Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-08-23 / 34. szám
karéneknél 1 frt, a mely a jelentkezésnél előre fizetendő. Budapesten, 1885. augusztus hó közepén. Az igazgatóság nevében : Dr. Peregriny János, titkár. „Az orsz. színész iskolában az 188-5/„ki tanévre jelentkezők beiratása f. é. szeptember 11. 12. 13-ik napján, mindenkor délután 3 órától 5 óráig leszen az iskola helyiségében (kerepesi ut, nemzeti színház bérháza III. em. 18 ajtó.) A jelentkezők fölvételi vizsgálata szeptember 14-én d. u. 3 órakor tartatik az iskola színpadi termében. Közöljük egyúttal e helyt a nagymélt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák a tanári kar javaslata alapján tett azon intézkedését is) hogy ezentúl a drámai első osztályt kitűnő «ikerrel végző szorgalmas és tehetséges növendékek, ugyancsak a tanári kar javaslatára, a III-ik drámai osztályba tétethetnek át, úgy azonban, hogy amellett a Il-ik drámai osztály elméleti tantárgyait is hallgatni kötelesek, mi által azon jelentékeny kedvezményt nyerik az illetők, bogy a négy éves drámai tanfolyamot három év alatt végezhetik. Az operai osztályokba való fölvételre csak olyanok jelentkezhetnek, kik az orsz, m. kir. zeneakadémia magánének tanfolyámának három osztályát elvégezték, vagy a Ill-ik osztályból a kir. zeneakadémián a vizsgálatot letévén, erről bizonyítványt felmutatni képesek. Az operai növendékek felvételi vizsgálatát szeptember 15-én d. u. 3 órakor a nemz. szinház színpadán tartjuk. A drámai tanfolyam 4 illetve 3 az operai 2 év. A beiratási dij 1 frt a fölvételi dij 5 frt az évi tandíj drámánál 30 az operánál 50 frt. Első éves növendékek tandíjmentességért s ősz* töndijért szabály szerint nem folyamodhatnak. — Ki ezenkívül bármely tekintetben kimerítőbb tudósítást kiván, forduljon az intézet titkárához, a válaszra szükséges levélbélyeg melléklésével, ki is készséggel szolgál a kívánt felvilágosítással.“ Budapest 1885. augusztus hó 1-én. Az orsz. szinésziskola Igazgatósága. A kecskeméti rét. jogakadémián a beiratások az 1885/6. tanévre f. évi szeptember hó 1—8. napjain eszközöltetnek; a rendes előadások pedig szeptember 9-én kezdődnek meg. A tanév ünnepélyes megnyitása f. évi szeptember 9-én d. e. 9 órakor történik, mely alkalommal dr. Horváth Ádám jogtanár tartja székfoglaló értekezését. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a jogakadémiákon megszerezhető elméleti képzettség — az egyetemen elérhető tudori fokozat kivételével — teljesen qualifikál úgy a bírói, a közjegyzői, mint a közigazgatási pályára 8 kiváló előnyt nyújt a vasúti- és póstatiszti személyzet előléptetésére is. Bővebb tájékozás végett megjegyezzük, hogy Kecskemét sz. kir. város képes nyújtani a jogtanulóknak mindazt, a mi azoknak pályájukon való haladását előmozdítja. Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város, a hol a közigazgatás gyakorlati keresztülvitele a jogtanuló által szemlélhető ; van nagyszabású törvényszéke; van adó- és illeték-szabási hivatala; van tekintélyes ügyvédi kara és kamarája stb. melyek miodmeg- annyian ápolójává lehetnek a jogtanulók ismereteinek ; van ezenkívül tekintélyes számból álló művelt osztálya, amelyekkel történő érintkezés a jogtanuló ifjúság látkörét kitágíthatja s az érintkezésben modor-elsajátitása képesít. Végül felhozzuk, hogy a kecskeméti ref. jogakadémia, — mely a dunamelléki ref. egyházkerület, Kecskemét sz. kir. város és kecskeméti ref. egyház pártfogása alatt áll — olcsó és jó tápintézettel, pálya- és ösztöndijjakkal, jeles könytárral, hasznos ifjúsági egyesületekkel stb. rendelkezik. — Netáni bővebb felvilágosításokat szívesen ad Csilléry Benő igazg. Újdonságok. Ö felsége a király születésnapja alkalmából f. hó 18-án a rom. kath. nagytemplomban nagymise volt, melyen az apát-lelkész, Göndöcs Benedek honn nem léte folytán Richter Jenő administrator pontifikáit. A misén jelenvoltak a megyei, állami és városi tisztikarok, a helyben állomásozó honvédség pedig teljes díszben vonult ki. Délben a honvédtisztikar fényes ebédre gyűlt össze a „Magyar Király“ vendőglőbe. F ü rd ö k István őrnagy mondott lelkes és szép felköszön- töt a legfőbb hadúrra, mely alkalomból a vásártéren elhelyezett mozsárágyuból három diszlövés történt. A magyar királyság megalapítójának Szent István királynak emlékünnepén f. hó 20-dikán újólag fényes mise volt a rom. kát. templomban, melyen a hatóságok úgyszintén a honvédtisztikar tagjai újólag díszben jelentek meg. ő felsége a király születés- úgy szintén Szent István király napját a megye többi községeiben, nevezetesen Csabán, Békésen, Szarvason, Orosházán stb. is megűlték kissebb nagyobb mérvű ünnepélyességek kapcsán. Megemlítjük, hogy Szent István király napján oly tömegesen rándultak fel A fővárosba a megye minden községéből, aminő számban még soha. Megyénk lakossága úgy látszik ez alkalomra tartogatta az országos kiállítás megtekintését. Az állandó választmány a közgyűlést megelőzőleg tegnap tartott ülést a megyeház kis termében. A közgyűlés — mely mint a lapunk múlt heti számában közölt meghívás és tárgysorozat igazolja — f. hó 24 én tartatik, a rendkívül fontos tanácskozási tárgyak daczára nem Ígérkezik nagyon népesnek. A belügyminiszter által a gyulai nőegylet és szabad-szenttornyai olvasó egylet alapszabályai megerősítési záradékkal elláttattak. Herodek József gyulai születésű egyén, nevét „Radó“-ra, — Csurka Zsuzsána és Csurka Mihály békési lakosok neveiket „Turi“-ra, magyarosították. Az arad-békésmegyei élő- és belvizlevo- zetö-csatorna társulat alapszabályait a közmunka és közi. ügyi miniszter tudomásul vette és az ellenőrzéssel Békésmegye alispánját bizta meg. A második ipartársulat f. hó lő-ikén tartott ülésében elhatározta Gyula városa tanácsát mint első fokú iparhatóságot az iránt megkeresni, hogy az ipartestület létesítése czéljából szíveskednék a törvény által előirt hivatalos lépéseket megtenni. A második ipartársnlat egyúttal kimondta, hogy ipartestület létesülése esetén utóbbiba beolvadni mint ipartársulat feloszlani hajlandó. Ár mentesítő társulataink. „A hazai közmunka- és közlekedési ügyek fejlődéstörténete“ czim alatt a „Nemzet“ múlt heti számaiban három érdekes czikket irt G o n d a Béla főmérnök, melyek közül a befejező közlemény a vizszabá- lyozási ügyekkel foglalkozik. A tanuságos czikk- ből megyénket közvetlenül érdeklőleg közöljük ama részt, mely ami ármentesitő társulatainkra vonatkozik: A K ö r ö s-B erettyóvölgy ár mentesítése és vizeinek szabályozása végett már 1820-ban megindittattak a műszaki munkálatok. A Fehér-, Fekete- és Sebes-Körös, valamint a Beretyó medre átmetszések által ■ rendeztetek, kiöntéseik ellen védtöltések építtettek. A Kettős és Hármaskörös folyása azállam által létesített At.-n et szések által rendeztetett, mely rendezés most is nagy költségű munkákkal folyamatban van, az érdekeltség pedig védtöltések építése által az árterület mentesítésének tökéletesítésén és befejezésén dolgozik. A Kettős és Hármas Körösnél összesen 52 átmetszés létesittetett, összesen mintegy negyedfél millió frt költséggel. Ezen munkálatok kiegészítése most van folyamatban. Az átmetszések által a folyó hossza 176 km.-el rövi- dittetett meg. A körösi társulatok legközelebb némi átalakulásnak néznek elébe részint egyesítés, részint szétválasztás által, amai állapot szerint a következők: 1. Ara d-b é k é s m e- gyei ármentesitő és belvizlevezető társulat. All 3 öblözetből, u. m. a)Aradmegyei ármentesitő öblözet 1836 óta tartó készülődések után 1865-ben alakult. Árterülete 58.647 magyar hold; töltés hossza 141 kilometer. A befektetés 1884. végéig 2 millió frt volt. — b) Alsó-fehér- körösi öblözet. Alakult 1854-ben. Árterülete 48.387 Vg hold, töltéseinek hossza 57.5 km. Kiadása 1883. végéig 1.233.657 frt. — c) Békésgyomai öblözet. Még nincs önállósítva. Feladata a Kettős és Kármas Körös balpartjain Békéstől Gyomáig terjedő ártér mentesítése. 2. Bi halbe k é s i vizszabályozó és ármentesitő társulat. Áll 3 öblözetből, u. m. a) Fékét e-k ö r ö s i öblözet. Alakult 1854-ben, ártere 62.515 hold, töltésének hosza 65 km. kiadása 1884. végéig 720.633 frt. — b) Sebes-körösi öblözet. Alakult 1854-ben, ártere 88.826 hold, töltésének hossza 120 km., kiadása 1884. év végéig összesen 2.291,491 frt. — c) Hosszufoki öblözet. Alakult 1852-ben, ártere 55.157 hold, a védtöltés hossza 146.5 km., kiadása 1883. végéig 1.759.077 frt. 3. Berettyó-ivánfené k-m e z ő t u r- mester szállási szabályozó és ármentesd társulat. Áll 3 öblözetből, u. m. a) Berettyó öblözet. Alakult 1852. illetve 1883-ban. Ártere 174.478 hold, töltésének hossza 100.4 km., kiadása 1883. végieg 1.711.928 frt. -b)Iván- f e n é k i öblözet. Alakult 1850-beo. Ártere 51.531 hold, töltésének hossza 56.7 km., kiadása 1884. végéig 697.606 frt. — c) M e z őtur-mes- tér szállási öblözet. Alaknlt 1882-ben, ártere 42.000 hold, töltésének hossza 25 km., kiadása 1884. végéig 462.280 frt. 4. T ó k ö z e-i s t v á n- b á z i társulat. Alakult 1878-ban, ártere 2130 hold, töltésbossza 3*8 km., kiadása 1893. végéig 70.000 frt. 5. E n d r ö d-t u r i társulat. Alakult 1869-ben, ártere 5094 hold, töltéshossza 12.5 km., kiadása 1881-ig 42.591 frt. 6. Ha lás »telki társulat 1855-ben, ártere 11.458 hold, töltésének hossza 18.3 km., kiadása 1881-ig 48.828 frt. 7. K á k a f o k i társulat. Alakult 1846-ban, ártere 33.869 hold, töltéshossza 10.2 km., kiadása 1881-ig 62.635 frt. Ez utóbbi 3 társulat 1881-tői a körös- tisza-marosközi kormánybiztos vezetése alatt áll s védmüvei állami előlegből építtettek ki. Nagy Zsigmond méhészeti vándortanár, méhészeti előadásait a megyében legközelebb megfogja kezdeni 8 utazási tervét megyei alispán úrhoz beterjesztette. A franczia vendégek diadalúthoz hasonlítható magyarországi utazásuk közben két ponton érintették megyénket, nevezetesen Csabán os Orosházán, s noha mindkét helyen csak átutaztak, s sajnálatunkra csak perczeket töltöttek, fogadtatásuk oly szívélyes, oly lélekemelő volt, mely bizonyára kellemes érzést keltett ben nük. — Csabára a francziákat hozó, és magyar és franczia nemzeti szinü zászlókkal ékesített külön vonat vasárnap reggel */a8 órakor robogott be. A perrouon roppant nagy számú díszes közönség gyűlt össze, közötte számos vidéki is. A csabai festői szép népviseletbe öltözött s gyönyörű Paraszt leányok és legények sorfalat képeztek. A berobogó vonatot hatalmas „éljen“-ek és »éljenek a francziák“ fogadtak. Zsilinszky Mihály csabai országgyűlési képviselő rövid franczia üdvözlő beszédet mondott, mire a Vendégek legkiválóbbja az örökké ifjú agg hess e p s gróf mondott meleg köszönetét. B e 1 i c z e y Hona kisasszony, a főispán kedves leánya nagyon szép rózsacsokrot nyújtott át Lessepsnek igen csinos rövid franczia üdvözlet kíséretében, melyet a világhírű ember köszönettel fogadott és tiszteletteljes háláját a viruló széségü fiatal leányka ajkára nyomott egészséges csókkal tolmácsolta. A leányok a francziákat fel- bokrétázták s a vonat lOpercznyi tartózkodás után a jelenvoltak harsány éljenzései kíséretében Arad fele indult. A csabai közönség vendégszeretete .azonban egy részről kárba veszett, pedig két asztal el volt halmozva pogácsával, gyümölcscsel. A nagy tolongás miatt nem jutottak hozzá, hogy á vendégeket megkínálhassák. — Orosházára a francziák kedden reggel 10 óra tájban értek. Az orosháziak ugyancsak kitettek magukért, de az ő vendégszeretetük is kárba veszett szintén a nagy tolongás miatt, mely a pályaudvaron kifejlődött. A vasút melletti vendéglőben ugyan is fényes reggeli volt elkészítve, s noha a vendéglő alig van a pályaháztöl nehány lépésnyire, az ezrekre rugó közönségtől nem lehetett odáig jutni. Tolongás közben a rendezők a népet félretolták, ami egy komikus intermezzóra adott alkalmat. — A franczia utazók egyik legkiválóbbika a lángeszű költő C o p p e é Ferencz ugyanis az utón paraszt szűrt vett magának s az volt rajta Orosházán; a rendezők a parasztszürbe bujt alakról sehogy sem hitték el, hogy ő is franczia lehessen, és ösmerősöknek kellett magukat közbe- vetniök, hogy a nagy népáradat mellett kocsijához juthasson. A község, melyen a vendégek — a Mágócs felé utazóban — keresztül hajtattak ünnepi díszben volt, diadalívek, a házak sürücn feilobogózva, a kocsisort orosházi legényekből alakult díszes bandérium kisérte. A zugó s csaknem sikedtő lelkes éljenzés, mely a vonat bero- bogását fogadta nem szűnt meg, sőt fokozódott mindaddig, mig a francziák a falun keresztülhajtattak. Szóval Orosháza oly mozgalmas perczeket élt keresztül, mely a nagyszámú jelen- voltaknak életfogytukig terjedő kellemes emléket fog nyújtani. Kun Béla ref. lelkész úrtól vesszük a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Becses lapja 33-dik számának újdonságai rovatában teljes megütközéssel olvastam, hogy én a vésztői lelkészségről, melyre megválasztattam, á 11 i- tólag a hívek passive legkevésbé sem rokonszenves magatartása miatt, lemondottam .... Tartozom azzal úgy magamnak, mint a vésztői ev. ref. híveknek, hogy kinyilvánitsam, miszerint én ama jelzott magatartást az egyház választói részéről nem tapasztaltam s miután igen számos választók vannak, kik -ugyan nem szavaztak, de lelkészül engemet óhajtanak s ezt írásban is nyilvánították: végleges megerősittetésem után a lelkészséget elfogadom... A ki tudja a vésztői lelkészválasztási aiszonyokat az nem fog ezen nyilatkozatomon csudálkozci... Kérem a jelzett ujdonsági közleményt e sorok iránya szerint helyreigazitanf. Téljes tisztelettel marad a tekintetes szerkesztő urnák, Nagyváradon 1885 aug. 17-kén tisztelő elvtársa: Ku n Béla, ev ref. lelkész. (A már megtörtént megerősítés nek őszintén örülünk. Szerk.) A békési egyetemi hallgató ifjúság tegnap este az „Irányi“ alap javára tánczvigal- mat rendezett az Untervéger-féle vendéglő nyári helyiségében. Békés városa bérházának tervét és költségvetését jóváhagyás végett a megyei hatósághoz beterjesztette, mely szerint az épület 72,340 frt 30 krba van előirányozva; az összeget a város saját tőkepénzének felhasználásával kéri engedélyezni, a jövő megyei közgyűlés által. Versenyt futó ifjak Szarvason. Érdekes versenyt rendezett a múlt vasárnapon, augusztus 16-án a szarvasi intelligent nehány ifjabb férfi tagja, mely a mily rögtönösen keletkezett oly kitünően sikerült. Az Anna liget közelében ugyanis hót vállalkozó ifjú lépett a küzdtérre, a 240 méternyi távolra eső czél eléréséért egymással versenyezni. A futásnál a kellem szabályait ugyan háttérbe szoritá a czél elérése iránti igyekezet, de ép ez által lón érdekessé a verseny a nagyszámú s díszes nézőközönség szemében. Elsőnek érkezett Dr. H a v i á r Gyula tartalékos hadnagy, másodiknak OI áh Miklós torna-tanár, harmadiknak Barts Emil gyógyszertáros. Kollár Lajos hivatalnok elcsúszván elbukott, pedig nagy fogadások történtek reá. Dr. Haviár Gyula, a nap hőse 8 lépéssel előzte meg az utóbb beérkezetteket. A versenyt vig és kedélyes lakoma követte este a kaszinóban, midőn a zene hanginál elhatároztatott ily sportnak gyakoribb rendezése. Aradmegyében Mikalaka községben, Bács- megyében Martonos és Sove községekben, valamint Jász-Nagykun-Szolnokmegyében Kunhegyes községben a marhaállományban, a száj- és körömfájás járványszerüen fellépett; — Dorosma községben pedig teljesen megszűnt, minek folytán a határzár feloldatott. Hymen. Békési Gynla a debreczeni col- légium volt igazgatója, jelenleg a debreczeni tankerület főigazgatója, kir. tanácsos, f. hó 14-én reggel 8 órakor esküdött örök hűséget Csabán az evang. templomban K u b e k Mariska kisasz- szonynak, Kubek Sándor csabai kir. járásbirő kedves leányának. Színészet. A második bérlet e hét végén jár le s Krecsányi Ignácz igazgató — mint más nyári évadban is mintegy bevett szokás — ezúttal is hat előadásos fél-bérlettel szándékozik befejezni az évadot, s társulatával szeptember hó 6-án tartaná az utolsó előadást Gyulán; innen Csabára megy át, ahol az első előadás szeptember 8-lkára van hirdetve. Részünkről elodáz- hatlan kötelességünknek tartjuk az utolsó lélbér- letet a tisztelt közönségnek legmelegebb pártfogásába s szives figyelmébe ajánlani annyival is inkább, mert ahogy a vidéki színészetet ismeijük újólag eltelhetik egyóvtized, amig a mostanihoz hasonló, minden tekintetben jeles színtársulatot üdvözölhetünk városunkban, Úgy tartjuk, hogy az igazgató eme utolsó félbérletben a bérlő közönség igényeit annyira óhajtó figyelembe venni, miszerint kész a bérlők részéről kijelölendő akár uj, akár jelesebb régi darabokat szinrehozni. Ha — amint kívánatos és remélhető — az intelligens ifjúság lesz szives az igazgatót támogatni a bérlet gyűjtés tagadhatlan fáradalmai körül, akkor annak jó sikere már eleve biztosítva van. Szivünkből kívánjuk, hogy úgy legyen. A lefolyt hétnek szintén vonzó repertoirja volt, nevezetesen szinrekerültek f. hó 15-én Gyulán először „A királyné csipkekendője“ operette, 16-án „LumpácziusV agabundus, bohózat, 17-én „A károm kalap" és „A jól őrzött kisleány“ vígjátékok, 18-án „C 8 i- c 8 ó n é“ népszínmű, 19-én „Salome eredeti dráma, 20-án „Furcsa háború“ nagy operette. A darabok közül kettő jutalomjá' tékul adatott elő, nevezetesen Szabó Antal jutalmául Csicsóné, sajnálatunkra ha nem is egészen üres, de legkevésbé sem telt szinkör előtt mely körülmény nem is annyira a közönség részvétlenségének tudandó be, mint inkább a jutalomdarab szerencsétlen megválasztásának. Közönségünk bizonyára elismeréssel viseltetik Szabó Antal iránt, s a derék apaszinész eddigi szerepei és jeles alakításai által ezt teljesen ki is érdemelte, azonban a közönség nagyobb részének önmegtagadása annyira nem terjed, hogy oly férezmüvet, aminö „Csicsóné“, hétköznapon tömeges számban nézzen végig. A jutalmazandót a kis közönség rokonszenvesen fogadta, játékáról nem is Írunk, mert kis szerep volt, az is csupán az első felvonásban. N y i 1 a s s y jutalomjátéka e hó 20-án sokkal nagyobb közönséget vonzott. A jutalmazandó „Furcsa hábor u“-t választotta, mely egyike volt a saison legjobb előadásainak. Nyilassy (Baltazár) ezúttal is tőle megszokott pompás karakterisztikus alakítást mutatott be s habár sok tekintetben túlzott is, a nézőteret egész előadás folyamán állandóan derült kedélyhangulatban tartotta. A közönség — mely rokonszenvesen fogadta — az egézz darab folyamán az elismerés tapsaival halmozta el jutalmazandót. Megérdemelt tapsokban részesült még H a I m a y n é (Violetta) ő r 1 e y Flóra (Elza) és különösen B o r á n d, aki kitűnő alakítást mutatott be a marcbese szerepében. A „Melanie“ keringőt a közönség meg- ujrázta. A többi előadásokról térszüke miatt nem referálhatunk részletesen. De mégis kivételt teszünk egy darabot illetőleg s ez „A jól őrzött kis leány“ melyben a czimszerepet a hat éves kis Krecsányi Vera játszta, zsenge korához mérten oly meglepő otthoniassággal és routinnel, mely bámulatra ragadta a közönséget. A kis gyermekmüvésznőt a közönség elbalmozta tapsokkal, de kapott egy gyönyörű koszorút is egy viruló szépségű gyermek leánykától. Tegnap este „MJa g d o 1 n a“ Rákosi Jenő nagy port vert parasztdrámája került színre, Kiesné Hegyessy Mari játszta benne a czimszerepet. Ma este előadásra kerül „A Tót Leány* népszínmű, holnap hétfőn „A csókon szerzett vőlegény,“ jeles vígjáték. Felelős szerkesztő és kiadótuliydonos: Dobay János.
