Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-16 / 33. szám

33-ik szám.

f-----------------1

Sz

erkesztőség:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij:

Egész évre..........5 frt — kr.

Fé

lévre ..............2 „ 50 „

Év

negyedre .. .. 1 „ 25 „

Egyes szám ára 10 kr. J

^ JA

Gyula, 1885. augusztus 16-án.

IV. évfolyam.

r

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP,

MEGtJELENIK MIKBEN VASÁRNAP.

1

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt- té/1 közlemények küldendők.

Hirdetések

szabótt áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

Nyilttór tora 10 kr.

Ja

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utoza 6. sz. a:\Maasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. az. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.: — Bécsben: Oppelik A., Schalek Heifik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

A magyar nemzet vendégei.

Mig a koronás király Gasteinban ölelkezik — és Kremsierbe találkozóra készlll a nagy hatalmasok fejeivel, addig a nemzet testvéri szeretettel szoritja szivéhez ama nemzet fiait, kiket büszkén vall barátjának^ és a kik barátságának kiérdemlése legnagyobb bóditásunk.

A magyar főváros örömünnepet ül, a sajtó a kölcsönös és általános lelkesedés és rokonszenv nyilvánításait költői voná- ' sokkal és ábrándos színezéssel írja le, mi annál szebb s annál magasztosabb, hogy ezt nem az érdek vagy politikai árnyalat, nem a pillanatnyi felhevülés okozta von- zálóm, nanem a régtől fogva érzett szeretet s a mindig táplált jó indulat szüli.

E' látogatás, — mely a magyar irók és művészek társasága által tett látogatás viszonzása, — soha alkalmasabb időre nem eshetett volna mint most, a midőn e társalat s a főváros, melyek a nemzeti közérzületnek leghívebb képviselői, nemcsak a szeretet és rokonszenvnek adják kétségtelen bizonyítékait, hanem az országos kiállítással a nemzet oly alkotásait tálja fel, hogy eme, a tudomány, művészet, ipar, kereskedelem és őstermelés nagyfokú fejlettségének TegszászÓlóbb bizonyitekai le- rombolják a Magyarország felől a külföld által támasztott balveleményt és előítéletet, kulturális haladásunk óriás mérvének elismerőket s majdnem bámulókat szerzünk oly némzetben, kinek vezérszerepe e téren nagy időkre biztosítva van.

Ezen okokból nemcsak általánosan osztozik a nemzet az iró és müvésztársa- ság örömében, hanem ezt magáének vin-^ dikálja, Szeged, Szentes, Arad városaink nemes versennyel fóltékenykedve ragadják meg az alkalmat, hogy ne csak a fővárost érje e szerencse, hanem nekik is legyen módjukban örvendeni a körükben időzésnek és ezzel a nemzet nevében megmu tathassák azt is, bogy nemcsak a főváros az, mely rohamos haladásával a legmivel- tebb és világlátott idegen figyelmét leköti, hanem e mellett az ország többi városai is mind visszatükrözi kicsinyített képét ama szépségeknek és haladásnak, mit a főváros felmutat.

A nemzetek az emberiség összfogalma alatt, mint egy családot képeznek s maguk a nemzetek külön-külön átélték a fejlődés azon fokozatait, melyen az egyes természeti személy átesik. Nem volt-e csecsemő az emberiség midőn még önmagával tehetetlen volt, igény nélkül elégedett meg azzal, mit a természet nyújtott neki, mely úgy szólván dajkálta; nem volt-e gyermek, midőn csodákat látott hiszékeny volt az erősebb jogos uralmában, engedékenyen hajtotta nyakát a zsarnokság járma alá; nem volt-e ifjú? midőn a szövevényes kalandot a népvándorlást végbevitte ? ; s nem-e komolyodásra — férfiasságra mutat az erkölcsök szelidülóse, öntudatos akarat erő, felvilágosultság, nemesebb érzület, a magasabb eszmék iránti lelkesült- ség, mik az emberiség újabb fejlődését jellemzik, mely széttiporta az ősök vakhitét s a megrázott bilincsek szivrenditő zöreje mint villám csapás riasztotta fel az alvókat tétlenségéből, s a költő szerint a Y’iselős kor, megszülte szép szülötteit a legszebb és legszentebb eszmék megvalósításában í

Mint magok'AZ egyének nem mutatnak egyenlő értelmi fejlettséget és haladást, ép úgy az emberiséget alkotó nemzetek közt is egyik előbb, másik később jutott el azon czélhoz, melynél az emberi

jogok tisztelete a szabadság és egyenlőség eszméinek megvalósitásában kezdődik, l|j A franczia nemzet lévén az, mely' legelőbb élte el nagykorúságát, mely peíl dával járt elő, elszántan küzdve a zsarnokság, balszerencse és viszályokkal, a; szabadság és egyenlőség tálizmánjával keblében; öntudatos akarat, értelmi fejlődési munka és szorgalom által emelkedett a többi nemzetek felibe.

E szép példa méltó követésre talál| a magyar nemzetnél, ez tiszteli, becsüliJ szereti mesterét, a nagy mester örömé, leli a tanítványban, megkoszorúzza a világszabadság magyar dalnokának rideg szobrát, ódát, dicshymnust zeng a seges^j vári hősnek, s az igaz rc-pubiikánus fran^ czia, látva a monarchicus kormány idom" alatti haladást, jogegyenlőséget, önkényte-ri lenül lelkesülten kiáltja: „vive le roi!“

Mi is a távolból éltetjük őket, s mondunk nekik szives : „Isten hozottat!“ ' .1

A rendezett tanács további fentartása érdekében felterjesztett kérvényre a belügyminiszter a következő rendeletet küldte le megyei alispán úrhoz : „Gyula rendezett tanácsú városnak nagyközséggé leendő átalakulását megengedő, í. évi julius 5-ről 31,217. sz. alatt kelt rendelet ellen a megye alispánja a főispán távollétében az 1870. XLII. t.-cz. 58. §. d) pontja alapján felírást intézett hozzám, melyben & most idézett rendeletnek visszavonását kéri; másrészt pedig a megye főispánja felterjesztvén adatokkal felszerelt kérvényét azoknak, kik a rendezett tanácsú városi szervezetnek további fennállását óhajtják, indokolt felterjesztésében a maga részéről is kérte a 31,217. szám alatt kibocsátott rendelet visszavonását.

Az elhatározást az iránt, bogy a feliratok tárgyát képező rendeletet továbbrn is fenntartom-e? avagy visszavonom? egyelőre elhalasz- tandónak találtam, mert azon rendelet az ügy- állásnak és a rendelkezésre állott, legnagyobbrészt hivatalos adatoknak megfelelőleg keletkezett ugyan, de a feliratokban és főleg a főispánt felterjesztés mellett, a jelenlegi községi állás fenntartása iránt nyilatkozók részéről beérkezett kérvényben az akkori adatok helyes és megbízható volta adatokkal támogatottan kétségbe vonatván, a valódi tényállás most már csak a megfelelő nyomozat által állapítható meg. Ugyanezen okból a szükséges nyoraozalot ezennel elrendelem; ennek megtörténtéig, s az ezt követendő végelha- tározásomig azonban a t. évi julius hó 5-ről 31,217. sz. alatt kelt rendeltemnek végrehajtását függőben kívánom tartatni. A megye közönségének feladata leend, a nyomozat megejtése végett egy, a bármely részről közvetlenül érdekeltek kizárásával alakítandó bizottságot kirendelni, amely mellé, midőn a nyomozat teljesítésében eljár, mindkét részről, tehát valamint az átalakulást óhajtók, úgy az eddigi állás fenntartása mellett nyilatkozók közül egyenlő számban bizalmi férfiak lesznek alkalmazandók. — A nyomozó bizottság vizsgálat tárgyává teendi azt, vájjon a lakosság és birtokossagnak az összes egyenes államadó felénél nagyobb részt fizető része a nagyközséggé átalakulást óhajtók, vagy az azt ellenzők részén van-e, illetőleg vájjon azon aláírások, a melyek az átalakulás iránti kérvényhez gyüjtettek s a melyek valódisága a többször idézett rendeletnek alapul szolgált megyebizottsági határozatban kétségbe vonatott ugyan, de a kételynek figyelembe jöhető adatokkal támogatása mellőztetett, valóban azoktól, vagy azok megbízásából származtak-e, kik az átalakulást óhajtják? — mert az alispáni feliratban és az átalakulást ellenzők részéről ez iránt nemcsak puszta kétely támasztatik, de valamint az előbbi mellett, ügy különösen az utóbbiak által felmutatott adatok a kétely alaposságára nézve már

több nyomosabb támpontot nyújtani alkalmasak; továbbá, minthogy az átalakulás engedélyezését kérelmezők részéről az elégséges anyagi erők hiányának igazolásául szolgáltatott adatokkal szemben, a jelenlegi szervezet fenntartását óhajtók részéről részletesebb és annak czáfolatára irányuló ellen, adatok terjesztetnek elő, a nyomozó bizottságnak a nyomozatot az elégséges anyagi erők hiánya kérdésében is a való tényállás felderítésére szintén ki kell terjesztenie. Miről a megye közönségét megfelelő további eljárás és intézkedés végett a f. évi julius hó 18-ról 5174. sz. alatt kelt alispáni felirat csatolmányainak az átalakulás ellenzői által a főispán utján érkezett kérvényével és Gerlein Mihály és társai által hozzám közvetlenül benyújtott újabb folyamodással együtt való visszaküldése mellett, azou felhívással értesítem, hogy a mielőbb megejtendő nyomozatnak befejeztével az összes iratokat végelhatározásom alá véleményéé jelentés kíséretében terjessze fel; megjegyezvén, hogy ugyan azon alkalomra tartom fenn magamnak az alispán irányában a Gyula jvárosi tisztuji tásnak megtartása miatt szükségesnek találandó intézkedést.

B.-Pesten 1885. aug 7. Tisza s. k.

Megyei közügyek.

B.-Gyulán 1885. augusztus hó 10-én tartott ülése.

Beliczey István megyei főispán elnöklete alatt résztvettek: Janesovics Pál a megye alispánja, Márki Lajos főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh György tiszti ügyész, Dr. Kovács István megyei főorvos, Cziffra Imre kir. ügyész, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Thaly István kir. mérnök, Tarnoveczki Szilárd kir. adófelügyelői helyettes, Keller Imre erdőbizottsági elnök Dr. Hajnal István, Ladies György, Kalmár Mihály Varságh Béla és Szucsu Béla bizottsági tagok,

A megye alispánjának a megye julius havi állapotáról és tett nevezetesebb intézkedéseiről szóló rendszerinti havi jelentése letárgyaltatván, tudomásul vétetett.

Az ügyköréhez tartozó előadmányok alapján :

Farkas Mibály m.-berényi, Vieian Pál csabai, Puskás Lajos k.-tarcsai illetőségű katonák ideiglenes elbocsátás iránti kérvényük a hadtest parancsnoksághoz tétettek át, Bárány Béla szarvasi illetőségű honvéd hasonló kérelmével elutasitta- tott, Banpula Mihály kótegyházai, Mataj János tót-komlósi, Kovács János csabai, Behán András uj-kigyósi és Lászik György tot-komlosi illetőségű védköteles egyének kivételes nősülés iránti kér vényük a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz ajánlólag terjesztettek fel, Szmóka József endrődi, Bula Imre endrődi, és Csáki Balázs gyomai lakosok ily tárgyú kérelmükkel és pedig az első kettő külső gazdasági birtok hiánya, utóbbi életkor hiánya folytán elutasittáttak.

Debreczeni Endre gyomai járási szolgabiró nak a révlaposi hid kijavítására előlegezett 770 írtról szóló, Sztraka György a csabai járás szolga- birájának utkaparói eszközök beszerzésére előlegezett 20 frt 10 krról szóló számadásaik elfogadtattak s a további felelősség terhe alul felmentettek. Bánhegyi István kir. tanfelügyelőnek 60 frt összegű jutalom dijjak kiosztásáról bemutatott számadása szintén elfogadva és számadó a felelősség alul felmentve lett.

A gyomai révlaposi hid ócska anyagai elá- rusitásából beterjesztett 78 frt 52 kr a megyei közmunka-váltsági pénztárba beutalványoztatott.

Tóth Bálint szeghalmi lakos f. évi közmunka- váltsági tartozása egeszben töröltetett, Jankó Mihály orosházi lakosnak pedig hason tartozása téves kivetés czimón 18 írtról 10 írtra leszallit- tatott, és KörÖ8-Ladány községében behajthat- lanná vált 42 frt 50 krnyi közmunka-váltsági tartozás szintén töröltetett.

A megyei árvaszék elnökének ügyforgalmi

és tevékenységi rendszennti kimutatása és jelentése tudomásul vétetett.

A tiszti ügyész előadmányait képező ügyek következően nyertek elintézést:

Izbéki Bálint és társai öcsödi lakosoknak az ottani hidvátn bérlő elleni panaszos ügyökben a község képviselő testületé álfái hozott határozat ellen közbevetett felebbezésttk figyelmen kívül hagyása mellett a neheztelt határozat jóváhagyatott ;

Vidovich József orosházai lakosnak a Vitézféle sikkasztási ügyből kifolyólag az orosházai járás szolgabirája elleni fegyelmi vizsgálat elrendelése iránti kérvénye tárgyában leérkezett miniszteri határozat közöltetni rendeltett az érdekeltekkel.

A szarvas-mezőtúri szárnyvasút kamat biztosításával származott községi kiadásoknak a járási szolgabiró és hivatali személyzete fizetéseikre kivetett községi adó tárgyában hozott s e teher viselése alól a nevezett hivatali személyzetet felmentő közigazgatási bizottsági határozatott jóváhagyó ministeri rendelet közlése szintén elrendeltetett ;

Lübeck Jakab orosházai lakosnak a megye javára bekebelezett 300 frt hordár üzleti biztosítéki összeg iránti zálogjog törlése tárgyában a

megye alispánja által hozott határozat megvál- Békésmegye k'niltpziptá&i bizottságának. .to»tatával a törlési engedély kjs.ze!gáltatása elrendeltetett.

A gyulai kir. ügyésznek a felügyelete alá rendelt gyulai kir. törvényszéki fogház julius havi állapotáról szóló jelentése, — mely szerint a foglyok létszáma 103 volt ezek közül 94 fi és 9 nőnemű, járvány nem uralkodott stb. tudomásul vétetett.

A kir. tanfelügyelő előterjesztéseire:

A m. kir. vallás és közoktatási minister rendelet folytán, oly helyeken, hol kereskedelmi iskola nincs a tanköteles korban lévő tanulóknak a fennálló tanoncz iskolákba való járása a szak- jókba vágó tantárgyak hallgatása végett elrendeltetett.

A tanyai iskolák bezárását rendelő közigazgatási bizottsági határozat a csabai ágost. ev. egyház község fellebezése folytán a vallás és közokt. roinisterhez felterjesztetett.

A ministeri jóváhagyás nélkül elmozdított gör. kath. és gör. keleti tanítóknak állomásukba leendő visszahelyezése a vallás és közokt. Minister által elrendeltetvén : ez végrehajtás végett a járási szolgabirák és a Gyula város polgármesterének kiadatott.

Szent-Audrás község izraelita hitfelekezeté- nek a felállítandó iskolájára vonatkozó segéd-forrásait kimutató beadványa pótlás végett vissza adatott.

Czernik Róza tanítónő jelentése engedélyezett nő-ipariskolájának Bánfaivárói Tót-Komlós községébe történt áthelyezéséről helyben hagyás végett a v. és közokt. miniszterhez felterjesztetett.

A dobozmegyeri községi iskolának 1883— 84. évi számadása bemutattatván, helyben hagyatott.

A kir. állami építészeti hivatal főnökének, a hatásköre alá rendelt közigazgatási ágazat julius havi állapotáról szóló jelentése — tudomásul vétetett.

Előadásai nyomán.

A m. kir. államvasutak igazgatóságának, a gyomai vasúti hid tárgyában, ennek egy telnyiló szervezettel leendő ellátása végett történt megkeresését tudató közlekedésügyi miniszteri rendelet tudomásul szolgált.

A kisujezállás füzes gyarmati ut kiépítése tárgyában, a kir. építészeti hivatal főnöke a . járási szolgabiróval egyetértöleg megállapítandó irány kijelölés készítésével megbizatott, meghagyatott eljárásuk eredményéről a véleményes jelentés beterjesztése.

A szarvas-endrődi útnak Szarvas község határában eső kihagyott utrészletből a gazdasági közlekedésre szükséges 4 öl szélességen felüli te-