Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-12-13 / 50. szám
melyek közül czimzcttek által alig egy pár lett visszautasítva. A másik jelentős mozzanat az hogy az ideiglenes választmány a teendők felhalmozódása következtében az ápril 12-ki közgyűlés által nyert teljhatalmú mandátum alapján magát 50 tagra egészítette ki tagokul lépvén be: Br. Bánffy György, Bónis István, dr. Bornemisza Leopold, dr. Bornemisza János, dr. Éltes Károly, gr. Eszterházy János, gr. Eszterházy Kálmán, dr. Farkas Lajos, Ferencz József, br. Huszár Sándor, br. Jósika Samu, br. Kemény János, gr. Kún Koosárd, Szász Domokos, gr. Teleki Domokos, gr. Teleki Gusztáv, Zoyk József. Egy sajtó bizottságot is alakit e választmányi ülés, melynek feladata legyen a hazai lapokat hiteles tudósításokkal látni el. A legmunkásabb tag dr. Hegedűs István legyen fölemlítve e bizottságból. Május 10 én visszaérkeznek alapszabályaink. A belügyminiszter elvben helybenhagyva azokat némely részletek átdolgozásáról értesíti a hatóságot. A működési terület „erdélyi részek“ kifejezése helyébe pl. ki kell tennünk a megyék és városok neveit; az ovodák és iskolák létesítését előre be kell jelentenünk a vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek; a központi és vidéki pénzintézetek és közgazdasági egyletek részére annak idején külön alapszabályok készítendők stb. Az uj 50 tagú bizottság-máj. 12-én, majd ismét 14-én majdnem kivétel nélkül összejö s miután a miniszter által kívánt pótlások csak olyanok, melyek csupán a tömörség miatt hagyattak ki, egyhangúlag közbe lesznek szúrva. Most már sietve haladnak ügyeink előre Május 17-én Kalocsa bibornok-érseke a főrendiházban fogadja küldöttségünket és ígéri, hogy eszménk munkása lesz. Május 21-én megerősítve visszaérkeznek alapszabályaink; ez okból 27-én a választmány jun. 14-re teszi a közgyűlés napját, ez ülésben köszönő hálairatokat nyújt ifj. gr. Teleki Domokosnak és a fővárosban kifejtett fáradhatatlan működéséért Zeyk Józsefnek, 1000 írttal alapítónknak. Május 31-én megjelennek a sajtóban alapszabályaink. Jun. 1-én a közgyűlést, miután kitűnik, hogy az immár kellőleg elő nem készíthető, bizonytalan időre elhalasztja a választmány, azonban 12-én általánosságban nyár végére határozza meg. Most már a legnagyobb posta — Kolozsvárt — az egyesülethez érkezik. Jun. 12-én egy 100-as bizottság alakittatik a közgyűlés ünnepélyének előkészítésére. Jun. 14-én az a nevezetes dolog történik, hogy ez egyetlen napi bejelentés 5900 frtra rúg. Jun, 23-án Lönhárt Ferencz erdélyi r. kath. püspök ö nagyméltósága „rokonszenvvel csatlakozik“ hozzánk és 500 irtot küld: ugyanez napi kelettel Kalocsa bibornok-érseke ő eminentiája 1000 írttal járul a magasztos ügyhöz, melyet „nemcsak b.ászf nosnak, de szükségesnek“ jelent ki az ország színe előtt. Jun. 30-án hazai közmivelődésünk ismert bajnoka, Tooiory Anasztáz Jókai Mórhoz nyílt levelet intéz a „Nemzet“-ben s a nemzet szivébe találva constatálja, hogy az eddigi eredmény . . . lehangoló. Most maga Jókai kézirataiból egy lapot ajánl azoknak, kik értünk legalább két frt adományt küldenek be. Országszerte tánczvigalmak és mulatságok indulnak meg javunkra. Jun. 27-ón dr. Haller Károly elnök, jul. 13-án pedig Hóry Béla lelkes pásztornokunk, egészségi okokból fürdőre utazván, a helyettesítést mindkét terhes functióra városunk képviselője S i g m o n d Dezső országos képvisolö ur veszi át. Alatta folynak le a tevitorialis rendszer keresztülvitelének széles munkálatai s a pénztár kezelésébe az ö gyakorlati tapasztaltsága hoz leleményes és üdvös könnyítéseket. A távollétében is egyesületünk felvirágzásán munkáló elnök aug. 12- én hazajővén, rögtön gyűlést tart; meghatároztatik a közgyűlés napja, az ünnepély programmja; kibocsáttatik a meghívó, a 100-as bizottság tevékenysége dr. N a g y Mór rendező biz. alelnök és Balázs József jegyző odandó buzgolkndása alatt megindul. A közgyűlés összejön. Ez volt — tisztelt közgyűlés 1 — fejlődése annak a társadalmi ébredésnek, melyhez hasonló Akadémiánk alapítása óta nem volt s melyen csodálatosan érvényesült, halhatatlan Deák Feren- czünknek nemzeti létünk politikájára alkalmazott ama egészséges jelszava : ereseit eundo ! Ma már egy lavinaszerű áramlat közepében állunk s ha a fővárosi sajtó — erősen hangsúlyozzuk ezt — most már a kellő pillanatban felkarol, Magyarországnak a közös nemzeti létért való kardforgatás alatt megbénult jobb kezébe vissza fog térni az egykori villanyos életerő, ellenkező esetben maradunk egy, babár tisztességes, de provincziális egylet s a mit elértünk, az nem lesz az okvetlenül szükséges milliók első létété, hanem lesz tőke, egy harmatcsepp egy homoksivatagon 1 Ám mi minden tevékenységünket a végsőig megfeszítettük. A felelőséget magunkról letesszük. Decz. 27-ike óta tartott a 27-es bizottság 5, az ideigl. válaszmány 10, a gyüjtőbizottság 5, a rendes bizottság 5, a pénzkezelési bizottság 4, a sajtóbizottság 3, a rendező 100-as bizottság és albizottságai legalább 30 tanácskozást;' volt 2 közgyűlésünk s diserétebb tárgyban munkáltak albizottságok legalább 20-szór. Volt hát közel 100 határozottabb jellegű összejövetelünk, azaz szinte minden második napon egy! Mi lett foganatja ? a jolen képében igyekszünk minél tömörebben egy áttekinthető rövid lapra vetíteni. Mindenekelőtt bejeíontjük, hogy egyesületünkhöz már szervezkedésünk folyamata alatt is érkeztek kérelmek, telszólitások stb., ezekért többször tartottunk in specie gyűlést. A budapesti „M agyar iskolaegyesület“ az iránt kereste meg választmányunkat, hogy a ma- gyarositási törekvés egyöntetűsége szempontjából szövetkezve, a budapesti testvéregyesület programmja főbb pontjait elfogadni szíveskedjék az egylet; a „Felvidéki közművelődési egyesület“ átküldte jul. 20-ki határozatát, mely szerint megkereste a fővárosi testvéregyesületet, hogy az országos kiállítás tartama alatt egy közmivelődési kongresszus tarthatása végett állapítsa meg a munkatervezetet. Több er- dölyrészi pénzintézet, a „Hunyadmegyei első takarékpénztár Hátszegen“, a „Magyar-láposi első segély-egylet“, az I. brassói takarék-kölcsönszö- vetkezet“, majd a „nagyenyedi városi kör“ indítványozzák, hogy az egyleti pénzek arányosan az erdélyrészi vidéki pénzintézeteknél is helyez fessenek el, és pedig vagy csak a megfelelő to- rületen befolyt pénzek, vagy — ha a garantia megvan — külön befektetések alakjában is. — Magyar könyveket kért egy szász lelkész és egy román iparos, több szász és román tanitót dicséretre és jutalomra ajánlottak. — A brassómegyei választmány Brassó város területén fölállítandó két óvodára nézve kórt 200 frt évi segély s 370 írt berendezési költséget. — Ezek a legnagyobb megkeresések, melyekre nézve általánosságban összefoglalva az ideiglenes választmány válasza az volt, hogy egyfelől nincs meg mandátuma a disponáló munkálkodás megkezdésére, másfelől feljogosítottnak sem érzi magát arra, hogy épen e közgyűlés által nemsokára megválasztandó állandó választmány működését előleges határozatok által megkösse, megbénítsa. A maga részéről azonban készséggel ajánlkozott mindez ék a többi kisebb ügyeket is pártolólag fenni át az uj választmány első tárgyai közé. Vidéki választmányaink kértek törzskönyvmintát, alapitói oklevelet, ügykezelési és pénztárkezelési szabályzatot stb. de ezek szintén tulhágták volna hatáskörünket. Büszkeségünk, hogy a „Dunántúli Közraüv. Egyesület“ megalakulni készülvén, egyesületünket kívánta szem előtt tartani. Alapszabályainkat kérte továbbá a Krassó-Szörénymegyében alakulni készülő egyesület. (Folyt, köv.) Újdonságok. A megyei rendkívüli közgyűlés folyó hó 17-én veszi kezdetét; tárgysorozata — melyet lapunk mai számában egész terjedelmében közlünk — azt engedi következtetni, hogy a közgyűlés aligha fog két nap alatt bevégződni. A tárgy- sorozat pontjaiból különösen két ügy magaslik ki, mely nagyobb szabású vitái fog kelteni, nevezetesen mindjárt az első pont, Nagy Károly szabadelvű párti és árvaszéki elnöknek indítványa Tisza Kálmán miniszterelnökhöz fiz évi kormányzása alkalmából a törvényhatóság részéről üdvözlő felirat intézése tárgyában. — A bejelentő egyénisége s a bejelentés körülményei politikai színezetűvé avatják a felirati indítványt, s úgy tudjuk, hogy a törvényhatóság nem kormánypárti tagjai ellenzéki álláspontjuknak meg- felelöleg határozott oppozitiót fognak ellene kifejteni s igy az indítvány a legjobb eshetőség mellett is csak szavazattöbbséggel fog keresztülmenni. Nagyobb vitát s esetleg viharos tanácskozást provokálhat még a csabai katonai hadszerkészlet-raktár körül fenforgó peres ügy állása; az ügy már több ízben tárgyaltatott a közgyűlés által, de ma már nyilvánvaló, hogy oly mulasztások s hibák történtek, melyek folytán a vármegye ezrekkel károsodik, s ez ellen hasztalan volna minden rekriminácziós- kodás. Érdeklődés keltését igényelnék még a közigazgatási bizottság előterjesztései a kisdedóvóknak a megye területén leendő meghonosítása s a szarvas szontandrási és gyoma- endrődi utak kikövezése tárgyában, továbbá a belügyminiszter leirata, Gyula rendezett tanácsú város szervezete ügyében s intézkedés az eljárási költségek megtérítése iránt. Az állaadó választmány tegnap tartott ülésében véleményezte mindama ügyeket, melyek a f. hó 17-ikén kezdődő rendkívüli közgyűlésen tárgyalás alá fognak kerülni. Kinevezés, ő felsége a király dr. Gedeon Albert szarvasi kir. aljárásbirót az újvidéki kir. törvényszékhez bírónak nevezte ki. A belügyminiszter leiratilag értesíti a megye közönségét, hogy K o r ö s-T a r c s a községében nem engedélyez gyógyszertár felállítását. I Másik leiratában pedig értesít, hogy az orosházi! „Megváltó“ czimü gyógyszertár személyes üzleti I jogát Sperlagh Ignácz okleveles gyógysze-l részre ruházza át. A földmi velős-, ipar- és kereskedelem-1 ügyi miniszter a csabai ipartestület kebelében létesített békéltető bizottság alapszabályait a bemutatási záradékkal elláttatta. Az iparbizottsági tagok választása f. hó 14-ikén délelőtt 9 órakor fog a városháza termében mogejtetni. A választói jogosultsággal biró iparosokat meghívókkal értesítették a választás napjáról. A legpompásabb telünk van három nap óta, hóval, lagygyal, szélviharral összekötve. Csak a sorrend ellen lehetne kifogásunk, amelyben a tél beköszöntött, nevezetesen fagy helyett havazás volt elöpóstája, s ennek tulajdonítható, hogy | jókora hóesés mellett sem lehet szánkázni, mert a fehér lepel burkolta sártömeg nem csontosodott eléggé meg. De azt hisszük, ez már mindösszese 24 óra kérdése, feltéve, ha az idő fentartja I az utóbbi két napnak hideg jellegét. A fagyra I egyébként igen nagy szükség volt a hét elejének I rendkívüli esőzései után, melyek a Körös folyókat I annyira megárasztották, hogy további esőzések I mellett az árvizet alig lehetett volna kikerülnünk-1 A vízállás már megközelítette az eddigi legna-l gyobb magasságát. Tegnap óta azonban mindkét Körös rohamos apadásban van. Kolozsi Károly szabadka-pusztai tanító — különben évek óta elzüllött életű egyén f. hó 2-ikán éjjel egy tanyai disznótorból hazamenet, I útközben részeg fővel felbukott I miután sehonnan sem érkezett segitsége, másnap reggelre megfagyott. Holttestét reggel a városi ápoldába szállították s onnan még az napon temették el. Csanádvármegye alispánja átiratilag értesíti megyénket, hogy Mezőhegyesen a szarvasmarhák között a száj- és körömfájás megszűnt. Igazolás. Folyó évi november hó 15-én Gyulán megtartatott régész- müvelődéstörténelmi egylet évi nagygyűlésen Dr. Karácsonyi János ur által szerkesztett „Törökvilág Békésmegyében“ czimü müve — gyűlésen megjelent nagyszámú díszes vendégek jelenlétében — (elolvastatott; — olvasás alkalmával midőn a gyulai első szandzsákról tett értekezésében azt említette, hogy az első gyulai szandzsákbégnek nevét nem tartották fel emlékeink, az bizonyos bogy nem a gyulai vár ostromlója P e t r á f basa volt mint pl. MogyorÓ88y állítja (3) Gyula hajdan és most 75.1.) — valóban en-l gémét nagyon meglepett, mert én azt sem az ál -1 tala idézett müvemben, sem máshol, eddig meg-l jelent müvemben nem említettem. — Ez lévén a nyilvánosság előtti őszinte igazolásom. — Kelt I B.-Gyulán, 1885. deczember 9-én. id. Mogyo-| r | s s y János m. k. A körvadászat Dobozon f. hó 2-tól 5-éig tartott. Eredménye 11 öz. 805 nyúl, 114 fáczán, 20 fogoly, 2 róka és 13 szalonka. A bét folyamán Remetén és Gerl a-P ó s t e 1 e- I e n voltak meg a körvadászatok kedvezőtlen időben. Eredményükről nem kaptunk tudósítást. Hellebront József szeghalmi szolgabirói- irnok a napokban hosszas súlyos szenvedés után meghalt. Elhunytát özvegye és két leánya fájlalják. Béke hamvaira 1 Eljegyzés. Dr. F á y Samu csabai fiatal ügyvéd és szab. áll. bondvédhadnagy f. hó 7-én jegyet váltott Friedmann Ignácz szabadkai ékszerész kedves leányával Szidóniával. Az ifjú jegyespár fogadja szívből fakadó legjobb szerenosekivánatunkat I Békés Szent-Andrásról vesszük a következő sorokat: A „Békés“ 49-ik számában egy orvtámadás jelent meg ellenem az ujdonsági rovatban. A czikk Írója ugyanis engem ád okul, hogy ifjú Tolnai Gábor magát felakasztotta. Kik a körülményeket ismerik, azok bizonyosan átlátják, hogy a czikk Írója az igazsággal homlok egyenest ellenkező allitasa által csak is azt akarta elérni, hogy jó hírnévnek örvendő üzletem tekintélyét megrontsa. Hogy kicsoda e hir koholója azt igen könnyű eltalálni, kik a helyi viszonyokat ismerik. Van ugyan is községünkben egy Clic, egy bizonyos osztály, kiknek szemében nagy szálka az én üzletem, kik mindenképeu oda törekednek, hogy e kereskedésemet ócsárolják, ennek tekintélyét aláássák, szóval, ha lehet megbuktassák. No persze, mert ez által saját malmukra hajtanák a vizet. Ilyenekkel szemben alig van kedvem legkevósbb.é is hírlapi polémiába bocsátkozni. Inkább szánom idétlen erőlködésüket s bízom a közvélemény Ítéletébe, mely okvetlen elitéli őket. * Z i h Kálmán kereskedő és ezukrász. Csabának újra színészete van: Gáspár Pál társulata, melyben nagyon számot tevő erők vannak, mint Dombay, Arányi, Kis János, Polgár 4 Az aprehendált közleményt a „Pesti Hirlap“-ból vettük át. S z e r k. Károly, Tóvölgyi Béla, a nők közül: Sz. Reiner Antónia, Dombayné, Arányiné, Tóvölgyné, N. Könyves Mari stb. — Kilátásuk a közönség pártfogására — sajnos — de nagyon kevés. Összeérett. Szarvason Frankó Zsuzsánna fiatal napszámosnő állítólag zsír kisütés alkalmával oly szerencsétlenül járt, hogy ruhája meg- gyuladott s a csakhamar elharapózott lángten- gerból csak is akkor menekülhetett, midőn már teste annyira összeégett, hogy felgyógyulásához nincs remény. A szerencsétlen asszony két gyermeknek egyedüli támasza. Házasság. Ujfalussy Zoltán, Bánfáivá község jegyzője t. hó 6-ikán lépett házasságra Kalmár Ilona kisasszonynyal Orosházán. Névváltoztatás. S z i v in k a András oros- I házi lakos vezetéknevének „Szilvádi“-ra kért ma- I gyarositása a belügyminiszter által megengedtetett. Irodalom és művészet. Jakab Ödön összes költeményei. Az újabb költő-nemzedéknek kevés oly tagja van, ki a müveit magyar közönség osztatlan tetszését oly méltán érdemelte volna meg, mint Jakab Ödön. Alig tiz éve, hogy első költeményével a nyilvánosság elé lépett s azóta úgy az irodalmi körök, mint a költészet igaz barátjai nem közönséges érdeklődéssel kísérik a fiatal költő működését. Jakab Ödön nem tartozik ama költők közé, kik írnak derűre, borara, ő csak akkor ragad lantot kezébe, ha benső ihlete sarkalja, jobban mondva: kényszeríti rá. Ilyennek ismerik őt azok, akik hozzá közelebb állanak, s hogy igy van ez és nem másként, fényesen bizonyítják költeményei. Nem egyszerre bár, de aránylag rövid időn hódította meg a közönséget. Meghódította első sorban lyrai költeményeivel s mikor meggyőzte a legszigorúbb kritikusokat is, bogy mint lyrikus az elsők közt van helye, csakhamar mint epikus költő szerzett elismerést fényes tehetségének. Később mint rajziró mutatta meg a „Székely Históriák “-ban, hogy nemcsak a kötött formának, de a prózának is mestere. A „Székely Históriák“ megjelenésével csak fokozódott az érdeklődés a fiatal költő iránt, I ki bármit ír: költő marad. Valóban Méhner Vil- I mos ügybuzgó kiadónk a magyar irodalomnak és I közönségnek nem közönséges szolgálatot tesz, midőn egy Petőfi, Vörösmarty, Tompa müveinek I teljes kiadása mellett, az újabb költő nemzedéket lsem mellőzve, Jakab Ödön összes eddig irt költeményeinek kiadására vállalkozott. „Hangok I a z ifjúságból“ lesz a czime a tartalmához méltó megjelenésű könyvnek, magában foglalván a költőnek kezdettől fogva idáig irt költeményeit. A kötet két részre oszlik. Az első rész lyrai költeményeket, a második rész elbeszélő költeményeket tartalmaz, s az egész könyv 20 ívre fog terjedni. A könyvnek külső kiállítása is méltó lesz a költő örökbecsű müveihez. Mindazonáltal a 20 ívre terjedő kötet ára fűzve csak 1 frt 60 kr., pompás diszkötésben aranymetszéssel 2 frt 80 kr. Gyűjtőknek 10 előfizető után tiszteletpóldánynyal szolgál a kiadó. Törvényszéki csarnok. Pályázat. A szarvasi kir. járásbiróságnál évi 1000 frt fizetés és 200 frt lakpénz élvezetével egybekapcsolt egy albirói állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyra, igazságügyminiszter urnák f. évi 3701. I. M. E. sz. a. kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a „Budapesti Közlönyében lett harmadszori megjelenésétől számított 4 bét alatt az 1874. évi 3436. I. M. E. sz. a. kiadott birói ügyviteli szabályok 5. §-ában körülírt módon hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő vagy más utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. B.-Gyula, 1885. decz. 10. Növik, kir. tvszéki elnök. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. „Az Anker.“ A legutolsó évi zárlat szerint a halálesetre nyereménnyel biztotitoltak az évi dij 25°/0-kát kapják osztalékképen. Az 1885-ik évben lejárt gyermek-biztosításokra (E. táblázat) 37.2°/0 nyereményosztalék esik s igy minden biztosított 1000 frt helyett nyereménnyel együtt 1372 frt fizettetett. Folyó év október hóban 556 bevallás 1,740,275 frt összeggel lett benyújtva. Kiállíttatott 579 szerződés 1,666,314 frt tőkéről. 1885 január 1 étől bonynjtatott 6727 bevallás 15,276,015 frt összeggel s kiállíttatott 6372 szerződés 14,401,868 frt tőkéről. A biztosítási alkotmány 1884. végével 73914 szerződésben 139,264,818 frt volt. Fennállása óta a társaság lejárt biztosítások után 40 millió frtot fizetett. Díjtáblázatok s felvilágosítások a magyarországi vezérügynökségnél Budapest, V., Gizella-tér 6. szám alatt nyerhetők. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János.
