Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-20 / 3. szám
3-ik szám. f---------------1 Sz erkesztőség: ' Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre..........| írt — kr. Fé lévre ..............2 | 50 § Év negyedre 1 .. 1 I 25 „ L Egyes szám ára 10 kr. J-Ja Gyula, 1884. január 20-án. III« évfolyam. 1 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban.’ Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: G-oldberger A. V. Dorottya utoza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Jjipót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Körösszabályozási költségek. Gyula városának évek óta vajúdó körösszabályozási ügye újabban annyi viszontagságos egyenetlenkedés után ismét a régi mederbe tereltetett; öt év óta önmagunk nem voltunk képesek egyezségre jönni, egy felsőbb fórumnak kelle a gór- diusi csomót ketté vágni. Vájjon a határozat, melyet lapunkban alább közlünk, megoldotta-e a kérdést? helyreállitotta-e a jó egyetértést? elégültséget szült e mindenki keblében ? erről bizonyosat mondani ma még nem lehet; az idő fogja megmutatni, hogy megyénk alispánjának viszonyainkat ismerő meggyőződéséből kifolyó határozata menynyiben érte czélját. Ili, akik több mint egy évtizede tényleg befolyunk körösszabályozási ügyeinkbe, az ezelőtti múltat pedig tanulmányoztuk és igy ismerni is véljük, több tekintélyes egyénnel szemben kénytelenek vagyunk kijelenteni, miszerint a mai viszonyok között megyénk alispánja, ezen ügy ben más határozatot, mint az alábbit, nem hozhatott; mert, ha bármi más határoza tot hoz, ez a törvényességtől még távo labb áll vala, mint ez. — Tudnunk ke ugyanis, hogy midőn a társulat 1854-i évben alakult, ártérfejlesztésről szó sem volt, hanem minden egyes társulati tag nál és szinte egyes tagnak tekintett köz ségnél az akkori árvizi viszonyokhoz ké pest, egy kölcsönösen megállapított bir tokmennyiség lett hozzájárulási arányú felvéve; ezen 1854-ik évi szerződés ujit tatott meg és hagyatott jóvá 1871-ben daczára az 1871 ik évi XXXIX-ik t.-czikk nek — mely már részletes ártérfejlesztésrő és ennek alapján hozzájárulási arányró szól — az akkori kormány által is; — és ezen hozzájárulási arány rectificáltatott ál talánosságban a társulatnak 1876-ik évben teljesített ártérfejlesztése által, mely azon ban szintén nem egyéni, hanem dülőu- kénti általános volt, oly módon, hogy pél dául egy, 3000 holdat tevő dűlőben a laposabb helyek kiszemeltettek, s ezek vétettek fel ártérül anélkül, hogy egyénileg meg lett volna jelölve, kinek tulajdonát képezi például e 3000 holdból az ártérnek esetleg felvett 1500 hold. Az akkori viszonyok között ez megjárta, mert a körösszab. költségek köztehernek tekintettek, melyeket viselni mindenki kötelesnek érezte magát; — a viszony azonban 1878 után megváltozott, mert a már előzőleges elégületlenek, mint vélt ártérben nem levők, határozottan követelték kihagyásukat, ez azonban, mint- hogy egyénileg birtokártérfejlesztés nem történt, positiv adatok alapján nem történhetett meg, s igy az ártérbe 10,000 cat, holdra menő birtok a birtokosok, részben | indokolt, részben indokolatlan sérelmével vétetett fel, akikre a 144,000 írtra rugó államköltsön költségek kivetésének terhei hárultak. Eme kivetés ellen intéztek még a múlt év nyarán kérvényt a közmunka- és közi. miniszterhez az érdekeltek, mely kérvény a várostóli felvilágositó jelentés után, megyei alispán úrhoz lett elintézés végett leküldve, amelynek elintézé'séül tekintendő az alábbi határozat. Mi,. megváltjuk, a mai viszonyok között a helyzetnek ily állásában, kénytelenek vagyunk kijelenteni, miszerint az alispáni határozattal egyetértenünk kell, de csakis addig, mig a műszáki ártér fejlesztés a társulat által végrehajtva nem leend, amelyet szorgalmazni első sorban a nyugalom helyreállítása és az érdekek megóvása végett Gyula városának kötelessége; — hogy lesz-e ebből az összlakosságnak előnye, ez oly kérdés, amelyet ma szellőztetni nem akarunk, amely fölött helyes ítéletet csak az ávtér- fejlesztés befejezte után fogunk mondhatni. Ha megfigyeljük az alispáni határozatot, meggyőződünk arról, miszerint az abban foglalt kivetési kulcs már az által is, hogy abba 1876-ik évben beleegyeztünk, alappal bir; — az 1876-ik évi általános ártérfejlesztés a földek értéknövekedését 592,000 forintra teszi a beltelkek! értéknövekedését 415,000 forintra, s igy az arány az előbbiekre 6/io rész, az utóbbiakra pedig 4/10-ed rész; minélfogva i kivetésnek is ily arányban kell történni nem pedig úgy, mint földes gazdáink egy része óhajtotta volna, hogy a házak a földeknél nagyobb terhet viseljenek ; a há zaknál, nézetünk szerint a házadó a leghelyesebb és legigazságosabb alap, a föl deknél pedig, mi megfigyelni óhajtanók az 1876-ik évi ártérfejlesztési munkálatban foglalt dülőnkónti mennyiséget oly módon, hogy például amely dűlőnek összes mennyisége 3000 holdat tesz, és abból 1500 hold van ártérbe felvéve, ott minden birtokos egyenlően birtoka arányában ezen 1500 hold utáu fizessen ; ezen kivetés által megszűnnek az aránytalanságok, melyek az adózási kulcsból származnak; mert mig például az oláhréti földek csekély adóval terhelvék a beuedeki földelc- íez képest, tekintve, hogy ezek egészen ártérbe vannak, a benedeki magasabban j megadózott földekhez viszonyítva, több körösszab. költséget fizetnének. Az alispáni határozat a január 3-ki al- spáni értekezleten résztvetteknek kézbesítve lett; mi úgy tudjuk, hogy ez ügy tisztázása érdekében a polgármester képviseleti gyűlést is szándékozik összehívni. iogy a határozatot ott meghirdesse ; — a atározat feletti discussionak, nézetünk sze- int a képviseleti gyűlésen helye nincs, mert az ügy egyéni nem hivatalos ügy, és meg nem elégedő félnek joga van sé- elmét a törvény rendes útjára vinni, ha azonban az alispáni határozat közmeg- yugvással elfogadásra találna, a kivetési módozatok megállapítása mégis csak képviseleti gyűlésen történhetnék meg. Várjuk be tehát a legközelebbi képviseleti közgyűlést, fontoljuk meg addig higgadt elmével a teendőket, s véssük különösen szivünkbe azon elvet, hogy az összlakosság nyugalma, kell, hogy szivünkben szentebb legyen az egyéni érdekeknél. Megyei közügyek. alispán ur a gyulai körösszabályo- zási vitás ügyben, mint első fokú hatóság, f. hó 8-án 261. szám alatt a kő vetkező határozatot hozta : Békésmegye alispánja Ormós János, iíj. Mis- kucza György és érdektársaik, b.-gyulai lakosoknak a közmunka- és közlekedési miniszter m. év szeptember 15-én 24,568. szám alatt kelt rendeletével leküldött kérvényeit, melyekben a Körös szabályozási költségek kivetése körül Gyula városa által legújabban követett eljárás igazságtalanságát panaszolják és orvoslást kérnek, vizsgá laf alá vévén, ez ügyben Gyula város tanácsának kiküldöttei s az ártérérdekelt6ég meghatalmazottjai közbenjöttével folyó évi január 3-án megtartott értekezlet meghallgatása után következőleg határozott : Minthogy az alsó-fehét-körős-szabályozási- társulat, jelenleg öhlözet, az ártér műszaki fejlesztését illetőleg az 1871. 39. t.-cz. és saját 1871. szerződése ebbeli rendelkezéseinek mindeddig meg nem felelt, oly alap, melyre törvényes és végleges kivetési kulcs volna alapítható, nem létezik; ily alap hiányában, minthogy a műszaki árfejlesztés megtörténtéig az összes kül- és belterület tekintendő ártérnek és az 1871. 39. t. ez. értelmében az egész ártérre vetendő ki az összes ingatlanokat CiüiOgi teherként -illető--szabályozási költség minthogy az 1871-ki s máig jogérvényes társu lati szerződés 2-ik §-a szerint: a községek, ha mindjárt az ártér egyes községi lakosok tulajdona is, mint testületek tekintetnek társulati tagokúi s a társulati építkezések költségeit közös erővel tartoznak viselni; minthogy azon elv, hogy a beltelkek birtokosai, kik saját költségükön a város körül körgátat építettek, az árvédelmi terhek vi selésétöl felmentessenek : törvényes alappal nem bir, tekintetbe nem vehe'ő azért, mert, habár á város belterülete közvetlenül a körgát, de közvetve és első sorban a védgát által védetik s a körtöltés a védtöltéseket nem helyettesíti csali kiegészíti; minthogy 1854-től egész 1878-ig használt kivetési kulcsok közül, melyek szerint ugyar közös megegyezéssel mindig az összes lakosságra rovatott ki a teher, a helyzetnek s körülmények nek legmegfelelőbbnek mutatkozott, az 1878-ik évbén követett eljárás, melyhez a város kikü döttei s az ártér érdekeltség meghatalmazottal is gyhanguhtg ragaszkodnak azon kitétellel, hogy az ártérnek soha sem tekintett s az ártértől a szinte ártérén kívül fekvő Kígyós által elzárolt eperjesi puszta a terhek viselésétőtől továbbra is felmentessék; mig ellenben a városi képviselőtestület által 1883-han elfogadott azon kivetési kulcs, melynek alapjául az 1876-ban eszközölt dir térfejlesztési eredmény vétetett, s mely szerint az összes terhek egyedül azon 10,428 kát. hold kültelek birtokosait illetnék, mely terület a szabályozási társulattal szemben árterületnek mulattatott ki, sem törvényesnek, sem igazságosnak nem tekinthető, s a városi lakosok közt a békés egyetértés felbontását idézte elő; minthogy ha az 1878-ik évben követett kivetési kulcs alapján egyesek nagyobb vagy kisebh összeggel járulnának az árvédelem költségeihez, mint mennyi a műszaki árfejlesztés utján létesülendő törvényes alap szerint rajok kivettetni fog, azokra nézve a többlet és kevesblet közti különbség majdan könnyen kiegyenlíthető lesz, az által, ha a többlet javukra betudatik s a kevesblet általuk pótol tátik. Mi ndezeknól fogva — Gyulaváros képviselő- testületé nek 1878-ik év szeptember hó 12-én tartott tanácsülésében 47-ik szám alatti határozatban kimondott — azon alapelv állapittatik meg a műszálra árfejlesztés befejeztéig követendő kivetési kulcsul, melyszerint a Gyulavárosára eső alsó-fehér-körösszabályozási költségek s a kormánytól nyert kölcsön-tőke-kamat-törlesztései, — az ugyanatzon képviseleti ülésben meghatározott arányosság szerint a lakosság összes és mindennemű ingatlan birtokára, még pedig az 1876-ik évi julius 17-én kelt.közös, és a városi képviselet által is 1876. évi julius 31-én 27 kgy. sz. a. elfogadott egyezsége alapján ®/10-ed részben a kültelkekre, 4/10-ed részben a beltelkekre vetendök ki, miután ezen egyezségben a kültelki földek értéknövekedése 992,230 írttal, a beltelkek értéknövekedése pedig 415,000 írttal van felvéve — kivételevei az eperjesi pusztának, mint mely a fentebbiek szerint is árterületnek egyátalában nem tekinthető, de az 1876-ik évi ártérfejlesztési munkálatban felvéve sincs. Ehhez képest megál- lapittatik az 1878-ban követett kivetési kulcs oly fenntartással és oly feltétellel, hogy az ezen alapon az egyes lakosok s birtokosok által történendő befizetésekből keletkező különbözet kiegyenlítése czéljáhól a műszaki ártérfejlesztés bevégzése után, a túlfizetések az illetők javára betudassanak esetleg visszatérittessenek, a kevesebb fizetés pedig az illetők által a szabályozási pénzalap javára pótoltassák. Mely határozat Gyula város polgármesterének az érdekeltek értesítése és végrehajtás végett kiadatik. B.-Gyulán, 1884. január 8.' Jancsovics Pál, alispán. Felhívás Magyarország kereskeaelmí ifjúságához. Tisztelt kartársak ! Azon óhaj által vezetve, hogy a hazai kereskedelmi i fjuság szellemi működését s ezzel egybefűggöleg a kereskedelmi osztálynak társadalmi emelkedését tőlünk telhető módon elősegítsük : Felhívjuk hazánk kereskedelmi ifjúságát, hogy azok, kik oly városokbau vannak alkalmazásban, hol legalább 50—100 kereskedősegéd van, egyesüljenek és társulatot, egyletet alakítsanak azon czélból, hogy önképzés s társas összejöVe- telek által a kereskedelmi tudományokat, úgy a kereskedőtől okvetlenül megkívánható magasabb műveltséget ezen úton lehetőleg elsajátíthassák. Az igy megalakult társulatok egyesüljeuek egy Budapesten felállítandó központi szövetkezettel, hogy ezáltal necsak a saját körükben előforduló intézmények, hanem a kereskedő ifjúságot érdeklő minden ügyek, az országban létező kereskedő ifjúság tekintélyes számához méltóan, a központból nyerjenek elintézést. Felkérjük tehát különösen a kereskedő főnök urakat, szíveskedjenek a kereskedelmi osz- lály társadalmi tekintélyének növelése, segédeik kiképzése s a kereskedelem magyarosodása érdekében ezen ügyet pártolólag kezükbe venni, a városukban létező kereskedelmi szakiérfiakat és tauerőket részünkre megnyerni és a kereskedelmi ifjúságot ilynemű egyesülésre buzdítani, hogy gy mielőbb elérhessük azon időt, hogy h a- r. ánk kereskedői a külföldiekkel i versenyt kiállhassák, a társad a- omban az őt megillető helyet méltán elfoglalva, é d % s hazánk felvi- ágozását tőlünk telhetőleg előse- 11 s ü k 1 Egyúttal felhívjuk az alakuló s a már fennálló rokonegyleteket, hogy az egylet vagy társulat hivatalos czimét s alapszabályainak egy példányát a „budapesti kereskedő ifjak ársulata titkárságához: (Budapest, Gizellatér 2 sz.) mielőbb beküldeni szivósked- 'nek. A budapesti és debreczeni kereskedő ifjak társulatainak közös értekezlete Újdonságok. A „gyulai kör“ f, hó 13-án tartotta évi :özgyülését; tagok nem nagy számban jelentek meg, s a tanácskozások kevés érdeklődés mellett folytak le, pedig a közgyűlésen érdekes és a kaszinóra nézve valóságos létkérdés merült fel : _ házvétel kérdése, de érdemleges határozat nem hozatott; csupán házvételi bizottság választatott,
