Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-23 / 34. szám

34-ik szám

Gyula, 1885. augusztus 23-án

IV. évfolyam.

r

Szerkesztőség:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak viasza.

Előfizetési díj:

Egész évre

..........5 írt — kr.

Fé

lévre ..............2 „ 50 *

Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr.

^ Ja

BÉKÉS.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP,

MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP.

1

Eladó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán X

' a kiadó hivatalban.

L

Nyilttér tora 10 kr.

J

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utoza 6. sz. a.; Haasenstevn és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

A megyei közgyűléshez.

Nem akarunk eme sorokkal irányadók lenni arra, hogy a holnapi napon megkezdendő megyei közgyűlésen, a megye közönsége a tárgyalandó kérdéseket miként döntse el ; de mint megyei lap, kötelesség8zerlien foglalkoznunk kell a felmerülendő kérdésekkel úgy, hogy azokra nézve egyéni nézeteinket legjobb belátásunk szerint mondjuk el.

A rendkívüli közgyűlés összehívása, nézetünk szerint, határozottan indokolt tárgysorozatával, daczára annak, hogy az őszi közgyűléstől alig négy hét választ el bennünket. — Már maga az első tárgy is olyan, mely halasztást nem tűr; mert hogy Gyula városa viszálya még továbbra is fokozódjék, és a közigazgatás hátrányára, a jelen hatóság iránti engedetlenkedések tápot nyerjenek, azt a megye közöusége tovább nem nézheti; sajnos az egészben az, hogy Gyula városa közönségének egy része annyira kiskorú, hogy ez ügyet nem maga igyekezett elintézni, hanem intézteti ama közönség által, amely felett hangzatosán domináló hangon szeret beszélni. Bármit határozzon is a vármegye közönsége, erkölcsi reputációnk csorbáját a bé- kétlenkedők nem fogják kiköszörülni.

Figyelemre méltó tárgy, még pedig gyulai szempontból a vasúti indóházhoz vezető utón, a Konsitzki-ház kisajátítása, a melyet a közigazgatási'bizottság elhatározott, de a miniszter a megye közönségének határozatát kivánja. — Mi hisszük, hogy a megye közönsége, a közig, bizottság határozatát helybenhagyja, bár tartunk tőle, hogy a hátráló irány lesz az, a ki szemünkre lobbantja; — atyánkfiái ugyan nem bánják, ha a torony tetején jutnak is a vasúthoz.

Kétségtelenül fontos tárgy a Sárréten keresztül tervezett Bihar-békési vasút, a melyre a megye közönsége már évekkel

Tapasztalati mondatok.

Hogyha kenyérbe jutsz, — mégis szolgálj érte, Mert jó embernél az becsület kérdése.

Ha van bátorságod igazat mondani, —

Legyél bátor ennek súlyát is hordani.

Kímélettel bánj az olyan férfiakkal, —

Kik tisztában vannak mások-, s önmagukkal:

Az irigység — nem az irányzottat vérzi, — Hanem önnön magát — azt — a ki azt érzi.

Hogy más a szabadság-, más a szabadosság, — Megmondja azt maga a józan okosság.

Hidd meg „belértéked kicsinylitik arról,“ Amennyivel többet tartasz te magadról.

Tűrd el azt békével, mit nem változtathatsz, — A sors csapásain igy bizton megnyughatsz, —

Hol vidám üdület nincs — csak bús komorság; Kétségbe esésről ott már nincs orvosság;

Ki minek mestere — annak a tolvajjá: — Mostani világban, ki-ki tapasztalja.

Egy község békéjét nagy bűn felzavarni, —1 S igy a zavarosban halászni akarni.

A jótékonyságnak legdicsőbb jutalma, —

A nemes léleknek — édes Öntudatja.

Kinek jó szive nincs-, csak önzést rejt keble Anhak boldogságról nem lehet sejtelme.

Ritka eset az, — ha be nem teljesedik, — Hogy a ki mint vétett, — aképpen bűnhődik.

ezelőtt 140.000 irtot' szavazott meg. Mi részünkről a legőszintébben óhajtjuk, hogy a Sárrétnek vasútja legyen s ez által minden időben a világgal forgalomba jöjjön ; de kétesnek kell kijelentenünk a kérvényező czégnek tervezetét, amely ma igy számit, holnap meg másképpen; nem hisz- szük, hogy ez előtt két évvel, tervezet Délkül kérte volna a 140.000 frtot, pedig akkor, tekintve a vízügyi kalamitásokat, a melyekkel a Sárrét velünk együtt éveken keresztül küzdött s ezt figyelembe véve, az összeget a maga részére előnyösebben állapíthatta meg, mint ma, midőn négy óv óta azon vidéket árviz nem pusztította s ime most biztosabb munkálatok reményében, az ajánlatot tevő czég kétszeres összeget kiván. — Mindenesetre megfontolandó körülmény, mert ily ajánlatok után nagyon is attól lehet tartani, hogy a pénz nem csak meg lesz szavazva, de meg is adva: a Sárrét azonban vasút nélkül marad; pedig ha költekezünk, csakis biztos eredményekért akarunk költekezni.

Ne vegye tőlünk senki ellenszenvnek eme nyilatkozatunkat az ügy iránt; igen is, mi óhajtunk a Sárrétnek vasutat, még 240.000 frt segélylyel is, de határozott garantiát kivánunk arra, hogy az esetben, ha a munkálatból mi sem lesz, vagy hozzáfogva; - pórra hiányában függőben' marad, ne károsodjon Békésmegye közönsége oly tetemes összegig, a melyet teljes biztousággal más haladó czélra fordíthatott volna — ha kell: a Sárrét érdekében is.

A megyei közgyűlés többi tárgyai nem lévén oly fontosak, hogy azokkal külön foglalkozzunk, elintézésüket a közgyűlés bölcs tanácskozására bizzuk.

Gyula városa képviseleti közgyűlése 1885. évi augusztus hó 19-én.

Elnöklő polgármester a kérés számmal egybegyült képviselőket üdvözölvén, a gyűlést

A nyomorúságban útált lesz az élet. —

Vele megküzdeni tud — csak erős lélek.

Bonyhiy Benjámin.

A lovak reperálója.

— Rajz. —

Mikszáth Kálmántól,

Ilyen hivatal is csak Magyarországon van.

Egyszer valami nagyobb kihágási ügyben mint tanú voltam beidézve a bíróság elé. Voltunk vagy húszán tanuk, falusiak, városiak a társadalom különböző rétegeiből.

Legjobban feltűnt nekem egy tömzsi ember, simára borotvált képpel, ravasz apró szemekkel, hegyes állal, félig paraszt, félig úri viseletben. Kántoros tubákszinü gérokk volt rajta, alul szürposztó magyar nadrág.

— Mi a neve? — kérdé tőle a biró.

— Mikulik János.

— Hány éves.

— Ötvenegy.

— Mi a foglalkozása.

Tétovázni látszott egy darabig, majd hirtelen hadarta:

— Kereskedni szoktam.

Amire csöndes derültség fénylett a falusiak arczán.

Zordonan nézett körül, majd alázatos nyájasságai jegyzé meg:

— Csak tessék kérem odaírni, hogy ,kereskedő.“

A biró fel is irta amit bediktált s miután kikérdezte, elbocsátotta:

— Jöjön a következő tanú.

Hanem engem érdekelt az originális alak s mikor kimentünk a megyeház udvarára, megszólítottam a falusiakat:

— Miféle ember ez a Mikulik János?

megoyitottnak jelenti ki, s felolvassa az alább kőzlött polgármesteri jelentést, melynek folytán :

1. a) Sárga Simon elhunyt tanácsos helyettesítése Végh Gábor által helyeslő tudomásul vétetett, s az állás végleges betöltése a város szervezése kérdésének megoldásától tétetik függővé.

b) A nagytemplom mellett elvonuló útnak kikövezése, a megyei közmunka alapból örvendetes tudomásnl vétetett és a csatorna elhelyezése, felmerülő költségvetés és terv készíttetése végett pélgármester megbizatott.

c) Néhai Ambrus Lajos érdemekben meg- őssült városi képviselő emléke jegyzőkönyvileg mpgörökittetett s hátrahagyott családjához rész- vótirat intéztetik; — Iskolaszéki tagsági helye jövő közgyűlésen lévén betöltendő.

2. Az 1886-ik évre szóló városi költség- vetés, múlt számunkban közlött mennyiségben, lényegtelen módosításokkal helybenhagyatott.

3. Az ipartanonczsiskola költségvetése az l38*/g-ik évre elfogadtatott s a 660 frtra rugó hiánynak fedezése végett, felterjesztésre a köz- igazgatási bizottsághoz beterjesztetni határoztatok

4 Az k882-ik évtől 1885. év junius végéig teijedö körősszámadás, valamint a leszámítolási körös számadása is, a szakosztály vizsgálata alapján elfogadtatott s a megyei törvényhatósághoz beterjesztetni határoztatok.

5. Sánta János és többek által beterjesztett kérvényre, Oláh György városi tűzkarosult tanácsosnak, hosszú szolgálatainak figyelembe vételével, a városi közpénztárból 75 forint szavaztatott meg.

Több tárgy nem lóvén, a gyűlés berekesz- tetett.

Polgármesteri jelentés. 1885. augusztus 19-én tartott képviseleti ülésén.

Tisztelt képviselőtestület!

A folyó évi márczius 14-én tartott képviseleti ülésen tett polgármesteri jelentésem óta van szerencsém a város állapotáról, a folyó hó

18-ig a következő jelentésemet tejj^z tisztelettel előterjeszteni: 1. A közegészség járványos betegségek által nem volt megtámadva; a halálozások száma 387, s a Spanyolországban nagyobb mérvben kiütött cholera-járvány, felsőbb rendelet folytán, elölegea intézkedéseket tett szükségessé, minek folytán oly helyek, a hol nagyobb számban gyűlnek össze, desinficiálása rendeltetett el, továbbá a városi epreskert hazában 10 ágygyal szükség esetére hnsználandó járvány-kórház szereltetett fel.

2. A hasznos háziállatok között járvány- szerüen betegségek szinte nem léptek fel.

3. A közbiztonság, az élet- vagy vagyonbiztonságot megtámadó esetekkel nem támadta- tott meg; sajnosán kell azonban jeleznem a gyakori tűzeseteket, a melyek fenti naptól fogva 15 esetben fordultak elő, s ezekből 12 esetben a tűzkár biztosítva, 2 esetben pedig nem volt biztosítva.

4. Szinte sajnosán kell jeleznem a fokozódó öngyilkosságok számát is, amelyek 5 esetben fordultak elő, és pedig 4 esetben kötél által, 1 esetben pedig lőfegyver által.

5. A városi hivatalok ügyforgalma a következő :

Közigazgatási ügydarab

.................... 4024.

Adóhiva

tali . , :.............................1187.

Ren

dőri _ . . . . 1260.

Kihágási........................ 70.

Kapitányi e

lőadói.............................. 41.

Árvaszéki . ................................... 987.

Közs

égi bírósági..................................1128.

Elnö

ki ............................... . . . . 105.

Ta

nácsülési........................................ 646.

6. A városi pénztárak és hivatalos ügyvitel f. évi julius bó 8-án vizsgáltattak meg megyei alispán ur által; a beható vizsgálat nemcsak a pénztárakra, de a kötvényekre is kiterjeszkedvén, a gyámi- és tartalék-pénztárral együtt, egész napon át tartott s leszámítva némi szabálytalanságokat, rendben találtatott. — A szabálytalanságok elhárítása tekintetében megyei alispán úrtól ren— Hja, nagyon furcsa mestersége van annak.

— Hát nem kereskedő ?

— Azt nem mondhatnám, hogy nem . ..

— És mivel kereskedik?

— A lovak erkölcseit reperálja kérem alásan.

— No, még ilyet sem hallottam.

— Elhiszem, kérem, mert ilyen csak egy van Magyarországon.

— Aztán, hogy reperálja, a lovakat ?

— Eljár a lóvásárokra. Ott van ez minden lóvásáron, ami Dunán innen esik.

— Tehát amolyan lócsiszár-féle ?

— Dehogy az, dehogy. Soha sem vett az egyetlen egy lovat sem.

Mi az ördögöt csinál akkor ott ?

— Hogy mit csinál ? Lődörög a lovak közt, ismerkedik a vásárosokkal, megnézeget minden lovat, beleüti az orrát minden alkudozásba, s hacsak teheti, megronlja az alkut, hibákat talál a lovon vagy lebe.zéli a vevőt.

_ De mi haszna van ebből ? — kérdeztem csodálkozva.

Há

rman is siettek megfelelni:

— Az, hogy m;nél több lópaszszust szedhet össze.

— Nem értem.

— Hát az úgy van kérem — szólt most bele a galábai nótárius — hogy minden egyes eladó mikor a lovat a vásárra viszi vált otthon a lovának egy bizonyítványt a jegyzői hivataltól arra nézve, hogy a ló igaz jószág, ‘amiben aztán benne van a ló „személyleirása is, hogy pej vagy szürke, mén vagy kancza, igy néz ki, ennyi éves, ez a gazdája s a többi.

— Értem.

— Ha aztán az eladás nem sikerült,

hiába való volt a lóbizonyitvány, mikor a következő vásárra viszi a gazda a lovat, ismét uj pakszust vált.

— Természetesen.

— No már most 1 Ezeket az elavult pák- szusokat a vásár után összeszedi a „lovak reparálója“ olcsó áron. Gondolom négy kraj- czárt fizet egyért-egyért. Az einem adott lovak gazdái szivesen adják oda, mert nincs többé szükségük rá. Mikulik uram felüti a pakszus beváltó intézetét valamelyik Laczi konyhában. A népek úgy özönlenek hozzá mint a zápor.

— Bolond emberi Minek neki az a sok ócska pakszus ?

— Minek f Hiszen épen ezen alapszik a keresete. A négy krajczáros pakszusokat eladja öt forintjával. Három-négy ládája van otthon, Nyirjesen, telides-telilóbizonyitványok- kal. Nagy pénzt reprezentálnak azok!

— Pszt! Erre megy.

Épen e pillanatban ment el mellettünk Mikulik János uram félrecsapott kalappal, nagy gangosán. Panaszkodik fünek-fának tele szájjal:

— Minden haszontalanság miatt befá- rasztja a becsületes embert a vármegye! Most is az egész napom itt veszett! Pedig hát munkából él a becsületes ember.

A farizeus gazember! sziszegte a jegyző.

— De én még mindig nem fogtam föl a munkáját-mondám halkan.

— Mindjárt megmagyarázom egészen. A környék tele van lókötökkel, akik egész az alföldre le Szegedig, Kikindáig elmennek s hozzák a szebbnél-szebb csikókat. Erre a szenvedélyre alapi tóttá Mikulik János uram az ö üzletét, mert úgy tessék venni, hogy a lopott