Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-04-27 / 17. szám
17-ik szám Gyula, 1884. április 27-én III. évfolyam. f--------------1 Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .........-2 » 50 Évnegyedre ..- 1 » *5 » Egyes szám ára 10 kr. J L__ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEOJELENIK MINDEN VASÁÜHAP. Y Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttór tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Derem fnlu.it Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Derem etem 11 sí e ■ Inna IApót Porom oteze * «• - Bécsien: Oppelik A„ Sehalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési Íredéiben, e szokott eilnyés íreken. Gyula, ápril 27. A választási mozgalmak országszerte megindultak, a hazai napilapok külön rovatban jelzik napról-napra a mozgalmakat, minden választó-kerület mozog, részint jelenlegi képviselője, részint uj képviselő-jelölt körül csoportosulva politikai meggyőződés szerint, jelöltje keresztülvitelének biztató sikere reményében. Csupán Békésvár megye hallgat, vagy ha tesz is valamit, az nem igen szivárog ki a közvélemény hasábjaira; az eddig e téren történteken még a megyei sajtó is napirendre tért, jelezte mint megtörténtet, de behatóan nem foglalkozott vele, vagy ha foglalkozott is, eme foglalkozás a közönség által egyszerűen tudomásul vétetett. A szereplést az aktió terén Csaba kezdte volna meg hetekkel ez előtt egy oly programmal, melyet Békésmegyében — a nagybirtokos rokonságot kivéve — senki sem vall magáénak, vagy ha vall is, az nem a politikai meggyőződés, hanem az egyéni rokonszenvek, kötelezettségek, jó viszony, vagy tán magánérdekeknek is kifolyása, gróf Apponyi Albert, ki Csabán megjelent, mint ember úgy tudományos képzettsége, mint megnyerő és lekötelező modora által megyénk osztatlan bizalmát birja, politikai tanának azonban itt meggyőződésszerü pártot képezhető követője nincs. Az ő politikai program mja csak emberek és nem rendszer- változása lenne. Orosháza, Gyoma és Békés már meg- tetté a jelölést s az ott történtekből következtetve, alig lehet kilátás arra, hogy a jelölteknek politikai vagy egyéni ellenjelöltjei lennének, eddig legalább minden csendes, annyira csendes, hogy vihar kitörésétől sem lehet tartani; vagy ha ki is akarnák töretni, ama népnek szilárd elvei- hezi ragaszkodás mellett a vihar azoknak okozhatna kellemetlenséget, kik azt előidézték. Csabán a jelölés nem történt meg, daczára annak, hogy gróf Apponyi Albert, kit most 3 éve megválasztottak, körükben megjelent; sőt mi több, megjelenésének eredménye az volt, hogy Csabán a hol a függetlenségi elveknek oly kevés nyilt Békésmegyei tudósítások. 1886. és 1837. évekről. (Folytatás.) Békés vármegye közgyűlése Oct. 24-én 1836Gróf Pálfy Fidelis úrnak fő Cancellárrá neveztetését tudató körlevél felolvastatván, több szózat hallatszott, hogy az tudományúl vétessék. Boczkó Dániel t. b. megjegyzé, miképen ezen rövidke végzés mellett maradni nem lehet, ha hívek s következetesek kívánnak a RR. lenni azon végzésükhöz, mellyet a követjelentéskor nyilván jegyzőkönyvbe ig- tattak, t. i. mi sajnosán látják, hogy a fő RR. táblája, mely a törvényhozó testnek csekély részét teszi, az összes nemzetet képző statusok táblájának hazánk közjava előmozdítására czélzó minden javaslatit a fejedelem elibe terjesztésben is mennyire akadályozá. Már pedig kétséget nem szenved, hogy a fő Cancellárrá nevezett gróf úr volt leginkább egyike azoknak, kik minden czélszerü lépéseknél az ország rendéinek magukat legtüze- tesebben ellenszegezték. — Szükség tehát ez' hirdetője volt, br. Prónay Dezső függetlenségi érzelmű jelölt mellett nyilatkozott számbavehető párt; Szarvason már a múlt választásnál is csak a vasúti költségek fizetésének elengedése volt a rugó, mely a mérleg serpenyőjét nagyon is csekély -ulylyal a kormány részére billentette; Gyulán a függetlenségi elveknek 300 ren- dithetlen tagja már is rásen áll egy oly aktió kifejtésére, a mely a létszámot semmikép nem fogja apasztani, de inkább növelni. Mi nem akarunk határozott álláspontunk mellett a történhető eseményeknek eléje vágni, annyit azonban merünk már jelenlegi viszonyaink között is constatálni, miszerint megyénkben a függetlenségi párt nem vélt, de határozott többségben fog lenni az ujabbi választásoknál, különösen akkor, ha a jelöltek felállítása körül oly tapintatos eljárás történend, hogy a jelöltnek politikai hitvallása mellett a jelöltnek egyéni súlya is számba fog vétetni. Nálunk Gyulán, mint a megye székhelyén, honuan pedig irányadó lüktetésnek kellene kiindulni, még minden csendes, — nem hiába vagyunk csendes vármegyének még csendesebb székvárosa ; a mozgalom még a vesék titkaiban rejlik, s emberbe vár hogy eme titkokról a fátyolt fellebentse; annyit jelezhetünk, hogy a pár- tonkivülli program itt már nem népszerű; a város jelenlegi tisztelt képviselőjének, az esetben, ha a mandátumra ismét reflektálni óhajt, színt kell vallania vagy jobbra, vagy balra ; ha ezt nem tenné, semmi esetre sem számithat ama hatalmi tényezőkre, melyeknek megválasztatását első sorban tulajdoníthatja. Az aradi kereskedelmi és iparkamara 1883. évi zárszámadásán alapuló kimutatásai, a) Kimutatása az 1882-ik évről maradt kamarai illeték hátralékokuak, az 1883-ik évben kivetett, beszedett és leirt s hátralékban maradt kamarai illetékeknek; 1882- ik év végén hátralékban maradt ka. marai illeték . .... 7642 írt 84 kr. 1883- ik évre kivetett kamarai illeték ......................... 7689 „ 65 „ Összese n 15,332 frt49%kr. alkalommal a jegyzőkönyvben kifejezni Békés rendéinek abból eredő méltó fájdalmukat, hogy ő Felségének kormánya a közjónak törvényes útoni előmozdítását, s a nemzet többsége helyes kivánatit akadályozó illyes individuumok pártolásával, s csoportos jutalmazásával nemzetellenes cselekvésüket helyesleni s ez által voltakép kitüntetni látszatik, mi szomorú po- liticát szándékozik szegény hazánkra nézve tovább is gyakorlani. — Helyeslék ezen előadást számos szózatok, a tudósitó levél azonban minden további vitatás nélkül szokott rövid végzéssel tudományul vétetett. Olvastatott ezután alázatos folyamodásom, mellyet jelen levelezésem másod izbeni eltiltása miatt benyújtani kéntelen valék. — Erre a RR. igy határoztak: „K— L— ur levelezései megakadályozását nemzeti köz sérelemnek a RR. már egy korábbi határozatukban nyilván kimondák : — annál nagyobbnak találják tehát a folyóirati ürügyletek alatt megilletődve hirül vett újabb megtiltást. És miután a kormány ezen újabb lépésében azon fő irány mindenki előtt tárva lenne, hogy illyes magános levelezési kéziratok is előző censura alá essenek, nem késtek vólna hazafi tisztükhöz képest azon törvény elleni sérelem orvoslásáért a felírás alkotmányos útját nyomban követni, soha el nem ismerhetvén az előző censurának bármi tekintetben! törvényszerűségét, mert az 179°- >5* sze" 1883-ik évben lefolyt kamarai illeték..................... 8034 frt 90% kr. 1883-ik évben leirt kamarai illeték ......................... 314 „ 86 ös szesen 8349 frt 76% kr. Maradt hátralék 1883. végével 6982 „73 „ b) Kimutatása a kamara 1883-ik évi tényleges bevételeinek és kiadásainak : I. B e v é te 1 e k : Pénztári maradvány 1882. év végével ...... 6565 frt 15% kr. Kamarai illeték fejében befolyt ................................... 803 4 90% „ Arad sz. kir. város 1880. évi járulékából fennmaradt hátralék .............................. 350 ff f f Arad sz. kir. város 1881. évi járuléka törlesztésére részlet ............................... 250 n ff Kamatban ..... 306 n 47 4 Összesen 15,506 frt : 53 kr. II. Kiadások: a) Rendesek. Fizetések fejében . . 4065 frt — kr. Lakbér szerződés szerint 600 » A Világítás és fütésré . . 127 » 20 „ Könyvtár és folyóiratokra 235 ff 35 „ Nyomdai költségekre 325 ff 42 „ Irodai szerekre .... 90 » 50 1 Évi jelentésre . . . . 452 ff 75 » Hivatalszolga ruházatára 114 ff n Utazási költségekre . . Előre nem látható kiadá39 rí 56 , sokra ......................... 20 9 ff 15 „ Kereskedelmi és iparoktatási czélokra . . . 870 » » A vasutügyi felszólamlási hivatal segélyezésére 200 ff ' » A ménesi vinczellérképezdénél egy tanuló ellátási költségeire és ruházatára .................... 19 0 ff ff Összesen 7518 frt 93 kr. b) Rendkívüliek : A b.-gyulai iparos ifjúság kiállításának segélyezésére ...... 25 frt — kr. Az aradi kerületi kiállirint a sajtószabadság rendszerének kidolgozása van nyilván biztosítva a nélkül, hogy az előző censura abban csak érdekeltetnék is, — De miután maga a folyamodó is a tilalommal csak említésbe hozott némi felsőbbi parancsok közlésétől függesztette volna fel végső feleletét s további észrevételeit, a RR. is szándéklott felírásukat magoknak annálfogva feltartották. Megjegyeztetvén itt előre az: miként a megye Rei valamint eddig is mar K— L— személyében a törvényes Jussok al- kotványszerü gyakorlatának egyes meggátlá- sát nemzeti sérelemnek néztek és tartottak; szinte úgy a rajta ennek utánna történendő sérelmeket is magokévá teendik. Fő orvos Tormássy Lajos esedező levelében előadván, hogy mióta fia (Tormássy János) elfogattatott, sem tömlöcze szellőztetve, sem maga szabad levegőre bocsátva nem vala; kérte a megyét, hogy e bánásmód megváltoztatását eszközlésbe vegye. Csepcsányi Tamás elszámlálta azon országos sérelmeket, mellyek a rég méltán várt orvoslás helyett, nemzetünk kínos sebeit a legújabb időkben nevelték, súlyosították. — Emlité Wesselényit, Balogh ot a Békési Com- missiót a Törvényhatósági tudósításokra mondott s fenyegetve ismételt tilalmat, és mind azon sérelmeket, mellyek az elfogott ifjak ügyében, úgy az elfogatás törvénytelen módja, tási bizottság kiadásainak fedezésére , . . . . . . 300 frt - kr. Összesen 325 frt — kr, Főösszeg 7843 frt 93 kr, c) Kimutatása az aradi kereskedelmies iparkamara cselekvő es szenvedő pénzügyi állásának 1883. év végével: I. Active: Pénztári készlet 1883-ik hó 31-én ....................... , Ara d sz. kir. város 1881. évi járulékából még fizetetten részlet............................... . Arad sz. kir. város 1882. évi járuléka , . . , . . Arad sz. kir. város 1883. évi járuléka ......................... A kamarai helyiségért Árad sz. kir. varosánál letett bánatpénz .............................. A kamarai kerület egyes adóhivatalainál künn lévő illetékek hátraléka 6982 frt 73 kr, évi deczember 7662 frt 60 kr. 750 , - „ 1000 , -. „ 1000 „ - , 65 , - „ melyből azonban valószínűség szerint csak 50% lesz behajtható, tehát . . . Á . . . 3491 „ 36 „ Összesen 13,968 frt 96 kr. II. Passiva: Kereskedelmi és iparoktatási czélok előmozdítására az 1882-ik évi költségvetésbe felvett 600 írtból még ki nem fizetett járulék részlete.............................. 370. frt. — kr. Arado n, 1884 évi ápril hó 17-én. Az aradi kereskelmi és ipar kamara : Grünwald Ferencz s. k. Or. Gaal Jenő a. k. kamarai elnök. (F. H.) kamara titkár. Alulírottak a kamara pénzügyeinek kezelését és üzletkönyvvitelét megvizsgálván, azt kellő rendben, a bevétel és kiadás egyes tételeit az okiratokká! megegyezőknek, az 1883-ik évi számadást helyesnek és a jelen kimutatásokat az üzleti könyvekkel és számlákkal összhangzóknak találtuk. Kmf. A számvizsgáló bizottság : Herz Miksa s. k. elnök. Tessényi Zsigmond s. k. Resner Ignitz s. k. bizottsági tagok. mint a fogság hasonló folytatása, úgy az előző letartóztatás határain túli sanyargatás, mint a megtagadott szabad védelem, s a Kir. táblának törvény ellenes eljárása tekintetében rakásra halmoztattak; a foglyokkali bánásmódra nézve különösen kiemelte fejedelmünknek azon ígéretét, hogy atyjának nyomdokit fogja követni, és ellentét gyanánt meg- emlité Ferencz Királynak a rabok tartásáróli rendeletét, melly az elitéit legnagyohb gonosztévőktől sem tagadta meg azt, ami ezen még vétkesekké koránsem bizonyúlt szerencsétlen ifjaktól hónapok óta megtagadtatik. — Az igazság kiszolgáltatásábani törvénytelenségekről szólván ezekután, alkalmat vön megemlíteni, miképen a Kir. táblának Wesselényi ügyében hozott (bíróságot alapitó) Ítélete a nemzet képviselőinek utolsó izene- tökben már minden ellenzés nélkül sokszorozva kimondott azen alkotmányos elvével, hogy a megyei közgyűlésen mondott s tettleges következést maga után nem vont beszéd, az 1723. 9. czik alá nem eshetik, merőben ellenkezik: s még az ítéleteknek okok- kali támogatásáról hozott legújabb törvény lelkének sem felel meg. — Az ifjak perenek titokteljes viteléről szólva pedig kiemelé, hogy a kereset-levél is in praesentium Tabulae Regiae kívánja a foglyokat idéztetni, úgy is idézteitek, de a helyett, hogy az eszközlésbe vétetnék, a Kir. tábla tagjai
