Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-03-23 / 12. szám
12-ik szám Gyula, 1884. márczius 23-án ül. évfolyam f 1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 frt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. f------------------^ Ei adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalba*. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Uaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott sz. a.; Lang előnyős árakon. A budapesti 48-as függetlenségi párti értekezlet felhívása a főváros polgáraihoz. Ismét elérkezett az idő, hogy a nemzet törvénybiztositotta jogával élve, szeretett hazánk sorsa felett döntsön. Az országgyűlési választások rövid idő múlva megejtendők lévén, szükségesnek véltük polgártársainkat zászlónk követésére felhívni. Kövessétek azon zászlót, melynek lobogóján a dicső „1848“ ragyog, kövessétek azon nyomokat, melyeken elődeink 1848-ban megindultak, midőn szellemi és anyagi erejüket egy főczél elérésének szentelték és ez volt: Magyarország függetlensége és önállósága ! Megmutatta a lefolyt 35 év, hogy elődeink nem tévedtek, hogy helyesen felismerték azon feltételeket, melyek hiányában hazánk soha sem válhatik nagygyá és virágzóvá, lakossága soha sem leend boldog és megelégedett, — melyek nélkül tengődhetünk ugyan, de állami létünk biztosítva soha sem leszen. Nem a külpolitika tekintetében hiányzó önrendelkezési jog völt-e oka annak, hogy oly kalandpolitikába sodortattunk, mely honfiaink ezreinek életébe, nekünk polgároknak pedig máris közel száz millió frt államadóssággal fedezett költségbe került, a melynek kamatait keservesen megtakarított adófillérekkel keilend fizetnünk ? Nem egy önálló magyar hadsereg hiányának kell-e tulajdonítanunk azon sajnosán tapasztalt jelenségeket, hogy a hadsereg nélkülözi a magyar szellemet, tisztjei többségének nem hazája azon állam, melynek létéért ma-holnap küzdenie kell, hogy milliókat áldozunk évenkint a hadseregre, de a felett tényleg nem mi rendelkezünk ? Nem az önálló vámterület hiáuya, oka e annak, hogy mig velünk szomszédos kisebb államokban az ipar és a kereskedelem szemlátomást fejlődik, nálunk a mező - gazdaság, a kereskedelem és főleg az ipar folyvást pang, nem lévén utóbbi képes a fejlettebb osztrák iparral versenyezni, és nem lehetvén a hazai munkát kizárólag a hazai érdek szempontjából támogatni és védeni ? Hiven és rendületlenül ragaszkodunk A boldogság! Egy hatalmas végzet intézi sorsunkat Mely zaklat szüntelen és nem ad nyugalmat, Az egyik végletből a másikba esünk, Örök változás közt hánykódik életünk... A boldogság után vágyódik a kebel. Keressük, kutatjuk 3. és még sem érjük el... Még ifiak vagyunk, lángolva szeretünk, Mert a szerelemben boldogságot hiszünk, A kéj tengerébe merülünk, mint búvár Azt hisszük, ott reánk boldogság gyöngye vár; Majd jő a férfi kor. Hirt, kincset keresünk, Hisszük, hogy ragyogva, majd boldogok leszünk. Majd meglep agg korunk s hisszük; itt a határ.. Ám az emlékezet visszaszáll mint madár, Beszárnyalja éltünk mindenik korszakát S mint egy lomb, egy virág, mely neki nyugtot ád. Nem lehet boldog az, kit ily emlék gyötör Ilyennek nem adhat nyugtot a sírgödör.. Midőn sem az élet — sem a halál nem ád... Hol lakozol tehát te tündér — boldogság ?... * * * Ne vegyük komolyan soha az életet, Mert a? a ki örül, még könnyen kinevet, tehát azon meggyőződésünkhöz, hogy számunkra csak egy főczél létezhetik és ez, hogy Magyarország legyen önálló, független magyar állam, mely minden idegen beavatkozástól mentten intézze minden ügyeit; mely teljes önállósággal bírjon a polgári közigazgatáson kívül a hadügy, pénzügy, nemzetközi viszonyok és közgazdaság minden ágában, mely az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok és tartományokkal csupán a fejedelem azonossága által álljon kapcsolatban. Ezen magasztos czélnak alkotmányos utón és törvényes eszközök segítségével való elérése tőletek függ polgártársak, azért gyűljetek zászlóink alá, hogy megvalósuljon az ige: „Magyarország nem volt, hanem lesz!“ A függetlenség kivivására irányult törekvésünk mellett azonban igyekezetünk még oda is forditandjuk, hogy a szabadság, különösen az egyéni-, a vallás-, sajtó-, gyülekezési- és egyesülési szabadság, ezeknek minden következményeivel együtt valamint a jogegyenlőség, születés, vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül intézményeinkben és törvényeinkben minél teljesebb kifejezést nyerjenek, egyúttal oda hatván, hogy az erkölcsiség, a mivelődés és az anyagi jólét, szóval a szabadelvű haladás eszméi minél inkább terjedjenek és megvalósuljanak. A törvényhozás egyik tényezője 1848. óta a népképviseleti rendszer alapján lévén szervezve, szükségesnek tartjuk, hogy annak másik tényezője is, t. i. a felsőház, a kor követelményeihez képest átalakittassék. A törvény iránti tiszteletünknél fogva mig egy részt követeljük, hogy a Horvátországgal fennálló egyezmény mindkét részről szigorúan megtartassák, másrészről kijelentjük, hogy azon túl semmi újabb engedményekre hajlandók nem vagyunk és különösen Fiume városa és kerületéről lemondani semmi körülmények között nem fogunk. Közigazgatásunkat illetőleg óhajtjuk, hogy az az önkormányzati jog elvének fen- tartása mellett, kinövéseitől megtisztittat- ván, javíttassák, s a közigazgatási bíróság felállítása által az önkény ellen lehetőleg megóvassék. E mellett kivánjuk, hogy az államhiVegyük azt könnyedén, a mint a sors adja, Ha bánt, sírjunk egyet — vagy kaczagjunk rajta — Akkor tán felleljük azt a boldogságot A mely után szivünk . . . hasztalan sóvárgott. Urmónyi Lajos. Sz. Prielle Cornelia. Tegnapelőtt a délutáni vonattal a legnagyobb magyar színésznő érkezett Gyulára. — Prielle Cornélia — fájdalom — csak három vendégjátékra jött le hozzánk, de vigasztal az, hogy e három vendégjáték alkalmával legjobb szerepeit látjuk tőle s három oly darabban, mint Dumas „47-ik Czikk“-e, Csiky „Proletárokba s Ferrari „Holt sziv“-e. Tehát három napig ünnepe lesz Gyulának. Nem lobogózzák ugyan fel a várost, nem rendeznek benne körmeneteket profán és nem profán zsivajjal : sőt inkább visszafojtott lélekzettel, néma lelkesedéssel fogjuk hallgatni a legnagyobb magyar színésznőt1 hogy annál nagyobb tűzzel tapsolhassunk — Cora és Szedervári Kamillának . . . Mi magyarok, nem vagyunk azon kellemes helyzetben, mint más nagy nemzetek, kiknek szinügye egyszerűen művészeti kérvatalnokok jogait főnökei önkényei ellen biztositó szolgálati pragmatika és a nyug- dijszabályzat minél előbb megalkottassék. Az ország pénzügyi viszony ait tekintve azon szomorú helyzettel állunk ugyan szemben, hogy az eddigi politikai rendszer nemcsak már alig megszámlál ható államadósságokat rótt vállainkra, hanem a közterheket mindig újabb adók behozatala és a létezők felemelése által majdnem elviselhetetlenné tett; reméljük azonban, hogy hazánk önállósága elérésével és különösen a külön vámterület felállításával, a közvetett adóknak saját érdekünkben való kihasználása és az adófizetési képesség emelése által a közterhek súlya is könyebbülni fog. De szükséges, hogy legelső sorban a kincstári érdek egyoldalú előtérbe állítása józanabb iránynak engedjen helyet, a polgárok pedig az adóknak igazságosabb kivetése és méltányosabb behajtása által a sok zaklatásoktól és visszaélésektől megki- méltessenek. E tárgygyal összefüggésben nem hallgathatjuk el továbbá, hogy az italmérési jog és általában az úgynevezett kisebb királyi haszonvételek megváltása tovább nem halasztható. Az igazságszolgáltatás terén gyökeres változtatások kívántainak. A polgári eljárás, nézetünk szerint, a szóbeliség és köz- vétlenség elvére, a bűnvádi eljárás az esküdtszéki intézményre alapitandó. Polgári törvénykönyv megalkotása és a bíróságok végleges rendezése és székhelyeik megállapítása szintúgy elodázhatlan követelmények. A közoktatásra nézve óhajtjuk, hogy az, annak minden fokozatain folytonosan fejlesztessék, az erre megkivántató áldozatokat a leghasznosabb befektetések közé számítván. Az ipar, kereskedés és mezőgazdaság érdekei külön vámterület, helyes védvám- rendszer és önálló magyar jegybank felállítása által egyrészt, másrészt pedig nemzetközi visonyainkban, saját érdekeinknek saját képviselőink (konzulaink) utján leendő ellátása által kell hogy támogatassanak. A közmunkák mezején végre különösen a közutak szaporítását és tökéletesbi- tését, csatornák épitését, a Duna, Tisza és mellékfolyóinak szabályozását a sürgősebb teendők közé sorozzuk. dés : a mi színészetünk története egy és azonos, össze van olvadva nyelvbéli s igy nemzetiségi törekvéseink történetével; s eme kettős történetben Prielle Cornélia korszakalkotó szerepet játszik, akár csak költészet-históriánkban Arany. A budapesti nemzeti színházban egyszerre csak egy fiatal színésznő merült fel, aki a magyar színi traditiók ellenére nem szavaik, hanem beszélt. El merte követni azon szentségtörést, bogy természetes legyen. Nem játszott hanem élt a színpadon. S milyen sajátságos : e színésznő ama színész nevét viselte, kit hozzá hasonló erényekért koszoruz- tak meg: Szerdahelyi a nagy társalgó-bon- vivant nevét,1 ki utólérhetetlen volt ama finom franczia darabokban, melyekben utolérhetet- lenül s egyedül áll özvegye, a körünkben időző Prielle Cornélia. Ezek a franczia darabok 1 Milyen jótékonyan hatottak a német sentimentalis „Gri- seldisek“ után. Tartalmok — melyben a tragikus elem. a víggal küzd, hogy a befejezésnél a derű legyen a győztes — változatosságuknál fogva gazdag alakításra adnak alkalmat. De e gazdagságot is nehéz, főkép nehéz elérni 1 A legjobb modern franczia dráma egyszersmind a legnehezebben játszható hősnői szereppel bir : s Prielle Cornélia mégis Gauthier Margitban, az érzések e csodálatosan Ezekkel jeleztük volna t. polgártársak, főbb vonásokban azon politikai feladatokat, melyek megvalósítására törekszünk. De bármily üdvös legyen is ezek egyike vagy másikának megoldása, erős és kiolt- hatatlan bennünk a hit, hogy gyökeres, állandó, mindenre kiterjedő javulás csakúgy és akkor érhető el, ha Magyarország, szeretett hazánk állami önállóságát és függetlenségét visszanyeri. Ennek elérésére pedig most van itt az alkalom, éljetek vele és csoportosuljatok a 48-as függetlenségi párt zászlója körül. Éljen a haza! A fővárosi 48-as függetlenségi párt 1884. évi márczius 17-én tartott értekezletéből. Irinyi Dániel, Dr. Rícz Károly, az értekezlet elnöke. jegyző. Fentebb közöljük a budapesti 48-as függetlenségi párt felhívását a főváros polgáraihoz ; a közeledő választások küszöbén ajánljuk eme felhívást szives megfigyelésül tisztelt elvtársainknak, úgyszintén a megye közönségének. A felhívásnak különös súlyt kölcsönöz előttünk ama körülmény, hogy Irányi Dániel ur elveink legméltóbb és leghivatottabb képviselője irta azt alá, akinek nézeteit mi a közeledő választások alkalmából magunkra nézve irányadókul vallunk és tekintünk. A „Békesmegyei takarékpénztár“ igazgatói jelentése 1884. márczius 20-án tartott közgyűlésén. Tisztelt közgyűlés ! Van szerencsénk az elmúlt 1883. érről, a mely intézetünk 20- ik üzletére, a zárszámadásokat előterjeszteni és intézetünk állásáról a következőkben jelentést tenni : Az 1883-ik éri üzletforgalom—az orosházi fiók befoglalásárai — és a mely a mérlegben az 3,) táblán kitüntetett különböző roratokra el- oszlik, tett ......................... I . 3,038,059*44 Am i az egyesület ragyonát és az általa kezelt tőkék elhelyezését illeti, az az 1883 ik évi deczember 31 -ik napján az előterjesztett mérleg szerint a következő volt: Váltókban ........................................ 569000.— Jel zálogi kötvényekben.................... 957873.04 Előleg vagyis kézi zálog .... 7071.— Orosházi fiók.................................... 38425.09 Sz erelvények.................................... 350.— változatos skáláját feltáró szerepben aratja legnagyobb s legkiórdemeltebb diadalait. „Minden nőben van színész-tehetség,“ — mondja Dumas fils. Nos, a mi kedves vendégünkben egyesül a különféle nők eltérő színészi tehetsége : — intrikája okvetlenül győz, salon hölgye elbájol, drámai hősnője megráz, női — bonvivantja meghódít, s még látcsövön sem veszed észre, hogy a szőke paróka alatt hófehér az a haj, mely 1847-ben volt barna, és borzasán árnyalta azt a pajzán arczocskát, mely úgy elbájolta akkortájt Petőfinket — hogy nyomban a paphoz akart vele menni... A haj hófehér, de maga a művésznő, ki koránál fogva már matróna, még mindig megtartotta lelke teljes s alakja bizonyos iidesé- gét, mely oly ritka eset azok között a nagy művésznők között, kik száz szívvel élnek s egyik hullámából az érzésnek a szenvedély másik viharába sodortatnak s nem pihennek sohasem. Midőn e sorokat Írjuk, már megtölt az igaz, hogy kicsiny színházunk, s a páratlanul nagy közönség lélekzetét visszafojtva, várja Cora megjelentét. . . most megjelen a nemes hölgy . . . Plaudite 1
