egy méter­nél. Az aratás augusztus elején történt. A soros kender sarlókkal vágatott, a sürü kézzel nyüve- tett. A kévék néhány napi szárítás után kis kú­pokba rakattak, s kétheti szárítás után a Körös­csatorna partjáollévő egyleti mesterséges áztató­bán áztattattak. A korán beállott hűvös őszi idő miatt csak mintegy fele ázhatott ki, másik na­gyobb fele 1884. évi május vége felé lett kiáz­tatva. A törés ugyanazon évi augusztus havában egy állami kendertörö gépen eszközöltetett, és inden további finomítás nélkül a szegedi Bakay- féle kötélgyárnak, mmázsája 23 írtjával eladatott. Összesen lett: 21.50 mm. egyszer tilolt kender á 23 frt, 494 frt 50 kr és 0-85 mm. kócz á 10 frt ... 8 frt 50 kr SSr-jrllttér.* Összesen : 503 frt — kr Nem titkoljuk itt el gyakorlatlanságunkból származó azon hibákat, hogy a kender egy ré­szét nem áztattuk ki kellőkép, minekfolytán a pozdorja nem volt teljesen eltávolitható, s ezért eladási ára is a minimumra szállt. De a többi munkák folyamán át is folyton küzdenünk kellett a kezdet nehézségeivel, s igy természetesen a költségek is aránytalanul szapo­rodtak meg, a fonalminőség is árcsökkenést szen­vedett. Azonban — usus te plura docebit — okulva a tapasztalatokon, s megismerve az elkö­vetett hibákat, teljesen megvagyunk győződve róla, hogy jövőben okszerűbb eljárás mellett leg­alább 15—20% kfd nagyobb eredményt fognak elérhetni. B.-Csaba, 1885. február 13. Rimler Pál, kendertermelési bizottsági elnök. Sztraka György, Badics Elek, bizottsági tag. bizottsági tag. (Vége kövj Az Első magyar általános biztosító tár­saság választmánya az előterjesztett mérleg alap­ján legutóbbi ülésében elhatározta, hogy a f hó 14-én megtartandó ez évi közgyűlésén minden egész részvény után 220 frtnyi osztalék kiosztá­sát fogja indítványozni.- A társaság különféle tartalékai a megelőző I évvel szemben 1.261,463 frt 70 krral emelkedtek, és pedig: a nyeremény-tartalék 159,079 frt 09 krral, vagyis az 18883-iki 1.501,952 írt 23 krról 1.661,031 frt 32 krra. A teljesen tehermentes tűz- és szállitmány-biztositási díjtartalék, mely 72,'26%-át teszi az évi készpénz díjbevételnek, a 98,712 frt 84- krnyi csekélyebb dijbevétel daczára 32,916 frt 96 krral, vagyis az 1883-iki 1.780,563 frt 69 krról 1.813,480 frt 65 krt. A csaknem ki­zárólagosan záloglevelekből és elsőbbségi kötvé­nyekből álló értékpapíroknak árfolyam különbö­zeti tartaléka: 112,753 frt 13 krral, vagyis az 1883-iki 341,789 frt 03 krról 455,542 frt 16 krt. Az életbiztosítási díjtartalék : 907,931 frt 80 kr ral, vagyis 1888-iki 9.274,114 frt 61 krajczárról 10.182,046 frt 41 krt. A nyeremény jogosultság­gal biztosított felek biztossági alapja: 16,999 frt 83 krral, vagyis az 1883-iki 193,754 frt 20 krról 210,854 frt 03 krra. A kiházasitási biztosítások nyereménytartaléka: 12,938 frt 24 krral, vagyis az 1883-iki 253,136 frt 83 krról 266,075 trt C7 krt. A tisztviselők nyugdíjalapja 17,844 frt 65 krral, vagyis az 1883-iki 417,428 frt 90 krról 435,273 frt 55 krra. Összesen: 1.261,463 frt 70 krral, vagyis az 1883-iki 13.762,739 frt 49 krról 15.024,203 frt 19 krra. Az összes biztosí­tási ágak készpénz díjbevétele 1884, évben 8.184,000 írtra rúgott. Az idézett számok eléggé igazolják, hogy az „első magyar általános biztosító társaság“ tudatában a biztosítási intézmény hivatásának ; s ez üzlet fej­lődése és gyarapodása legjobban bizonyítja, hogy a biztosítás s ezzel kapcsolatban a takarékosság eszméjének folyton nagyobb tért hódit, minek előnyös voltát nem lehet eléggé méltányolni. Hogy pedig eljárásában szilárd alapra támasz­kodik : látható a tetemes tartalékból s ennek — mint az évi kimutatásokból kitűnik — biztos el­helyezéséből. A G0NDDZÖ“ szépirodalmi hetilap f. évi april hó elsejével harmadik évnegyedébe lép és rövid fennállása óta, rendkívül dús és vál­tozatos tartalmánál fogva oly pártolásnak ör­vend, mely az irodalom terén valóban páratlanul áll hazánkban. A „Gondüzö“ erkölcsöt nemesitő és lel­ket művelő, érdekfeszitő és gondokat üzö ol­vasmányaival kimerithetlen tárházat képez csalá­dok és egyesek számára, A „Gondüzö“ munkatársai : P. Szath- máry Károly, Tolnay Lajos, Komócsy József, Kiss József, Margitay Dezső, Mikszáth Kálmán, Szana Tamás, Tóth Endre, Vértesi Arnold, Kazár Emil, Éjszaki Károly, Endrődi Sándor, Balázs Sándor, Dalmady Győző, Prém József, Hentaller Lajos, Sziklay János, Reviczky Gyula, Palágyi Lajos, Lévay Sándor, stb. stb. A ,.Gondüzö“ továbbá megkezdte „A grá­nátköves asszony“, Marlitt E. világhírű regényé­nek közlését egyedüi jogosított magyar fordítás­ban, mely regény egyszerre hat nyelven jele­nik meg. Végre pedig örvendve említjük meg, hogy Jókai Mór és Beniczkyné Bajza Lenke koszorús íróink ígéretét birjuk, hogy a „Gondüzö“ szá­mára írni fognak, mi által oly kellemes hely­zetbe jutottunk, hogy hazánk irodalmi kitűnő­ségeit csoportosítsuk lapunk körül. A „Gondüzö“ megjelenik minden vasár­nap III ívnyi tartalommal el ára a bérment>*8 szétküldéssel együtt negyedévre csak I frt 50 kr., félévre 3 frt. Mutatvány számmal mindenkinek szívesen szolgálunk ingyen és bérmentve, ki e végett hoz­zánk fordul. Az előfizetési pénzek legczélszerübben posta­utalványnyal a „Gondüzö“ kiadó-hivatalához kűldsndök. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János. 53 1—3 Székely Aladár, a „Gondüzö“ kiadó-tulajdonosa Budapest, dob-oteza 14. *) Az ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztő nem vállal felelősséget. hirdetések. _ TíEG-SAVANYlHüJT !^FSzensavd us természetes lugsótartaímUj egyszersmind a Légzési szervek.aGyomorésa Holvag bantaímaknál. 21 lton Wfi, mini* ajt a lejyUfiuteTge.s«bb '2fe ancient! 3ÖI íifongtijáímraöse'gmg foffittjal i «I a? össjes termesztés, ti sita lu aso's Savanyú ' fojt. Krondorfi kút vállalat Carlsbad melleit. | Raktár B.-Gyulán: Kohlmann Ferencz urnái, j 61 2—12 A Pain-Expeller! szerrel csúz, köszvény, stb.-nél elért szeren­csés gyógyeredményék kezeskednek arról, hogy egy beteg sem fogja megbánni, ha eme figyel­meztetés által egy kísérlet tételére biratott. — A legtöbb családnál már készletben tartatik a valódi horgony-Pain-Expeller. Ara ezen szigorúan szolid eredeti készítménynek igen mérsékelt, ugyanis palaczkonkint 40 és 70 kr. nagyság szerint s a leg­több gyógyszertárban készletben van. Hamisítvány kikerülése végett tessék a gyarijegyre „horgonyára figyelni. Richter F. Ad. és társa, Becs. — Főraktár Prágában az »arany oroszlán“ gyógyszertárban. Niklasplatz 7. 24 3—4 Kapható Török József gyógyszertárában Buda­pest, Király-utcza, 12. sz. Hirdetések. terv közül a „Jövő“ jeligével A csabai bérházra beérkezett 7 pálya ellátott terv fogadtatott el. A többi pályázó kéretik tervének átvételére, illetve a mód meghatározására, mely szerint terve kezéhez juttattassék. tí.-Csabán 1885. márczius 16. Zsíros Mihály, bíró. Csaba városa 50,000 frt költséggel előirányzott bérház építési munkájára pályázatot nyit. Felhivatnak a vállalkozók, hogy ajánlataikat, akár részletes, vagy csoportos, akár az egész munkára, a tolyó év április 6-án estig a község elöljáró­ságánál benyújtsák. A terv és költségvetés a városháznál megtekinthető. B.-Csabán 1885 márcz. 16. Zsíros Mihály, bíró. 54 2—3 Minden idegbetegnek fontos. Az idegbetegségek csakis villany által gyógyithatók meg gyökeresen, Újonnan feltalált bevezetési készülékemnek (villany-gép) mindenki által köny- nyen kezelhető, egy családból sem kellene hiányozni. — Csúz, köszvény, testi gyengeség, fog- és csúzos főfájás, szóval minden ideg-betegség, bevezetésig ké­szülékem által gyógyítható. — Ára egy teljes készüléknek használati utasítás­sal 8 frt. — Kizárólag kapható »r. Beeck F.-nél, Trieszt, 26 6—24 2. Via Pondares 2, Gr. Wenckheim Frigyes ur kigyósi uradalmában 3 drb. számfeletti 2 éves berni-faj-bika van eladásra felállítva, — venni szándékozók április 10-ig kéretnek megtekinteni. Banner Béla, 63 1—8 urad. kasznár.

Next

/
Thumbnails
Contents