Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-11 / 19. szám

19-ife masnin.

Gyula, 1884, május 11-én

III. évfolyam

r

Szerkesztősig:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vitaza.

Előfizetési dij:

Egész évre...............5 frt — kr.

Félévre ....................2 „ 50 #

Év

negyedre .. .. 1 , 25 „

Egyes Szám ára 10 kr.

Ss_________________4A

BÉ

KÉS.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

L

Nyilttér tora 10 kr.

J

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. az. a.; Lang lApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Gyula, I884. május I0.

Az ipartörvényjavaslat sorsa a főrendiházban is eldőlt. Az iparosok sérelmét s általános óhajtását, hogy az ipartestü- letbe belépés kötelező legyen, a főrendiház sem vette figyelembe s a 122. §-t a képviselőház által alkotott szöveg értelmében fogadta el azon különbséggel, hogy mig e §. a képviselőházban 3 napig tartó vitát idézett elő, a méltóságos főrendek hamar túlestek rajta.

Eme §. elfogadása által még hátrább állúak az iparosok, mint 1872. óta, mert akkor a törvény megengedte az ipar- társnlatba lépést annak, aki belépni akart, tekintet nélkül a számra, ma azonban azt kivánjá, hogy az iparosok két harmada nyilatkozzék az ipartestület alakítása ügyében ; ezt bizony a mai constellatiók között különösen vidéken nehéz lesz összehozni.

Az a nemzedék, a mely az 1872-ik évi ipartörvény szárnyai alatt nőtt fel, legnagyobb részben, különösen a vidéken oly proletárokból áll, kik semmiféle társadalmi rendet nem akarnak ismerni, s igy, miután a társulás anyagi kötelezettségekkel jár, okvetlen tartózkodni fognak az ipartestületek létesítéséhez hozzájárulni.

Ez a proletár népség — tisztelet a kivételeknek — oly emberekből áll, a kik máról hónapra tengődnek, dolgoznak önállóan, ha van mit, dolgoznak mint segédek, ha jobbmódu önálló iparosoktól munkát kapnak; ha pedig mesterségénél munkát nem kap, beáll napszámosnak s élős- ködik úgy a hogy tud, a nélkül, hogy bármi közteherben résztvenne, vagy részt* venni akarna; az adófizetés előtte ismeretlen, társulás oly czélból, hogy maholnap agg napjaira segélyt nyerjen, felesleges fogalom : ha nyomorba jut ott a város vagy község : a törvény parancsolja, köteles segélyezni vagy fenntartani azt, a ki a városnak vagy községnek soha ter- hében részt nem vett, hanem terhét igenis szaporította.

Mi alig hisszük, hogy az igen tisztelt

Békéaxnegyei tudósítások.

1836. és 1837. évekről.

(Vége.)

Békés varmegye közgyűlése Oct. 24-én 1896.

A biztos és rendithetlen kormányzás kulcsa, másodszor azon egyszerű elven alapszik, hogy igazságos legyen és törvényszerű, mert különben minden törvénytelen léptével öntörvényességét hozza kétségbe, erőszak, s uralkodási hiú vágyak lépnek ott a kormányzás felséges helyére, azok pedig állandók nem lehetnek. Bizonyítgassam-e, hogy az ily jelenetek valósággal despotai fogásra mutatnak? s hogy ott, hol illyenek történhetnek, a személy bátorsága biztosítva nincs ? de minek erre hosszú okoskodás? ám nyúljon önkeblébe minden ember, s mondja meg, ha nem maró önkény alatt szenved-e a személy bátorsága ott, hol az titkon elfogattat- hatik, titkon őriztetik, titkon perbe vonatik, titkon védelmeztetik, titkon elítéltetik, s hogy e részben többet ne szóljak, olly bírák által Ítéltetik, kiknek kinevezése kegyelmétől függ épen annak, ki az ítéletet titkon követeli. Van-e, lehet-e törvény, melly igy ki ne ját- szatathatnék; van-e, lehet-e ott a constitu- tionalis országiás módjának csak árnyéka is ? És valóban nincs bizonyosabb, hogy valaipar- és kereskedelmi miniszter ur mindezt figyelembe vette volna, mert külöuben nem nyilatkozhatott volna igy: Bha az iparosok között csakugyan oly általános a kívánság a kényszertársulatok alakítása iránt, akkor meg van a mód adva az alakulásra az által, hogy kétharmad ha kívánja, az összesnek társulattá kell alakulni“, csakhogy ő nagyméltósága elfelejtette, hogy 12 év óta a fentebb jelzett önálló iparosok száma és- faja sok helyen annyira nőtt, hogy a józanabb és értelmesebb rész nem leend képes a kétharmadot összehozni, vagy talán épen ez lenne a miniszternek titkos intentiója ? — alig hisszük.

Mi nem ismerjük a viszonyokat egészen másutt, ha azonban következtetnünk Szabad a mi viszonyaink szerint Gyulához hasonló városokban, alig vélünk csalódni, hogy az uj ipartörvény védelme alatt még a jelenleg meglevő ipartársulatok is meg fognak szűnni, nálunk legalább erre nagyon is alapos a kilátás, mert az ipartestületté átalakulásnál kétes a kétharmadrész akarata.

Ha netán ez az eset több helyen be fog következni, lehet, hogy akkor ő nagy- méltósága át fogja látni, miszerint tévesen informálták azok, a kik az ipartörvénynek ily módoni meghozatalában Rt befolyásolva, elég rövidlátók voltak, figyelembe nem venni az iparosok zömének azon ér- telmesebbjei kívánságát, a melyet 1879 ben az orsz. iparos kongresszuson oly egyhangúan nyilvánítottak.

A 122. §. módosítása — idő kérdése kell csak hogy legyen.

Békésvármegye közgyűlésének

tárgysorozata 1884. május 19-én.

1. Alispáni jelentés a megye állapotéról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A közigazgatási bizottság jelentése az 1883. év Il-ik feléről.

3. A megyei árvaszék rendszerinti jelentése az árvaügyek 1883. évi állapotáról.

4. Az adóíelszólamlási bizottság megalakítása; a nyugdíjazandó tisztviselők munkaképtelenségének megállapítására hivatott bizottságba két orvos tag választása és a kataszteri becslő bizottság csabai átjárásában egy megürült tagsági hely betöltése.

5. Miniszteri rendeletek; még pedig:

a) A m. kir. belügyminiszter urnák az általános tisztujitások befejezése alkalmából kibocsátott körrendeleté;

b) Ugyanannak rendelete a tiszti nyugdíj- szabályzat megerősítése s azzal kapcsolatban az állandó választmány javaslata az 1884. évre megszavazott 3°/0-nyi pótadó kivetéséről és kezeléséről szóló szabályrendelet megalkotása tárgyában;

c) A m. kir. belügyminiszter ur rendelete, melylyel a tisztviselők hatásköréről, az állandó választmány szervezetéről s a közgyűlési ügyrendről szóló szabályrendeletet módosítás végett leküldi;

d) Ugyanannak rendelete az árvaügyekről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában;

e) Ugyanannak rendelete a tisztikar napidijairól és útiköltségeiről szóló szabályrendelet módosítása iránt;

f) Ugyanannak rendelete a fizetési előlegekről alkotandó szabályrendelet iránt;

g) Ugyanan iák rendelete a kihágásokról szóló szabályrendelet módosítása tárgyában;

h) Ugyanannak rendelete az árva vagyon tűzkár elleni tömeges biztosításáról;

i) A közmunka- és közlekedési miniszter ur rendelete a szarvasi vasúti állomáshoz vezető kőuton szedendő vámdijakra nézve;

k) Ugyanannak rendelete a békésvárosi távirdai egyezmény jóváhagyása iránt;

l) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ur rendelete, az aradi kereskedelmi- és iparkamarai illetékek hova fordítása tárgyában;

m) Ugyanannak rendelete az 1885. évi országos kiállításon a háziipar segélyezésére nézve.

6. A megye alispánjának jelentése, a mező- berényi, k.-tarcsai és k.-ladányi ártéri hidak költségének viselési arányáról, az állandó választmány ide vonatkozó javaslatával együtt.

7. Törvényhatósági levelek, jelesül :

a) Biharmegye a horvátországi események alkalmából a királyi kormányhoz intézett bizalmi feliratát pártolás végett megküldi;

b) Nyitramegye körlevele a tűzkárok elleni kötelező állami biztosítás tárgyában;

1 Ugyanannak átirata az állameszme' ellen izgató szláv lapoktól a postai szállítás kedvezményének megvonása iránt;

d) Fogarasmegye átirata Fogaras városnak hadkiegészitési kerületi parancsnokság székhelyéül való meghagyása tárgyában;

e) Hontmegye átirata a közjegyzői törvény- javaslat 20. §-ának mellőzése iránt;

f) Győrmegye átirata a marhasó lehető olcsón árulása tárgyában;

g) Ungmegye körlevele, a főrendiház reformja iránt;

h) Kolozsmegye átirata a m. kir. belügyminiszter ur által kiadott pénzkezelési és számviteli szabályzat módosítása tárgyában;

i) Szabolcsmegye átirata a dohányplánták ügyében;

k) Torontálmegye átirata a községi törvények módosításáról;

l) Ugyanannak átirata a községi takarék- pénztárak életbeléptetése és a kötelező állami tűzbiztosítás behozatala tárgyában;

m) Jász-Nagykun-Szolnokmegye átirata a közös határjelek kiigazítása tárgyában.

8. Pénztári ügyek.

9. A közigazgatási bizottság javaslata a közraunkaváltsági dijak felemelése tárgyában.

10. Küldöttségi jelentések, u. m.

a) A fatenyésztési megyei biztosi állás szervezéséről ;

b) A tiszti ügyészi hivatal átadásáról:

11. Az állandó választmány előterjesztései :

a) A megyei pénztárak és alapok, valamint a községi pénztárak és alapok, úgy a községi árvagyámpénztárak számadásainak megvizsgálása iránt;

b) Uj-Kigyós községnek 540,000 frt kölcsön felvétele iránti kérvénye felett;,

c) Az Orosháza községi. regale-bérbeadá- sára nézve;

d) A mező-berényi községi rendőrbiztosi

állás megszüntetése iránti kérelemre vonatkozólag; , ■, \

mint törvénytelenek, s mi reánk nézve sérelmesek a kormánynak ezen lépései : úgy a kormányra nézve is veszedelmesek, mert aggódást s elégületlenséget szülnek, elölik az igazság kiszolgáltatása iránti bizodalmát, gyanúval és kétséggel töltik el a nemzet kebelét s a szuronyok villongásai között néma fohászokba süllyesztett nemzetet a tűrés keserves állására szorítják. Én ezen indulatok kitörésénél, — mellyek annyi thronusokat dön- tének, s annyi ártatlan polgári vérrel azoknak csillapúlni, sem a kormánynak, sem a béke áldásai után sovárgó polgárnak rettentőbb ellenséget nem képzelhetek. Azt hiszem tehát senki sem fogja ellenzeni, hogy segítség után nyúljunk. — Az eszközökre nézve nem lévén módunk a válogatásra, felírást javasol a szónok, de nem kívánja azon megyék példáját követni, mellyek felírásuk nagyobb érdekének bizonyitásaúl a benyújtásra küldöttséget neveztek : a szónok úgy hiszi, hogy Így felirásinknak önként egy veszélyes scálát állítanánk fel; pedig jogunk van megkívánni, hogy a kormány minden felirásinkat egyenlően figyelemre méltassa, s a bennfoglalt okokból vegye a teendők mértékét. — Előszámlálja továbbá, miket óhajtana a felírásba Foglalni, mellyet ő küldöttség által kívánna szerkesztetni; s különösen azt is betétetni Ja- vaslá : hogy azon viszonynál fogva, mellyben ni a fejedelemhez, mint subalternus ugyan, de kormányzási testület, állunk, nem lehet iem sérelmesnek tekintenünk, s megvetesi élnék, hogy felírásunkra még csak választ

sem vevénk. Nekünk a törvény azon vigasztalást hagyta fel a Fejedelemnek átadott temérdek jusainkért, hogy felírásaink minden bajos ügyeinkbe tekintetbe vétetnek. — Ez egyetlen egy reményünket, mellyhez mi olly 'hűségesen ragaszkodunk, ne sújtsa le, mert jaj nekünk akkor, de jaj a kormánynak is, ha azon meggyőződésnek kellene epedésinket tetézni, hogy a nemzetnek magán segithetni nincs törvényes eszköze. —

Ezen előadásokat az elérzékenyült közönségnek átalános egyetértéssel nyilvánitott helyeslése követvén, azon változással, hogy a felirás ne küldöttség, hanem Novák főjegyző, mint a közönség akaratjának tapasztalt hűségű tolmácsa által szerk esztessék, határozattá váltak. —

Végre még Zemplén vgyének a követek kir. hivatalt 6 évig nem válalhatásá tárgyában írott levele felolvastatván (Barsnak hasonló tartalmú korábbi levele még Békésbe nem érkezett) számos felkiáltásban hallatszott : helyes ! elfogadtatik ! — Boczkó Dániel T. bírónak a tárgy iránt két észrevétele vólt. Először át nem láthatta, miért szorittassék ezen helyes tilalom épen 6 esztendőre, miután lehetnek olly fiatal követek, kikre nézve 6 év múlva sem késő a jutalmazás, s ennek reméltében kötelességöket megszeghetik. — Ellenben az is megtörténhetik, hogy a kik most politicai elveik miatt elmellőztetnek, ha I Felsége átlátandja, miképen az a leghívebb alattvaló, aki legjobb hazafi, azok fognak hivatalokra alkalmaztatni. Mert valóban a thronus java a hazáéval olly szoros kapcsolatban áll, hogy aki hazája ellen dolgozik, s a nép, és igy a nemzet többsége helyes szabadságinak törvényes módon kifejlődését ön haszonlesésből akadályozni képes, az hasonló inditó okbul akár mikor képes lesz királyát is eladni, s a nemzetnek fejedelme iránti bizodalmát, hajlandóságát, tiszteletet a kir. széknek ezen legbiztosabb támaszát alá ásni. Mivel tehát a kormány politicájának, jótékony és helyes, vagy fonák és ellenséges irányzatáról a törvényhatóságok leginkább hozhatnak Ítéletet; a szónok jobbnak vélné, hogy a hivatal viselési tilalom 6 év helyett addig terjedjen, mig a RR. vólt követjüket attól fel nem oldozzák. — Második észrevétele, hogy mivel lehetnek olly elfajult carac- terü magyarkák, kiket még egy nyomorult, haszontalan üres czim, vagy rend is képes a kötelesség ösvényéről letántoritani; s ott hol a status jövedelmeiről számot nem adnak, a tántoritásnak a pénz is egyik hatalmas eszköze, kívánná a szónok, hogy az elválasztandó országgyűlési követek, nemcsak kormány kinevezésétől függő hivatalt, hanem semminemű megkülönböztetést, vagy más akármely kedvezést is el ne fogadhassanak, A RR. a 6 esztendő mellett maradván, az utóbbi indítványt elfogadták. — De ugyan csak Boczkó Dánielnek azon javaslata, hogy ezen határozás a megye I-ső alis- pánaira is kiterjesztessék, ezúttal elmellöz- tetett. y—• —y>