Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-20 / 16. szám

rétég, • költségek levonása után,<a police-tulaj- donosok tulajdonát képezi. A társulatok megválasztásánál mindenek­előtt figyelemmel kell lenni a biztonságba, me­lyet nyújtanak és azok jó hírére, kik a társulat élén állanak. Ha esetleg akadna ember Magyar- országon, ki nem tudná, hogy ro:ly teljes garan- cziát nyújt az „Első magyar általános biztositó társulat, hogy ezen első rangú hazai intézet oly szilárd alapra van fektetve, mint kevés intézet, minden bizonynyal bizalommal fizetné dijait e társulatnak, ha tudomást nyer arról, hogy annak élén egy Lévay, Ormódy, Ullmann, Pompéry stb. állanak. A biztosítás mogejtése alkalmával pontosan kell megfelelni azokra a kérdésekre, melyet a betegségekre nézve intéznek a félhez. Jobb a biztosítást nem is eszközölni, mintsem hogy a család, miután a dij évek hosszú során át fizet­tetett, a bekövetkezett haláleset után arra a szomorú tapasztalatra jusson, hogy a police el­mulasztott díjfizetés vagy hamis bejelentés miatt értéktelennek nyilvánittatik. A ki a törvényes ha­tározatokat és nyilatkozatokat pontosan nem is­meri, az jól teszi, ha mint minden fontosabb ügynél, értekezik ahoz értővel, mielőtt a bizto­sítási ajánlatot aláírja. A társulat nem köteles helytelenséget vagy valamely adat elhallgatását kimutatni, ha a kifizetés ellen akadályokat gör- dit, hanem a család, vagy a police tulajdonosa kötelet bizonyítani, hogy a police minden adata bitéles. Igaz ugyan, hogy vannak oly társulatok, melyek minden nehézség nélkül fizetnek, de van­nak olyanok, még pedig hazaokban is, melyek­nek policejeit, ha valaki már elfogadja, azt csak akkor tegye, ha minden tekintetben biztosította magát kijátszások ellen, mire van nem egy példa. Lobz alkalmunk úgy az elsők, mint az utób­biakkal foglalkozni, de ezúttal nem akartunk egyebet, csak az életbiztosítás némely fényolda­lát feltüntetni. Vannak árnyoldalai is, melyek ugyan nem az életbiztositás, mint intézményből származnak, hanem a melyeket az intézményre vetnek oly társulatok, melyek feledik, hogy az életbiztosító társulatok nemcsak részvénytársu­latok, hanem bizonyos tekintetben jótékony és erkölcsi intézetek is. A békészn. gazd. egylet igazg. választmányának felhívása az egyletnek minden tagjához! Az igazgató választmánynak f. é. márczius 30-án B.-Csabán tartott ülésén azon megfonto­lásra méltó komoly körülmény lett feltüntetve, mely szerint, mig az egylet egyrészről anyagi tekintetben évről-évre örvendetes arányban gya­rapszik 8 ma már kerekszámban 1200 togot számlál, kik tagdíjaikat, csekély kivétellel, idején és pontosan befizetik : szellemi tevékenysége ezen anyagi gyarapodás iránya mögött látszik maradni és bizonyára sok oly kívánni valót hagy fenn, a mit a gazdasági egyletek feladata felől szigorúan gondolkozó megkövetelhet. A vf'asztracny az első, mely ezt maga beismeri, de egyszersmind hivatva is érzi magát arra, hogy ennek okait kutassa, feltárja és gyógyszereit alkalmazza. A választmány alig vél csalódni, midőn a fenemlitett hiányosság fő, csaknem kizárólagos okául azon hátrányos körülményt tartja, mely szerint a B.-Csabán, mint központon, kívül lakó tagok az egyletnek Bzellemi életében elenyéBZŐleg csekély részt vesznek. Az egylet szellemi életének fórumai: 1. a közgyűlés, 2. a választmányi ülések. A közgyűléseken átlag 60 tag szokott meg­jelenni, ezek közt vidéki 10, úgy hogy mig Csaba, tagjainak számához képest 25°/0> a vidék csak l°/0 arányban Yan képviselve. A választmányi ülések rendszerint igen lá­togatottak, mert az egyletnek összesen 83 vá­lasztmányi tagja közül nem ritka eset, hogy 20, tehát az összegnek 25°/0-a megjelen, a mennyi néha az országos gazdasági egyletnek közgyűlé­sén sem jeler'k meg. E 83 közű1 25 csabai, 58 pedig vidéki. A megjelentek csaknem kizárólag mindig csábs’ak. És itt rejlik szerintünk tőoka ama hiányosságnak, mely az egylet szellemi éle­tében tapasztalható. Mert, daczára annak, hogy a csabai vá­lasztmányi tagok az ülések látogatásában igen buzgóak s e gyűlések ennélfogva rendszerint elég népesek, nem termószetes-e, hog/ a megye távo­labb vidékeinek sajátlagos gazdasági érdekei, a melyek pedig lehetnek nagyok és elég számosak, nem ápoltathatnak gyűléseinken oly tagok által, a kik ez érdekeket nem isméi k. A csabai vá­lasztói. tag nem ismerheti a Sárrétnek, Öcsöd, Kornlös stb. távol eső vidékének állapotát és igy azokból folyólag nem is e’mélkedhetik. Előtte alaposan csak is a központ és közvetlen vidéke ismeretes; nem emberi dolog-e tehat, ha mindent a központ színezte szemüvegen át lát, rózsaszín­nek vagy sötétnek, holott más vidékek állapota emettől sokban elütő, néha ellentétes, minden­esetre ped'g nyújthat sajátságokat, a mikről a csabainak sejtelme sem lehet. Már pedig a talaj minősége, mely saját neki való mivelési módot és gazdálkodási rendszel. kivan, a gyakorlatban levő gazdálkodási módnak helyes v? _,j helytelen volta, a nép gazdasági képzettségének foka a munkásság, józanság, takarékosság, — továbbá az állattenyésztésnek, a gazdasági ipái Jak, a fá­sításnak, az utaknak, a folyambiztonságnak álla­pota vidékenként lehet különböző, mutathat fel sajátlagos hiányokat s igényelhet annak megfelelő ápolást. De mindezeket ismerni, hátrányait köz­vetlen érezni kell, hogy alaposan hozzá szólni s a legmegfelelőbb gyógyszert alkalmazni lehessen. Mindezeket a központon lakó választmányi tagok nem ismerik, nem is ismerhetik ; mi idezek tehát a gyűléseken fel sem merülhetnek, annál ke­vésbé nem tárgyaltatbatnak, mert nincsenek jelen azon tagok, kik ama állapotokat saját közvetlen észlelésük alapján ismerik. De a távol lakó tagok nem csapán vidékük sajátlagos igényeinek ismeretével és hangoztatá­sával élénkíthetnék választmányi üléseinket, de minden bizonnyal gazd. egyletünknek általános feladatai s a vonatkozó uj, friss, életrevaló esz­mékkel és indítványokkal gazdagíthatnák egyle­tünknek szellemi tevékenységét és a választmány, mely e tekintetben évek óta egy bizonyos meg­szokott mederben mozog, a legtávolabb áll attól, hogy állítsa, miszerint több oldalú felfogás jóté­konyan ne hatna arra nézve, hogy egyletünk feladatát mindig teljesebben betöltse. Ezen, a vidéki tagok távolmar? dásából eredő hiányokon a választmány két módon vél segít­hetni. Először is aként, ha az egyletnek minden tagját felkéri, látogasson el ezentúl, a mennyire körülményei engedik, az egyletnek köz- és vá­lasztmányi üléseire minél gyakrabban és vegyen részt oly határozatok létrehozásában, melyek az egyletnek tevékenységét megyénk mezőgazdasá­gának felvirágoztatására irányozzák. De mivel lehetetlen dolog, hogy az egylet­nek minden tagja a gyűléseken mindig megje­lenjen, mert a távolság, rósz ut és az otthonn való mulasztás gyakran legyözhetlen nehézséget képeznek; a választmány megkísérel egy máso - dik módot is alkalmazni, melyen az egyletnek minden tagja, különösen pedig azok, kik a gyű­lésekre el nem jöhetnek, az egylet teendőire nézve nyilatkozhatnak. És ez az írásban való nyilatkozás. Sok egyleti tagnak volnának az egylet teen­dőire nézve ezméi, de akadályozva van a gyűlé­sen való megjelenésben és az eszmék kárba vesznek. Soknak saját gazdálkodása közben, vaev társalgás folyamán, vagy gazdasági értekezések olvasása közben jutnak ily eszmék eszébe, a melyek rendszerint feledékenységoe merülve, soha életbe nem lépnek, pedig, a közjónak sokat ha9z - nálnának, mig, ha az illető azokat feljegyezné s az egyleti elnökséghez beterjesztené, ezzel üdvös eszmecserére, indítványra és határozatra alkalmat szolgáltatna. A választmány felkéri ennélfogva az egy­letnek minden tagját, különösen azokat, a kik a gyűlésekre különféle okoknál fogva meg nem je­lenhetnek, hogy általán az egylet feladatának felfogásából, de t' onkivül vidékük gazdasági hiá­nyainak és igényeinek ismeretéből is kiiudulva terjesszenek be Írásban az egylet elnökségére B.-Csabára czimezve eszméket és indítványokat az egyletnek teendőire nézve. Ezen beterjesztések mindenkor hálás köszönettel fognak fogadtatni s a választmányi- és közgyűlések elé terjesztetni. Mennél többen fogják e kérelmet teljesíteni, an­nál élénkebb, áldásosabb lesz az egyletnek szel­lemi élete. Kérjük pedig az egyletnek minden tagját, legyen szives ilyen módon írásban tagságának egész tartama alatt minden olyan alkalommal nj .'latkozni, midőn ily eszmét vagy indítványt megérteit, de kérjük, hogy különösen a f. é\, pünkösd másodnapján tartandó közgyűlés előtt küldjön be ily írásbeli nyilatkozatot, hogy a kez­detnek első nyomaiból is kiderüljön, váljon vá­lasztmányunknak bizonyára az egylet szellemi életének fokozása czéljából hozott ezen intézke­dése alkalmas-e megteremni a kívánt gyümöl­csöket. Kelt az igazgató választmánynak üléséből B.-CsabáD, márczius 30-án 1884. A békésmegyei gazdasági egylet. Felhivatnak mindazon adózók, kik a f. évi 1-ső negyed végéig esedékes adóval még hát­ralékban vannak: hogy kötelezettségeiknek azon­nal eleget tegyenek, mert f. hó 21-től kezdve, a már lezálogolt tárgyakra a íll-ad fokú végrehajtás fog igénybe vétetni. Egy alkalommal figyelmeztetnek az I-sö osz­tályú kereseti adóval megrovattak; úgyszintén azok, kik ezen adónem megfizetéséért az 1875. évi XXIX. t-cz. 11. §-a értelmében szavatosak, hogy az I. oszt. kereseti adónak első félévi rész­lete, az 1883. évi XLIV. tcz. 40. §-a szerint mér is folyó hó 1-én vált esedékessé. B.-Gyulán 1884. Ápril. 19-éu. Dobay János, polgármester. Újdonságok. A húsvéti ünnepek városunkbf a a lehető legszebb idő kedvezése melled folytak le. A szom­bat esti rendkívüli zápor után gyönyörű verőfé­nyes napra virradtunk, és verőfény mind két í: i- nep napon megmaradt. Délelőtt a közönség a temp­lomokat szorongásig megtöltötte, délután i' inepi díszbe öltözött minden rendű és rángj közönség lepte el az utczákat és tereket. Volt nagyszámú közönség a várkert megritkult fasorai rügyező fái közt is, ahol legjobban érezhető a tavaszi il­latos lég s hol szemlátomást tünedezik elő a ta­vasz hasonlithatlan pompája. Sajuáljuk hogy sem­minemű társadalmi mozgalomról nem tehetünk említést, aminő például néhány évvel ezelőtt a fényes sikerű húsvéti konczertek voltak, de hát ilyesmiről, vagy bármi egyébről ma szó sem le­het ; a társadalmi élet soha sem volt úgy kor­rumpálva mint ahogy, most van, ezelőtt lega­lább „klikkekre“ oszlott, de ma már a klikkek is a felbomlás processusát élik, helyet adva oly amabilis chaosznak, amely elől egyen­ként kedve volna szökni — mindenkinek, de se­gíteni nincs rajta kedve — senkinek. A sport-klub, — mely mellesleg megje­gyezve ma két hete tartott tisztújító közgyűlésen régi tisztviselőit megtartotta — szintén régi he­lvia<S>f7p)iA a Knrnná.“.liA Irn1ln7.ilr áf:' Kivaniiilf hogy az egyleti élet itt pezsgőbb legyen, mint aminő a kaszinóban volt. Az iparos ifjúsági egylet helyiséget vál­toztat e hét folyamán; vissza megy a „Koroná“-ba ugyanama helyiségbe, ahol az egylet bölcsökor- szaka folyt le ; az első választmáuyi ülés már az uj helyiségben fog tartatni. Halálozás. Nogáll László törvény- széki bíró urat pótolhatlanul fájdalmas csapás érte : szeretett neje halála. A gyászhir midőn el­terjedt — habár nem is volt váratlan, mert hi­szen a páratlan szivjóságu kedves nő már évek óta volt a betegség szenvedő rabja — élénk megdöbbenést és igaz részvétet keltett minden­felé mindenkiben. Ezen részvét imposansul ta­núskodott a temetésnél, ahol rendkívül nagy­számú közöuség között városunk összintelligen- tiája jelen volt az elhunyt iránti őszinte kegye­letét annak végtisztességén leróni. A gyönyörű­nél gyönyörűbb koszorúkkal elhalmozott ravatal körül a gyászoló férj mellett ott voltak a boldo­guljak kedves leányai : Janka és Erzsiké, akik a gyermeki szeretet odaadásával édesítették és könnyítették meg a rajongásig szeretett anya végperczeit, veje Szabó Endre és az özvegy férj testvére, Nogáll János püspök Nagyváradról, test­vérei és nagyszámú rokonság. A gyászszertrr- tást Göndöcs Benedek apát ás lelkész ur végezte teljes segédlettel; a magándalkör — mely a dél­előtti misénél is közreműködött — megható szé­pen énekelte Egressy örökbecsű „Mért oly bo­rúsáét, a temetőbsn pedig „Isten, ki ott fenn uralkodói“ czimü gyászdalt. A gyászesetről kö­vetkező érf isitést vettük : Nogáll László kir. törvényszéki bíró saját és gyermekei : Nogáll Janka s férje Szabó Endre, gyer­mekük Endre, — Nogáll Erzsiké s férje É d e r Sándor, gyermekük István, továbbá az elhunyt testvérei és rokonai nevében fájdalmas szívvel tudatja szeretett kedves neje, a legjobb anya, nagyanya és anyós; Nogáll Lászlóné született Farkas Vilmának élte 53-ik boldog házassága 29-ik évében f. hó lő-én délu­tán 4 órakor a halotti szentségek ájtatos felvé­tele után történt gyászos elhunyták A boldogult- nak hült tetemei f. hó 17-ón délutáu 4 drakor fognak a szélmalrai temetőben örök nyugalomra helyeztetni; lelke üdvéért pedig ezt megelőzőleg f. hó 17-én reggeli 8 órakor a helybeli nagy temp­lomban fog az engesztelő szent-mise-áldozat az ég Urának bemutattatok Gyulán, ápril 15. 1884. Béke és áldás hamvaira ! ! 1 Talált ezüst karperecz. Egy gyulavárii ember a várii országúton közel a pálinkaház mellett, lakatot ábrázoló ezüst karpereczet talált. Tulajdonosa jelentkezhet .■ kapitányi hivatalban. Eisler Lipót helybeli aranyműves múlt hóban 130 db régi római ezüst és egy szintén római I. Justinianus féle 18 frankos aranyérmet küldött be a nemzeti muzeum régiség osztályába oly czélból, hogy azok közül — szakértői meg­vizsgálás után — a jelesebb darabokat az érem gyűjtemény részére engedi át. Dr. Hampel József az érem és rógiségosztály őre e napokban érte- sité a beküldőt, hogy az érmek közül 13 dbot tartott vissza mint olyanokat, melyeknek meg­szerzése a muzeum részére kívánatos ; egy- szermind felszólitotta őt, hogy engedné át azokat bizonyos díjért az éremgyüjtemény gyarapítá­sára. Eisler ur e felszólításnak készséggel sietett eleget tenni, s a kiválasztott 13 db igen érde­kes érmet csekély díjazás mellett a nemzeti mú­zeumnak adta. — A visszaküldött s egyenként szakórtőileg meghatározott 118 darab éremnek megszerzését — Dr. Hampel ur ajánlata folytán — megyei múzeumunk igazgatósága és a régé­szetkedvelők figyelmébe ajánljuk. A legutóbbi budai bis lottóhuzáson a 66. 42. 69. számok 50 kr.-os tétre 2400 frtos ter­mája, úgymond, Consiliarius úrnak a régi re- solutiókra hivatkozni; de akár mit mondott akkor a vgye, az mindegy, most azt mondja s mondhatja, hogy a jelen resolutió, mint ön­kényes, egyoldalú s törvénytelen, tisztelettel félretétetik, s magunk hozunk magunknak czélszerü statumokat. — Ezekre az elnök ki­jelenté : hogy törvény értelmében a kijelelé- seket saját jogának ismervén, ezen megyei statumokhoz nem járulhat, s azokat magára nézve kötelezőknek el nem ismerendi. — Mire Omazta Zsigmond maga elismeri föispáni he­lyettes ur, hogy a főispánok is pártoskodhat- na-k — — (az elnök szavába vágva : „ezt én | el nem ismerem“ — Omazta folytatja) ha el nem ismeri, úgy meg nem egyezünk; mert én azt hiszem, tehetnek factiót, sőt e miatt a közönség által meg is actióztathatnak. Szom­bathelyi Antal pedig előre bocsátván, hogy az elnök, bár ki legyen is az, nem egyéb mint a közgyűlés egyes tagja, ne törődjünk rajta, úgymond, valljon egyes tag elfogadja-e vagy sem a megye határozatát. Hála Isten­nek vannak kezeink között törvényszerű esz­közök, többség által juxta, vagy praeter le­gem hozott végzéseinket azokkal is, kiknek az innyök szerint nincs elfogadtatni.* Ezen előadásokat a közönség nyilvános helyeslése követvén, az elnök a javaslott küldöttséghez togokat nevezett. — Mivel azonban a kül- döttségi tagok kinevezése a közönség jogai közé tartozik, Omazta t. b. kijelenté : hogy a tagokban csak mint a közönség nevében nevezettekben nyugszik meg. Az elnök el­lenben a kiuevezési jogot kizárólag magáénak állitotta, és midőn ennek ellenében többen a szakadatlan megyei szokásra hivatkoznának, azt válaszolá : hogy e megyében a főispánok igen ritkán elnökösködvén, habár az alispá­nok ezen elnöki just kezeikből kiragadtatni engedték is, azt magára nézve veszve lenni nem tartja. — Első alispán Cseh Ferencz megjegyezte, hogy ő ezt eléggé ellenzetté, de sikertelenül. Novák főjegyző azonban ta­gadta, hogy azt, mi valakinek kezeinél nincs, onnan kiragadni lehetne a RR. tehát nem ragadták ki alispáni kezekből ami az alispá­noké soha sem vólt. Tagadni nem lehet, hogy a megyei küldöttségeket, bizonyos tár­gyú munkálodásra, nem az elnök akárki le­gyen is az, hanem a közönség bízza meg, képtelenség tehát gondolni, hogy a tagokat, a megye orgánumait, a megbízó közönségen kívül más valaki választhatná. — így gyako­rolták ezt a RR. eddig is, s jusaik azért, hogy nem alispán, banem föispáni helyettes elnökösködik, bizonyosan nem csorbulhatnak. — Szeghö József t. b. pedig a helyettes kö­vetelését még a képzelt jogok sorában is a leggyengébbek közé számítván, felszólitá a küldöttség tagjait, mondanák meg, kik isme­rik magokat az administrator küldöttjeinek ? mit hangos kaczaj követvén, a RR. végzése az elnök által olly megjegyzéssel mondatott ki, hogy ellenmondása jegyzőkönyvbe igtat- tassék. — Erre gr. Eszterházy Mihály, Novák Antal, Simay Kajetán főszb., s mások föl- szóllamlottak, úgy a megyei szokással, mint a dolog természetével ellenkezőnek állítván, hogy midőn a végzés az egész közönség ne­vében kimondatik, a tanácskozó tagok egyi­kének külön véleménye az egész akaratjának ellene szegülve, seperatum votumkép jegyző­könyvbe tétessék. Az elnök az által, hogy törvényeink magános ellenmondásoknak is helyt engednek a jegyzőkönyvekben akará megmutatni, hogy ehez neki is joga van. Be Simay válaszul adá, miképen a magános álla­potróli protestatiókról a közönség végzése elleni szegülésre fonák a következtetés. És eként folyt élénken a vitatás, mig végre an­nak Szombathelyi Antal e szavakkal véget vetett; „ez a mi protocollumunk, s ebbe az iratik, amit mi végezünk, ha valaki magá­nak mást határoz, Írja be a maga protocollu- mába“ — ezt harsány helyeslés követvén, a vitatásnak vége lön s a separatum votumtól eddig is féltékenyen őrzött jegyzőkönyv attól most is menten hagyatott. Az idei rendkívüli szárazság okozta köz ínség miatt, már többször megkérték Békés rendei a helyt, tanácsot s egy ízben 6 felsé­gét is, hogy a Békésben tanyázó lovas kato­naságot más ez idén boldogabb vidékre át­rendelni méltóztassék. Ezen felterjesztésre si­ker nem következvén, a kérés most megúji- tatott azon hozzátétellel : hogy inkább gyalog katonaság adassék a lovasok helyébe, külön­ben az ezeknek szükséges termesztmények kiszolgáltatásában a RR. Dec. utolsó napján túl cselekvő részt venni nem fognak. ((Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents