Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-13 / 37. szám

II. Ezek mellékjárulókaira . . .

III. Szolga személyzet bérében . .

IV. Ezek mellék mellék járulékaira

V. Hivatali helyiségek bérletére

VI. Irodai szükség.etekre •

VII. Útiköltségek és napdijakra .

VIII. Megyei épületek fentartási

kéltsége

.............................

IX

. Egyéb rendszeresített kiadásokra ....••••

X. Előre nem látott költségekre

Évi szükséglet . .

4200.1220.4720.600.434.315.500.70469.Fedezés.

XI. Az 1883. évi XV. t. ez. 1. §-a alapján kiszolgáltatandó évi állami javadalmazás . . •

XII. Fekvőségek jövedelme . . .

VITT Elhelyezett tőkepénzek kamatai XIV. Remélhető egyéb jövedelmek

69200.—

840550.«

Fedezeti összeg

70590.Fedezetböl levonva a szükségletet

megtakarításul remélhető ! . 121.—

a) Sárosmegye körlevele a községi és k jegyzőknek állami fizetésben való részesítése 1 gyában;

b) Zólyommegye átirata a királyi körmi főfelügyeleti jogának szabályozása iránt;

c) Veszprém- és Pozsonymegyék átirata vándor oláh-czigáoyok kóborlásainak megaka lyozása iránt teendő intézkedések tárgyában ;

d) Szatmárinegye átirata a körorvosi fiz« sek tárgyában kiadott belügyminiszteri körrem let hatályon kívül helyezése iránt;

e) Nógrádmegye körlevele a megyei alk mazottak nyugdíjigényének országosan eszk< lendő megállapítása és kielégítése érdekében;

f) Szolnok-Dobokamegye átirata a hivatal magyar szövegű iratokban előforduló, idegen ala, keresztnevek használatának megakadályozása tá gyában.

9. Pénztári ügyek.

10. Az állandó választmány előterjesztése úgymint:

a) A községi közpénztári és alapítványi, U£ az árvagyámpénztári-számadások felülvizsgálás valamint

b) a községek 1886. évi költségelőirányzi tának megállapítása tárgyában ;

c) a megyei központi pénzkezelés ellenőrzés és felügyelete tekintetében kiadott alispáni rends letre nézve;

dj a tiszti nyugdij-intézeti szabályzatnak a igazgató-választmány tagjaira vonatkozó rész módosításáról;

e) Szarvas község rendőrségi szabályrende létének módosítása tárgyában;

f) Sámson és P.-Földvár községek szervezés szabályzatának felülvizsgálása iránt:

g) Szeghalom község részéről a vásári rend tartásról alkotott szabályrendeletnek helybenha gyásáról;

b) az árvagyámpénztárakat vizsgáló küldött ség szervezetének módosítása tárgyában s ezze kapcsolatosan:

i) Gyoma községnek az árvapénztári vizsgálatból felmerült költségek viselése iránti kérvénye ;

k) B.- Csaba községnek a csabai katonai lakok tulajdonjoga átíratása iránti kérvénye felett;

l) Orosháza község és Mikolay István;

m) Szeghalom község és Csánki Béla és neje;

n) Kétegyháza község és Marczinyák István között kötött adás-vételi jogügylet megerősítéséről;

o) a bánfalvi elöljárók fizetésének felemeléséről ;

p) P.-Szt.-Tornya község adószedője fizetésének felemelése tárgyában;

r) Öcsöd község és a töltésépítési kormánybiztosság között kötött egyezség jóváhagyásról;

8) a csabai községi gyámpénztárt terhelő adónak a tartalék alapból való kifizetése iránt;

t) a tót-komlósi községi gyámpénztárt illető behajthatlan kölcsön-tőke megtérítése iránti ügyben;

u) Szabad-Szent-Tornya községnek az árvapénzek önálló kezelése iránt benyújtott kérvénye felett;

v) a b.-csabai katonai lőszerraktár épületterének vételára megállapításáról;

z) az öcsödi községház újonnan építéséről, az építés ellen egyesek részéről benyújtott, felfolyamodással együtt;

x) a békési községi bérház építési költségeinek kölcsön utján leendő fedezéséről;

y) a gyulai kórházi föld tulajdonjogának telekjegyzőkönyvi átíratása tárgyában;

11. Időközben érkezendő s a póttárgysorozatban annak idején felsorolandó ügyek.

B.-Gyulán, 1885. szeptember hó 6-án.

Jancsovics Pál,

. . _ alispán.

_____

Bé

késmegye 1886. évi közigazgatási és árvagyámhatósági költségvetése. Békésmegye törvényhatóságának 1886. évi költségvetése egybeállittatván és a megye állandó választmányának f. évi szeptember hava 5-én tartott ülésében tárgyaltatván, — miután az 1870. 42. t.-cz. 14. §-a értelmében a törvényhatóság költségvetése és az állandó választmány véleménye az őszi közgyűlést 15 nnppal megelőzőleg közszemlére kiteendő és a bizottsági tagokkal közlendő, — annálfogéa a kérdéses jövő évi költség- vetést az állandó választmány véleményével együtt ide mellékelve oly megjegyzéssel közlöm, hogy a költségvetés a f. évi szeptember kó 21-ik napjára kitűzött megyei közgyűlésen fog tárgyaltatni és hogy úgy a költségvetés, mint annak mellékletei is, az idézett törvény rendelkezéséhez képest a megyei jegyzői tisztségnél közszemlére kitétettek. B.-Gyulán, 1885. szeptember hó 5-én.

Jancsovics Pál, ________ alispán.

Főkimutatása

Békésmegye közigazgétárí és árvaszéki szükségleteinek az 1886-ik évre.

Szükséglet.

1885. évi pénztári maradvány ....

I. Megyei tisztviselők fizetése és

8zegődöttek bérében . . . 58480.—

A magyarországi iparos ifjúság vándor gyűlése Budapesten szeptember 8-án.

A magyarországi iparos ifjúság képző- és segelyző-egylatéinak vándorgyűlése múlt vasárnap és hétfőn tartatott meg a fővárosi iparos-kör helyiségeiben. Vasárnap előértekezlet volt, melyen a napirend megállapítására és előkészítésére, valamint az egyletek képviselőinek igazoláséra egy bizottság választatott. Ennek működése kitüntető, hogy a vándorgyűlésen egy kereskedelmi- és parkamara, egy iparoskor, 8 ipartestület, 2 ipartársulat és 22 iparosifjusági-egylet vett részt 96 képviselővel.

A vándorgyűlés hétfőn reggel 9 órakor vette kezdetét. Ivánkovics János, mint a szegedi ez idő szerinti vezéregylet elnöke megnyitván az ülést, üdvözli az egybegyűlteket s kéri, hogy a kiállítás sikeréből ne elbizakodást, de buzdítást merítsenek. Korelnök választására hívja fel a tagokat, kik közfelkiáltással Busbacb Ádámot választották meg. Korelnök megköszönve az iránta nyilvánuló bizalmat megnyitja a Vl-ik vándor gyűlést, mely az utolsó b.-gyulai vándorgyűlés határozatai felett lesz hivatva kizárólag nyilatkozni, egyszersmind óhaját fejezi ki az iránt, bogy a mai gyűlésen az iparos ifjúsági egyesületek országos szövetsége megalaki itatván, alapja vettessék egy szebb jövőnek, mely a magyar ifjúság érdekeit kielégítse. Egyszersmind indítványozza, hogy Rátb Károlyért, mint az iparoskor elnöke s a kereskedelmi- és iparkamara al- elnökeért kéttagú küldöttség menesztessék, mely őt a vándorgyűlés elnökéül meghívja.

Rátb Károly, mint a Vl-ik országos vándorgyűlés elnöke, köszönetét mond az iránta már ötödizben nyilvánuló bizalomért, s hangsúlyozza a czél fontosságát, melyért az ország különböző vidékeiről egybesereglettek. Kiemeli a hazai iparosok helyzetének az uj ipartörvény életbeléptetése által bekövetkezett javulását, amennyiben különösen az iparos ifjúság is fel van véve a törvény által organizált ipartestületi intézmény keretébe. A kiállításra vonatkozólag megjegyzi, hogy az ott feltáruló kép inkább eszményi, semmint való képet nyújt a magyar ipar állásáról; de épen mint ilyen, magasabbra tűzte a czélt, mely felé lankadatlanul haladnia kell. Sikert kíván a vándorgyűlés működésére. Azután kéri az elnökség megválasztását, illetőleg kiegészité-j iát. Egyhangúlag megválasztattak: alelnökökké Busbach Ádám (Losonczról), Sál József (Békés- Sryuláról) és Lörincsák István (Debreczenböl); jegyzőkké Kabók Imre (Szegedről), Tóth István Szolnokról), Hegedűs J. (Kolozsvárról) és Csoó István (Aradról); végül háznagyokká őry János, fővárosi iparos-kör vál. tagja és Nagy Sándor (Szegedről).

Qrünwald József (Debreczen) sajnálja, hogy épen amaz egyéniségek nincsenek jelen, kik a közvélemény előtt az iparügyeket lelkesen felkarolták.

A szegedi vezéregylet elnöke kijelenti, hogy meghívók az állandó vándorgvülási tagokhoz megküldettek, de csak két helyről érkezett válasz, u. m. Apponyi Albert gróf és Gelléri Mór ráktól, kik sokoldalú elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg.

Erre megkezdődött a vándórgyülés tárgysorozatának pontonként való tárgyalása. Első punt a vezényleti jelentés és számadás előterjesztése. Ivánkovics János előadó felolvassa egész terjedelmében a jelentést, mely után három tagú bzottságot választanak a számadások felülvizsgálására. Szarka János (Kaposvár), E. Illés László (irad) és Bejczy József urakból. Mielőtt a 2-ik pntra térnének, a vándorgyűlés egyhangú jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítja Fogéi Emánuel ludapesti gyárosnak, a magyar ipar érdekében tett nagylelkű alapítványáért. Következett:

a szövetkezeti szabályzat tárgyalása. Elnök t „szövetkezet“ szót nem helyesli, mert e név datt a törvény szerint, a közkereseti társaságok qj nemét értik, e helyett e szót ajánlja : „köblöké.“ Az alakítandó országos egyesület czime filett bosszú vita keletkezett. Végre abban álla- pdtak meg, hogy elfogadták az ekként módosítót czimet: „a hazai iparos ifjúsági egyletek országos szövetsége.“ A szövetkezeti szabályzat tibbi pontja, itt-ott csekély módosítással, egy- hngulag elfogadtatott.

A vándorgyűlés szervezete és a vezéregy- l<t hatásköre tárgyaltatott erre. Előzetesen az iiei vándorgyűlés az utolsó, b.-gyulai vándor- gülés javaslatát és határozatait, némi módosi- tsokkal magáévá tették; azután a felett folyt a vta, vájjon az iparos ifjúsági egyesületeken ki- vll, melyek két-két szavazattal birnak, egyéb ipri szaktestületek is birbatnak-e s bány szava- zttal | Ez utóbbiakra nézve kimondták, hogy nindama szaktestületek birnak egy-egy szava- zti joggal, melyek az 5 frtnyi pártoló tagsági djat a vándorgyűlések költségeinek fedezésére lázették.

A mnnkakiállitás szervezésére vonatkozó sabályzat fölolvastatott s csekély módositások- kl, hogy például nocsak a segédek, de a tanonezok munkái is kiállitassanak, s a kiállított tárgyaknál a czólszerüsógi szempont legyen as irányadó, egész terjedelmében elfogadtatott.

Délután kettedfél órakor a gyűlés első fele berekesztetvén, a résztvevők nagy része társas- ebédre ment.

Három órakor folytatták, mikor is munkaközvetítésre vonatkozólag szótöbbséggel elfogadták Edvi Illés László előadónak azt a bővebben indokolt javaslatát, hogy minden egyesület által rendes könyv vezetendő a munkaerők és munkakinálók nóvjgyzékéről s a testvér- egyesületek két hétről két hétre egymást és az ipartestületeket levelező lapon a kereslet és kínálat viszonyairól értesíteni kötelesek.

A segélypénztárak kérdése szintén egyik legfontosabb vita tárgyát képezte a vándorgyűlésnek, mely elfogadta Edvi Illés Lászlónak, ki mint felkért előadó hosszabb beszédben tájékoztatta a vándorgyűlés tagjait az uj intézmény felől, a kötelező segélypénztárak felállítására vonatkozó javaslatát. Ehhez képest a vándorgyűlés kimondta, hogy a segélypénztárak létesítését országszerte sürgős teendőnek tartja és minta alapszabályt dolgoztat ki oly czélból, hogy az uj intézmény könnyebben legyen létesíthető. A jelenleg fennálló iparos ifjúsági egyletek felhivatnak, hogy segélypénztárakká átalakuljanak, az ipartestületek és iparhatóságok pedig felkéretnek, hogy a segély- pénztárakat minél előbb létesíteni megkísértsék. Alapszabály minta kidolgozására, valamint a fennálló egyletek alapszabályainak egyöntetüleg módosítására négy tagú bizottságot választott kebléből a gyűlés, és pedig megválasztattak: Rátb Károly, a budapesti keresk. és iparkamara alel- nöke, Ivánkovics János (Szegedről,) Edvi Illés László (Aradról és Kreutzer F. (Szolnokról.)

A jövő vándor-gyűlés helyének kijelölése heves vitára adott alkalmat, a mennyiben Losonca és Győr egyaránt magának óhajtotta a szerencsét, hogy a legközelebbi vándorgyűlésen az egyesületeket falai között üdvözölhesse. — Szavazásra kerülvén a dolog : Losoncz mellett volt a többség és igy két ev múlva ott fog megtartatni a magyarországi iparos ifjúság önképző és segélyző egyesületének országos vándorgyűlése.

Következtek az indítványok, és pedig a) Edvi Illés László indítványa ; az állandó vándorgyülési tagok iránt. Ilyenekül a vándorgyűlés Novelly Antal, a fővárosi iparoskor alelnökét, Rainer Fe- renczet Szegedről és Benkő Istvánt, Veszprémből választotta meg. b) A marosvásárhelyi iparosifju- sági egyesület indítványa az alapszabályok mócjb- sitásának kidolgozásával megbízott bizottságnak adatott ki. c) A székesfehérvári egylet indítványa a kistakarékpénztárak életbeléptetésére. Élőter- jesztö Rainiss Mátyás hivatkozik a szép eredményre mit az általa kezdeményezett intézmény 1879 óta, tehát alig nehány év alatt felmutatott, s a vándorgyűlés kívánságára az alapszabályok s számadások néhányat az egyesületek rendelkezésére bocsátja.

Ezzel a tárgysorozat véget ért. A szegedi vezéregylet elnökének indítványára a vándorgyűlés a fővárosi iparos-körnek és Ráth Károly kóréhüknek jegyzőkönyvileg köszdnetét nyilvánítja. Viszont a korelnök i nditványára Ivánkovics János vezérel nőknek Í9 jegyzőkönyvi köszönetéi szavazott a éándorgyülés. (Alföld.)

TsbrrüLgr^.

Iskolai értesítés. A b.-gyulai elsőfokú ipariskolában az 188%-iki tanévre szóló beírások folyó évi szeptember hó 6-án, 13-án, és 20-án, d. u. 3—ö óráig eszközöltetnek a polg. fiúiskola igazgatói irodájában. Az újonnan belépő tanonezok felvételi vizsgálat alapján, a többiek pedig a mait évben feltüntetett taneredmény szerint soroltatnak a képzettségüknek megfelelő osztályba.

Tanszerdij czimén minden tanuló 1 irtot tartozik fizetni a beírás alkalmával.

Az iparos tanonezok gazdái Ezennel felhivatnak, miszerint tanonczaikat a fent kitett időben beíratni eine mulasszák, mert ellenkező esetben az 1884. évi XVII. t. ez. 157. §-a értelmében 20 frttól 200 ftig terjedhető pénzbírsággal büntethetők.

B.-Gyulán, 1885. aug. hó 29-én.

Az igazgatósig.

TJ jdoixságok;.

Békésmegye legtöbb adót Bzetöinek névsora f. bó 7-től bezárólag 15-ig a városi polgármesteri irodában közszemlére van kitéve, a hol azt a hivatalos órák alatt mindenki megtekintheti s észrevételeit BékésmOg;ve igazoló választmányához írásban beterjeszthe ti.

A megyei küldöttség Karassiay István és felváltva Dr. H a j u a I István elnöklete alatt f. hó 11-én kezdte mag működését a városháza nagytermében. Első napon vagyis pénteken a bizottság tagjai teljes számban vettek részt az ülésben, a további napokban azonbau egymást felváltva fognak működni, míg a zárnapon, vagyis f. hó 18-án ismét teljes számban lesznek együtt. A nagyközségi szervezet álláspontján levő érdekeltség bejelentette ugyan az

Békésmegye allando vaiasztmanyanaa veiemenye,

I a megye közigazgatási és árvagyámhatósági szükségleteinek 1886. évi költségelőirányzata tárgyában.

Tárgyaltatott Békésmegye közigazgatási és árvagyámhatósági szükségleteinek az 1886. évre szerkesztett költségelőirányzata.

Az állandó választmány az előterjesztett költségvetési tervezetet általános, valamint rósz-j letes bírálat alapján

70.469 frt — kr szükséglettel 70.590 frt — kr fedezettel

l21 frt — kr többlettel elfogadandó- nak és helybenhagyandónak véleményezi.

Összehasonlítván ezen költségvetést a folyó évi előirányzattal melyszerint

a szükséglet 70.029 frt 50 krt a fedezet 70.610 frt — krt

tett ki '580 frt 50 kr mint

többlet szerepelt, a két költségvetés között a jövő j évi előirányzat megtakarítása terhére 459 frt 50 kr kevesbleti különbözet tűnik ki.

Ezen különbözet, illetve a két költségvetés . tételei közötti különbségek indoklására szolgáljanak a következők:

1. A szükséglet I. rovatánál mutatkozó 200 frt többlet az árvaszéki irattárnok és kő- □yomdász fizetései felemelését helybenhagyó "8~~4'i8858748*~ ü belügyminiszteri rendeletekben leli j magyarázatát; ugyanis: az árvaszéki irattámok 600 frt évi fizetése 700 frtra, 100 írt évi lakbér illetménye 150 frtra a könyomdász 500 frt évi j fizetése 550 frtra emeltetett fel.

2. A megye bizottsága a f. évi május 18. és j következő napjain tartott közgyűlésén 197/1885. | bgy. sz. a. hozott határozatával egy árvaszéki s tiszti ügyészi 250 frttal javadalmazandó hivatali szolga rendszeresítését határozta el; minek folytán

a nagy méltóságú m. kir. belügyminiszter ur f. évi ( 33.783. sz. rendeletével a megye közönségét oda- j utasította, hogy az említett állomás rendszeresítése iránti kérdést az 1886. évi költségvetés tárgya- j lása alkalmával hozza újból szőnyegre. Amenynyi- ben pedig a jelzett határozat hozatala óta a viszonyok nem változtak, az állandó választmány az említett szolgai állás rendszeresítését szükségesnek tartja. Innen származik a költség előirányzat III. tételénél mutatkozó 250 frtnyi többlet.

3. A szükséglet IV-ik rovatánál a szolgaszemélyzet mellékjárulékai czimén 100 frt 10 kr kevesblet mutatkozik. Ezen megtakarítást — ámbár a hivatali Bzolgák személyzete egygyel szaporodik — azon körülmény indokolja, hogy a szolgáknak a. jövő évre a nagyobb rubanemüek bői kevesebb szükségeltetik, mint a folyó évben.

4. A szükséglet VI. rovatánál mutatkozó 100 frt többlet felvételét indokolja, azon körük mény, hogy a különféle mindinkább szaporodó nyomtatványokra az ez eddig előirányzott 1400 frt nem volt elegendő.

5. A szükséglet fedezetül szolgáló XIII. tétel alatt a rendkívüli jövedelmeknél mutatkozó 20 frt kevesbletet indokolják az előző évi számadások, melyszerint a közérdekű nyomtatványok elárusitásából előirányozott 250 frt jövedelemből,

1884. évben 159 frt 38 kr a f. év első felében 74 frt 30 kr folyt be.

Egyebekbtn a jövő évre előirányzott költségvetés teljesen megegyezik az ideivel.

Az ezek szerint megállapítani javasolt költségvetés kivonata az 1870. évi XLII. t. ez. 14. §-ához képest a megyei bizottsági tagokkal közlendő és a költségvetési munkálat a megyei törvényhatósági bizottság f. évi szeptember hó 2l-ik napjára kitűzött közgyűlést 15 nappal előzőleg a megyei jegyzői tisztség hivatalos helyiségében közszemlére kiteendő.

Békésmegye álllandó választmánya B.-Gyulán,

1885. évi szept. hó 5-én.

Jegyzetté és kiadta: Popovits Szylviusz, s. k.