Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-01 / 9. szám

vés és ács vállalkozott mint önálló iparos, és tényleg alig volt egy-kettőnek mesteri oklevele vagy iparengedélye, ismételjük eme ténynyel szemben, hogy ily állapotok fenállhattak, lehetetlen az iparhatóságot is felelősség alul, s ha a felelősség alul nem: akkor ama kötelezettség alul még kevésbé felmenteni, hogy — ami a lakosság ily nagyszámú s tekintélyes kontingense mellett különben is már nem magán, hanem közérdek — a mai ferde s veszélyes helyzeten igyekezzék ő maga is hatásköréhez mérten változtatni és segíteni.

Ama állapot, melyet az iparhatóság az iparengedélyhez mondhatni véletlenül jutott egyes ácsok és kőművesek panasza folytán eddig elfoglalt, csak látszólag jogosult, de a törvény szellemét s bizonyos fokig betűit is tekintve, tényleg nem az mindenképen s mindenek fölött pedig első sorban tarthatatlan.

Ama egynehányan, akik — ismételjük — véletlenül szereztek maguknak iparengedélyt, — miután a többiek, akik nem szereztek, ezt ép úgy megtehették volna — semmivel sem kvalifikáltabbak, sőt miután van szerencsénk az egyéneket ösmerni kíméletből elhallgatva nevüket — konstatálhatjuk, hogy egy-két igazán jó mestert leszámítva, messze mögötte maradnak képesítettség 8 gyakorlati tapasztalat tekintetében azoknak, akiknek iparengedélyük nincsen. De ettől eltekintve ama néhányan, akik iparengedélyesek, a jogositottság és kisfoka kvalifikáczió mellett nem bírnak oly tőkével, vállalati képességgel, sőt részben megbízhatósággal sem, hogy az ipar- engedély nélküli ugyan, de tiz-husz év óta vállalkozókként működött ácsokat, kőműveseket segédekként foglalkoztathatnák s nekik elegendő munkát s kenyeret adni képesek volnának. — Eme körülmény s mint czikkünk bevezetésében említettük ama tény, hogy a gyulai kőművesek és ácsok nem pusztán Gyulán, hanem az egész alföldön dolgoznak, tehát eme tekintet is kizárja azt, hogy csupán ama ne- hányan lehessenek vállalalkozók, akiknek iparengedélyük van (s azután egyéb semmijük) mert ha csak ők vállalkozhatnának, akkor a gyulai kőművesek és ácsok kilencz tized-része éhen halhatna mellettük. — Nem is említjük az építtető nagy közönség érdekeit, pedig a kérdés helyes elbírálásánál az ő érdeküknek is figyelembe kell vétetnie.

Uj iparengedélyt váltani: azoknak akik aztatörvény életbe lépte előtt elmulasztották csak a miniszteri körrendeletben előirt

— mellesleg megemlítve ugyancsak borsos dijakkal egybekapcsolt elméleti és gyakorlati

— vizsga előzetes letétele mellett lehet, s a rendelet oly nagymérvű kvalifikácziótól teszi függővé eme vizsga letételét, hogy azt a más légkörben, mondhatni kizárólag gyakorlati utón képzett legjobb ács és kőmives sem lenne képes felmutatni ; (azok sem, vagy részben még kevésbé, akiknek iparengedélyük van) tehát az iparhatóságnak azt kívánni — amit 10 évig nem kívánt, amikor jóformán csak 3 frt költségkérdés volt egy iparengedély •— hogy a régi iparosok most folyamodjanak iparengedélyért: lehetetlenséggel határos követelmény, amelynek egyetlen egy sem képes megfelelni, pedig azt beigazolhatja, hogy gyakorlatilag eléggé sőt akárhány hogy kitünően van képesítve. Eme expediens tehát mindenki előtt elesik, aki a miniszteri szabályzatnak ide vonatkozó pontjait elolvasásra méltatja.

Az iparhatóság — szerény nézetünk szerint, amit más városokban követett hason eljárás is támogat — iparengedély helyett amit ma és jövőben csak vizsgázott egyén kaphat — egyszerű hatósági bizonyítványt vagy igazolványt adhat ki azoknak, akik — nem keresve hogy joggal-e vagy jogtalanul, engedélylyel avagy engedély nélkül - beigazolni képesek, hogy a törvény életbe lépte előtt mint vállalkozók űzték az építő mesteri, ács vagy kőmives mesterségeket Eme igazolványban vagy bizonyítványban egyszerűen konstatálandó lenne az iparhatóság részéről, hogy X. Y. ács vagy kőmives az uj ipartörvény előtt tényleg űzte az ács vagy kőmives mesterséget, s mint ilyen a törvény értelmében ezentúl is folytathatja azt külön bejelentés nélkül. Ez az egyetlen expediens, amelylyel városunk legnagyobb számú s szorongatott helyzetben levő derék munkás iparos osztályán gyökeresen segíteni lehet.

S az iparhatóság ily bizonyitvány- nyal -— noha ilyenről nem szól az ipartörvény — a/nnak szellemét épen nem, de

szorosan véve még betűit sem sértendő meg, Anélkül hogy a törvénymagyarázat rabu- lisztikájához folyamodnánk, egyszerüeu jelezzük a már említett 22-ik szakaszt, amely nem úgy szól hogy „azok, akik a jelen törvény hatályba lépte előtt a 10. §-ban felsorolt iparágak valamelyikének üzésére jogosítván, hanem valamelyikét „űzik“ szóval, nem a jogot, hanem a tényt feltételezi, már pedig magát a tényt, hogy t. i. űzték és üzik, azt a gyulai ^ építő párosok az iparhatóság előtt be tudják és be is fogják igazolni.

Kóhn Dávid.

B.-gyulai németvárosi olvasókör alapszabályai.

í §•

A kör czélja folyóiratok és könyvek olvasása, továbbá tiszteséges társalgás áltál az önművelődés.

2. §.

A kör czime: „B.-gyulai németvárosi olvasókör.“

3. §.

A kör tagja lehet minden helybeli becsületes polgár.

4. §.

Aki a kör tagjai közzé lép három évre kötelezi magát és kötelezettsége azontúl is csak úgy szűnik meg, ha a 3 év vége előtt három hónappal lemondását a választmánynál bejelenti.

5. §.

A tagsági dij egy évre 2 frt o. é., mely félévenként előre fizetendő, minden tag, nem fizetés esetére a legrövidebb sommás szóbeli eljárásnak veti magát alá.

6. §.

A kör tagjai közzé való beiratás dija 1 forint.

7- §■

A kör alakul 1884. deczember 1-én.

8. §.

Azon tagok kötelezettsége, kik nem mindjárt a kör alakulása alkalmával iratkoztak be, azon hónap első napjától számittatik, mely hónapban felvétetett.

9. §.

A kör tagjává úgy lehet valaki, ha két tag által a választmánynak ajánltatik és a legközelebbi választmányi ülésen megválasztatik.

10. §.

A kör minden- tagja lehet tisztviselő, és" választmányi tag, bir ajánlási és közgyűlésen tanácskozási és szavazat joggal.

11- §•

A körbe való felvétel a választmány által titkos szavazás utján történik s az illettő az eredményről Írásban értesittetik,

12. §.

Valaki tag lenni megszűnik halál folytán vagy ha a városból elköltözik, mely utóbbi esetben azonban azt az elnöknél bejelenteni tartozik végre a kör kirekesztő határozata folytán.

13. §.

Tag kirekesztés a választmány jog köréhez tartozik ; oka lehet botrányos, vagy erkölcstelen magaviselet vagy életmód. Ha valamely tag kirekesztése szóba hozatik, szükség, hogy a kirekesztés 3 tag által Írásban s elnöki utón a választmányi ülésen inditványoztassék, az indítványba az okok kiteendők: a kirekesztés felett a választmány titkos szavazással határoz — kirekesztés esetében a kirekesztett tagja a körtagok névsorából kitörlendő.

14. §.

Az egyletbe fel nem vett egyén vagy az abból kizárt tag a választmány ezen határozatai ellen a közgyűléshez felfolyamodhatik; azonban a közgyűlésnek ez érdemben hozott határozatai ellen felfolyamodásnak helye nincs.

15. §.

Rendes tagok vendéget is vezethetnek be, de az, e czélra rendelt könyvbe bejegyzendő és csak 3 napra terjedhet a vendég jog, mely többé az évben meg nem újítható.

16. §.

A kör ügyeit intézi egy elnök, alelnök, pénztárnok, jegyző és könyvtárnok, ezen kívül a 15 tagból álló választmány.

17. §.

Ezen tisztviselők és választmányi tagok, közgyűlésen titkos szavazattal s egy évre választatnak s fizetést nem húznak, a gyűlésen megjelenni tartoznak, 10 Irton leiül levő kiadásokat utalványozhatnak s a beszerzendő olvasmányokat meghatározzák, cs meghozatják s a késedelmes fizetőktől az évi járulékok behajtását eszközük _ eljárásukról a közgyűlést értesítik s ezen eljárásukról ugyancsak annak felelősök.

18. §.

Az elnök a kör fővezetéje lévén, a kör es választmányi üléseket összehívja, illetve hivatja és azokon elnököl, a pénztárból 10 frtot maga utalványozhat; a felsőbb hatóság s más egyletek

vagy személyok irányában a kört képviseli, mint ilyen a kör nevében rendeleteket fogad, felter jesztéseket tesz s neve alatt levelez.

19. §•

Rendes közgyűlés minden év elején tartatik mely egyszersmind tisztújító gyűlés, a közgyűlés a könyvtárt, pénztárt és a körvagyonát számba veszi, s megvizsgálja, a pénztárnokot a számadó terhe alól feloldozza s tisztviselőket választ, az alapszabályokat pótolja vagy módosítja ; de azt azonnal jóváhagyás és megerősítés végett felsőbb helyre fel is terjeszti.

20. §.

A közgyűlésen határozat hozatalra legalább 40 tag jelenléte kívántatik.

21. §.

10 tag kivánatára lehet rendkívüli közgyü jést is összehivatni.

22. §,

A választmányi gyűlés napja mindig az előző gyűlésen határoztatik meg és minden hó napban egyszer tartatik.

23. §.

A közgyűlés napja egy hónappal előzőleg az egylet helyiségeiben kifüggesztetik.

24. §.

Az alelnök minden tekintetben az elnök helyettese, ha az, fent említett teendőiben gátolva van eljátni ; azonkívül felügyel az egylet vagyonára és annak jó karban tartására ; törekszik fentartani az egylet helyiségeiben a rendet és tisztaságot, a választmányi határozatokat végrehajtja, vagy hajtatja és a pénztárból szintén utalványozhat 10 forint erejéig.

25. §.

A pénztárnok a pénztár kezelője és őre a bevétel és kiadásokról rendes okmányokkal támogatott számadást vezet, utalvány nélkül nem fizethet, a késedelmes fizetőket a választmánynak bejelenti; a pénztár állását kivonatban és Írásosan minden választmányi gyűlésnek bemutatja, minden közgyűlést megelőző választmányi gyűlésre az összes számadását beadja.

26. §.

A könyvtárnok telügyel a könyvekre és hírlapokra az azok körüli teendőkről gondoskodik.

27. §. ■A heti lapok megjelenésök után 14 nappal a napi lapok egy hét múlva kölcsönözhetők ki, de csak egyleti tagoknak.

28. §.

Ki a kölcsön vett könyvet elveszti, olvas- hatlanná teszi, vagy meg csonkítja, azt megtéríteni köteles.

29. §A jegyző az egylet tollvivője, az ülések határozatait rendesen kötött könyvbe beírja, abból kiadványokat ad, ilyeneket csak hitelesített jegyzőkönyvből adhat ki, a gyűléseket szükség esetén előbbi határozatokra figyelmezteti, a gyűlések szabályszerű össszehivását eszközli, a vendégkönyvre felügyel.

30. §,

A jegyzőkönyv az elnök, esetleg az alelnök és 4 választmányi tag által aláírandó, a jegyzőkönyvbe a gyűlés napja és a jelenvoltak névsora mindig felveendő.

31. §.^

A tisztviselők választásánál a szavazás titkos.

32. §.

A tanácskozásoknál a szavazás nyilvános.

33. §.

A szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt;

34. §.

A választmány, mely az elnökből, tisztviselőkből és 13 választott tagból áll, minden hóban gyűlést tart, & pénztárra és az egylet vagyonára felügyel, arról az alapszabályok és közgyűlési határozatokhoz képest rendelkezik, uj tagokat felvesz, az egylet szellemi és anyagi jólétéről gondoskodik, a közgyűlés határozatait végrehajtja, a gyűlés egy behívását elhatározza, munkálkodásáról a rendes közgyűlésnek kimoritő írásos jelentéssel tartozik, ülései nyilvánosak és azokban érvényes határozat hozatalához az elnök és tisztviselőkön kívül legalább 5 tag jelenléte szükséges.

35. §.

A tisztikar és a választmányi tagok névsora a kör helyiségeiben kifüggesztendő.

36. §,

A kör helyiségeiben minden szerencsejátékok és szeszes italok élvezése tiltatik.

37. §.

A kör feloszlatása vagy újjáalakulása felól a közgyűlés legalább a tagok kétharmadrészének jelenlétében szótöbbséggel határoz,

38. §.

Feloszlás esetére a kör vagyona szótöbbséggel valamely köz-jótékony czélra fog ajándó- koztatni: azon esetben pedig, ha a kör egyhar- madrésze e kört továbbra is fenntartani kívánná, a kör vagyonai azoknak minden díjfizetés nélkül bocsáttatnak használatába és teljes tulajdonába.

39. §.

Minden, a kör feloszlatására, újjáalakulására és az előbbi esetben vagyonának hova fordítására, ngysziutén az alapszabályok megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozatok fogaua- tositás előtt a m. kir. belügyminisztériumhoz fel- terjesztendök.

40. §.

Azon esetben, ba az olvasó-kör a jelen alapszabályban megbatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által, a mennyiben a további működésnek folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik s a felfüggesztés után elrende-. lendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik.

41. §.

Ezen alapszabályok mindenkit köteleznek, ki e kör tagja.

42. §.

Az alapszabályok a kör helyiségében őriztetnek és mindenki által megtekinthetők.

Gyulán, a b.-gyulai németvárosi olvasókörnek 1884. deczember 5-én tartott alakuló közgyűléséből.

□undler Istvsn, jegyző.

Hoffmann József, elnök.

Újdonságok.

A közigazgatási bizottság márczius havi rendes ülését f. hó 9-én tartja a megyeház kistermében.

Színészet. Báródy Károly színtársulata közönségünknek nem mondhatni ugyan hogy teles pártfogás hiánya, hanem mégis csekélyebb részvéte mellett tartja várusunkban előadásait, mint azt megérdemelné. — Lapunk álláspontjához következetesen, mint a télen át városunkban megforduló színtársulatok előadásairól eddig nem, úgy ezúttal sem közlünk terjedelmes referádákat aunál kevésbé bírálatokat, de annyit az igazságnak megfelelőleg konstatálhatunk s ezzel a közönség érzelmeit tolmácsoljuk, hogy a Báródy társulata legkevésbé sem marad mögötte ama társulatoknak, amelyek télen át utóbbi években városunkban megfordultak. A repertoir érdekes, vonzó, a rendezés eléggé ügyes, s ba az úgynevezett tehetségekben nem is bővelkednek — noha akadnak ilyenek is —. figyelemre méltó erők szép számban, fordulnak elő. Kiválóbb tagok : Arany os sy Gyula rendező, jellemszinész, (mellesleg említve : városunk születte), Kovách Lajos szerelmes, P a k s y (a társulat egyik legkiválóbb erője), I v á n y i, régi ösmerösüuk, Szabó, Szigethy Jenő népszinműénekes, Báródy az igazgató, a nők közűi : L e ö v e y Ilka hősnő, Szabón é, Molnár Vilma igen előnyös megjelenésű naiva, rokonszenves orgánummal, Czakóné, Kovacsicsné népszinmüénekesné stb. Eddigelé előadattak: „Magdolna“, „Árendás Zsidó“, „Arany ember“ (zsúfolt házban). „A jó barátok“, „Buborékok“, „Az Isten keze,“ „A vasgyáros,“ tegnap este „Az* ember tragédiája.“ Az igazgató hat előadásra bérletet nyitott, mely azonban nem vezetett nagyobb eredményre, a mit őszintén sajnálunk. Úgy tudjuk, hogy a társulat a bérlet lejátsztával eltávozik körünkből. A még néhány előadást — a melyet lejátszanak — melegen ajánljuk közönségünk nagyobb pártfogásába. Ma este szinre kerül: „Zsidó Sára.“

A „Komló“ vendéglőben tegnap este volt az első böjti mulatság zártkörű alakjában, melyben kizárólag társadalmunk elitjéből vettek részt, s mely az előkészületekből következtetve, bizonyára kedélyes lefolyású mulatság volt; bővebben lapunk jövő számában adunk róla tudósítást.

A tavasz közeledtével a gőzfürdő nagy látogatottságnak örvend. Ezúttal meg is érdemli, mert a derék tulajdonos ifj. Kádár Heurik ur a mellett, hogy a fürdőhelyiségeket mindig tisztán tartja, a napokban egy uj zuhanynyal is gyarapította a felszerelést.

Bardot Gaston franczia nyelvmester — mint lapnnk egyik előbbi számában jeleztük — már megérkezett városunkba s a franczia nyelv oktatását a holnapi napon tényleg meg fogja kezdeni. Eddigelé is számosán előjegyeztették magukat tanítványoknak, de hisszük, ezután még többen lógják megragadni a kedvező alkalmat, hogy a modern uyelvek legfejlettebikét elsajátítsák. Biztosítékul szolgál ez iránt Bardot urnák kiváló képesitettsége mellett lekötelezőn megnyerő modora és szeretetreméltósága is. Bardot ur lakása Oláh György városi tanácsos ur újvárosi házában van. Francziául tanulni s illetőleg gyermekeiket taníttatni óhajtóknak egyébként közelebbi részletekre nézve felvilágosítással készséggel szolgál lapunk szerkesztősége is.

Bleyer Ferencz tánezmester ma végzi be tanítását. A próba-bállal egybekötött házias