Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-13 / 2. szám
S-i k szám Gyula, 1884. január 13-án III. évfolyam. f 1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .............. •• 2 » 50 Évnegyedre .. •• i „ 25 » Egyes szám _____ ára 1 0 kr. Ja v?-----------!--------^ Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. NyilHír tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya uteza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utoza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya uteza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalele Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A vegyes házassági törvényjavaslat bukása. Lapunk zártakor vesszük a távirati tudósítást, hogy „a zsidók és keresztények közötti törvényjavaslatot a főrendiház kétszáz szavazattal százkilenczvenegy ellenében másodszor is visszavetette.“ E pillanatban nehéz dolog volna megállapítani, hogy a főrendiek szavazata minő horderejű következményeket fog maga után vonni; részünkről — politikai pártállásunkból kifolyólag •— őszintén üdvözöljük a magyar főrendiházat ama ténye alkalmából, hogy ezen sem hús sem hal féle álliberális moustrejavaslatnak törvény- nyé emelését másodízben is meggátolta; üdvözöljük érte, noha nem áltatjuk magunkat a felől, hogy a főrendiek a javaslatot egészen más indokokból vetették vissza, mint a melyek minket vezérelnek. De az indokok különbözete magán a tényen mit sem változtat. Nekünk reményünk és szoros meggyőződésünk, hogy valamint a javaslat esetleges elfogadása évtizedekre visszave tette volna : úgy a javaslatnak másodiz- beni elvetése, hathatósan fog hozzájárulni az általánosan K^fclezö polgári házassági törvény rövid idő alatti létesítéséhez. Az általánosan "kötelező'' polgári házasság eszméje, halhatatlan nagy hazánkfiának, Deák Ferencinek politikai hagyatéka, a 48-as párt programmjának egyik sarktétele, Irányi Dániel képviselő urnák, akit elveink leghivatottabb vezérbajnokának tekintünk, szintén egyik főeszméuye; eme álláspont a miénk is, s eme állás - pontbó’ kifolyólag ismételten üdvözöljük a főrendiek tegnapi szavazatát, azt, hogy a hídhoz vezető földtöltés — a szükséghez képest oly magasra emeltetett, hogy az, ha kariákkal el nem láttatik, a közlekedőkre nézve veszélyesnek látszik, s a közlekedők biztonsága tekintetéből felette szükségesnek látja — tekintettel a jövő héten megtartandó gyulai Pál-napi vásárra — a karfáknak azonnal leendő alkalmazását. A főispán ur — bár az államépitészeti mérnök az idő rövidségére s a munkálat költséges voltára tekintettel, ellenezte a karfáknak azonnal leendő alkalmazását, — a közlekedők biztonságát mindenek felett megóvandónak találván, a bizottság megegyező véleményéhez képest, elrendelte a karfáknak — többszörözött munkaorővel s bármi áron azonnal leendő elkészíttetését. A Kálló belvizeinek szabályozása kérdésében élénk eszmecsere fejlődött ki. Az alispán ur jelentésében jelezte azon körülményt, hogy a Berettyó szabályozó és ármeu- tesitö öblözetnek a Kálló belvizei szabályozására vonatkozó tervezete ellen a megye közönsége nevében tiltakozott, azonban ezen tiltakozásának az öblözet választmányában nem adatott hely. Keller Imre urnák — ki e kérdéssel behatóan foglalkozik, valamint a folyamszabályozási hivatal főnökének felvilágositó előterjesztései alapján meggyőződött a bizottság azon felette fontos érdekekről, mely a Kálló belvizeinek miként leendő szabályozása folytán a békés-megye: érdekeltségre nézve mintegy él. tkérdésnek tekinthető, s értesülve arról, hogy a bihavmegyei érdekeltség lázas tevékenységgel törekszik a saját érdekeinek — a békésmegyei érdekeltség hátrányára történő előmozdítására: elhatározta a közmunka és közlekedési minister urat küldöttségileg felkérni arra, hogy a belvizek szabályozása tárgyában követett eddigi irányát, reudeleteit tartsa fenn, rámutatván a küldöttség azou irányelvekre, meiyek szerint Békésmegye a belvizek szabályozásának keresztül vitele tekintetében követni óbajt. A küldöttség tagjaiul az alispán, Keller Imre, Göndöcs Benedek és Zsilinszky Mihály urak választattak meg. Legérdekesebb részét képezte a közig., bizottság tanácskozásainak az élőviz csatorna kérdése. Az alispán ur jelentésében jelezte, hogy az élőviz csatorna felső torkolata a bekövetkezhető áradásokkal szemben Gyula, Csaba és Békés városok érdekében a folyó év január—május hava tartamára eltöltendő lévén: nehogy ezen eltöltés következtében a csabai vasúti állomásnál kellő víz- mennyiség hiánya miatt a forgalom veszélyeztessék, a közmunka és közlekedési minister ur a gyulai folyammérnöki hivatalt oda utasította, hogy a felső torkolat eltöltését előzőleg, B.-Csaba felett az élőviz medrét megfelelő helyen egy keresztgáttal töltesse át oly képpen, hogy az által nevezett városra veszélyt nem hozható magasságban a viz felfogassék s ez által egy viztartány képeztessék, melyből a vasúti állomás öt havi vízszükségletét fedezhesse. Ezen alispáni előterjesztés élénk eszmecserének képezte tárgyát. A bizottság tagjai rendkívüli érdeklődéssel folytak be a nagyfontosságu ügy megvitatásába, s részünkről is oly nagyhorderejűnek tartjuk az élőviz csatorna ügyét, hogy kötelességünknek ösmerjük a bizottság tárgyalásáról kimerítőbb — bár kivonatos — közleményt adni. El sö sorban a főispán ur emelt szót. Elénk érvekkel ecsetelte az élővizcsatorna gazdátlansága, a felső és alsó torkolatoknál levő zsilipek rozzant állapota folytán bekövetkezhető veszélyeket, Gyula, Csaba és Békés városok sorsa az élővizcsatorna jelen állapota miatt kótségbeej- tőnek tűnik fel, 8 a közel jövőben ismétlődni látja azon élet-halál küzdelmet, melyet a veszélyeztetett községek a legutóbbi árvizek alkalmával át- szenvedtek. Az élővizcsatorna jelen állapotának tarthatlanságát jelezve felhívja a bizottságot ezen nagyfontosságu s közérdekű ügy beható megvizsgálására mindenek előtt az élővizcsatornára vonatkozó felvilágosítások előterjesztésére fel hívja az alispánt. Az alispán előterjesztése szomorn képét tárta fél az állapotoknak. Eöadta, bogy a Csahos kinyittatott, a felső torkolatnál a rozzant zsilip a njiederben fekszik, mely eltöltve mindezideig nincs, sőt erre jóidéig kilátás sem lehet, a vasút vízszükségletének fedezhetése tekintetéből a közmunka és közlekedési minister rendelete szerint. Ez idő szerint a csatornának nincs gazdája, a társulat működését megszüntette, magát feloszlatván, a csatorna gondozásáról, az újabban szükségelt teendők végzéséről egyátalán tudni sem akar, holott a közegészségi és közbiztonsági tekintetek intézkedéseket szükségeinek. — Kívánatos volna, ha a változott viszonyokhoz képest az érdekeltek társulattá alakulnának s az élővizcsatorna medrét belvizlevezetö mederré alakítanák át; czélba vette a mozgalomnak ily irányban leendő megindítását. A főispán sajnálattal veszi e felvilágositó előterjesztést tudomásul, s úgy gondolja, hogy az élővizcsatorna beszüntetésének kérdése még nem tekinthető bevégzett dolognak s szemben az eddig működött élővizcsatorna társulat magatartásával s azon czélzattal, hogy további fennállását öuhatal- raulag mugsziinteti, s ez által az élővizcsatorna mentén levő érdekeltségnek személyi és vagyoni biztonságát veszélyezteti, s akkor, midőn a Csahos uyilt csatornává alakításával kapcsolatos in- Jéakedó&ek bo sem végeztetvén, az árviz által bekövetkezhető veszélyekre ép úgy, mint a múltban szomorú kilátás lehet — működését teljesíteni, az óvintézkedéseket megtenni elmulasztja: kétségtelenül joga és kötelessége a törvényhatóságnak közbelépni a társulatot kötelességeinek teljesítésére kényszeríteni, nem üsmervén el a társulatnak azon jogát, bogy az önmagát feloszlatat- haija, sőt nem tartja jogosítottnak a társulatot arra sem, hogy az, vagy érdekeltsége az élővizcsatorna beszüntetése vagy fentartása iránt intézkedhetik. A társulat érdekeltségét Gyula, Csaba, Békés városok közönsége képezi, 8 az élővizcsatorna fentartása vagy beszüntetésének kérdése oly községi ügynök tekinthető, a melybeu tett vagy teendő iutézkedések felülbírálására — engedélyezés vagy a jóváhagyás megtagadása a törvényhatóság jogköréhez tartozik, o ugylátszik, maga a kormány sem respectálja a törvényt. A társulat érdekeltségét képező községek elhatározzák az élővizcsatorna megszüntetését, s a minister maga is rálépve a tévesztett útra, tovább vezeti őket, sőt elrendeli, hogy Csaba felett a viz duzzasztassék fel a meder áttöltése által, mert a vasuttársulat viz- szükségleti érdeke azt kívánja. A kormány ily intézkedéseit nem helyeselheti s azokban a törvényhatóság autonómiájának megcsorbítását, törvények által biztosított jogainak csonkítását látja. Amint a megye respectálja a törvényeket, ez kötélessége a minister- nek is s a megye nem hunyhatja le szemeit jogainak tiszteletben nem tartása előtt. Gallacz János a folyam-szabályozási hivatal főnöke az élővizcsatorna keletkezésének történetére s a vízviszonyok ez ideig terjedő állapotára vonatkozólag ad kimerítő felvilágositásokat s előadja, hogy előállott szüksége az élőviz felső torkolatánál a Csahos nyílt csatornává alakitásáuak s a felső torkolat eltöltésének ; de véleménye szerint ezen műveletek által a helyzet a múlttal szemben csak javult; igaz ugyan, bogy a felső torkolatnál az áttöltés nem eszközöltetett; de ez lehetetlen, mert az idő elölialadott, télen ily fontosságú munkálat nem teljesíthető. A minister által elrendelt csabai alsó betömés — azon czélból, bogy 1 meder öt hóra vizmedenezévé alakíttassák a vasuttársulat vízszükségletének fedezhetése végett — daczára a felső torkolat át nem töltésének — Csaba és Békésre nézve veszélyessé nem válhat; mert a viz csak igen kevéssel (két láb) lesz magasabb a mostaninál s a bukó gát ebez képest magosit- tatik. Ma az a helyzet, hogy a folyammérnöki hivatal ministeri rendelet jolytán elkészítette s felküldte a csabai áttöltés illetőleg duzzasztásra vonatkozó terveket, annak alapján a munkálat végrehajtása elrendeltetett s a felső torkolatnál a nyílás fentartatik. Ezzel szemben a helyzet annyival jobb mint eddig, hogy jó töltésekkel rondelkezünk a Csahos mentén. Veszély eBetén úgy a felső, mint alsó torkúlat betöltetik. Dr. Hajnál István osztja azon aggodalmakat, mélyeket a főispán oly híven ecsetelt. A helyzetet — különösen az évek hossza során át az élőviz által fenyegetett s e miatt élethalál har- ezot küzdő szegény Békésvárosának helyzetét, mint eddig, úgy a jövőben is kétségbeejtőnek s tarthatlannak látja mindaddig, mig az élővizcsatorna teljesen és végkép he nem szüntettetik. Az ő aggodalmait nem a békési — alsó torkolati — zsilip állapota idézi elő; igaz ugyan, hogy e zsilip jobb is lehetne; de mindenesetre olyan, mely, mint eddig, úgy a jövőben is rendeltetésének megfelel. Sokkal nagyobb aggodalmat okoz a felső torkolat nyitva hagyása. Szomorú képe van a mi szabályozási műveleteinknek. Félbe hagyják a muukát; de a veszélyt, a meginduló ár veszélyét haladásában mi sem szakítja félbe. Százezreken építjük a Csábost, partjait megerősítjük, hogy biz- tositsauak az árvizek ellen; de érhetünk-e czélt, ha az élővizcsatorna felső torkolatát nyitva hagyjuk. Indítványozza, hugy a felső torkolat elzárása 8zorgalmaztas8ék a ministernél. Békésnek a legnagyobb veszedelmét az élővize,afcorua okozza s o veszély már 16 •évc~ujtja a küzdelemben elszegényedett községet. Gyulára, Csabára csak egyszer ijesztett rá, I rögtön beszüntetni óhajtotta az élővizet s csodálkozik, hogy Békésnek 16 évi szenvedése sem elég annak a beszüntetésére. Hagyjuk azt az átkos vizet, hadd nyugodja örök álmát s Békésvárosa végre vala- hára éljen nyugodt perczeket s erejét fordíthassa elő haladásának eszközlésére. Szucsu Béla meg van győződve arról, hogy két oly nagy város mint Csaba cs Gyula nem maradhat élőviz nélkül. Az élőviz fentartása e két város életszükséglete; de Békés város érdekei is kell hogy teljesen raegóvassanak, s a tiltakozást a felső torkolat nyitva hagyása a csabai áttöltés általi duzzasztás ellen teljesen indokoltnak látja. Az élővizcsatorna társulat feloszlásról a megye mit sem tud, az nem is történt meg helyesen, ő mint létezőt kell hogy tekintse, s mint ilyennek a felduzzasztás s a felső torkolat nyitvahagyása ellen tiltakoznia kötelessége, 1 az e részbeni mulasztásokból eredhető károkért felelősséggel tartozik. A kormányrendeletet meglepő s szomorú do- loguak tartja, hogy a vasút érdeke játszik közre a közérdek ellen. Felszólaltak még ez ügyben Kalmár Mihály s Keller Imre urak is, különösen ez utóbbi nagy szak avatott sággal tárgyalta az élővizcsatorna ügyét 8 hangsúlyozta a törvényhatóságnak az élőviz társulattal szemben törvények által biztosított, kétségbe nem vonható jogait, s elodázbatlannak tartja hogy az alispáu a társulattal szemben a törvény- hatóság felügyeleti jogait érvényesítse s mindazon intézkedéseket haladéktalanul megtegye, melyekre az elodázbatlan szükség s a törvények utalják. Ezek után a bizottság a ministert felkérni határozta a felső torkolat eltöltésének, az alsó biztosításának elrendelése, a Csaba feletti áttöltés által czélbavett duzzasztás iráut kiadott rendelete foganatosításának felfüggesztésére s utasította az alispánt az élővizcsatorna ügyének törvényes mederbe leendő terelésre s evégből a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. Az ülés további folyamán tárgyaltatott a közm. és közi. minister rendelete, mely szerint a közigazgatási bizottság ülésében részvételre elő- dási joggal a folyammérnöki hivatal főnöke is meghívandó. A közigazgatási bizottság tagjai ezen ministeri rendeletet észrevétlenül nem vették tudomásul. Hangsúlyoztatok az, hogy a törvény intézkedik arról, kik jogosultak a közigazgatási tagságra, s körvonalozvák a tagok hatásköre és teendői ; nincs jogosítva tehát a minister — mint A közigazgatási bizottság ülése (január 7-én.) Folyó hó 7-én tartotta a közigazgatási bi zottság az ez évi első ülését. A főispán elnöklete alatt a bizottságnak hivatalnok és tisztviselő tagjain kivül az alig nehány nappal előbb tartott közgyűlésen választott tagok közül Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Ormós János, Göndöcs Benedek, Hajnal István és Keller Imre urak, a közügyek fáradhatlan tevékenységű munkásai vettek részt az ülésen, s a megyei közélet derék veteránjának Kertay Zsiymond urnák helyén ott láttuk most választott tiszti ügyészünket Oláh György urat. A főispán ur meleg hangú hazafias beszéddel üdvözölte a bizottság tagjait, s felolvastatva a törvényhatósági közgyűlésnek a közig, bizottsági tagok megválasztására vonatkozó határozatát — Békésmegye közigazgatási bizottságát megalaki- tottnak kimondja, s felhívja a bizottságot a fegyelmi választmány s küldöttségek tagjaiuak megválasztására. A fegyelmi választmány tagjaiul titkos szavazat utján Ambrus Lajos, Bánhegyi István, Thaly István, tKulmár Mihály, s póttagokul Keller Imre s Kaczvinstky urak választattak meg. A feljebbvi- teli küldöttség tagjai Ambrus Lajos, Kalmár Mihál/y, póttagjai Keller Imre és Ormos János urak lettek. A börtönök megvizsgálásával megbízott küldöttség, erdészeti, tanítói nyugdíj, büntető bizottság tagjai újólag megválasztattak. A megyei tisztviselői nyugdíj pótadó kivetésére alakítandó bizottság megalakítása későbbi időre halasztatott. A közig, bizottság eként történt megalakítása és szervezése után felolvastatott az alispánnak a megye deczember havi állapotáról szóló jelentése. Az alispán jelentése tudomásul vétetett. A jelentésnek a sarkadi utón emelt hidra vonatkozó részéhez pótlólag előadta az alispán, hogy a hid a jelentés kelte óta már elkészült s a közforgalomnak átadatott s egyszersmind jelezte
