Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-11-08 / 45. szám
HIRDETÉSEK. Tűzifa eladás, 1 méter öl haza szállítva 13 frt 50. Megrendelhető Bak Salamon fiainál. B.-Gyulán. Aagy választékban. Czipők hölgyek és urak részére 1 I fehérnemű | | | „ 1 franczia kesztyűk | | „ „ nyakkendők urak részére I 1 legjobb minőségű kötő pamut fehér és színes Deutsch Zsigmond kereskedésében a „Kék cub laghoz" B.-Gyulán főtér Végh József házban. 1—3 193. Hirdetmény. Alulírott tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a kápolna-téren Schweitze r-féle házban levő lisztraktáromat november 1-től beszüntettem, illetve a liszt eladást saját malmomnál eszközlöm, és pedig készpénz fizetés mellett a legjobb minőséggel szolgálva oly jutányos árban, hogy csak a búza piaczi ára és őrlési dija számittatik mindenkor. Ez által azt akarván elérni, hogy a nagyérdemű közönség igénye mindenkor a leglelkiismeretesebben legyen kielégítve és szükségletét a legjutányosabban fedezhesse. Minél számosabb megrendetést, s a nagyérdemű közöség becses pártfogását kérem. B.-Gyulán, 1885. november hó 2-án. Teljes tisztelettel: ifjú Kádár Henrik. 2005.—1885. tkvi. 194 1—3 inerési hirdetményi kivonat. A békési kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. kincstár jogügyi igazgatóság mint a kir. kincstár végrehajtatónak, Flutoro- vics Péter szeghalmi lakos végrehajtást szenvedő elleni 1753 frt 25 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyulai kir. törvényszék (a békési kir. jbiróság) területén levő szeghalmi 1531. sz tjkvben. Az 1. 1. 2. rsz. a. ingatlanra az árverést 1800 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1885. évi deczember hó 19-ik napján d. e. 9 órakor Szeghalom községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatui fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 180 irtot készpénzben, vagy az 1881. LX. tcz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881, LX. feli; 170. §-a értelmében a bánatpénznek a biróségnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Békésen, 1885. évi szept. hó 14-ik napján. A békési kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Pallay Jeuő kir. aljbiró távollétében: Zilalxy-, 95 1—1. kir. aljbiró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János. ézve az, ha vámjövedelmeik fölöslege viszont lás községek köutaira fordittatnék. És ha a 2 ros tarifa aránytalannak tiinnék is fel 2—3 ilométernyi kövezett útra, bizonyára nem fog z se drágának, se aránytalannak látszani, ha aeggondoljuk, hogy az egyelőre csak a közsé- ;ekből a vasúti indóházakhoz épített utak to- ább kiépítése a végczél, s ekkor 20—30 kilo- néternyi vonalakra fog az a 2 kros kövezetvám iloszlani. st az állandó választmány meghallgatásával I néz legyei szabályrendeletté alkossa. I m£( A Békés megyei gazdasági egylet ez alka- kro immal, mintegy tárgyrokonságnál fogva, viszont jkilc rra hiván fel a közigazgatási bizottság figyelmét, 1 az aszerint nem csupán a szavasmarha- és sertéste-1 mei yésztés, hanem a lótenyésztés fejlesztése érdeké-Igei eu is felette kívánatos volna egy törvényhatósá-1 vát i szabályrendelet megalkotása: erre nézve aztjmé atározta a közigazgatási bizottság: hogy teljesen elő íéltányolja ugyan a gazdasági egylet ebbeli in- — itvanyat, azonban minthogy a lótenyészügyeketl letőleg a nagyméltóségú minisztérium a megyei Stenyészbizottmányokat s azoknak elnökeit bízta neg, ezek jogkörének megsértése nélkül e téren I lem igen kezdeményezhet a közigazgatási bízott-1 ág, illetve a közgazdasági előadó; hanem a köz'-1 gazgatási bizottság eleve is biztositja a gazdasági I igyletet, hogy ha az egylet választmánya, mint kü-1 m önben is megyei lótenyész bizottság, az említett 11 rányban kezdeményezöleg fog fellépni: a megyei cözigazgatási bizottsága a maga részéröl a legkész-1 Jegesebben fogja a békésmegyei gazdasági egyletet | törekvéseiben támogatni. Az államépitészeti hivatal elöadmányai során | merült fel ez ülésen még egy tárgy, a melyet köz- 2 gazdaságilag kiváló fontos voltánál fogva, ezúttal | hallgatással nem mellőzhetek. Volt szerencsém ugyanis Excellentiádnak Ij még a múlt 1883. évi márczius hő 10-ről je-1 leüthetni, miszerint Bókésmegye a közmunka-1 váltságok felhasználásával kőutak építését hatá-| rozta el. Egyelőre a legégetőbb szükségen segi-| tendö, az élénkebb forgalmú községeknek ter-1 vezett köutakat a vasúti indóbázákhoz. — A | £ szarvasi, mező-beréuyi és csabai indóházi utak| már készen is vannak s a jövő évben más köz-1 ségek, Gyula, Orosháza stb. kőutjának kiépitése | terveztetik. Hogy azonban a megye fokozatosan | tovább haladhasson a megkezdett ösvényen s | ^ lassankint az egész megye kőút-hálózatát kiépíthesse : a megyei közmunka-alapnak összpontosi-1 tásan 8 tervszerű felhasználásán kívül vámsze-1 d si jogot is kért a nagyméltóságu minisztérium-|í tói. — A közönség nagyobb zaklatásának kike- í rillhetése végett azt kérelmezte a megye, hogy | azon vasúti állomásokon, a melyekhez megyei j, kőutat épített, 2 krnyi kövezetvámot szedhessen I, minden fel- vagy leadott métermázsa teher után. |( Az ekként befolyandó s a közmunka-alappal L egyesítendő vámjövedelem segedelmével remélte ] a megye, hogy különösen az első években, migji az Jij utak fentartása a vállalkozó dolga, oly I összegeket teremthet, a melyekkel újabb, talán ha kevésbé is jövedelmező, de felette szükséges h vonalak kiépítését eszközölheti, szóval hogy nagyobb léptekkel haladhat a kitűzött végczél, a | tervszerű kőúthálózat teljes kiépitése felé. Ennek elleneben azonban a nagyméltóságu I közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur : 1-ör külön-külön vámtarifát állapit meg az egyes indóházi utakra ; 2-or minden egyes indóházi ut | jövedelmeiről és fentartási költségeiről külön | számadást rendel vezettetni s 3 -or minden egyes | indóházi útnak vámjövedelmét csakis az illető ut I fentartására engedi fordittatni akként, hogyha a fentartás költségei a megállapított tarifa szerint | i befolyó jövedelmet fel nem emésztenék, a tarifa I esetleg leszállítható lehessen. Fölösleges Excellentiád előtt bővebben fej-1 tegetnem, mily nagy horderejű, mondhatnám élet-1 kérdés az épen Békésmegye földmivelése, iparai ■ és kereskedelmére egyaránt, hogy minden időben I i járható utaink legyenek. De nem kevésbé fekszik ' ez épen a közlekedésügyi tárcsának is érdekében; mert az államvasutak avagy állami kamat- l biztosítást élvező vasutak kiváló érdeke azt kö ■ eteli, hogy a teherszállítás állomásaikhoz, vagy i azokról miudon időben biztosan eszközölhető ■ legyen s hogy megszűnjék úgy a közgazdaságunkra átalában bénitólag ható, valamint a va- sutakra nézvp nem kevésbé nyomasztó állapot, i miszerint rósz útban (és így az év nagyobb ré• szében) keveset vagy semmit sem szállíthat a i termelő és kereskedő a vasútra, melynek vonatai félig lakottan vagy üresen közlekednek; mig ) ellenben a csakis idő szülte jobb utak idején meg- oly tömeges szállítások történnek, a melyeknek i vasutaink, a közönség kiszámithatján kárára, vagy • meg nem felelhetnek, vagy pedig ezt csakis tete■ mes áldozatok árán tehetik. Ha a haladás érdekében megengedhető volt i az, hogy a mogye 29 községének közmunka- t váltsága központosittassék s abból egyes, amúgy- is nagyobb forgalmú, jobb módú, a vasút áldá- sait különben is — úgy a hogy — elvező köz- ségeknek építtessenek a helyi viszonyok követel- i ményei szerint hosszabb vagy rövidebb, tehát 1 még itt is sokszor aránytalan, mert esetleg a for- t galommal megfordított viszonyban álló költsége- y két okozó indóházi kőutak ; mig ellenben a vas- a utaktól távol eső, közlekedési eszközök hiányá- g ban tehát kétszeresen szűkölködő községek ta- a Ián majd csak évtizedek múltán remélhetnek kő- a utat kaphatni : akkor nem látom be. mi sérelem z volna a köutakkal boldogított községek lakosaira A tiszta jövedelmi fokozatok leszállítását a: 15%-al maga a kataszteri kerület is javasolta § m ez értelemben folyamodott a megye is, a gazdasági egylet is, a pénzügyminiszter úrhoz, illetve lo az országos bizottsághoz. ai A direct földadóval az állami, törvényható- m sági és községi pótadók is emelkedvén, az áta- n; lános közterhek túlságosan fogják terhelni a b földbirtokot. Túlságosan — mondom — mert a g kataszteri tiszta jövedelmek kiszámításánál oly h magas gabona-átlagárak vétettek alapul, a mely n árak ma már nem léteznek s Amerika egyre d növekvő konkurrencziája folytán aligha fognak a il jövőben ismét előfordulni. , h A földadón s az ezen alapuló egyéb köz- n terheken kivül a mindennemű fogyasztási adókkal n is kétszeresen, sőt ezenfelül is, meg lett róva 9 Békésmegye. Minthogy ezen adókat is túlnyomó ! részben maga a termelő fizeli, — noha a közve- í tett adónemek szaporodtától várhatnók idővel az I ! egyenes földadó leszállítását — a fogyasztási j adóval ismét csakis a produccns terhe szapo- 1 rodott. s A megye befásitása s egy megyei fatenyész- I tési biztosi állás szervezése iránt szabályrendelet alkotása kezdeményeztetett. A szarvasmarha és sertéstenyésztés érdekében alkotandó 8 Excellen- í fiád által sürgetett szabályrendelet a közgyűlés jóváhagyását várja. Megpendítetett hasonló sza bályrendelet szükséges volta a lótenyésztés érdekében is. Kiváló gondban részesült az állategészség és hússzemle is. A közmunkaalap tervszerű felhasználásával pedig kőutak építését kezdette meg a megye s ezt nagy erélylyel és jó sikerrel folytatja. Szintén a múlt 1884. év végére esik egy sárréti és az orosháza-tótkomlósi [helyi érdekű szárny vasút kiépítésének tervezete, I mely vonalak tanulmányozására s az érdekelt I községekkel és birtokosokkal való érintkezésre la közigazgatási bizottság kebeléből küldöttség I neveztetett. Felemlitésre méltó mozzanat közgazdaságunk terén, miszerint Puszta-Földvár 5,178, kát. I holdas kincstári birtokot Orosháza községe meg- Ivette í% millió frt vételi áron, mely 10 év alatt 110 egyenlő éves rátában törlesztendő 6°/o ka- I mattal. A község magának egy, 500 holdas rá- | tát megtartván és közczélokra az egész üzletnél 130,000 frt nyereséget biztosítván, a birtok többi I részét lakosainak 1 holdtól 300 kát. holdig ter- !Ijedő részletekben ismét eladja. E végből köz- I ségi szabályrendeletet alkotott, mely a megye háltál már jóvá van hagyva. E helyen csak annyit vagyok bátor közigazdasági állapotaink jellemzéséül felemliteni, | miszerint a múlt évek jobb terméssel s maga- r|sabb gabonaárak folytán némely községekben mutatkozott, csaknem tulc-igázott földárak és [haszonbérek hanyatlásának és pedig már most | még rohamos hanyatlásának a múlt évben beállott gazdasági válságon kivül némi részben a (földvári puszta megvétele is volt okozója. Kemélhető azonban, hogy ha a jövő években Ijobb termésünk s jobb áraink lesznek, a megza- :Ivart egyensúly gyorsan helyre fog állani. És a mint minden rosznak meg van a jó ol- LI dala, úgy elmondhatjuk, hogy a múlt évi rósz gab- ’ I naárak és üzleti pangás által előidézett általános 1 [csüggedésnek az a jó hatása volt, miszer(nt a föld- | vétel dolgában túlmerészen vállalkozó népünk gonI Idolkozni és számitoni kezdett. A földvári puszta 5,178 holdja is messze túl- | volt jegyezve. Utóbb önmaguk redukálták a venni szándékozók a jegyzett holdak számát; sokan ’ vissza is léptek. így bizton merem remélni, hogy II a ki minden sanyaruság mellett is szerződésre lép ' Iképes is lesz a föltételeknek megfelelni sekkén; ’ a kincstári latifundiumból egy jelentékeny terű1 let fog nagyobb megrázkódtatás nélkül átmenni 3 az erőteljes és tisztán magyar kis- és középbirtokos- osztály kezére. 3 | _________ Fe lterjesztései közül a közigazgatási ^.bizottságnak 1884-ik évi november 10-én tartott havi üléséről széle jelentésének közlését kérelmezte: | Békésmegye közigazgatási bizottsága folyé n nov. ho 10-én tartott üléséből van szerencsém jelenteni, miszerint Excellentiád f. évi 17.946. számé t rendelete folytán a szarvasmarha- és sertéste- I nyésztés fejlesztése érdekében alkotandó törvény- i I hatósági szabályrendelet, melynek tervezete a f k é. május 6-ik jelentésem szerint a békésmegye: gazdasági egyletnek véleménynyilvánítás végetl Íj kiadatott, a nevezett egyesület részéről némi mó- _ dositások indítványozásával, uj szövegezés alak- | jában is visszaterjesztvén, ezen közigazgatási bizottsági ülés elhatározta : hogy úgy a miniszteri i- szabályrendeleti minta, valamint a gazdasági egy Ír let szövegezése sokszorosittassék s mind a ké i, tervezet a bizottsági tagoknak uiogküldesék ; ol; b megjegyzéssel, miszerint a jövő havi ülésen : y szabályrendeleti tervezet tárgyaltatni s végié; 1, megállapittatni fog auuak azon szövegezése, ; i- molyét a közigazgatási bizottság terjesztend : törvényhatósági közgyűlés elé a végből, hogy a Vasúti baleset történt pénteken a mező-| herényi vasúti állomás pályaudvarának vé-11 gén, aminek következtében a budapesti személy- e vonat egy órát késett g eme körülmény volt | s: oka, bogy a budapesti postát cssk szombaton a reggel kaptuk meg, miután az alföldi vonat nem | várta be Csabán a pesti vonat megérkeztét. A Is vasúti balesetnek egy váltó roszasága képezte k okát. A mint ugyanis a vasút a váltó által he-1 f lyesen irányított sínekre jutott, a váltó megbom-11< lőtt s a bátulsó kocsik egy részét más sínekre n vezette. így történt tehát az, hogy egy vonat I á kocsiai két különböző irányú sínekre jutottak, It aminek folytán három teherkocsi kizökkent s a I j pálya azon részét erősen megrongálta. Ez a bal- I eset egy tehervonattal történt. Senki sem sérült 11 meg. A személyvonat azonban a pálya rongálása |i miatt késést szenvedett. 11 Irodalom és művészet. A kitüntetett kiállítók közül 18 kitün-l tetett iparos arczképét közli az „Ország-Világ“ 11 legújabb (44-ik) száma. Az arczképekhez Gelleri h Mór ir magyarázatot, külön-külön ismertetvén a 11 bemutatott iparosók üzletét, azoknak a fejlődését. I A lap élén Klapka György tábornok jól sikerülte arczképét találjuk. Halottak napjára két ezép I költeményt olvasunk, az egyiket Fülöp Áron irta,!1 az „Ellák" szerzője, a másikat Szabó Sándor, ezen-J1 kivül egy megható szép történetet Hevesi Józsefi tollából. Ugyancsak a halottak napja alkalmából I nagyérdekü czikk olvasható Hatala Péter tollából r „A halál után" czímmel (Moszlitn felfogás szerint). I Ezenkívül még a következő közlemények vannak I e számban: „A különcz", P. Szatmáry Károly I elbeszélése; „Történeti képírásunk", dr Prém Jó-1 zseftöl; „Végzet", gyönyörű költemény Reviczky I Gyulától; „A kollektor", székely regény Benedek! Elektől és „A hétről" Székely Huszártól. A képek I közül kiemeljük a trónörökös mármarosi vadász-1 kastélyának sikerült rajzát Nagy Ignácztól, s egy I művészi kép halottak napjáról. A gazdag és vál-1 tozatos rovatok következők: Tudomány és irodalom, I színház és művészet újdonságok, a kiállításról, | könyvpiacz, nők világa, vidéki élet, sport, hymen, I gyászrovat, innen-onnan, rejtvények. Az „Ország-1 Világ" előfizetési ára : január—deczemberre 10 fo-1 rint, január—júniusra 5 frt, július—szeptemberrel 2 írt 50 kr., jún.—deczemberre 5 frt. Az „Egyet-1 értés“-sel együtt: egész évre 28 frt, félévre 14 frt,I negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfi-1 zetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai rész- I vénytársasághoz külóendök, kecskeméti úteza 6- ik szám. „Hangok az ifjúságból“. Jakab Ödön összes költeményei, kiadja Méhner Vilmos Budapesten. Ára a két részre osztott kötetnek, mely 20 ivre terjed 1 frt 60 kr, pompás diszkö- tésben arany metszéssel 2 írt 80 kr. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Békésmegye közgazdasági előadója Székács Istvánnak jelentése a minisztériumhoz az 1884-ik év gazdasági viszonyairól. Az 1884-ik év gazdasági viszonyairól. A múlt 1884. évben Békésmegye közgazdaságára is az általánosan tapasztalt gazdasági válság súlya nehezedett. Gabonatormésünk mennyiségre csak közepesnek mondható; minőségben pedig sokkal silányabb volt az 1883. évi termésnél. Ebhez véve a rég nem tapasztalt roppant alacsony árakat és szokatlan tartós üzleti pangást : az 1884. évet nem sorozhatjuk a jó évek közé. Annyival kevésbé, mert Békésmegye legfőbb jövedelmi forrását a gabona, kiváltképen pedig a búzatermés képezvén, az ebben mutatkozó érzékeny jövedelmi csorbát az állattenyésztésből sem pótolhatták gazdáink. Első helyen a sertések árának rohamos hanyatlását kell felemlítenem, a mi nagy megrázkódtatásnak tette ki a tenyésztőket szintúgy, mint a hizlalókat; sőt itt még az a kellemetlen körülmény is merült íel, miszerint Kőbányán egy szállítmány orosházi sertés körömfájásban betegnek találtatván, egy ideig annak a veszélynek voltunk kitéve, hogy sertéskivitelünk megyeszerte be fog tiltatni. A szarvasmarha és juh ára az óv vége felé sziutón hanyatlott. Egyedül a jobb fajta lónak volt állandóan jobb ára és kelete. Itt említésre méltó, hogy a debreczeni-hon- véd-parancsnokság a múlt 1884. év végén tett első kísérletet abban, hogy a pótlovakat Békés- megyében, az üzérek mellőzésével, közvetlenül a tenyésztőktől szerezze be. Ezen első kísérlet, a honvéd-parancsnokság állítása szerint is, minden várakozáson felüli jó sikert eredményezett. Miért is remélhető, hogy a közvetlen vásárlás — kivált ha a sorhadi csapatok számára beszerzendő lovakra újabban felemelt átlagárak a honvódlovakra is megadatnának, — a jövőben egyre nagyobb kiterjedést log nyerni. Békésmegye kiváltképen nyerstermelő vidék lévén, a löldmivelést és állattenyésztést sújtó viszonyok természetesen nyomasztólag hatottak a kereskedelemre és iparra is. Fokozta a földbirtokosok nyomasztó helyzetét és elégületlenségét a kataszteri munkálatok | eredménye is. Nem annyira az osztályba sorozás, a mi egészben véve nem helytelen, mint inkább § tiszta jövedelmi fokozatok magas volta, mely nem áll arányban a szomszéd megyék tarifáival, okozza az adónak tetemes fölemelését Békésmegyében.
