Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-03-16 / 11. szám
11-ik szám. Gyula, 1884. márezius 16-án Hl. évfolyam. r--------------1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a l^p szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Évnegyedre ,. .. 1 „ 25 „ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Egyes szám ára 10 kr MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang L/ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Hen/rik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Ünnepet ülünk ismét; az emberi és polgári szabadság diadalünnepét. Egyszer kerül elő ez is egy esztendőben ; illik azért, hogy kellő komolysággal s ünnepélyes érzelmekkel szenteljük meg ezt e nagy napot. íme, a természet is uj életre ébred. Hegyen, völgyön ép úgy, mint a rónasi- kokon, a tavasz lágy szellője suttog szellemhangokon, s megmozdulnak az uj élet- nyüzsgelem milliárd rugói földben, fűben, fában, virágokban, a levegő szárnyasaiban s a minden rendű állatokban egyaránt. Magok a föld rögei s az érzéketlen kövek is, mintha élni tudnának, — apró mohok és gyepszőnyegek takaróját kezdik láthatatlan kezekkel szőni önmagok közé. — Csak az ember, a teremtés tetőző produc- tuma maradna-e némán, érzéketlenül, midőn körötte minden, de minden uj életet látszik kezdeni ? Nem, az ember, főként pedig magyar ember, nem maradhat némán, érzéketlenül e napon! Hiszen az embernek emlékező tehetséget is adott istene, a melylyel a föld, növény- és állatvilága nem rendelkezhetik. Ez az emlékező tehetség pedig soha és egy nemzet fiánál sem végezhet áldásosabb munkát, mint épen a magyar embernél, és épen e napon: márezius tizenötödikén. Mit adott nekünk, magyaroknak, e nap ? Elmondjam-e, hogy e napon törte szét lánczait a sokáig lenyűgözve tartott népakarat, s követelni kezdte emberi és polgári jogait? Elmondjam-e, hogy e nap volt kezdő pontja ama — bár gyászosan végződött, de dicsőségteljes — egy pár esztendőnek, a mely szabadságharczunk mythosszerü tényeivel megszerezte nemzetünk számára a miveit világ szabadságszerető összes fiainak meleg rokonszenvét, tiszteletét, s a történelem örök méltánylását ? Elmondjam-e, hogy e nap megdöbbentő tanulságul szolgálhat a zsarnokok előtt mindenha, mert megmutatta nekik, hogy az önkényes hatalom fen tartására nem elég magában véve sem az embertelenségig vitt kegyetlenkedés, sem a millió szurony, ha egyúttal a népakarat is nem támogatja azt? Elmondjam-e!. . . . De hagyjuk el ? Minek mondanánk többet! Hisz’ önérzetes magyar embernek nincs szüksége arra, hogy a nap jelentőségét hosszú pa- rentatiókkal fejtegesse előtte bárki is. — Érezzük, szivünk mélyében, lelkünk teljességével érezzük mi azt, vének és ifjak egyaránt; amazok, mert elmondhatják magukról a „ quorum pars magna fui“-t; emezek, mert szent örökségül szállott reá- jok apáikról ama nagy nap, és ama nagy korszak dicső emlékezete. De azért vétkeznénk önmagunk és ama nagy idők óriásainak géniusza ellen, ha e napon a hazafiul hála, kegyelet és emlékezet szent oltárain tüzet nem gyújtanánk, hogy annak melegénél uj tápot nyerjenek a haza- és szabadságszeretet keblünkben lüktető nemes érzelmei. Óh emeljétek fel ez oltárokat ma! Szítsátok fel rajtok a Vesta-tüzet, mert higyjétek el, a mai elvtagadó és anyagias idők rideg napjai könnyen lefagyaszthatják a jövő biztató rügyeit, ha e rügyekbe önkeblünkből nem bocsáthatunk éltető meleget. Nemzetünk nem sokára ismét határozni fog sorsa felett. A képviselőválasztások ideje közel van. Most, ma van arra az alkalom, hogy minden szabadságszerető magyar ember kebelébe nyúljon, s határozzon jövő magatartása felett. Üdvözöljük azért még egyszer örömmel e napot, az emberi és magyar polgári szabadság harminezhatodik évnapját! Homolya István. Szeressünk__ Sz eressünk, a mig int az élet, Mig szivünk végkép ki nem ég, Ne fojtsuk vissza azt a lángot; Mi szivünk rejtekében él. . ! Az évek gyorsan elröpülnek, S szép ifjúságunk oda van: Reánk dobnak egy kapa földet És elenyészünk nyomtalan. * Ki tudja, már a holnap együtt Talál-e minket czimborák, S melyikünk előtt dönti fel a Halál a borral telt pohárt; Ne nézzünk hát az asztal alá, Csengjenek fel a poharak, S ne busitson a biztos jövő : „A ki nem vetett, nem arat.“ * Csengjenek fel hát a poharak, S a dalnak játszi hangjai, Szóljon még egyszer az a nóta, Mit úgy szeretek hallani . . ! Húzd rá czigány, mig hegedűdnek Minden húrja megszakad; Pohárcsengések vig zajába Temessük a fájdalmakat. * . . . Szeressünk, a mig int az élet, Mig szivünk végkép ki nem ég; Ne fojtsuk vissza azt a lángot, Mi szivünk rejtekében él. . . Ki tudja, már a holnap együtt Talál-e minket czimborák ; Üljük meg azért hát előre A távozónak gyásztorát. Csákberényi Jenő. A békésmegyei gazdasági egylet, ártézi kutak ügyében, a következő felhívást intézte megyénk valamennyi községéhez. Úgy hisszük, nem ismeretlen a község elöljárói előtt, hogy Trefort közoktatásügyi miniszter ur ő nagyméltósága a központi statistikai hivatal azon megdöbbentő adata alapján, hogy Csaba községére nézve évenként 43 halálozás van kimutatva ezer lélek után, a gazdasági egyesületnél kérdést intézett az iránt, hogy miben rejlik e nagy halandóság oka ? A gazdasági egyesület ő nagyméltóságának e meleg érdeklődését Csaba lakosságának e nagy halandósága iránt azon intézkedéssel viszonozta, hogy kebeléből egy bizottságot küldött ki, mely e felette fontos ügyet beható ta- nnlmányozás tárgyává tette. E tanulmányozás csakugyan megdöbbentő adatokat tárt fel; kimutatta, hogy a központi statistikai hivatal adata komoly valóság s hogy Csaba lakosságának felénél több 15 év alatt kihalt, mig a szaporuság nagy nehezen fedezi évenként a veszteséget ezer lélekre eső 10 főnyi szaporulattal. A gazdasági egyesület azonban nem zárkoz- hátik el azon nézet előtt, hogy megyénk több községeire nézve is, ha nem ily aggályos mérvű is talán a veszteség, de minden esetre elég nagy arra nézve, hogy a dolog komoly megfontolás és intézkedés tárgyává tétessék. A gazdasági egyesület kiküldött választmánya, szakértőket is vonván be tanácskozási tárgyalásaiba, kutatta és megállapította legjobb tudomása szerint közreműködő azon tényezőket, melyek e nagy halandóság okai gyanánt állíthatók fel, mely tényezők részben olyanok, melyek törvényhozási és hatósági intézkedések által távolíthatók el, részben olyanok, melyeken a megye közönsége egyedül öntevékenység utján segíthet. Ez utóbbi tényezők között különösen hangsúlyozva lett megyénk területén az ivó víz rosszasága. Köztudomású dolog, hogy megyénk lakossága ivó viz szükségletét részint a községek közelében folyó Körösök vizéből, részint a községek területén létező egyes kutakból fedezi. A mi a Körösöket illeti, ki ne tudná közöttünk, hogy e folyók vize az évenként többször megújuló áradások folytán, nemcsak az iz érzékére nézve válik élvezhetlenné, de maga a rátekintés is bizonyos undort gerjeszt, midőn valaki e folyók vizét italul használni akarja. Kutjaink vize alig esik kedvezőbb elbírálás alá. Ismeretes dolog kutjainkra nézve ismét az: hogy vannak ugyan községeink területén nagyszámmal kutak, de ezek között csak mint nagy ritkaság tűnik fel egy kettő, melynek vize élvezhetőnek kínálkozik. E baj főoka ott rejlik, hogy kutjaink nem eléggé mélyek, a korhadó anyagokkal telitett felsőbb rétegek ereinek igen sokszor ártalmas anyagokkal fertőzött vizéből táplálkoznak s magas talaj viz-állás esetén a folyók vizeinek ártalmasságával bírnak. Ide járul, hogy a kutak kívülről bejutó ártalmas anyagok beáramlásától kellőleg védve nincsenek. Úgy hisszük, hogy a gazdasági egyesület kiküldött bizottsága nem téved megyénk értelmes lakosságával szemben, ha nem ereszkedik annak bővebb fejtegetésébe, hogy élvezhető egészséges ivó viz mily egészséges erős alapfeltételét képezi a lakosság kedvező egészségügyi viszonyainak ; nem téved, ha ennek mellőzésével utal pusztán azon tényre, hogy már a legrégibb ó-korban és pedig a történelmi egyes korszakoknak miveltség tekintetében nálunk sokkal alantabb fokon álló népei élvezhető egészséges ivó viz megszerzése czéljából vidékekről húzódó költséges vízvezetékek létesítésével hozták meg a lakosság e felette fontos életszükségletének a kivánt áldozatokat; nem téved, ha kijelenti, hogy az egyes községeknek élvezhető egészséges ivó vízzel leendő ellásása esetén nemcsak hiszi, de azon meggyőződést is táplálja, hogy ez által a megye lakossága nagymérvű halálozásának egyik fontos tényezője lesz elhárítva; nem téved, ha kijelenti, hogy minden egyes élet, mely e fontos tényező által meg lesz mentve a közgazdaság számára, emelni fogja azon munkás kezek számát, melyeknek sokszor oly égető szükségét érezzük s miután a munka mindig tőke s minél több a munkás kéz, annál izmosabb a nemzeti töke erő: hogy ez által a nemzeti tőkegyűjtés egyik jelentős tényezője fog erősebb lendületnek indulni. Éppen ezért támaszkodva megyénknek nemcsak értelmes, de minden szép, jó, nemes és hasznos iránt táplált buzgalmáról, ismeretes népe nagy többségének helyes felfogására s e helyes felfogásból kiinduló áldozatkészségére; azon kéréssel s illetőleg jó tanácscsal fordulunk önökhöz, hogy a község lakosságának fúrt u. n. artézi kutak létesítése által leendő egészséges ivó vizzeli ellátását komoly figyelembe véve : azok előállítására a szükséges intézkedéseket megtenni s ez által a legfőbb közjó az egészségügy előmozdítására törekedni szíveskedjenek. Szolgáljon buzdításul e tekintetben a magyar Alföld egyik testvér-városának, Hód-Mező-Vásárhelynek példája, melynek lakossága a legközelebb múltban egy ily fúrt kúttal magát ellátva s annak jótékonyságát felismerve, már a második ily fúrt kutat létesiti. Tudjuk, sőt érezzük, hogy ily fúrt kutak létesítésének legfőbb akadálya az azok előállításához szükséges pénz hiánya; tudjuk, hogy ma a terhek súlyosak, melyeket úgy állami, mint községi kormányzatunk érdekében viselni kell; tudjuk, hogy megyénk lakosságának egy részére a múlt években sűrűén megújuló árvizek elleni védekezések aránytalan terheket róttak. Ezeket tudva s a megye lakosságával együtt érezve, a pusztában elhangzó szónoz hasonló lenne felhívásunk, ha azt kivánnók az egyes községektől, hogy az ily kutak létesítéséhez szükséges pénzerőt egyszerre teremtsék elő, de nem javaslunk lehetetlent, ha az egyes községeket arra hívjuk fel, hogy a községek területén a szükséghez képest létesítendő egy vagy több fúrt kút előállításához megkívántaié összeget 5—6 évre elosztva, lassankint készítsék elő ezen fontos intézmény életbe leendő léptetését. Vannak azonban megyénk területén egyes községek, melyeket jobb végzetük megkímélt azon áldozatoktól, melyeket a Körösök mentén eső községeink a létérti küzdelem harczainak kénytelen voltak meghozni; e községek Csaba, Orosháza, Tót-Komlós, mind megannyi tekintélyes nagy községek, melyek az újabb időben költséges középületeket emeltek, melyek közül e két utóbbiban nincs községi adó, s melyek mint erkölcsi testületek vagyonilag meglepő gyarapodásnak örvendenek. E községek már most mindjárt nagyobb erőfeszítésre képesek lakosaik ezen egészségügyileg annyira fontos érdekében. Igyekezzünk tehát ily fúrt kutakban oly örökséget hagyni gyermekeink és unokáinkra, — melyeknek áldásos voltát élvezve kegyelettel áldhassák az áldozatkész gondos elődök emlékét. B.-Csaba, febuár 18. 1884. Közli Mokry Sámuel, egyl. titkár. Az 1883, XLIV t. ez értelmében 1884. évre kivetendő III. osztályú keresetadóra vonatkozólag szerkesztett adó kiszámítási javaslatokat előtüntető lajstrom a fenti t: ez : 18 §-a alapján f. hó 17—24-én a városi adóhivatalnál közszemlére kitétetett. B.-Gyulán 1884. Márezius 17-én. Dobay János, polgármester. Az 1884. évi IV-ik osztályú kereseti adólajstrom a kir. adófelügyelőség által helyben ha- gyási záradékkal ellátva lévén, az 1883. évi XLIV t. ez. 18 §-a értelmében f. hó 17-töl 24 ig bezárólag, a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve leend ; miért is mind azon adózók, kik a kirovás ellen jogorvoslattal élni kívánnak, az azttárgyazó felfolyamodásakat, és pedig: a régibb adózókkal a lajstromkitétel napjától, az uj adózók pedig az adókönyvecske kézbesítésétől számított 15 nap alatt Gyula város adóhivatalánál beadhatják. B.-Gyulán 1884. Márezius 17-én. Dobay János, polgármester. Mai számunkhoz van mellékelve az „Ezeregy Éjszaka“ előfizetési felhívása.
