Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-09 / 32. szám

Újdonságok. > A békésmegyei gazdasági egylet igazgató­választmánya ma délelőtt 9 órakor Csabán ülést tart, melyre a választmányi tagok megjelenni ké­retnek. Tárgy: folyó ügyek. Kinevezés. A pénzügyminiszter B e 11 a á g Endre pénzügyi fogalmazó gyakornokot a békés- megyei kir. adófelügyelő mellé II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki Harminczhét tagú, városunk különböző társadalmi osztályainak szinét-javát magában foglaló s illetőleg képviselő küldöttség volt f. hó 5-ón Budapesten Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter urnái a rendezett tanács további fenmaradása ügyében. A belügyminiszter budavári palotájában délelőtt 11 órakor fogadta a díszes küldöttséget; dr. Kovács István megyei főor­vos meggyőződés sugalta ékesszólással tolmácsolta a küldöttség óhajtását, mely szónoklatra a bel­ügyminiszter igen nyájasan válaszolt. A válasz érdemére ezúttal nem terjeszkedünk ki, mert az sok kombinácziót vonhatna maga után, s ezt any- nyival inkább óhajtanánk elkerülni, mert — re­ményünk szerint — már lapunk jövő heti számá­ban a város szervezeti kérdésében a végleges döntésről lesz alkalmunk referálhatni. Az augusztusi csillaghullás. Az augusz­tusi periodikus csillaghullás az idén aug. hó 12-éig art. A megfigyelési körülmények rend­kívül kedvezők, mert a hold csak hajnal tájban mindig későbben fog feltetszeni, s igy este 10 órától kezdve a meteorok főkép a sötétebb ke­leti részen lesznek láthatók, ott ahol most a tejút közelében a Perseus, Cassiopeia és Hattyú csillagzatok állanak. A színtársulat e heti repertoirját a vidéki közönségre való tekintettel, következőkben kö­zölhetjük. Vasárnap, augusztus 9-én „Árendás zsidó“, népszínmű; hétfőn a második bérlőt meg­nyitásául „Kertészleány“, operette; kedden „Em­ber tragédiája“, szerdán Halmayné Székely Emma első fellépteül „Nap és bold“, csütörtökön „Arany ember“, pénteken szünet, szombaton „Királyné csipkekendője“, operette. Dr. Győry Elek, az orosházi választóke­rület volt jeles képviselője, kit is a butasággal szövetkezett fanatismus a legutóbbi választások alkalmával minden pártkülönbség nélküli jó ér­zelmű ember megbotránkozására és őszinte saj­nálatára választó kerületében megbuktatott, a zoboszlói kerületben f. hó 2-án tartott álasztáson Túri Albert kormánypárti jelölt elle­nében 50 szótöbbséggel országgyűlési képviselö- ek megválasztatott, őszinte örömérzettel vettük választás hírét, mert Győry Elek kiváló tehetsé­gét az országos negyvennyolezas párt már eddig is sajnosán nélkülözte, de nélkülözte pártkü­lönbség nélkül az egész képviselőház. — A szoboszlói elvtársak fogadják megyénk negy­vennyolezas párthiveinek legmelegebb gratulá- czióját elvhű kitartásukhoz és ama szép diadal­hoz, amelyet Győry megválasztásával pártunknak szereztek. A gyufagyárban újólag s most már má­sodízben tűz ütött ki vasárnap éjjel; ezúttal a gyárépületben elhelyezett utolsó két száritó szo­bában, mely tele volt gyufával. A tűz a szárí­tókból ellenállhatlanul felszökött a tetőre s an­nak is elhamvasztotta egy részét. A tűz Ioka'i- zálása erős küzdelembe került, mert mentő ke­zekben nagy volt a hiány. Az első tűzfecskendö elég korán ézkezett ugyan a tűz helyszínére, de alig volt használható. A gyártulajdonosnak teie- mes kárai vannak, amelyeket a biztosítás alig fog fedezhetni. Legnagyobb csapása az, hogy a manka hetekig kénytelen szünetelni. Felhöszakadásszerü zivatar vonult el tegnap reggel hat óra után városunk fölött. Évek óta nem emlékezünk, hogy ily korai órában oly heves villámlás és menydörgés lett volna, mint ez alkalommal. A csaknem felhöszakadásszerü eső szétverte a piaczi közönséget is; a zivatart megelőzött szélvihar a határban nagy károkat okozott, nevezetesen szétkuszálta a kereszteket és vontatókat. A vontatókban — a múlt heti eső­zések különben is tetemes kárt okoztak. Orosházáról f. hó 2-ikán reggel 6 órakor távozott el a huszárság; megelőző éjjel tehát a tisztek búcsú lakomát tartottak, mely elhúzódott egész reggelig. Velük mulatott Kilián Gyula uradalmi számtartónak két vendége is, kik azon­ban valamivel korábban mentek haza. A tisztek később zenével mentek lakásukra, hogy tőlük vég­búcsút vegyenek. A házigazda nem valami nagy vendégszeretettel fogadhatta őket, a tisztek maga­viseletéért sértve érezték magukat. Ennek párbaj lett a vége. Tót-Komlósról három katonatiszt még aznap érkezett vissza s Kiliánt kihívták. A pár­bajnál Kilián és Késmárki hadnagy egyszerre csap­tak össze, a hadnagy karczolást kapott, Kilián pe­dig arczán súlyosabb vágást. Utóbinak különben szeme is veszélyben volt, mert a hadnagy kardja szemüvegét is darabokra törte. A darabokat a szemhusból kellett kiszedni. Orosházán nevezetes nap marad augusztus 2-ka, ekkkor távozott el a huszárszázad, 3 évi És fölöttébb óhajtandó, hogy szorgalmas de - szűk anyagi viszonyok közt élő rendes tagjaink s a kisdednevelők (gyermekkertésznők) meg a ren­des tagokul belépő tanítók némi segélyösszeggel I gyámolittassanak a fővárosba utazás és itt 3—4 napig időzés költségeiben a nyújtandó áldozat f dúsan kamatozik a nevelő felujuló munfeakedvé- ■ ben és szerzendő tapasztalataiban. Azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk hát ' a czimzett nevelésügyi egyesülethez s illetőleg testülethez, hogy méltóztassék : 1) a kisdednevelők orsz. egyesületébe ala­pitó- vagy pártoló tagul belépni és f. évi augusz­tus 21—28. napjain Budapesten tartandó közgyű­lésünkön magát képviseltetni; 2) kisdednevelőjénok, vagy tanítójának (gyer- mekkertésznőjének, tanítónőjének), a közgyűlé­sünkre felutazás czéljából szünnapokat engedé­lyezni, és 3) őket segéiydijjal támogatni. A kisdednevelés általános emberi és magyar nemzeti jelentősége oly határtalan, hogy bízván bízunk annak fejlesztésére munkánk lelkes föl­karolásában. Tisztelettel Budapesten, 1885. junius 22. A „Kisdednevelők orsz, egyletének* választmánya. Ta,rL-ü.gT37-. r Értesítés a kolozsvári felsők kereskedelmi iskola felől. 1. Czélja az intézetnek. Tudományos és szakszerű kiképzése azon ifjaknak, kik a kereske­dés, forgalom, közgazdaság vagy iparvállalatok terén, valamint az állami hivatalok azon ágainál óhajtanak alkalmazást nyerni, melyre ezen végzett ifjakat az 1883. évi, a tisztviselők minősítéséről szóló I. t. ez. illetékeseknek nyilvánítja. 2. Az intézet rangja. E felsőbb kereskedel­mi tanintézet azonos szervezetű és teljesen egy- rangu a budapesti kereskedelmi akadémiával, va­lamint a főgymnasium és főreáltanodával, s mind­azon kedvezményekben részesült, melyek ezen in­tézeteket megilletik, pl. hogy az itt végzett nö­vendékek katonai kötelezettségük kitöltésében az egy évi önkéntességre jogosítva vannak. 3. Az intézet szervezete. a. ) E felsőbb kereskedelmi tanintézet áll 3 éves tanfolyamból, melynek bevégzése után az if­jak érettségi vizsgálatot tesznek. b. ) Azok részére, kik magukat akeleti kereske­delemre is ki akarják képezni, a jövő 1885/6-ik tanévtől kezdve egy 4-ik évi, de nem kötelező, tanfolyam is nyittatik. A 4-ik évfolyamot is vég­zett kitűnő növendékeknek Romániában kereske­dői consuláris állásokon leendő elhelyezéséről a m. kormány gondoskodik. c. ) Olyan ifjak részére, kik valamely gymn­asium vagy reáliskolának érettségi vizsgálatot tet­tek, vagy kellő előtanulmány mellett hosszabb idő óta a gyakorlati téren működnek, a kereske­delmi szakismeretek elsajátithatására egy éves ke­reskedelmi szaktanfolyam nyittatik. d. ) Intézkedések tétettek egy póstai és va­súti szaktanfolyam létesítésére, melyekről annak idején külön értesítés fog kiadatni. 4. ) Felvétel és beiratás. A 3 éves tanfolyam­ra oly növendékek vétetnek fel. kik a gymnasium reál- vagy polgári iskola négy alsó osztályát vé­gezték. A f. tanévi beiratások szeptember 1—5-ig, íz egy éves szaktanfolyamra szeptember 1—lO-ig eszközöltetnek. 5. ) Tandíj egy évre 40 zr negyven frt, mely- lek fele szept.-ben, fele februárban fizetendő; ovábbá évi 2 frt, ifjúsági könyvtárdij. Az uj ta­nulók 4 frt, beiratási díjt is fizetnek. Az egy éves szaktanfolyam hallgatók 80 = ayolezvan frt. tandijt fizetnek, mely szintén két részletben fizetendő. Bővebb értesítést nyújtó évi értesítővel kész- iéggöl szolgál az igazgatóság. Kolozsvárt, 1885. augusztus hó. Kiss Sándor, igazgató tanár. Őzv. Ranuik Ignáczné nevelönő (B.-Gyu- lán) a következő iskolai tanévben akár fiú-, akár leánygyermekeket teljes ellátásra jutányosán el­vállal ; őt az érdekelt szülők figyelmébe ajánljuk. A budapesti állami középipartanodá- bau a beiratások ezután szeptember hó 1-sö □apjától nem 15-ik, hanem csak 10-ik napjáig tartatnak. A belépni óhajtó tanulóktól előzetes gya­korlat kívántatik, legalább az, hogy ezen nyári szünidő alatt a gyakorlatban foglalkozzanak s ezt hiteles bizonyitványnyal igazolják. Szükséges végre, hogy a tanulók a beira- táshoz szüleikkel vagy gyámjaikkal jelenje­nek meg. Budapesten, 18S5. julius 15-én. Hegedűs Károly, igazgató.- hogy a legkitűnőbb német művész volt, de a ki- á, nek ereiben még a mi magyar vérünk csörgődé- tt zett, 1 a kinek művészete és neve mindörökre A itt él közöttünk is. | A szépen kidolgozott értekezést élénk tét­it széssel fogadta a hallgatóság, li Az utolsó felolvasó H a a n Lajos, Dürer it Albert e kitűnő ismertetője volt. Haan nagy sper­rt galommal tanulmányosza már régen Dürer szár- k, ma zását, s róla irt művében kimutatta, hogy a Dürerék az Ajtósi családból valók, s hogy id. | Dürer Albert csak Németországba való kiköltö- t zése után változtatta nevét Dürerre. Haan e munkáját egy franczia és több német szaklap^ ismertette. Egy német szaktudós, Schön Tivadar kétségbevonta Haan állításait, s érveket hozott , fel az ellen, hogy Dürer csakugyan az ajtósi Ajtósok családjáhól származott volna. Mai elő­dadásában Haan főkép e német szaktudóssal po- !|lemizált, s igen érdekesen bizonyítgatta nézeté­nek alaposságát, mire nézve néhány uj érvet is hozott fel: a többi közt egykorú okmányokból kiderül, hogy annak idején csakugyan élt Nagy- I Váradon egy János plébános, aki nem lehetett [más, mint az az Ajtósi János, a kiről az öreg I Dürer az ő naplójában említést tesz. Sebön Ti- Ivadar elismeri, hogy a Eürer nadlójában említett I Eytos nevű falu nem lehetett mas, mint a Gyula I város szomszédságában fekvő Ajtós. Ámde Schön azt véli, hogy miután Magyarországba sokszor történtek bevándorlások, valószínű, hogy a Dü- Irerek is német bevándorlottak voltak s azután újra visszaköltöztek Németországba. Haan e né­zet ellenében az országos összeírásokból kimu­tatja, hogy a XV-ik századtól kezdve egész a XVIII-ik századig Békésmegyében egyáltalán nem i laktak németek sehol. Schön Tivadar felhozza j azt is, hogy ha az öreg Dürer magyar nemes- i ember lett volna, nem adta volna rá magát az i ötvös mesterségre. Ennek az okoskodásnak na- j gyón is német ize van, mert lehet, hogy a né- í met ritterek irtóztak az iparos pályától, de a magyar történelemben sok példát találunk arra i hogy magyar nemesemberek valami mesterségre i léptek. Különösen az ötvös mesterség volt az, 1 a melyet sok nemes ember kultivált, s tudjuk, i hogy Szepesmegye egyik alispánja egyúttal ki- t tűnő ötvösmester volt. ' Haan érdekes felolvasását élénken megélje- e nézték. I Kérelem az óvodákat fenutartó egyletek II és testületekhez! A kisdednevelők országos egylete a kezdet I nehézségeit legyőzött 14 éves működés után hasz­nos tevékenységének immár gyümölcsöket is Ígérő luj stádiumába lép. A kisdednevelés tudományányának és gya­korlatának fejlesztése, terjesztése, népszerűsítése s ezzel az képezi egyletünk egyik főhivatását, hogy a családi nevelés és az intézeti képzés közt még mindig betöltetlen hézagot besáncsolja, a család és iskola nélkülözhetetlen egybehatását , I előkészítse. Másik kiváló hivatása a kisdedneve­lők önképzésének a társulásból fejlődő buzgó erő- I vei támogatása; érdekeik önzetlen védése. Eszközeink : gyülésezések, felolvasások, gya­korlati foglalkozások, pályadij-kihirdetések és fö- I ként: oly szaklap kiadása, mely az elméletet a I gyakorlattal egyezteti, a nevelési elveket népszerű I ismertetéssel terjeszti. Soha sem kínálkozott czéljaink megközelí­tésére kiválóbb alkalom, mint a f. évi augusztus 121-, 22-, s esetleg 23-ik napjain Rudapesten meg­tartandó nagy-gyülésünk. Az orsz. kiállítás a nevelésoktatásnak is nem remélt gazdag csopor­tokban nyújt okuló tapasztalást. Alapszabályaink I javasolt módosítása egyletünk szak- és társa- I dalmi tevékenységét megsokszorozza, bevonván a I rendes tagok körébe a tanítókat és módot nyújt- I ván tagdij-leszállitás által a nevelésbarát nagy közönségnek egyletünkbe lépésre és tartalomban, terjedelemben napról-napra gazdagodó lapunk, a I „Kisdednevelés“ ingyenes megszerzésére. — A Bujanovich-Koppy-alapitvány 2000 forintja pálya- kérdések kitűzését teszi lehetővé. A minden ed- I diginél népszerűbbnek ígérkező közgyűlés, a kis- I dednevelésügy számos problémáját megoldásra ; I segíteni van hivatva. Annál kívánatosabb tehát, hogy kiket eddig ’ sajnosán nélkülöztünk, mivelődési és nemzeti mis­siót teljesítő egyletünk körében: az óvodákat i fenntartó igen tisztelt egyletek és testületek uj . de ránk biztató kilátásait, alapitó- vagy pártoló, , tagságra jelentkezéssel beváltani kegyeskedjenek ! (Alapitó tag, ki vagy a mely testület egy. : szer mindenkorra legalább 60 forintot fizet, vagy r ily összegről alapitó-kötvényt állít ki, és bevál­tásig évente 3 forintot fizet az egylet pénztárába* l pártoló tag, ki (vagy a mely testület) 6 éven át, ; évenként 3 forintot fizet az egyletnek; viszonzá- i 3ni 3 tagsági alapszabályszerü jogok gyakorlása mellett, mind az alapitó-, mind a pártoló- (és rendes) tagok ingyen kapják szak- és családi lapunkat, a „Kisdednevelést.“ a lángésznek, a művésznek is, Itt nem áll hogy művész hazája a nagy világ. Hiába tagac hiába igyekeznék tőle menekülni, ott viszi, hordozza magával vérének minden cseppjében. vér vonzza a vért, a szív a szívet, a föld visa kívánja, a mi belőle vetetett: ezert a nem büszkélkedik fiai ragyogásán, s visszaköve őket a saját dicsőségének. Ezért vitatkozott város, hogy Homer szülőföldjének tartassák, ez keresik zugó tengerek partján ma is a sziki hol 0s8Íán énekelt, ezért keresi harmincz év a mi nemzetünk Petőfi sírját s ezért beszéli tünk ma a chauvinizmus vádja nélkül Dürer AIb< magyarországi származásáról. Dürer Albert, az ifjabbik, 1471. május 21- Nürnbergben született Naplójában azonban ma mondja, hogy édes atyja Békés-Gyula melli fekvő Eytas nevű faluban született s Gyulán t nulta az ötvös mesterséget. Nevök, mint a Haan Lajos bebizonyította, Ajtósi volt. E melle bizonyít az is, hogy czimerökben a Dürerek ej ajtót, mint beszélő czimert basználnak. A Düre vagy Thürer név a magyar Ajtósinak fordítás Ez előadás kapcsán Haan Lajos bemutatja Dür édes atyjának az uffizi képcsarnokban ílorenc: ben őrzött arczképmásolatát, melynek hátulján Dürer-ajtós czimer is ott van. Dr. Szenorei ma gyarázza, hogy a czimerbeu foglalt másik paiz mezején fehér bakkecske áll, ez az öreg Düre feleségéé, Holper Borbáláé. Mindamellett azon ban tény, hogy az még nincs bebizonyítva, vaj jón a nemes Ajtósi család csakugyan épen azt : czimert használta-e, mint a mely a Dürerék csa ládjánál kétségtelen. CsaládjárdI szólván mé| megjegyzi, hogy ama vádat, hogy Dürer Alber művész roszul élt volna nejével, behizonyitva látji az adatokból. Dürer irataiban sehol sem tesz említést nejéről, naplójában csak elvétve itt-ott Felemlíti azt is, hogy mikor hol ebédelt, s föl­jegyzéseiből kitűnik, hogy kerülte otthonát. Az c jelleméből és egész egyéniségéből következtetve, kétségtelen, hogy nem egészen példás családi élet bajainak nem ő volt az okozója. Az előadó ezután megkísérti azt, hogy ma­gyar vonatkozásokat keressen a Dürer művésze­tében. Ez bár részben képtelenségnek látszik, de a magyar vonatkozások mégis kimutathatók. Felemlíti az értekező, hogy az országos képtár Dürernek egy olajfestményét és számos, csaknem teljes kollekczióju réz- és fametszeteit bírja, megemlíti a magángyüjtők közül a pozsonyi Hullot-fóle gyűjteményt, Dankó kanonokét Eszter­gomban, Henszelmanét, Lobok Lénárdét és a Pulszky Ferenczét. A nürnbergi Schedel-íéle krónikában levő Budavár képére nézve azt tartja minden adat egybevetéséből, hogy az a Dürerék révén került oda. A kacskaringós díszítésekre nézve, melyeket Dürer olyan szívesen rajzolt, a bemutatott eredeti Dürer-féle metszetekből és a Békés-Csabáról hozott magyar vitézkötés min­tákból demonstrálja, hogy a diszitésekhez ezek­ről rajzolt Dürer, illetőleg atyja ötvös rajzköny- véből másolta a motívumokat. Dürer családjának magyarországi származása mellett is elismeri, * 6 annak tudatára, hogy szive is van, de Ödön barátunk most sokkal boldogabb, semhogy e philosophiai elmélkedéshez kedve jöhetne. Ödön szomorúan ballag a lépcsőn, fölfelé. Talán csak kedvez egyszer a szerencse. (A húsz éves szív még ilyen keserű csalódások után is remél.) És hátha csak az a szívtelen szobaleány ingerkedik vele és hátha egyszer mindjárt az előszobában találkozik vele, szem- töl-szembe 1 Milyen együgyü is ez a mi Ödön barátunk. Utoljára még képes föltenni nagy­ságáról, hogy a konyhára is kiszokott nézni 1 Eliz pedig — a szobaleány — szemtelenebbül, mint valaha, veti oda. — Nagysága nincs itthon 1 E perezben nyillik az ajtó és kibú mö- güle egy fő, az a fő, a melyet Ödön már oly régen látott, de a melyre azonnal ráismer nem is szemének, de szivének segítségével, félén­ken rebegi. — Azt hittem, hogy nagysága ... — itt elakad — . . . hogy nagysága nincs honn . . . —- Ó az ön számára, mindig 1 Már vonja is magával, be egészen az 6 szobájába, melyet a függöny elsőtétit, hogy az ő szépsége annál inkább beragyog­hassa azt. Ödön pedig egészen boldog lassan-lassan bátorságot merit s midőn meggyőződik, hogy valóban ft az, nagysága, akiről azt mondták, hogy sétálni ment, de a ki most mellette ül bizalmas csevegésben és ki Ödön barátunk számára mindig otthon van, egész szenvedély ömlik el hangján. Pedig, ha tudná szegény, hogy nagysága az ö számára, kivételesen az ő szamára, csak azért van mindig otthon, mert őt — számba sem veszi 1 Gyomai Zsigmond.

Next

/
Thumbnails
Contents