Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-12-27 / 52. szám
52-ik szám Gyula, 1885. deczember 25-én IV« évfolyam f----------------1 Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre ......... .. 2 „ 50 „ Évnegyedre .. i » 25 » , Egyes szám ára 10 kr. J L_-A r POLITIKAI, TÁRSADALMI BS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt- tér ^közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. A Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.Baasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Herkrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Előfizetési felhívás. Gyula városa értelmiségéből alakult társaság, szükségét érezvén annak, hogy Békésmegye közigazgatási, közgazdásági és társadalmi érdekei a megye székhelyén, minden politikai színezet nélkül szerkesztett hírlap által minél helyesebben s kimerítőbben megismertessenek és előmozdittassa- nak : elhatározta, hogy a folyó évvel megszűnő „Békés“ czimü hírlap kiadási és szerkesztési ügyeinek vezetését kezébe veszi. Midőn törekvésének anyagi támogatására alulírottak, mint a lap- fentartó társaság megbízottai előfizetésre hívjuk fel városunk s a megye közönségét, kötelességünknek ismerjük jelezni, hogy a „Békés“ czimü hetilap 1886. évvel kezdődő újabb folyamának politikai irányát megszüntetjük s e lap feladatául Gyula városa és az egész megye igazgatási, gazdasági és művelődési közéletének ismertetését és. előmozdítását tűztük ki, s e törekvéseink elérésére a lap felelős szerkesztésével Oláh György urat bíztuk meg, joggal számítván városunk s a megye szellemi erőinek közreműködésére. Kelt Gyulán, 1885. decz. hó 23. Ladies György. Dr. Kovács István. Keller Imre. Márki Lajos. mely tetszés szerinti összeg a „Békés j kiadó-hivatalához Gyulán legczélsze- rübben postautalványnyal beküldendőd Az újonnan átalakított lap első száma 1886. évi január hó 3-án je*, lenend meg; minélfogva tisztelettel kérjük az előfizetések mielébbi sziveá beküldésére. Gyűjtőknek öt előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. A „BÉKÉS“ kiad ó-h i v a t a 1 a. Kövér László. Terényi Lajos. Dutkay Béla. Előfizetési feltételek: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . 5 frt — kr, 2 „ 50 „ 1 „ 25 „ Törökvilág Békésmegyében.*) 1559—1604-ig. Irta: Karácsonyi János. (Vége.) Fölbomolván a jóbarátság az 1591-iki év egész rendesen (!!) folyt le. A tömösvári pasa engedelmével egy gyulai török, Aly deák, magához ve vén a békési katonákat a Toldy Miklós születéséről hires s a mai Less tájékán eső Nagyfalura ütött s onnan 22 embert rabul vitt s azonkívül sok pénzt, barmot stb. elvitt. A rabokat ugyan a váradiak közbenjárására nemsokára visszaadták, de tökéletes kárpótlás aligha következett be.') Nemsokára a gyulai törökök tettek egy kis őszi kalandozást, a Lenkétől északra eső Vasand falura rontottak és szintén embereket s barmokat raboltak 2) Azonkívül a régtől kérdéses helyeket m. m. Bihart, Belényesi, Szentjánost most megint egy gyulai főtiszt, Omer Oga, kapta; ő tehát folytatta a fenyegetést, üzengetést, hogy hódoljanak be, az erdélyi fejedelem pedig folytatta a panaszolkodást, hogy az ő *) Felolvastatott a „Békésmegyei régész- és műve- lödéstörténelmi társulat“ közgyűlésén 1885. dov. 15-én. ') Békésmegyei oklevéltár II. k. 210 1. *) ü. o. 211. 1. •) U. o. 211. i. gét alig hisszük, hogy valaki kétségbe akarná vonni. Lapunk tisztelt olvasó közönségéhez. A „Békés,“ mint a megyei közjogi ellenzék politikai lapja, e számmal megszűnik, hogy helyet engedjen egy, nem politikával foglalkozó csupán közigazgatási, társadalmi, közművelődési és gazdasági megyei központi heti lapnak. Ha visszatekintünk a lap uégy éves fennállására nem akarunk felőle bírálatba bocsátkozni, már csak azért sem, mert a viszony, mellyel a laphoz, mint kiadó és három éven át mint szerkesztő állottunk, ezt reánk nézve lehetetlenné teszi. A lapszerkesztés soha sem volt kenyerünk ; a kiadás igen; s ha még is tettük, Gyula városa, mint megyei központ iránti kényszerű kötelességet teljesítettünk ; mert bár hányszor figyelmez- tetőleg szólaltunk fel, hogy ama társadalmi állás, melyet Gyula városa közönségének bizalmából több mint 12 év óta foglalunk el, teljesen inkompatibilis a lapszerkesztéssel : a közöny soha sem tört meg, hogy ezen abnormis helyzeten segítsen ; és ha megtört, a buzgalom sokkal rövidtbb ideig tartott, semhogy képes lett volna megvetni alapját egy állandóságra számitható heti lapnak, amelynek sziikséHa visszatekintünk arra az időre, mióta a vidéki hírlapirodalom, a sajtó szabadabb mozgása folytán szükségletet képezett : önérzetesen mondhatjuk, hogy az állanadóság, az előbbiekhez képest, lapunkban leginkább meg volt ; mert az 1869-ik év elején megindult „Békésmegyei Értesítő“ egy évig, az 1869 obtóber elsején megindult „Békés,“ mint politikai lap, 2*/4 évig, állott csak fenn jóllehet oly annyagi eszközök állottak rendelkezésére, melyek sem azóta, sem ezután rendelkezésre nem fognak állani. Az 1872. ápril elején megindított társadalmi irányú i,Békés,“ 1874-ik év végén szűnt meg hogy helyet engedjen egy, minden tekintetben kitűnő lapnak, Zsilinszky Mihály szerkesztése alatt, a kinek munkatársaiul oly férfiak szegődtek, mint Győry Vilmos Tatai István, Benka Gyula, Mihálfy József stb. ; hibájául azt rótták fel, hogy nem Gyulán szerkesztették, hanem Csabán js a gyulai irodalomra hivatott értelmiség tüntetőleg távol is maradt, de azért az előfizetők száma az 500-at meghaladta s ez által a lap oly helyzetbe jött, hogy nemcsak a szerkesztőt, hanem munkatár' sait is méltányoltan díjazhatta ; sajnos, hogy ez állapot csak rövid hat hóig tartott, a midőn Zsilinszky Mihálynak ország gyűlési képviselővé történt megválasztó sával ismét a szerkesztői kérdés lépett előtérbe, s mert megoldása nem sikerült: a lap megszűnt. Az 1876. elején megindított „Békési Lapok“ élete csak 1877. év végéig’ terjedt, küzdve anyagi gondokkal és a szerkesztőség nehéz kérdésével, mig 1878. márczius 15-én a szerkesztőségi kérdés Hajnik Béla személyében megoldva, az birodalmát ne hódoltassák, rabolják és ne bántsák.3) A nyíltan kitört háborúban a megyénk- beli törökök meglehetős élénk részt vettek. 1593-ban Mehemet volt a gyulai bég. Minthogy Erdély felöl akkor még nem volt veszély. Mehemet vitézeivel a budai pasa seregéhez csatlakozott. Október havában az ostromlott Székes-Fehérvár felszabadítására sietett a pasa. A keresztény seregek azonban eléje mentek és Pákozdnál megütköztek vele. A heves és a törökökre nézve balul végződött csatában Mehemet gyulai bég, kezének négy ujját veszté és lábán törést kapott. 4) Sebeiből kigyógyulván, a kővetkező év elején megint a budai pasával együtt táborozott, de ápril 28-án a túrái (Pestmegye) csatában elesett. 5) Míg Mehemet bég Buda tájékán harczolt az ozmánság ügyéért, megyénkben a török leginkább a szarvasi palánkot féltette s azért a budai pasa 1594. január 4-én fölkérte az akkor még föl nem lépett Báthory Zsigmond erdélyi fejedelmet, hogy vigyáztasson rá és ótalmazza meg az ellenségtől. °) Kevéssel előbb (1593. decz, 10. e. táján a temesvári beglerbég szintén Szarvason táborozott 7)i hogy az ö hatalma alatt levő területet ruegvédelmezze. 8) 4) Mogyoróssy : Gyula hajdan és most. 75. 1. ') Istvánffy : História Regni Huagariae. XXVIII. k. ®) Békésmegyei oklevéltár 11. k. 213. 1. I H o. 212. 1. '.Baranyai Deosei János magyar históriája. Magyar történeti emlékek. II. oszt. Írók. XVII. k. 84. 1. ujonan indított „ Béké&megyei Híradót“ 1879. év végéig ugyan biztosította, de a kiadót azon kellemetlen helyzetbe hozta, hogy eltávoztával, akaratunk ellenére szerkesztőül kelle fellépni, a mit annak tudatában tettünk, hogy a lap élete hosszú nem leend. Az 1881. évi választások hozták felszínre a „Békést“ egy szerkesztőségi con- sortiummal, mely méltán kelthette azon reményt, hogy a felelős szerkesztő Jan- tsovits Emil ur személye körül oly erők fognak csoportosulni, a kik a sokféle meg- szakasztásoknak véget vetve, képesek lesznek állandó lapot teremteni; képesek annál is inkább, mert az anyagi rész gondjaitól meg voltak óva, sőt egy közjogi politikai ellenzéki lapra a biztosíték is letéve. A lap kezdetben, mindaddig mig a munkakedv nem lohadt, vagy mig egyes erők viszonyaiknál fogva más térre nem szállíttattak, akadálytalanul fennállott, de már az év végén kénytelenek voltunk ismét magunk a szerkesztőséget átvenni, a- zon meggyőződésben, hogy ha a munkakedv többekben lelohadt, mi egyáltalában nem fogjuk a lapot azon helyzetbe hozni, hogy a munkakedv, uj erőkkel fokozódjék. Maradtunk tehát magunk, nehány önzetlen kevesekkel, a kik minden igyekezetüket megfeszítve, teljesítettek oly önkénytes kötelességet, melyért mi nékiek legfeljebb őszinte, soha nem múló hálánkkal adózhatunk. Hogy a megyei központ változásokon keresztül ment bizonytalan hírlapirodalmát ecseteljük, kötelességünk volt kronológiai sorrendben ezeket elmondani; talán erőt és akaratot fognak meríteni e sorokból azok, a kik a lap jövőjét uj alapon kezükbe vették. Bennünket a múlttal szemben egy nyugtat meg: hogy 18 év Az uj gyulai bégnek, a ki körülbelül 1594. júliusra ért ide, már nem volt szabad oly messze elkalandozni várától, mint Mehemet- nek. Lenn Temesvár körül föllázadtak a rá- ezok, véres harezok vívattak, s maga az erdélyi fejedelem segítséget küldött a ráczok- nak, 1594. augusztusban pedig kimondotta a háborút a török ellen Közelebb volt az ellenség. Mindamellett az 1591-ki év minden nagyobb ütközet nélkül múlt el. De annál- inkább felloban a harcznak lángja 1505-ben. Erdély jeles hadvezére, Borbély György, először is Bokesát és Varsóczot (ma Bogsán és Versecz) foglalta ét. Ezért megharagudván a törökök, a gyulai, jenei, Csanádi és lippai vitézekből nagy csapatot alakítottak és 1595. augusztus i-én Hunyadmegyébe Jófő (ma Dobra) városra törtek és azt s körülötte 7 falut elpusztítottak, 9) Hanem visszakapták a kölcsönt busásan. Az erdélyi hadak először is Tótváradot pusztították el, azután a facsádi (ma Facsét) palánkot vették be 10) A temesvári pasa ösz- szegyüjtvén a b»glerhégsége alatt álló bégeket, s ezek közt volt a gyulai is számos vitézeivel, — az erdélyiek ellen indult. Augusztus 13-án ugyancsak Facsádnál ütközetre került I dolog, A keresztények dicső győzelmet vívtak ki, 2000 török, s azok közt maga a temesvári pasa, továbbá a Csanádi és gyulai bég is, — sajnos, neve nincs kitéve sehol — *) Baranyai Dec9Í János is m. 183. 1. *“) Q. o. 184. és 188. 11. elestek. ") Ettől kezdve a Maros-mentén egész diadalmenetet tartott Borbély György, az az- délyiek vezére. Eperjest, Sólymost a törökük odahagyták. ||) Borbély pedig Lippát vette ostrom alá. A szorongatott lippaiak a gyulai törökökhöz folyamodtak, hogy őket megsegítsék, mert különben feladják a várat. A gyulaiak erre azt válaszolják, hogy bégjök és igen sokan közülök elesvén, segítséget nem nyujhatnak. A gyulai törökök válaszát vivő embert az erdélyi vitézek elfogták, s még nagyobb szorgalommal folytatták az ostromot, minek eredménye rövid időn Lippa átadasa lön. H Ennek hallatára a törökök a kisebb erősségeket : Világosvárt, Pankotát, Aradot önként od 1 hagyták és a szomszéd erősségekbe menekültek. **) Bizonyára Gyulavára őrsége is szaporod tt az igy elfutott törökökből. — Azonkivül időközben megérkezett az uj szandzsákbég is, a kin ek n »ve Cserkesz Omer bég volt.15) Ennek első gondja volt a szarvasi és békési palánkokat lerontani. Le is rontotta azokat és elhányatt a sánezokat, nehogy másoknak védelmet nyújtsanak, a békési palánknak ágyúit Gyulára hozatta,16) s az őrséget is iderendelte, hogy igy egész erejét “) Bethlen : História oe rebus Transsylvanicis III. k- 585. 1. H Baronyai Decsi János i. m. 189. 1. *•) Bethlen i. m. III. k. 587—588. 11. 14) Baranyai Decsi János i. ín. 192. 1. 15) Békésmegyei oklevéltár U. k. 224. 1. ■«) U. o. 224. 1. - ; Lapunk mai számához a „Frankliu-TársMlat" irodalmi intézet könyvjegyzékének árjegyzéke van csatolva.
