Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-03-22 / 12. szám
kapitányi hivatalhoz kihágási ... 24 tanács ülésileg elintéztetett . • • 260 6. A városi pénztárak állása a mellékelt vizsgálati jegyzőkönyv szerint következőleg áll. 1. Az államadó pénztár állaga 1885. f. évi január 1-től febr. 28-ig a kir. adóhivatalba szállitatott 19944 frt 22 kr márcz. 1-től 13-ig befolyt 2216 Irt 42. Mely összeget a pénztárban talált ugyanannyi készpénz fedez. Az év elejétől fejedelmi adóban befoly 22160 frt 64 kr. 2. Fogyasztási adó pénztár állaga bevétel ..... 5377 frt 92 kr kiadás ..... 3166 frt 60 kr pénztári maradvány 2211 frt 24 kr Mit a pénztárban talált ugyanannyi kész pénz fedez. 3. A laktanya pénztárnál: bevétel kötvényekben 30699 frt 46 kr készpénz bevétel . 6533 frt 55 kr kiadás .................... 3267 Irt 37 kr pén ztári maradvány . 3265 frt 18 kr A kötvényeket fedezi ugyannyi kötvény, pénz fedezet takarékpénztárba .... 2554 frt 60 kr készpénz . • . . • 711 frt 21 kr Összesen: 3265 frt 18 kr 4 Körös-leszámolás készpénzben : bevétel ..... 11051 frt 33 kr kiadás........................10125 frt 65 kr maradvány . ... 925 frt 68 kr ezt fedezi pikó gáti pénztárnak adott kölcsön........................71 frt 95 kr kö rgáti pénztár kölcsön 808 frt 88 kr készpénz . . . . ■ * 44 frt 85 kr Összesen : 925 frt 68 kr 5. Körösszabályözási pénztárnál: bevétel.................... 338 frt 53 kr Me ly összeget ugyanily összegű takarékpénztári könyvecske fedez. 6. A közpénztár állaga : bevétel .... 14581 frt 31 kr kiadás . . ... 13159 frt 65 kr maradvány.... 1421 frt 66 kr Mely összeget ugyanannyi készpénz fedez. 7. Ápolda pénztár állaga : bevétel.................... 1646 frt 52 kr ki adás.................... 399 frt kr marad vány .... 1247 frt 52 kr mit fedez takarékpénztári betét készpénz . .. • 1200 frt kr 47 frt 52 kr [tesz, az összeg takarékpénztárba helyeztetett s ott kamatozik mindaddig mig arra szükség leend. 10. Az I. gyulavárosi takarékpénztár múlt évi osztalékából a nepkert részére 50 frtot városi ápolda részére pedig 50 frt 69 | adományozott, mely összegekért készséggel fog a t. képviselő testület jegyzőkönyvi elismerést szavazni. 11. Az élőviz-csatorna ügye megoldásához közeledik, amenyiben a nmélt. m. kir. közmunka és közlekedési miniszter ur elhatározta annak fenmaradását és az érdekeltségből egy újabb társulatnak szervezését; a m. kir. állam vasút társulatot pedig utasitotta, hogy az élőviz felső torkolatán egy a czélnak megfelelő zsilipet építsen, mely munkálat már legközelebb meg is fog kezdetni, ennél fogva tisztelettel inditvanyozotn hogy jelentse ki a közgyűlés, miszerint az újonnan alakítandó elöviz-csatorna társulatba belépni óhajt s abban képviseltetéséről a polgármester elnöklete alatt egy 3 tagú bizottságot hajlandó megválasztani; magam lévén a társulat elnöke igyekezni fogok azt még e hó folyamán megalakítani. 12. A városi tanács múlt évi 688. sz. végzésével kénytelen volt a szegények földe pénz tárára a múlt évi kiadások fedezésére ismételten 200 frt utalványozni ; mit azon hozzáadással jelentek be, hogy tekintve miszerint ez összeg külön megterhelés nélkül a közpénztárból fedez hető volt, kérem a tanácsnak ezen intézkedését tudomásul venni. 13. Kohn Dávid városi nyilvántartó a tanácsnak f. évi 18. sz. a. kelt határozatával Szegedre küldetett a birtokosok betüsoros névmutatójának egyénenkénti részletes összeállítása végett s ott 4 hetet töltött, tekintve, hogy eme munkálat a város érdekében történt a tanács úti költségei és napdijai czimén a közpénztárból 140 frtot fizetett ki ; — minthogy ezen összeg külön költségvetést nem igényel kérem azt a évi költségvetés előre nem láthatók rovatára utalványozni. 14. Végül bánatos érzéssel jelentem, hogy városi képviseletünknek 2 munkás tagja a múlt évi decz. 4-én tartott rendes közgyűlés óta elhalálozott, és pedig Ormós János, a ki a város közügyei iránt mindenkor érdeklődve, azok intézésében tevékeny részt vett, és id. Góg Mihály, ki, mint egyszerű földműves megállta helyét ott, a hová a közbizalom rendelte. — Nyújtsunk szerény emléket nekiek városi jegyzőkönyvünk lapjain. Kelt Gyulán, 1885. márczius 14. Dobay János, Összesen: 1247 frt 52 kr 8. Szegények földje jövedelme : bevétel ..... 929 frt 64 kr kiadás ....................216 frt 90 kr maradvány .. .. 712 frt 74 kr ezt fedezi: takarékpénztári betét 600 frt 94 kr készpénz....................111 frt 80 kr Össz esen: 712 frt 74 kr 9. Szépészeti alap pénztár bevétele : kötvényekben . . . 1258 frt 81 kr készpénz....................83 frt 96 kr Me ly kötvények és készpénz a pénztárba elhelyezve találtatott. 10. Kataszteri pénztár: bevétel.................... 15455 frt 27 kr ki adás.................... 14404 frt 12 kr maradvány . ... 1051 frt 15 kr ezt fedezi: takarékpénztár betét 1030 frt 28 kr készpénz........................20 frt 87 kr Összesen : 1051 frt 15 kr 11. Kispili legelő pénztár : bevétel .... 28750 frt 17 kr kiadás.................... 28011 frt 90 kr maradvány . . . . 748 írt 17 kr Mely összeg ugyanily értékű takarékpénztári könyvecske által fedezetetik. 7. A városi ápoldában jelenleg, 23 szegény élelmeztetik, azonkívül pedig 87 házi szegény és 4 árva gyermek nyer a szegények földje pénz tárából 50 krtól kezdve 2 frtig havi segélyt. 8. Tisztelettel van szerencsém jelenteni, hogy nyert megbízatás szerint a Péli legelő megvéte lére az I. Hazai takarékpénztártól a 30.000 frtot a kamatozó kötvények 5°/0 levonása után a kiküldött bizottság felvette és a tulajdonost méltó ságos gr. Wenckheim Rudolf urat kifizette, i legelőt pedig a tanács oly módon hasznosította hogy 29 m. hold szántó földet árverés utján bérbe adott, a legelőre pedig 250 drb számos jószágot, de csupán marhát vállalt darabonként 7 frtjával mely a gazda közönség által be is töltetett. — A befolyó jövedelem és kiadások külön számadás ban kezeltetnek oda törekedve, hogy eme saját jövedelméből fedeztessék. 9. A népkert létesítésére a 10.000 frt, levő násával az 5°/0-nak szinte felvétetett és minthog a népkert végleges létesítése tárgyában a kül döttség a tanács véleményével egyező jelentést legelő zetesén meghatározott hivatalos bevezetését a hymnusz előzetes elénekelése után R á c z János rektornak felolvasása képezte márczius 15-ének jelentőségéről. Magasröptű, emelkedett szellemű munka volt, fohászszerü epiloggal a hazáért, amelyet is felolvasó igazi meggyőződéstől áthatott hangon, szónoki lendülettel szépen adott elő, élénk hatást s igazán kiérdemelt tetszést keltve. Utána a kör jegyzője. F i n t a Ignácz, polg. iskolai igazgató tanár szavalta alkalmi költeményét szintén nagy tetszést keltve. A vers végszavait „Kossuth Lajos éljen“ elnyomta a viharos éljenzaj, mely csaknem perczekig tartott. Ezután az összes jelenlevők elénekelték még meglepő szabatossággal a „Szózat“ két verssza kát, mire megindult a felköszöntő raj, amely ben a földroives osztály tagjai is derekasan meg állták helyüket. Dr. B e r é n y i Ármin ügyvéd a polgári és egyéni szabadságra, továbbá a nemzet gazdasági önállóságára emelte poharát, Dut- kay Béla a kör elnöke, családjára: a kör tag jaira mondott szellemes sikerült felköszöntót. fj. Gombkötő István az est szereplőit. i n t a az elnököt, továbbá az ünnepély tevékeny rendezőjét Murvai András alelnököt köszöntötte fel, Oláh György városi tanácsos, nyelv- és felekezet különbség nélküli egyenlőséget és testvériséget, Nagy Sz. János az egy- begyült társaságot, B e n e István városi tanácsos toasztban a hazát éltette. K ó h n Dávid szép társaság körében levő névtelen félistenekért, polgármester. Márczius tizenötödike. Gyulán. A polgári körben a nemzet korszakot alkotó nagy napját, márczius 15-ikét az idén is csupán a hagyományszerü bankettel ülték meg. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a kör tagjai — a tekintélyes létszámhoz képest — nem nagy számban sereglettek össze a nagy évforduló emlékezetére. A lakoma egyébként kedélyes vidám hangulatban folyt le. Az első felköszöntőt a kör igazgatója S z é n á s i József mondott a haza legkiválóbb fiára a nagy számüzöttre Kossuth Lajosra. A felköszöntő riadó éljenzést keltett. Mondottak még felköszöntőt Batik Elek, Sál József, Niedermayer Antal, Czégényi Gyula stb. a márcziusi napok emlékére, a régi honvédekre, a társaság egyes tagjaira stb. A lakoma késő éjjeli órákban ért véget. — Habár nem sok kilátással arra, hogy a mi szerény felszólamlásunk annak idejében viszhangot keltsen, s habár nem is először teszszük, de mégsem mulaszthatjuk el ezúttal sem emliteni s illetőleg indítványozni, hogy a polgári kör ne csupán az — utóbbi években még „emelkedett“ lefolyásúnak is alig jelezhető egyszerű — vacsorával, hanem némi más szellemi ünnepélyességgel is igyekeznék megülni a szabadság, egyenlőség és testvériség feledhetlen napját. A polgári kört illetné eme szép hivatás első sorban, de ezen kívül gyulai testületek között a polgári kör az egyetlen, amely egy ily ünnepélyt sikeresen rendezhetne. A kör igazgató választmánya nem szorult rá, hogy ily ünnepély programmját tanács vagy példaképen elismondjuk, azért részletekbe nem is bocsátkozunk ; ha a választmány egyszer komolyan fog az eszmével foglalkozni — amint az óhajtandó is volna — biztosíthatjuk, hogy sok oly faktor fog kínálkozni, amely egy a polgári kör hivatásához kiválóan méltó ünnepélynek komolylyá s emlékezetessé tételére alkal más leend. Az újvárosi olvasó-kör helyiségei csak nem szűknek bizonyultak mindazok befogadására akiket a honfiúi lelkesedés márczius 15-ike em lékének megünneplésére egybegyüjtött. Mindkét olvasó-terem zsúfolásig megtelt közönséggel amelynek zömét a földmives osztály képezte. Az értelmiségből s iparos osztályból is szép számban voltak. Az ünnepélynek válaszcmáoyilag előrégi honvédekért ürité poharát. Mondtak meg felköszöntöt Gulyás János, Bujdosó András s többen. A minden tekintetben sikerült hazafiul estély a legszebb rendben s egyetértésben folyt le. A nagymagyarvárosi olvasó körben, s ezenkívül több magánháznál, nevezetesen Gere- e n i c s István iparos házánál is nagyszámú társaság ünnepelte márczius 15-ikét. Részletesebb tudósítást eme körökből nem nyervén, csupán annyit említhetünk meg, hogy az estély midkét helyen fesztelen jó kedélyben folyt le, a felköszöntőkben nem volt hiány. Szarvason. A szarvasi gymnaziumi itjuság önképző köre márczius 15-én d. u. 3 órakor a gymnazium dísztermében nyilvános ülést tartott a következő rendben: A főgymnaziumi dalkar megnyitó éneke után 1. Titkári jelentés Raffay Sándortól. 2. Szózat (Vörösmarty Mihály) szavalta Mágory János. 3. Petőfi S. hazafias és politikai költeményei (két aranyai jutalmazott pályamű.) 4. Honfidal (Petőfi S.) szavalja Glián Sándor. 5. Már- s 15-ike. Irta s felolvassa Stein Béla 6. Nemzeti dal (Petőfi S.) szavalja Liska János. 7. Márczius 15-ike irta s felolvassa Elefant Pál. 8. Erdélyben (Petőfi S.) szavalja Sinkovics Jenő. 9. 1848. márczius 15-ének eseményei s súlya (egy aranynyal jutalmazott pályamű.) 10. Márczius 5-ike (ifj. Ábrányi Kornél) szavalja Kojnok Tamás. Berekesztő ének a főgymnaziumi dalkartól. Szarvason minden népkör márczius 5-dike alkalmából közvacsorát rendezett. Orosházán. Az orosházi függetlenségi olvasó népkör idei tánczvigalma minden tekintetben sikerültnek mondható, s mint ilyen méltán sorakozik népkörnek mártiuB 15-ikén hagyományosan nagyszerű tánczvigalmai közé. A résztvevők száma összesen 653 volt: 370 férfi s 283 nő. Az est bevétele 451 frt 80 kr, kiadás 266 frt 10 kr, tiszta jövedelem 185 frt 70 kr. Alkalmi szónoklatot tartott G i n t n e r István a kör elnöke és Rigó András iparos. A mulatság a legszebb rendben folyt le s reggeli 6 órakor ért véget. A polgári olvasókörben mintegy 200-an vettek részt a közvacsorán. Felköszöntőket mondtak Veres József országos képviselő, Leli ó c z k y József lelkész, V a n g y e 1 Szilárd, Kilián Gyula stb. A kaszinó ez évben először ünnepelte mártius 15-ikét, a tagok közül mintegy 50-en vettek részt a banketten, amoly a magasröptű s szellemes toasztok daczára mégis nyomott kedélyhangulatban folyt le, ép úgy mint a polg. olvasóköré is; kutforrása a szerencsétlen képviselő választás óta Orosházán elharapózott társadalmi bajokban rejlik, ami már mindkét félre nézve elviselhetlenné kezd válni. Szeghalmon. A polgári olvasó-egylet ez évben is szokott kegyelettel ünnepié márczius 15-ikét. — A politikai színezettel nem bíró, a legkülönbözőbb politikai hitvallású egyéneket befogadó k ö z mive 1 ő d é s i egylet a márczius 15-ének megün. neplésével megmutatta, miszerint e napot nem zeti ünnepnek tekinti, s ennek megünnep lését nem egyik vagy másik politikai párt ki váltságának, hanem édes mindnyájunk hazafias kötelességének tekinti. A szabadság, egyenlőség s test vériség születésnapja ez. — A számmal egybegyült nem csupán egyleti tagokból, hanem egyletünkhöz nem tartozó minden rendű és ranguakból álló diszes közönség előtt, Turóczi Endre egyleti elnök szépen kidolgozott beszédben fejté ki, mint késziték elő egy részről ama világra szóló vérkeresz t- s é g e t, hogy e szent háromságot annak vérfürdőjébe fojthassák, s más részről mily nemes önfeláldozással öntözé nemzetünk szivvéré- vel a haza földjét, hogy ebben ama dicső háromság termékeny talajra találjon. Erőszak, ármány és hitszegés sötét árnyékával el akarta homályo- sitaui ama nagyszerű születésnapot, de a nemzet magasra lobbanó lelkesedése oly csillagot gyújtott a magyar égen, mely át fog ragyogni időn, enyészeten, hogy a világot csudálatra ragadja s a magyar név tiszteletére tanítsa. A minden részében történelmi adatokkal támogatott s szigorúan történelmi tárgyú felolvasás után következett az ünnepély fénypontja ; a magyar szabadságharcz Tyrtousa Petőfi Sándor „Elet vagy halál“ ez. költeményének elszavalása Turóczi Béla úrtól. — Turóczi Béla ur alakjában és előadásában minden megvan, hogy lelki szemeink elé varázsolja ismeretlenül is szent sírjából a költő és hős koszorújával díszített azon halhatatlanunkat, ki lelkesedésének magasra lobogó lángjával izzásba hozta a férfi sziveket, a gyermekekből hősöket, s a halandó emberekből félisteneket teremtett. — Az előadót a nagy közönség lelkes „éljen“-zéssel jutalmazta. Barátságos közvacsora zárta be az emelkedett hangulatú ünnepélyt, melyen a felköszöntők sem hiányzottak. — Úgy a telköszöntők, mint a valamennyi jelenvoltak által elénekelt „Szózat“ és „Hymnusz“ az üonopély további folyamát is a hazafias kegyelet zománczával ékesiték. Kondoroson. A szabadság hajnalának napját a magyar nemzet történetében arany betűkkel irt 1848. márczius 15-ét Kondoros községe is megülte. Délután 4 órakor az iskola helyiségében összegyűlt a környék szine-java, hol a következő műsorozatu ünnepély tartatott: 1. Nyitány : Hazádnak rendületlenül.“ 2. „1848. márcz. 15.“ Irta és olvasta Reck Géza. 3. „Bucsu.“ B. Eötvöstől. Szavalja Müller Károly. 4. „Görgey Arthur.“ Irta és olvassa Zlinszky István. 5. „A gólyához.* Tompától. Szavalja Baláty Soma. 6. „Komárom.“ Egy kép 1849-ből' Irta Jóköl Mór, olvassa Buko- vinszky Mihály. 7. „Élet-halálra.“ Petőfitől. Sza- alja Géczy Árpád. 8. „ős Buda gyermeke.“ Előadja az énekkar. Ez ünnepély rendezésében, valamint annak emelésében minden egyes szereplőnek nagy érdeme van, azonban mégis az oroszlánrész abból Zlinszky István urat — ki maga is egy hőse zabadsághareznak — illeti. Felolvasásának tárgyát részint közvetlen tapasztalataiból, részint tanulmányaiból mentvén — folytonos érdeklődésben tartotta a nagyszámú hallgatóságát. — Szépen fejtegette amaz okokat, melyek a világosi katasztrófára vitték a vezérében hivő önszabad- ságáért élet-halálra kész sereget; rámutatott ama hibákra, miket Görgey — ha capitulálni nem lett volna szándéka — józan észszel el nem kö- ethetett volna ; — majd ismertette a Kossuth és Görgey közti viszonyt: hogy utóbbi csak azért gyekezett magára ruháztatni a polgári s katonai hatalmat, hogy — szinleg — magát, valóban pedig hatalmas oroszlánként harezoló seregét Rüdiger orosz fővezérnek szégyenteljes alku árán megadhassa. — Felolvasása végén elmondta nézeteit a ma napság országszerte vitatott rehabilitate felett is. Görgeyt az ellene szólló meg- számlálhatlan s megdönthetien argumentumok alapján hazaárulónak nyilvánítja. A hallgatóság kitörő „éljenek“-kel s zajos tapsokkal jutalmazta a felolvasót. Midőn az ünnepély úgy 6 óra tájban véget ért, a közönség egy része Reguly vendéglőjébe ment, a hol közvacsora volt. Az első toasztot Kossuth Lajosra Zlinszky István mondta, utána Bukovinszky ily Kossuth és Széchenyi emlékeire emelte poharát, M á z o r -József Kondoros község erkölcsös és hazafias érzelmű lakosságát, Erdélyi Lajos pedig Zlinszky Istvánt élteté. A tömegesen jelenvolt iparosok s földmi vesék közül is felszóllaltak, — egynémelyik közülök egyszerű természetes észszel igazán érdekesen fejtegette Kossuth czélját, — a többi között Szűcs uram igy beszélt: „mert talán csak jót akart aza Kossuth“ — mire valaki közbe vág, „nem talán, hanem igazán“, — ő azonban zavarba nem jőve, ekkép folytatja: „mert ha nem jót akart volna, bizonyosan nem ünnepelnénk meg e napot.“ Újdonságok. Államsegély iskoláknak. A vallás- és közlekedésügyi miniszter a szarvasi polgári leányiskola szükségletére 400 frtot, házvételére pedig 500 frt államsegélyt engedélyzett. Ugyancsak a közoktatásügyi miniszter 300 frt államsegélyben részesíti a dobozmegyeri községi nagy | iskolát.
