Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-11-29 / 48. szám
alakuló gyűlés, azonban az engedékenységnek áldozatul hoztuk a tervet s a gyűlés napja áprii 12-ére fixirostatott. E két ülés fogja letárgyalni az alapszabályokat, melyek márcz. 4-ón az összes lapokban közzététetnek s kinyomattatva 1000 külön példánybau terjesztetnek szét. Ugyanekkor lett Hóry Béla árvnszéki elnök ur egyhangúlag id. pénztárnokká kikiáltva. Határozott adakozásra azonban a törvény által való szentesítés hiányában még nem hívtuk fel a közönséget. Ám szükségtelen is volt. Még ki sem hatottak alapszabályaink, midőn márcz. 8-án „A kolozsvári márcz. 15-iki állandó bizottság“ Deáky Albert tagtárs ur elnöklete alatt egyhangú lelkesedéssel kimondá, hogy 500 frttal az egyesület első örökös tagja akar lenni s ennek törlesztésére ajánlja fel a közelgő szokásos ünnepély jövedel - mének a/4-dét Márcz. 19-én városunk képviselője H e g e d ü 8 Sándor küldi be a maga 100 frtját az uj kezdeményezés első alapitó tagja gyanánt. Márcz. 20-án pedig a magyar aristokratiának adatik meg a példa, Br. B á n fi y Ádám Válasz útról lelkes levél kíséretében 1000 frtot juttatván a születő egyesületnek 1 De ha nem kellett a hazafiságra apellálni, a roszhiszemüség sem váratott magára. Mindjárt a kezdeményezés első hírére febr. 1-én éppen Ko- lozsmegye törvényhatósága bizottsági közgyűlésen emeli fel fejét a féltékenység s lenn említett loyalis értesítésünk alapján indítvány adatik be, hogy már előre is kérelem menjen a belügyminisztériumhoz az iránt, miként bármely egyesületnek az alakuló egyesületbe való beolvadása megtiltassék, ennek készülő statútumai meg ne erösittessenek, a megyei tiszti kar pedig a taggá léteiben határozatiig megakadályoztassék. A válasz, melylyel gr. Esterházi Kálmán elnöklő főispán és Qyarmathy Miklós alispán a szavazásnál negyed magával maradt indítványozót apostrophálták — törvényhatóság zöld asztala mellől hangozván a szó — mintegy első ajánló levelünk lett az ország előtt. Azonban súlyos megtámadásokou kellett átmenetink több oldalról továbbra is. Febr. 27-én, tehát szintén alapszabályaink megjelenése előtt. Besztercze-Naszód megye törvényhatósága fejezi ki egyhangúlag „megbotránkozását a fölött, hogy a magyar a maga nyelvével már egészen szűk nemzetiségi területekre is betolakodik“ s elvárja tisztviselőitől, hogy az egylet törekvéseit sem közvetlenül, sem közvetve támogatni nem fogják. Majd márcz. 28-án Szebenmegye jön, s „a segélyre való felhívást — ki kért segélyt ? — a hivatalos hatalommal való visszaélésre indító felszólításnak nevezvén különben is sajnálattal fogadja az egyesület működését“ — még semmit sem tettünk volt! — se határozatot a megye három nyelvén kiadva közli az ország összes törvényhatóságaival. Tisztelettel kell meghajolnunk, mélyen tisztelt közgyűlés! Tisza Kálmán belügyminiszter urnák e határozatokra, az elsőre márcz. 29-én, a másodikra áprii 21-én, kiadott megsemmisítő leiratai előtt, melyekben a magyar kormány elnöke e bizottságoknak „úgy a köz-, mint az államérdek iránti teljes érzéketlenségéről és rideg haza- fiatlanságáról tanúskodó eme határozatait“, miután a bizottságok „a törvényes kormány intézkedéseinek irányzatos és rósz indulatu birálgatásába bocsátkoztak“ mecraemmiaitette. s lövőre utasította a bizottságokat, hogy hatáskörök ilyszerü túllépésétől szigorúan óvakodni törvényszerű kötelességüknek ismerjék. Egyesületünknek Szebenmegyé- vel szemben különben már is meg lett az a haszna, hogy a határozatból a miniszter arról győződött meg, miként e megye előterjesztései és jegyzőkönyvei nem az állam hivatalos nyelvén, de sőt e nyelv teljes mellőzésével történnek, jövőre megbagyatott, hogy mindenkor a magyar szöveg legyen a szabályozó. Jdég Qgy hang emelkedett fel ellenünk ez már megalakulásunk után — jun. 9-én, Brassó- megye törvényhatóságáé. A nemes megye ez idő szerint nem lévén meggyőződve, hogy az ogylet működésével nem fog-e idegen közművelődés terére tulkapni, fájdalmasan bár, de a támogatást, — melyet, ismétlőnk, nem kértünk — megvonta. Vigaszul szolgált azonban, hogy immár mugából a minisztériumból is volt egy alapitó tagunk Br. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur személyében, s hogy nemsokára máj. 14-én Torda-Aranyosraegye közgyűlése helyesléssel üdvözlé egyesületünket, br. Kemény György főispán ott a gyűlésben alapitó tagul jelentvén ki magát. Ily viszonyok közt haladunk előre. A sajtó mind élénkebben karolvánfel a kérdést — áprii. 1-én kezdenek a helyi lapok külön rovatot — különösen P o 1 c z Rezső jegyző ur buzgó rendezői munkálkodása által előkészíttetik az áprii 12-ki nagygyűlés. Úgy batároztatott, hogy áprii 11-ód az országrészünk minden vidékéről megérkezett honfitársakkal egy előértekczlet tartassák, melyben letárgyaltassanak az alapszabályok, megbeszéltessenek a netáni indítványok, hogy másnap már csak az en bloc elfogadás ünnepélyes actusa maradjon hátra April U-én d u. 3 órakor zsúfolva volt a városház tanácsterme az összesereglett érdeklőkkel. Túlnyomó volt a vidéki contigens, a helyiek közül is sokan egyes vidékeket képviseltek. Az alapszabályok megvitatása emelkedett parlamenti modorban folyt le, a vttában különösen N.-Enyed és Brassó küldöttjei emelkedvén ki. Éppen a nagy enyediek ajánlatára történt a leglényegesebb módosítás és pedig 1 vidéki választmányok és körök szervezetét és hatáskörét(illetőleg. Még szélesebb autonómia tartatott szükségesnek, habár — mint fennebb hangsúlyozók, az ötös bizottság jelszava volt: decentrálisátió munkában és jogokban, egység az elvben és az akaratban! E pontra nézve a vidékiekből és kolozsváriakból kiküldött módosító bizottság Pünkösty Ferencz és H e g e- d ü s János nagy-enyedi alapitónk győző érvei után könnyen megegyezett. Különben is döntőleg hatott városunk egyik képviselőjének ama talpraesett kijelentése, mely szárnyas szó gyanánt uralkodott a következő napi gyűlés fölött is: „Kevés szó — úgymond — és sok hazafias tett. Én láttam kevés szabály mellett lelkes, derék munkálkodással szép eredményeket elérni és láttam az ellenkezőt.“ Nagyobb viták csak a 2. §. körül fordultak elő, hol az egyesület czélja van meghatározva. Némelyek igen tágnak s azért félénknek tartották a „hazafiság fejlesztése“ meghatározást mások ellenben sértésnek vették már csak föltételezését is annak, hogy lenne valaki hazafiatlan az ország polgárai között. Ez utóbbi nemes nézetnek kivált Vermes Imre nagy-szebeui áll. gymn. tanár ur volt a harezosa, ki később ügyünknek valódi vándor-apostolává lett föl Ausztriáig, szakadatlanul toborozva a lelkes gyüjtönők és gyűjtők seregét. A §. maradt úgy, a hogy tervezve volt. Az alapítókra nézve az értekezlet az egyszerre lefizetés kötelezettségét oda módosította, hogy az alapítási összeg 5 év alatt törleszthetö, azonban addig 5°/0-os kamat fizetendő. Ápr. 12-én d. e, 10 órakor oly kép tárult föl a városi redoutban, minő az Unió óta e falak közt nem fordult elő. Csak a nem helyiek száma meghaladta a 300-at. Az alapszabályok tárgyalásától Hegedűs Sándor ismételt kijelentésére, hogy „minden alapszabály jó, ba jól van kezdve, minden egylet erős, ha tapintatosan jól van vezetve“ ; a közgyűlés elállt s a helyett figyelemmel, mélyen consternálva hallgatta dr. Felméri Lajos beszédét, melyben — részben éppen a fent említett rovntos ivek alapján — megdöbbentő meztelenséggel voltak országrészünk nemzeti culturai veszélyei föltüntetve s érdekesen összeállítva az európai nemzetek culturegyesületi adatai. Erkölcsileg nagy lendület volt ügyünkön Torda-Ara- nyosmegyé tanfelügyelőjének, a román Moldovan Gergelynek ekkor tett amaz enuncziácziója, hogy nemzetére nézve az egyesületben kárt nem, csak hasznot lát s azért szívből csatlakozik. Azóta — tudjuk szász testvéreinknek is hozzánk csatlakozott egyik jeles fia, országgyűlési képviselő Bau8znern Guidó ur, ki maga alapító lévén, szász testvéreinket a sajtóban nyilvánosan a beállásra buzdította, lelkesítette. Akkor még politikailag bátortalan, taooga- todzó helyzetünkben rendkívül felemelően hatott, Nagy- és Kiskükiillőmegyék lelkes, dalias főispánja Bethlen Gábor gróf urnák gyűlésünkre való följövetele, úgymint Kolozsmegye főispánjának gróf Esterházy Kálmánnak jelenléte, kik mindketten ott alapitóink levének. Dániel Gábor udvarhelyraegyei főispán távirati üdvözlete s alapítóul jelentkezése legyen itt szintén hálával fölemlítve. Az egyesület megalakultnak jelentvén ki, az alapszabályok megerősítéséig a 27 tagú bizottság eddigi tisztikarával mint id. választmány az ügyek vezetésével megbizatik, mire szakadatlan éljenek közt felolvastatott az első örökös és alapító tagok névsora. Ekkor föláll Gyarmathy Miklós alispán és Kolozsmegyének egyszerre 20 birtokosát jelenti be alapítókul; a nagy-enyedi Bethlen- fötanoda örökös tagul jelentkezik. Felolvassák az ülés közben érkezett több mint 25 üdvözlő táviratot. Bánd József a sárosmegyei, Babusaik Ágost a temesvári, Gerlóczy Károly a budapesti testvér-egyletek elnökei, Szalavszky Gyula a felvidéki egylet alelnöke köszöntik a legkisebb testvért. (Folytatása köv.) Újdonságok. Kinevezés. A vármegye főispánja, Seiler Elek csabai szolgabirói segédet tiszteletbeli szol- gabiróvá, Lukács Endre csabai közigazgatási joggyakornokot pedig tiszteletbeli segédszolgabi- rónak nevezte ki. Alapszabálymegerösitések- A fóldmivo- lés-, ipar.- és kereskedelemügyi miniszter a m e- zőberényi ipartestület békéltető bizottságának és a segédek szállójának, a belügyminiszter pedig a csabai izraelita Chevra- Kadischa alapszabályait jóváhagyva leküldte a megyéhez. Az iparos ifjúsági egylet Katalin-bálja f. hó 21-én este a „Korona“-ban nem mondható tulnépesnek, különösen nem a női közönséget tekintve, amennyiben a négyeseket mindössze 26—30 pár tánczolta, de egyébként minden tekintetben sikerült mulatságnak vált be. Sokban hozzájárult a bál sikeréhez a helyiség is annyiban, bogy a nyaktörói koczkázattal összekötött régi padolatot uj váltotta fel, s évek óta most lőhetett először bukdácsolás helyett — lejteni — s a „Koronádban. A bálra készült, de nem tudjuk minő okból otthon maradt nőknek csak üzért nem sügjuk meg, hogy nagyon sajnálhatják elmaradásukat, mert ebben megelőztek miuket hálbau volt barátnőik, akik bizonyára elragadva beszélhetnek nekik a kedélyes mulatságról, amelyen a gardedámok is annyit tánczoltak, mint inás bálákban a leányok szoktak. Jancsi—Jóskáék s derekasan kezelték a vonót, a vendéglői ki- izolgálásról is csak legnagyobb dicsérettel emlékezhetünk meg. A közönség mindvégig együtt maradt, 1 egy szűnni alig akaró csárdás után, ;sak reggeli 6 órakor oszlott szét. Bebüldetett. A gyulai iparos ifjúság önképző és betegsegélyzö egylete által november hó 21-éo a házvételi alap létesítése javára forditandó tiszta jövedelemmel rendezett tánczvigalom elkallóéból felülfizettek: Oppenhanser József 8 írt, Bak József 50 kr, Lövi N. 30 kr, ifj. Licska Ferencz 50 kr, Papp Gábor rendőrbiztos 1 írt, Po- povits Sylvius 1 frt, Féhn István 50 kr, N. N. pO kr, Scheer Konrád 50 kr, Mandorf Gyuia 1 frt, Bchvarcz Hermann 1 frt, Gyepes Jakab 50 kr, Szllvási László 50 kr, Szabados Imre 1 frt, Gróh Mihály 50 kr, Nógrádi Varga István 2 frt, Deutsch Zsigmond 1 frt, Kocsis Kászló 50 kr. — Összesen 20 frt 80 kr. Mely szives felülfizetésekért fogadják az egylet nevében forró köszönetünket. Gyulán. november 26-án 1885. S a 1 József elnök, Lindenberger Rezső pénztárnok. A békésmegyei szabadelvű párt, ez a lucus a non lucendo — f. hó 22-én tartotta Csabán a közbirtokossági „zöld“ teremben — bonni sóit qui mai y pense jubiláns értekezletét a tagok eddig még nem látott élénk részvétele mellett. Voltunk vagy harminczan. Az egyptomi sötétségben — csak két fagygyugyertya és a keblünkben fáklyaként égő Tiszaszerelem világított — határozatba ment, ho^y nekünk is örvendenünk kell a azabadelvüség nagy miniszterének 10 év óta tartó kormányzásán, és ezt az örömet ki is kell fejeznünk egy illimitált, de legalább 50 tagú küldöttség által. A küldöttség vezérszónokává Nagy Károly árvaszéki elnök urat választottuk, ugyanazt a Nagy Károlyt, akit az alig- mult képviselőválasztások idejéből mint a párton- kivülipárt egyik lelkes hívét és a közjogi alapon álló 48-as párt megalapitóját volt szerencsénk megismerni. A vezérszóuokságra telkért Sze- berényi püspök megköszönte a megtiszteltetést, azt tartva jó lelkipásztorként, hogy becsesebb a „megtért“ száz igaz hívőnél. Azután elhatároztatott — természetesen mindig a nagy sötétségben, hogy a szabadelvüpárti kormányrendszernek megfelelően — occupálni is fogunk. Nevezetesen eloccupáljuk a vármegye tisztelt közönségét és azt mint szabadelvüpürti domíniumot fogjuk ezentúl kormányozni. Miután pedig egyik a sötétségben fel nem ismert tisztelt elvtársunk kijelentette, hogy megyénk alispánja szándékozik bejelenteni a nagy miniszternek az occuputio teljes sikerét és a megyei közvélemény alattvalói hódolatát — hát ebben is kész örömmel megnyugodtunk. De még sem egészen. Szükségesnek tartottuk — ösmerve a megyei iktató hivatalba f. évi 3816. szám alatt érkezett beadvány sorsát — még egy adlatusról is gondoskodni, aki az alispán urat, ha bátorsága esetleg fogytán lenue, felszólalásával támogassa. — Erre a szerepre komlóéi Tatay bátyánkat kértük fel. — Végre igazi szabadelvűekhez illően, a menesztendő küldöttség tagjainak tetszésökre bíztuk, hogy a jubiláns banketten résztvegyenek-e vagy nem ? Ez tudniillik pénzbe kerül; Tisza pedig nem mindenben liberális. — Ezzel értekezletünk véget ért, miután pedig közös vacsora nem hozott bennünket össze, mindenikünk ráért olvasni az ép aznap megjelent uj megyei törvényjavaslatot, mely az eddigi liberális alkotások legliberálisabbjának nevezhető. Különösen tetszik a javaslat azon intézkedése, amely szerint a megyei főorvost ezentúl a nyugdíj képes főispán fogja kinevezni. A mint hírlik — a jubiláló küldöttség egyik legékesebb szavú tagja —■ a javaslat ezen részéért külön is fog gratulálni Tiszának. — Egy csabai szabadelvű. A Tisza Kálmán miniszterelnökségének tizedik évfordulóját jubiláló, „ad hoc“ alakult (mert eddig nem existált) békésmegyei szabadelvű pártot képviselő küldöttségnek tagjai a következő urak : dr. Szeberényi Gusztáv püspök, Szucsu Béla, Zelenyánszky György, Bartóky László, Vidovszky János, Rosenthal Ignácz, dr. Róthy Pál, Kliment Sz. JánoB, Fehér Béla, dr. Báttaszóki Lajos, Varságh Béla, Zahorán Pál, Badics Elek Csabáról. — Schiffner Ede Lndröd, Szabó János esperes K.-Tarosa, dr Hajnal István, ifj. Jancsovits Pál, Jantyik Mihály, dr. Henszel- mann Elek Békésről. — Horváth János M.-Be- rény, — dr. Kovács István, Novak Kamill, Knaifel János, Miskucza György, Deutsch Mór, Márki Lajos, Zöldy János, Cziffra Imre, Ferenczy Alajos, Czinczár Adolf, Dobosfy Alajos, HoffmanD Alajos, Popovics Jusztin, Szigety Lajos, Keller Imre Gyuláról, — Geiszt G. Csákó. dr. Kiss I. Gyoma, — Székács István, Horváth Károly, Pol- lák Lörincz, Fischer Pál, Varga György Orosházáról. — Tatay János Tót-Komlós. — Mikolay Mihály Szarvas. — Kovács Mihály, Ambrus Lajos. Mészáros János Szeghalomról. — Kirileszku Peter Kétegybáza, — Szekér Gyula Gyulavári és Kiss György Vésztőről. így alakult meg a küldöttség a mint tudjuk, a kiküldött urak közül egynébá- nyan, mert legtöbben hon maradtak, fel is utaztak szerencsésen Budapestre. Reporteri kötelességünkhöz hiven nem hallgathatjuk el, hogy a csabai vasárnapi konferencziának introduktiója voltaké- pen Gyulán játszódott le szombaton délután a „Király“ vendéglőben. A csabai konferenczián megjelent gyulaiak már kiküldöttjei voltak az itteni értekezletnek; a gyulai értekezletet is Nagy Károly ur hivta össze, de itt óvakodott a „szabadelvű párt elnöke“ aláírást használni, sőt az értekezleten felszólalók is csaknem tüntetés 8zerüleg manifesztálták, hogy a jubileumot nem óhajtják pártszempnntból, sőt hogy messze távol áll tőlük minden párttekintet. Másnap azután bementek Csabára s itt nem titkolták a párt- szinezetet. mondotta. — S ha tekintetbe vesszük a következő adatokat, azt hiszem, meg kell győződnünk arról, hogy Békésmegye a XVI-ik században még nem erdélyi, hanem magyar- országi hódoltság volt. Ilyen adatok *) A XVI. századból nem ismerünk egy adománylevelet sem, mely az erdélyi fejedelemtől kiadatva, Békésmegyére vonatkoznék. Régibb családi birtokok megerősítése előfordul, de ez nem elégséges bizonyíték. T) A magyar király hívei, pl. a margitszigeti, a török világban Nagyszombatban tartózkodó apáczák, békésmegyei birtokaik után bizonyos jövedelmet húznak, ') s azokat mint értékes birtokokat, jókora pénzen adják és veszik *), ami csak azért történhetett, mert Békésmegye magyarországi hódoltság volt .8 A volt gyulai uradalom birtoka Egerhez kapcsoltattak s az egri katonák e birtokok után jövedelmet húztak ®) s midőn Kollonics Bertalan egri várkapitány Eperjest elzálogosítja, kötelezi magát, hogy a záloglevelet ki fogja eszközölni, még pedig a m. kir. kamarától és a szepesi kamarától ,0) s nem az erdélyi fejedelemtől. A magyar király békésmegyei birtokokat adományozott s a XVI-ik századba eső adományai nemcsak úgy a jövendőre szóló jogfentartások voltak, hanem tettleg is érvényesültek. így pl. 1573-ban egy elnyomorodott magyar katona Vitéz János, folyamodik Miksa *1 Békésmegyei oklevéltár I. k. 192. 1. ’) U. 0. L k. 193. 201. 202. 206. 11. *) Békésmegyei oklevéltár II. k. 153. 157.11. ») U. o. 168. L **) ü. 0, 153. L királyhoz, hogy adja neki Békést, melyet némely egriek minden biztos jogalap nélkül bir- nak, hogy ezáltal „végső szegénységét fölse- gélhesse és magát családjával napról-napra föntarthassa. Ha már most Békés semmit sem fizetett volna az egrieknek, vagy Vitéz Jánosnak, ez bizony nem ért volna semmit sem a jogfentartással, minthogy abból nem élt meg, Még csattanósabb bizonyíték Gyúr és Berény esete. E két falut 1584-ben Rudolf király Kövesdy Bertalannak, Balázsdeák Istvánnak és Sárközy Mihálynak adományozta. Ez adományozás erejénél fogva Kövesdy Bertalan és fia Pál. Gyúrt és Berényt csakugyan birtokba vette és használta, s végre 1627-ben 4oo frtért özv. Károlyi Mihálynénak eladta w) Mivel tehát a magyar király adománya a XVI-ik században nem jogilag, de tettleg is érvényes volt, Békésmegye ez időben a magyarországi hódoltsághoz tartozott. Mindez adatok, ismét megjegyezzük, csak a XVI-ik századra vonatkoznak, mert hogy a XVII. században Békésmégye aztán erdélyi hódoltság lett, az kétségbevonhatatlan tény. Erre okot szolgáltatott egyrészt Eger eleste, minek következtében megyénk még távolabb esett a magyar királynak tettleg birt területétől, másrészt pedig Boros-Jenő és Lippa s a többi kisebb várak visszavétele a pogányok kezéből, mely által az erdélyi fejedelem hatalma vidékünkön egyszerre túlsúlyra emelkedett, úgy hogy megyénk máshova nem is csatlakozhatott. “) Békésmegyei oklevéltár. I. k. 234, 1. (Folyt, köv.)
